Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1980. DECEMBER 31., SZERDA Az utolsó órákban is Mindenki a helyén, feszi a dolgát Ahol a pihenésre ilyenkor gondolni sem szabad A hangulat még mindig és már megint ünnepi. Túl vagyunk a karácsonyi traktán, készülődünk az óesztendő búcsúztatására. Közötte négy munkanap. Gyakorta hangzik el ilyenkor a sikkesnek hitt mondat: „Beme­gyünk ugyan, de nem dolgozunk. Tiszta vicc az egész.” Szerencsére a kajánul odavetett, álszellemes kijelen­tés valóban csak rosszízű tréfa. Lazítás ugyanis ezekben a napokban sincs. Szilveszter előtti körsétánk során több vállalati vezetői is eloszlatta ezt a tévhitet. Akik mo is dolgoznak Éjfélkor indultak a ko mbájnok Dombi Lajos, a maglódi 1SG főmérnöke: — A termelés ebben az év­ben már befejeződött, csönde­sek a műhelyek a két ünnep között. Persze nem önkényes leállásról van szó, dolgozóink áprilistól t kezdve ledolgozták már a hátralevő napokat. A kollektíva december 24-ig tel­jesítette a kitűzött célokat. S nem is akárhogyan, hiszen az árbevétel és a nyereség is jobb a tervezettnél. Késedelem nélkül Most a leltározás, a gépek fölkészítése ad munkát, hogy január első napjaiban késede­lem nélkül folytatódjék a ter­melés. A tervek elkészültek, már csak némi finomítás van hátra. Jelentősebb változás nem várható, továbbra is a jár­műgyártás marad a fő profil. Sándorfi László, a monori MEZŐGÉP Vállalat igazga­tója: — Most futnak ki az utolsó exportszállítmányok, egyebek között Hollandiába, Irakba és az NDK-ba. De házon belül is akad tennivaló. A karbantar­tóké a íöszerep. Javítják, föl­újítják a gépeket. Néhány be­rendezést át is kell csoportosí­tanunk az új termékek gyár­tásához. A termelés ezzel pár­huzamosan folyik, nincs szü­net. Megrendelőink igényeit si­került ebben az évben is ki­elégíteni. Külön meg kell em­líteni a Szekszárdi Húskombi­nát első ütemének fölszerelé­sét, amelyet Időben elvégez­tünk. A próbavágások már meg is kezdődtek. Ugyanak­kor nyereségtervünket is túl­teljesítettük és megteremtet­tük a megfelelő bérszínvonal feltételeit is. Mészáros György, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat monori területi köz­pontjának főmérnöke: Magvak exportra — Mindenki a fielyén van, teszi a dolgát. Az ünnepek kö­zött rakjuk meg az utolsó va­gonokat. Az exportra szánt lucerna-, paradicsom- és nap­raforgómagok még időben el­jutnak a megrendelőkhöz. Üzemi tanácskozásokon vi­tatjuk meg az idei év tapasz­talatait és szóba kerülnek a következő feladatok is. Már bizonyos, hogy legalább 2 millió forinttal teljesítjük túl az előirányzott nyereséget. De a jövőre is gondolunk. A bel­földi ellátás kielégítése már most komoly munkát kíván. Varga Lajosné, a Pest—Ko­márom—Nógrád megyei FÜ- SZÉRT monori fiókjának áru­forgalmi vezetője: Elegendő pezsgő — Nálunk ilyenkor gondol­ni sem szabad a pihenésre. Karácsony előtt alaposan ki­ürültek az üzletek. Az árukat mihamarabb pótolni kell. Nemcsak az alapvető élelmi­szerekről van szó, hanem a kurrens cikkekről is. Elvégre nyakunkon a szilveszter, s ez újabb szállítási csúccsal jár. Nyugtalanságra azonban sem­mi ok, az óesztendő bú­csúztatására lesz elegendő pezsgő. K. L. r Sokáig emlékezetes eszten­dő marad 1980. a mezőgazda- sági szakemberek számára. Az időjárás lassan megszokott furcsaságai ellenére talán év­tizedek óta nem volt ennyire szeszélyes, mint az idén. Me­teorológus legyen a talpán, aki meg akarja akárcsak utó­lag is állapítani, hogy az év­szakok vajon a megszokott rendben követték-e egymást. Az évközi gondokról a mező- gazdasági dolgozók helytállá­sáról rendszeresen beszámolt az írott sajtó, a televízió és a rádió. Az újságírók azonban — sajnos — a legritkább eset­ben juthattak el az áldozatokat követelő munka legnehezebb frontszakaszaira, hiszen nem is lehettek ott az ingoványbán elmerülő kombájn, a fogát csikorgatva, jeges latyakban dolgozó szerelő, az árokba csúszott gépkocsivezető mel­lett. Emberválasztó esztendő volt az óév. o A mai délutánon a legtöb­ben már az ünnepre készülő­dünk. Ha megszólalnak a szil­veszteri trombiták, a rádió, a televízió, a magnetofonok, alig­ha sok embernek jut eszébe, hogy akadnak, akik egészen más zenét, a betakarító kom­bájn motorjának duruzsolását hallgatják most is. A tegnapelőtti fagyot szinte örömujjongással fogadták a gombai Fáy András Termelő­szövetkezetben, ahol még lá­bon áll a kukorica java. — Az egyetem elvégzése óta tizenegy evet dolgoztam mar a szaKmában, de így még nem ünnepeltem — kesergett ka­rácsony után Szászik Károly, a közös gazdaság elnöke. — Számomra ez az első kará­csony, amely nem volt igazan felhőtlen és gondtalan, megke­serítette az a tudat, hogy 150 hektár kukoricánk még töret­len. Igaz, hogy nehéz eszten­dőt búcsúztatunk, de a tanul­ságokat le kell vonnunk. Túl sokat beszéltünk az időjárás­ról. Igaz, hogy sem a tavasz, sem a nyár nem volt kedvező a számunkra. Kezdődött azzal, hogy kisárgultak, megritkul­tak a vetések. Dönteni kellett, s választhattunk volna gyor­sabb, szerencsésebb megoldást is. A gyakorlat azt igazolta, hogy ott születtek a • legna­gyobb terméshozamok, ahol vállaltuk a kockázatot, Türelmetlenség, az elégedet­lenség ezúttal érthető. Külö­nösen, ha egy-egy kollektívá­nak van ereje a tanulságok őszinte, önkritikus összegzé­sére is. Az aratás Gombán is két és fél héttel később kez­dődhetett el, s mégis időben biztonságba került minden ga­bonaszem. A napfényszegény nyár miatt a kukorica tenyész- ideje egy hónappal megnosz- szabbodott, s november első napjaiban, amikor az első hó is lehullott, még a szőlő 50 százaléka is a tőkéken érlelő­dött. Az olvadás után kicsit fellélegezhetett a közösség, ám a november 30-án lehullott 30—35 centiméter vastag hóta­karó megakadályozta a kom­bájnokat abban, hogy ráhajt­sanak a leggazdagabb termést ígérő kukoricatáblákra. Körül­belül 150 vagon, 6 millió fo­rint értékű termés sorsa vált bizonytalanná. © — A tanulság szerintem nem szabad, hogy az legyen: mit tehetünk, rendkívüli volt az időjárás. Egyáltalán nem tekinthető rendkívüli ese­ménynek, ha decemberben hó esik. Egyszerűen csak elszok­tunk tőle. Tudomásul kell venni, hogy ha ilyenkor jó az idő, az ajándéknak számít és ki kell használni minden per­cet. Előbbre lehet hozni a ta­vaszi műtrágyázást, s minden munkát, amit csak lehet. Egyébként azonban úgy kell szervezni, irányítani a mun­kát, hogy november végére egy szem termés se marad­hasson a földeken. Nem a jó időjárással, nanem a saját le­hetőségeinkkel kell kalkulál­nunk. A tsz-elnök ^szavaiból, in­dulataiból érződik, hogy sző­kébb körben nyilván kemé­nyebb szavak, ágazatra, sze­mélyekre szóló konkrét bírála­tok is elhangzottak a közös gazdaságban. Hiszen tulajdon­képpen egyetlen — ám annál fontosabb — feladattal végez­tek optimális időben. Október 27-ig földbe került a jövőre 800 hektáron érlelődő búza vetőmagja. Az őszi mélyszán­tásra váró területekből körül­belül 500 hektárt kell majd januárban és februárban meg­munkálni. S még mindig kim a kukorica! 0 — Amint a fagy már annyi­ra tartott, hogy elbírta a kom­bájnokat, azonnal megkezd­tük, pontosabban folytattuk a munkát — mondja Szászik Károly. — Ügy döntöttünk, hogy éjfélkor indulunk, hiszen napközben fölengedhet, csú­szóssá, ragacsossá válhat a föld. összesen 10—11 kom­bájn vágja a kukoricát, hár­mat Sülysápról, négyet a Rá kosvölgye Termelőszövetkezet­től kaptunk kölcsön. Csak ma este állunk le, hogy a kom- bájnosok is családi körben búcsúztathassák az óévet, de holnap reggel újra indulunk. Munkával kezdjük az új évet. — Gondterhelten búcsúztat­ja az óévet, hogyan várja az újat? — Azt várom, kicsit köny- nyebb legyen. Azzal együtt, hogy tudom, bizonyos feltéte­lek szigorodnak majd, de azokhoz lehet és kell is alkal­mazkodni. Az utóbbi négy esztendőben azért dolgoztuhk, s olyan döntéseket hoztunk, hogy 1981-re már merünk 180 —200 millió forintos termelési értéket és 10 millió körüli nyereséget tervezni. Azt hi­szem, ez reális elképzelés. Azt is várom még az új évtől, hogy ez a kollektíva tovább erősö­dik, nemcsak gazdaságilag, anyagilag, hanem szellemileg és erkölcsiekben is. Január l-.től új szervezeti felépítés­ben kezdjük a munkát. Egy­re inkább közeledünk az ön­elszámoló egységek kialakítá­sához. V. J. Uj esztendő — új lendület? Több zöldség Előnyös szerződést kötnek Jól jár a közös és jól jár az egyén is Celka-ügyelet Egész napes szolgálatban Várják a bejelentéseket Az elmúlt évekhez képest az idén lényegesen nagyobb te­rületen termesztettek gyökér­zöldséget a Ferihegy Tsz-ben. A termőterület mintegy 25 százalékkal növekedett. Rész­ben a közösben, részben — a tsz vezetőségének egy korábbi határozata’ nyomán — a ház­tájiban. A termesztői kedv fellendítéséhez a szövetkezet messzemenő támogatást nyújt. ★ Akár tagnak, akár alkalma­zottnak is biztosítják a nagy- flzemileg művelhető területet, a műtrágyát, növényvédő sze­reket, a korszerű technológia feltételeit, vetést, művelést. Ezért a tagok költségtérítést fizetnek. Az idén jól jártak azok a tagok, akik a szövetkezettel termékértékesítési szerződést Gombán, Bényén és Káván, (Szerdán, csütörtökön, pénte­ken és szombaton: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.). Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26.), Monoron, Monori- erdőn, Csévharaszton, Vasa­don és Péteriben; központi ügyelet (Monoron, az egész­ségházban), Maglódon és Ecse- ren: dr. Pápes Tibor (Mag­lód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákó­czi u. 40.), Sülysápon és Cfri- ban: dr. Zolesz László (Süly­sáp), üllőn: dr. Balázs László, kötöttek, mert a megtermelt áru így garantált piacot ta­lált. Ebben az évben országo­san is kedvezett az időjárás a gyökérzöldség termesztésének, nagyobb a felhozatal a piaco­kon; így az árak is alacso­nyabbak lesznek. A tsz részben azonnal átve­szi a terméket, részben pedig tárolási, illetve kitárolási költséget fedez. A kitárolás­kor — természetesen minősí­tés után —, felajánlott rögzí­tett áron felül fizet a gazdaság. • ★ ösiszességében ez jelentős többletjövedelmet biztosít a tagoknak. Amennyiben a kitá­rolásnál további nyereség mu­tatkozik. abban szintén oszto­zik a szövetkezet a kisterme­lővel. Vecsésen, csütörtökön: dr. Fe­kete Károly, pénteken: dr. Fodor Etelka, szombaton: dr. Gajdátsy Árpád tart ügyele­tet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Du­dás Jenő, Nyáregyháza, Pető­fi u. 12. Beteg állatok bejelentése: szerdán, 14-től 16 óráig, a többi napokon 8-tól 13-ig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. A leköszönő esztendő egyik legnagyobb, s egyben legtöbb gonddal járó beruházása volt a Monor térségi vízmű építé­se. A sok-sok kilométer bosz- szú vezetékhálózaton keresz­tül érkező egészséges ivóvízre egyformán türelmetlenül vár­tak a járási székhelyen, vala­mint Gombán és Bényén. Az Szilveszter — jókedv, tréfa, kacagás. És mi még? Minde­nekelőtt pezsgő, aztán trombi­ta, papírból kanyarított mó­kás maszkok, színes szalagok, komoly, de főleg komolytalan újévi fogadalmak. Hirtelen ez jut eszembe. Már legalább egy hónapja megkezdődött a tervezgetés: ki, kivel, hol és hogyan bú­csúztatja az óesztendőt? Utaz­zunk el? ... Menjünk vala­milyen szórakozóhelyre? Vagy otthon csapjunk murit, ifjab­bak bulit? ... Esetleg feküd­jünk el a tévé előtt? ... Ezer­nyi variáció, kinek-kin ek a pénztárcája, kora és vérmér­séklete szerint. Karnyújtásra az új eszten­dőtől sem dőlt még el minde­nütt ez a sarkalatos kérdés. A monori főtéren tett rövid sétám legalábbis ezt látszik igazolni. Bicikli fékez egy srác mel­lett, szívélyes parolázás, majd Barcza Zsolt felvétele év második felében ugyan megtörtént a kezelőépület át­adása, ám az illetékes válla­lat vezetői nyilván jól tudják, hogy a teljes hálózat elkészí­tésével, a hibák kijavításával még adósaik. Az új esztendő remélhetőleg új lendületet ad a munkák végleges befejezéséhez. élénk diskurzus. Hozzájuk lépve megpendítem a szilvesz­teri programot. — Tulajdonképpen éppen most beszéljük meg — mond­ja a bajuszos fiú. — Ügy néz ki, hogy pincebuli lesz a Strázsahegyen. Leszünk vagy húszán, nagy pincék vannak arrafelé. — Bizony gumiból van an­nak a fala — toldja meg az élcet a biciklis. — Persze nem a miénk, csak vendégek le­szünk. Viszünk magnót, bizto­san jók érezzük maja magun­kat. Folyik tovább a beszélgetés Tóth Károly, a bajusz és Szöl- lősi Csaba, a bicikli gazdája között, de addigra már két nyugdíjas nénit faggatok. — Most az idősebb lányo- mékhoz megyünk, ők követ­keznek — mondja Horváth Károlyné. — Minden évben be van osztva. Tévézünk, be­szélgetünk szűk családi kör­ben. A pezsgőt már megvet­Az ünnepek alatt sem pi­hennek a monori Gelka-szer- viz műszerészei. Házhoz jön­tük, ennivaló is lesz bőven. A lányomék disznót vágtak, több mint kétszáz kilós volt a koca. — Nem is kell sütni semmit — csatlakozik Nagy Lajosné. — Rengeteg maradt kará­csonyról. Vagy esetleg mégis egy kis háj as tésztát... No, majd még meglátjuk. Egyéb­ként ón is a gyerekekkel töl­töm a szilvesztert. Itt laknak Monoron, a közelben. A buszpályaudvaron csinos, barna, göndör hajú kislány ácsorog. Mint kiderül, most jött Pestről, a munkából, s hazafelé igyekszik Bényére. — Hát még nem is tudom, hová menjek szilveszterezni, több helyre is hívtak — tak­tikázik Maük Erzsébet. — Az is lehet, hogy Bényén, az is lehet, hogy nem. Ez a dolog még nincs eldöntve — néz rám a tizenévesek gondter­helt mosolyával. Kövess László nek, kijavítják a lakosság ké­nyelmét és szórakozását szol­gáló elektromos berendezése­ket, híradástechnikai cikke­ke t. Évek óta jól bevált ez az ügyeleti szolgálat, amely ezek­ben a napokban is igyekszik gondtalanná tenni a maga módján az ünnepeket. Karácsonykor is beigazoló­dott, hogy szükség van erre a szolgáltatásra. Már az első na­pon is csaknem harminc kü­lönböző hibát hárítottak el a galkások. Szerencsére másnap már kevesebb dolguk akadt. Szilveszterkor egész nap várják a bejelentéseket, ja­nuár elsején és imásodikán pedig ismét ügyeletet tarta­nak. A sok éves tapasztala­tok azt mutatják, hogy nincs szükség telefon ügyeletre, hi­szen viszoaylag kevés hibát kel elhárítani, no és telefon­nal amúgy sem sokan rendel­keznek a járási székhelyen. A pontos címmel ellátott bejelentéseket a szerviz előtt elhelyezett ládába kell be­dobni. A Gelka műszerészei a hibát még aznap kijavítják. A tanácsoknál Téli spartakiád Január 10-én valamennyi községi tanácsnál és a járási hivatalban is megkezdődnek a téli spartakiád és a munka­helyi olimpia selejtezői. ISSN 0133- 2651 (Monori Hírlap) Orvosi ügyelet a járásban Karnyújtásnyira az új esztendőtől Szilveszteri színek, vágyak Kétszáz kilós volt a koca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents