Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1980. DECEMBER 21., VASÁRNAP A kiállításon beszédes tablókon tárul fel a munkásmozgalom múltja, s tárgyi emlékek sora tanúskodik az elődök harcáról Van valami jelképes abban, hogy az az épületegyüttes, ahonnan évszázadokon át az ország sorsát intézték — ma a kultúra, a művészet és a műveltség fellegvára, s mindinkább azzá lesz. Amikor • a régi pesti lakos áttekintett a Duna túlpartjára, ott a király és a nála is félelmetesebb udvari nagyságok lakhelyét csodálhatta“ A két világháború között meg éppen a főméltóságú kormányzóvá emelt fehérterrorista fővezér, Horthy Miklós rezidenciáját, amelyhez a közember csak akkor juthatott közel, ha ünnepi alkalmakkor zenés őrségváltást tartottak a palotaudvaron. Királyi vár, Budavári Palota néven ismerték itthon és a határokon túl a városrésznyi, dombtetőn emelkedő épülettömeget. Egykori lakói aligha gondolták, hogy eljön majd az idő, amikor az udvari bálok, hetedhét országra szóló fogadások és gar- den-partyk helyén ugyanazoknak a koroknak munkáslakásait, sztrájktanyákat, a nyomor és az elnyomatás dokumentumait mutatják be. No meg: a mindezek ellen feltámadó magyar proletariátus harcait, amelyek végül is elvezettek a felszabadulásig, s azon túl máig. Évenként átlag kétszázezren nézik meg csupán a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállítását, amely saját otthonában, a Budavári Palota északi szárnyában már több mint öt éve állandóan nyitva tart. Nemcsak bemutat ez a kiállítás — noha nagy értéke az is, hogy jó másfél évszázadot fog át —, de érvel is. A cáfolhatatlan bizonyítékok, tárgyi és írásos emlékek nyelvén mondja el: így éltünk Pannóniában, meg kellett változnia az életnek, s íme, így, ennyire változott meg a magyar nép élete. Politizál tehát a kiállítás, s — közvetlenül vagy közvetve — politizál a többi kiállítás is, amelyeket a nevét három M-mel rövidítő múzeum rendez. Politika az is, hogy 1975-ben fotóművészeti tárlatot nyitott a felszabadulás 30. évfordulójára — s az idén, a 35. évfordulón megismételte vándorkiállítás formájában. Nem kell hozzá sok kommentár, a képek önmagukért beszélnek, elmondják: mennyi minden történt hazánkban öt esztendő alatt. Minden múzeumnak feladata a múlt értékeinek őrzése és bemutatása úgy, hogy abból tanuljon a mai és a felnövekvő nemzedék. Csodálkozó iskolásgyerekek és új ismeretek iránt fogékony középiskolások, szakmunkástanulók járják a budavári termeket: olyasmikkel találják szembe magukat, amiről mindaddig legfeljebb csak hallottak. A tárgyakban, életformában bemutatott múlt önmagában érvel — a jelen, a mai társadalom és a szocialista jövő mellett. Őrzi a múlt hagyományait a másik állandó kiállítás, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékmúzeuma is. Ott rendezték be, azokban a szobákban, ahol 1918 végén elkezdte működését a KMP, bemutatva az első idők szervezkedéseit és harcait, az alapítókat, akik létrehozták a wilág második proletárállamát. De a mindennapi életben is túl kell látni az országhatárokon, s a politika állandóan túllép azokon. Nemzetköziségre tanítanak az MMM kiállításai, amelyeket más szocialista országok hasonló intézményeivel közösen rendeznek vagy éppen vendégül látják azok gyűjteményeinek anyagát. Ez év elején a Szovjetunió Központi Lenin Múzeuma hozta el ide páratlanul érdekes dokumentumait, hogy bemutassa a magyar közönségnek Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. Ugyanakkor volt könyvkiállítás is a múzeum falai között Lenin Magyarországon címmel. Ahhoz pedig több múzeum együttműködésére volt szükség, hogy bemutassák — csak az idei programot idézve — a KGST három évtizedét és a Varsói Szerződés negyedszázadát. Fiatal és idősebb látogatók egyaránt azzal távoztak a kiállításokról, hogy sokat segített nekik, jobban megismerték szomszédainkat, barátainkat — és a közös célokat is. Rendszeres a kapcsolat szovjet, csehszlovák, lengyel, bolgár társintézményekkel, s ez azt is jelenti, hogy kölcsönösen megismerjük egymás múltját és jelenét. A prágai Klement Gottwald Múzeum két éve hozta el A fasizmus a haladás és a béke ellensége című kiállítását Budapestre, tavaly — többek között — Kuba mutatkozott be ugyanott, s rendeztek jugszláv, bolgár, szovjet kiállításokat is egy-egy témakörben. S éppen a kölcsönösség alapján — a magyar nép múltját és jelenét megismerteti a Munkásmozgalmi Múzeum külföldön is. Magyar képzőművészek a fasizmus ellen címmel Szófiában, A magyarországi munkásmozgalom története címmel Berlinben rendeztek kiállítást. A 60 éves a párt című kiállítás pedig — túlzás nélkül — bejárta a világ jó részét. A múzeumban és több városban bemutatott anyagot megtekintették több szocialista országban, majd fejlődő és tőkés országokban is. Politizálni sokféleképpen lehet, s nemcsak közvetlen, direkt módon. Budapesttől húsz-egynéhány kilométerre, a Pilis déli szegélyén kígyózó régi bécsi országút mellett, a Kopár Csárda tágas parkolóján hét végén minden évszakban autók sora vár, míg utasaik a környező fenyveserdős dolomithegyeket járják. A gondozott ösvényeken öröm a séta, üdítő a levegő, és remek a kilátás. De tudják-e a kirándulók a fenyő fedte hegyek közt, hogy a csárdát miről nevezték el kopárnak? Irtás voit Ezer hektár kopár terület volt a Pilis-hegység és a budai hegyek szegélyén húzódó dolomithátakon, mert onnan 250—300 éve lepusztult az erdő, sőt nem kis részben a talaj is. Irtották, hogy fát szerezzenek, s legelőkhöz jussanak. A szentendrei állami erdőfelügyelőség az 1920-as évek elején már elhatározta a kopár területek betelepítését, s meg is kezdték kétéves magágyi feketefenyő-csemetével, a szentendrei erdészet támogatásával. De öt esztendő alatt — 1927-ig — 40 hektárt tudtak csak telepíteni ott, ahol volt talaj. Akkor került Pilis- csabára Alcsutról Dévényi Antal erdész az apjával — s a nagyapa és a dédapa szakmai tapasztalatának, természetszeretetének örökségével. Amikor azután harminc évi munka után az elsők között tüntették ki az erdészek rangos szakmai elismerésével. a Bedö Albert emlékéremmel, az okiraton már 300 hektár eredményes erdősítése állt! Azóta lényegében be van telepítve az ezer hektár, csak cserjepótlások adódnak rajta. A piliscsabai Kopár Csárda körüli dolomit a térképeken nagyjában a Zajnáthegyek vidéke. A föld középkorának emléke ez a mintegy kétszázmillió éves kemény, üledékes kőzet, amelyet a mélyben működő erők emeltek a felszínre, a Pilishegység és a budai hegyek fiatalabb csúcsai közé. E hatalmas erdők a nem gyűrődő üledéktábla egy-egy darabját kitörPolitika az is, hogy bemutatta az MMM a nemzetközi gyermekév alkalmából a gyermeksorsot a régi Magyarországon. Nemkülönben az, hogy az Alkoholellenes Munkásszövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából — vagy inkább ezt az alkalmat kihasználva — a múzeumban, a főváros más helyein és országszerte rendeztek kiállítást A munkásmozgalom az alkoholizmus ellen címmel. Aligha kell magyarázni, hogy nem csupán a múltról, a hagyományokról volt és van szó ezen a kiállításon — de nagyon sok a jelenre levonható, levonandó tanulság is. Mint ahogyan abból a kiállításból is, amely rövid budapesti bemutatás után most járja az országot Memen- tó, 1944 címmel, s a fasizmus magyarországi rémtetteinek legmegrázóbb dokumentumait tárja a nagy- közönség elé: a deportálásokat. Nemcsak szemléltet — mozgósít is a régi és az új fasiszták, a fasizmus minden rendű-rangú megnyilvánulásai, továbbélése ellen. Új tervek készülnék a budavári falak között. Jövőre — többek között — a szocialista brigádmozgalomról rendeznek kiállítást Budapesten és az ország számos helyén. Elkezdik A munkásmozgalom története a plakátok tükrében című kiállítássorozatot, amelynek első része az 1860— ték, úgy nyomják fel. Eltérően „rokonától”, a mészkőtől, amelyet a víz old, a szél, s a nap mállaszt, porlaszt, a dolomit kémiailag igen szilárd, összetartó anyag. Ha törik, akkor sem porrá: kis darabkákká hullik szét. E tulajdonsága miatt nehezebben képződik, belőle talaj, mint a mészkőből. Évezredek során azért a piliscsabai és pilisvörösvári dolomitot is többé-kevésbé megszállta a növényzet. Az északi lejtőkön bükk, juhar, berkenyék, a délin a molyhos tölgyek mellett a völgyekben cser, virágos kőris és berkenyék vertek gyökeret. Néhány öreg bükk tanúskodik még ma is a hajdani — az irtásokat megelőző — természetes, fás növénytakaróról. Az irtás és a sarj- haj tásnak sorozatos legeltetése és fölégetése nyomán azonban az aljnövényzet, sőt sok helyen a gyér termőréteg is lepusztult. Ez magában is jócskán megnehezítette az újraerdősítést. Ehhez járultak a nem csekély hőingadozás meg a kevés csapadék. Ott télen nemegyszer mínusz 20, nyáron pedig a déli oldalakon a föld színe fölött 45—50 fokot is mutat a hőmérő! Az ilyen helyeken a magágyi csemeték egyszerűen megsültek és kidőltek. Magról vetett erdők Noha a magágyi csemetékből sok kipusztult, főleg a júliusi kánikulában a déli oldalakon, Dévényiék mégis folytatták a telepítést. Két évtized alatt 150 hektár erdőt ültettek. S közben arra gondoltak, vajon nem bímá-e jobban a helyi körülményeket az ott nőtt feketefenyő magja, amelyet az erdősítendő területen kiképzett teraszok barázdáiba vetnének. A sok magból talán több ellenállóbb akad, így eredményesebben haladhat az erdősítés. S 1948 őszén elkészítették az első teraszokat — majd az eredményen felbuzdulva fokozatosan . rátértek a magról való erdősítésre. 1918 közti időszakot öleli fel. Évfordulókhoz, eseményekhez kötődve és azon kívül is .egész sor, közérdeklődésre számot tartó kiállítást rendeznek a hatodik ötéves tervidőszakban. Együttműködnek a' művészeti szövetségekkel is — hiszen a művészet eszközeivel lehet és kell erősíteni a maguk nyelvén úgy is sokat mondó dokumentumok szavát. Volt és van fotókiállítás a múzeumban és országos vándorúton — most éppen az 50 év előtti, 1930. szeptember 1-i tüntetést mutatják be az érdeklődőknek fényképeken. Könyvek, festmények, grafikák, szobrok színesítik a kiállításokat. Jövőre Kondor Béla születésének 75. évfordulóján nyílik képzőművészeti tárlat, két év múlva a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetségének ugyancsak háromnegyed évszázados fordulóját a KÖTÁ- val együtt, hazai és külföldi munkáskórusok felléptével ünnepük meg. Az ősi Budavár romokból újjáépült falai között új közönség jelent meg. Séta közben, a főváros panorámájában gyönyörködve, a Nemzeti Galéria tőszomszédságában látható munkásmozgalmi kiállításokat tekinti meg. Kiállításokat, amelyek újszerűén tárják látogatóik elé a múltat és a jelent, itt és ország-vi- lágiáró vándorútjaikon. Gyönyörködtetve és politizálva. VÄRKONYI ENDRE Nem csupán feketefenyővel fedték a kopár hegyeket, jóllehet, ez a Kisázsiából származó fenyőfaj a legigénytelenebb. Ez fedi most a kopár terület 80 százalékát, 5 százalékát pedig erdei fenyő. További 5 százalékot tesz ki az ültetett cserje (vadrózsa, cserszömörce, galagonya, s a völgyekben próbaként a celtisz), és 10 százalékot az ugyancsak ültetett — egyébként a terület eredeti növényzetébe tartozó — virágos kőris, valamint a barna erdőtalajú árnyas völgyi részekben a cser és a kocsánytalan tölgy és próbaként egy kevés vértölgy, magyar tölgy, tatár juhar, vadrózsa. Vakond a hegytetőn Dévényi Antal visszaemlékezése szerint vad és madár senr igen járt a kopár vidéken, amikor ő fiatalon odakerült. Néhány évvel' utóbb, 1929- ben József főherceg Korzikáról és Szardíniáról hozatott muflonokat. Ám ahogy beerdősült a terület, több más vad kiszorította őket, s ma csak váltóvadként fordulnak ott elő. Megtelepedett a vaddisznó, télen, főként tavasszal megjelennek a szarvasok, az őzek, s változatos a madárvilág. A tél vége azért visszacsalja a muflonokat is — a friss táplálékra, vitaminra éhes állatok rágásának nyoma tanúsítja ezt a virágos kőrisek kérgén. Különös, hogy a vakond szintén mennyire birtokába vette az évtizedekkel ezelőtt zömében talaj- talan területet: már a hegytetőkön is belebotlunk a járatait jelző kis földtúrásokba a fák alatt, ahol a fenyőtűk milliói lassan humusszá válnak. A természetkedvelőket, a kirándulókat azonban talán jobban érdekli az, hogy az erdőket 30 km-nyi — 80 cm széles — bejáróét hálózza be, s ez a legszebb kilátást nyújtó s a felszín formáit és növényzetét tekintve egyaránt változatos részeken vezet át. NÉMETH FERENC i * ti#«* 1« üf?3? «Iliiéi! •> >: .m>M MérM «felt atefüii y <t:i -A * <«■» mm Pest megyei vonatkozásokat is felfedezhetünk a tablókon. A képünkön látható portrék egyike (baloldalt az első kép): Hunya István, a MEDOSZ elnöke. BARCZA ZSOLT felvételei Vadrózsák, muflonok birodalma Erdő a dolomiton Politizáló kiállítások Önmagában érveli múlt
