Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 284. Ar» 1.20 fori III 1980. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK 1980. DECEMBER 2-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1939. december 2-án Kádár János elvtárs elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt­bizottság titkárai, a Szikszervezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, valamint a központi napilapok főszer­kesztői. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdések­ről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az '1981. évi népgazdasági terv és álla­mi költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekint­ve megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határo­zott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, külö­nösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nem­zetközi kérdések politikai esz­közökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az eny­hülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egesz emberiség alapvető érdeke. 4 A Magyar Népköztársa- *• ság a Varsói Szerződés többi tagországával együtt kö­vetkezetesen törekszik a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, az egyenlő biztonság és az együttműködés erősítésére. Síkraszáll a leszerelés ügyé­nek érdemi előmozdításáért, a népek függetlenségének tisz­teletben tartásáért, a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok közötti kapcsolatok javí­tásáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegítse a Varsói Szer­ződés tagállamai közös kezde­ményezéseinek, javaslatainak megvalósulását, hozzájáruljon a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásához. 2 A bonyolultabb és fe­• szültebb nemzetközi hely­zetben jelentős esemény a hel­sinki záróokmányt aláíró ál­lamok képviselőinek madridi találkozója. Európa és az egész világ népeinek érdekeit szol­gálja, ha minden küldöttség felelős hozzájárulásával, konstruktív szellemben előre­mutató lépéseket sikerül ten­ni a Helsinkiben közösen el­fogadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fontos, hogy a találkozón dön­tés szülessék az európai kato­nai enyhüléssel, a bizalom- erősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konfe­rencia öszehívásáról. Hazánk képviselői a madridi találko­zón is az enyhülési folyamat továbbviteléért, az európai bé­ke és biztonság megszilárdítá­sáért tevékenykednek. A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szellemé­ben az elmúlt időszakban is következetes erőfeszítéseket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos, kulturális és más kap­csolatok fenntartására és fej­lesztésére a tőkés országokkal. Ez fejeződött ki parlamenti küldöttségünk svédországi és finnországi, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének ausztriai látogatásában, vala­mint a brit külügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével Buda­pesten folytatott megbeszélése­ken és más találkozókon. A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentősé­gű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konst­ruktív álláspontra helyezkedne a világbékét érintő kérdések­ben. A Magyar Népköztársa­ság az egyenjogúság, a kölcsö­nös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsolatok fejlesz­tésére az Amerikai Egyesült Államokkal. O A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta to­vább erősödtek, eredménye­sen fejlődtek párt- és állam­közi kapcsolataink a szocialis­ta országokkal. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs po­zsonyi megbeszélése haszno­san járult hozzá pártjaink, né­peink, országaink sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocialista kö­zösség javát és a béke ügyét is szolgáló internacionalista együttműködésünk elmélyíté­séhez. A szovjet, a bolgár, a jugo­szláv, a lengyel párt és kor­mány képviselőivel folytatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldöttség bulgá­riai látogatása, valamint a Heng Samrin vezette kam­bodzsai küldöttség budapesti tárgyalásai során kölcsönösen hasznos véleménycserékre ke­rült sor a szocialista építés és a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiről. E találkozók eredményesen segítették két-' oldalú kapcsolataink tovább­fejlesztését. A Az internacionalista szo- “* * lidaritást és együttmű­ködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogá­sunk további erősítését moz­dították elő a bangladesi, az ecuadori, a holland, a norvég, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák kommunista párt képviselőivel folytatott meg­beszélések, valamint küldött­ségünk részvétele a Kolum­biai Kommunista Párt kong­resszusán. C A kommunista pártok kö- zos helyzetértékelésének, összefogásának, együttes fel­lépésének szükségessége feje­ződött ki az európai tőkés or­szágok, illetve a karib-tenge- ri országok kommunista párt­jainak tanácskozásán és az ott elfogadott dokumentumokban. A magyar kommunisták szo­lidárisak e térségek pártjai­val a dolgozó tömegek érde­keiért, a társadalmi haladá­sért, a nemzetközi biztonsá­gért folytatott következetes küzdelmükben. A A Központi Bizottság nagyra értékelte a mun­kásmozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom közös im- perialistaelienes harcának kérdéseiről októberben Ber­linben rendezett nemzetközi tanácskozás munkáját. A ta­lálkozón részt vevő 116 kom­munista és munkáspárt, vala­mint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felsza- badítási mozgalom küldöttsé­ge hangsúlyozta a három fő forradalmi erő közös elkötele­zettségét az imperializmus el­leni fellépésben, a világbéke megőrzésében, az együttmű­ködés elmélyítésében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris minden erő­vel, amely a békéért, a tár­sadalmi haladásért küzd a monopoltőke hatalma,' az új­gyarmatosítás, az imperialis­ta beavatkozás ellen. II A Központi Bizottság átte­kintette az idei gazdasági mun­ka tapasztalatait, és elfogadta az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek, a dolgozó kollektívák a gaz­dasági élet minden területén eredményes erőfeszítéseket tet­tek a feladatok megoldásáért. 4 Az 1980. évi népgazdasá- gi terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megál­lapítható: — A népgazdaság a terv­ben megfogalmazott gazda­ságpolitikai követelmények­nek megfelelően fejlődik. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirány­zottnál. Szervezettebb a vég­rehajtás. Mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodik ru­galmasan a gazdálkodás ne­hezebb feltételeihez. Eredmé­nyek születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban, az anyag és energia takarékosabb felhasználásában. Megvaló­sulnak az életkörülmények ja­vítását szolgáló előirányzatok. — A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mérték­ben, várhatóan 1 százalékkal nő, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak. A bel­földi felhasználás csökken. A fogyasztás és a felhalmozás aránya a fogyasztás javára módosul. — Az ipari termelés várha­tóan az 1979. évi színvonalon marad, és — gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban — ágazatonként és vállalaton­ként differenciálódik. Az ener­giaellátás kiegyensúlyozott, a felhasználás nem haladja meg a tavalyit. — Az építőipari termelés a beruházások mérséklése miatt kismértékben csökken. Keve­sebb új beruházás kezdődött el, a nagyberuházások kivite­lezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben halad. A kivitelezés szervezettsége ja­vul, de még elmarad a lehe tőségektől. — Az áru- és személyszál­lítás teljesítménye az igé­nyekkel összhangban vala­melyest nő. A közlekedési vál­lalatok — az energiafelhasz­nálást csökkentve — megold­ják feladataikat. — A mezőgazdasági terme lés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot. Az elő irányzottnál több gabona tér mett. A búza hektáronkénti átlaghozama 4,7 tonna, a ku­koricáé a tervezett körül ala kul. Az állatállomány magas szinten stabilizálódik, a takar­mányellátás kielégítő. A me­zőgazdaság dolgozói és a ter­més betakarításában segéd kező társadalmi erők elisme­résre méltó helytállásról tet­tek és tesznek tanúságot. — A foglalkoztatottak szá­ma a termelőágazatokban, fő­ként az iparban és az építő­iparban csökken, a nem ter­melő ágazatokban — a szol­gáltatások, az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás te­rületén — növekszik. A mun­ka termelékenysége kissé emelkedik. — Az életszínvonal a terv szerint alakul. A lakosság fo­gyasztása 0,5—1 százalékkal nő, reáljövedelme előrelátha­tóan az előző évi szinten ma­rad. A pánzbeni társadalmi juttatás — a három- és több gyermekesek családi pótléká­nak emelése és egyéb intéz­kedések hatására — növeke­dett. A fogyasztói árak a szá­mítottnak megfelelően emel­kednek. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás épül. Elkészül 5500 bölcsődei, 24—25 ezer óvodai hely; 1500 általá­nos iskolai osztályterem és 4300 gyógyintézeti ágy léte­sül. — Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bő­vültek. Erősödött, fejlődött együttműködésünk a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Szélesedtek gazda­sági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő világ számos orszá gával is. O A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az 1981. évi népgazdasági terv fő célja — a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a kül­gazdasági egyensúlynak a to­vábbi javítása, valamint az elért életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása legyen. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1981. évi népgazdasági tervet az aláb­bi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költ­ségvetést az országgyűlés elé terjessze: Az 1981. évi terv főbb előirányzatai az lSIfö. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,0--102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építési-szerelési teljesítmény 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakossági fogyasztás 101,5 A szocialista szektor beru­házásaira folyóáron 182 mil­liárd forintot lehet fordítani. O A terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gaz­dasági előrehaladást nagyobb mértékben segítse a termelés, hatékonyságának növelése, szerkezetének átalakítása, nemzetközi versenyképességé­nek fokozása. — Az iparban olyan mér­tékű és összetételű növekedés szükséges, amely a kivitel gaz­daságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesítését szol­gálja, és javítja a belföldi kí­nálatot. Tovább kell csökken­teni a termelés anyag- és energiaigényét. Az ' átlagosnál nagyobb mértékben növelhetik t ermel és ükét, d inami k us an fejlődhetnek azok a vállala­tok, amelyek e követelmé­nyeknek eleget tesznek. — Az építőiparban is javí­tani kell a termelékenységet, a szervezettséget, csökkenteni a kivitelezési időt. Biztosíta- tani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját. — A közlekedés áruszállí­tási teljesítménye a gazdasá­(Folytatás a 2. oldalon.) A betakarítás meggyorsítása Elsőrendű népgazdasági érdek A rendkívüli körülmények ellenére a nagyüzemi gazda­ságokban az őszi betakarítást nagy hozzáértéssel, szervezet­ten végezték. Ennek eredmé­nye, hogy a kukorica és a cukorrépa kivételével az őszi betakarítás befejeződött — állapította meg Marjai Jó­zsef miniszterelnöjc-helyettes vezetésével a kormány Gaz­dasági Bizottsága szerdai ülé­sén. A kukoricának már csak 15, a cukorrépának pedig 4— 5 százaléka vár betakarításra, ennek ellenére a kint levő termény értéke jelentős. El­sőrendű üzemi és népgazda­sági érdek, hogy a kukorica és cukorrépa mielőbb betaka­rításra kerüljön. Ennek ér­dekében nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek vezetői, amint az idő­járás lehetővé teszi, a gazda­ságokban rendelkezésre álló, valamint a helyileg mozgósít­ható összes , munkaerőt és gé­pet haladéktalanul állítsák munkába. Mérlegelve a nehéz körül­ményeket, határozat született, hogy a kukorica és a cukorré­pa betakarításában, valamint a gépek által elhagyott ter­més öss ^gyűjtésében részt vevő dolgozók számára kifi­zetett tübblet-munkadíj vagy természetbehi juttatás men­tesüljön a nagyüzemi gazda­ságokban a jövedelemnövek- mény-adó fizetési kötelezettsé­ge alól. Púja Frigyes hazaérkezett Belgráditól Tegnap hazaérkezett Buda­pestre Púja Frigyes külügy­miniszter, aki Joszip Vrhovec- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövet­ségi külügyi titkárának meg­hívására tett hivatalos, bará­ti látogatást Jugoszláviában. A szívélyes-és. baráti légkörű megbeszéléseiken a magyar-— jugoszláv együttműködés és a. nemzetközi élet néhány idő­szerű kérdését tekintették át. A találkozóról kiadott közleményt a 2. oldalon ismertetjük. Javult a közlekedési helyzet A megyei operatív bizottság jelentése A rendkívüli időjárás miatt létrehozott operatív bizottság jelentése szerint az országos helyzet tovább javult. Szerda reggelre valamennyi főútvo­nal járhatóvá vált, de Fejér, Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyében még jelen­tős erőfeszítésekre van szük­ség a bekötő utak felszabadí­tásához. A társadalmi összefogásra, a kitartó munkára továbbra is szükség van: a meteorológu­sok tartós hideget, újabb ha­vazást jósolnak. Mi a helyzet Pest megyé­ben? Erről kaptunk tájékoz­tatást a megyei tanács mel­lett működő operatív bizott­ságtól, melynek beszámolóját lapunk 8. oldalán ismertet­jük. Magyar—nicaraguai tárgyalások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghí­vására hivatalos, baráti lá­togatásra tegnap hazánkba ér­kezett a Nicaraguai Köztár­saság párt- és kormánykül­döttsége Jaime Wheelock Ro­mán, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége Politikai Bizottsá­gának tagja, mezőgazdasági miniszter vezetésével. Jaime Wheelock Román délután a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szék­házéban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—nicaraguai tárgyalások. A magyar tár gyaló csoportot Óvári Mikii vezeti. A kötesön&s megértés szettemében Befejeződött a bukaresti taníeskoKS 1980. december 1—3 között Bukarestben tartotta soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainaik hon­védelmi miniszteri bizottsá­ga. Az ülésen részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. Az ülésen Constantin Olteanu vezérőrnagy, a Román Szo­cialista Köztársaság nemzet- védelmi minisztere elnökölt. A honvédelmi miniszteri bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők te­vékenységének időszerű kér­déseit, és megfelelő határoza­tokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folyt le. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, az államtanács elnöke szerdán fogadta a Varsói Szer­ződés tagállamai honvédelmi minisztereit. Tagnap délután Bukarestből hazaérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter és kísérete. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fe­jezte ki együttérzését Ilié Verdetnek, a Román Szocia­lista Köztársaság első minisz­terének a livezeni bányasze­rencsétlenség miatt. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta azt a szovjet pártmun­kás-küldöttséget, amely Vik­tor Gladisev, az SZKP KB osztályvezető-helyettese veze­tésével az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 28, és december 3. között látogatást tett Magyar- országon. I.

Next

/
Thumbnails
Contents