Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

4 1980. DECEMBER 6., SZOMBAT KÖRNYEZETI NEVELÉS Csak egy földünk van! EZ A JELMONDAT elő­ször 1972-ben röppent íöl Stockholmban, a nemzetkö­zi környezetvédelmi tanács­kozáson, azóta bejárta a vi­lágot, és mindenütt lelkes hívekre talált. A svéd fővá­rosban összegyűlt környe­zetvédők világméretű ösz- szefogásra szólították föl az emberiséget a "fold, a víz, a levegő épségének, tisztasá­gának megóvására, mert a természeti környezet pusz­tulása olyan mérvű, hogy az ma már az egész világot fe­nyegeti. Sokan ettől a kon­ferenciától számítják a mo­dern környezetvédelem kez­detét. Magyarországon, Her­man Ottó, a sokoldalú tu­dós, (1835—1914) volt a ter­mészetvédelem első aposto­la. Újságok hasábjain, gyű­léseken, könyvekben figyel­meztetett természeti érté­keink megóvására. Munká­jának gyümölcse halála után érett be: az első ma­gyar természetvédelmi tör­vényt csak 1935-ben alkot­ta meg a parlament. Napjainkban a természet- védelem nálunk, s más or­szágokban is fokozatosan környezetvédelemmé szé­lesedik. A pusztulás ellen- súlyozására már nem ele­gendő néhány száz vagy ezer hektárnyi táj védetté nyilvánítása: egész kör­nyezetünket kell óvni, min­den emberi életfeltételt, hogy a következő nemze­dékeknek is otthona lehes­sen a föld. A víz, a levegő nem ismer országhatárokat, ezért egyetlen ország sem tudja az emberi létfeltétele­ket egymagában megóvni. Nemzetek együttműködésé­re van szükség, a környe­zetvédelem az egész embe­riség ügye. A MAGYAR ORSZÁG­GYŰLÉS 1976-ban törvényt fogadott el az emberi kör­nyezet védelméről; kor­mányzatunk előtte is, utá­na is számos intézkedést hozott természeti környe­zetünk épségének megőr­zése érdekében, három éve pedig önálló gazdája van a területnek: az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal. Mit tesz az -iskola e té­ren? Bizonyos, hogy többet, mint gondolnánk. A mai oktatási intézményekben tudatos környezeti nevelés folyik. Emögött az a fölis­merés áll, hogy a környezet passzív védelme manapság már elégtelen, az anyagi ja­vak egyre növekvő termelé­se miatt a környezetet fej­leszteni kell, és e cql el­érése nemcsak a termelési folyamatok ésszerűsítésé­től, a technológiai újítá­soktól függ, hanem a mai kor emberének életszemlé­letétől is. A környezeti ne­velés a hetvenes években szervesen beépült közokta­tási rendszerünkbe, egyet­len iskolatípus sem maradt ki belőle, sőt egy évtizede már az óvodákban is min­dennaposak a környezet megismerésére és megóvá­sára szolgáló foglalkozá­sok. KORAI LENNE még ar­ról szólni, hogy iskoláink­ban mennyire hatékony a minden korábbi próbálko­zásnál jóval tágabb kere­tek között folyó környezeti nevelés, miként annak sincs még itt az ideje, hogy a közművelődési intézmények idevágó tevékenységét is felmérhessük. Egy biztos: az emberi környezet védelmé­nek propagandájában ér­tünk el eredményeket, és ma is friss szél hajtja a vi­torlákat. Hetente alakulnak természetbarát- és környe­zetvédő körök — iskolák­ban, gyárakban, művelődé­si házakban —, az úttörők például zöldőrséget szervez­nek, s részt vesznek az is­kola körzetében lévő par­kok, játszóterek gondozá­sában. Európai szakemberek sze­rint is figyelemre méltó eredményeket értünk el a környezeti nevelés kiter­jesztésében. Az elismerés jele: az UNESCO Magyar- országot kérte fel az idei környezetvédelmi szeminá­rium megtartására. P. Kovács Imre Formálódik a váci gyűjtemény HINCZ GYULA ÉS BARTL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA Hüicz Gyula Kossuth- díjas festőművész kiállítá­sa december 19-ig látható a Csepeli Munkásotthon­ban. Innen kerül végleges helyére, Vácra, a Hincz- gyűjteménybc. Bartl József festményei december 15-ig tekinthetők meg a Műcsar­nokban. Alkotássá formált gondolat Hincz Gyula újra felvillant egy arcot egyetemes festői személyiségéből. Most árnya­latait érhetjük tetten, stílu­sának teljes hullámhosszát a viszonylag hagyományosnak tűnő formáktól a merészen szabad asszociációkig. Mind­egyik változatban a kor gaz­dagsága, számtalan új szép­sége és problémája tükröző­dik. Emberábrázolásának je­lentős alkotása az Olvasó munkás, a Vörös figura és az Utca. Minden képén a reális és elvonatkoztatott elemek más-más arányban építik al­kotássá a gondolatot. Fontos szerephez jut ezen a kiállítá­son a termelésről és a törté­nelemről készült képi meditá­ciók összefüggő műcsoportja, melyet grafikáinak szemel­vénye egészít ki ezúttal is ér­telmező egységgé. Ez a Hincz- bemutatkozás is idézet eddig még teljesen fel nem mért, pá­ratlanul gazdag és sokrétű élet­művéből, de éppen az a meg­nyugtató. hogy a váci állandó gyűjtemény ezt hamarosan si­kerrel oldja meg összefoglalá­sában. Örömmel gondolhatunk arra. hogy a modem művé­szetnek nemcsak Franciaor­szágban születtek múzeumai, hanem nálunk megtörténik a számbavétel, a szellemi leltár. Szentendrén, Pécsett, Vácott — Barcsay, Czóbel, Kerényi. Vá­sárhelyi Győző, Csontváry és Hincz művészete összegyűjté­sével. mely kulturális kincs, jövőalakítás. A folklór forrásából merítve Sodró tehetsége elsősorban kolorisztikus képességeiben nyilvánul meg. Ebben a vo­Bartl József: A nagy utazás natkozásban mindig magabiz­tos volt, a színek olyan özönét mutatta fel évtizedek óta, mely valóban figyelemre méltó. Ha időnként motívumhasználata kicsit hosszabb is az optimális­nál, színben mindig meggyőző, leleményes és hibátlan. Külön, vonzó világ, szép sziget a ma­gyar képírás jelenében. Soroksáron született 1932-ben és a virágos környezet mellett a magyar és német folklór is megragadta, mely művészeté­nek mindmáig alkalmazott for­rása, 1948 és 1952 között vé­gezte el a művészeti középis­kolát Kántor Andor tanítvá­nyaként, a Képzőművészeti Főiskolán Papp Gyula, Fényi Géza és Bernáth Aurél irányí­tásával dolgozott. Képei Moszk­vában, Párizsban, Delhiben, Szófiában. Bécsben szerepel­tek, megkapta az V. egri ak- varellbiennálé díját, elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat. 1972- től él és alkot Szentendrén, több európai országban járt tanulmányúton. Művészete termő ág, nem ismeri az ellankadást. Nincse­nek nehézségei. Egyik korsza­kának alapjele a szív —köny- nyen találja meg, nehezen hagyja el. Így van több ara- beszkszerű ábrájával — fejfá­val, emblémával, írott jellel, betűvel, szignóval, bábuval — is. A változó festői témáit ugyanannak a formavilágnak egy-egy változata jelöli, ez je­lenti az állandóságon belüli Szolgálat a szó erejével A lámpa fénykörében stili­zált díszítésű székelykapu. Félhomály van, halkan, pana­szosan megszólal egy hegedű. Azután felsír, könyörgő hang­ja fölerősödik, hogy a dallam szerepét majd az emberi hang vegye át, s fölzengjenek a nép­ballada kezdősorai: „Anyám, anyám, édesanyám! / Gyulai­né édesanyám! / Én elve­szem Kádár Katát, / Jobbá­gyunknak szép leányát.” Egymást követik a székely népköltészet legszebb balladái, a Kőmíves Kelemenné, a Bu­dai Ilona, a Barcsay, s a nép­dalok, mondókák, mesék. Más­fél órán át áll — dehogyis áll: sír és kacag, összeomlik, hogy diadalmasan emelkedjék fel újra, megmerevedik és tánc- raperdül, fricskát ad és kap — á színpadon Adám Erzsébet. Szerelmes 'lány és kérlelhetet­len anya, megcsalt férj és ön­feláldozó feleség egyszerre... Birtokában van ugyanis a legtöbbnek, aminek színész, előadóművész a birtokában lehet: tökéletesen ismeri, át­éli azt a nyelvet, amelyet a székely népköltészet használ, s amelyet oly híven tolmácsol az előadóest címét és anya­gát adó kötet, Kriza János 1863-ban megjelent Vadrózsák című gyűjteménye is. Kriza az erdővidéki Nagyajtáról származott, arról a tájról, amely útjára indította Apá­czai Csere Jánost, Bölöni Far­kas Sándort, Benedek Eleket, s amelynek népe ma is őrzi hagyományait, nyelve szépsé­gét. Kriza, aki fél életet szánt a gyűjtőmunkára, valóban az eredeti szépséget őrizte meg számunkra. Lassanként tisztul bennem a gondolat — írta egyszer —: úgy adni ki a népkölteményeket s szólás­módokat, oly hangejtéssel, ép­pen, mint a nép kiejti — a virágot egész színével, illatá­val mutatni be a közönség­nek ... A virágot egész színével — éppen így mutatta be a szé­kely népköltészetet szentend­rei és váci előadóestjén Ádám Erzsébet, a Marosvásárhelyi Állami Színház fiatal művé­sze. Érzékeltetett minden sö­tét, minden világos színárnya­latot, tökéletesen használta a nyelvet — s tökéletesen érzé­keltette annak legjellemzőbb sajátosságát, a mondanivalótól elválaszthatatlan ritmust. Ha­zánkban eddig csak hallhat­tunk, olvashattunk műsorai­ról, otthon s más országok­ban viszont már igen jól meg­ismerhették őt. A marosvásár­helyi, a két világháború kö­zötti időszak egyik legjelentő­sebb erdélyi színészéről, Fe- renczi Istvánról elnevezett színművészeti főiskolán vég­zett, ahová édesanyja kedve ellenére és mások csodálko­zására jelentkezett. Mit akar itt ez a kis leánka? — kér­dezték. A leánkát már az első próbálkozásra felvették, s hogy mennyi elmondani, át­adni való munkált benne, jel­zi, hogy a színházi feladatok vállalása, majd a filmezés (eddig négy román film fő­szerepét játszotta) mellett, szmte a dioloma átvétele óta előadóművészként is dolgo­zik. Első önálló estjén romániai költők verseiből készített ösz­szeállítást Harangtisztán cím­mel (1974), ezt követte a Rej­telmek, ha zengenek című, Jó­zsef Attila szerelmes versei­ből összeállított műsor (1976), majd a Vadrózsák (1978). Az átütő sikert már az első elő­adóest meghozta otthon, s ide­genben is. Romániai magyar költők társaságában meghívást kapott az Egyesült Államokba; azóta mindhárom műsorát be­mutatta az USA-ban, Kana­dában, Hollandiában, Bel­giumban, Franciaországban és Svájcban élő magyarok előtt. Első előadóestjét New York­ban, a másik kettőt Bukarest­ben vették hanglemezre. Férjével, Hajdú Győzővel, a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjével, a műsorok összeállítójával azonban első­sorban a hazai városokat, fal­vakat járják. A századik elő­adáshoz közeledő Vadrózsákra is éppen egy erdélyi faluban kapta a legszebb kritikát: Kri­za János szülőföldjén, Nagy- ajtán. Ez a falu ma is azt a nyelvet beszéli, amit a száz­húsz éves gyűjtemény őriz. amelyet külsődlegesen utánoz­va, a belső tartás tisztasága nélkül nem lehet használni. Szinte hallottam, hogyan mondják velem a balladákat — meséli, még most is elér- zékenyülve —, s csak a végén, a hosszú taps utáni beszélge­tés, a kürtőskalács kínálgatása közben csodálkoztak, higy az életben nem azt a nyelvet be­szélem, mint a színpadon. ■■■■■■■■■■■■ Élet és színpad, valóság és a pódiumon elhangzó szavak —, de hát nem egyet jelent változást. Bartl József így festő, így indokolt elfogadnunk, mi­vel minőségrendje erre felha­talmazza nézőit. Erre a finom­ságra, művészetének példás külalakjára. A fogalmazás eleganciája eszköz is, cél is — egyszerre külső formula és lé­nyeg, mely kellemes tömörí­téssel ajándékoz meg minket. Losonci Miklós A Ra-Re-sorozatban Új kötetek Rakétasebességgel gazdago­dik — sorozatcíméhez mél­tóan — a Magvető Kiadó Ra- Re könyvfüzére: a téli könyv­vásárra megjelenő újabb 15 kötettel a színes borítójú nép­szerű sorozat túljut 75. kiad­ványán. A színész—író Győrffy Lász­ló az 1960-as évek végén je­lentette meg első novelláit. Bemutatkozó művét, Dobd föl magad, fiú címmel adták ki. Nemere István új, Haljmeg énekelve című regényében ez­úttal nem a kozmikus térsé­gekbe, nem a fantasztikumok világába vezeti olvasóját. ' Arthur Miller Kallódó em­berek című műve is a színes borítójú, kis formátumú könyvfüzér újdonsága lesz. Hans Erich Nossack NSZK- beli írónak a Ra-Re-ban a Pusztulás címmel jelenik meg új elbeszélése. A szicíliai szü­letésű Ercole Patti A gyönyö­rű november címmel most magyar nyelven is hozzáférhe­tővé válik kisregénye. Thomr ton Wilder, a közelmúltban elhunyt amerikai regény- és drámaíró önéletrajzi fogan- tatású első regényét, a Kaba- ló-t is kiadják. KÉSZÜLŐ MAGYAR FILMEK Előzetes — forgatás közben Adám Erzsébet a Vadrózsák előadása közben ez a fiatal művész számára? Ahogyan most a szentendrei és váci előadóest bizonyította, ezek a dolgok Ádám Erzsébet számára elválaszthatatlanok. Ezt tanúsították a Pest me­gyei fellépések mellett a bu­dapesti Egyetemi Színpadon, valamint Székesfehérvárott és Tatán tartott bemutatók is, erről győzte meg a nézőt- hallgatót a másik, a legújabb önálló est, a Móricz Zsigmond műveiből összeállított, az író és Bethlen Gábor, a nagy er­délyi fejedelem emléke előtt tisztelgő A nap árnyéka című műsor is. Ádám Erzsébet hivatása: szolgálat a szó erejével a tel­jesebb emberi életért. Ez a szolgálat, ahogyan Móricz — Bethlen Gábort idézve mond­ja: vakarat, munka, szerelem, megtcrmékenyülés és boldog megtermékenyítés.” P. Szabó Ernő A Mafilm Budapest stúdió­jának több produkciója ezek­ben a hetekben nyerte el az utómunkálatok során végső formáját, más filmjeik forga­tása pedig befejezéséhez kö­zeledik. E művekről tájékoz­tatott Nemeskürty István, a stúdió vezetője. Elmondta: az alkotóműhely hagyományaihoz híven, idén is szerepelt programjukban közönségsikert remélő, s a színvonalas szórakoztatást szolgáló játékfilmek készítése. Ezek közé tartozik a Pogány madonna című bűnügyi víg­játék, amelynek munkálatai­val nemrégiben végeztek. A mű érdekessége, hogy Bujtor István, a filmgyár színésetár- sulatának tagja, ezúttal forga­tókönyvíróként is debütál. A főszerepet is ő alakítja. A film rendezője Mészáros Gyula. Lugossy László, az Azonosí­tás rendezője, most fejezte be második nagyjátékfilmjét, amely csepeli munkáskömve- zetben játszódik. A Köszönöm, megvagyunk című. produkció­ban két egymás mellé sodró­dott ember sorsát, együttélé­sünk küzdelmeit jeleníti meg. Gaál István értelmiségiek kö­zé vezeti el a nézőket új mű­vében. A Cserepek az asz­falton főhőse ipari formater­vező, akinek alkotómunkáját, lehetőségeit nagyban befolyá­solják a gazdasági helyzet ne­hézségei. Minden esztendőben elsőfil­mes rendezőt is avat a stúdió. Idén Sós Mária forgatta itt Boldogtalan kalap című film­jét. Bán Róbert Fogadó az örök világossághoz címmel kosztü­mös bűnügyi komédiát készít Gábor Pál, az ötvenes évek világát idézi új filmjében. Koltai Gábor, a magyar pop­zene úttörőinek — Koncz Zsuzsának, Szörényi Leventé­nek és társainak — pályafu­tását dolgozza fel, Gothár Pé­ter pedig e nemzedék egyik szépíró képviselőjének, Bere- ményi Gézának, a forgató- könyvéből dolgozik. / RADIOFIGYELO AZ EMBEREK BIZAL­MÁÉRT. Kapusi Rózsa ripor­ter mikrofonjával a Kispesti Textilgyárba látogatott, annak felderítésére, hogy mennyiben vált be az új bizalmirendszer a szakszervezeti munkában. Először egy főbizalmi szó­lalt meg. A fonodában 7—8 gépet kezel. Mint elmondotta, igen nehéz körülmények kö­zött dolgoznak, mivel a gyes­re menteken kívül sokan lép­tek ki. A megmaradottakra tehát még több munka hárult, így, mindjárt megválasztása után rengeteg probléma sza­kadt a nyakába. A legnagyobb vita a bérkérdések körül ala­kult ki. Bizony állnia kellett a sarat, ha eleget akart tenni a dolgozók bizalmának, úgy, hogy az egész vállalat érdekeit se tévessze szem elől. Végül is sikerült az üzem­vezetővel egy nevezőre jutni, s egyik fád érdekén sem esett csorba. A gondok felhői azon­ban nem oszlottak el teljesen. Szeptembertől minden szom­bat és vasárnap túlórázniuk kell. hogy év végéig a lemara­dást behozzák. Ez pedig újabb viták forrása. A műsor további részében kiderült, hogy alaposan elő­készítették a választásokat. Az esetek többségében olyan em­berek kerültek az egyes posz­tokra, akik mind szakmai mun­kájukkal. mind pedig mozgal­mi tapasztalataik birtokában ténylegesen élvezik a munká­sok és a vezetők bizalmát. Az önmagában jól szerkesz­tett, világos vonalvezetésű ri­port hibájául róható fel, hogy túlságosan jól fésült volt. Ke­vés eleven példa bukkant fel és egyes lényeges összefüggé­sek firtatásával is adós ma­radt. A ZENEI TÜKÖR. A fia­taloknak szánt műsor egész adásidejét a küszöbönálló Bartók-emlékévnek szentelte. Bónis Ferenc szerkesztő kitű­nő összeállítása és Ungváry Ildikó pergő műsorvezetése jól érzékeltette ennek a nagysza­bású rendezvénysorozatnak a jelentőségét. Részletet elevenítettek fel Pozsgay Imre kulturális mi­niszter nemzetközi sajtótájé­koztatójából. majd Kis Kál­mán, a rádió elnökhelyettese számolt be azokról a műsorok­ról, melyek az ifjúsággal is­mertetik meg Bartókot és hoz­zák közelebb őket csodálatos muzsikájához. A sok színű programból kiemelkedik a Röpülj páva sorozat, melyet a televízióval közösen rendez­nek, valamint az a nagyszabá­sú kórustalálkozó Vácott, ahol a fiatalok kórusainak legjobb képviselői lépnek fel. Ízelítőt kaptunk egy igen je­lentősnek ígérkező adásból is. Doráti Antalnak. a külföldön élő híres magyar karmester­nek. Kodály. Bartók tanítvá­nyának hangját hallhattuk. A műsor egyes részeit re­mekül kötötte össze a Bartók műveiből készült válogatás. Az egész pedig minden bizonnyal felcsigázta az érdeklődést a fiatal hallgatók körében a világra szóló ünnepségek iránt. Sz. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents