Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
GÖOÖLLO! ^CÍHa A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM 1980. DECEMBER 19., PÉNTEK A közlekedésbiztonsági tanács felhívása Megelőzés: kevesebb baleset Azt mondjuk: az ország vérkeringését a közlekedés jelenti. Emberek és gépek haladnak azokon az ereken, amelyek egy részét főútnak, autóútnak, autópályának vagy éppen mellékútnak, járdának, dűlőútnak hívunk. A közlekedést nálunk is minden részletre kiterjedő paragrafusok szabályozzák. Ám a szabályok csak úgy, és csak akkor érvényesülnek igazán, ha aZ utakon haladók élettel töltik meg, Hogy mennyire mindig it mindenütt rend, amit jelez: a közlekedési kihágások, sajnos gyakran emberáldozattal járnak. Nem elég tehát csak az, hogy megfelelő szabályok legyenek, s még az sem, hogy a közlekedők többsége tiszteletben tartsa azokat! Kedvezőbb statisztika Kellenek a közlekedés hivatásos és társadalmi segítői. Az utóbbiak is rendkívül hasznos munkát végeznek a mi járásunkban, városunkban. Ez derült ki a városi-járási közlekedésbiztonsági tanács legutóbbi elnökségi ülésén. Meg kell mondani, hogy ennek a testületnek a tagjai még kevésbé látványos tevékenységet folytatnak, mint más társadalmi munkások. A közlekedésbiztonsági tanács szakbizottságaiban munkálkodók ügyáftis5 jöfeSzt ügy" segítenek, hogy a közlekedési hibák, hiányosságok megelőzésén fáradoznak. Ez pedig sohasem olyan feltűnő, pedig nagyon fontos. Gödöllőn nyolc éve alakult meg a közlekedésbiztonsági tanács, s mint az a mostani elnökségi ülésen elhangzott: az egyik legeredményesebb évet zárták. Különösen az oktató, nevelő munka volt idén hatékony, amelyet különféle rendezvényekhez, vetélkedőkhöz kapcsolódva fejtettek ki. Természetesen arról is számot adtak, hogyan alakult a városban és a járásban a közlekedési balesetek statisztikája az év eddig eltelt részében. Amint azt Bol- CSik Mihály százados, a városi-járási közlekedésbiztonsági tanács titkára elmondotta: a forgalom növekedése ellenére a tavalyinál kedvezőbb a baleseti statisztika, de mégsem lehetünk elégedettek. Az idén eddig 330 közúti baleset fejeződött be rendőri Intézkedéssel, amiből 17 volt a halálos, pontosabban szólva: összesen húsz ember vesztette életét közútiainkon. ugyanis három helyen két-két ember halt meg. Ehhez aligha kell kommentár. Súlyos baleset 89, könnyű kimenetelű 130, anyagi káros baleset 94 volt eddig. Az Állami Biztosító szakembereitől tudják, hogy a személyi sérülés nélküli balesetek száma 118 volt, ezeknél nem kellett rendőri intézkedés. A balesetek okai közül ezúttal is az ismertek köszönnek vissza: a közlekedési vétséget elkövetők közül minden ötödik szeszes italt fogyasztott Veszélyes szakaszok Az idén mintegy tizenöt százalékkal kevesebb baleset történt, mint tavaly. A csökkenésben föltétien része van annak, hogy az M3-as autópálya enyhítette a harmincas számú főút forgalmát. Tovább javíthat a helyzeten, hogy októberben átadták az autópálya Gödöllő—Hatvan közötti szakaszát, ami mindenekelőtt Aszód átmenő forgalmát csökkentette nagy mértékben, Az pedig mindig kritikus szakasza volt a járás közlekedésének. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem — mondta Bolcsik százados —, hogy Gödöllőn és egyes községekben még mindig feltűnően magas a balesetek száma. Ha ezeken a helyeken sikerül javulást elérni, akkor lehetne igazán jó, vagy viszonylag elfogadható eredményt elkönyvelni. A 330 helyszínelt balesetből a város területén 85 történt, tehát minden negyediknek a helyszíne Gödöllő. Úgynevezett baleseti gócok — ahol három vagy ennél több baleset történt — nem alakultak ki. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lennének a valóságban olyan szakaszok, ahol nagyobb figyelemre van szükség. Gödöllőn a gyalogos aluljáró építése miatt jelenleg is ferelt útvonalon vezet a harmincas, érthető, hogy a terelőút valamelyest veszélyesebb, mint az eredeti. Ám ez nem mentség semmire. Kritikus még a máriabesnyői gyalog- átkelő környéke. A községek közül Kerepestarcsa. Pécel, Túra és még Aszód belterületén voltak, s vannak gond- iaik a közlekedés irányítóinak, örvendetes viszont, hogy a mostani jelentés elkészültéig az idén Domonyban és Vác- kisúi falun nem történt közúti baleset. A baleseti okok közül, a már említett ittasságon kívül. továbbra is a sebesség túllépése, az előzési szabályok be nem tartása, a szabálytalan kanyarodás és a gyalogosok fegyelmezetlen magatartása emelhető ki. Aktivisták elismerése A közlekedésbiztonsági tanács ülésén szót kért Bara- nyi Árpád, az M3-as autópálya mérnökségének vezetője, míg Szénási István, a KBT rendezvény és versenybizottsága vehetője arról adott számot: milyen versenyeket rendeztek az idén, hogyan tartották a kapcsolatot iskolákkal, idősek napközi otthonának lakóival és a vállalatokai, intézményekkel. Ennek értékelésére még visszatérünk. Hogy mennyire elismert munkát végeznek a közlekedésbiztonsági tanács aktivistái, a szakmai csoportok vezetői, arról itt is szóltak. Nemcsak megemlékeztek erről, jutalmakat is átadtak. Mihály István alezredes, a városi-járási KBT elnöke Pécsi Pálnénak, Siska Andrásnak, Engler Oszkárnak, Ba- ranyi Árpádnak és Abony Tibornak nyújtott át ajándékot. A járási KBT nyolc • éve működik, azóta kifejtett munkájáért kapott elismerést dr. László Imre, Szénási István, Magyaróvári Pál, Pintér András, Bársony Endre és Mayer Endre. F. I. Óvodások előadása Társadalmi munkásoknak Télapó-ünnepséget tartottak a napokban a nyálon átadott ikladi óvodában. Rendhagyónak is mondható ez a rendezvényük, hiszen a kicsiken és a szülői munkaközösség tagjain kívül, meghívták azokat a társadalmi munkásokat is, akik részt vettek az óvoda építésében. Az ikladi Ipari Műszer-gyár, a helybeli Galgaparti' Termelőszövetkezet és az aszódi tanács építési és költségvetési üzeme szocialista brigádjának tagijait, a gyerekek kedves műsorral lepték meg, s mindegyikük kapott olyan emléktárgyat, amelyet a nagycsoportos ■ óvodások készítettek. A hangulatra mi sem volt jellemzőbb, minthogy a Télapónak öltözött vezető óvónő tréfás mondókájábán arról is szót ejtett: melyek azok az apróbb hibáik, amiket az építők elkövettek ... Persze, sértődésre senkinek sem volt oka, hiszen a bíráló szavakat ezúttal inkább az öröm szülte, hiszen a társadalmi munkások nélkül talán még ma sem állna ez az óvoda sem. Jél halad az építés Rozmaring Virágkiállítás Virágkiállítást és -árusítást rendeznek ma, pénteken 12 órától a veresegyházi Ady Endre Művelődési Házban a budapesti Rozmaring Tsz kertészei. Délután öt órakor a virágtermesztésről tartanak előadást. Szombaton délután három órakor virágtálak, csokrok és egyéb virágdiszek készítését tekinthetik meg az érdeklődők. Városi moziműsor Hölgyem, isten áldja! Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 4, 6, 8 órakor. Gödöllőn, a művelődési ha/ építkezésénél megkezdték az egyes épületrészek műszaki átadását. Ezzel egy időben tovább folynak a belső szakipari munkák. Jobb oldali képünkön: az előcsarnokban a budapesti Kőfaragó Vállalat dolgozói vörös márvánnyal borítják le a lépcsőiéi járókat. Alsó felvételünkön: a Kiállítás Kivitelező Vállalat ke- szeli részlegének dolgozói több mint 400 ülés szerelésén dolgoznak a színházteremben. Barcza Zsolt felvétel« Önálló estet terveznek Jubileumhoz érkezik januáriban az ikladi vegyes kórus. Tíz éve alakult meg a jelenleg huszonöt-harminc dalos- kedvű embert magába foglaló együttes, amely egyúttal az aszódi Tavasz kórus derékhadát jelenti. Az ikladi vegyes kórus Tasnádi Lajos, az azóta nyugállományba vonult iskola- igazgató vezetésével alakult meg, irányítását 1973-ban Csizmadia Istvánná pedagógus vette át. 1978-tól pedig Sára Ferenc irányítja az együttest. A kórus tagjai egyebek közt a Galgaparti Tsz-ből. az ikla- di Ipari Műszergyáriból, az aszódi költségvetési üzemből és máshonnan verbuválódtak. Sikereik, a kórus tagjai körében igen népszerű Sára Ferenc vezetésével — ma már vitat- hatatlanok. A legutóbbi, két hónapja tartott megyei minősítőn kiváló szintet értek el; már több rádiófelvétel van mögöttük. A jubileumi rendezvényükre több társkórus meghívását tervezik, maguk pedig külön önálló műsoros esttel akarnak kedveskedni közönségüknek. Sikeres helytörténész Ezer szállal köti a szülőföld Értékelték a versenyt Városunk és járásunk több nint húsz vállalatának ezerhá- -omszáz hivatásos gépkocsive- tetője részt vesz a Vezess baleset nélkül mozgalomban. A legutóbbi eredmények alapján, amikor cégenként értékelték a versenyt, a különböző kategóriákban első helyezést ért el: a Volán 1-es Vállalat gödöllői főnöksége, a vácszentlászlói Zöldmező, a dányi Magvető Tsz, az Agrár- tudományi Egyetem és a túrái Galgavidéke Áfész. Második helyezett a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyára. harmadik az ikla- di Galgaparti Tsz. a Galga- menti Víztársulat és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyára. Aligha akad a város és a járás helytörténészei között olyan, aki ne ismerné dr. Farkas György nevét és munkásságát. A szűkebb haza megismertetéséért dolgozó krónikások egyik legjelesebbje ő, aki ezer szállal kötődik szülőföldjéhez, Mogyoródhoz, s tehetségét, nagyszerű íráskészségét, tudományos kutatómunkáját állítja a nemes cél szolgálatába. Anyagi ösztönzés A gödöllői helytörténeti gyűjteményben, ahol nyugdíjasként dolgozik, kértük arra, hogy beszéljen életéről, helytörténészi munkáiról. De már az első szavakból kiderült, aki néhány sorban akarja összefoglalni gazdag, s enyhén szólva kalandos életútját, vagy röpke ismertetőt szándékozik adni négy, Mogyoródhoz kapcsolódó monográfikus írásáról, az a lehetetlenre vállalkozik. Tisztességesebb tehát rögtön bevallani, éppencsak morzsákat csipegethet e mélységes emberi forrás partvidékéről, s jó ha néha-néha belekaphat a legbelső örvénybe. Kezdjük tehát az elején. Mogyoródon született, egy kilenc- gyermekes parasztcsalád utolsó gyermekeként. Mint a legkisebbet édesanyja tanult embernek szánta. De. hogy valóban tanulásra bírja, ahhoz meghatóan szép, s egyben rafinált igyekezetre volt szüksége. Az anyai ösztönzés hozta Gödöllőre, ahol az első gimnáziumot négy hónap alatt végezte él, majd sorra a többi osztályt is, egészen a kitűnő érettségiig. Aztán a jogi egyetem következett. Édesanyja eközben meghalt, de a tudásra szomjas ifjút már semmi sem téríthette le a tanulás útjáról; gyakran éhezve, a tanulás mellett dolgozva doktorált. Innét kezdve kalandos csak igazán az élete. A KALOT-mozgalom érdi népfőiskolájának igazgatói székéből előbb a háború mozdítja el, majd a viharos társadalmi változások lökik nemegyszer megalázó, s többnyire pokolian nehéz körülmények közé. Az ötvenes években volt postás, kanász, gépkezelő, s ezzel koránt sem merítettük ki a listát. Végül az Ikarus gyárban talált, ha nem is tudásához, ismereteihez méltó, de legalább könnyebb megélhetést adó munkát. Pályadijas munkák Nyugdíjasként jutott aztán több ideje arra, hogy feldolgozza szülőfaluja történetét. Az első helytörténeti munka, amely rögtön elnyerte a Pest megyei levéltár első díjül 1974-ben született, Mogyoródi évszázadok címmel. Tavaly a Gidres-gödrös Mogyoród cimű tanulmánya aratott méltó sikert. Ebben a község néprajzát dolgozta fel, s a Pest megyei Múzeumigazgatóság pályázatán első, az országos értékelésben pedig második helyezést ért el. A helytörténészi munkára az idei két dolgozata tette fel a koronát. De erről beszéljenek a hivatalos iratok: „Dr. Farkas György Mogyoród belterülete és határa valamint a Kamarás Mihály mogyoródi gazda számadáskönyve 1844—1887 című két tanulmánya kiemelkedő munka, az adatgyűjtő kategóriában első díjra javaslom. A bíráló bizottság nevében: Kocsis Gyula múzeumigazgató.” S a másik: „Örömmel értesítjük. hogy az idei Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton két munkájával I. díjat nyert. Dr. Hofjmann Tamás főigazgató.” Az első tanulmányban Farkas György egyrészt a községbeli és külterületi földrajzi neveket ismerteti, említve a névváltozásokat is. Másrészt eredetük. illetve jelentésük szerint elemzi a földrajzi neveket, különböző nyelvészeti munkák, etimológiai szótárak alapján. A Kamarás Mihály mogyoródi gazda számadáskönyve címet viselő remekbeszabott ismertetés, minden bizonnyal a műfaj gyöngyszemeként tartják majd számon környékünk helytörténeti munkái között. A bírálóknak elsősorban eredetisége tetszett, az hogy az elsők között nyúl ehhez az értékes forráshoz, a számadáskönyvhöz. Mesél a számadáskönyv Mondhatnánk, könnyű hely zetben volt, hiszen nagyapji egykori feljegyzéseiről van szó amely egy nagy szürke füzetben egyik nagybátyjától érkezett azzal, hogy ő ezt jobban tudja használni. Igaza lett Farkas György kivételes érzékkel bontja ki a bejegyzések, számadatok mögül a múlt század közeliének falusi viszonyait. Az első feljegyzések 1844- ből valók, az akkor még jobbágy Kamarás Mihály diktá- lásából megtudhatjuk például, hogy milyen szolgáltatásokat teljesített a váci ■püspökségnek. Érdekesség, a robotot az urbárium szó megváltoztatásával űrhajómnak hívták, kifejezően. Nem kevésbé érdekes az sem, amit az egykori mezőgazdasági termelésről, gaz- dálkodásról megtudhattunk. A később, 1848-ban felszabadult gazda cselédjeinek életkörülményei. javadalmazásuk is megismerhető a megfakult lapokról. amelyeket Farkas György hűséggel és hozzáértéssel forgatott. gyarapítva nemcsak a történeti tudásunkat, de a helytörténeti gyűjtőmunka a krónikaírás módszereit is. Reméljük, az eddigi négy tanulmányt több is követ' még. Gáti Zoltán ISSN »133-195? (Gödöllői Hírlapi Karácsonyi ajándékot NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK DIVATOS FEHÉRNEMŰK, KÖTÖTTÁRUK, DIVATCIKKEK. Kordbársony férfiing a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői divatáruboltjában vásároljon, a Szabadság tér 7. szám alatt. Kordbársony fiúing Trevira férfikardigán Kötött gyermeksapka Férfi divating Férfi nyákkendő 65 Ft-tól 360 Ft 250 Ft 293 Ft 43 Ft 210 Ft 85 Ft-ig
