Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1980. DECEMBER 21., VASÁRNAP Kiíerjedő szövetkezeit hálózat Gondoskodnak az alapellátásról Igénylik a jó partnerkapcsolatot Cegléden és a járás telepü­lésein számos kisebb-nagyobb boltot, vendéglátóhelyet üze­meltet a Dél-Pest megyei Afész. Fennhatósága kiter­jed a két nagyközség, Abony és Albertirsa .üzlethálózatá­nak java részére, Ceglédber- celre, Csemőre, Dánszentmik- lósra, árusítanak Jászkaraje- nőn, Kőröstetétlenen, Mike- budán. Törteién. A szövetke­zeti tagok száma több ezer. Az Afész a napokban számolt be küldöttgyűlé­sen azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az el­ső három negyedévben elérték, vázolta a várható évvégi tel­jesítményt, s említés hangzott el a jövő esztendei feladatok­ról is. Mint Kovács Sándor igazgatóhelyettes elmondta, nem volt könnyű eleget ten­ni azoknak az elképzelések­nek, amelyeket az V, ötéves terv utolsó évére előirányoz­tak. A szövetkezet az év ele­jén a jóváhagyott gazdálko­dási és áruforgalmi tervek alapján kezdte a munkáját. A tevékenységet szigorúbb, de indokolt gazdasági meg­szorítások mellett kellett vé­gezniük. Országos tapasztalat volt, s náluk is érezhető, hogy az új termelői és az ezektől függő új fogyasztói árak ki­alakulása időt vett igénybe. Megérezték az energiakölt­ségek növekedését is. Mind­ettől eltekintve, a szövetkezet elmondhatja, hogy legfonto­sabb feladatát, az alapellátás­ról való gondoskodást meg tudta valósítani. Az országo­san mutatkozó hiánycikkek ellen mit sem tehetett, vi­szont próbált pótló, helyette­sítő. más megoldást keresni. Az év első felében a bérek ösztönző és igazságos elosz­tása sem volt zökkenőktől mentes, ám a második félév során oldódott az emiatt ki­alakult feszültség. Mint az igazgatóhelyettes elmondta, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari árbevétel a tervezettet megközelítette. Vendéglátásnál az ételforga­lom növekedett. A legmaga­sabb és a legdinamikusabban növekvő az élelmiszer-keres­kedelmi forgalom volt, ami a szövetkezeti átlagot több mint 5 százalékkal meghaladta. Az üzlethálózat fejlesztése — bár még korántsem lehet vele mindenütt dicsekedni — az Népszerű a Búvár-sorozat Könyvre mindig van vevő Nem eléaedetlen a bizományos Ilyenkor, karácsonytájbai sok fejtörést okoz a család ban, hogy mi kerüljön az ünnepi fenyő alá, mi legyen az ajándék? A választási le­hetőségek közit az élen ott az olvasnivaló, a legjobb barát, a könyv. Kalandregény vagy útleírás, mesekönyv, történel­mi mű, kinek-kinek ízlése sze­rint A könyvesboltok állják a rohamot, előre felkészültek rá. Ezenkívül remek segítsé­gük is akad, a könyvbizomá­nyosok személyében. Ök azok, akik elviszik a könyveket a munkahelyekre, /agitálnák, szervezik a vevőközönséget Nemcsak tanít — Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a 'kirakat láttán az emberek majd betérnek a boltba — vallja Földi Pálné, az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános. Iskola tanítónője, könyvbizományosi — El keli vinnünk az emberek közé az olvasnivalót. Ott, a munkahe­lyen kínáljuk: vásárolják, vi gyök, olvassák! A könyvbizo­mányosok munkája kitartást, türelmet és rendkívül nagy szeretetet igényel, a könyv és az emberek iránt. Koczka Ti- boméval, pedagóguskollégám­mal együtt csináljuk ezt, több mint két esztendeje. Együtt járjuk az iskolákat, visszük a könyvet a tantestü­let tagjainak, a gyerekeknek és a szülőknek. Értekezlet előtt Szerződésük van a helybeli Kazinczy Ferenc könyvesbolt­tal. Onnan szerzik be a kí­vánt példányokat. Hetente többször is betérnek, új szál­lítmányért. Viszik az iskolák tanári szobáiba, az ebédlőbe, ahol összegyűlnek a kollégák. Kitűnő lehetőség például az értekezlet előtti idő, vagy ünnepélyek, szülői értekezle­tek időpontjai. Szinte bizo­nyos, hogy megéri a fáradsá­got, mert mindig van vevő. Főként a pedagógusok közül szervezik a törzsvásárlókat, de sok könyvet vesznek a szülők, a társintézmények dolgozói, sőt, amióta megtudták az is­merősök, rokonok, azóta ők is tőlük igyekeznek beszerez­ni mindent. A gyerekek zseb­pénzéből is futja erre. A tan­könyvárusítást is vállalták, de ezzel együtt szeptemberre a lehetőségekhez mérten, meg­szerezték a kötelező és aján­lott irodalmat is. Ezeket együtt javasolták megvételre. — Az elmúlt évben közel 200 ezer forint értékben hoz­tunk ki eladásra könyveket és ebből majd 160 ezer forin­tot elszámoltunk a könyves­boltnak. Idén, úgy látszik, hogy túlteljesítjük a tervün­ket. A gyerekek is vevők Kialakult a vevőkörünk, részletre vásárolnak, szeretik, igénylik ezt a formát. A baj abból adódik, hogy kevés a könyv. Népszerűek a Búvár zsebkönyvek, a Világjárók, és a Világirodalom remekei so- sorozatok. Sokkal többet is el tudnánk adni belőle. A Ma­gyar értelmező kéziszótár rendkívül keresett a gyere­kek körében is. Több, Móra Kiadó által készített mű kel­lene. és a Magyarország tör­ténete is keresett. Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, megszerezni a kívánt olvas­mányokat és megtartani a ve­vőkört. Szeretjük a könyvet. Kitűnő a kapcsolatunk a könyvtárral is. Tanítványai­mat, saját gyermekeimet is mindig arra tanítom, hogy a. könyv érték, becsüljék mez 1 A kön yvtérj esztésn ek ezt a formáját, az anyagi előnye mellett életképes dolognak tartom és csinálom is, amed­dig csak lehet — mondta Földi Pálné. Csilléi Béla éllel miszerszakmában. volt a figyelemre méltó. Törteién néhány hete ad­ták át rendeltetésének az ABC-áruházat és 'több he­lyen végeztek kisebb-na­gyobb átalakításokat. Ceglédbercélen áthelyezték a papír- és írószerboltot, meg­nyílt a csemői gázcseretelep, Cegléden a Kossuth Ferenc utcai barkácsbolt a volt au- tósbofit helyén, az AFIT-szer- viznél munkahelyi büfét ala­kítottak ki. A jövőben még többet sze­retnének törődni azzal, hogy a szállító élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalatok­kal kialakított partnerkap­csolat erősödjön, -javuljad. A szállítási fegyelemmel és a széles skálájú beszerzéssel még előbbre vihetik a szövet­kezet ügyét. Jelenleg negyven különböző nagykereskedelmi vállalattal, emellett szövetke­zeti és kisiparral, vállalatok­kal vannak kapcsolatban. A beszerzési források száma nőtt, viszont ez növelte a szállítási gondokat, költsége­ket is. Ruházati termékek el­látásában a Skála-Coop segí­tett. Most, az év vége felé jár­va, szinte minden üzlet­ágban növekedés várható, hiszen élelmiszert épp úgy vásárolnak, mint ruházati, divatáru és egyéb iparcikke­ket. A jövőről szólva el­hangzott, hogy továbbra is a szövetkezeti demokrácia erő­sítése kap hangsúlyt. A ter­veket jóváhagyó részközgyű­lésekre a jövő esztendő ele­jén kerül sor. A következő tervidőszakban is a lakosság alapellátását tekintik fő fel­adatnak, a felvásárlás célsze­rű, gondos alakításával törőd­nek, szeretnék megteremteni a megfelelő karbantartó- részleg bázisát. A Dél-Pest megyei Afész alaptevékenysé­ge a jövőben nem módosul. Eszes Katalin Patikát fart az orvos Lesz öröm, ha feScsendül a dal A télen már voltak nehéz napjai Nyársapát a megszokott de­cemberi életét éli. A pincé­szetben hamarosan befejezik a borok első fejtését, aztán kezdődik az év végi leltár. A pince szinte csordultig tele, az ital minősége megfelel a kí­vánalmaknak. Januárban vagy februárban indul a kiszállítás. Általában a közeli Kecskemé­ten palackozzák a nyársapáti nedűt. Kevesebb disznótor Nem kell azért félniük a helybelieknek, hogy kiszárad a torkuk a közelgő ünnepek­ben. A bolt polcain jócskán sorakoznak teli üvegek. A Nagykőrös és Vidéke Áfész boltvezetője jól megismerte a vevőkörét az elmúlt huszon­nyolc év alatt, amióta ott dol­gozik. Perneki Antal maga­biztosan állítja: nála minden kapható, nem lehet panasz az ellátásra.'- Feléj ük nem ilyen­kor van az igazi forgalom, hanem októberben és novem­berben. Olyankor nyúlnak mé­lyebben a zsebbe a szőlősgaz­dák: zsákszámra viszik a cuk­rot. Fogyna most is, csak ép­pen a sztaniolba csomagolt fajta. Szaloncukor pedig nin­csen, hiába kérik a vevők. Az üzletvezető megnyugtatja őket: még szállít a Füszért kará­csony előtt. Van a disznóvágáshoz is minden, ám az; utóbbi évek­ben mind kevesebb sertés leli halálát a hideg hajnalokon. Amióta húsboltot nyitott az Áfész a faluban, jobb az el­látás, kapja az árut Cegléd­ről és Nagykőrösről egyaránt. Az üzlet mellett mini cserete­lep: ott adják a teli gázpa­lackokat. Általában* kielégíti az igényeket, ám néha vidéki vásárlók is befutnak. Előfor­dul, hogy a ceglédiek ott cse­rélnek, ha a városban éppen nincs. Ajándékok garmadája Az óvodában jelenleg a ve­zető óvónő, Fodor Ferencné a legboldogabb ember, s né­hány nap múlva osztoznak örömében gyámolítottjai is. Egyelőre meglepetés, mi min­dent rejteget a szobájában. Mivel az óvodásak még nem szoktak újságot olvasni, meg­írhatjuk, hogy rengeteg sok játék lesz majd a közös fe­nyőfa alatt. — Ezekben a napokban hu­szonhétezer forintot' kell el- költenem. Egy részét úgy spó­roltuk össze, a többihez mások segítettek bennünket — sorol­ja Fodorné. — A kommunista szomba­tot követően tizennégyezer fo­rintot kaptunk. Tartalékol­tunk pénzt a két csoport fog- lalkoztatótermé-nek festésére. Csak felét kellett kifizetnünk, Tágas, szép tornateremben $ g .> x $ í fßmi Tágas, világos — több mint háromszáz négyzetméter alap- területű — tornacsarnoka van a ceglédi, Várkonyi iskola új épületének a Rákóczi úton. A létesítényt sportolók is hasz­nálhatják. A képen ötödikeseknek tart tornaórát Tóth Istvánná testnevelő tanár Apáti-Tóth Sándor felvétele mert Erdős Benő kisiparos a ság, gyorsabb a gyógyulás. Az munka egy részét fizetség néi- I orvosságot általában beszedik kül végezte el. Megvásároltuk I a rászorulók, másban már ke­vésbé fegyelmezettek. A diétát enyhén szólva nagyvonalúan tartják, s az italféléktől sem tartóztatják meg magukat, no­ha jól tudják, hogy árt. Ezekben a napokban több a meghűléses, influenzás beteg. A gyógyszeres vitrinben, a gondosan kifőzött fecskendőn közelében van még vagy húsz adag influenza elleni védőol­tás. Aki meggondolja magát, kaphat egy döfést a tomporá­ba. A tüsszögőkön, dagadt- torkúakon, a lázasokon már nem segít. Más napokon vagy harminc beteget írnak a nap­lóba, ez alkalommal negyven- hatan voltak. Szerencsére ta­nyára nem hívták a doktort. Az idei télen már voltak ne­héz napjai. Előfordult, hogy a tsz traktora fuvarozta, s ri>- videbb útra a gyaloglást biz­tosabbnak tartotta az autó­zásnál. Bizony szükség van a lankadatlan szakmaszeretet­re, hiszen a lakosság kéthar­mada tanyán él. Telnek a tasakok A falu szélén, az ipartelepen a Hermes Szövetkezet csoma­golóüzemében számtalan kony­hakerti növény magvai kerül­nek az apró tasakokba. Igye­kezni kell, hiszen a fóliahá­zakban már a tél végén el­kezdik nevelni a palántákat, hogy ne késlekedjen a primőr. Nagy István telepvezető sze­rint az idén négymillió zacs­kót töltöttek meg. Ez a mun­ka csak tavaszig tart. Amikor a magokból kifogynak, más elfoglaltságot keresnek a 40— 45 nőnek. Csomagolnak virág- tápsót, hal- és papagáj eledelt. Akkor sem jönnek zavarba, ha éppen művirágokat, koszorú­hoz való műbabért kell készí­teniük. ★ így festett Nyársapát egy decemberi napja. Azé a köz­ségé, amely határában ilyen táblával fogadja látogatóit: Köszöntjük vendégeinket! Tamasi Tamás a falakat szegélyező lambé­riát, amelyet Nagy Ferenc kis­iparos ingyen rakott fel. Egy hatalmas papírdobozból babák kandikálnak elő, autók alkalmi garázsa a láda, s vannak benne telefonok, asz­tali játékok, meselemezek, könyvek. Vettek két kisbicik- lit, egy tartalék olajkályhát, s még mindig van mit elkölteni. — A napokban tartjuk a fenyőünnepet. Felcsendül majd a Kis karácsony, nagy kará­csony, meg a Száncsengő és. a többi gyerekdal és -vers. A karácsonyfát már megvettük. Dobozszám van szaloncukor, pótoltuk a színes lámpácská- kat, a díszek egy részét a gyerekek készítik, s nagy lesz az öröme mind a hetvennek, amikor felcsendül a karácso­nyi dal. Nem mindenki ilyen boldog. Akikkel az orvosi várószobá­ban találkoztunk, azok meg­alakíthatták volna a köhögő­kórust. Hatalmas hapcik, sű­rűn előcibált zsebkendők ad­ták tudtul, a télnek nemcsak örömei vannak. A jól fűtött szoba nehezen akart kiürülni. A rendelési idő csak délig tart, de ezen a napon egy óra is elmúlt, mire dr. Gyárfás Sándor községi orvos ellátta az utolsó pácienst. Gyorsabb gyógyulás Krákogó, nyögő betegei nem távoztak üres kézzel. A dok­tor egész arzenált tart a ren­delőjében. Az előírás szerint csak lázcsillapító és görcsoldó medicinákat kellene tártaié? kölni, de a nyársapáti házi- patikában a gyári készítmé­nyek kilencven százaléka meg­van. Ezt saját jószántából szerzi be, maga fuvarozza ki a ceglédi gyógyszertárból. — A betegnek és az orvos­nak egyaránt érdeke, hogy ki­ki minél gyorsabban hozzá­jusson a szükséges szerhez, így nem kell bebuszozni érte a városba, kevesebb a fárad­Jegyzet Tücsköt, békát, bogarat? igyekszik a személytelenség védőpajzsa mögé bújni? Hi­szen, ha az ügy olyan, akkor a későbbiekben — kérésére megilleti az inkognitó, ám a postabontónak, ha valamit is intézni szeretne, a bejelentő, vagy a panaszos nevét, cí­mét ismernie kell. Pusztába kiáltott szóra még a visszhang sem j’álaszol. A névtelen levélírók azért mégsem teljesen névtele­nek. Az egyik a Postabontás hasábjain vár mielőbbi vá­laszt, a másik jeligét ír, üzen­jünk neki arra az újság ha­sábjain, dolgunk végeztével. S nem átallják levelük végére odaírni: „maradok tisztelet­tel”, — „előre is köszönöm a segítséget”, — „ellenkező eset­ben megtalálom az utat a ma­guknál felettesebb hatóság­hoz”, — „életem múlik azon, hogy segítenek, vagy sem”, — „kellemetlenségem származna belőle, ha\ személyem kitu­dódna, megértik, ugye.?” S így tovább. Ha valaki tényleg segíteni akar, akár embertársain, akár egy település közös dolgán, ak­kor tegye. De sohase személyte­lenül. Ha valamit közügynek tart, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ő is ahhoz a „köz­höz” tartozik. Ha mások ne­vét leírja, ne röstellje a sa­játját sem. IV!évielen levelek az aszta- 1 Ion. Vagy névvel, lak­címmel írottak, s amikor az ember a levélírót keresi, ki­derül, hogy hamis a név, ha­mis a cím. Nincsen azon sem­mi csodálkozni való, ha az ilyen küldemények, legyen rajtuk bár expressz felirat — a papírhulladékot begyűjtő kasba kerülnek. E. K. ISSN 0133—2600 (Cegléd) Hírlap) IYI ostanában, ki tudja, miért, postafiókunkban egymást érik a névtelen leve­lek. Ahány, annyiféle. Van köztük titkolódzó, akad áská­lódó, másokra tücsköt, békát, bogarat mondó, van jólérte- sültségről tanúskodó, javasla­tot tevő névtelen fontoskodó. Valamennyit emberek írják embereknek, közlési vágytól fűtve, s mégis az álszemérem, a szinte nem létezés kétes függönye mögé rejtezve. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Így tartja a régi közmondás. Ám, ha így van, akkor mi jo­gon csíp-szúr a levélíró tolla? Mi jogon akar más családi vagy egyéb ügyeibe beavat­kozni, fogadatlan prókátor­ként? Gyakran elgondolkodom ezen. Vajon az, aki papírt, borí­tékot, bélyeget vásárol, aki a szerkesztőségtől kér segítséget a saját vagy mások ügyes­bajos dolgának elintézéséhez, miért marad mindenáron Anonymus? Ha valaki aggó­dik azért, mert a tőle harma­dik házban az apa iszákos, időnként kést fog a feleségé­re és a gyerekek olykor me­netrendszerűen a szomszédba menekülnek, a fáskamrában hálnak, s veszélyeztetett kö­rülmények közt cseperednek, akkor miért titkolódzva emel szót az érdekükben, törvényes cselekedetéért a törvény őt is védő erejében bízva? Ha felháborodik mások tet­tén — a suba alatt működő bögrecsárda voltán, vagy azon, hogy egy kórházban huzamos ideig betegen fekvő anyával mit sem törődnek felnőtté cse­peredett fiai, ha dörgedelem­mel nyilvánítja nemtetszését a latyakos utcák miatt, a sérelem miatt, ami őt mond­juk egy boltban érte,' miért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents