Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'A MEGYEI-TANÁCS LAPJA' XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára 1.20 íwrint 1980. DECEMBER 30., KEDD J anuár elsejétől ismét egy lépcsőfokkal feljebb kerül a tanácsok gazdálkodásának önállósága. A vállalatok, szövetkezetek fizette városi, községfejlesztési hozzájárulás mértéke ugyanis tízről tizenöt százalékra nő, az állami mezőgazdaság adóit — szemben az eddigi gyakorlattal — szintén a tanácsokhoz kell befizetni, s a tanácsi vállalatok nyereségadójának fele ugyancsak a helyi tanácsok bevétele lesz. Ami persze korántsem egyenlő azzal, hogy most már a tanácsoknak rengeteg a pénze — hiszen az intézkedések valójában a befizetések, bevételek átcsoportosítását szolgálják —, ám a törekvés világos: növekedjék a tanácsok érdekeltsége a tevékenységi területükön dolgozó gazdálkodó egységek munkájának eredményeiben, s egyben erősödjék felelősségük is abban. Idén a megyében a fejlesztési alap nyolcvanhét százalékát használták fel a helyi tanácsok döntései alapján; meghökkentően nagy arány. Főként akkor érzékelhetjük ennek az aránynak a nagyságát ha tudjuk, aüg több, mintegy évtizede valójában semmiről sem dönthetett a helyi testület, a fejlesztésre fordítható forintok célját, rendeltetését a felsőbbség szabta meg, olykor jól, olykor rosszul. Távolabbról ugyanis nehéz határozni, ott valahol helyben most mi a legégetőbb, mi a legcélszerűbb, ám ennek ellenére, amikor megtörtént az alapvető fordulat — az 1971. évi I. törvény, köznapi nevén a tanácstörvény elfogadásiával és végrehajtásának elkezdésével —, hatalmas volt a tamásko- dók tábora. Képesek lesznek-e a helyi tanácsok gazdálkodni, alaposan megfontolni a döntéseket, avagy költik a pénzt harnari elgondolások alapján? Nem íesz-e járási, megyei összesítésben zűrzavar abból, hogy ahány helyi tanács, annyiféle szándék, elgondolás, esetleg annyiféle helyi presztízsek, vezetői hiúság? Ilyen és hasonló kétségek, kétkedések, némelykor _ tagadhatatlan elfogultságok körítették az első lépáseketj nem volt könnyű, egyszerű menni, haladni. A megyében működő tanácsok döntő többsége azonban iga-^ zioilta képességeit a gazdálkodásban. F őként a városokban, s a nagyközségek tetemes részében bizonyosodott be, hogy mindent meg lehet tanulni; az önálló beruházási döntések kialakításának menetét is. Ez a megtanult menet — azaz: a célok sorrendje, a végrehajtás hogyanjának mérlegelése, a megvalósítás társadalmi segítésének megszervezése — volt az alapja annak, hogy például Százhalombattán, Cegléden a most befejeződő ötéves tervidőszakban lényeges átcsoportosításokra került sor a különböző fejlesztési célok között. Ez vezetett oda, hogy korábban szinte csak araszoló jelentős településeken szembetűnően meggyorsult az új községközpontok létrehozása — mint Ráckevén, Dabason, Nagykátán —, a közintézmény-hálózat gyarapodása, s az szintén az önálló gazdálkodás rejtette lehetőségek kamatoztatásának javára írható, hogy a kisebb falvakban is megnőtt a fejlesztések célszerűsége, összhangja a legégetőbb igényekkel, illetve a helyi lehetőségekkel. Ez utóbbira egy aprócska példát. Szigetmonostoron úgy okoskodtak, hogy tanácsi pénzből, társadalmi összefogásból megteremthető a régen áhított tornaterem, s vele a több, mint százhatvan gyermek testnevelésének, sportolásának tárgyi feltétele. Így lett. S az okoskodásnak az a része is igazolódott, hogy ahol megfogható a helyi törekvés, oda a segítséget is könnyebben adják, ugyanis a tornatermi fölszerelés számláját már megyei támogatásból egyenlíthették iki. Talán volt is valameny- nyi ravaszság ebben a számításban, ám tény: először bizonyítottak helyben, s utána mondták, kaphatnának-e segítséget? S zó sincs arról, hogy most már semmi sem köti a tanácsok kezét a törvényeken kívül a gazdálkodásban, hiszen például egy megkezdett célcsoportos beruházás esztendőikre meghatározza a kiadások szerkezetét, ahogy a bevételek alakulásának is jelentős beleszólása van abba, terveiből mit valósíthat meg a testület. Sokféle szemüvegen át nézhető a tanácsok gazdálkodása — s ne tagatíijuk, forgalomban is vannak ezek a szemüvegek, országos hatóságoknál éppúgy, mint a helyi vezetésben —, ám valamennyi pápaszemen át nézve igaz: a rugalmasság megjelenése, fokozatos térhódítása alapvető változások elindítója lett. Korábhan egész egyszerűen sem jogi, sem gyakorlati lehetősége nem volt annak, hogy — amint ez történt a megyében — a célcsoportos lakásépítés pénzügyi keretéből elvéve, általános iskolai tantermeket hozzanak létre, ám mert ezen a területen a legégetőbbek a szükségletek, például az idén sor került ilyen forrásátrendezésre. Ha most azt is hozzátesszük a helyzetképhez, hogy a tanácsi gazdálkodós környezete szintén szigorúbb lesz a hatodik ötéves tervben, akárcsak a termelőegységeké, akkor egyszeriben világossá válik, mekkora a fontossága a helyismeretnek, a mérlegeléshez szükséges közvetlen információknak, azaz annak, hogy helyben dönthessenek, döntsenek. A szemüvegek cserélgetése nem baj, hiszen sokféle látásmódra nyújt alkalmat. A baj az lenne, ha egyetlen, s esetleg nem is a legjobb szemüvegre mondanák azt, tökéletes. Mert a tanácsi gazdálkodás egyenetlenségeit, indokolatlan színvonalbeli eltéréseit — amit a szemüvegek egyikén át láthatunk — valóban mérsékelni kell. A gazdálkodás sokszínűségét azonban — amit egy másik szemüvegen át pillanthatunk meg — őrizni, gyarapítani, biztatni: közérdek. Mészáros Ottó V KGST Koordináció Ebben az évben fejeződött be a KGST-tagállamok 1981— 1985. évi népgazdasági terveinek egyeztetése. Ez immár sorrendben a hatodik tervkoordináció, amelynek során a szocialista közösség államai összehangolják nemzeti ötéves terveiket. Az öt ötéves időszak (1956- tól 1980-ig) tapasztalatában kipróbált koordináció ma az együttes tervezési tevékenység kipróbált formája, amelynek segítségvei biztosíthatók a legfontosabb külgazdasági előfeltételek a KGST-tagáUamok társadalmi-gazdasági fejlesztési terveinek kidolgozásához és végrehajtásához. A koordináció, hangsúlyozza a szocialista gazdasági integráció komplex programja, az együttműködés tervszerű fejlődését, s a KGST-tagállamok közötti tartós, kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok alakulását szolgálja. Hfaissik a világban Pontosság és megbízhatóság Az év folyamán számtalanszor .írtunk a Pest megyei vállalatok munkájáról, termékeikről, az áru minőségéről. Az esetek többségében maguk a vállalatok adták meg a választ kérdéseinkre: hogyan alakultak a szerződésben foglalt határidők, elégedettek lesznek-e a megrendelők, az ország határain túli partnerek? Az esztendő utolsó előtti napján — rendhagyó módon — két Pest megyei vállalat, a Mechanikai Művek és a Híradástechnikai Anyagok Gyára váci egységének két nyugatnémet ügyfelét hívtuk fel telefonon, hogy mondjanak véleményt a magyar ipar termékeiről, a gyártó üzemek munkájáról és az évek óta fennálló kapcsolatokról. A vonal túlsó végén a Mechanikai Művek — illetve a külkereskedelmi ügyletet lebonyolító Ferunion Külkereskedelmi Vállalat — NSZK területi képviselője, Günter Freund véleménye szerint öröm együtt dolgozni a vállalattal. Az idei év jelentős forgalma, a zökkenőmentes kapcsolatnak volt köszönhető, annak az együttműködésnek, amelynek gyökerei hat esztendővel ezelőttre nyúlnak visz- sza. Freund úr szavaiból az derült ki, hogy a Mechanikai Művek legnagyobb vonzereje a korszerű technológián kívül a szállítási határidők pontos betartása, a mindig a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó rugalmasság és a gyorsasági Jóllehet esetleg kedvezőbb árajánlatot más 'Országból is kapnak, a magyar partner mellett szól a pontosság, a megbízhatóság. A Krupp-művektől Karl- Heinz Schulze volt a telefon másik — essani — oldalán. Szavai nagyon sokban hasonlítottak ahhoz, amiről Günter Freund számolt be, de részletesebben is kitért a szállítási határidők percnyi pontos betartására. Elmondta, hogy az év folyamán nem ment ritkaságszám- ba az sem, hogy a megrendelés kézhezvételétől számított C—8 héten belül megérkezett a kívánt árumennyiség az esseni raktárba. A Híradástechnikai Anyagok Gyára jeles márkának számít a nyugatnémet piacon. Bár Essen és a váci gyáregység között légvonalban ezer kilométer« nagyságrendű a távolság, a magyar vállalatot ás az NSZK-beli vállalat- óriást szoros szálak fűzik ösz- sze. Ez elsősorban a HAGY alkalmazkodóképességének eredménye — magas színvonalon elégíti ki a vevő igényeit, az ígért határidőre. Az idő pénz — Budapesten isi, Vácon is, Essenben is —, szögezte le a beszélgetés végén Karl-Heinz Schulze. És a pontosság, a megbízhatóság, a rugalmasság együttesen lehet az alapja a mindkét félnek kifizetődő, hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatnak. Bár az egyik telefonbeszélgetésben szerszámosládákról, a másikban fénycsőelőtétekről esett szó, az utolsó mondat mindkét alkalommal azonos volt: — Szeretnénk, ha az elkövetkező évben is hasonlóképpen alakulna együttműködésünk, ha az évek óta fennálló kapcsolatot 1981 még eredményesebbé tenné. És erre — a magyar vállalat ismeretében —, meg is van. az esély. L. Zs. ßJtzpcs&hb információ Mezőgazdasági felmérés A Minisztertanács határozatának megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal 1981-ben mezőgazdasági összeírást hajt végre. Ennek célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekről és a jelentős arányt képviselő háztáji és kisegítő gazdasáGazelagodó falvak A legszükségesebbet felépítik Az 1980-as évvel sok minden lezárul. Az ötödik ötéves terv befejező időszakához érkeztünk, s ilyenkor nemcsak Pest megyében, de az egész országban számvetést készítünk arról, mivel gyarapodtak. Szűkebb pátriánkban két település, egy kis- és egy nagyközség — Kösd és Göd — idei gyarapodásáról, fejlődéséről érdeklődtünk. A Naszály hegység lábánál fekvő, alig két és fél ezer lakosú Kosdon idén nem voltak látványos feladatok. A legnagyobb eredménynek az öregek napközi otthonának elkészülte számít, amely húsz idős ember elhelyezésére alkalmas. A napközi otthon 480 ezer forintba került, s ehhez hozzá kell számolni a helyiek társadalmi munkáját is. Űj általános iskolára van szüksége a falunak, mivel a régi már korszerűtlen, s a hely is szűkös benne. Idén Elkészültek a tervek, s jövőre megépül a négy tantermes FORFA-iskola. Kevés olyan szépen kiépített, rendezett községe van a váci járásnak, mint éppen az említett falu. Ennek ellenére a belvíz, stöbb helyütt az utak rossz állapota jó néhányszor kerül szóba. Jövőre erre is nagyobb gondot kívánnak fordítani. Feketéné Gulyás Tünde, a helyi tanács vb-titkára arról is beszámolt, hogy az óvoda korszerűsítése is szerepel a programban. A gyermekélelmezést is javítani akarják. A csaknem 14 ezer lakosú Göd hétköznapi gondjai sok mindenben azonosak a kosdia- kéval. Idén fejeződött be a Németh László Általános Iskola bővítése hat tanteremmel. Jól felszerelt sportudvar is épült. A tanácsháza felújí-- tása, amely körülbelül hat és fél millió forintba kerül, ugyancsak idén kezdődött. A nyár elején elkészült a dunai támfal. Egy kilométer hosszúságú aszfaltozott út épült, bővült Göd-felsőn az óvoda is. Tennivaló persze mindig akad. Kevés az óvodai helyek száma. Ez teszi indokolttá, hogy 1981-ben megkezdjék a községben egy új százszemé-, lyes gyermekintézmény építését. A Kilián iskola is szűkösnek bizonyul, ezért négy tanteremmel azt is bővíteni kell jövőre. Gáspár Gábor, a nagyközségi tanács vb-titkára elmondta, hogy idén tanulmányterv készül Göd csatornázásáról. A következő évek egyik legnagyobb feladata lesz a szennyvízelvezetés megoldása. A tanácsüléseken és más fórumokon is a lakosság általában felteszi a kérdést: mi lesz a sorsa a gödi hőforrásnak? Nos, a fürdő építése, amelyről korábban már szó volt, a csatornahálózattól is függ, no meg, hogy pénze« is legyen az építkezéshez a tanácsnak. Elterjedt annak a híre, hogy 1981-ben megkezdődik a meleg víz hasznosítása, de erre valószínűleg csak pár év múlva kerülhet sor. Rangsorolni kell, hiszen vannak jelenleg fontosabb feladatok is. Göd-félsőn például közel egy éve, hogy nincs gyermekorvos, mivel a tanács nem tud szolgálati lakást adni a jelentkezőknek, akik emiatt rendre másutt próbálnak szerencsét. A következő évben két szolgálati lakás építését is tervezik a községben. Cs. J. Sikeres év Korszerű automaták Képünkön irodai kisgépeket, a lyukasztókat készítik A Pomázi írószer Szövetkezet az 1980-as évet sikerrel zárja, hiszen éves termelésük 350 millió forintot tesz ki, s ebből 4 millió rubel értékben szocialista országokba; Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, Bulgáriába és Romániába, valamint tőkés exportra I millió dollár értékben szállítottak írószereket és irodai kisgépeket. Tőkés exportjuk 50 százaléka Ausztriába kerül, ezenkívül Dániába, Jugoszláviába és a közel- keleti országok vásárolják termékeiket. Az osztrák SAX céggel 1985-ig érvényes kooperációs szerződésük. A szövetkezet az idén a pomázi központi gyáregységben 20 millió forint értékű gépi beruházást hajtott végre, amelynek keretében a legkorszerűbb svájci automata meg- munkálógépaket vásárolták meg, hogy termékeik megfeleljenek minden piaci igénynek, ugyanakkor a termelést ezeknek a gépeknek a segítségével jelentősen növelni is tudták. gokról a rendszeresen szolgáltatott adatoknál részletesebb információk álljanak rendelkezésre. A statisztikai adatok alapján nemcsak a mezőgazdasági üzemek termelési körülményeit lehet alaposabban megismerni, hanem a következő tervidőszakra a fejlesztés eszközeit és célkitűzéseit is pontosabban meghatározhatják. Hasonló teljes körű statisztikai felvételt a KSH a felszabadulás óta csak egy esetben, 1972-ben hajtott végre. (Ennek alapján számos, a kistermelést támogató intézkedésre került sor azóta.) A rövidesen megkezdődő összeírástól különösen a kistermelőkre vonatkozóan várnak számos új ismeretet a szakemberek. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az ország lakosságának csaknem fele foglalkozik mezőgazdasági kistermeléssel. A kistermelő gazdaságok száma, csökkenő irányzatú ugyan, tevékenységüket azonban a kis földterületen intenzíven végzik, s jelentős az állattenyésztésük. Ezért termelésük az elmúlt években is számottevően fejlődött. A nagyüzemek gépei, fejlett módszerei a kistermelés hatékonyságét is növelték. Segítségükkel a mezőgazdaság termelési értékének mintegy harmadát állították elő, de a szőlő-, zöldség- és gyümölcs- termelésben, valamint a sertés- és a baromfitenyésztésben 50 százalék feletti hányadot képviselnek. Az 1981 évi adatfelvétel keretében először a két-három évenként rendszeresen ismétlődő országos állatszámlálásra kerül sor. Január 1. és 15. között a mezőgazdasági kistermelőket mintegy 12 ezer számlálóbiztos keresi fel. Az állatállományra vonatkozó szokásos kérdések mellett a földterületre és a mezőgazdasági gépekre is tesznek fel kérdéseket. Ezen kívül az állattenyésztés változásainak követésére április, július és október első két hetében az adatszolgáltatók négy százalékánál ismételten összeírják az állat- állományt. Júniusban ugyanezeknél az adatszolgáltatóknál a kistermelők fontosabb személyi, földterületi és növény- termelési adatait is megfigyelik. Az összeírás sorát 1982-ben a kistermelők munkavégzését felmérő — körülbelül minden századik gazdaságra kiterjedő — adatgyűjtés zárja. Az így nyert adatok csak statisztikai célra használhatók fel. Az adatfelvételsorozat kapcsolódik az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete — a FAO — tízévenként végrehajtott világösszeírásához is. Ennek keretében a FAO körülbelül 150 tagországa egységes rendszerben gyűjt és közöl egymással összehasonlítható adatokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a következő tíz évre a világ élelmezési helyzetének javítását célzó új fejlesztési programok megalapozására is. Szemüvegek
