Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS' KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM 1980. DECEMBER 2., KEDD Eltérő feltételek Nyereségesen, minden ágazata A gazdaságok, üzemek ter- tneflésénsLC feltételei, körül­ményei még egy-egy járáson belül is merőben eltérőek le­hetnek. Másclk például a föl­dek Túrán és Galgamácsán, mások a főváros szomszédsá­gában, a kerepes'tarcsai Szilas menti Termelőszövetkezet te­rületein. Az általánosan meg- szaíbhatható követelményeket minidig e sajátságok figye­lembevételével írhatjuk elő. Az első helyen A gazdaságok teljesítményét is így értékelhetjük. Tevé­kenységüket ilyenképpen egy­be is vethetjük, akármekko­rák is a különbözőségek. A járási párt-végirehajtóbizO'tt- ságnak ugyan nem ez volt a szándéka, amikor a jelzett szövetkezet alaptevékenysé­gének alakulását, fejlődését vizsgálta, ahogyan korábban a pereli Rákosvölgye eseté­ben sem. A végkövetkeztetés levonásával mégis az derült ki, hogy a két gazdaság sok tekintetben hasonlóan jár el, elsősorban abban, hogy min­den cselekedetéiben adottsá­gaiból, lehetőségeiből indul ki. Általános követelmény az alaptevékenység fejlesztésé­nek elsődlegessége. Ehhez igazodnak a Szilas mentén is, de mám úgy, mint Vácszent- lászlón, Túrán vagy Galga­mácsán, még csak nem is úgy, mint a színűén főváros közeli Rákosvölgyében. Gyenge ter­mőtalajú és domborzatilag is kedvezőtlen földjeikre jelleg­zetes .kultúrát találtak: a gyógynövényt. Vetésszerkezetüket az el- fnúlt években átalakították, növelve a gyógynövények te­rületét Csaknem 15 százalék­kal nagyobb táblákon ter­mesztenek ma j ehér mustárt és édesköményt, 'izsópot és muskotályt, levendulát és kamillát. De még itt sem áll­nak meg. Céljuk a kétezer hektár. Számításaik szerint az ekkora területen termesztett és feldolgozott gyógynövény­félék termékeinek megvan a piaca. A gazdasági életben hasz­nálatos szóval, ennek a fő­ágazatnak a vertikuma teljes, vagyis a vetéstől a betakarí­tásig, a feldolgozásig minden náluk történik. Az út a vető­magtól a végtermékig tart. Technológiai fegyelem A jól kiválasztott és évről évre. nyeres égés gyógynövény­termesztési főágazat azonban még nem minden. Még a pil­lanatnyilag végcélként meg­határozott kétezer hektár is csupán harmada a termelő- szövetkezet teljes területének. A többi földön változatlanul a hagyományos szántóföldi növény féléket termesztik, s ehhez kapcsolódik állatte­nyésztésük is. Az utóbbi ága­zatban is van lehetőség a to­vábbi fejlődésre, amit külön­böző módon kívánnak ki­használni. Egyebek között: a jc’ob mi­nőségű szálas takarmányok­kal növelik az egy tehénre jutó tejtermelést, erősítik a tartástechnológiái fegyelmet, a juhászaiban a bérezés ja­vításával remélik a nagyobb nyereséget. Belső rekonstruk­cióval növelik a baromfiállo­mány gyarapításához nélkü­lözhetetlen férőhelyek szá­mát Ebben a gazdaságban is ta­lálhatunk még kisméretű föl­deket, melyeknek átlagos nagysága húsz hektár. A na­gyobb, gépi művelésre jobban alkalmas táblák kialakítását földcserékkel Is igyekeznek elérni. A területileg szomszé­dos gazdaságokkal fölvették a kapcsolatot. Családtagok Mivel földjeik gyengék, fo­kozottabban látják el szerves anyagokkal. Szakszerűbben használják fel a saját istál­lóikból kikerülő trágyát, más­honnan is vesznek pótlásul, komposztként a lepárlóüze­mek hulladékát is kijuttatják. A növénytermesztés vetés- szerkezetét még inkább a fel­dolgozó üzemek nyersanyag ■ igényeihez igazítják. Fokozzak a zöldségtermesztést. Termé­keiket többnyire saját áru­dáikban értékesítik. Tervek, elképzelések, né­hány kiragadott példa. A szö­vetkezet vezetői ennél sokkal többel foglalkoznak. Gcndyt jelent, hogy egy újabbat idéz­zünk, a kiöregedő tagok pót­lása. Az alapítók közül egy­re többen mennek nyugdíjba. Megüresedő helyükre a csa­ládtagokat igyekeznek meg­nyerni, de fölvesznek máso­kat is. Nem feledkeznek meg más­különben sem a termelés leg­főbb tényezőjéről, az ember­ről. A szövetkezeti demokrá­cia is jelentős súllyal szere­pel állandóan a napirenden, annak szélesítése is hozzájá­rulhat az eredményesebb mun­kához. K. P. Falugyűlés Csömörön A házakban vezetékes víz Ezúttal kissé szűkösen vol­tak a falugyűlésre összejött csömöriek: a szokásos hely­színt,. a művelődési ház nagy­termét ugyanis éppen most újítják fel, így a két kisterem fogadta a főváros tőszomszéd­ságában levő kisközség jelene és jövője iránt érdeklődőket. Akár jelképesnek is tekinthet­jük ezt az utóbbi években so­kat gyarapodó községben. Szép eredményekről adha­tott számot Jassó Ferenc, a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának elnöke is. A nép­front aktivistái élen jártak a társadalmi munka szervezésé­ben, elvégzésében, a nőbizott­ság a helybeli lányok-asszo- nyok ismereteinek gyarapítá­sához nyújtott segítséget, tan­folyamok, előadások szervezé­sével. A néhány esztendeje alakult — s ugyancsak a nép­front keretein belül tevékeny­kedő kertbarátklubnak ma már száz tagja van, s a termé­nyeikből rendezett kiállítások igazolják munkájuk sikeres­ségét. Hosszasan sorolta Paulovics Mihály tanácselnök is, mi min­dent terveztek és valósítottak meg az elmúlt öt esztendőben Csömörön. Csak néhány a leg­fontosabbak közül: 1977-ben adták át az új óvodát, amely­ben több mint száz apróság elhelyezésére van lehetőség, társadalmi összefogás révén, a tanács csak az anyagot adta — mintegy 13—14 kilométernyi járdával gazdagodott a falu. Valamennyi lakóházba eljutott a vezetékes ivóvíz, az elektro­mos hálózat (Felújítása a kö­vetkező tervidőszak feladata lesz.) Elkészült az úgynevezett II. számú út, amely újabb ösz- szekötőkapcsot jelent a falu és a város között, felújították a Széchenyi utat, s újjávará­zsolták a kistarcsai úti hidat is. Akadt azonban meg nem valósult elképzelés is. Tegyük hozzá sürgősen, nem rajtuk múlott! A falu központján ke- resztülfolydogáló Csömöri-pa­tak rendezése már ugyancsak sürgős lenne. Környezetvé­delmi szempontból is megen­gedhetetlen, hogy elmocsara- sodik a patak, vize szennye­zett. Tisztítása. a jelenlegi helyzet megváltoztatása mind­addig lehetetlen, míg a kis pa­tak vizét tovább vivő Rákos­patak fővárosi betorkollását nem rendezik. A felelősséggel és segítő szándékkal felszólalók is azo­kat a gondokat említették el­sősorban. amelyek sürgetőek. s a közeljövőben várnak meg­oldásra. így a szűkössé vált is­kola bővítése — hat tante­remre, tornateremre van szük­ség, vagy az idén használhatat­lanná vált I. számú orvosi rendelő felújítása. (Tervezését társadalmi munkában egy fia­tal mérnök házaspár már meg is kezdte.) Végezetül megválasztották a helyi népfrontbizottság elnö­két, titkárát, s a 11 tagú el­nökséget. A Hazafias Népfront csömöri bizottságának elnöke ismét Jassó Ferenc, titkára Kunsch János lett. Iklad Véradék köszöntése Az ikladi Ipari Műszergyár Vöroak ereszí.-szervezete ün­nepségen köszönti a véradó­kat. A héten, szerdán délután három órakor tartandó ren­dezvényükön, amelyen fővá­rosi művészek adnak műsort, harmincán kapják meg a több­szörös. véradásért járó kitün­tetés különböző fokozatait. Felújítják az automatát Nem elég, ha egy üzemben nagy teljesítményű, korszerű gépeket állítanak munkába. Gondoskodni kell folya­matos karbantartásukról, javításukról is, hogy kevesebb le­gyen a kiesés, s a masinák tudásuknak megfelelően dolgozza­nak. Az ikladi Ipari Műszergyárban gondosan szervezik ezt a tevékenységet. Képünkön: Kriskó Jánps és Varró Mihály gép­lakatos a Tarex típusú automata gép felújítását végzi Seregélyes János {elvétele HÉV Százhúszezer utas Ha visszagondolunk a mö­göttünk hagyott nyárra, nem' mondhatjuk el, hogy nagysze­rű volt az idő. Ez nemcsak a gazdaságokat, a gazdasági munkát zavarta meg gyakran, halnem a természetkedvelők­nek is gyakran kedvét szegte a rakoncátlan időjárás. Sokáig élt, s persze ma is ismert szólás: HÉV-vei a sza­badba! Nos, ezen a nyáron alig volt szükség arra, hogy külön szerelvényeket indítson a BKV gödöllői üzemegysége a kirándulóknak. Jószerivel elég volt annyi HÉV-szerel- vény, amennyi a menetrend szerint dukál. így is nagy forgalmú a gö­döllői, a csömöri és a kerepesi vonal. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy szinte egész éven át, naponta mintegy. százhúsz­ezer ember veszi igénybe ezt a fontos közlekedési eszközt. Többen járnak színházba klubtitkár az Árammérőgyárból Két napirendi pontot tár­gyalt az Árammérőgyár köz- művelődési bizottsága ez évi utolsó ülésén. Elsőként lgnácz Sándor számolt be közönség- szervező munkájáról, .majd a városi szocialista brigádok klubja működéséről és tervei­ről tájékoztatott Fekete László klubvezető. Jobb lenne busszal lgnácz Sándor harmadik éve végzi közmegelégedésre a közönségszervezői tevékenysé­get. Beszámolójában örömmel nyugtázta, hogy végre révbe ért. — A kezdés nem volt köny- nyű, nekem is végig kellett járni azt a nehéz utat, ami el­vezetett odáig, hogy ma már szinte minden előadásra sike-. rül jegyet szereznem, ha ké­rik. Tudott dolog, hogy milyen tülekedés van a színházjegye­kért. — Korábban olyan gyakran változott a szervező személye, hogy a jegyirodák néni vették komolyan az árammérőgyári igényeket. Ebben az évben 3736 színházjegyet vásároltak a gyár dolgozói a közönség- szervezőtől. — Kialakult egy állandó színházba járó törzsközönség. Azt, hogy a színházba járók száma még mindig nem a legmegfelelőbb, befolyásolja az is, hogy sok dolgozónk vidéki, tehát még ide a munkahelyére is távolabbról jár, nehéz a közlekedés. Lehet, hogy jóval többen lennének aktív szín­házlátogatók, ha sikerülne megoldani, hogy bizonyos időnként, esetleg havonta a dolgozókat autóbusszal szállít­suk egy-egy előadásra. Visszapillantó KaoDali szürküietben Cokszor eltöprengtem rajba: vajon meddig kell a köz­lekedő ember lelkére beszélni, hogy fogadja meg azokat az apróbb jótanácsokat is, ame­lyek látszólag nem tűnnek fontosnak. Látszólag, mondom, mert ezerszer bebizonyosodott, hogy amíg nem mi vagyunk az apró hibák szenvedő ala­nyai, addig hajlamosak va­gyunk közönyösen fogadni, vagy éppen elengedni fülünk mellett, amit mondanak. Egyetlen példa csupán a mondottak illusztrálására. Hányszor, de hányszor mond­ják a rádióban, írják az új­ságokban, hogy nemcsak az esti szürkületben, de borús időben napközben is illik, kö­telező a gépkocsik tompított fényszóróit bekapcsolni. Tán nem is azért, hogy a magunk látása jobb legyen, de azért, hogy mások észrevegyenek minket. Történt, högy Gödöllőn az egyik kétsávos úton a szélső­ben haladtam. Percek óta fi­gyeltem, hogy Aszódtól követ egy kisebb konvoj, de elsza­kadni tőle az előttem hala­dóktól, s a szembejövők miatt nem tudtam. A gödöllői —máriabesnyői emelkedőn azonban úgy alakult, hogy az előttem lévők kissé megugrot­tak. Észrevettem, hogy az én szélső sávomban egy lassúbb jármű halad, amit a belső sávba áttérve megelőzhetek. A tükörbe néztem, ki hogyan követ. Láttam: jönnek utá­nam, a legtöbben kivilágí­tott autóval. Nosza, jelzés balra. Amint megkezdtem az áthúzódást, újra a külső tükörbe pillant­va látom, hogy az a kocsi, amelyik eddig közvetlenül en­gem követett, szintén ezt tet­te, s már a sarkamban volt. Kürtőit is tisztességesen, ok­tatva rá, hogy máskor hogyan kezdjek előzésbe. Csakhogy: éppenséggel a hirtelen jött ta­nítómesterem maga felejtett el egy lényeges dolgot. Azt, hogy a nappali szürkületben bekapcsolja a világítást. Mert ha ez így lett volna, piciny, bár normál méretű vissza­pillantómban észreveszem, hogy már teljesen a nyomom­ban van, és akkor nem kezd­tem volna a manőverbe. ti aj nem lett a dologból, de úgy gondolom, tanulságul ez az eset is szolgálhat. Közös biztonságunkért, vagy akár csak a kocsik kárának meg­előzéséért is érdemes a tom­pított fényt használni — nap­pal is, ha szürkület támad. F. I. Azt is elmondotta lgnácz Sándor, hogy egyelőre a köny- nyebb műfajok a népszerűb­bek, "növelni kellene az ér­deklődést a Madách, a Thália és a Nemzeti Színház előadá­sai iránt. Örömmel számolt be arról, hogy a nyári szabad­téri játékok Trubadúr-előadá­sára gyári autóbusz vitte az érdeklődőket. A szocialista brigádok klub­jának szervezését az elmúlt év decemberében a gödöllői Pe­tőfi Művelődési Ház igazgató­ja, Kecskés József és az Árammérőgyár dolgozója, Fe­kete László kezdeményezte. Az első megbeszélés a városi üze­mek és intézmények tömeg­szervezeti vezetőivel nem ho­zott igazi eredményt. A ja­nuári ülés már sokkal na­gyobb érdeklődéssel, aktivitás­sal zajlott le. Ekkor ha­tároztak a klub megalakulásá­ról, és egyúttal Fekete Lászlót titkárrá választották. Az első félévi foglalkozá­sokon a résztvevők . száma igen változó volt, az átlagos létszám nem haladta meg a harmincnyolc főt. — Az 1980. őszi és az 1981. tavaszi programot már úgy állítottuk össze, hogy nagyobb érdeklődésre számíthatunk — mondta Fekete László. — A brigádok klubjának megszer­vezésekor az volt a célunk, hogy előkészítsük, megalapoz­zuk az új művelődési házban a szocialista brigádok tartal­masán működő klubját. Az első félévi klubfoglalkozások tulajdonképpen arra ‘ szolgál­tak, hogy a brigádok tagjait a művelődési házba szoktassuk, szervezett foglalkozásokkal és előadókkal. Szervezők felelőssége — Mint minden kezdet, úgy ez is nehézségeket hozott. Nem találtunk eddig kellő megér­tésre az üzemeknél és intéz­ményeknél, aminek következ­ménye a csekély érdeklődés. Nem megfelelő a szervezés: a brigádok nem kapják meg az általunk kiküldött meghívókat és értesítéseket. — Szükségesnek tartom, hogy az üzemi munkaverseny- felelősök, közművelődési bi­zottsági tagok és a KlSZ-szer- vezetek támogató propagandát fejtsenek ki. Érjék el a szo­cialista brigádoknál, hogy lá­togassák a klubot, annál is inkább, mivel az új művelő­dési házban a körülmények és az előre összeállított progra­mok is jobbak és vonzóbbak lesznek. A jövő érdekében Az első hozzászóló, Kiss Zoltán arról beszélt, hogy a klubnak, de minden, a köz- művelődést szívén viselő em­bernek is kötelessége, hogy feltörje azt a burkot, amelyet a munkahely és az otthon von az emberek köré. Szellemi nyitásra van szükség, az ér­deklődés felkeltésére, hiszen sokan még a várost — amely oly sok szépet nyújt az em­bernek — és környékét is alig ismerik. Ahhoz, hogy a nyitás be­következhessen, sokkal jobb szervezésre, nagyobb aktivitás­ra van szükség, különösen a közművelődéssel foglalkozók részéről. Javasolta, hogy a meghívókat közvetlenül a bri­gádvezetők kapják meg. így idejében hozzájuthatnak az érdeklődők. Kartali bukás KípiíLagnín a tánc A Magyar Tudományos Akadémiáról jártak vendégek nemrégiben Kartalon, még­hozzá Tímár Sándor, a nép­táncmozgalom egyik hazai vezetője, szakértője és Lel­kes Lajos, a Kertészeti Egye­tem tánckarának vezetője Filmfelvevőt, képmagnót is hoztak magukkal. Jövetelük célja az volt, hogy megörö­kítsék a kartali bukós táncot, amelyet ma már csak néhá- nyan tudnak a községben. Urbán János, Urbán János- né, Bereczki János, Zámbó József né és Darázs Jánosné készséggel álltak a kutatók rendelkezésére, s bár idős em­berek, órákon át fáradhatat­lanul ropták a különösen ér­tékesnek ítélt s lassan fele­désbe merülő kartali bukóst, amely az átlagosnál több ere­deti elemet tartalmaz. A jövő hét végén, decem­ber 7-én, vasárnap a kartali művelődési ház klubhelyisé­gében most már a vásznon is megnézhetik a produkciót a szereplők és az érdeklődők, ekkor vetítik le a filmet. Városi moziműsor A szállást kérő róka. Ma­gyar mesefilmsorozat. Csak 4 órakor. * A cukor. Színes francia filmszatíra. 6 és 8 órakor. Bag Ismeretek a szülőfaluról Vetélkedőre készülnek a bagi fiatalok. Az érdekesnek és hasznosnak ígérkező szel-* lemi mérkőzést Fodorné Gya­log Eva, a helybeli művelő­dési központ ifjúságpolitikai előadója készítette elő, a köz­ségi KISZ-fiatalok szervezik. A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet, a Mezőgép bagi gyáregysége, a pedagógus és a községi területi KlSZ-szer- vezet 3—3 tagú csapatai vesz­nek rajta részt. A rendezők arra törekedtek, hogy a ver­senyzéshez szükséges könyvek elolvasásával a felkészülésen kívül a fiatalok ismereteket szerezzenek szülőfalujukról és annak környékéről. A vetél­kedőt december 8-án, Bag felszabadulásának évforduló­ján tartják meg. 4 ISSN om-iysi (GttrMUfli Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents