Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

1980. DECEMBER 23., KEDD xMli aV Megkétszereződött vagyon Több szakember, főbb termés Energiagazdálkodás nagyüzemi mádon A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás elmúlt öt évének eredményeit, illetve a VI. ötéves terv időszakának teen­dőit vitatta meg hétfőn Bu­dapesten a Termelőszövetke- detek Országos Tanácsa Szabó István elnökletével. Az ülésen megjelent és felszólalt Marjai József, a kormány elnökhe­lyettese is. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára beszámolójában el­mondotta: 1976—80. között to­vább erősödtek a tsz-ek, ter­melésük folyóáron számolva mintegy 40 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen időjárás elle­nére az idei évben is felül­múlták az egy évvel korábbi teljesítményeiket. A szövet­kezetek száma öt év alatt 350- nel csökkent, az összevonások eredményeként az egy gazda­ságra jutó közösen művelt te­rület 27 százalékkal lett nagyobb, és meghaladja a 3700 hektárt. Az egy szövet­kezeti dolgozóra jutó esz­köz értéke öt év alatt meg­kétszereződött. A termelés gyarapodása — tekintve, hogy a foglalkoztatottak száma csökkent — a termelékeny­ség több mint 60 százalékos javulásával járt együtt. Javult a közös gazdaságok szakemberellátottsága; öt év alatt több mint ötezer felső­fokú képzettségű szakember állt munkába. A gazdasági szabályzók mó­dosulása új követelményeket támaszt. Az árintézkedések 1981-ben az üzemek jövedelmi helyzetét nem teszik kedve­zőbbé. A közös gazdaságoknak to­vábbra is támogatatok kell a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját, különösen az esz­közigényes sertés-, baromfi- és kisállat-tenyésztésben. Meg kell szilárdítani a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés eredményeit, Aranyvasárnapi csúcs Medvebőr Szentendrén Mtrk Tiborné Budakalászról jött Szentendrére. Bár neki tetsző férfipulóvert itt sem talált, ko­sarából ftélve, nem kellett üres kézzel hazatérnie Szentendrén járva nyomban feltűnt a bevásárló központ környékén a sokadalom. A tet­szetős, modern ruházati áru­ház kilincsét egymásnak ad­ták a vásárlók. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat kirakata ez az üzlet; jó árukínálattal, nem csoda, hogy messzi vidékekről is sokan fel­keresik. Mint Pécsi Györgyné üzlet­vezető elmondta, míg ezüst- vasárnap 130 ezer forint ér­tékű árut adtak el, tegnap, aranyvasárnapon rekordot ja­vítottak: bevételük meghalad­ta a 160 ezer forintot. Több hiánycikknek számító dolog — női és gyermek harisnya- nadrágok, férfi trikó — mel­lett egészen különleges árut is kínáltak: szovjet importból származó, nyolcasával . köte­gelt medvebocs-szőrmét is. Áruk, nagyságtól függően, 3800 és 7600 forint között moz­gott. Hiányos volt viszont a vá­laszték alsó kötöttáruból (fér­fi jégeralsó, női meleg alsó). Jó néhányan innen nem a HÉV-végállomáshoz indultak, előbb benéztek a- szomszédos iparcikk üzletbe. A játékosz­tályon azonban hiába keres­tek babákat, plüss állatokat, szőrmemackókat; s elfogyott már a Lego és a Matchbox is. Elkelt már az a 60 szánkó is, melyet nemrégiben kaptak; ám hamarosan megérkeznek a gyermek sílécek és korcsolyák. Annál nagyobb választék és forgalom volt az elektromos cikkeknél és a lemezpiacon. Import barkácsgépek, zárak, autóápolási cikkek, üveg- és porcelánáruk gazdag választé­kát kínálták. Mint Schlégl An­tal üzletvezető elmondta, az ezüstvasárnapi 130 milliós forgalom ellenében az arany­vasárnapon több mint 180 milliós forgalmat bonyolí­tottak. Ajándéktárgyak, kabátok, pulóverek, bútorok, kozmeti­kai szerek nagy választéka fo­gadta vasárnap a váciakat, az alsó-városi vásárban. S aki netalán a vásár színes forgata­gában nem tudott dönteni; az áruházak felé vette útját. A Naszályban a nyitást követő percekben egy tűt is nehéz lett volna leejteni, akkora volt a tömeg. Már bejutni sem volt könnyű, mivel a bejárat előtt különféle kozmetikai szereket, szappanokat árusítottak. Eck Károlyné, férjével együtt Csörög községből érke­zett, s mint mondotta hiányol­ja a polcokról az olcsó, egy­szerű játékokat, például a ba­bákat. Balázs László bűvös kockát keresett — hiába. Mint mondotta a vásártéren reggel — száz forintért — még lehe­tett kapni. Neki azonban már nem jutott, pedig Visegrádról utazott a városba, hogy ve­gyen. Az ajándékosztályon az órák, a különféle bronz tárgyak vol­tak a legkelendőbbek. Sokan kerestek ezüst- és aranytár­gyakat is. A bútorosztályon némi lélegzethez juthatott az ember, itt valamivel keveseb­ben voltak, mint másutt. Csa­logatóként hatott azonban, hogy a konyha- és szobabú­torok közül sokat 30 százalé­kos árkedvezménnyel árusí­tottak. Tóth István, az áruház igaz­gatója elmondta, hogy a hű­tőszekrényeket, az olajtüzelésű kazánok égőfejeit is kedvez­ményes áron adják. A múlt héten a napi forgalom átlago­san 1 millió forint volt, az aranyvasárnapi is e körül alakult. A Naszályhoz csak egy ug­rás a Dunakanyar Áruház. Ka- hoffer Gábor igazgató szerint legkeresettebbek a szőnyegek, a női- és férfi fehérneműk voltak. Sokan vásárolták az olasz importból származó fel­sőkötöttárut. Az áruház 30 millió forint értékű készlettel rendelkezett, a forgalom napi 700 ezer forint körül mozgott. Kedvezményes áron kínálták például a Morva-szőnyegeket, s a bőrkabátokat. Paládi—Csitárl A magyar energiagazdálkodásban az elmúlt húsz évben két meghatározó jel­legű folyamat zajlott le. A hatvanas évek elejétől rohamosan növekedett a kőolaj alapú energiahordozó aránya, míg a hetvenes évek közepétől ez a folyamat lelassult, majd ellenkező irányba fordult. Ez a változás Százhalombatta két nehézipari vállalatát, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatot és a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatot teljesítőképessegük fénykorában érte, ezért gazdasági tevé­kenységüket meghatározóan befolyásol­ja az energiaszerkezet módosulása. Ugyanakkor ésszerű energiagazdálkodá­sukkal nemcsak saját vállalatuk ener­giafelhasználásának termelékenységét tudják befolyásolni. Ezért természet­szerűen gazdasági intézkedéseik poli­tikai hatása került előtérbe az MSZMP százhalombattai végrehajtó bizottságá­nak a közelmúltban tartott ülésén, ame­lyen a két vállalatnak az ésszerű ener­giagazdálkodás érdekében tett intézke­déseinek tapasztalatait elemezték. Mindkét vállalatnál a technológia jel­legéből adódóan nagy az önfogyasztás. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál ez az érték eléri a beépített kapacitás csaknem 5 százalékát (100 megawatt), míg a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a feldolgozott kőolaj 6 százalékát (420 eder tonna), ami a feldolgozás meny- nyiségének a fokozódásával együtt nő. Az ésszerű gazdálkodással nagymér­vű beruházást és tőkés importot lehet tehát megtakarítani. Az önfogyasztás mértékét, több fon­tos tényező mellett, jelentősen befo­lyásolja a berendezések műszaki-tech­nológiai színvonala. A kőolaj feldolgozás mélységét tekintve a Dunai Kőolajipari Vállalat fajlagos energiafogyasztása — az élenjáró nemzetközi színvonalhoz hasonlítva — a középmezőnyben foglal helyet. Bár a kapacitások nagyságrend­je közel áll az élvonalhoz, az alkalma­zott technológiai megoldások jelentő­sen elmaradnak a jelenlegi legkorsze­rűbb színvonaltól. Ezt ma az olyan in­tegrált üzemek jelentik, melyekben az egyes félkész termékek lehűtés, táro­lás, felmelegítés nélkül kerülnek a gyár­tási folyamatba. A Dunamenti Hőerő­mű Vállalat villamos energiát előállító első blokkjainak technológiai színvona­la elavult. A 215 megawattos blokkok fajlagos hőfelhasználása hazai vi­szonylatban kiemelkedően gazdaságos, bár a leninvárosi hasonló egységektől némileg elmarad. Ehhez! jelentősen hoz­zájárul a vállalat működésének egészét meghatározó csúcserőmű szerepkör, melyet az állandó üzemmenetre terve­zett gépek fokozottabb elhasználódása és a fajlagos hófelhasználás romlása kísér. Mindkét vállalat esetében felvetődik a biztonságos üzemeltetés felelőssége is. Az energiagazdálkodás intézkedésed nem veszélyeztethetik az ország kő- olajtermék- és villámosenergia-ellátásá­nak színvonalát. A villamosenergia-fo­gyasztás csúcsidőszakában a Dunamen­ti Hőerőmű blokk kiesése tetemes im­porttal és ebből adódó többletköltség­gel járna. A kőolajtermékeket feldol­gozó üzemek rendelkeznek korlátozott tárolási lehetőséggel, de hosszabb üzem­zavar éves szinten pótolhatatlan pénz­ügyi, esetleg ellátási problémákat okoz­hat. A tapasztalatok bizonyítják Százha­lombattán, hogy érdemleges változás csak akkor érhető el, ha a termelési folyamat minden részében együttesen igyekszik a gazdasági és politikai ve­Hosszú ior kígyózott nyitástól zárásig s vád Naszály Áruház pénztárai előtt Barcza Zsolt felvételei zetés érvényesíteni az ésszerű ener­giagazdálkodás rendező elveit. Döntő láncszemnek bizonyult az energiafel­használás tervezésének kérdése. Mind­két vállalatnál ötéves és éves energia­felhasználási terv késdül, ennek alapját a termelő egységek hasonló tervei ké­pezik. A termelő egység fogalmat hang­súlyozni kell, mert az is kiderült, hogy a felhasználás több területén megoldat­lan az egyes energiafajták mennyiségé­nek mérése. így például téli időszak­ban a Dunai kőolajipari Vállalatnál a gőzenergiának mintegy felét olyan he­lyeken használják fel, ahol mennyisége nem mérhető. Hasonló a helyzet a fű­tést szolgáló gőznél a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatnál is. Ugyanakkor a termelő egységek éves normákkal ren­delkeznek és ezeket a normákat rend­szeresen szigorítják. A vázolt helyzetkép arra is rávilágít, hogy mind technológiai-műszaki, mind szervezési intézkedésekkel jelentős ered­mények érhetők el az energiagazdálko­dás javításában. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál az új beruházásoknál törekedtek a gaz­daságos energiafelhasználásra és -átala- . kításra. így például a tavaly átadott gázolaj-kénmentesítő—II. üzemben igen magas színvonalú a hőcsere, a hulla­dékhő felhasználása megoldódott. Üszófedcles tartályokat építettek a ko­rábbi merevtetősökkel szemben, a ki­sebb párolgási veszteség ködvetett energiamegtakarítást eredményezett. A VI. ötéves terv beruházásai most áll­nak előkészítés alatt. Kiemelkedő jelentőségű lesz a katali­tikus krakk üzemcsoport beruházása, amelynek 1984 közepére tervezett be­fejezése kedvezően ''fogj a befolyásolni az energetikai célú kőolajtermékek összetételét. Emellett olyan technoló­giát választottak, amelyekkel az ener­giafelhasználás termelékenysége rend­kívül kedvező. Tapasztalataik sderint viszonylag csekély ráfordítást igénylő beruházásokkal, szervezési intézkedé­sekkel a működő régebbi üzemeknél is jelentős megtakarítást lehet elérni. Évente több száz ilyen megoldás szüle­tik, melyeknek kivitelezői többnyire a szocialista brigádok. Nagymértékben befolyásolja az energiagazdálkodás eredményességét jel­ző mutatókat a kőolaj-feldolgozás hul­lámzó értéke, ad egyes kapacitások ki­használatlansága, a vertikalitás, az energiaárak emelkedése. Mivel a terv normáját az előző évi felhasználás ké­pezi, a megtakarítás a kimutatásokban nem összegződik. Ezt figyelembe véve az elmúlt négy és fél évben az elszá­molt energiamegtakarítás összesített ér­téke 107,8 millió forint. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat energiagazdálkodási lehetőségei más típusúak. A népgazdasági energiapoli­tikai koncepció nyomán az igénybe ve­hető teljesítmény kihasználtsági fo­ka folyamatosan csökken, ad idén kö­rülbelül 48,8 százalék lesz. Az energiagazdálkodási intézkedések jelentős hányada átgondolt műszaki elő­készítő munkát igényel. A koncepcio­nális kérdésekkel foglalkozó műszaki gárda nagy része más erőművekbe tá­vozott az elmúlt években. A műszaki vezetők munkájának nagy részét eddig és a jövőben is a csúcsüzemmenet, majd a megszakításos üdemmód feltételeinek a megteremtése köti le. Az alacsony kihasználás és a fenti feltételek mel­lett is a tervezett minőségi mutatókat rendre túlteljesítették. így a fajlagos felhasználás cselekentése ez évben 19,5 millió forintos megtakarítást eredmé­nyez. A villamos önfogyasztás a ter­vezett alatt inarad, s évi 14 millió fo­rintos költségcsökkentést jelent. A megtakarítások többsége jelen esetben is a szervezési intézkedéseknek kö­szönhetők. A villamos energia zömét a jobb hatásfokú blokkokkal fejlesztik. A jelenlegi magyar árviszonyok mellett 34—35- ezer tonna gudron kiváltása földgázdal 1980-ban 25—30 millió forint tüzelőanyag költségcsökkentést ered­ményez. A blokkok hideg- és melegin­dítási idejének mérésével és műszaki mérlegelés nyomán történt csökkenté­sével szivattyúkat helyeztek használa­ton kívül, amellyel a gyakori indítás veszteségeit mérséklik. Mindkét vaílílat esetében csak né­hány kiragadott példával érzékeltethet­jük az ’ésszerű energiafelhasználás ér­dekében tett Intézkedéseket. Ezek gaz­dasági értéke többnyire számszerűsít­hető, felfedezzük politikai jelentőségét és a továbblépés lehetőségeit is, ha figyelembe vesszük, kik kezdeményezik ezeket a változtatásokat. Ma az energiagazdálkodás — a válla­latok funkcionális főosztályain kívül — kezd az egész vállalati tevékenység szerves részévé válni. Az energiagazdálkodás társadalmasí- tottsága azonban tovább szélesíthető. Eddig a megtakarítások zömét a kö­dép- és felső vezetés döntései eredmé­nyezték. Ugyanakkor a vállalati kol­lektíva munkája is jelentős. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál öt éve műkö­dik a termelői üzemekben az energia- őr-mozgalom, melynek során műszakról műszakra vezetik grafikonon a fel­használt energiafajták mennyiségét. Ez ma már nem jelent egyszerű regisztrá­lást, verseny van az egyes műszakok között olyan módosítások kidolgozásá­ra, melyekkel a fajlagos felhasználás csökkenthető. A társadalmi ösztönzés fokodottabb jelentőségét bizonyítják a szocialista brigádok országos pályáza- tokon elért eredményei és a KISZ Al­kotó ifjúság pályázatán szereplő nagy­számú energiaracionalizáló pályamunka is. A tudati, szemléletbeli Javulásnak tulajdonítható, hogy már ritkán tapasz­talható energiapazarlás. Az eddig el­ért eredményekhez jelentősen hozzájá­rult a párt- és a társadalmi szerveze­tek agitációs munkája. A pártalap- szervezetek többsége más témák vids- gálata kapcsán elemezte a területek energiagazdálkodását, több helyen olyan pártmegbízatásokat is adtak, me­lyek közvetlenül a racionális energia­felhasználást segítik. Az elért eredmé­nyek alapján a városi párt-végrehajtó­bizottság joggal minősített úgy, hogy Százhalombatta nagyüzemei az ener­gia és energiahordozók ésszerű fel- használásában jelentős műszaki és tu­dati fejlődést értek el. A két nagyvállalat felelősségét és le­hetőségeit vizsgálva adómban az is meg­állapítható, hogy további erőfeszítések szükségesek. Így például a nem termelő területe­ken felhasznált energiafajták mennyi­ségének mérését meg kell oldani. A tar­talékok valódi mértékének feltárására szükség van az energiafelhasználás ter­melékenységének az élenjáró nemzet­közi színvonalhoz történő pontos ha­sonlítására és a különbség okainak ap­rólékos elemzésére. A httelpcllíika irányelvei kedvező lehetőséget teremtenek az energiaracio­nalizálási beruházásoknak, erre első­sorban a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál van számos lehetőség. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál ad igénybe vehető teljesítmény kihasz- naltsági fokának további csökkenése mellett intenzív műszaki-fejlesztő mun­kával lehet eléfni a fajlagos hőfelhasz­nálás és az önfogyasztás értékeinek szinten tartását. Ma mindkét nagy­üzemben jelentős mennyiségű, alacsony hőmérsékletű hőenergia keletkezik, amit nem hasznosítanak. Mai ismere­tek szerint ezt csak a mezőgazdaság­ban lehet felhasználni, de ennek be­ruházási igénye igen magas. Ezért az illetékes tanácsi sdervekkel közösen kell vizsgálni a lehetőségeket. A VI. ötéves tervidőszak gazdaság- politikájának egyik alappillére a kő­olaj alapú energiahordozókkal és az ebből származó villamos energiával történő takarékos gazdálkodás. Ebben a két nagyüzem felelőssége igen nagy. Ezért különös jelentőségű az energia- gazdálkodás társadalmasítottságának fokozása, a termelési, fogyasztási folya­matok mindennapi műveleteinek ész- szerűsítése. A politikai és társadalmi szervedeteknek kezdeményezni, irá­nyítani és szervezniük kell minden olyan mozgalmat, amely a vállalati kollektívák figyelmét erre irányítja. * Mindehhez természetesen segítség is szükséges, mert például az újítási moz­galomban a lehetségesnél kevesebb volt eddig a közvetlen energiatakaré­kosságot eredményező javaslatok szá­ma, ami gyakran az ösztönzés korsze­rűtlenségének a hiánya. Amikor a városi párt-végrehajfőbi­zottság a vállalatok munkáját elemed- te, szóba került a város melegvíz­fogyasztása is. Százhalombattán a la­kossági fogyasztás négyszerese az or­szágos átlagnak. Mivel a munkahely szerepe az ember életében meghatáro­zó tényező, valószínű, hogy az anyagi ösztönzők sderepe mellett a munka­helyi ésszerű energiagazdálkodás ked­vező befolyást gyakorol a családok ott­honi energiafelhasználására is. ZIMANYI LÄSZLÖ, az MSZMP Százhalombatta városi Bizottságának politikai munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents