Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK műm Az ötlet a Gépfejlesztési Intézet egyik KlSZ-ailapszer- vezetéből indult: felajánlot­ták, hogy védnökséget vállal­nak a váci fényforrás- és al­katrészgyártásban folyó nagy- beruházás fölött. A hírt az Izzó újság január. 8-i számá­ban találtuk, ahol megtudhat­tuk egy cikkből, mi valósult meg a kezdeményezésből. A védnökséghez ugyanis több Izzás gyár ifjú kamimunisfái­nak közreműködését kérték az intézet fiataljai. Nos, mint a gyakorlatban már nemegyszer, ezúttal is meglehetősen lassú mozgás, indulás hátráltatta a tényle­ges segítséget, az eredményes­séget. Elvesztett hónapok után azonban mégis érzékelhető az összefogás némi hatása. Lég­ióként abban, hogy a felhívás nyomán a fiatalok szükség esetén társadalmi munkát vállaltak. Például tereprende­zésre és az új csarnok rend- behozatalára, takarítására vállalkoztak. Arra is akadtak önkéntesek, hogy- a Tungsram által gyártott gépekhez elké­szítik a szükséges tartalék- alkatrész-listát. Tavaly ősszel pedig valamennyi közreműkö­dő gyár írásban is rögzítette, mit tesz azért, hogy a japán Chukyo céggel közösen kifej­lesztett, nagy teljesítményű, folyamatos mozgású fénycső- soron a tervezett időben meg­kezdődhessék a kísérleti gyár­tás. mel, hogy a terhes nőket még saját kérésükre sem engedik több műszakba járni. GYÜFCl HÍRADÓ GYÜMÖLCS ES fOZflÉKKONÍERVGYAR OOLGOZÓinak A káposztájáról híres be­esési Ferihegy Tsz-ben csak­nem ötszáz nőt foglalkoztat- r nak. Nem véletlen tehát, ha életükkel, körülményeikkel nem kampányszerűen foglal­kozik a vezetés. Mostanra a nőpolitika szerves része a szö­vetkezeti élet egészépek. A szövetkezet legutóbbi üzemi híradójában például Nagyító alatt vizsgálták, milyen a gyengébb nem helyzete, szo­rít-e valahol a cipő? Szorít — állapította meg a cikkíró. Például a gyermekgondozási segély okoz gondot. Az otthon töltött 3—6 év alatt ugyanis szakmai újdonságoktól elma­radnak a nők. Sok kismama éppen ezért már gyermeke egyéves korától visszatérne a munkába, ám ennek akadá­lya van. A szövetkezet mind­három községében — Üllőn, Péterin és Vecsésen — kevés a bölcsődei hely. Természetesen eredményt is elértek az utóbbi években. Ilyenek: a nők második mű­szakját könnyíti az üzemi ét­keztetés megszervezése; nagy­fokú gépesítéssel megszüntet­ték a nehéz fizikai munkát; az eloxáló üzemben pedig — figyelembe véve az egészség­re való ártalmasságot — csök­kentett munkaidőt vezettek be. És az is említést érde­lViilyen eredményeket ériek el tavaly, és melyek a gyár 1981-es óv főbb célkitűzései? — erre kaptunk választ az Év végi körkérdés című írás­ból — a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár decemberi üzomi híradójában. Sikeres esztendőt zárva, idén és az elkövetkező évek­ben. is, az egyik fő feladatnak a közkedvelt diabetikus ter­mékek gyártását, illetve a termelés növelését tartják. Tervezik, hogy kevesebb zöldborsó-feldolgozás melle tt — Uborkából és paradicsom­ból szükség szerint látják el a kereskedelmet. Jó üzletnek bizonyult Dunakeszin a tészta­gyártó üzem létrehozása. 1981- bsn is teljes kapacitással dol­goznak a gépsorok. Előrevető­dik azonban máris egy gond árnyéka: Székesfehérvárott új; ezervagonos tésztaüzem épül Ez pedig majd értékesítési ne­hézségeket okozhat a megle­vő, régebbi termelőegységek­nek. Mindenesetre csak he­lyeselhető az előrelátás, a jövő pontos feltérképezése. Ugyan­is a várható termeléscsökke­nés ellensúlyozására a kon­zervgyári termelés növelésé­nek lehetőségét szeretnék megteremteni. übmsbi III Al < „A VI. ötéves terv idősza­kában a mennyiségi növeke­dés mellett a hatékonyság, s ezen keresztül az eredmény növelése -a fő . feladat...” — olvashatjuk a deeémferí Her nádi Híradóban, a Közös cél­jaink a tervjavaslatban című cikkben. Megtudjuk, hogy a szövetkezet vezetése jelentős felfutással számol: 3 milliárd forint termelési értéket akar­nak elérni 1985-ig. S hogy milyen eszközök­kel? Tovább növekszik — az új baromfitelepek és a ba­romfifeldolgozó bővítésével — az élelmiszer-feldolgozás és az állattenyésztés aránya; csökkentik a kevésbé gazda­ságos rozstermelést és helyet­te nagyobb területen vetnek majd ipari növényeket. „Sok tennivalónk van — állapítja meg a cikk szerzője. — Meg kell oldani a műtrá­gya szakszerű tárolását; az üzemekben és a háztáji gaz­daságokban keletkező nagy- mennyiségű szerves trágya tel­jes körű hasznosítását; növel­ni kell a bortermelést és a kitermelt fa saját feldolgozá­sát, valamint az élelmiszer- ipari termékek választékát, s nem utolsósorban a brojler- csirke-termelés gazdaságosab­bá tételéhez új eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni...” Dodó Györgyi ÉPÍTKEZŐK! Most 30% os árengedménnyel vásárolhatják a Pest, a Komárom és a Fejér megyei építőanyag-telepeinken a kijelölt típusú ajtókat, ablakokat, műanyag ajtókat, mozaikparkettát BUDAPEST KÖRNYÉKI TÜZÉP VÁLLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. telefon: 340-580. Szikrázó jégen fakutya és jégvitorlás Ismét nulla fok alá süllyedt a hő­mérő higanyszála, sőt országszerte kevesebb mint mínusz 10 fok volt a hőmérséklet. Meghízott a Balaton je­ge; hétvégén a téli sportok kedvelői népesítették be a tavat. Előkerültek a korcsolyák, a fakutyák, kimerész­kedtek a j-ágvitorlások is. Ezer és ezer fővárosi kirándult a tóhoz, de jöttek az ország más részeiből is. Balaton- füreden a 40 oentis jégpáncélon a néhány éves kisgyermektől a felnőtt korosztályig mindenki kipróbálhatta ügyességét. A napsütéses idő, s a tó jege igazi örömöt szerzett azoknak, akik a hétvégét a Balaton környékén töltötték. Bozsán Péter felvételei Vizek partján — horgászhatta# —— « Mozdulatlan a téli táj. j agyiak a ficnandozó Hul­lámok, s az öreg folyó is jázósan vánszorog. Csön­des ilyenkor a vizen part­csukás tó közelében egy- egy elszánt horgász. Ezek a hetek, hónapok inkább az ábrándozások, az elmenyidézö esti be­szélgetések, a tapasztalatcsere időszakai, ismét előkerülnek a horgászújság ré­gebbi számai, s végre alkalom nyílik a hátizsák, az oldaltdska vagy a kocsi kesztyűtartójának mélyén az egész sze­zonod n magunkkal cipelt szakkönyvek kiolvasására is. • Talán — reménykedünk — nagyobb figyelem jut most újra induló rova­tunkra, talán többen veszik ma kézbe lapunkat a fölfedezés örömével, s talán tavasszal — a szezonnyitáskor — már ismeretlenül is barátokként, együtt in­dulunk útnak: Ön, kedves horgásztár­sunk, s a mi rovatunk szerkesztői, segí­tői, pártfogó támogatói. Azt szeretnénk, ha készülődés közoen majd a Pest me­gyei Hírlap minden második keddi szá­máról sem jeledkeznének meg. A hato­dik oldalon rendszeresen megtalálják rovatunk fejlécét: Vizek partján — horgászbottal A horgászok növekvő táoorába tavaly összesen már több mint 210 ezer felnőtt és fiatal tartozott. Egyre többen isme­rik s kedvelik meg a sportnak, szórako­zásnak, a kellemes kikapcsolódásnak ezt a nemes elegyét. Aligha akad sok más hasonlóan pihentető, regeneráló el­foglaltság. Rovarunk — tulajdonképp — szolgál­tatás. Információkat nyújtunk majd a horgászati lehetőségekről a megyében, tanácsokat adunk egy-egy halfaj hor­gászatához, a horgászeszközök karban­tartásához, barkácsolásához. Szeretnénk megőrizni— átmenteni — a lapunkban eddig megjelent, horgászoknak szóló írások frisseségét, vitakészségét, s tá­gítani az eddig bejárt területek hatá­rát. Számíthatunk — és számítunk is — a Magyar Horgászok Országos Szö­vetsége, a Pest megyei Intézőbizottság tisztségviselőinek, a százhalombattai TEHAG szakembereinek, a Magyar Horgász szerkesztőinek s a neves mes­terhorgászoknak a segítségére. Remél­jük, Önökkel együtt szerkesztjük majd a lapot. Javaslataikat, kérdéseiket, ké­réseiket szerkesztőségünk címére várjuk. A borítékra írják rá: Vizek partján — horgászbottal. Sok ivadék, kevés kai? Évente több száz ezer előnevelt ragadozó ivadékot helyeznek az egye- ■■ ., » sületek a vizekbe. A tapasztalatok azt |Vl6c£TI mutatják, hogy ennek ellenére nem ° növekedett a várt arányban ezeknek a halaknak a fogása. Ezért a MOHOSZ most a ragadozók telepítésének haté­konysági vizsgálatát tervezi. zik olyan berendezéssel, amely alkal­mas a víz szellőztetésére. Amenpyiben a halpusztulás elkerül­hetetlennek látszik, a megyei halászati felügyelőtől történt előzetes engedély­kérés után meg kell oldani a lehalá­szást, s az így kifogott hal értékesíté­sét. A befolyt összeg aztán ismét hala- sításra fordítható. A MOHOSZ felhív­ja az egyesületek figyelmét, hogy a halpusztulások után igényelt segélyek elbírálásánál a kár igazolásán túlme­nően elsősorban azt veszik figyelem­be, hogy a horgászok mindent meg- tettek-e a pusztulás elhárítására. Léket nyissunk! Körlevélben hívta fel az egyesüle­tek figyelmét a MOHOSZ horgászati, halgazdálkodási és vízvédelmi osztálya a vizek téli kezelésére. Bár most eny­he az idő, várható, hogy a tél ismét keményebbre fordul, s ekkor a halállo­mány védelme elengedhetetlen. Az ösz- szefüggő jégmező alatt ugyanis vésze­sen fogy az oxigén, s ez végeredmény­ben halpusztuláshoz vezethet. Mi a teendő? A körlevelet író szak­emberek szerint ajánlatos úgynevezett figyelő léket készíteni, s ezeken szem­mel tarthatjuk a víz alatti világot. Az oxigéntartalom csökkenését jelzi, ha a lékben halak, vízirovarok jelennek meg. Ilyenkor többféle módon véde­kezhetünk a katasztrófa megelőzése érdekében. Az egyik megoldás, hogy újabb lékeket nyitunk, s ezek jégmen­tességéről folyamatosan gondoskodunk, vagy súlyosabb helyzetben állvány­ra szerelt csónakmotorokkal keverjük, pezsdítjük meg a vizet a nyílásokban. Az is jó megoldás, ha a vizet egyik lékből a másikba szivattyúzzuk. A MOHOSZ illetékes osztálya azt ja­vasolja, hogy a veszélyeztetett vizek kezelői vegyék fel a kapcsolatot a leg­közelebbi ipari; vagy mezőgazdasági üzemmel, s kérjék azok segítségét a folyamatos vízütánpótlás biztosításá­hoz. Fontos, hogy az átemelt víz por­lasztva — deszkára, rácsra folyatva — jusson a tóba. Ugyancsak érdemes megkeresni a vízügyi igazgatóság kör­nyezet- és vízminőségvédelmi osztá­lyát, hiszen legtöbbjük már rendelke­Megéri a fáradságot, kellemes Idő­töltést jelent és sok majdani bosszú­ságnak vesszük elejét, ha nem feled­kezünk meg a horgászeszközök kar­bantartásáról. S közben talán újra visszaidézed írek a nagy fogások, egy- egy élménydús kirándulás emlékei... A legkorszerűbb — igaz borsos áru — botokkal nincs sok gondunk. Per­sze nem árt átvizsgálni, akár millimé­terenként, hiszen egy hajszálrepedés is nagy galibát okozhat. A tömör, ne­héz üvegbotokat is érdemes lecsiszpl- ni, vékonyan újralakkozni, majd ismét felöltöztetni. Itt sem árt, ami a nádbotoknál kö­vetelmény: a zsinórvezető gyűrűket az ellenkező oldalra kötözzük visszg, mint ahol az idei évet kiszolgálták. A bam­buszbot hívei valószínűleg tapasztalat­ból tudják, inkább a kezdőknek ajánl­juk figyelmébe: feltétlenül függesszük fel, kis nehezékkel húzzuk is meg, így visszanyeri eredeti alakját, rugalmas­ságát. A nádbotokat feltétlenül szereljük újra minden télen! A megöregedett, sérült lakkréteg le­pattog, könnyen alájut a víz, s rend­szerint egy nagyobb hal fárasztása közben hajlik, törik a bot. Az elrot­hadt növényi rostok nem bírják a ter­helést. Ez a munka megéri hát a fáradsá­got ... A bevételbe! telepítenek Emelkedtek a Duna Pest megyei sza­kaszára váltható területi engedélyek árai. A szakaszjegyek egységesen 120, az általános területi engedély pedig 220 forintba kerül az idén. A magasabb összeg egyben azt is jelenti, hogy a ha­lászati joggal rendelkező Óbuda Ter­melőszövetkezet több pénzt költ halasí- tásra. 1981. JANUÄR 13., KEDD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents