Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

t^íívia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1980. DECEMBER 7., VASÁRNAP Szervezetté tették a munkát Új partnerek, szerződések Csavart oszlopdísz a szek­rényen, rekamié karfáján, jel­legzetes bútortalp, virágfor­ma és akantuszlevél: egy idő óta divatba jött és számos családi otthonba eljutott egy- egy darabja, vagy a teljes garnitúra. A leírásról sokan felismerik: a kolóniái bútorról van szó. Készítésével évek óta foglalkozik az ország több más ipari szövetkezete mellett a ceglédi Stylus Faipari Szö­vetkezet is. Bár a nemes, ere­deti stílbútorok sorában a kolóniáit nem jegyzik az élen (a rangsorban körülbelül olyan helyen állhat, mint az épületeket tekintve a műem­lék mellett a műemlék jelle­gű), mégis keresik. A Ceglé­den készült daraboknak volt piacuk, a város és környéke igényeinek ellátására is csak kisebb kerülővel lehetett gon­dolni, mert a cég Budapesten értékesítő vállalattal állt szerződésben. iVeint» foglal­koztak magánmegrendelések teljesítésével is. Új szokások Nem titok, hogy a faipari szövetkezetnél nem ment min­den rendjén. Bajok voltak a szervezettséggel, határidőkkel, probléma a munkafegyelem­mel. Az 1979—1980-ban élet­be lépett új szabályozó rend­szer befolyásolta az itteni munkát- is, hiszen úgynevezett, jól bevált szokások vesztették érvényüket, ami régebben jó kereskedelmi gyakorlatnak bi­zonyult, azt a későbbiekben nem lehetett alkalmazni. Eb­ben az esztendőben a munka­hely vezetésében személyi vál­tozás is történt. Az év alakulásáról, a ho­gyan tovább kérdéséről Gaál Márton, a Stylus Faipari Szö­vetkezet elnöke adott tájékoz­tatást. Az első félév még le­maradással zárult, a második­ban viszont kemény munka árán már úgy tűnik, hogy si­kerül sok, befejezetlen ügy végére járni. A harmadik ne­gyedévben a veszteséget ledol­gozták, némi nyereségre tet­tek szert. Ezt szeretnék foly­tatni az esztendő végéig és azután, biztosabb alapokon az eddiginél, továbbra is. Tetszetős bútor Az, hogy idáig jutottak, együttes munka eredménye. Az újat, a megszigorított munkafegyelmet, anyaggaz­dálkodást nem vette mindenki első szóra jónéven. A tagság soraiban vőltak, akik bejelen­tették távozási szándékukat, így tulajdonképpen kevesebb emberrel oldották meg a fel­adatokat. Nemcsak a munká­sokat, hanem a vezetőket is egységes, politikus, a termelé­kenységet közvetlenül felmérő nézŐDontot kialakítva kellett összefogni. Most ott tartanak, hogy ha az év utolsó szakaszában is hasonló lesz az intenzitás, ak­kor további eredménynövelő tevékenységgel némi szerény nyereségre is szert tesznek az esztendő vesére. Az évet alap- hiány nélkül akarják zárni. Nagv szó ez, az előző évek és az első félév veszteséges volta után. 198t már szervezetteb­ben alakul. A termelésszervezésre most nagyobb gondot fordítanak. Ha a feladat megkívánja, egy­mást érő, célratörő megbeszé­léseken döntenek a napi mun­kamenetről, a gyártás és szálr lítás alakulásáról. Űj dolog a szövetkezet életében, hogy ke­reskedelmi partnert változ­tattak. A Bútorért helyett a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat foglalko­zik gyártmányaik értékesíté­sével. Ez azt jelenti, hogy ezekből az eddiginél több jut a ceglédi bútorboltokba is. A kolóniái darabokon kívül itt készül a Cegléd és a Stylus fantázianevű ülőgarnitúra. Mind a kettő modern vonalú, jól szerkesztett, beillik a pa­nelházak . típuslakásaiba a fal­tól falig szekrénysorok mellé éppúgy, mint a régebbi házak lakásaiba. A munka minősége ellen nem sok kifogás lehet, szépen dolgoznak és bútorhuzatként tetszetős import anyagot, vala­mint szőttesféléket használnak fel. Az idei terv szerint 27 millió forint termelési értéket kellene elérniük, de ezt a ter­melői árak változása 28 mil­liósra módosította. Jövő esz­Háborított utak, járdák A ceglédi, Bajcsy-Zsilinszky utcában levő kis iskolaépület­be járó nebulók felejthetetlen élménye — újságolták nagy boldogan: csilingelő lovasszán haladt el az iskola előtt a hó--, tói borított úton. Ilyet még nem láttak! Cegléden még seregnyi ut­cában kényelmesen csusszan- hatna a csudaszán, hiszen az úttestet dermedt hószőnyeg borítja. Országos átlagban úgy 40 centiméter vastag hó­réteget jeleztek, ami körülbe­lül 40 milliméter csapadék­hullásnak felelne meg. Ha hir­telen olvadt volna, vagy ha mindez eső képében zúdult volna a városra, majd’ térdig ért volna a víz. De a hó egy­előre tartós. Elég baj, hogy a közlekedést roppant nehezíti. Rendkívüli állapotot okoz a hó. rendkívüli helyzetekkel. A városi tanácstestület 1/77-es rendelete meghatározta a közte­rületek tisztántartásának dol­gát, beleértve a hóeltakarítást és a belvizes eseteket is. A 25 ezer hektár alapterületű vá­rosban is elsőként a főútvo­nalak, valamint a szomszédos településekkel összekötő útvo­nalak járhatóságáról kell gon­doskodni, valamint a város­központot kell rendbeszedni. A decemberi havas köszöntő ele­jén a KPM szakaszmérnöksé­gének a 4-es országos főútvo­nal és a Nagykőrös felé vivő másik adott rengeteg munkát. A Városgazdálkodási Vállalat Cegléd főútvonalaival foglal­kozott. Első szóra adott segít­séget, gépet a KÖZGÉP gyára, a Lenin és a Kossuth tsz, a Volán Vállalat. A Kossuth Gimnázium diákjai másoknak példát mutatva igyekeztek a saját portájuk körül rendet tartani. Sajnos, kevés követő­jük volt. Pedig a hóeltakarítás — a rendelet szerint is — mindenki dolga. A munkahe­lyeké, boltoké, intézményeké, a lakosságé — különösen, ha a járdáról van szó. Sajnos, okulásul több ízben élni kel­lett a pénzbírság kirovásával, a kötelességmulasztás miatt. A Meteorológiai Intézet to­vábbi havazást jelzett előre. A komoly telet komolyan kell venni. Ilyenkor kell igazán a társadalmi összefogás, tettre- készség, hogy ne legyen zök­kenő a külterületek ellátásá­ban sem, mind kevesebb le­gyen a baleseti veszély.. Kórházi kiállítás lágy László Lázár grafikái Nagy László Lázár grafikai alkotásaiból kiállítás nyílik a ceglédi kórház tanácstermében december 8-án, hétfőn délután 13 órakor. A kiállítást Szabó Alfréd városi tanácsos, a mű­velődésügyi osztály vez'etője nyitja meg. A látványos be­mutatót december 18-ig lát­hatják az érdeklődők. Színház Abonyban Aladdin és a csodalárcpa December 8-án, hétfőn dél­előtt 10 órai kezdettel az abo- nyi művelődési házban szín­házi előadást tartanak a gyer­mekeknek. A szolnoki Szigli­geti Színház előadásában az Aladdin és a csodalámpa cí­mű mesejátékot láthatják. ! tendei tervük hasonló lesz. ! Szeretnének a munka köny- nyítésére és a faanyag minő­ségének javítására szárítóbe­rendezést készíttetni, mivel a faáruval nem mindig elége­dettek. Asztalosok keze alá A tervek szerint jövő év ele­jétől munkába áll az előké­szítő műhely is. Ez a munka­szervezés egyik fontos állo­mása. Az asztalosok keze alá adja az előkészített anyagot. Csoportosítják a betanítót* munkások számára a munka­fázisokat. Mindennek kedvező hatása lesz a termelékenység­re és nemkülönben a bérezés­re. A műszaki dokumentáció­kat alaposan átnézték és vál­toztattak, ahol kellett. A szövetkezetnél eddig bér­normák voltak: most rátértek az időnormákra. A szakmun­kásképzéssel is szeretnének a jövőben úgy foglalkozni, hogy a végzett fiatalok közül mind többen találják meg számítá­sukat itt, ahol képesítést sze­reznek. A szövetkezetnek kor­szerű tanműhelye, jó szakokta­tója van és a tárgyi feltételek is adottak. A törekvés min­denképpen az, hogy a Stylus név a jövőben valóban ne csak az itt készülő bútordara­bok jó minőségét garantálja, hanem vonatkozzon az ezeket gyártó közösségre is, elismerő módon. E. K. Ahol szebben fénylik az arany Műhelye műemlék lehelne Valaha a kispolgáriság könnyen tettenérhptő vonása volt a lakások berendezése. Mint napjainkban, akkor is sok mindenről árulkodtak a több-kevesebb ízléssel és cél­szerűséggel berendezett ott­honok. Ma már legendának tűnik, pedig igaz, hogy a vi­déket járó vig'ácektől méterre és színre vásárolták, rendel­ték a könyveket. Ezeknek ja­va része felvágatlanul pöífesz- kedett a polcokon, üres, ha­szontalan díszlet volt csupán. Persze akkor is voltak, mint ahogy most is vannak, szen­vedélyes könyvgyűjtők, akiket az irodalom, a nyomtatott szöveghez fűződő szerelem él­tet, gyakran " egy-egy régi nyomda kiadványai, míves kivitelű, szép kötésű munkái vonzanak. Számukra a könyv tartalmának és formájának kellemes összhangja nélkülöz­hetetlen. Ha felhajtanak egy- egy érdekes régiséget, ritka­ságot, azt sem bánják, ha szakadt, kopott a köntöse, hiszem azon lehet segíteni. Könyvkötő-dinasztia Cegléden is van egy könyv­klinika, a Szí}} dinasztiáé. Az Iskola utca egykori egyházi is­kolájának szerény melléképü­lete évszázadosnál is vénebb. Az alacsony, földbe süllyedt házikó mestergerendás műhe­lyében jelenleg fiatal könyv­kötő dolgozik. Terék Tamás­nak hívják. Édesanyja, Szijj Józsejné özvegyi jogon foly­tatja az ipart — fia segítsé­gével. Átható enyvszag terpeszke­dik a szobában. Ez volt a nagyapa műhelye is, s azóta a berendezés sem változott. A fiókban glédáhan áll a keszeg kurzív és a bögyös bo- tíomi betűkészlet, amelyből a címeket szedték. A varróláda szemérmesen elhallgatja élet­korát, a falhoz simulnak a fa­prések, amilyeneket már alig használnak néhol. A vágógép vasszerkezeti hetykén dacol az idővel. A mát legfeljebb a vígan duruzsoló olajkályha és a meszelt falra. tűzött szí­nes reprodukciók sora jelzi, no meg a kötésre váró köny­veli garmadája. — Itt nőttem fel a mű­helyben, itt tanultam a szak­mát. A kezem rááll a régi szerszámokra, az egykori mesterfogásokra, amelyeket a korombeli fiatalok már alig- alig alkalmaznak. Innen min­dig jó minőségű munka ke­rült ki, s ezt a kötelező ha­gyományt folytatom én is — mondja Terék Tamás. Sikerült megtartania a ré­gi üzletkört, amely azóta újabb megrendelőkkel bővült. A munka zömét a közületek hozzák. Ezek bizony nem ér­dekes, furcsa regények, költe­mények, hanem bekötésre vá­ró üzleti könyvek, közlönyök, nyomtatványok, szakmai fo­lyóiratok. A Bibliától a Rakétáig Az elszállításra váró da­rabok között ilyesmik sora­koztak: Orvosi Hetilap, Mi­tekéi: Elfújta a szél, Károli Gáspár fordításában az 1385­jé illatú, ropogós kenyerek A Del-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi, Kossuth Ferenc utcai részlegében naponta 4—5 tonna kenyeret sütnek. Sepsi István — a képen — a ropogósra sült kenyereket szedi ki a kemencéből Apáti-Tóth Sándor felvétele ös kiadású Biblia. Autó-Mo­tor évfolyamok, a Rakétából kivágott és gondosan össze­gyűjtött folytatásos regények. A városi tanács épp úgy meg­rendelő, mint a környező községek, de újabban ide­szoktak Budapestről az OTP- től és a fővárosi ügyészségtől is. Aki már dolgoztatott eb­ben a műhelyben, visszatér. Vannak, akik szakértelemmel magyarázzák, milyen kötést, milyen betűtípussal szedett címlapot óhajtanak. Mindennek megvan a sze­zonja. A jövő évi nyomtatvá­nyokat ilyenkor hozzák, a hi­vatalos lapok teljes évfolya­mát januárban. A szakdolgo­zatokkal a nyár elején jön­nek. A kézirat szinte kivétel nélkül az utolsó percben ké­szül el. s nem ritka, hogy már másnap be is kell adnia a szerzőnek. A könyvkötőt ez nem éri váratlanul. Arra az időszakra úgy csoportosítja a teendőit, hogy akár egy éj­szaka elkészítse a postamun­kát. A régi mesterek tanítvá­nyaként akkurátusán műveli a szakmát. Egyesíti a hagyo­mányos és a mai fogásokat. Amit csak lehet varr, mert ezzel az eljárással tartósab- ban összefűzi a lapokait és a kötet jobban nyílik. Igaz, használ újfajta segédanyago­kat is: bronzpor helyett tar- tósabb, magas fényű aranyo­zást. Az enyv és a csiriz mellett a ma elterjedt ragasz­tószert is alkalmazza, csak az a baj, hogy gyakran kell anyagok után járnia. Huszonkét művelet Az ifjú könyvkötő, aki egész napját az egyszemélyes műhelyben tölti, minden munkadarabot pontosan hu- szonkétszer vesz kézbe, mire elkészül. Szereti a könyveket, amelyekből él. Ha valami ér­dekesebb olvasmányt hoznak, megmondja a tulajdonosának: a vállalási határidőbe bekal­kulálja azt is, amíg elolvas­sa a nevezetes művet. Ottho­nában egyre több könyv so­rakozik a polcokon. Az Olcsó Könyvtár köteteit fillérekért megvette, s beköti sorra a sa­ját kedvére. Amikor ráér, ze­néit hallgat. Csütörtökönként együtt rúgja a labdát a bará­taival. Tamasi Tamás Meglepetések, kis dobozban Kicsinyke bolt Cegléden, a Kossuth téri óra és ékszer bolt, de méreteit forgalma ala­posan meghazudtolja. Lehet mondani, hogy ez a város egyik legvonzóbb pontja, az ajándékozós ünnepek, téli név­napok időszakában. Van, mit tenni az itt dolgozó, öttagú Kossuth szocialista brigádnak. A polcokon az áru sajátmagát kínálja, s hogy néhány napig kedvezményes óravásárlásra is lehetőség nyílik, ez' külön meg­tette a hatását. Fogynak a ke­cses formájú, szovjet gyártmá­nyú karórák, kelendő az éles hangú ébresztőóra is. Divatékszerből, népi és ipar- művészeti ajándéktárgyakból, fémdomborításokból, fafaragás­ból, jablonicei szikrázó üveg­gyöngysorokból és drágább holmiból is ki-ki talál kedvére valót. Andó Antalné boltveze­tő és Kocsis Jánosné, a szo­cialista brigád vezetője el­mondták: figyelmes udvarias­sággal is győzik, abból is bő­ven van tartalék náluk. Tömegeket mozgat a sport Ahol igénnyé vált a testedzés Minden olyan kezdeménye­zés, akció, melyben sokan vesznek részt valami nemes cél érdekében, már önmagá­ban is hasznot hajt. Napjaink­ban a sport fogalmához gon­dolatunkban többnyire az él­sportolók és a versenyek kap­csolódnak, pedig van ennek olyan formája is, amely bár­kinek hozhat eredményeket. A tömegsport megállta a he­lyét a gyakorlatban, népszerű­sége elismert. Az otthonülő, elkényelmessdett emberek megmozgatása nem könnyű feladat, de az eredmény kár­pótol mindenért. Példamutatás Nyársapát negyed százada lett község. Lakossága meg­közelíti az ezerh étszázat. Sportegyesületük nincs, mégis élénk sportélet zajlik a falu­ban. A számos egyéni siker mellett, nagy gondot fordíta­nák a szélesebb tömegeket be­vonó megmozdulásokra. A tö­megsportban járási elsők ma is, szinte valamennyi verse­nyen részt vesz Nyársapát színeiben induló versenyző. — A számadatok szerint, előkelő helyen állunk a tö­megeket mozgató rendezvé­nyek terén — mondja Labancz Árpád tanácselnök. — Szinte nincs olyan járási sportese­mény, ahol ne képviseltetnénk magunkat. Rendszeresen meg­nyerjük a kiírt vándorserlege­ket, mint például a SZOTJku- pát, a Május 1. kupa serlegét és más trófeákat. Nálunk ren­dezték a falusi dolgozók járá­si spartakiádját, a Tanácsköz­társaság kupaversenyét, és minden évben magas a rész­vételi arány a helyi akciókon is. Igaz, az egyesület hiánya még gondokat okoz, de a meg­lévő, szép eredményeket fel­mutató MHSZ-lövészklub és a testmozgást szerető embe­rek emelkedő száma elegendő alapot ad a sportkör mielőb­bi létrehozásához. Ehhez meg­felelő segítséget nyújt a ta­nács és az öttagú társadalmi bizottság, mely ezzel a kérdés­sel foglalkozik. — Tapasztalataik szerint, mely sportágak a legnépsze­rűbbek a lakosság körében? — Mivel szinte mindegyik rendezvényen részt veszek ma­gam is, ha másképp nem, mint néző, tanúja vagyok a lelke­sedésnek. Ma ott tartunk, ha egy kis szünet áll be, már érdeklődnek a következő ese­mény felől. Ez részben annak tudható be, hogy igyekszünk színes, érdekes megmozdulá­sokat szervezni, másrészt ezeken ott vannak a község vezetői is. Ez a személyes példamutatás eredményesnek bizonyul. Nagy a lelkesiedés, különösen az asztalitenisz-baj­nokságokon, a lövészversenye­ken és a labdarúgó-kupákon. Az MHSZ versenyein néha százan is megjelennek. Az eredmények persze különbö­zőek, de hát. nem feltétlen a győzelem a fontos. Ezeknek a sikeres találkozóknak egyik előfeltétele a komolyabb ver­senyeken elért nyársapáti jó helyezés. Iskolánk leánycsa­pata megyei második lett ko­sárlabdában, a fiúk bronzér­met hoztak haza. Dobos Ist­ván gerelyben országos ifjú­sági válogatott. Az ő példájuk követésre méltó. Támogatás — Mik a további terveik? Hogyan próbálják megőrizni ezt a lelkesedést? — 1978-ban társadalmi mun­kában építettük meg a bitu­menes pályát. Ezért elnyertük a KISZ KB fődíját. Folytatni akarjuk a létesítmények épí­tését. Szeretnénk egy labda­rúgópályát, befedni a lőtér főállást, és építeni egy torna­termet. Ez az utóbbi nagyon hiányzik. Nincs megfelelő fe­dett helyiség, és ilyenkor té­len szinte megoldhatatlan fel­adat előtt állunk. Sajnos, az erőnk ehhez kevés. Ha leg­alább az anyagvásárláshoz lenne támogatás, érdemes len­ne belevágni. Ügy érzem, az eddigi tapasztalatok alapján, meg tudnánk birkózni vele. — A százötven felnőtt és a diákság továbbra is várja a versenyeket, a feladatokat. Igyekszünk mindent megten­ni a tömegs-oortmozsalom szé­les körű kiterjesztéséért. Csilléi Béla ISSN 0139-?«00 iCesiém Hírlapi TT T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents