Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. DECEMBER 3., SZERDA %Mrffw Het[ jogi tanácsok A férj halála utáni nyugellátás # Felmondás hiányzás miatt • A rokkant munkaviszonyáról Q Az állandó özvegyi nyug­díjról. Egyik olvasónk tanácsot kért tőlünk, mert úgy hallotta, hogy az állandó özvegyi nyugdíjat megkaphatja, ha férje halálá­tól számított 10 éven belül el­éri az 55. életévét. Most 50 éves. Egy évig kapja az ideig­lenes özvegyi nyugdíjat, és, ha jól értelmezi a jogszabályt, ak­kor egy év után is megilleti őt az özvegyi nyugdíj, de ekkor már állandóan, amíg nem megy ő is nyugdíjba. Olvasónk értesülése enyhén szólva pontatlan. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálo­zás hónapjának első napjától számított egy éven át jár, az állandó özvegyi nyugdíj egy éven túl is. A jelenleg hatá­lyos jogszabály értelmében, az állandó özvegyi nyugdíj annak az özvegy nőnek jár, aki férje halálakor az özvegyi nyugdíj­ra jogosító életkort (55. élet­év) elérte, vagy rokkant, vagy férje után árvaellátásra jogo­sult két vagy több gyermek el­tartásáról gondoskodik. Ha az özvegynél a férje halálakor e feltételek egyike sem áll fenn, állandó özvegyi nyugdíjra ak­kor válik jogosulttá, ha férje halálától számított 15 éven be­lül megrokkan, vagy az özve­gyi nyugdíjra jogosító életkort eléri, vagy férje után két ár­vaellátásra jogosult gyermek­ről gondoskodik. Olvasónk értesülése nyilván azzal a feltétellel függ össze, hogy az özvegyi nyugdíjra jo­gosító életkort ő 15 éven belül — helyesebben 5 év múlva — eléri. Ebből következteti olva­sónk (a hallomásból ismert 10 év is helyesen 15 év), hogy mi­vel eléri 15 éven belül az öz­vegyi nyugdíjra jogosító 55. életévét, az ideiglenes nyugdíj után. folyamatosan kapja ezt követően az állandó özvegyi nyugdíjat, egész addig, amíg nem tölti be az 55. életévét. Ez a jogmagyarázat téves. He­lyesen az a helyzet, hogy egy év után, miután megszűnt, il­letve megszűnik az ideiglenes özvegyi nyugdíj, csak az 55. életévekor — amikor azt betöl­ti — lenne jogosult az állandó özvegyi nyugdíjra, ha tovább dolgozik. Ha nyugdíjba megy, viszont nem illeti meg az -ál­landó özvegyi nyuedíi. illetve a saját jogán megillető nyug­ellátás, és az özvegyi nyugdíj között választhat, amelyik reá nézve kedvezőbb. • Ha a munkáltató a dolgo- zó munkaviszonyát nem fe­gyelmi határozattal szünteti meg, a munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a felmondási ok megvalósít-e sú­lyos vétséget. Az egyik vállalati szakszer­zetben víz vezeték-szerelőként dolgozó olvasónk panaszolja, egy napi igazolatlan távoliét miatt felmondták munkaviszo­nyát. A felmondásban azt is terhére írták, hogy mielőtt a felmondásra sor került volna, kérdőre vonták, és ő a mun­káltató szerint, tiszteletlenül viselkedett felettesével. Ez utóbbi nem igaz — mondja—, a szövetkezeti döntőbizottság is elutasította a felülvizsgálati kérelmet. A Munka Törvénykönyvé­ben nincsenek meghatározott felmondási okok. A felmondást a munkáltatónak meg kell in­dokolnia, és ha a felmondó- levélben valótlan indokot tün­tet fel. akkor a felmondást nem lehet jogszerűnek tekin­teni. A munkaügyi vita kere­tében nem lehet vizsgálni azonban, hogy a felmondási ok megvalósít-e, és milyen súlyú fegyelmi vétséget. Ha olva­sónk bizonyítja, hogy kérdőre vonásakor nem volt tisztelet- len felettesével, akkor csu­pán az egynapi igazolatlan mu­lasztás fennállását, illetve an­nak hiányát kell igazolni. Ha ez utóbbi olvasónknak nem si­kerül, a felmondás alaki-jogi- lag jogszerű. Q Csökkent munkaképességű dolgozó felmondási tilalom alatt áll. Az egyik vállalati szakszer­vezeti bizalmi elmondta: olyan panasszal fordultak hozzá, hogy 50 százalékot meghaladó csökkent munkaképességű dol­gozónak felmondtak. Lehetsé­ges-e ez — kérdezi tőlünk —, ő úgy tudja, tilos. A csökkent munkaképességű dolgozóról szóló jogszabály ér­telmében, nem lehet felmon­dással megszüntetni a munka- viszonyát annak a dolgozónak, aki egészségi állapotának rom­lásából eredő munkaképesség- csökkehése miatt, teljes érté­kű munkára alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjra még nem jogosult. Ha munkaképesség- csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri, vagy megha­ladja, a dolgozó munkaviszo­nyát nem lehet felmondással megszüntetni. Tehát az ilyen dolgozóra felmondási tilalom vonatkozik. Ha azonban a vál­lalat a dolgozó részére az egészségi állapotának megfe­lelő új munkahelyet biztosít, és azt nem fogadja el, akkor a dolgozó munkaviszonya fel­mondással megszüntethető. © Az elbocsátást kimondó fe­gyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt a dolgozót kárenyhítési (elhelyezkedési) kötelezettség nem terheli. Egy régi olvasónk kérdésére közöljük, hogy n jogszabály le­hetővé teszi munkakönyvének átvételét a jogerő bevárása nélkül. Ebben az esetben azon­ban számítania kell arra, hogy kilépett bejegyzéssel adják ki a munkakönyvét. Az általános gyakorlat szerint, ha a mun­kaügyi vitában eljáró szerv vagy a munkaügyi bíróság a dolgozó panaszát, illetve a ke­resetét elutasítja, s ennek kö­vetkeztében az elbocsátó fe­gyelmi határozat jogerőre emelkedik, a vállalatnak aki­esett időre munkabért nem kell fizetnie, a dolgozó maga viseli a kárát. Ha azonban ezt a legsúlyosabb fegyelmi bün­tetést enyhítik vagy hatályon kívül helyezik, a munkáltató a kiesett időre járó munka­bért, vagy ha időközben el­helyezkedett. az áthelyezés sze­rinti munkakörnek megfele­lően köteles megfizetni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Megosztott özvegyi nyugdíj A férj halála után a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság az öz­vegy részére nyugdíjat állapí­tott meg. KésőbB jelentkezett az elhunyt elvált első felesé­ge és kérte az igazgatóságot: aV özvegyi nyugdíjat arányo­san ossza meg közöttük. En­nek eleget is ‘tettek. Ezt azon­ban az özvegy sérelmesnek tartotta, nem volt hajlandó tu­domásul venni és az első fe­leség ellen pert indított. An­nak kimondását kérte, hogy a nyugdíj 75 százaléka őt illeti meg. Egyebek közt azzal ér­velt, hogy az elvált asszony szociális helyzete kedvezőbb, mint az övé. A városi bíróság ezt igazoltnak látta, ezért a kereset értelmében határo­zott. Az ítéletben megállapí­totta az új megosztás szerinti folyósítás kezdő időpontját is. Tíz nap rendeletéiből A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT. r számú rendelet módosításáról és ki­egészítéséről a 43/1980. MT. számú rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 41. szám.) A mezőgazdasági üzemeket érintő további fontos jogsza­bályokat tartalmaz (adózási rendszer, alapképzés és fel- használás, támogatás, stb.), a Tanácsok Közlönye 41. száma, amelyre felhívjuk az érdekel­tek figyelmét. Az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kér-, , ,, . ... , , , dóséiról szóló minisztertanácsi I ^és^rok a_ munkások, me­határozatok módosításáról a Az általános jövedelemadó­ról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet módosítá­sáról és kiegészítéséről a 48/1980. (XI. 22.) MT. rende­let intézkedik. Ennek végre­hajtási utasítását a 38/1980. (XI. 22.) PM. rendelet" tartal­mazza. (Magyar Közlöny 88. sz.) A hibás teljesítésből eredő igények érvényesítéséről ár­változás esetére a Kereske­delmi Értesítő 31. száma tar­talmaz állásfoglalást. Az ifjúsági szakmai verse­nyek, vetélkedők továbbfej Magyar Közlöny 85 számá­ban jelent meg az 1044/1980. Mt. h.—SZOT—KISZ KB. együt­tes határozata. zőgazdasági szakmunkások és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésével való össze­hangolásáról szintén a Keres­kedelmi Értesítő 31. számában jelent meg fontos közlemény. egyben az első feleséget arra kötelezte, hogy az addig fel­vett összegből az özvegyet megillető részt fizesse vissza. A döntés jogerős lett, de az időpontot megállapító rendel­kezés ellen emelt törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely az ítéletet e vonatkozásban ha­tályon kívül helyezte. Az indokolása szerint az öz­vegyi nyugdíjnak bírói ítéleten alapuló megosztását a jogerő­re emelkedést követő hónap első napjától kezdve kell vég­rehajtani. A megosztási arány megváltoztatása iránt indított perben a bíróság csők ennek megállapítására jogosult. Afe­lől azonban, hogy az összeg a két asszonyt mikortól kezdő­dően illeti meg, nem rendel­kezhet, mert ez a nyugdíjfo­lyósító szervre tartozik. Bontani vagy fizetni? Egy üdülőhelyen az építés­ügyi hatóság engedélyt adott egy telektulajdonosnak, hogy nyaralót építsen, de kikötötte: a szomszédos villától három méter közt kell hagyni. Ennek ellenére a megépült ház oldal­falát mindössze másfél méter távolság választotta el a má­sik háztól. Ezt a szomszéd sé­relmesnek tartotta és pert in­dított. Kérte a bíróságot, kö­telezzék az új épület tulajdo­nosát a villa felé eső oldal­falak bontására és hetvenezer forint kártérítés fizetésére, mert a szabálytalan építkezés következtében ingatlana érté­ke ennyivel csökkent. Az első fokú bíróság igaz­ságügyi építész szakértőt hall­gatott meg, aki úgy nyilatko­zott, hogy a fallebontást sem egyéni, sem társadalmi érdek nem indokolja. A szakvéle­mény alapján a keresetet el­utasították. Fellebbezésre a másodfokú bíróság újabb szak­értőt hallgatott meg. Szerinte a két ház közelsége miatt a tűzátterjedés és egyéb baleset- veszély, valamint kisebb mér­tékű árnyékolás és jelentős mérvű áthallás következtében a felperes villájának értéke 54 ezer forinttal csökkent. A bí­róság a szabálytalan építke­zőt ennek az összegnek meg­fizetésére kötelezte. A fal le­bontása iránti kérelmet azon­ban elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: az építtető, a megfelelő oldaltá­volság be nem tartásával, jog­ellenesen járt el. Ha ezzel szomszédjának kárt okozott, azt megtéríteni tartozik. Ebben a kérdésben azonban a két szakértői vélemény eltérő. Ezért új eljárásra van szükség, amelyben esetleg újabb szak- vélemény beszerzésével az el­lentéteket fel kell oldani. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bí­róságot új eljárásra kötelezte. Harminc gyümölcsfa értéke Egy termelőszövetkezet erő­gépe a szomszéd gyümölcsös­ben 30 darab különböző fajtá­jú fát a földből kihúzott. Egy rendelet margójára A gazdaságosságot szolgálják AZ ELMÚLT esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természe­tesen kis üzleteikét, amelyek csekély forgalmat tudtak le­bonyolítani, ezért a vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntar­tásuk. Csakhogy az odaszo­kott vásárlók hoppon marad­tak, illetve arra kényszerül­tek, hogy messzebbre utazza­nak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért vagy akár a min­dennapi kenyérért, tejért. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sorra épülnek, nyílnak iparcikk- és ólelimiszeráruházak, az 1—2 személyes, kicsiny üzletek száma megcsappant. Holott a lakosság ezekre igényt tarta­na. A kisebb boltokat, vendég­látóhelyeket korábban, hogy kifizetődjenek, gebinesitették: egyszerűsítették az elszámolási rendszerüket. A gebinnek azonban — hivatalos nevén: a szaba-dkasszás üzemeltetés­nek — számos árnyoldala is megmutatkozott az idők folya­mán. A leglátványosabb uisz- szaélésekre a gebines vendég­látóhelyek nyújtanak példát. Mivel ezekben — a szabad- kasszás rendszernek megfele­lően — az áruval nem kell tételesen elszámolni, a vezető gyakran úgy növeli személyes jövedelmét, hogy idegen árut visz be az üzletibe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tudta nélkül, annak megkerülésével szerez be. HOGYAN LESZ ebből bu­sás jövedelem? Ügy, hogy a gebines vendéglős ezt az árut feldolgozza, majd értékesíti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az ő zsebébe ván­dorolhat. Olyan helyzet áll te­hát elő, amelyben a vállait vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bárt, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebinesé. A kis boltok gazdaságtalan- ságán, munkaerőhiányán és a gebin okozta bajokon igyek­szik változtatni az a kormány- rendelet, amely egyes kiske­reskedelmi és vendáglátóipari üzletek szerződéses üzemelte­téséről intézkedik. Elsősorban »azzal a céllal, hogy a lakos­ság vásárlási tehetőségeit bő­vítse, javítsa. A rendelet lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szövetkeze­teknek, hogy kisebb üzletei­ket, vendéglátóhelyeiket ja­nuártól szerződéses rendszer­ben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerződést köthet az arra vállalkozó szakképzett al­kalmazottjával, hogy megha­tározott díj fizetése ellenében az illető saját felelősségire és kockázatára, önállóan, de a vállalat nevében vezesse az üzletet. Ami haszonra az üz­let szert tesz, azzal — a szer­ződött díj befizetése után — a boltvezető szabadon rendel­kezik. Adhat belőle például a beosztott dolgozóiknak, akik egyébként a vállalat, illetve a szövetkezet alkalmazottai, és a szakmában szokásos bér el­lenében végzik munkájukat. A KORMÁNYHATÁROZAT­TAL egy időben jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete egyes állami üzle­tek bérletéről, amely az eddi­ginél tágabb teret ad a ma­gánkereskedőknek, hogy üzle­tet, és — az eddigiektől elté­rően — vendéglátóhelyet is béreljenek. Módosították a magánkereskedelem ről szóló rendeletet is: föloldottak több korlátozó intézkedést, és to­vábbi harminc szakmában adtak lehetőséget magánkeres­kedőd tevékenységre. A rendelkezéseik sokak ér­deklődését felkeltették. Van­nak, akik azt kérdezik: fel­adjuk a szocialista kereskede­lem pozícióit? Erről természe­tesen szó sincs, hisz a szer­ződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdon­ban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC és egyéb áruhá­zak juttatják el a lakosság­hoz. Mások amiatt aggódnak, hogy a szerződéseknél a pro­tekciósok élveznek majd előnyt. Nos, a vállalatok, szö­vetkezeitek, ha szerződésbe kívánnak majd adná üzletet, kötelesek ezt a szándékukat nyilvánosan meghirdetni (mint ahogy ez már folya­matban van), és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — közjegyző jelenlétében — a legmagasabb díj fizetését vál­lalja. Természetesen, a szer­ződő boltvezetők jövedelme adóköteles. Ha a rendelet hatására a mai 11 000 magánkereskedő helyett néhány, év múlva, mondjuk, 15 000 maszek bol­tos működik majd az ország­ban, az csak javítja a keres­kedelmet. A 11 000 magán- kereskedő egyébként az egész kiskereskedelmi forgalomnak mindössze egy százalékát bo­nyolítja le. ÉRDEMESEBB tehát azt vizsgálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályok­tól? A bérleti rendszer, a magánkereskedői tevékeny­ség kiszélesítése javíthat a szakma munkaerőhelyzetén: ezek a boltok ugyanis a csa­ládtagok munkájára számít­hatnak. Mind a szerződéses, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kis boltok. Olyanok, amelyek hiánya ma már súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, köz­ségek lakóit. Ha csekély is a részesedésük az országos for­galomból, a környék lakossá­ga számára nagyon is fonto­sak, nélkülözhetetlenek. Azt várhatjuk, hogy ezek újra megnyílnak, illetve az új for­mákban jobban, rugalmasab­ban látják el a vásárlóközön­séget. Mert az idézett rendel­kezések célja ez: a lakosság áruellátásának szélesítése, ja­vítása. Gál Zsuzsa Emiatt a tulajdonosok a sző- \ vetkezet ellen kártérítési pert indítottak. A kihallgatott ker­tészeti igazságügyi szakértő sze­rint a kipusztított fák termő- képességük csúcsán voltak. Új­ratelepítés esetén a gyümej^í- fáknál nyolc-tíz, a diófáknál tizenöt-húsz év a termőre for­dulás ideje. A szakvélemény figyelembevételével az első-, majd fellebbezésre a másod­fokú bíróság a tsz-t arra kö­telezte, hogy hatvanezer fo­rintot, ezenkívül az újonnan telepített gyümölcsfák termőre fordulásáig, nyolc éven át évi 18 ezer, az elmaradt dióter­més miatt pedig hét éven át, évi 5000 forintot fizessen. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság az ügyben új el­járást rendelt el. Az indokolás szerint a bíró­ságok nem vizsgálták, vajon a házaspár kárenyhítési kötele­zettségét teljesítette-e? Nem tisztázták ugyanis, hogy a szó­ban forgó terület jellegére, ál­lapotára és a helyi körülmé­nyekre való tekintettel, mit tettek a mezőgazdasági terme­lésre átmenetileg alkalmatlan föld helyreállítása és esetleges hasznosítása érdekében, s e tekintetben terheli-e őket mu­lasztás. Az igazságügyi szak­értő véleménye szerint ugyan­is a terület letisztítása, egyen- getése és megművelése esetén lehetett volna gyümölcsfákat telépíteni. Továbbá: a másod­fokú bíróság a gyümölcsös ter­méshozamának mennyiségét és értékét azonos évi átlag alap­ján számította ki. Ez azonban a termelési eredmények cikli­kussága és az árak ingadozása miatt aggályos Ezért az új eljárásban a különböző befo­lyásoló tényezőket is figyelem- « be kell venni. Hajdú Endre DECEMBER 14-lG nyakkendővásár Minden férfinyakkendő árából 30% engedményt adunk a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT gödöllői divatáruboltjában: Szabadság tér 7., kerepestarcsai divatáruboltjában: Hunyadi János u. 1., ceglédi divatáruboltjában: Szabadság tér 1., nagykőrösi divatáruboltjában: Szabadság tér 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents