Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

A szükség törvényt bont Tolólappal, lapáttal is nehéz Hasznos, ha kéznél a vontatókötél A monori főtéren erőlködik a földmunkagép. Ezúttal nem a szokásos munkáját végzi. Az MTZ traktorra erősített tolólap most a havat préseli kemény halomba. Elsodorja a hűvös fehérséget, majd tolat és ismét nekigyürkőzik. O A traktor nyergében Bimbó Sándor, a tanács költségveté­si üzemének dolgozója. Más­kor az IFA teherautót kormá­nyozza, de a szükség törvényt bont. Fontosabb most a hó el­takarítása, az utak megtisztí­tása. — Mikor kezdődött a mai nap? — Mindig fél nyolckor kez­dünk. Ma is a teherautóba ül­tem volna, de helyettesíteni kell a kollégámat. Végigjárom a fontosabb utakat. Éppen a Vörös Hadsereg útjáról jövök, ott már lesöpörtem a havat. Közben egy gépkocsit is ki­mentettem a fogságból. Bera­gadt a ZIL, a sofőr ugyan gázt adott, de így is becsúszott az árokba. Vontatókötélre fog­tam. — Mikor végez? — Azt nem lehet tudni elő­re. A munkaidő csak négyig tartana, de ez most mellékes. Minden az utak állapotától függ. — Már beugrottam máskor is ilyen kampánymunkába. Ma éppen hat esztendeje, hogy itt dolgozom. A havas úton jubi­lálok. 0 — Otthon már elkotorta a havat? — Még az este kidobáltam az udvarról, meg a járdát is megtiszítottam. Ahogy elné­zem, este újra kezdhetem. Le­het, hogy fél méter is lesz, mire hazaérkezem. Annak már sajnos nem a géppel, hanem lapáttal kell nekiesni. — A tanácsi utakat mi igyekszünk most rendbetenni, amennyire erőnkből telik — mondja Poroszkai József, a monori költségvetési üzem ve­zetője. Vecsési klubok, csoportok Unaloműző 9 téli estékre Jöhetnek a lányok, asszonyok Gazdag programot kínál az érdeklődőknek decemberben a vecsési József Attila művelő­dési ház. Csütörtökön a Fer- roelektrika Szövetkezet rende­zésében zártkörű Télapó-ün­nepély lesz. Ruházati kiállítást és vásárt rendeznek december 8-tól 12- ig, amely naponta 8-tól 17 óráig tekinthető meg. Ugyan­csak december ^-án tartja a kertbarátkor éves záró klub­estjét;— Ma éjjel megnősülök a cí­me a zenés vígjátéknak, ame­lyet 14-én, 19 órakor mutat­nak be fővárosi vendégművé­szek. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat rende­zésében karácsonyi bútorvá­sárt tartanak december 15-től 23-ig. A januárban kezdődő sza­bás-varrás tanfolyamra vár­ják a lányok, asszonyok je­lentkezését. A felsoroltaikon túl, az ál­landó klubok és kiscsoportok is rendszeresen megtartják foglalkozásaikat. A pálya széléről Egy gól - sípszó után Ma: Sülysáp—Vácszentlászló mérkőzés — Két „járművünk” van er­re a célra és 25—30 emberünk. A fontosabb utak mentén mindenképp el kell takaríta­nunk a havat, hiszen a sze­métszállítás is teljesen leblok­kolt a járhatatlan utak miatt. © — Hogyan sikerült harminc embert toborozniuk hirtelen hóeltakarításra? — A kényszerűség toboroz­ta inkább ... Tíz kubikosunk, festők, gépkocsirakodók és akit csak elértünk hirtelen, az most hómunkás. A lakótelepek környékét, a főbb útvonalakat mielőbb járhatóvá igyekszünk tenni, s ezekről a helyekről a szemetet is el tudjuk szállí­tani. Azoktól a lakosoktól pe­dig, akiknek utcáiba lehetetlen lesz bejutni még a Csepel billencsünkkel is, türelmet, megértést kérünk. K. L. Népszerű vendégek Házaspár a szí t Ma népszerű vendégek láto­gatnak el a vecsési József Attila Művelődési Házba. Este hét órai kezdettel Zá- ray Márta és Vámosi János lép a közönség elé. Millió banándugó — A hétfő esti szövetségi napon már csak kevés sport­köri képviselő jelent meg. Hiába, hamisítatlan tél tört ránk, sokan a vonatók ké­sése miatt maradtak távol. Megtudtuk, hogy négy mér­kőzést játszottak le az. össze­vont járási bajnokságban, amelynek eredményei a követ­kezők: Mende—Albertirsa 4-3, Ecser—Karatetétien 0-4, Tör­tei—Abony 2-1, Péteri—Nagy­kőrös 2-0. — Antal Gyula, a Mende— Albertirsa mérkőzés játékve­zetője érdekes sztorikat me­sélt. Elmondta, hogy nagy mellénnyel pályára lépő lista­vezető eilen a lelkes, men deiek már 4-1-re vezették. Göbölyös, a vendégek csatára azonban nem hagyta annyiban, s há­rom góljával szépítettek a ceglédi járásbeliek. Az utolsó pillanatban közvetett szabad­rúgáshoz jutották az irsalak. A beadott labda egy mendei védő fejét érte, ekkor szólalt meg a mérkőzés végét jelző hármas sípszó. Utána a men­dei hálóba került a labda, de a gól már időn túl esett, így maradt a 4-3-as végeredmény. A vendégek tiltakoztak, vitat­koztak, de a bíró a szabályok­nak megfelelően járt el. Burján Sándor, a péteriek edzője játékosai lelkesedését és akarását dicsérte: — Ha mindig így játsza­nánk, bizonyára feljebb áll­nánk a tabellán. Veszteg rúg­ta mindkét gólunkat, de akár többször is zöröghetett volna a körösi háló. Minden játéko­sunkat csak dicsérni tudom. — Maglódon mindent meg­tett a sportköri vezetés, hogy lejátsszák a Ceglédbercel elle­ni meccset. Letakarították a hótól a pályát is, a bírókra azonban hiába vártak. Sem Gavló, sem Hörömpő János nem érkezett meg Maglódra. Mint megtudtuk, mindketten rendkívüli szolgálatban voltak a MAV-nál, így nem tudtak megjelenni. — Az év ,utolsó elnökségi ülésén több fontos határoza­tot hozott a testület. Ezek sze­rint az elmaradt mérkőzése­ket tavasszal kell majd leját­szani. Március 1-én lesz a Maglód—Abony találkozó. Március 8-án a Monor—Gyöm- rő, a Maglód—Ceglédbercel, a Péteri—Abony, a Vecsés— Nyáregyháza és a Dánszent- miklós—Üllő összecsapásokra kerül sor. Március 1-én hat csapatunk: Vecsés, Üllő, Gyömrő, Albertirsa, Dánszent- miklós és Nagykőrös megyei MNK-mérkőzést játszik. A tavaszi bajnoki rajt március 15-én lesz. A játékvezetők részére feb­ruár 16-án tartják az első megbeszélést, a szövetségi kép­viselőket egy héttel később, február 23-án várják. Dön­töttek abban is, hogy a felju­tást és a kiesést egyenlő pont­szám esetén az ifjúsági csapat jobb helyezése dönti el. Végül kellemes ünnepeket kívántak egymásnak az elnök­ségi tagok, s így búcsúztak: Viszontlátásra 1981-ben. — M es vei csapataink leját­szották bajnoki találkozóikat. A nilisiek balszerencsés veresé­get szenvedtek Dunavarsány- tól. a sülvsáoiak viszont nyer­tek Tápiószentmártonban. Csapataink helyezései a ta­bellán: 12. Pilis 16 6 2 8 21-28 14 18. Sülysáp 16 2 4 10 14-29 8 Itt említjük meg, hogy va­sárnapról mára hozták előre a Sülysáp—Vácszentlászló talál­kozót. A mérkőzés 13 órakor kezdődik Sülysápon. G. J. Az idén 1 millió banándugót gyártanak a vecsési Ferro- elektrika Szövetkezet maglódi üzemében. A képen Szever Istvánná a revolvereszíergán menetet vág a banánhüvelybe. Barcza Zsolt felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1980. DECEMBER 3., SZERDA Kommunisták fóruma iái kérdésekre várnak választ Szűkebb pátriánkban is javában tartanak a párt- alapszervezeíek beszámoló taggyűlései, amelyeken ér­tékelik az idei esztendő munkáját, de szó esik eze­ken a fontos fórumokon a jövő feladatairól is. Több helyen véleményt monda­nak kommunisták egyéni pártmegbízatásáról, vala­mint a pártcsoportok tevé­kenységéről. A járási hivatalban Kovács Éva párttitkár tárta a veze­tőség beszámolóját a tagság elé. Elmondta, hogy az idei pártéletet felpezsdítette a XII. kongresszusra való készülődés. E fontos tanácskozást nagy figyelemmel kísérték a hiva­tal dolgozói, s a dokumentu­mokat megvitatták a politikai oktatás foglalkozásain. Általános feladat volt az állami élet és a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése. Felhívással fordultak a köz­ségi tanácsokhoz, hogy emel­jék a hatáskörükbe tartozó szervek irányításának színvo­nalát. éljenek bátrabban a kü­lönböző intézmények és esz­közök közös hasznosításában rejlő lehetőségekkel. Az ál­lampolgárok ügyeinek érdemi és gyors intézésével is széle­sítsék tömegkapcsolataikat. Még többet Az egyszerű, gyorsabb ügy­intézés érdekében rendszere­sen tanácskozott az államigaz­gatási fórum, amely ésszerű javaslatokat terjesztett a Pest megyei Tanács V. B. hatósági kollégiuma elé. Az eredmények közé sorolható, hogy a járási székhelyen létrehozták az ügyfélszolgálati irodát. A la­kosság örömmel nyugtázta ezt az intézkedést, a hivatal ja­vasolja, hogy a többi nagy­községi tanácsnál is alakítsák ki ezt az intézményt. így tervbe vették az ügyfélszol­gálati iroda létrehozását Ve- csésen és Gyomron. Az alap­szervezet kommunistái kiemel­ten foglalkoztak ebben az évben áz V. ötéves terv fel­adatainak teljesítésével. Mun­kájukkal segítették a dinami­kus településfejlesztéseket. En­nek eredményeként a terve­zett 47 állami lakással szem­ben 51 épült meg az ötéves tervidőszak alatt. Csaknem 1 ezer 300 hellyel bővültek az óvodák, s ez há­romszorosa a tervezettnek. A 47 iskolai tanterem helyett 76 került tető alá 1975-től nap­jainkig. Átadták rendelteté­sének a járási székhelyen a 22 munkahelyes rendelőintéze­tet, amelyet a járás gazda­sági egységei is segítettek. Az utóbbi esztendőkben kiemel­kedő sikerek születtek a la­kossági társadalmi munkában. Várhatóan 150 millió forint lesz ennek az értéke ötéves viszonylatban. Új koncepció Tovább javult az ellenőr­zés színvonala a községi ta­nácsoknál. A községi vezetők véleményének kikérésével az összehangoltabb, célirányosabb ellenőrzés érdekében a hivatal vezetése új koncepciót dolgo­zott ki, amely az úgynevezett komplex vizsgálatokban nyil­vánul meg. AZ eredményes munka biztosítéka volt, hogy felszámolták a tanácsi veze­tésben levő hiányosságokat, megoldották a kádergondokat. A hivatalban egyre jobban ér­vényesül a szocialista de­mokrácia. Megfelelő a párt- és a hi­vatalvezetés kapcsolata, rend­szeres ;az információcsere kö­zöttük, mindig őszinte és nyílt légkörben beszélik meg az aktuális feladatokat. Tárgyila­gosan említette meg a beszá­moló, hogy a pártcsoportok munkáját tovább kell javíta­ni. Javasolja a pártvezetőség: a kis értekezleteken többet foglalkozzanak a kül- és bel­politika aktuális eseményei­vel, ehhez használják fel a Politikai vitakör kiadványát. Beszéljenek még többet saját munkájukról, pártmegbízatá­suk teljesítéséről, személyes gondjaikról. A pártvezetőség figyelemmel kísérte a nem kommunista dolgozók munkáját is, s be­számoltatta a mellérendelt szervek vezetőit is. Ugyancsak segítették az egészségügyi pártalapszervezet megalakulá­sát, amely hamar kialakítot­ta jó munkamódszereit, s eredményesen dolgozik. A járási hivatalban a párt­tagság fegyelmi helyzete jó­nak értékelhető, egyetlen kommunista ellen sem kellett pártfegyelmit indítani. To­vább javult a taggyűléseken az aktivitás, s ez is bizonyítja, hogy tartalmas beszámolók kerültek megvitatásra. Az előző évekhez képest előre léptek a propagandám unká­ban is, bár at olvasás és a művelődés iránt a jelenlegi­nél még jobban szükséges fel­kelteni az igényeket. A hiva­talnál két szocialista címért küzdő munkakollektíva és egy szocialista címet kiérde­melt kollektíva működik. A szakszervezet “jól tölti be funkcióját, egyre magasabb színvonalon látja el a dolgo­zók érdekvédelmét. Munká­jára már a megyei szervek is felfigyeltek. A személyes beszélgetések, valamint a pártcsoportok vé­leménye alapján sok hasznos információhoz jutott a veze­tőség — mondta Kovács Éva. Többen felvetették, hogy a pártoktatásban célszerűbb len­ne az Időszerű kérdések té­makör bevezetése. Jobb légkörben A tartalmas beszámoló után • hozzászólások következtek. Ko- >« zák Sándorné, a hivatal elnö- | ke megelégedéssel szólt az * V. ötéves terv eredményeiről. Fontos feladatnak vélte a, , következő ötéves terv megfe-. lelő előkészítését. Nagy felel- lősség hárul majd a községi tanácsok vezetőire, hiszen a . fejlődés üteme egy kissé las­sabb lesz, a meglevő pénz­összegeket még célszerűbben kell majd felhasználni. Többen elmondták vélemé­nyüket a beszámolóval kap­csolatban, s valamennyiük sza­vából kivehető volt, hogy a hivatalban jó a légkör, meg­szűnt a korábbi fluktuáció, s minded kedvezően hatott az államigazgatási munka szín­vonalasabb ellátására. Gér József Barangolás a járásban Valóban különc volt-e a különc? NEMRÉGIBEN LÁTHAT­TUK a televízióban Illyés Gyu­la. Különc című drámáját. A műben elhangzik Gyömrő ne­ve is. Igen, a Teleki-családot szoros szálak fűzték Gyömrő- höz, így a ..különc” grófot, Te­leki Lászlót is. Ha a Teleki-család történe­tét kutatjuk, akkor vissza kell mennünk időben a XII. száza­dig. Ekkor még a Garázda ne­vet viselik, s Dalmáciában élnek. 1408-ban jutottak Te­lek község birtokába, s in­nen a későbbi nevük. Ezután a Teleki-család három ágra szakadt, melynek egyik ága a számunkra fontos széki ág. Ennek az áginak alapítója Tele­ki Mihály, aki Erdélyben Apa­fi tanácsosa. A későbbi Tele­kiek is mind magas állásokat töltöttek be, kedvelték aziro- dalmat és a tudományokat. Gyömrő egy része 1702-ben házasság révén kerül a Tele­kiek birtokába. A falu többi része a Fáy- és a Ráday-csa- lád kezén volt. Érdekesség, hogy a korabeli oklevelek a nógrádi Buják várának tarto­zékaként említik Gyomrot. Az 1770-es úrbéri rendezéskor a Teleki-család 50 jobbágycsalá­dot tudhatott magáénak. A ma is meglevő kastélyt Teleki Sámuel építtette az 1840-es évek elején. Tervezője egyes források szerint Pollack Mi­hály, mások szerint Hild Jó­zsef. Mindenesetre a kastély a klasszicista építészet remek­műve. Itt kapott helyet a több ezer kötetes könyvtár és az értékes levéltár is. Sajnos, mindkettő a II-, világháború viharában eltűnt vagy meg­semmisült. Teleki László gyermekkorának nagy részét Gyomron töltötte, de akkor még nem volt meg a kastély. A művelt, külföldi egyetemeket járt atyja a híres pataki kollégiumba íratja az ifjút, aki már diákkorában megpróbálkozott a versírással. Fennmaradt versei, latin ol­vasmányai hat4sát tükrözik. Tanulmányai után állami hi­vatalt vállalt, s bekapcsolódott a politikai életbe. Hamarosan Kossuth, Széchenyi, Batthyány baráti körébe tartozott. De nem szakad el az irodalomtól sem, megírta római tárgyú színművét, a Kegyenc-et. An­nak ellenére, hogy Vörösmar­ty kedvezően fogadja, nem járt különösebb sikerrel sem a színházi előadás, sem pedig a könyv. 1845-től az ellenzéki párt vezére lett, neki köszön­hette a már Nyáregyházáról ismert Nyáry Pál Pest megyei alispánságát. Az 1848-as szabadságharcban először nemzetőr százados volt. majd miniszterséget kínáltak fel neki a Batthyány-kormány- ban. Nem fogadta el. Elfogad­ta viszont a párizsi követi ki­nevezését. Sajnos, gyakorlati­lag nem sokat lendített a sza­badságharcon — rajta kívül álló okok miatt — diplomáciai tevékenységé. Párizsban érte a világosi fegyverletétel, s emig­rációba kényszerült, ahol Kos­suthtal. Klapkával szervezte, irányította az ellenállást. 1860-BAN DREZDÁBA UTA­ZOTT, hogy találkozzék roko­nával, az osztrák börtönből szabadult Teleki Blankával. Ekkor tartóztatta le a szász rendőrség, és adta át az oszt­rákoknak. A meghurcoltatás­bán idegileg kimerült Teleki megígérte a császárnak, hogy tartózkodik a politikától, s en­nek fejében szabadon enged­ték. Hazatérése után rögtön Gyömrőre utazott, hogy pihen­jen. A nép vezérét látta ben­ne, s ő ígérete ellenére bele­merült a politikai életbe. Ek­kor kezdődött a már ismert tragédiája: vagy forradalom­ba kergeti a nemzetet, vagy félreáll, és lehetővé teszi, hogy a király és a nemzet Deák el­gondolása szerint kibéküljenek. Az előbbire gyengének érezte magát, az utóbbi pedig olyan­nak tüntette volna fel. mint az árulót. „A dilemmából, amelybe jutottam, másképp menekülni nem bírok, mint­hogy golyót röpítek agyamba" — mondotta a Gyomron őt meglátogató gróf Andrássy Gyulának. S ez nem sokkal később be is következett. 1861. május 8-án a Szervita-téri la­kásán bekövetkezett a vég. Ha­lottas ágya mellett találták meg utolsó, be nem fejezett beszédét, amelyben a 48-as vív­mányok visszaállítása mellett kardoskodott. HA A GYÖMRÖI TELEKI­KASTÉLYT felkeressük, gon­doljunk arra, hogy egykor la­kója volt a szabadságharc tra­gikus sorsú „különce”. Teleki László is. A kastély ma neve­lőotthon, és sajnos, elég rossz állapotban van. Hiába keres­sük az egykori fényképeken látható zsalugátereket és a kastélyt körülvevő ősparkot. A kilátás viszont gyönyörű: Nyu­gat felé a végeláthatatlan Al­földbe simul a tekintetünk, míg a másik irányba a Gödöl- lői-dombság buckái záíják le a látóhatárt. Polgár Zoltán ISSN 0138— 2651 (Msmttl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents