Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÄRÄSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1980. DECEMBER 17., SZERDA Népfrontosok számadása A társadalmi munka szerveiéi Felújítják a vezetékeket Az Agrártudományi Egyetem távfűtővezetékének felújításán dolgozik a Mezőgazdasági Építő, Szerelő, Kivitelező Vállalat. Csaknem 400 méter hosszan készítik el az új vezetékek mun­kaárkát. A képen: munkában a Poclain markológép Barcza Zsolt felvétele Múzeumi füzetek írások a Gaíga völgyéből • Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Hazafias Népfront soron következő kongresszusára készülve kül­döttértekezletet tartottak a gödöllői népfrontosok. A ta­nácskozáson, amelyről rövid beszámolónkban csak töredé­két tudtuk felvillantani az elhangzottaknak, számba vet­ték az előző kongresszus óta eltelt időszak mozgalmi ese­ményeit, eredményeit, gond­jait, s kijelölték azt az utat, amelyen a bizottságoknak, az aktíváknak járniuk kell. Alapos tájékoztatás Földi Sándor, a városi nép­frontbizottság ismét megvá­lasztott titkára, a bizottság beszámolójának előterjesztése közben a bőség zavarával küszködött, hiszen a népfron­tosok tevékenysége a város egész közéletére kiterjed, s több év valamennyi akcióját, munkájának részleteit elemez­ni nem egyszerű. Már csak azért sem, mert a városi, kör­zeti bizottságok szűkén vett tevékenysége amúgy sem ad­hat teljes képet. A népfrontosok hagyomá­nyos feladata a tanácstagi választások, a jelölőgyűlések megszervezése, előkészítése, s ebből a munkából különösen az idén alaposan kijutott. A júniusi választásokon s a megelőző évek időszaki tiszt­újításain kívül a tanácstagi beszámolók is sok teendőt ad­tak a körzeti bizottságoknak. Hogy munkájuk hatéko­nyabb lett, azt a többi között bizonyítja, hogy az elmúlt idő­szakban jelentősen csökkent az egyéni panaszok száma, s ke­vesebb volt az olyan kérdés is, amelyre a helyszínen ne tud­tak volna válaszolni az illeté­kesek. A teljesebb tájékozta­tást szolgálták azok a de­mokratikus fórumok is, ame­lyeket évről évre, már meg­szokott rend szerint tartottak. A nők érdekében Ezeken a tájékoztatókon ép­pen úgy szó esett a városfej­lesztés időszerű kérdéseiről, mint a tervekről, vagy a társa- dalmimunka-akciók jelentősé­géről. Az utóbbiról már több­ször állapítottuk meg, hogy a település otthonosabbá, ké­nyelmesebbé tételében pótol­hatatlan a szerepe. S hogy a város lakói is egyetértenek ezzel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a megyei telepü­lésfejlesztési versenyben elért első helyezések. Különös szerepet kap a tár­sadalmi munka a jövőre kez­dődő, 6. ötéves terv időszaká­ban. Amint az a küldöttérte­kezleten is elhangzott, a ko­rábbiaknál kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a város- fejlesztéshez. A hiányzó össze­geket összefogással lehet pó­tolni, hogy a művelődési ház, az AFIT-szerviz megépítése, a Szabadság tér, azaz a város- központ végső kialakítása után se álljunk meg a gyara­podásban. A tömegmozgalom fontos részterülete az a munka, ame­lyet a nőbizottság fog össze, s amelyet az elmúlt években szintén a hatásosabb közre­működés jellemzett. Bár a be­számolóban szó volt arról is, hogy a nőbizottságban, külö­nösen az elmúlt egy évben több tag is visszahúzódott a közös munkától, de a nők munkahelyi és lakóhelyi gondjait így is számba tudták venni. A munkakörülmények javítása, a második műszak, a háztartás ellátásának meg­könnyítése érdekében a bizott­ság kapcsolatokat teremtett az üzemek, intézmények nőbi­zottságaival, a dolgozó nők továbbtanulásá­nak megszervezésében, az idősek gondozásában. Az átlagnál kedvezőbb Dicséretes az az igyekezet, amellyel a Népfront felkarolja a környezetvédelem ügyét. Itt a városban, amely köztudo­másúan az átlagnál kedvezőbb helyzetben van — kevesebb a szennyező üzem, több a zöld­terület —, éppen az a teen­dő, hogy elejét vegyük a másutt már katasztrofális mé­reteket öltő pusztításnak. Ezekkel a problémákkal váro­sunkban a környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság fog­lalkozik, amelyet társadalmi aktívahálózattal egészítettek ki, s melléje megszervezték a környezetvédelmi társadalmi őrséget is. A küldöttértekezleten rész­letesen szó esett a HNF köz- művelődési tevékenységéről. Rendszeresebbé vált a város­ban működő honismereti, helytörténeti bizottság mun­kája, amely eredményesen segítette a mozgalmat. Bizo­nyítékai ennek az. évről évre beérkező krónikás pályázatok. Egyéni asztalitenisz-versenyt rendezett az aszódi KISZ-bi- zottság és a Fiúnevelő Inté­zet, a nagyközségi Téli Kupa­sorozatban. A verseny népsze­rűségét bizonyítja, hogy az idén már harmadszor rendez­ték meg, sok részvevővel. A Téli Kupában az egyéni ver­senyt csapatbajnokság követi majd, s az asztalitenisz mel­lett a sakkban is összemérik erejüket a versenyzőik. A lá­nyok részére kosárlabda-baj­nokságot hirdettek, ennek utolsó fordulója, amely egy­en a Téli Kupa záróakkord­ja, március 8-án lesz. A sportágak közül az aszta­— Ezzel a kötettel szeret­nénk megköszönni a falube­lieknek azt a sok időt és fá­radságot, amit a játékok ösz- szegyűjtésére áldoztak. Kíván­juk, hogy gyermekeik és uno­káik is játsszák azokat olyan ötletességgel, erővel és vidám­sággal, amilyennek szüleik és nagyszüleik játszották nem is olyan régen. Nem titkolt boldogság — Ezekkel a szavakkal kö­szönti a Gyermekjátékok, Hé- vízgyörk című kötet szerzője, Hintalan László a hévízgyör- kieket, a kiadvány tulajdon­képpeni gazdáit. Mert ezt a könyvet a hévízgyörkiek a mindennapjaikkal játsszák, ír­ják és élik úgy, hogy észre sem veszik a birtokukban le­vő érték gyémántragyogását és forrástisztaságát. Kálmány Lajos néprajztu­dóst kell idéznem, hogy a könyvben megismert szépsé­ges világnak csillogását meg­mutassam : — A nép gyermek­költészete valóságos tárháza, menedéke a népköltészetnek. Nagyon is ágas-bogas fa a népköltés fája: ágai egymáson keresztül-kasul nyúlnak, de annyi ága sehol sem találko­zik, jön egybe, mint itt: a gyermekjátékoknál, ezért mondtam ezt az ágat valósá­Az iskolai és szülői munka- közösségek támogatása, a ta­gok' továbbképzése már hagyo­mányos népfrontos feladatnak számít, akárcsak a olvasó népért mozgalom irányítása, amelynek leglátványosabb ele­mei az elmúlt években meg­rendezett olvasótáborok vol­tak. Az idén már négyszázhúsz diák vett részt a tizenhét szakraj előre kidolgozott, szí­nes, élményt adó foglalkozá­sain. Lakóközösségi mozgalom Külön beszámolót érdemel á gödöllői kezdeményezés sor­sa: a szocialista lakóközösségi mozgalom jelene és jövője. A lakóterületi sokszögek, amely­nek munkájában a pártössze­kötőn, a népfrontos aktíván és a tanácstagon kívül részt vesz­nek a KISZ-esek és a lakóbi­zottságok képviselői, különö­sen alkalmas keretei lehetnek a helyi mozgalmi tevékenység­nek, hatásosan szervezhetik a közvetlen környezet ügyes­bajos dolgait intéző akciókat, a társadalmi munkát. litenisz iránt nyilvánul rheg a legnagyobb érdeklődés. A házi bajnokságon mintegy há­romszázan vettek részt, s a legjobbak neveztek a nagy­községi döntőre. Ezen hat KISZ-alapszervezet, illetve a diáksportkör tagijai, húsz ver­senyző mérte össze tudását. A legtöbben a Fiúnevelő In­tézettől érkeztek, ahol a házi bajnokságon százhetvennyol- can álltak asztalhoz. Végered­ményben a honvédségi KISZ- szervezst két tagja Fütty Zol­tán és Flórek Tibor lett az el­ső és a harmadik, közöttük az IMI-s Berecz Györgyé az ezüstérem. gos tárháznak, ha szél éri, tör­deli a népköltés válamelyik ágát, addig hajlik jpbbra-bal- ra, míg erre az ágra borul, a gyermekjátékféle ágra, ebbe azután beleforr, ezért valósá­gos menedék. — Hogyan született a Pest megyei Múzeumi Füzetek 12. kötete, amely a Gyermekjáté­kok Hévízgyörk címet viseli? — kérdeztem Hintalan Lász­lót, aki a játékokat össze­gyűjtötte, rendezte, s kiadás­ra előkészítette és most nem titkolt boldogsággal szorítja magához a kék borítású köny­vecskét. Gyors áttekintés — öt évvel ezelőtt kezdő­dött a gyűjtés, amelynek egy éven át tartó első segítői a hévízgyörki asszonykórus tag­jai voltak. Sok estét játszot­tunk, énekeltünk vezetőjük, dr. Balázs Józsefné lakásán, ahol nem egyszer a szőnyegeket is fel kellett szedni, hogy táncol­ni, seregni-forogni lehessen. Egy év után a gyűjtést kiszé­lesítettük. Pesti diákok jöttek a segítségünkre, s gyűltek Hé- vízgyörkön a személyes isme­rősök, így végül az egész fa­lut átfogta a gyűjtőmunkánk. Hintalan László a kötet két oldalán sorolja az adatközlő­ket, akik között a legidősebb Az aszódi Petőfi Múzeum munkatársai és a tevékenysé­güket hasznosan segítő, szor­galmas külső szakemberek az utóbbi időben több tanulmányt adtak közre a Pest megyei Múzeumi Füzetekben a Gal- ga-vidék múltjáról. Az idén, a 14. számú füzet­ben jelentették meg Kővári Klára: A pilinyi kultúra tele­pülése Aszódon; dr. Farkas György: Adatok a Galga-vidék I 1848—49-es szabadságharc-tör­ténetéhez; Erősvári Pál: A népi forradalmi és társadalmi szervek működése az aszódi járásban 1944—1947 között; Molnárné Hajdú Margit: Aján­dékéit, ajándékozási alkalmak és szokások Nagytarcsán cí­mű tanulmányát. A kiadványsorozat 15. füze­tében dr. Asztalos István és Kardos Győző feldolgozásában a Galga mentén 1944-ig lezaj­lott munkás- és szegénypa- raszt-mozgalmakról olvasha­tunk. Horváth Lajos, a Gal­ga-mente középkori írásos emlékeit adta. közre a múzeu­mi füzetek 17. számában. Eze­ket a kiadványokat dr. Aszta­los István, a múzeum igazga­tója szerkesztette. Kiadásukat a járási közművelődési bizott­ság, az aszódi tanács és az ik- ladi Ipari Műszergyár támo­gatta anyagilag. Sorolhatjuk az előkészület­ben levő munkákat is. Így például a jövő év elején, áz MTA Néprajzi Kutató Intéze­tével közösen kiadott füzetet, amelyben dr. Varga Mariann, a türai hímzések motívumvi­lágáról ír.' Vagy említhetjük azt a kiadványt, amelyben Ja- . kus Lajos, Bank László és az 1899-ben született Kovács Míhályné Lipták Borbála, a legfiatalabb pedig az 1964-es születésű Gergely Anna. Néprajzos is Segítettek a Galga mente nép­rajzának legjobb ismerői: Bor­sai Ilona, dr. Martin György és Lányi Ágoston népzenekuta­tók. Minden támogatást meg­adott — erkölcsi és anyagi tá­mogatást a járási közművelő­dési bizottság mozgósításával, Polónyi Péter akkori közmű­velődési felügyelő. Segített Asztalos István aszódi mú­zeumigazgató és természetesen a gyűjtésben részt vevő Lázár Katalin néprajzos is. Lapozom a kötetet, amely­ről most úgy érzem, nemcsak a hévízgyörkiek, de az én sze­mélyes karácsonyi ajándékom is, és nem akutok hinni a sze­memnek. Tudtam, nagyon ré­gen tudtam, hogy Hévízgyörk szinte kiapadhatatlan kútja a néphagyományoknak, mégis meglep, hogy valamikor, 295 játékot játszottál? a hévízgyör­ki gyerekek, s ebből egy és tizennégy éves koruk között százötven játékkal éltek is apáink, anyáink. Ezekben a játékokban a leglényegesebb az, hogy nagy részükben a gyermek utánzó hajlamának eredményeként a valódi élet Horváth Lajos ad közre egy- egy értékes tanulmányt vidé­künk történelmi eseményeiből. Városi moziműsor Magas, szőke férfi visszatér. Szánes, szinkronizált francia filmvígjátéík. 6 órakor! Tavasztól új tag Rövidebb ideig tartott leg­utóbb a göuölloi MAV-állo- más nagytermében a vasutas szakszervezet helyi csoportjá­nak összejövetele, de annál tartalmasabb volt. Notter Gusztáv, a csoport elnöke tartott tájékoztatót. A kórhá­zi ellátásról, a menetkedvez­ményről, a legújabb, a nyug-, díjasokat is érintő rendele­tekről esett szó., Majd többen. Nagy Imre például nyári üdü­lésének élményeit elevenítet­te fel, köszönetét mondva a beutalóért. Nem volt ott a nyugdíjas­taggyűlésen, de hamarosan törzsvendég lesz Sugatagi Bé­la, aki november derekán ment nyugdíjba, s munkában, tapasztalatokban gazdag élet- útjáról beszélt találkozásunk­kor. Negyvenhat évig dolgo­zott a vasúton, előbb Aszódon, majd Veresegyházon, később pedig országjáró lett. A villa­mosfenntartás kötelékébe ke­rült, a vasút villamosításában vett részt. eseményei jelennek meg. Már a rövid versikék is tele vannak a természetre, az ál­latvilágra való utalással, de megtaláljuk bennük a min­dennapi munka reális »képeit is. A könyvet négy fő fejezetre: mozgásos, párválasztó, eszkö- zös és szellemi játékokra osz­totta a szerző. Ez adja a kötet gyors áttekintésének lehetősé­gét. Az egyes játékok előtt já­tékelemzéseket találunk, ame­lyekben az adatközlők el­mondják a játék menetét, megismertetik, kik és mikor játszották azt. . Forgatom a könyv lapjait, amely távoli vidékek emberé­nek még olvasmánynak sem utolsó, nekünk, akik itt élünk a Galga mentén sokkal több ennél. Gyermekkorunk feltá- masztója, gyermeki világké­pünk ébresztője és őrzője. A néprajztudománynak az első olyan gyűjteménye, amelyben egy község teljes gyermekjá­ték-anyaga megtalálható. Régi gyermekélet Ikvai Nándor megyei mú­zeumigazgató gondos és hoz­záértő szerkesztése, a könyv esztétikus kivitele szinte su­gallja az ötletet az újabb, még izgalmasabb feladat el­végzésére: össze kellene gyűj­teni a régi gyermekélet teljes dokumentációját, szokásvilágát a csecsemőkortól az iskolán keresztül a családig. Aztán következhetne a felnőttvilág: a felnőttek játékai, szokásai, a felnőttmunka egésze. F. M. MAC Tisztségviselők A Magyar Agrártudományi Egyesület országos elnökségé­nek legutóbbi ülésén megújí­tották a különböző bizottsá­gok tisztségviselőit. Az alap­szabály-bizottság tagjává vá­lasztották többek közt Várn­ái Jánost, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanszék- vezetőjét, a MAE gépesítési társaságának elnökét. Az egye­sület gazdasági bizottságának tagja lett dr. Jeszenszky Zol­tán, a gödöllői egyetem taná­ra. Ismerkedés a díszícőmíívászetlel Hímzőszakkört indít az aszódi Petőfi Művelődési Ház. A szakkör tagjai a különböző tájegységek díszítőművészeté­vel, ismerkedhetnek meg. Ter­mészetesen fontos feladatuk a Galgá-völgy hagyományainak ápolása. Sokan tanulnak Két év alatt ötvenhat dol­gozó végezte el a nyolc álta­lános hetedik-nyolcadik osz­tályát a HÉV gödöllői üzem­egységében. A'cinkotai, Geor­gina úti általános iskola ki­helyezett tagozatán ennek az oktatási intézménynek a ta­nárai készítették fel a vizs­gára az embereket. — 1954-ben érkeztünk el Gödöllőig, amikor a Buda­pest—Miskolc vonal villamo­sításán dolgoztunk — meséli. — Igazi törzsgárda alakult ki, terv szerint dolgoztunk és balesetmentesen. Jó munkájáért többször ka­pott ' elismerést, kétszer a Munka Érdemrend arany, egy­szer ezüst fokozatával tüntet­ték ki. Kijár á köszönet fele­ségének is, akivel négy gyer­meket neveltet:. Sugatagi Béla a feliszabadu­lás után kapcsolódott be a munKásimozgaiomba, 1948-ban már párttitkár volt," majd 1950-től a tanácsok megalaku­lásától 16 éven át tanácstag. A gödöllői funkcióival csak akkor hagyott fel, amikor a munkája már állandó jelleg­gel távolra szólította. Ám vál- ialatánál a Villamos Fenntar­tási Főnökségnél is igényt tar­tottak szervezői, mozgalmi munkájára. Tavasztól már ő is ott lesz a gödöllői vasutasok ülésein s minden bizonnyal aktív tag gal gyarapodik a közösség. Cs. J. Befejezés előtt az őszi szántás Mintegy 150 hektár terület vár még felszántásra a Szitás- menti Termelőszövetkezet 1. számú kerületében. A jó időt kihasználva folyamatosan dol­goznak az ekék a szántásra váró földeken. Barcza Zsolt felvétele ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlapi közreműködött Téli Kupa Aszódon Következik a csapatverseny Hévízgyörki kincsestár Gyermekjátékok gyűjteménye taitasnyugdíjasok öröme

Next

/
Thumbnails
Contents