Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
/ VÁCI ^íivia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1980. DECEMBER 21., VASÁRNAP Az őrbotfyáni téglagyárban Sok múlik az apró dolgokon Technológia a takarékosság ABC-je Az Épületkerámiaipari Vállalat őrbottyáni kettes számú téglagyárában — az iparágon belül — az ország egyik legkorszerűbb technológiáját alkalmazzák. A négy évvel ezelőtt létesült üzem. szinte rátelepült az agyagra. A számítások szerint az itt található, kiváló minőségű alapanyag legalább 90 évre elegendő. Felszíni bá- nyászással, s a kitermelt agyag tulajdonképpen emberi kéz érintése nélkül jut a szállító- szalagon keresztül az üzembe, ■ahol automatikusan vezérelt gépsorok végén kész termékké alakul át. A gyárban az olasz Morando-technológiát alkalmazzák, amelynek keretében ikersejt- és egyszerű falazó- téglát állítanak elő. Ebben az évben összesen 62 millió tégla gyártása volt a terv, de a teljesítés meghaladja a 65 milliót Az éves terv egyébként tavaly is azonos volt az ideivel, bár a teljesítés végül is 5 millióval több lett. Ha egy üzem vagy gyár a termelésben a legmodernebb technológiát, alkalmazza, ott lényegesén nehezebb az energia- eredményeket felmutatni. Or- bottyáraban, ahol a váci járási és városi népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban vizsgálta ezt a kérdést, sikerült olyan eredményeikre szert tenni, amely végül is sok-sok forintot takarít meg a gyárnak. — Gyárunk a Hajdúszoboszló—Budapest között húzódó vezetékről kapja a földgázt, amely a szárító és égető kemencénket fűti — mondotta Bujdosó Tamás műszaki vezető. — Szerencsénk volt, mivel a gyár üzembe állításakor mindössze két és fél kilométernyi új szakaszt kellett megépítenünk. A havi gázfogyasztásunk átlagosan 6—700 ezer köbméter. Magas a vil- lamosenergia-igényünk' is, a csúcsfogyasztás meghaladja az 1,2 megawattot. A gáz- és vil- lamosenergia-felhasználást mi elsősorban a technológia szigorú betartásával tudjuk csökkenteni. Természetesen ezenkívül is sikerült bevezetnünk néhány hasznos kezdeményezést, javaslatot amely olcsóbbá teszi a termelést. A gyártásban elsősorban a légtechnikai veszteség volt a legjelentősebb. .Ezt úgy oldották meg. hogy. a tégla égetése után felszabaduló hőmeny- nyiséget visszavezetik a szárítótérbe, s újra hasznosítják. Ez az eljárás éves szinten, mintegy 900 ezer forintnyi megtakarítást jelent. — Nemcsak a gáz-, de a villamos energia feinasznáiásával is spórolunk — magyarázta a . műszaki vezető. — Folyamatosan ellenőrizzük a fázisjavító berendezéseinket, s ahol szükséges vagy egyáltalán lehetséges, ott a nagy teljesítményű motorokat kisebbekre cseréltük, cseréljük. Takarékosságot jelent az is, • ha a termelést a program felett teljesítjük, vagyis rövidebb idő alatt több téglát állítunk elő. Az idén bevezetett takarékossági eljárásokkal tulajdonképpen megszűntek a gyárban a technológiai veszteségforrások. Tennivaló persze még most is akad, s ebben elsősorban az itt dolgozó szocialista brigádok tagjai tehetnek a legtöbbet. Hiszen elegendő például a száritóihelyiség ajtaját nyitva hagyni, a szüséges- nél hosszabb ideig üzemeltetni egyik-másik motort vagy egyéb berendezést, s az előállítás költségei máris növekednek. Nyár óta függetlenített energetikus dolgozik a gyárban, aki egyéb feladátái mellett az imént felsoroltakat is rendszeresen ellenőrzi. Az építőiparban alkalmazott modern technológia láttán, amély elsősorban a betonpaneleket részesíti előnyben, joggal' merülhet fel a kérdés, hogy vajon milyen jövője van a téglagyártásnak? — A beton nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a téglát, így még valószínűleg nagyon hosszú ideig szükség lesz a mi termékeinkre. Kétségtelenül igaz, högy a vállalatok táglaigénye alacsony, termékeink 85 százalékát a magánépítők vásárolják meg. A nálunk előállított tégláknak egyébként, számtalan jó tulajdonságaik mellett, gyengéje az. hogy a hirtelen ütést nehezen viselik el, viszont beépítve a megterhel'hetőségük sokkal jobb. mint a hagyományos eljárással készültekénél. Emiatt a gyártás kezdeti szakaszában sokszor merült fel kifogás, ma már egyre ritkábban teszik szóvá a vásárlók. Tavaly például olyan nagy volt a kereslet, ho-gy csak nagyon nehezen tudtuk kielégíteni az igényeket. Idén már nem volt szükség arra. hogy előjegyzést vezessünk. sikerült a szükségesnek megfelelő mennyiségű téglát előállítanunk. S’ 2601. Vác, Pf: 32. Nyugdíjasok találkozója Kedves hagyomány A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövőgyárában évek óta kedves hagyomány a nyugdíjastalálkozó. Az idén az üzemi kultúrteremben régi dalok, melódiák fogadták az érkezőket, majd Barna Belőné szb-titkár köszöntötte szeretettel a találkozón megjelenteket, és nagyon jó szórakozást kívánt valameny- nyiüknek. Ezután a gyár főkönyvelője, Nógrádiné Fogarassy Erzsébet rövid tájékoztatást adott az üzem életéről, a megváltozott körülményekről. Gyárunk dolgozói számára külön örömet jelentett, hogy a nyugdíjasok között üdvözölhették Búzás lstvánnét, a gyár volt igazgatóját, Szeghő Jenőnét, a gyár főkönyvelőjét és Szűcs Kál- mánnét, a gyár pártszervezetének titkárát. A gyár gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága ajándékkal kedveskedett a nyugdíjasoknak. Valamennyi nyugdíjas száínára felejthetetlen élményt nyújtott a találkozó. Gerstner Károlyné, Vác Év vége lévén, az őrbottyáni gyárban is megfogalmazódtak a következő év legfontosabb tennivalói. Itt elsősorban a megrendelők által igényelt téglamennyiség előállítása, a minőség tartása a cél, a takarékosság további növelésével. S mivel a gyár nemcsak előállítja a kettős méretű és burkoló téglákat, de szállítást is vállal a lakosságnak itt is szeretnénk előbbre lépni. Csitári János Az MTESZ pályázatán Vácon az első díj Fürdetési rendszer Pályázatot hirdetett az MTESZ Pest megyei szervezete a megyei gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának segítése érdekében, néhány hónapja. A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában a pártvezetőség felkérte a kommunista szakembereket, hogy vegyenek részt a pályázaton. Hogy az ösztönzés sikeres volt, bizonyítja: a gyár fiatal párttagja, Krajcs János üzemvezető „fürdetési rendszer” témájú pályázatával elnyerte a megyei első díjat, a zsűri kü- löndíját, és az ezekkel járó pénzjutalmat. Évente 900 ezer pár kesztyű Egy- és ötujjas Tizenkét kesztyűkötő automatát helyeztek üzembe a győri kötöttkesztyűgyárban. Az új berendezések temérdek mintával, egy- és ötujjas változatban kötik a divatos kézreva- lókat. Az automatákon évente 900 ezer pár kesztyű készül. Ezt a hatalmas tömegű árut teljes egészében exportálják. A győri kesztyű ugyanis egész Nyugat-Európában keresett cikk. Ha a hívott fél nem felel Megváltozott számok Az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem dolgozói ezekben a hetekben 2 ezer új előfizető állomást kapcsolnak be. Ez egyben azzal is jár, hogy több régi előfizető számát meg változtatj ák. Még júliusban értesítették az érdekéiteket a várható számváltozásról, s most közük, milyen szám helyett milyen másik számot kapott. (Például a Pest megyei Nyomda Vállalat régi 11—883-as telefonszáma megváltozott 13— 266 számra). Lehetőség nyílt kielégíteni más irányú igényeket is. A művelődési központ — nem éppen udvarias hangú — körlevelében felhívja a figyelmet, hogy ezentúl több számon kérhető a Lenin úti intézmény. * Az új számok felől felvilágosítást ad a váci távbeszélő- központ 09-es száma is. A módosított télefonkönyv megjelentetését a jövő nyárra ígérik. Orvosi ügyelet December 22-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai' ügyeletét á városban. Hétfőn : dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán és csütörtökön: dr. Vajta Gábor, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton: dr. Csömör Pál, vasárnap: dr. Hajmer Viktória, a következő héten hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tár 9.), a 11 -525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. Ünnep] ellátás Mikor nem lesz nyitva? Az ünnepi ellátással kapcsolatban a városi tanácstól a következő felvilágosítást kaptuk: a kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok az ünnepek ellátására az előkészületeket időben megtették. A szállitó és értékesítő vállalatok megállapodást kötöttek az áruk mennyiségére és időbeni átvételére. A város ellátására a háromnapos ünnep alatt mintegy 60 tonna kenyér szükséges. Ezt a nagy mennyiséget csak úgy tudja megtermelni a sütőipar, hogy ha a kereskedelem hétfőtől kezdve 30— 40 százalékban előszállításokat vesz át. A tanács illetékesei az üzleteket felkérték az ezzel járó feladatok gyors és pontos megvalósítására. December 27-én, szombaton, a sütőipar az üzletekbe friss kenyeret szállít, ám itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy valamennyi egység reggel 7 órától csak 13 óráig tart nyitva. A tejipar tejből megfelelő mennyiséget tud szállítani. A poharas termékek terítését már hétfőn megkezdik. A húsipar tőkehúsból 85 tonnát ad át a kereskedelemnek. Szilveszterre mintegy 30 tonna virslit, 8 tonna debrecenit és 5 tonna füstölt árut készít a megrendelőinek. Halárusítás a következő helyeken lesz: a Széchenyi utcai 52. számú húsboltban, a Naszály Áruház ABC-j ében, a Földváry téri-24. számú húsboltban, a Haraszti Ernő utcai 72-es élelmiszerboltban, a 19-es számú, Rádi úti üzletben, a Dózsa György úti 53- as húsboltban, az Árpád úti ABC-áruházban, a deákvári piacon lévő húsboltban és a Széchenyi utcai 16-os számú zöldségboltban. A hal árusítását december 22-én kezdik. A torlódások elkerülhetők akkor, ha nem az utolsó napokra hagyjuk a vásárlásokat, hiszen a kereskedelem az ünnepek előtti egy-két napban nagy zsúfoltságra számít. Az. üzletek nyitvatariásáról valamennyi érintett egység értesíti a vásárlókat. Ennek ellenére lapunkban is közöljük, hogy december 21-én, az aranyvasárnapon, az iparcikk- és ruházati boltok reggel 8-tól délután 4 óráig tartanak nyitva. December 24-én, szerdán az élelmiszerüzletek reggel 6-tói délután 4 óráig árusítanak, az iparcikküzletek pedig 8-tól 15 óráig. December 25-én, csütörtökön és 25-án, pénteken valameny- nyi üzlet zárva lesz. Ez utóbbi napon, tehát pénteken, az egyébként vasárnap is nyitva tartó dohány- és virágboltok £ várják a vásárlókat. A két ün- ™ népi nap alatt a Lottó és a Stadion cukrászda friss kenyeret és tejet árusít, 8 és 12 óra között. December 26-án, pénteken a deákvári tüzelőolajkút reggel 8-tól délután 2-ig szolgálja ki az érdeklődőket. December 27-én, szombaton a másfél és két műszakos élelmiszerboltok reggel 7-től 13 óráig lesznek nyitva. Minden más üzlet zárva lesz. A, piacon 7-től 11 óráig lehet vásárolni. Az újévi ünnepek miatt is módosulnak a nyitvatartások. Az év utolsó napján, december 31-én, szerdán az élelmiszerüzletek a forgalomtól függően, legfeljebb 17 óráig várják a vásárlókat. A vendéglátóhelyek közül az éttermek 1981. január elsején maximum hajnali 5 óráig tarthatnak nyitva. A cukrászdák, eszpresszók, büfék szombati nyitvatartásuknak megfelelően, de csak éjjel 1 óráig üzemelhetnek. Január 2., péntek, heti pihenőnap, csupán a kijelölt egységek, a Lottó és a Stadion cukrászda árusít friss tejet, 8-tól 12 óráig. Január 3-a szabad szómban. A másfél és két műszakos boltok, valamint a piacok reggel 7-től 13-ig lesznek nyitva. A sütőipar az üzleteknek ekkor friss kenyeret szállít. A ruházati és iparcikkboltok ezen a napon zárva lesznek. Ezt követően minden visszatér a régi kerékvágásba. Elhunyt Kovács Imre 62 éves korában elhunyt Kovács Imre, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának nyugdíjasa, aki a felszabadulás óta vett részt a váci munkásmozgalomban. A finom- pamutfonó munkásaként tanult, képezte magát és került fontos tisztségekbe. A városi pártbizottság PTO-vezetője volt, utána a Váci Kötöttáru- gyárban megválasztották az üzem csúcsszervezete párttitkárának. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában is hasonló tisztséget töltött be, s a nyugdíjazás előtti években diszpécser volt. Tevékenysége elismeréséül megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Halálának híre részvéfet keltett elvtársai, munkatársai, barátai körében. Kihaló perőcsényi hagyományok Egyedülálló népszokás Úgy mondják, tebe. Szépen hangzik: tebés menyecske. A bőven termő gyümölcsfára is illik ez a jelző. A mondás Pe- rőcsényben járja. E Börzsöny-vidéki település legidősebbjei még emlékeznek arra a hazánkban egyedülálló népszokásra, mikoris farsang első vasárnap délutánján, egyes lányosházak rokonsága a keresztszülők elöljárásával, ünnepélyesen végigvonult a falun azzal az ajándéktárggyal, amit hímzett szalagokkal, bearanyozott és ezüstözött dióval, csörögefánkkal -és piros almával díszítettek fel olyasformán, ahogyan a fenyőfát szokás. Ám a tárgy formája semmiképp sem azonosítható a fenyőfáéval, mert az megközelítőleg fél méter hosszú fa- rúdba rögzített, egy vagy két félkörívbe hajlított szitafából készült, úgynevezett kámva határozza meg. A fiúnak vitték A tebét ahhoz a házhoz vitték, amelynek fiúgyermekét vőjelöltnek szemelték ki a szülők. 12. életévét épp hogy betöltő lányuknak. Szerencsés jó napot adjon az Isten e háznak. Eljöttünk, hogyha szívesen fogadnának. így kezdődik az a rigmus, aminek kíséretében a tebevi- vők átadják a jelképes ajándékot. Az utolsó perőcsényi tebefák egyike, amelyet Árva József készített (A szerző felvétele) donítsunk. Az ilyen jellegű asszimilálódás, kultúrák egymásba való átfolyása, népszokások keveredése közismert folyamatok. A tebe a termékenység jelképe. Sajátos jel- és szimbólumrendszere egyértelműen erre utal. Eredendően a párválasztási előkészítő, majd lakodalmi ajándék: része a rítusnak. A századfordulón azonban már csak egyszerű szerelmi, illetve családok közti ajándék. Napjainkban pedig már csak dísztárgy. Németh Péter ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) ismert, főként a pogánykora- beli, tavaszt és termékenységet váró szertartásokból lett népszokás kapcsolódik. így az úgynevezett életfák körül kialakult szokások is, melyeknek, eddig azt hittük, helyenként csak elnevezésük változik: peremes, prémes; teve, tebe. A perőcsényi tebefa bizonyítéka annak, hogy az elnevezéseken kívül az életfák formátuma is eltérő, már ami az itt megemlítettet illeti; az nem élő fagally feldíszítve, sőt a köré épülő rítusok, szokások is többnyire rendhagyóak. Török eredetű A magyar népszokások között ugyanis, a párválasztást előkészítő ajándékozások így megfordított, először leány küldi fiúnak a tebét, helyzete ismeretlen. Ellenben a török eredetű népszokások között közismert tény. Elképzelhető tehát, amit korabeli adatok csak megerősítenek, mivel Peremeken község református templomának tornya 1857-ben épült egy régi török minaret maradványaihoz, hogy a törököknek nem kis közük van a falu kialakult népszokásaihoz. így az sem lehetetlen, hogy a perőcsényi tebe formátumának, amely egyedülálló, valamint egyes köré épülő szokásoknak török eredetet tulajA leendő frigy jelképe lehetett a tebe, ha a fiúsháanál elfogadták azt. Ám számtalanszor előfordult, hogy a falu szeme láttára, a lányos ház szégyenére lecsupaszítva visszaküldték a tebét. Ennek elsődleges magyarázata, hogy a kiválasztás a mindenkori osztályviszonyokon alapult. Hogy hogyan történt az, amibe az egybekelendők bele sem szólhattak? Föld a földdel A családfők mindenkor arra törekedtek, fiús- és lányosházaknál egyaránt, hogy a meglévő vagyon a jussolással ne aprózódjék el. Azaz, mondjuk egy kétgyermekes, nyolc-tíz holdat birtokló családfő, akinek utódai négy-öt holdat örökölhettek csak, megpróbált olyan leendőbelit kinézni, aki legalább annyit, vagy még többet jussolt, mint övéi. Ha tehát ezek alapján megszületett az egyezség, a tebe átadásával azonnal megünnepelték azt. De az igazi ünnepet a farsang utolsó vasárnapján ülték, ez volt az eljegyzés, mikor a fiú családja ajándékozta meg a lányét, és ezzel együtt leendő menyét. Az eljegyzés azonban a házasságra nézve, már a század- fordulón sem volt életbiztosítás. A farsangoláshoz több köz-
