Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

1981. JANUAR 10., SZOMBAT xMdav 5 SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Felkiáltójel a mondat végén \ Tiszta lappal indulni Virágoznak a szegfűk, az Óbuda Tsz budakalászi üveg­házaiban. A több százezer tő­ről kétnaponként szedik a vi­rágokat, s egy-egy alkalommal 10 ezer számra küldenek a Szovjetunióba és Budapestre a tsz virágüzleteibe. A Közép-dunamenti Vízgaz­dálkodási Társulatnak a múlt esztendő közepe óta új ügy­vezető igazgatója van: Mogyo­rós Béla. Pornázon, a társu­lat központjában találkozom vele. — Vissza kell szerezni a munka s így a társulat be­csületét! — mondja az ügy­vezető igazgató. A társulat nevének ma va­lóban nincs jó csengése, noha léte nélkülözhetetlen, hiszen két járás, a budai és a szent­endrei, a működési területe. Feladata a mintegy 250 kilo­méter hosszú kis vízfolyások karbántartása, a vízrendezési feladatok ellátása, öntözés, valamint a községek víz­mű- és csatornatársulatai­nak kiszolgálása, illetve a kivitelezések jó és szak­szerű elvégzése. Ez nem kevés, de az ehhez szükséges adottságokat sem nélkülözi a Társaság. Megfe­lelő a gépesítés, s létszám­gondokkal sem küszködnek. S mégis... Nem irigylésre méltó az új ügyvezető igazgató helyzete, mert amit az előző vezetőség Eredményes év után Ügy tartja a közmondás: minden jó, ha a vége jó. Valóban, Budafcalás zon a, BÉSZKÜ jó esztendőt zárt. Faragó János igazgató stem gondterhelt, hanem derűs s bizakodó. A községiben a múlt esz­tendő végén adták át a vál­lalat által tervezett és kivite­lezett 12 új lakást. S itt áll­junk meg egy pillanatra! Az üzemi négyszög jól tudja, hogy a saját dolgozónak juttatott lakás a legjobban és a legeredményesebben köt a helyhez. Azt is tudták, hogy egyik fiatal, nős vizvezetékszerelő- jüik, Zelei Ágoston lakásviszo­nyai nagyon rosszak. Nyolc éve dolgozik a vállalatnál, nyolc éve lakik albérletben, — így vagy úgy, de segíte­ni kell rajta — döntöttek. Nos, az a bizonyos 12 lakás eredetileg csak 11 volt. Az Alapszerződés is erről szólt, meg arról, hogy a 11 lakás felépítése 5 millió 276 ezer forintba kerül majd. A vál­lalat vezetői hamar felismer­ték a kínálkozó lehetőséget. Különféle ésszerűsítésekkel, társadalmi munkasegítséggel sikerült felépíteni a tizenket­tediket is, a szerződésben vál­lalt összeg túllépése nélkül. Zelei Ágoston szép karácsonyi ajándékot kapott, a BÉSZKÜ pedig saját rendelkezésű szol­gálati lakáshoz jutott. Így is lehet. És milyen egyszerű a képlet. Jóakarat meg segítő­készség, meg egy kis fejtörés. Az eredmény egy lakás, és egy boldog ember. És még valami: a 12 lakást nem nagyon régen, hanem 1979-ben kezdték el építeni, s a múlt év végén már beköl­töztek. így is lehet. A jó kezdeményezést persze nem szabad abbahagyni, foly­tatni kell. Hiszen van még a vállalatnak rossz lakáskörül­mények között élő dolgozója. Itt van például Teperics La­jos és 11 gyermeke. Rajta is segíteni kell. Ebben az esz­tendőben százezer forint érté családi háza építésé­josnak hez. így if jie^iet? iPeAje, hogy lehet. De vajon az idei esztendő milyennek ígérkezik? Faragó János igazgató ma­gabiztosan néz az elkövetke­zendő hónapok elé, mert mint mondotta, az üzem teljes kapacitását már szerződésileg lekötötte Budakalász nagyközség, valamint a járás fejlesztési- építési gondjainak megoldá­sára. Mindez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi nehéz körülmé­nyek között is lehet eredmé­nyesen. dolgozni, tervezni, csak jól fel kell mérni a le­hetőségeket, s minden tartalé­kot ki kell használni. hátrahagyott: az a csődtömeg. Félig befejezett, ám leszámlá­zott, rossz, selejtesen elvégzett munkák tömege. Előszámlá­zott megrendelések nyomják mázsás teherként az igazgató vállát. Elég, ha Budakalász esetére utalunk, mert ott a beruházó 3,1 millió forintot például nem akar elismerni a számlából. Jogosan. Hiszen a rossz munka, a többszöri kez­dés, újrakezdés, s újabb és újabb nekirugaszkodások a befejezéshez, természetesen többletköltséget jelentettek a társulatnak, s ezt nagyon he­lyesen, nem hajlandó kifizet­ni. Egy másik eset: Szentend­rén, a Pannónia lakótelepen is a pomázi társulatra vár a csatornázás. A régi vezetőség elöszám- Iázásokkal 1979 végére nyereséget mutatott ki, a feketelevest viszont a múlt esztendőben kellett meg­inni. Sorolhatnám tovább a példá­kat, de minek. A múlt beíe- j’ezett, lezárt! A társulat új ügyvezető igazgatója nem hát­rafelé tekint, hanem előre néz. Tervei is ezt bizonyítják. — Legfontosabb teendőink egyike a szervezés. Egy-egy munkánál sokkal jobb előké­szítésre vám. szükség, mint a múltban volt. Biztosítani kell a gépek ésszerű és hatásos kihasználását, emelni a mun­ka termelékenységét. Mert ezen áü vagy bukik, a társu­lat léte. , Eziek tulajdonképpen nem újszerű követelmények, hanem nagyon is természetesek, csak a múltban nem tettek nekik eleget. Egyik naprói a másikra hosszú évék számos hibáját kijavítani, azok káros követ­kezményeit elhárítani — lehe­tetlen. Ágazaton belül kell a társulatnak segítséget kapnia, szerencsére kap is, s így tiszta lappal indul ebben az esztendőben. S még valamit. Utoljára hagytam, de csak azért, hogy felkiáltójelként a mondat vé­gén nyomatéket adjon: jól és hatásosan működő pártszerve­zetre, szakszervezetre és KISZ-re is szükség van! Egy új közösség született A szentendrei sziget vége: Kisoroszi. Utána — árterület, majd a két Duna-ág ölelkező találkozása. Tahitót falunál megyek át a hídon. Onnan az út gidres- gödrös. Tele van kátyúkkal. Sokszor közelít a parthoz. Vénséges vén fák kapaszkod­nak gyökérkarjukkái a ned­ves talajba. Örködnek. Vigyáz­zák a sziget békéjét. Az út mentén „nadrágszíj” földecskék nyújtózkodnak. Amott ló, szekér, két ember: öregasszony, öregember. Emitt kis traktor pöfög. Az idősek többet és fáradságosabban dolgoznak, a traktortulajdo- nos eredményesebben, köny- nyehbsn, szaporábban. A község tiszta. Rendezett. Az utcákon mégis kevesen járnak. Többségük öreg. Ros- kadt válluk előrebukik, nehéz évek terhét viselik. Két fiatal Kisoroszi tanácsház. Mészá­ros Lajogné vb-titkár: — A település lélekszáma 750, egyharmaduk idős ember. Hatvan éven felüli 185, het- Venen felüli pedig 118 van... Ügy tűnik, a falu lassan el­néptelenedik. Pedig nem is olyan régen, 40—50 évvel ez­előtt más élet volt itt! Virág­zott a mezőgazdaság, az állat- tenyésztés. Igaz, az iparnak akkor még nem volt akkora szívóereje. Ma a fiatalok elvágynak, s elköltöznek innen. Közelebb a munkahelyhez, a könnyebb életkörülményekhez. Helyükre az üdülőik, a hétvégi háztulaj­donosok szivárognak be fo­lyamatosan, szívósan. A falu lassan elveszti majd régi arcu­latát, s új jellegei ölt. De az öregek? Azok itt vannaa. — Két évvel ezelőtt, 1979- ben született meg az ötlet: öregek napközi otthona kell Kisoroszinak — emlékezik vissza Mészáros Lajos né. — Az épület megvoltb a régi is­kola. Csak a pénz hiányzott. Szerencsére kaptunk a megyé­től 300 ezer forintot az építke­zésre, s 127 ezret a berende­zésre. A múlt év elején el­kezdtük, és 1980. december 2- án átadtuk az új létesítményt rendeltetésének. Ma már 25 lakója van.., A változó idő A ház fekvése ideális. Az ízlésesen berendezett a társal­góból, a pihenő szobákból, de az ebédlőből is a kertre, s onnan a Dunára szalad a tekintet. Odabent derűs öregeken kívül Szabóné Labomcz Anna veze­tő, s Horváth Márta gondozónő fogadnak. Kettőjük életkora, nem hiszem, hogy kitenne fél­száz esztendőt. Szakképzettek. A vezető népművelés-könyv­tár szakot, a gondozónő egész­ségügyi szakközépiskolát vég­zett. A huszonöt derűs, nyugodt arc: ajándék a vb-titkárnőnek, ö volt a motorja az építkezés­nek. A vezető Szabóné Laboncz Anna 1955-ben született Kar­cagon, elvált, egy kis gyerme­ke van... — ...és egyelőre huszonöt kedves öreg nénim és bácsim — mondja szeretettel. Van okom tűnődni. Mit ke­res itt egy fiatal? Talán meg akarja állítani az idő múlá­sát? Aligha. Hát akkor? — Több körülmény befolyá­solja a döntésemet. Anyagiak Is, természetesen, s mások is. Szeretem a munkámat: idős emberekkel foglalkozni, s fo­lyamatosan azt bizonyítani, hogy az élet nyújthat kedves és szép perceket az öregeknek is. Ez tevékenységem alapja ... A napközi otthon lakói tévét nézhetnek, rádiót, lemezéket hallgathatnak, s eltűnődhet­nek ... 1 Az élet soha nem adja meg amire vágyunk. Amíg fiatalok vagyunk, a jövőben reméljük a boldogsátgot, aztán magunk mögött hagyjuk a reményke­dések korát, s akkor a múlt­ban keressük ugyanazt. A hely erre inspirál. Kié a kert? Természetesen, azért itt sem gondtalan az élet Itt van a kert. A Pilisi Parkerdőgazda­ság brigádján vállalták, hogy társadalmi munkában pado­kat, asztalokat készítenek, hogy tavasztól őszig a levegőn, is mozoghassanak, üldögélhes­senek az öregeik. Csakhogy hiába, állami tulajdonú a kert, a tanács mégsem rendel­kezhet vele. Nem vagyok jogász, de furcsa, hogy a szomszéd használja jogcím nélkül az 540 négyszögöles te­rületet, s nincs hatalom, amely érvényt szerezzen a... nem tu­dom, a jognak, vagy minek? De ezt a kérdést talán még­sem a zord paragrafusok alap­ján kellene elbírálni! A faluból kifelé haladva, más képet látok, noha minden ugyanaz. Mégis... a hangu­lat is befolyásoló. Egy biztos! az itt élő öregek szeretik Kis­oroszit, emlékeikben a régi falu képe él, amelynek meg­őrzését az új segíti. Hatvan öröklakás Művészportrék A köznapi dolgok igézetében Havonta egyszer, a hónap első szombatján megjelenő új rovattal köszöntjük az olvasót. A „szentendrei műsor” és sok neves mű­vészettörténész segítségével az a célunk, hogy tájékoz­tassuk az olvasót, hogy milyen gazdagok a szent­endreiek. Milyen felbecsü- hetetlen kincsek birtokosai a régen s ma is itt élő vagy az itteni táj ihlette művé­szek alkotásai miatt. „Nyolcvan éve, 1901. január 3-án, a pesti Józsefvárosban született az új magyar képző­művészet egyik legeredetibb hangú festője, Czimra Gyula” — írja Mucsi András művé­szettörténész. Az 1966. július 16-án el­hunyt művészről barátja, egyik legjobb ismerője, Soós Imre így emlékezett: „Stílusa nem hasonlít a kortársaké­hoz, és bátran elmondhatjuk, művészetünkben nincs még egy festő, aki az egyszerű szo­ba négy csupasz falát, egy- egy bútordarab leegyszerűsí­tett világát olyan poézissel tudta volna életre kelteni, mint Czimra Gyula tette mű­veiben. Nyugalmat sugalló képei a fény, a színek által színes sugaroz­guk a formák, zák át.” És ismét Mucsi András: Czimra 1929 és 1933 között gyakran dolgozott a szentend­rei művésztelepen. Szentend­rei korszakának — többek kö­zött — két jelentős főművét őrzi a Szentendrei Képtár, melyek a harmincas évek ele­jén készültek. Márciusi hóol­vadást ábrázoló, meseszerűen átköjtött, mégis reális képén síkszerű, felfelé és lefelé igyekvő, sötét és világos fol­tokkal, az elvékonyodó fák felfelé törekvő fiatal ágaival érzeteti az élő természet foly­tonosan változó arcát. A hó alatt éledő természet ellenté­teként a háttérben megtört vízszintes síkokban egymás fölé rendeződő házak emberi arcképévé kimerevített ablak- szemfes homlokzatai sorakoz­nak. A Szentendrei Képtár má­sik korai Czimra-képe felül­ről, a Rab Ráby tér felől áb­rázolja a Duna felé lejtő Gőz­hajó utca egyik szokatlan részletét. A kép középpontja egy kétszárnyú zöld kapu, melyhez a fehér kerítésfalak nyújtott szárnyként kápcso­kű segítséget nyújt a BÉSZ- élnek, azonban képein a fény lódnak. Ez az enyhén lejtő KÜ kollektívája Teperics La- 1 nem kintről jön, hanem ma- I fehér fal fogja össze a kép átlós szerkezetét: előtért—i a Rab Ráby tér lefelé lejtő szí­nes kerítésfalait, valamint a fehér fal mögött lépcsőzetesen magasodó szentendrei háztető­ket. Ez a fehér fal ugyanak­kor meg is osztja a kompozí­ciót: a macskaköves előtér vöröses színeit választja el a háttér kékeszöld égboltjától. Szentendre régi városképei­ből csak azt használja fel, ami a képépítés szerkesztő szigorúságában saját törekvé­seit, bensőséges, zárt festői világának kialakítását segíti. Az említett szentendrei táj­képeinek zártsága, koncent­ráltsága, valamint a hasonló kompozíciós eszközökkel szer­kesztett 1960-as Charentoni táj a későbbi puritán enteriőr képek, a mágikus hatású egy­benyíló szobabelsők, nyitott ajtók, táglaalakú terek zárt, leszűrt világának előképei. Festészete a 60-as években színeiben is gazdagodott. En­nek egyik legszebb darabja a Szentendrei Képtár befeje­zetlen, asztalra boruló figurát ábrázoló enteriőr képe. Festé­szete igazi értékének felisme­rését első budapesti kiállítása (1967) tette lehetővé, melynek megnyitását bekövetkezett ha­lála miatt a művész már nem érhette meg. Hatvan OTP-öröklakásba költözhetnek be a tulajdonosok Szentendrén a Felszabadulás lakótelepen a jövő héten. A vá­rosi tanács, február végén 85 szövetkezeti lakást is átad az új honfoglalóknak. A PAÉV dolgozói már újabb lakóházak építését is megkezdték, melyek közül számos még idén elké­szül. Tető alatt az óvoda __elmúlt öt esztendőben Sze ntendre rohamosan fejlő­dött. Gondoljunk Csak a fel­épült lakótelepekre, amivel együtt járt a népesség szapo­rulata, s az ebből fakadó ige- *nyek: iskola, óvoda. Mind, mind jogos követelés. A Felszabadulás lakótelep, a város legnagyobb lakótele­pe, rendelkezett ugyan egy ötvenszemélyes óvodával, ami szűkös volta miatt bizony nem volt elég. A város vezetői természetesen ideiglenes meg­oldásként a lakótelepi gyereke­ket a város különféle óvodái­ban helyezték el. Ez az intéz­kedés természetesen nem nyerte meg a szülők tetszését. Ez is érthető és természetes volt. A gyermekek jó elhelye­zésének igénye továbbra is megmaradt. Tudták ezt a vá­ros vezetői is, az ellentmondás feloldása egyik legfontosabb feladatuk volt. Nem lehetett kérdés: újabb gyermekintéz­ményt kell építeni a lakótele­pen. A százszemélyes új óvodát és bölcsődét 1978-ban adták át. Ez már jelentős előrelé­pést jelentett, de még mindig nem a végső megoldást. A feszültség csökkent ugyan, de a lakótelep fejlődése sem állt meg. Üjabb háztömbök épül­tek, s épülnek majd a jövő­ben is, újabb lakók költöznek ide. Ez pedig újabb igénye­ket támaszt majd. Éppen ezért a múlt esztendőben egy­szerre két óvoda építését is elkezdték. Terven felül kialakítottak egy 75 férőhelyes épületet a Bimbó útor s ugyanakkor el­kezdték a 16 tantermes iskola mögött az újabb százszemé­lyes létesítmény építését. Örömhír: az új, betontyp el­járással épülő százszemélyes óvoda falai már állnak, sőt tető alatt van az egész épület. Jelenleg a belső munkák foly­nak. Tervek szerint az idén áp­rilis 4-én adják majd át, s azután már el is foglalhatják a legilletékesebbek: a gyere­kek. Ezzel az új óvodával, amely a tizenegyedik lesz a város­ban, egyelőre megszűnnek a ' gondok, de már most érdemes gondolni arra, hogy a fejlődés az elkövetkezendő években sem áll majd meg. Állatorvosi ügyelet 1981. január tO-én, 14 órá­tól 12-én reggel 8 óráig dr. Patócs András, Tahitótfalu, Móricz Zsigmond. út. 1. tele­fon: 283 Január 17-én 14 órától 19- én reggel 8 óráig dr. Szétag Jenő. Budapest, III. kerület, Kiscelli út 33. I . emelet 3. te­lefon: 889—381. Január 24-én 14 órától 26- án reggel 8 óráig dr. Erdélyi Géza, Budakalász Arany Já­nos u. 6. Telefon: Szentistván telep 349. Január 31-én. 14 órától feb­ruár 2-án reggel 8 óráig pedig dr. Bándli József Szentendre, Vasvári lakótelep I/F épület 3. tart ügyeletét.' Az oldalt Irta: Karár-sonv István Fotó: Bozsán Péter J,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents