Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. DECEMBER 24., SZERDA MumkásgyüBés a €sepeB Aufégyárhssn Sikeres öt esztendő mérlege Inkább F riss hatások, új vonások jellemzik a tanácsok tervezési gyaxor- latat a legutóbbi két, három esztendőben. A legfontosabb új vonás — s ez egy Den fölismerése is kényszerűen bekövetkezett hatásoknak — kétségtelenül a préselési hajlam enyhülése. Köznapian ugyanis így nevezik a szakemberek azt az általános tapasztalatot, hogy a tanácsok igyekeztek terveikbe belepráselni minden olyan feladatot, aminek megoldására nemcsak lehetőség, hanem halvány remény mutatkozott, bár azután a végrehajtás közben ez a remény nem bizonyult többnek, mint sóhajtásnyi óhajnak. Pontos fogalmazását adta ennek a gyakran járt útnak Dunabogdany, Viseg- rád, Leányfalu megyei tanácstagja, amikor azt mondta, hosszú időn át az volt a fontos, hogy benne legyen a tervben a föladat, azután majd csak lesz valahogy, a kezdés is, a folytatás is, a befejezés viszont sok esetben ködbe veszett. Aminek sokféle hátránya közül kettőt okvetlen meg kell említeni. Az egyik: a préselve készült terv eleve magában hordta annak lehetőségét, hogy ismétlődő zavarok keletkeznek a végrehajtásban, s ezeknek a zavaroknak a kiszűrésére a tanácsoknak — kellő tartalékok híján — nem nyílt lehetőségük, hanem megtanultak együtt élni azokkal. A másik hátrány: a lakosság nem azt nézi, nem azt kéri számon, bogy minek az építését, korszerűsítését kezdték meg az adott településen, vagy területrészen, hanem az az alapvető, mikor lesz készen, azaz mikor lehet használatba venni? Az is megfigyelhető, hogy valamilyen fejlesztésnek az első, látható lépései nem csi- títják, hanem fölfokozzák a lakosság türelmetlenségét, s ha e tervvel időarányos a munka, akkor is gyakran elhangzik, de lassan dolgoznak, de vontatottan haladnak. Ezzel a lélektani reakcióval a szükségesnél ritkábban számoltak a helyi tanácsok, bár ha alaposan mérlegelnek, akkor rájönnek: olykor éppen ez volt az akadálya a hatásos társadalmi segítség kérésének, megadásának, hogy túl sok minden épült, gyarapodott, korszerűsödött a településen egyszerre, s úgy nézett ki, hogy itt mindenbe belekapnak, de semminek nem jutnak gyorsan a végére. T ökéletesen igaza van tehát a vállalati vezérigazgatónak, aki hosszú ideje képviseli Érdet a megyei tanácsban, amikor témánkról beszélve' azt mondja: nem okvetlen a források nagysága határozza meg a fejlesztések hatásosságát. Sokkal inkább meghatározója ennek a koncentráltság, a munka minősége, az épület vagy más eszköz tartóssága, s nem utolsósorban az, hogy az eredeti célnak maradéktalanul megfeleljen. A figyelmet érdemlően tárgyilagos véleményből most csupán egyetlen szót riadunk ki, s ez az inkább. Ez sűríti magában ugyanis azt a vízválasztó jellegű dilemmát, amihez előbb vagy utóbb minden tanács eljut, amire választ kell adnia. < Zsúfolt terv, minden lehetséges föladattól terhelten, vagy inkább egy olyan realista program, aminek eiöteréoen a minőség, a gyors megvalósítás, a minden tekintetűén célszerű megoldások előnyben részesítése áll. Kissé leegyszerűsítve valójában ez az a dilemma, amely a tanácsi gazdálkodásban alapvetőnek — s a fejlesztési lehetőségek ismeretében a következő években egyre fontosabbnak — tartható. Ne Ítéljünk könnyedén, ne mondjuk azt, hogy kézenfekvő a kettő közötti választás! Hosszú éveken át ugyanis a teljes népgazdasági gyakorlat azt mutatta, amit a tanácsok gazdálkodása: a feladatbuség és a forrásszűke, azaz, ha valamit sikerült ,elkezdeni, akkor már — ha valamikor, ha későn, ha többlet- költséggel is — nem lehetett kétséges a befejezés. Ezért nyilvánvaló: az érdekeltség abban az irányban hatott, ahol a minél több fejlesztés megkezdése állt. G azdálkodásunk egészének átalakulását jelzi, hogy az inkább szócska mind gyakrabban használatos, akár kérdésként, akár döntésként, megvalósítási gyakorlatként. Megmásítanánk a valóságot, ha elhallgatnánk: nem okvetlen a józan belátás, az okosság vette rá erre a tanácsokat — s egy részüket még ma sem vette rá! —, hanem annak a kényszerű helyzetnek a kialakulása, amit a beruházási források korlátozásának neveznek köznapian, holott valójában nem korlátozásról, hanem a megszokott növekedés mértékének módosításáról van szó. Az ország más területeihez képest a megyében — a kommunális ágazatokban is — rengeteg a fejlesztési elmaradottság, a fölhalmozódott adósság. Éppen ezért döntő, mennyi pénz áll rendelkezésre a különböző beruházási célok eléréséhez, ám a források megyei összesítésű nagysága mellett egyre döntőbb lesz az, a forrásokon belül helyben mi dominál, a fölhasználható pénz mennyisége-e, vagy inkább e pénz elköltésének hogyanja. Veszélyes illúzió lenne úgy vélni, ezt az inkább jelleget a tervezésben szívesen fogadják, gyakorolják a testületek tagjai, mint a korábbi préselést. Látszatra az utóbbi sokkal vonzóbb volt, hiszen annyi minden állt a programban, annyi mindenre lehetett rámondani: lesz. A lesz örömét ma sem veszi el senki, ám a testületeknek arra is válaszolniuk kell az új tervezési gyakorlat érvényesülésekor, hogyan lesz az a valami, ami lesz?! A hagyományos módon sok mindennel egyszerre bajlódva s ezért az erőket szétforgácsolva, vagy inkább egy időben kevesebbet markolva, de azt igazán kézben tartva. Való iában ugyanis a célszerűbb tervezési, kivitelezési gyakorlat nem egyenlő kevesebb fejlesztéssel'.! Azzal egyenlő, hogy másként csináljuk azt, ami kell, ami gyarapít, ami az életkörülményekben többlet. Mészáros Ottó Magyar-szovjet együttműködés Tízmilliárdos szerződés Több mint tízmilliárd forint értékű szerződés-eket írt alá a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerével, az Avtoexporttal különböző járműveik és részegységek jövő évi kölcsönös szállítására. A megállapodásban a legnagyobb tételt 6450 Ikarus- autóbusz teszi ki, míg a Szovjetunióból cserébe egyebeik között 24 ezer személygépkocsit és több mint 3700 tehergépkocsit és speciális járműveket vásárolunk. A kooperációnak kialakult egy új területe is, az automatikus autóbusz-sebességváltók készítésében. A Csepel Autógyár alkatrészei ellenében a Lvovi autóbuszüzem komplett hidromechamikus váltókat gyárt a magyar Ikarus-autó- buszokhoz. Most a partnerek magállapodásokat kötöttek a kooperációs együttműködések folytatásáról, illetve kibővítéséről. A magyar részegység- -szállítások mellett a következő tervidőszakban is kapunk a szovjet ipartól fűtő- és kormányműveket, kardántengelyeket, lengéscsillapítókat. A munkásgyűlés résztvevői az alvázgyártó nagycsarnokban Koppány György felvételei Azzal a 13 önjáró autóbusz- alvázzal, ami délelőtt elindult az Ikarusba, a Csepel Autógyár teljesítette 1980. évi tervét — jelentette be tegnap az évzáró munkásgyűlésen dr. Előre ledolgozták Csendes üzemek ünnep után Mire használják az év utolsó munkanapjait, s milyen munkarend szerint dolgoznak? — érdeklődtünk néhány Pest megyei gyárban. Dunakeszi MÄV Járműjavító, Gyepesi Ferenc termelési főmérnök: — Idén ütemes, tervszerű volt a termelés. Több mint 1500 személykocsin végeztük el a nagyjavítást, illefve a fővizsgát. A két ünnep között a Dunakeszi Jármű javítóban nem dolgoznak. A tervüket teljesítették, mégpedig úgy, hogy a szabad szombatokon elkészítették a hátralevő négy nap alatt javítandó kocsikat is, így ezek már részt vesznek a karácsonyi és az újévi Csúcs- forgalomban. Nagykőrösi Konzervgyár, Antal László igazgatóhelyettes: — Már december 6-án teljesítettük az 1980. évi tervet, eieget tettünk a szocialista exportszállítási kötelezettségünknek és a hazai megrendelőknek. A mai utolsó munkanapunk az idén. A két ünnep közötti négy munkanapot ugyanis a novemberi és decemberi szabad szombatokon ledolgoztuk. Vác, Egyesült Izzó, Varga Mihály főmérnök: — A tervDr. Nováíc Béla számolt be az elmúlt őt esztendő eredményeiről. Az elnökségben (balról Jobbra) * Szomor Józsefné, a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke, Jámbor Miklós, dr. Mondok Pál, Gábor András és Cscrvenka Fcrencné. ren<^ teherautó ^ a tervek szerint ismét jelentős mennyiségű ipari szerszámot készítenek. A nagycsarnokban tartott munkásgyűlésein mintegy 3000 résztvevő nagy tapssal fogadta a vezérigazgató bejelentését, ho-gy az utolsó munkanapon két és fél millió forint hatékonysági céljutalmat fizettek ki, s hogy januárban átlagosan 5 százalékkal emelik a. bérszínvonalat. Demminger Ferenc szocialista brigádvezető ismertette a gyűlés résztvevői előtt a vállalat szocialista brigádvezetői küldötteinek tanácskozásán elfogadott 1981-es munkaver- seny-felhívást. A felhívás valamennyi pontja olyan vállalásokat javasol, amelyek hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszik a termelést, közvetlenül hozzájárulnak a nyereség javításához. A vasasszakszervezet üdvözletét Herczeg Károly főtitkár tolmácsolta. Elmondta többek között, hogy a Csepel Autógyár kollektívája is jelentősen hozzájárult a nép- gazdasági egyensúly javításához. A következő esztendőkben azonban csak akkor beszélhetünk a gépipar fejlődéséről, ha nemcsak több, hanem valóban korszerű termételjesítés felemás képet mur tat. Az alkatrészgyár teljesíti a tervét, a fényforrás üzemek nem. Itt technológiai problémák és létszámhiány miatt körülbelül 10 százalékos lesz a lemaradás. Egyformán jól dolgozott, s ennek megfelelő eredménnyel zárt a két üveggyár. Az Izzó váci gyárában sem dolgoznak a két ünnep között. Az ok: szüksége volt rá a gyárnak, hogy az utolsó exportszállítmányok időben útnak induljanak, így az utolsó hetekben nem volt szabad szombat. Ezeket a pihenőnapokat veszik ki a munkások karácsony és újév között. Csak az expedíció és raktár üzemel a következő napokban. Cegléd, Egyesült Villamos- gépgyár, Tankó Zoltán igazgató: — Tegnap műszak végére tervünket száz százalékra teljesítettük, ezen belül eleget tettünk a tőkés, a szocialista és a hazai szállítási kötelezettségeinknek. Az év utolsó munkanapja nálunk decembei 24. de már ma sem lesz üzemszerű termelés: raktározunk, karbantartjuk a gépeket, felkészülünk az új év első munkanapjára. Cs. A. Novák Béla, a vállalat vezér- igazgatója. A műszak végeztével az autóbuszgyártó nagycsarnokba összehívott tanácskozáson ott volt: Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Gábor András ipari miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. Dr. Novák Béla vezérigazgató rövid beszédben vonta meg a gyár történetében jelentős elmúlt öt esztendő mérlegét. Jó néhány nehéz fel- ádattal kellett megbirkóznia a tízezres gárdának. A jármű- programnak megfelelően alapvetően megváltozott a gyártmányszerkezet. A Csepel Autó felzárkózott a gazdaságos nagyvállalatok közé, stabilizálódott a pénzügyi helyzete, jelentős beruházásokat fejeztek be. Az autóbusz-alváz gyártásán kívül jó néhány más, korszerű terméket is meghonosítottak, a szervokormányt, az NSZK-licenc szerinti sebességváltót, a D—750- es különleges tehergépkocsi családot. Idei termelési értékük meghaladja a 8,5 milliárd forintot, ami azt is jelenti, hogy túlteljesítették az V. ötéves tervet. A fejlődés újabb állomásait jelzi, hogy ütemesen szállítják az Ikarusba az alvázakat, sőt, már arra is képesek lesznek, hogy különleges megrendeléseknek is eleget tegyenek. A két nagyvállalat közötti együttműködést szolgálja, hogy az Ikarus a röMegerősdsBfek a vefések Küzdelem a sárral a tengeriért Még a lánctalpakkal felszerelt kombájnok sem boldogultak a hóié áztatta sáros földeken a hét végén és hétfőn a kiskunlacházi Kiskun Tsz-ben. A kapott tájékoztató szerint még két és fél napi kombáj- nolni valója volt a tsz-nek, vagyis 76 hektár területen sze- detlen a tengeri. A közös gazdaság segítésében most már nemcsak a kiskunlacházi Pereg és Petőfi, hanem a dunavarsányi Petőfi Tsz gépei, szárítói is részt vesznek. Startra várnak a gombai Fáy András Tsz-ben a kombájnok. Itt mintegy 150 hektár kukorica vágatlan még, de az olvadás lehetetlenné teszi a munkát. A szövetkezetben felkészültek arra, hogy fagy esetén — ekkor újra megkezdődhetne a betakarítás —, a karácsonyi ünnepek idején is dolgozzanak. Hasonló a helyzet az érdi Benta-völgye Tsz-ben is. Szükség esetén december 25-én, karácsonykor fognak hozzá a tengeri szedéséhez. Egyelőre azonban az elvi- zesedcs miatt vesztegelni kénytelenek a kombájnok, szállító járművek. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztálya szakfelügyeleti csoportja arról tájékoztatott bennünket, a megyében még 1700 hektár kukorica vár betakarításra, s ehhez nagy számú, 76 kombájn áll rendelkezésre. A már említett gazdaságokon kívül a tápióbicskei Április 4., a toki Egyetértés, a pátyi Zsámbéki-medence, a sződi Virágzó termelőszövetkezetekben van még kint jelentősebb mennyiségű kukorica. A jövő évi magas termések egyik alapfeltétele az őszi mélyszántás, ennek eddig kétharmadát végezték el a gazdaságok. A munkát, a tengeri betakarításával megegyezően, a kedvezőtlen talajviszonyok hátráltatják. A határt járva egyébként megállapítható: a vetések a hó alatt megerősödtek, szépen fejlődnek. V. B. Demminger Ferenc Ismertette a szocialista brigádvezetök rnunka- verseny-felhívását két gyártunk, amelyek kiállják a nemzetközi összehasonlítás 'próbáját is. így a szak- szervezeti testületek feladata az, hogy egyrészt tegyenek meg minden t a termelési színvonal javításáért, másrészt ;a dolgozók érdekeinek képviseletéért. A Csepel Autógyárban befejeződött az esztendő, mától kezdve a karbantartók, a javítók dolgodnak a műhelyekben, hogy az új év első munkanapján fennakadás nélkül kezdődhessen a munka. Cs. A.
