Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

1981. JANUAR 10., SZOMBAT Í^ ct -é/?f -m xJimav Hajrá a postán! Könnyű a fekete hollónak Gond a disznótoros csomag Valaha, testes fekete hollók láttán, mi más jutott az em­ber eszébe, mint Szilágyi Er­zsébet, aki levelét megírta? Ma viszont, legalábbis nekem, rögvest a Magyar Posta jut eszembe róluk. Szájukban a gondosan címzett levelekkel buzgón szálldosnak ide-oda, s minden késedelem nélkül ott teremnek, ahol kell. Na, per­sze könnyű nekik. Hófútta fa­gyott utak, forgalmi dugók, vagy a technika más, ezerféle átka, netán a munkaerőhiány, őket nem zavarja. A levegő kényelmes útjain, fennakadás nélkül cipelik küldeményein­ket. Gondolom, könnyebb len­ne a postának is, ha ezeket a szárnyas kis teremtéseket valóban alkalmazhatnák. Fennakadás nélkül — Mindenesetre a nagy csúcs idejére szívesen felven­nénk közülük néhányat — mondja mosolyogva Szathmári Géza, a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság igazgatója, ami­re másik beszélgetőpartnerem, dr. Asztalos Ferenc, postafor­galmi igazgatóhelyettes, egyet­értőén bólogat. — Rövid ugyan az idő a visszapillantásra — éppen hogy „lement” a majd két hé­tig tartó ünnepi láz, véget ér­tek a karácsonyi és az óév­búcsúztató, országos vigadal­mak —, mégis hadd kérdez­zem meg, milyen sikerrel vet­te a posta a nagy csúcs aka­dályait? — Nálunk minden év vége (körülbelül december 10-től karácsonyig) többszörös mun­kát jelent, a normál hétköz­napokhoz képest. Még csak ezután fogjuk értékelni az ün­nepi forgalmat, de annyit már most mondhatok, semmi­féle fennakadás vagy kirívó esemény nem fordult elő. — Szükség van-e ilyenkor rendkívüli munkaszervezésre, egyéb kisegítő intézkedésekre? — Hogyne. Több hetes fel­készülés előzi meg a hajrát. Először is, a zökkenőmentes szállítás biztosítására egyez­tettünk a MÁV-val és a Vo­lánnal. Most karácsonykor például Ceglédre annyi kül­demény gyűlt össze (főként disznótoros csomagok), hogy a rendes mozgópostái járaton kívül, úgynevezett mellékko­csit kellett igénybe .vennünk. Szükség esetén pedig a műsza­ki rendeltetésű gépkocsikat is beosztjuk csomagszállításra. Másodszor: ebben a mint­egy kéthetes időszakban úgy megsokszorozódnak a külde­mények (levelek, üdvözlőla­pok, csomagok, ráadásul a nyugdíjak kézbesitése decem­berben épp a csúcsidő kezde­tére esik!), hogy feldolgozásu­kat és kézbesítésüket a rendes munkaidővel és munkaerővel megoldani nem lehet. Így a dolgozók ezekben a munkakö­rökben túlóráznak, de behí­vunk nyugdíjasokat és felve­szünk alkalmi munkavállaló­kat is. Ezenkívül a Postaigaz­gatóság KISZ-fiataljai társa­dalmi munkát szerveznek: az ünnepeket megelőző héten ki­mennek vidékre, ahol éjszakai műszakban segítenek a külde­mények feldolgozásánál. Mindezeken túl idén, a já­Visít a fűrész, dőlnek a fák Naponta száz köbméter Hósipkás fák, járhatalan Utak, a szinte kézzelfogható csendet csak néha-néha töri meg a vadak surranása vagy a hótakaró súlyától megrop­panó ágak zaja. Hát valahogy így képzeljük el a téli erdőt. Nem hiányozhat a sablonból az ember készítette és élelem­mel dúsan megrakott etető, vagy a hóval, hideggel Immár motoros fűrész muzsikája mel­lett dacoló favágó, vagy inkább fakitermelő. Gödöllőn, a Budavídéki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság er­dőművelési műszaki vezetője, Szekeres Péter, kiábrándítja a romantikára, meg az általáno­sításokra hajlamos toliforgatót. — Megtréfált bennünket, alaposan próbára tett és tesz az idei tél — kezdi. Bár most inkább az őszben érezzük ma­gunkat. A szokásostól minden­képpen eltér az idei őszi-téli szezon az erdőkben. Az idő­járás alaposan közbeszólt. Emiatt később kezdtük meg a telepítést, a december elejei hó pedig a fakitermelőket tán­coltatta meg. Majd átmenetileg a sárral birkóztunk. Gép és ember kínlódott a felázott ta­lajon, nehezen boldogultunk a telepítéssel, a kitermeléssel. De hogy a rosszban legyen valami jó is, könnyebben ta­láltak élelmet az állatok, a te­rület rendkívül gazdag vadál­lománya kevésbé szorult az ember támogatására. Az elmúlt napokban is­mét rosszabbra fordult az idő. Természetesen az ember gon­doskodása nem marad el. Fo­lyamatosan járják a vidéket a terepjáró traktorok, s feltöltik az etetőket, egy héten egyszer mindenhová eljutnak. Ez pe­dig nem kis feladat, hiszen a főváros szélétől a megye ha­táráig terjed a gazdaság fel­ségterülete. S a kellemetlen időjárás ellenére is szorgal­masan visít a fűrész az erdők­ben; ha nehezen is, ha keve­sebbet is produkálva, de fo­lyik a kitermelés. Gaígamácsa térségében naponta nyolcvan­száz köbméter tüzelőnek való, vagy ipari hasznosításra alkal­mas fát döntenek ki. Hogy ez a mennyiség sok vagy kevés, az rögtön kiderül, ha hozzá­tesszük, kedvező időjárási vi­szonyok között a norma 120— 150 köbméter között van. A 60—70 köbméter tűzifá­nak is dupláját szállítják a Tüzép-telepekre rendes körülmények között. . Csakhát a vendégimarasztaló sár alaposan megnehezíti a tervtaljesítést! — Pedig az idén nem keve­sebb, mint 25 ezer köbméter fa kitermelése és a tavalyival együtt 26—27 ezer köbméter elszállítása vár ránk — teszi hozzá Szekeres Péter. Ebből 12—15 ezer köbméter a Tü- zéphez, vagyis a lakossághoz kerül, a többit az ipar haszno­sítja. De nemcsak írtjuk, ha­nem gyarapítjuk is az erdőt. 150 hektáron telepítünk cse­metéket, s ennek hatvan szá­zaléka majdnem lombos erdő lesz, a többi örökzöld, tűlevelű. G. M. rási székhelyeken levő hiva­talokban december 21-én (va­sárnap) reggel 8—12-ig felvé­teli szolgálatot tartottunk. A jó címzés — Mi okoz csúcsidőszakban legtöbb gondot? — A disznótoros csomagok. Maximálisan három nap alatt kell a címzetthez eljuttatni, hogy meg ne romoljon tartal­muk. — Több-e ünnep táján a rossz, téves címzés ? — Ahogy vesszük. Sajnos, az az igazság, az ünnepi kap­kodáson túl is egyre szaporod­nak a gondatlanul címzett küldemények. Azt hinné az ember, hogy a nagy irányító­számos, címzéstanulási kam- pány után, ma már mindenki hibátlanul tud „címezni”. Pontosan fordítva van. Egyre- másra maradnak le az irányí­tószámok vagy kerülnek rosz- szul a borítékra. Pedig az irányítószám nagyon lényeges, a feldolgozó gép csak ezt ér­zékeli. — Mire kellene még jobban ügyelnünk? — ürülök, hogy megkér­dezte. A romlandó élelmisze­reket nagyon sokan helytele­nül csomagolják. Semmit sem szabad nylonba tenni, minden étel befülled, megsavanyodik, aztán még három napot sem bír ki a csomag! Zsírpapírt ajánlatos használni és karton­dobozt. — Telefonon a családi, ma­gánbeszélgetések száma is nö­vekszik ünneptájt, gondolom? — Igen, de ez semmiféle külön gondot nem jelent. Az ok egyszerű: a terhelés nő ugyan a magánbeszélgetések miatt, a hiyatalos ügyintézések száma viszont alaposan le­csökken. — Hozott valami újszerű je­lenséget, érdekes tapasztalatot az 1980-as ünnepi csúcsforga­lom? Lap helyett távirat — Mintha valami új szokás lenne kialakulóban. Egyre többen dísztáviratban közlik jókívánságaikat, a hagyomá­nyos karácsonyi-újévi lapok helyett. — Mindent összevetve, elé­gedettek lehetnek-e az ünne­pek előtti hajrában végzett munkával? — Azt hisszük, igen. Jó volt a szervezés, elsősorban azért, mert a Budapesten átmenő küldemények továbbítása si­mábban ment. Az időjárásra sem panaszkodhatunk. Azon­kívül a posta már korábban bizonyos bérintézkedéseket tett, így a munkaerőhelyzet is javult valamit. Tulajdon­képpen nyugodtan mondhat­juk: elégedettek vagyunk. S. Horváth Klára Még az idén átadják Az idén adják át rendeltetésének az ország egyik nagy- beruházását, az új budapesti Sportcsarnokot. A körülbelül egy- miliiárd-hétszázmillió forintos létesítményt a 31-cs számú Ál­lami Építőipari Vállalat • csaknem tíz alvállalkozóval építi, s jelenleg hetvenszázalékos készültségi foknál tartanak. EgyeBőre még unikum Öt lábon áll, sokszínű a Dunavex — Igen, az elnök úrnak megfelel a szerda délután 3 óra. Géprablásmentes jó utat, viszontlátásra Budapesten, Monsieur Mendoza — mond­ja félig tréfásan a telefonba dr. Dóry Béla, a Chemokomp- lex Külkereskedelmi Válla­lat osztályvezetője. A vonal másik végén Párizsban a fran­cia Poclain cég igazgatója je­lezte érkezését. Utazásának célja, hogy tárgyaljon a Du- navex Külkereskedelmi Tár­saság kéf vezetőjével, dr. God- la Istvánnal, a gödi Duna- menti Tsz elnökével és dr. Dóry Bélával. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, egy külkeres­kedelmi vállalat és egy föld­munka gépek' gyártásával fog­lalkozó tőkés cég meglehető­sen furcsa együttesnek . tűnik első hallásra. Milyen céllal jött létre a Dunavex? Ki volt a kezdeményező fél? Minde­nekelőtt erre kértünk választ dr. Dóry Bélától. KöxFÖnás érdeklődés — A szocialista közgazda­ságtantól sem idegen a tétel, mely szerint az a nemzetgaz­daságtan nyer, amelyik több élétképes vállalattal rendel­kezik. Sajnos, az ipari üze­mek egyike-másika külkeres­kedelmi szempontból igen merev álláspontot képvisel, nem képes alkalmazkodni a „váratlan” dolgokhoz. Ám er­ről a tőkés piacokon a vevő nem vesz tudomást, és az üz­let zátonyra fut. Ügy tapasz­taltuk, hogy a termelőszö­vetkezetek gyakran sokkal na­gyobb rugalmasságot mutat­nak. Ezen felül előállítói egy mind nagyobb jelentőségre szert tevő stratégiai cikknek, az élelmiszernek. Mdst már csak az volt a kérdés, melyik tsz-t válasz- szűk ki partnerül. Feltétel­ként a tőkeerősség és a sok­szerűség, a több lábon állás jött számításba. Ez felelt meg a közismert törvénynek, mi­szerint egy rendkívül mobil gazdasági környezetben csak az ilyen, változatos profilú vállalat képes sikert elérni. Nos, a banktól kapott infor­máció alapján a gödi tsz elő­kelő helyet foglal el, tevé­kenysége igen sokágú. A Du­navex megalakulása ennek ellenére nem egyoldalú kez­deményezés eredménye. A Che- mokomplex-szel egy időben a Dunamenti Tsz is kereste a számára megfelelő, az együtt­működésre hajló külkereske­delmi vállalatot. Az első tár­gyalásokat 1980 tavaszán kezdtük meg. A társaság lét­rehozását dokumentáló szer­ződést viszonylag hamar, má­jus 5-én kötöttük meg. — Sokszerűségről beszélt. Hogyan érvényesül ez a több- lábúság a Dunavex esetében? — A társaság biztos gazda­sági helyzetére jellemző, hogy nem is négy, hanem öt lábon áll. Vegyük talán előbb azt a kettőt, amelyiken legha­marabb, tehát január 20-a után már járni is tud. NSZK- receptúra alapján és onnan származó anyagok felhaszná­lásával csíraölő szereket, hű­tőszekrények fertőtlenítésére alkalmas sprayt állítunk elő, és a wiesbadeni Fresenius céggel vagyunk kapcsolatban. Vegyipari berendezések és téchnológiák közös fejleszté­sére kötöttünk kooperációs megállapodást. Ök minősítet­ték a terméket, s most, kettő­hárommillió márkás üzletre van kilátásunk. Érdekessége a dolognak, hogy nem fize­tünk licencdíjat A vegyszer gyártását egyébként a Ferro- kémia Ipari Szövetkezetre bíz­tuk. Nem vendégmunkások A másik láb talán még en­nél is izmosabb. Kitűnően képzett szakembereket kül­dünk külföldre, hogy a Du­navex alvállalkozásában — az üzletet egy NSZK-vállalat sze­rezte —, vegyipari berende­zéseket építsenek és részt vegyenek bizonyos infrastruk­turális beruházások kivitele­zésében. Tévedés ne essék, nem a portugál vagy török vendégmunkásokkal akarunk konkurrálni. Az utazásra vá­ró, mintegy 40 specialista kö­zül mindegyik magasan kva­lifikált szakember. Hogy a feladat elvégzéséhez hozzá­kezdhessenek. már csak a nyu­gatnémet munkavállalási en­gedélyre van szükségük. Nagy lehetőségeket látunk az úgynevezett innovációs technológiák, illetve ezen . az elven működő gyártóberende­zések kivitelében, vagyis a komplex szellemi exportban. A gödi Dunamenti Tsz-ben el­készültek a kifejlesztett öntő­gépek, akkurácsok, illetve az ezekkel gyártott speciális ólomakkumulátorok kísérleti példányai. A magyar talál­mányt az osztrák Jungfer cég technológiájával és gé­peinek felhasználásával a helyszínen gyártották le. Jelenleg nagy amerikai akkumulátor- és akkugép- gyártó, valamint autógyá­rakkal tárgyalunk. A termék iránt egyebek között a Gene­ral Battery, a Globe Union és más cégek, mint a Wirtz és a Chrysler cégek is érdek­lődnek. Az amerikaiak villa­mos autókba akarják besze­relni a battériákat. A köve­telmények igen magasak. Az egyik feltétel, hogy a gépko­csi legalább 80—120 mérföl­det tegyen meg, az akkumu­látor fajlagos teljesítménye érje el a 40 wattóra per kilo­grammot és legalább 500 cik­lust, töltést bírjon ki. Ez utóbbi még kipróbálásra vár. A mintapéldányokat február­ban elküldjük a tengerentúl­ra, s csak, ha jelentős meg­rendelést kapunk, fektetünk be nagyobb összeget a soro­zatgyártásra alkalmas beren­dezések elkészítésébe. A harmadik világban, a fej­lődő országokban kecsegtet üzleti lehetőségekkel közös vállalkozásunk negyedik tevé­kenységi köre: kulcsrakész kisüzemek szállítása. Mező- gazdasági hulladék feldolgo­zására, illóolaj, vagy akár fog­paszta gyártására egy-kétmil- lió dollár beruházással ad­nánk el üzemeket. A típus­terveket már elkészítette a Prizma Szövetkezet. A gazdasági életben egyre nagyobb arányt képvisel a szolgáltatási szféra. A fejlett tőkés országokban az ebben a szférában foglalkoztatottak aránya már meghaladja az 50 százalékot. Nyilvánvaló a Dunavex jövője érdekében mi is igyekeztünk megvetni lá­bunkat ebben a tevékenység­ben. Tudtuk, a Poclain cég­nek, amely meglehetősen nagy számban adott el Magyaror­szágnak földmunka gépeket, sokkal kifizetődőbb lenne, ha a garanciális javítást az itte­ni szakemberekre bízhatná. Célunk az, hogy ne csak eb­ben a vonatkozásban nyújt­sunk segítséget, hanem az el­adásban, sőt, a szállításban is. Itt kapcsolódnék be a gödi tsz által korábban megalakított társaság, az Agrovolán. Gesztor a gödi tsz — Az elmondottak szerint a Dunavex meglehetősen erős lábakon áll ahhoz, hogy ver­senyképes legyen a jövőben. Az efféle gazdasági ügyletek­hez azonban igen sok pénz­re van szükség. Talán olyan sokra, amennyi a gödi tsz- nek sincs, nem beszélve a még szerényebb lehetőségek­kel rendelkező Chemokomp- lex-ről? — Nem kétséges. A Magyar Nemzeti Bank innovációs hi­telei — az új technológiára, eszközökre, anyagokra, illetve azok bevezetésére adott pénz­eszközei — nélkül valóban csak jószándékú ötlet ma­radt volna az új külkereske­delmi társaság jelentkezése. Ami a kisüzemek exportját és a vevőszolgálatot illeti, a Kül­kereskedelmi Bank támoga­tásával számolnak. — Beszélgetésünk elején szóba került az élelmiszer, mint stratégiai cikk. A Che- mokomplex profilja azonban korlátozott. Állati és növé­nyi exportjára aligha vállal­kozhat. Márpedig ebben a ha­talmas juhállománnyal és va­lóságos baromfigyárral ren­delkező gödi tsz ugyancsak érdekelt. Bogy lehet felolda­ni ezt az ellentmondást? — Mielőtt a kérdésre vála­szolnék, ismét egy kis magya­rázatra van szükség. A Che- mokomplex gyakorlatában nem az úgynevezett gravitá­ciós marteking érvényesül. Nem az történik, hogy beesik a vevő és mi, nem a mi asz­talunk felkiáltással eltaná­csoljuk. Ehelyett a push-mar- ketingot alkalmazzuk. Hogy mit jelent ez? A partnertösz- szehozzuk a profilgazda kül­kereskedelmi vállalattal. S hogy mi se legyünk tel­jesen önzetlenek, a megkö­tött üzlet hasznából 1—t százalékot várunk. Nagy az érdeklődés például a ten­gerentúlon a szója humán cé­lokra való felhasználása iránt is. E termékek minősítését az amerikai cégekre bízzuk. Ha beválik, a szójából készült kenyér és margarin, akkor el­képzelhető, hogy a mi recept­jeink alapján — a szóját a gödi tsz dolgozhatná föl —, készítenék ezeket az élelmi- szeripari termékeket. Hogy ez milyen előnyöket jelente­ne a tsz-nek, az exportból származó többletbevétel mi­lyen jövedelmezőségi szintet biztosítana a közös gazdaság­nak — azt hiszem, ezt nem keli különösképpen bizony­gatni. — Ha már - az előnyökről, hasznokról esett szó, hadd kérdezzük meg, milyen arány­ban járultak hozzá a társa­ság tagjai tőkével a vállalko­záshoz és hány százalékos je­lenleg a részesedésük? — Eredetileg 50—50 száza­lékkal alapítottuk a Duna- vexet, jelenleg viszont a Du­namenti Tsz-é a tőke 52 szá­zaléka. — Kérem, mondjon vala­mit a társaság működésé­nek lényegéről. — A gesztori tevékenysé­get a gödi tsz látja el, az ex­portjogot viszont a Chemo- komplex képviseli. A helyzet az, hogy külföldön a Duna­vex nem lépett föl önálló jo­gi személyként, ez a mi vál­lalatunk feladata. Üzleti kilátások — A Dunavex, mint vállal­kozás, még igen zsenge kor­ban van, és inkább jövője, mint múltja van tevékenysé­gének. — No, nem egészen. Igaz, nem nagy üzletet, de már né­mi megvalósult konkrét ered­ményt is elkönyvelhetünk az elmúlt esztendő számlájára. Alumínium öntvényt adtunk el 10 ezer dollár értékben az Egyesült Államokban. A valódi fellendülés azonban most kezdődik. Mint már em­lítettem, a Frankfurtban meg­kötendő csíraölőszer-szerző- dés 2—3 millió márkás üzlet­re vonatkozik, és ez az összeg néhány esztendőn belül 4—5 millióra emelkedhet. Hasonló­képpen startra készen állnak a külföldi munkát vállaló szakemberek is. Valamennyi adatukat egy Commodore tí­pusú komputerben tároltuk, végzett teljesítményüket is azonnal rögzítjük, s így le­hetővé válik a gyors pénz- behajtás. Figyelemre méltó vállalko­zásnak tekinthető a Dunavex. Túl azon, hogy a külkereske­dőket és a termelőt is egy­aránt érdekeltté teszik a ki­vitel növelésében, még egy fontos vonása, van: az egyik partner mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. Legjobb tu­domásunk szerint, hasonló társaság még nem alakult az országban, legalábbis olyan nem, mint amilyenről most számot adtunk. Ag öt lábon álló Dunavex egyelőre uni­kum a magyar gazdaságban. Valkó Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents