Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS' KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM 1980. DECEMBER 2., KEDD Eltérő feltételek Nyereségesen, minden ágazata A gazdaságok, üzemek ter- tneflésénsLC feltételei, körülményei még egy-egy járáson belül is merőben eltérőek lehetnek. Másclk például a földek Túrán és Galgamácsán, mások a főváros szomszédságában, a kerepes'tarcsai Szilas menti Termelőszövetkezet területein. Az általánosan meg- szaíbhatható követelményeket minidig e sajátságok figyelembevételével írhatjuk elő. Az első helyen A gazdaságok teljesítményét is így értékelhetjük. Tevékenységüket ilyenképpen egybe is vethetjük, akármekkorák is a különbözőségek. A járási párt-végirehajtóbizO'tt- ságnak ugyan nem ez volt a szándéka, amikor a jelzett szövetkezet alaptevékenységének alakulását, fejlődését vizsgálta, ahogyan korábban a pereli Rákosvölgye esetében sem. A végkövetkeztetés levonásával mégis az derült ki, hogy a két gazdaság sok tekintetben hasonlóan jár el, elsősorban abban, hogy minden cselekedetéiben adottságaiból, lehetőségeiből indul ki. Általános követelmény az alaptevékenység fejlesztésének elsődlegessége. Ehhez igazodnak a Szilas mentén is, de mám úgy, mint Vácszent- lászlón, Túrán vagy Galgamácsán, még csak nem is úgy, mint a színűén főváros közeli Rákosvölgyében. Gyenge termőtalajú és domborzatilag is kedvezőtlen földjeikre jellegzetes .kultúrát találtak: a gyógynövényt. Vetésszerkezetüket az el- fnúlt években átalakították, növelve a gyógynövények területét Csaknem 15 százalékkal nagyobb táblákon termesztenek ma j ehér mustárt és édesköményt, 'izsópot és muskotályt, levendulát és kamillát. De még itt sem állnak meg. Céljuk a kétezer hektár. Számításaik szerint az ekkora területen termesztett és feldolgozott gyógynövényfélék termékeinek megvan a piaca. A gazdasági életben használatos szóval, ennek a főágazatnak a vertikuma teljes, vagyis a vetéstől a betakarításig, a feldolgozásig minden náluk történik. Az út a vetőmagtól a végtermékig tart. Technológiai fegyelem A jól kiválasztott és évről évre. nyeres égés gyógynövénytermesztési főágazat azonban még nem minden. Még a pillanatnyilag végcélként meghatározott kétezer hektár is csupán harmada a termelő- szövetkezet teljes területének. A többi földön változatlanul a hagyományos szántóföldi növény féléket termesztik, s ehhez kapcsolódik állattenyésztésük is. Az utóbbi ágazatban is van lehetőség a további fejlődésre, amit különböző módon kívánnak kihasználni. Egyebek között: a jc’ob minőségű szálas takarmányokkal növelik az egy tehénre jutó tejtermelést, erősítik a tartástechnológiái fegyelmet, a juhászaiban a bérezés javításával remélik a nagyobb nyereséget. Belső rekonstrukcióval növelik a baromfiállomány gyarapításához nélkülözhetetlen férőhelyek számát Ebben a gazdaságban is találhatunk még kisméretű földeket, melyeknek átlagos nagysága húsz hektár. A nagyobb, gépi művelésre jobban alkalmas táblák kialakítását földcserékkel Is igyekeznek elérni. A területileg szomszédos gazdaságokkal fölvették a kapcsolatot. Családtagok Mivel földjeik gyengék, fokozottabban látják el szerves anyagokkal. Szakszerűbben használják fel a saját istállóikból kikerülő trágyát, máshonnan is vesznek pótlásul, komposztként a lepárlóüzemek hulladékát is kijuttatják. A növénytermesztés vetés- szerkezetét még inkább a feldolgozó üzemek nyersanyag ■ igényeihez igazítják. Fokozzak a zöldségtermesztést. Termékeiket többnyire saját árudáikban értékesítik. Tervek, elképzelések, néhány kiragadott példa. A szövetkezet vezetői ennél sokkal többel foglalkoznak. Gcndyt jelent, hogy egy újabbat idézzünk, a kiöregedő tagok pótlása. Az alapítók közül egyre többen mennek nyugdíjba. Megüresedő helyükre a családtagokat igyekeznek megnyerni, de fölvesznek másokat is. Nem feledkeznek meg máskülönben sem a termelés legfőbb tényezőjéről, az emberről. A szövetkezeti demokrácia is jelentős súllyal szerepel állandóan a napirenden, annak szélesítése is hozzájárulhat az eredményesebb munkához. K. P. Falugyűlés Csömörön A házakban vezetékes víz Ezúttal kissé szűkösen voltak a falugyűlésre összejött csömöriek: a szokásos helyszínt,. a művelődési ház nagytermét ugyanis éppen most újítják fel, így a két kisterem fogadta a főváros tőszomszédságában levő kisközség jelene és jövője iránt érdeklődőket. Akár jelképesnek is tekinthetjük ezt az utóbbi években sokat gyarapodó községben. Szép eredményekről adhatott számot Jassó Ferenc, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke is. A népfront aktivistái élen jártak a társadalmi munka szervezésében, elvégzésében, a nőbizottság a helybeli lányok-asszo- nyok ismereteinek gyarapításához nyújtott segítséget, tanfolyamok, előadások szervezésével. A néhány esztendeje alakult — s ugyancsak a népfront keretein belül tevékenykedő kertbarátklubnak ma már száz tagja van, s a terményeikből rendezett kiállítások igazolják munkájuk sikerességét. Hosszasan sorolta Paulovics Mihály tanácselnök is, mi mindent terveztek és valósítottak meg az elmúlt öt esztendőben Csömörön. Csak néhány a legfontosabbak közül: 1977-ben adták át az új óvodát, amelyben több mint száz apróság elhelyezésére van lehetőség, társadalmi összefogás révén, a tanács csak az anyagot adta — mintegy 13—14 kilométernyi járdával gazdagodott a falu. Valamennyi lakóházba eljutott a vezetékes ivóvíz, az elektromos hálózat (Felújítása a következő tervidőszak feladata lesz.) Elkészült az úgynevezett II. számú út, amely újabb ösz- szekötőkapcsot jelent a falu és a város között, felújították a Széchenyi utat, s újjávarázsolták a kistarcsai úti hidat is. Akadt azonban meg nem valósult elképzelés is. Tegyük hozzá sürgősen, nem rajtuk múlott! A falu központján ke- resztülfolydogáló Csömöri-patak rendezése már ugyancsak sürgős lenne. Környezetvédelmi szempontból is megengedhetetlen, hogy elmocsara- sodik a patak, vize szennyezett. Tisztítása. a jelenlegi helyzet megváltoztatása mindaddig lehetetlen, míg a kis patak vizét tovább vivő Rákospatak fővárosi betorkollását nem rendezik. A felelősséggel és segítő szándékkal felszólalók is azokat a gondokat említették elsősorban. amelyek sürgetőek. s a közeljövőben várnak megoldásra. így a szűkössé vált iskola bővítése — hat tanteremre, tornateremre van szükség, vagy az idén használhatatlanná vált I. számú orvosi rendelő felújítása. (Tervezését társadalmi munkában egy fiatal mérnök házaspár már meg is kezdte.) Végezetül megválasztották a helyi népfrontbizottság elnökét, titkárát, s a 11 tagú elnökséget. A Hazafias Népfront csömöri bizottságának elnöke ismét Jassó Ferenc, titkára Kunsch János lett. Iklad Véradék köszöntése Az ikladi Ipari Műszergyár Vöroak ereszí.-szervezete ünnepségen köszönti a véradókat. A héten, szerdán délután három órakor tartandó rendezvényükön, amelyen fővárosi művészek adnak műsort, harmincán kapják meg a többszörös. véradásért járó kitüntetés különböző fokozatait. Felújítják az automatát Nem elég, ha egy üzemben nagy teljesítményű, korszerű gépeket állítanak munkába. Gondoskodni kell folyamatos karbantartásukról, javításukról is, hogy kevesebb legyen a kiesés, s a masinák tudásuknak megfelelően dolgozzanak. Az ikladi Ipari Műszergyárban gondosan szervezik ezt a tevékenységet. Képünkön: Kriskó Jánps és Varró Mihály géplakatos a Tarex típusú automata gép felújítását végzi Seregélyes János {elvétele HÉV Százhúszezer utas Ha visszagondolunk a mögöttünk hagyott nyárra, nem' mondhatjuk el, hogy nagyszerű volt az idő. Ez nemcsak a gazdaságokat, a gazdasági munkát zavarta meg gyakran, halnem a természetkedvelőknek is gyakran kedvét szegte a rakoncátlan időjárás. Sokáig élt, s persze ma is ismert szólás: HÉV-vei a szabadba! Nos, ezen a nyáron alig volt szükség arra, hogy külön szerelvényeket indítson a BKV gödöllői üzemegysége a kirándulóknak. Jószerivel elég volt annyi HÉV-szerel- vény, amennyi a menetrend szerint dukál. így is nagy forgalmú a gödöllői, a csömöri és a kerepesi vonal. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy szinte egész éven át, naponta mintegy. százhúszezer ember veszi igénybe ezt a fontos közlekedési eszközt. Többen járnak színházba klubtitkár az Árammérőgyárból Két napirendi pontot tárgyalt az Árammérőgyár köz- művelődési bizottsága ez évi utolsó ülésén. Elsőként lgnácz Sándor számolt be közönség- szervező munkájáról, .majd a városi szocialista brigádok klubja működéséről és terveiről tájékoztatott Fekete László klubvezető. Jobb lenne busszal lgnácz Sándor harmadik éve végzi közmegelégedésre a közönségszervezői tevékenységet. Beszámolójában örömmel nyugtázta, hogy végre révbe ért. — A kezdés nem volt köny- nyű, nekem is végig kellett járni azt a nehéz utat, ami elvezetett odáig, hogy ma már szinte minden előadásra sike-. rül jegyet szereznem, ha kérik. Tudott dolog, hogy milyen tülekedés van a színházjegyekért. — Korábban olyan gyakran változott a szervező személye, hogy a jegyirodák néni vették komolyan az árammérőgyári igényeket. Ebben az évben 3736 színházjegyet vásároltak a gyár dolgozói a közönség- szervezőtől. — Kialakult egy állandó színházba járó törzsközönség. Azt, hogy a színházba járók száma még mindig nem a legmegfelelőbb, befolyásolja az is, hogy sok dolgozónk vidéki, tehát még ide a munkahelyére is távolabbról jár, nehéz a közlekedés. Lehet, hogy jóval többen lennének aktív színházlátogatók, ha sikerülne megoldani, hogy bizonyos időnként, esetleg havonta a dolgozókat autóbusszal szállítsuk egy-egy előadásra. Visszapillantó KaoDali szürküietben Cokszor eltöprengtem rajba: vajon meddig kell a közlekedő ember lelkére beszélni, hogy fogadja meg azokat az apróbb jótanácsokat is, amelyek látszólag nem tűnnek fontosnak. Látszólag, mondom, mert ezerszer bebizonyosodott, hogy amíg nem mi vagyunk az apró hibák szenvedő alanyai, addig hajlamosak vagyunk közönyösen fogadni, vagy éppen elengedni fülünk mellett, amit mondanak. Egyetlen példa csupán a mondottak illusztrálására. Hányszor, de hányszor mondják a rádióban, írják az újságokban, hogy nemcsak az esti szürkületben, de borús időben napközben is illik, kötelező a gépkocsik tompított fényszóróit bekapcsolni. Tán nem is azért, hogy a magunk látása jobb legyen, de azért, hogy mások észrevegyenek minket. Történt, högy Gödöllőn az egyik kétsávos úton a szélsőben haladtam. Percek óta figyeltem, hogy Aszódtól követ egy kisebb konvoj, de elszakadni tőle az előttem haladóktól, s a szembejövők miatt nem tudtam. A gödöllői —máriabesnyői emelkedőn azonban úgy alakult, hogy az előttem lévők kissé megugrottak. Észrevettem, hogy az én szélső sávomban egy lassúbb jármű halad, amit a belső sávba áttérve megelőzhetek. A tükörbe néztem, ki hogyan követ. Láttam: jönnek utánam, a legtöbben kivilágított autóval. Nosza, jelzés balra. Amint megkezdtem az áthúzódást, újra a külső tükörbe pillantva látom, hogy az a kocsi, amelyik eddig közvetlenül engem követett, szintén ezt tette, s már a sarkamban volt. Kürtőit is tisztességesen, oktatva rá, hogy máskor hogyan kezdjek előzésbe. Csakhogy: éppenséggel a hirtelen jött tanítómesterem maga felejtett el egy lényeges dolgot. Azt, hogy a nappali szürkületben bekapcsolja a világítást. Mert ha ez így lett volna, piciny, bár normál méretű visszapillantómban észreveszem, hogy már teljesen a nyomomban van, és akkor nem kezdtem volna a manőverbe. ti aj nem lett a dologból, de úgy gondolom, tanulságul ez az eset is szolgálhat. Közös biztonságunkért, vagy akár csak a kocsik kárának megelőzéséért is érdemes a tompított fényt használni — nappal is, ha szürkület támad. F. I. Azt is elmondotta lgnácz Sándor, hogy egyelőre a köny- nyebb műfajok a népszerűbbek, "növelni kellene az érdeklődést a Madách, a Thália és a Nemzeti Színház előadásai iránt. Örömmel számolt be arról, hogy a nyári szabadtéri játékok Trubadúr-előadására gyári autóbusz vitte az érdeklődőket. A szocialista brigádok klubjának szervezését az elmúlt év decemberében a gödöllői Petőfi Művelődési Ház igazgatója, Kecskés József és az Árammérőgyár dolgozója, Fekete László kezdeményezte. Az első megbeszélés a városi üzemek és intézmények tömegszervezeti vezetőivel nem hozott igazi eredményt. A januári ülés már sokkal nagyobb érdeklődéssel, aktivitással zajlott le. Ekkor határoztak a klub megalakulásáról, és egyúttal Fekete Lászlót titkárrá választották. Az első félévi foglalkozásokon a résztvevők . száma igen változó volt, az átlagos létszám nem haladta meg a harmincnyolc főt. — Az 1980. őszi és az 1981. tavaszi programot már úgy állítottuk össze, hogy nagyobb érdeklődésre számíthatunk — mondta Fekete László. — A brigádok klubjának megszervezésekor az volt a célunk, hogy előkészítsük, megalapozzuk az új művelődési házban a szocialista brigádok tartalmasán működő klubját. Az első félévi klubfoglalkozások tulajdonképpen arra ‘ szolgáltak, hogy a brigádok tagjait a művelődési házba szoktassuk, szervezett foglalkozásokkal és előadókkal. Szervezők felelőssége — Mint minden kezdet, úgy ez is nehézségeket hozott. Nem találtunk eddig kellő megértésre az üzemeknél és intézményeknél, aminek következménye a csekély érdeklődés. Nem megfelelő a szervezés: a brigádok nem kapják meg az általunk kiküldött meghívókat és értesítéseket. — Szükségesnek tartom, hogy az üzemi munkaverseny- felelősök, közművelődési bizottsági tagok és a KlSZ-szer- vezetek támogató propagandát fejtsenek ki. Érjék el a szocialista brigádoknál, hogy látogassák a klubot, annál is inkább, mivel az új művelődési házban a körülmények és az előre összeállított programok is jobbak és vonzóbbak lesznek. A jövő érdekében Az első hozzászóló, Kiss Zoltán arról beszélt, hogy a klubnak, de minden, a köz- művelődést szívén viselő embernek is kötelessége, hogy feltörje azt a burkot, amelyet a munkahely és az otthon von az emberek köré. Szellemi nyitásra van szükség, az érdeklődés felkeltésére, hiszen sokan még a várost — amely oly sok szépet nyújt az embernek — és környékét is alig ismerik. Ahhoz, hogy a nyitás bekövetkezhessen, sokkal jobb szervezésre, nagyobb aktivitásra van szükség, különösen a közművelődéssel foglalkozók részéről. Javasolta, hogy a meghívókat közvetlenül a brigádvezetők kapják meg. így idejében hozzájuthatnak az érdeklődők. Kartali bukás KípiíLagnín a tánc A Magyar Tudományos Akadémiáról jártak vendégek nemrégiben Kartalon, méghozzá Tímár Sándor, a néptáncmozgalom egyik hazai vezetője, szakértője és Lelkes Lajos, a Kertészeti Egyetem tánckarának vezetője Filmfelvevőt, képmagnót is hoztak magukkal. Jövetelük célja az volt, hogy megörökítsék a kartali bukós táncot, amelyet ma már csak néhá- nyan tudnak a községben. Urbán János, Urbán János- né, Bereczki János, Zámbó József né és Darázs Jánosné készséggel álltak a kutatók rendelkezésére, s bár idős emberek, órákon át fáradhatatlanul ropták a különösen értékesnek ítélt s lassan feledésbe merülő kartali bukóst, amely az átlagosnál több eredeti elemet tartalmaz. A jövő hét végén, december 7-én, vasárnap a kartali művelődési ház klubhelyiségében most már a vásznon is megnézhetik a produkciót a szereplők és az érdeklődők, ekkor vetítik le a filmet. Városi moziműsor A szállást kérő róka. Magyar mesefilmsorozat. Csak 4 órakor. * A cukor. Színes francia filmszatíra. 6 és 8 órakor. Bag Ismeretek a szülőfaluról Vetélkedőre készülnek a bagi fiatalok. Az érdekesnek és hasznosnak ígérkező szel-* lemi mérkőzést Fodorné Gyalog Eva, a helybeli művelődési központ ifjúságpolitikai előadója készítette elő, a községi KISZ-fiatalok szervezik. A kartali Petőfi Termelőszövetkezet, a Mezőgép bagi gyáregysége, a pedagógus és a községi területi KlSZ-szer- vezet 3—3 tagú csapatai vesznek rajta részt. A rendezők arra törekedtek, hogy a versenyzéshez szükséges könyvek elolvasásával a felkészülésen kívül a fiatalok ismereteket szerezzenek szülőfalujukról és annak környékéről. A vetélkedőt december 8-án, Bag felszabadulásának évfordulóján tartják meg. 4 ISSN om-iysi (GttrMUfli Hírlap)
