Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

E-UÖS A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1980. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Agrártudományi Egyetem Szocialista brigádok dicsérete Hagyományos, hogy min­den év végén összevont tag­gyűlést, jutalomosztó tanács­kozást tartanak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakszervezeti tagjai, a szo­cialista brigádok. A legutób­bi decemberi összejövetelen a máskor moziteremül szolgáló 2-es előadó is szűknek bizo­nyult, a hatalmas helyiség zsúfolásig megtelt. Társadalmi munka Morvái Attila, a gondnok­ság vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Mandola Viktorné szakszervezeti titkár számolt be a bizottság egy­éves munkájáról. Ezután Tóth Árpád gazdasági főigazgató tájékoztatta a hallgatóságot az egyetem gazdasági mun­kájáról, a fejlesztési eredmé­nyekről, a beruházásokról, amelyek között jelenleg a sportcsarnok építése a legje­lentősebb. Ha a jelenlegi üte­met tartani tudják az építők, akkor határidőre, 1982. őszé­re átadhatják. A jutalomosztás jó alkalom arra is, hogy méltassuk a megdicsértek munkáját. Így a többi között Darida István pénztárosét és ördögh László műszaki intézőét, akik most i vonulnak nyugdíjba, s akiket 1 szűnni nem akaró taps kö­szöntött az összejövetelen. I A jelen rostáján átszűrve Két hónappal ezelőtt hely- történeti vetélkedőt hirdetett a Bag nagyközségi KISZ-bi- zottság és a Dózsa György művelődési központ, hogy a község fiataljai ezzel a vetél­kedővel köszöntsék lakóhe­lyük felszabadulásának 36. évfordulóját. A feladat az. volt, hogy a vetélkedőre be­nevezett csapatok tagjai a megadott irodalom segítségé­vel ismerjék meg községük történetét. Az irodalom elsajátítása mellett a szervezők ajánlot­ták, hogy a fiatalok beszél­gessenek el a községben élő idősebbekkel, a falu vezetői­vel, s a velük való beszélge­téseken elsősorban a felsza­badulástól eltelt időszak kró­nikáját ismerjék meg. Amikor a nevezések beér­keztek — a Bag községi KISZ-alapszervezet, a Petőfi Termelőszövetkezet KISZ- szervezetének, valamint a mű­velődési központ ifjúsági klub­jának csapata jelentkezett — összehívták őket, s részükre Tóth Mihály, a nagyközségi végrehajtóbizottság tagja helytörténettel foglalkozó is­meretterjesztő előadást tar­tott. Ö volt a vetélkedő já­tékvezetője is. A vetélkedőt Bag felszaba­dulásának 36. évfordulóján rendezték. A zsűri három tag­ját többször is meglepte és elismerésre késztette a fiata­lok felkészültsége. Kékesi Já­nos, a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának elnöke is végigszurkolta a vetélkedőt. Véleményét így fogalmazta meg: — Azok a fiatalok, -akik a vetélkedőre beneveztek, tulaj­donképpen a faluhoz, a lakó­helyhez való kötődésüket bi­zonyítják. Nem akarnak itt idegenül élni. Leverő és na­gyon szomorú tudomásul ven­ni, hogy fiataljaink egyikének- másikának gondolatában mi­lyen kevés hely jut a hazá­nak, a szülőfalunak. Ne mond­juk, hogy életkori sajátosság ez csupán! Idősebb korúaknái is van manapság ilyen. Ez el­len hatni csak az otthonosság érzetével lehet. De így is sikeres vetélkedő tanúi voltak az est nézői, de sikeres akciót nyertek meg a Petőfi Termelőszövetkezet KISZ-szervezetének tagjai is, név szerint: Bognár Károly, Deme János és Jancsik Ist­ván. F. M. a kiültetés időszakában zok­szó nélkül vállalták, hogy a szabad szombatot, vagy a va­sárnapot is munkában tölt­sék. Külön elismerést érde­mel, hogy egész évben nem volt számottevő balesetük, s hogy az anyagtakarékosság terén is sikert értek el: ez több mint 80 ezer forintnyi költségcsökkentést jelentett. A brigádvállalásokban elő­kelő helyet foglalt el a min dennapi- munkáktól független társadalmi tevékenység is. Több mint ötezer órát töltött el ily módon a társaság, a már említett városi óvoda épí­tésében különösen az Ifjúsági és a Páter Károly brigádok jártak az élen. Volt munka­társaikat, a nyugdíjasokat is támogatta a kollektíva. Részletes értékelés hangzott el a továbbképzés, a tanulás eredményeiről, s méltatták, külön-külön is valamennyi élenjáró kollektíva érdemeit. Az aranyjelvényes Páter Ká­roly brigád immár hetedszer nyerte el a legmagasabb ki­tüntető címet, szorgos mun­kájuk nyomán kora tavasztól késő őszig ezrek csodálják a szép parkot. Már most zöl­dellnek üvegházaiban a ta­vasszal kiültetésre kerülő muskátlik. Otthon is A szállítási osztály brigád­jai, valamint a gépkocsiveze­tők, akik a Vezess baleset nélkül mozgalomban Pest megyében első helyezést ér­tek el, az üzemanyag-költsé­geket is jelentősen csökken­tették. Az autóbuszok jó mű­szaki állapotára jellemző, hogy soha nem volt fennaka­dás az utasszállításban, pe­dig hosszú külföldi túrákat is rendeztek. Említést érdemel a kollégium négy szocialista brigádja is, már 14 éve meg­szakítás nélkül szervezetten, jól dolgoznak. Cs. J. >4 hiánypótlás következik Tavaszra vár a művelődési ház Hiánypótlás A befejezéshez közeledik a [ mes munkát jelentő velejáró­város ötödik ötéves tervének ‘ ja. egyik legnagyobb beruházása, a művelődési ház. Azé a mű­velődési házé, amelyről évek óta siókat beszélünk. Kezdtük a téglajegyek felhívásával, folytattuk az elhúzódó terve­zés részleteinek ismertetésé­vel, majd a hol meggyorsuló, hol lelassuló, nemegyszer tár­sadalmi munkákkal segített építés híveivel. S ha minden rendben megy, tavasszal befe­jezhetjük azzal, hogy csodála­tos új palotát kapott tGödöl- lőn a kultúra, a köziművelő­dés. Már készen van S hogy így lesz, azt erősíti a tájékoztatás is, amit a na­pokban kaptunk Bamberger Károlytól, a városi tanács el­nökhelyettesétől, áki elmond­ta, hogy megkezdődött a mű­szaki átadás-átvétel. Ez ma­gyarul azt jelenti, hogy ké­szen van a ház, s már csak olyan kisebb munkák vannak hátra, amelyekkel a legzor­dabb télidőben is végezhetnek a szerelők. Így feltehetően nem lesz akadálya annak, hogy a jövő év első negyed­évének végén megtarthassák a várva várt avatót. Aki csak kívülről látja az Alsópark szélén magasodó impozáns, kupolás épületet, s annak idején nem olvasta a tervismertetést, nem is sejti, hogy a csinos külső mit ta­kar valójában. Pedig az igazi gazdagság majd csak belülről látszik, a kupola alatti nagy­szerű színházteremben, az ezt körülölelő hatalmas, tágas ab- lakú, kiállítások rendezésére is alkalmas körfolyosón, a földszinti előtérben, a kisebb- nagyobb termék sokaságában, amelyek .helyet adnak majd a kluboknak, szakköröknek, a rendezvényeknek. De mit is jelent az, hogy készen van a ház? A műsza­ki átadás megkezdésén kívül azt. hogy az épület belsejében már csak a műszaki berende­zések végső szerelése, kipró­bálása van hátra. Vagy ahogy a S7.T-kembérék * hío ndják — ha mégoly ronda szóval is —, az üzembe állítás. A fűtésrend­szer. a klímaberendezés, a világítás, a színpadi műszaki berendezésék megfelelő műkö­déséhez az is kell, hogy a majdani kezelők kiismerjék a szerkezeteket, megtanulják kezelésiüket. karbantartásukat. S bár ez az egész építkezéshez képest könnyebb feladatnak látszik, időbe telik. Mint ahogy a hiánypótlás is, amelyék — úgy látszik — minden hason­ló építkezés elhúzódó és tete­Mit jelent a hiánypótlás? Erről Bamberger Károly így tájékoztatott: — E munkák zöme a külső területeken vár az építőkre, a járdákat, utakat, a parko­lókat kell végső formájukba önteni. Hátra van még a par­kosítás befejezése, mindez az első negyedévre marad. A beruházókat, azaz a tanácsot kissé aggasztja, hogy a betonozási munkákat hideg időben is folytatják, de a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat,- mint generálkivitelező azt mondja, megfelelő a tech­nikájuk, s munkájuk nemcsak egy-két évig állja majd az idő ostromát. Meglátjuk. A hiánypótlás pontos érté­kéről még nem tudunk adatot közölni, de talán nem is fon­tos, hiszen a nagyközönséget az egyébként is csak a szák­emberek által értelmezhető számok kevésbé érdeklik. Ve­lünk együtt inkább siettetni szeretnék a végső átadást, hogy belülről is láthassuk a .kész épületet. Sokan kérdezik, hogyan le­het majd egyáltalán bemenni a házba, hiszen előtte ma még hatalmas árok tátong, köröse körül gépek és építési anya­gok, s a végső rend még csak nem is dereng a Szemlélő előtt. A 30-as út alatt átveze­tő aluljáró feltehetően később készül el, mint ahogy a mű­velődési központ megnyitja kapuit. Amint megtudtuk, ad­dig hátulról, az Alsópark felől közelíthető majd meg az épü­let, s ez a parkrész a megnyi­tóig végső formát ölt. Ez is része a hiánypótlásnak. Művelődési feltételek S mi lesz, ha kész lesz? Bármilyen áhított ez az idő­pont, feltehetően marad még éppen elég fejtörést okozó gond a művelődési ház mű­ködtetésével kapcsolatban. S nemcsak arról van szó, hogy a közművelődési szakemberek s az aktivisták, milyen tarta­lommal töltik meg ezt a 3500 négyzetméternyi kínálkozó formát, lehetőséget. A fenn­tartás költségeiről is tudni kell, hogy a cseppet sem ol­csó működési feltételekhez szükséges pénz előteremtésé­hez, mint ahogy az építkezés­hez is, a város üzemeinek, in­tézményeinek összefogására lesz szükség. G. Z. Nincs szabott ára Galambászok Isaszegen Tömegsportjelleget ölt a sportgalamb-tenyésztés Isa­szegen. Ezt bizonyította a leg­utóbbi rendezvény is, a helyi Postagalamb Sport Egyesü­let legjobb, olimpiai szintet elért galambjainak küllemi bírálatát tartották. Hoványi Mihály elnök és Palúnkai Jó­zsef titkár örömmel újságol­ták, hogy a jövőre 25 éves egyesületnek immár harminc­öt tagja van, a legtöbbjük fiatal. Gyakran vesznék részt országos versenyeken, ahol már eddig is kiváló eredmé­nyeket értek .el, s ennek alap­ján kerületükben á második helyen állnak. Kiugró Vécsi Mihály és galambjainak tel­jesítménye, az országos csa­patversenyen e kiváló jószá­gok háromezer társukat meg­előzve szerezték meg gaz­dáiknak az ezüstérmet, s a vele járó mintegy 10 ezer fo­rintnyi jutalmat. A verseny bíráló bizottsá­gának elnöke, Oláh Sándor, s a többiek is elégedettek vol­tak a madarak küllemével. Az elnök közepesnél szebbnek mondta a galambokat, s hoz­Galgavidéke Afész Tartalmas nyugdíjasévek A Galgavidéke Áfész karta- li kisvendéglőjét alig egy hó­nappal ezelőtt adták át a ven­dégeknek, ám az aránylag rö­vid idő alatt sokan megfor­dultak a mértéktartó ízléssel berendezett étteremben, presz- szóban és poharazóban. Volt már itt hivatalos értekezlet, de állta az étterem a kartali bú­csú ezernyi látogatójának ro­hamát is. Az viszont biztos, hogy any- nyi megelégedett, boldog em­ber nem ülte még körül az étterem fehérrel terített asz­talait, mint most, amikor a Galgavidéke Áfész nyugdíjasai jöttek össze év végi találkozó­ra, hogy megismerkedjenek a szövetkezet eredményeivel, és csendes beszélgetés közben szóljanak mindennapjaik örö­meiről, gondjairól. Az eszme hirdetői Közhely, hogy az ember tár­sadalmi lény, s az is, hogy a társadalmi környezet nevelte az itt együtt beszélgetőket olyanná, amilyenek, ezért ér­zik most annyira jól magu­kat egymás, helyesebben a hasonlók társaságában, őket a közös feladat, a munka, az esz­me — a közösségi élmények sora — fonta egységbe, s tet­te eggyé. A Bagról érkezett Lanczin- ger Ferenc egykor még háti­zsákot csatolt a hátára, hogy portékát hozzon a szövetkezet egyetlen boltjába. Szénási Zol­tán a megváltott részjegyek összegéig merte megrendelni az első árut, a sót, meg a pet­róleumot. Széles Gyula haj­nalig tartó politikai vitákban győzködte az idegenkedőket Püspökhatvanban: meglátjá­tok, egyszer áruval lesz tele a bolt, s olyan lesz a kiraka­ta, mint a fővárosi boltoké. Faska Pál a rokonságától szed­te össze az alaptőkét, amely­ből aztán árukészlet lett. Sok az ismerős arc. Itt vas* nak a turaiak: Szilágyi Lász­ióné, Rácz Sándor és felesége, Kovács Imre és felesége. Itt van az ikladi Paukó Pálné, a galgahévízi Vígh Alajosné, az aszódi Szomszéd Andrásné, s hosszan sorolhatnám a név­sort, azoknak a nevét, akik nemcsak árut adtak a kézbe, hanem akik az új, a szövetke­zeti eszmét is hirdették és megvalósítását segítették. Új szobák üdülőknek A Galgavidéke Áfésznek 178 nyugdíjasa van, s ezek között a nyugdíjasok között az embe­ri kapcsolatok, kötődések, vonzalmak olyan bokra képző­dött, hogy szegről-végről min­denki, mindenkinek hozzátar­tozója lett. És most ebben a családi, baráti körben a tulaj­■ donos örömével és büszkesé­gével hallgatták Dudás Józse­fet, az igazgatóság elnökhe- I lyettesét. — Szövetkezetünknek 18 ezer 786 tagja van. Az utóbbi négy évben a taglétszám 1 ezer 14 új belépővel emelke­dett. A tagok áltál befizetett részjegyek értéke 2 millió 659 ezer forint. Gazdasági ered­ményeink is jónak mondha­tók. Árbevételünket 3 mil­liárd 68 millió forintra tervez­tük, s az összeget 28 millió fo­rinttal túlteljesítjük. Megnövelt segély Az elnökhelyettes sorolja az új létesítményeket. Ismerteti, melyik községben mi épült, majd összegez: 40 millió 900 ezer forint értékű beruházást terveztünk, s 41 millió 695 ezer forint értékűt építettünk. A nyugdíjasok egyetértőén hallgatják a tájékoztatót. Bol­hás Mihály, a szövetkezet szak- szervezeti bizottságának titká­ra kért szót. — Jóléti alapunk az 1979. évi 780 ezer forintról 1 millió 30 ezer forintra emelkedett. A Hajdúszoboszlón bérelt két 3 szobás üdülőhöz a főidényben egy újabb 3 szobást is bérel­tünk. Minden dolgozónk, köz­tük a nyugdíjasok igényeit is ki tudjuk elégíteni. Megnövel­tük a szakszervezet segélye­zési keretének összegét is, s ez tette lehetővé, hogy nyug­díjasaink év végi ajándékutal­ványának összegét az eddigi 200 forintról 300 forintra emelhessük. A magány ellen A felszolgálók már terítené­nek, de jön az újabb öröm­forrás. A zsámboki általános iskola gyermek népi együttes, — vezetőjük Széphalmi Pálné — táncokkal, dalokkal örven­dezteti meg a nyugdíjasokat. Kurunczi András — pöttöm­nyi legényke — katonadalokat énekel. Nem tudom, lesz-e . a közeljövőben, ilyen sikere, mint itt volt. Széles Gyula mellé ülök az ünnepi ebédet elfogyasztani. — Bennünk, idős emberek­ben sokszor megfogalmazódik a kérdés: tartozunk-e mi va­lakikhez? Mert ez önbizalmat, hitet, harmóniát, boldogságot ad. Tudja — mondja őszhajú társam — a ma embere sokat küzd az egyedülléttel. De az ilyen összejövetel a kiutat mutatja, azt, hogy miként le­het és kell elkerülni a ma­gányt. Faska Pál hallgatja a be­szélgetést, s szavaival meg­toldja Széles Gyula gondola­tait. — Kár, hogy egy évben csak egyszer találkozunk. Jó lenne többet együtt lenni. Kö­zösen kirándulni, a szövetke­zeti rendezvényeken találkoz­ni. Valószínű, Faska Pál több találkozást kérő szavai meg­valósulhatnak, s még több lesz a szövetkezet nyugdíjasainak életében az öröm. Fercsik Mihály zátette: sajnos, a sok röpte- tés és a kedvezőtlen nyári idő­járás nyomai még ma is lát­szanak a tollazaton. Németh György kiegészítette az érté­kelést: — A madár szárnyá­ból úgy lehet olvasni, minta nyitott könyvből, csak ismer­ni kell a jeleket. Egybehangzó a vélemény: a mezőgazdaság kemizálása nem kedvez ennek a sportnak, hi­szen a távoli helyekről, pél­dául a Csehszlovákiából ha­zatérő jószágok közül több is áldozatul esik a vegyszerek­nek. Arra-persze nem számít­hatnak a tenyésztők, hogy emiatt kevesebbet használ­nak ezentúl a mezőgazdasági üzemek, s így is vállalják a veszteségeket. Nem olcsó szó­rakozás egyébként sem a ga­lambtenyésztés, hiszen ha nincs is szabott ára egy-egy postagalambnak, szebb példá­nyaikért 500—600 forintot is megadnak a tenyésztők. A mostani bírálat befejez­tével a nagyközönség is meg­tekinthette a szép állatokat, különösen az iskolás gyerekek figyelték nagy érdeklődéssel a tenyésztők élvezetes előadá­sait, élménybeszámolóit. S ez jó jel a további tervek szem­pontjából is, hiszen az isaszegi egyesület szeretné, ha még több fiatal választaná ezt a hasznos szenvedélyt. Ezért még inkább figyelnek a szak­mai továbbképzésre, a nép­szerűsítésre, s a nagyobb tel­jesítményre képes galambok kitenyésztésére. Az isaszegi Dózsa György Művelődési Ház lehetőségeihez mérten igyek­szik segíteni a törekvéseket, s ezúttal is ő adott helyt az első kiállításnak, amelyet re­mélhetőleg több is követ majd. Fejéregyházi László Szakmunkásképző Klubdéíután A propagandisták és a TIT előadók klubja ma, csütörtö kön 15 órakor tartja decem­beri foglalkozását a gödöllői Madách Imre Ipari Szakmun­kásképző Intézetben. Bar- kóczi István, 4 városi tanács művelődési osztályának veze­tője rövid tájékoztatót ad a város oktatási intézményei­nek munkájáról, majd Gulyás Sándor, a szakmunkáskéDző intézet igazgatója bemutatja az iskolát. Városi moziműsor Hölgyem, isten áldja! Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 4, 6, 8 órakor.' ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ezután került sor a szocialista brigádok jutalmazására. Először a városi tanácstól kapott díszes oklevelet vette át az egyetem dolgozóinak nevében Csáky Antal, az egyetemi szakszervezeti bi­zottság titkára. Az elismerés azoknak a szocialista brigá­doknak szól, akiknek tagjai részit vettek a város új léte­sítményeinek társadalmi mun­kájában. Így a többi között a százszemélyes alsóparki óvodánál. Csikós László versenyfele­lős a szocialista brigádok idei munkájáról szólva el­mondta, hogy ebben az idő­szakban 19 brigád 217 taggal versengett a mozgalomban. Örömteli, hogy valamennyi brigád elnyerte, vagy meg­tartotta a szocialista címet. Hat kollektíva bronz, nyolc ezüst, három pedig arany fo­kozatot érdemelt ki. A leg­jobbak: a kertészet Páter Károly, a kárpitosok és a lakatosok Ifjúsági, valamint a műszerészek Puskás Tivadar brigádja lett. Aranyjelvényesek Az elismerés nemcsak a munkaköri kötelességek sorá­ba tartozó feladatok mara­déktalan ellátásáért járt, ha­nem azért a sok többletmun­káért is, ami ai év közben adódott A kertészek például

Next

/
Thumbnails
Contents