Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

LLjŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM 1980. DECEMBER 16., KEDD A Petőfi Múzeum egy éve Gyarapodnak a gyűjtemények Talán már nem is számít új­donságnak, mert lassan meg­szokjuk, hogy az aszódi Petőfi Múzeum munkájával, rendez­vényeivel egyre többször fel­hívja magára a figyelmet. Nemcsak a környékbeliek, a távolabbról érkezők is elége­detten távoznak, mert örömöt okoz számukra egy-egy itt lá­tott kiállítás. Régészet, néprajz Eredménye ez annak, hogy a múzeum vezetője, munkatár­sai, valamint az esetenként felkért szakértők dicséretes munkát végeznek. A gyűjtő-, a tudományos feldolgozótevé­kenység az évek hosszú során olyan szintre emelkedett eb­ben a Galga menti múzeum­ban, hogy emiatt odafigyelnek rá a közművelődésünk irányí­tói is. Elképzelések, tervek nélkül persze ez az intézmény sem oldhatta volna meg feladatait. Most, hogy az idei év a végé­hez közeledik, érdemes számot adni arról, mennyiben léptek előre a gyűjtő-, és feldolgozó­munkában, s milyen sikeres ki­állításokat rendeztek egy év alatt. Mindebben dr. Asztalos István, a múzeum igazgatója volt segítségünkre. — Gyűjtőmunkánkban je­lentős helyet foglalt el a ré­gészeti feltárótevékenység, , amelyet .az MT,A Régészeti Ku­tató Intézete szakembereinek irányításával végeztünk vidé­künkön a régészeti topográfiai munkálatok céljából — mond­ja dr. Asztalos István. — Foly­tattuk a helytörténeti sorozat kiadását is, és számos tárgyat vettünk nyilvántartásba. A régészeti gyűjtemény fej­lesztéséhez nagymértékben hozzájárult az a munka, ame­lyet az idén Kővári Klára ré­gész vezetésével Versegen vé­geztek a bronzkori temető fel­tárásával. Ezen a lelőhelyen több sírt tártak fel, bennük gazdag edényleletre bukkan­tak. A topográfiai munkák kapcsán dr. Miklós Zsuzsanna és dr. Torma István régészek több tucat új lelőhelyet fedez­tek fel, az egész Galga mentét bejárták, s több száz lelettel gazdagították a Petőfi Múzeu­mot. Ugyanakkor érdemes itt megjegyezni, hogy a gyűjtést még napjainkban is akadá­lyozza bizonyos nemtörődöm­ség. Sok értékes lelet esik ál­dozatul annak, hogy mohó ma­gángyűjtők rakják vitrinjükbe, holott az igazi helyük a mú­zeumban lenne, ott, ahol azo­kat közkinccsé lehet tenni. A múzeum régészeti gyűjtemé­nye egyébként az idén több mint tízezer tárggyal gyarapo­dott, ebből 5 ezer 466-ot vet­tek leltárba. Egyéb gond is akadt az idén. Anyagi okokból nem tudták megrendezni a nyáron a hon­ismereti gyűjtőtábort, s nem tudták folytatni az 1978-ban és 1979-ben megkezdett szerve­zett gyűjtőmunkát, így most je­lentősebb néDrajzi anyaggal nem gyarapodott a múzeum. Tanulmányok sorozatban Mindössze ajándékozás és vásárlás révén nőtt ez a gyűj­temény. Az idén megszűnt az ikladi iskolamúzeum, s ennek anyagát Aszódon őrzik mind­addig, amíg Ikladon megnyit­ják a sváb tájházat. Elkészült viszont a vérségi, a galgamá- csai és a zsámboki falumú­zeum teljes nyilvántartása, az ott őrzött tárgyak fotózása. A Petőfi Múzeum történeti gyűjteménye viszont jelentő­sen gazdagodott. Megvásárol­ták egy aszódi cipész-csizma­dia műhelyének teljes szer­számkészletét, berendezéseit és gépeit, A csaknem három­címet viseli, a másik kettő Galga mente régészeti, illetve néprajzi emlékeit mutatja be. Az időszaki kiállítások sorát gyarapította: Lesznai Anna meseillusztrációja, Somogyi István festőművész, valamint Reit ma jer József népi faragó és Kresz Albert fotóművész közös kiállítása, továbbá a festmények és grafikák a Pe­tőfi Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből című kiállí­tás. Honismereti körök A hagyományos Petőfi-ün- nepség és -szavalóverseny si­keréhez is nagymértékben hoz­zájárult a múzeum. Támogat­ták a községi honismereti kö­rök munkáját, amelynek tag­jai elkészítették Aszód, Iklad és Domony 1979. évi króniká­ját. Fehér István Garancia Gépvizsgálat Több nagy teljesítményű me­zőgazdasági gép gyártás- és javítástechnológiai dokumen­tációját készítették el a MÉM Műszaki Intézetben. A Mezőgép-vállalatok, mező- és erdőgazdasági üzemek megbí­zásából dolgozták ki például a T—150 K traktor üzemeltetési és üzemfenntartási utasításait, az SZK—6 arató-cséplő gép, a K—701 és a Zetor 120 traktor nullszervizének és garanciális felülvizsgálatának technológiá­ját. Örülnek a félnek a gyerekek Míg a felnőtteknek sok gondot okoz a havazás és a hideg tél, addig a gyerekek boldogan szánkóznak, élvezik a tél örö­meit a csaknem 30 centiméteres, döllőn az Erzsébet-parkban. megduzzadt hódunnán, GöT Barcza Zsolt felvétele Tanácstagok akadémiája Mit kell tudnia társadalmi funkciójáról a jó tanácstag­nak? Erről lesz szó azon az összejövetelen, amelyet de­cember 18-án, csütörtökön délután öt órakor tartanak az aszódi Petőfi Művelődési Ház­ban. A tanácstagok akadé­miáján ezúttal dr. Balázs Jó­zsef, a járási hivatal igazga­tási osztályvezetője tart elő­adást. Asszonyoknak Jé elfoglaltság Jó kapcsolatot tart fenn túrái Galgamenti Magyar- Kubai Barátság Termelőszö­vetkezet a Pénzügyminiszté­rium Ügyvitelszervezási Irodá­jával. Az iroda nyomdája elő­reláthatólag több mint tíz asz- szonynak nyújt elfoglaltságot és kereseti lehetőséget a téli időszakban. Gyerekeknek Ajándékcsomag - kicsiknek Városi moziműsor Magas szőke férfi visszatér. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. 4, 6, 8 órakor. Szorgos méhek Az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutatóközpont gödöllői szakemberei szerint a méhek által történő megporzás évente mintegy 7 miHiárcf’ío- rint termelési többlét: létreho­zását segíti élő. A 'kutatók sze­rint a méhek munkája ered­ményeként a napraforgó két­szeres, a vöröshere öt-tízszeres magtermést hozhat. Jelentős többlettermés mutatkozik az alma, a körte, a meggy, a szil­va, a repce, a lucerna és más kultúrák esetében is. A szak­emberek azt is meghatározták, hogy országosan, évente leg­alább négyszázezer méhcsa­lád tervszerű áttelepítését kell megszervezni. Vasárnap délelőtt Túra fő­utcáján hallottam két kisdiák beszélgetését. — Te is jössz? — Megyek! — és szaporább léptekkel igyekeztek a műve­lődési ház felé, ahol már két­száznál is többen tolongtak a nagyterem bejáratánál. Kiván­csi lettem, milyen rendezvény vonzott ennyi tanulót.-7 Mólco Miki szerepel ná­lunk! — mondták a gyerekek, s igyekeztek beljebb kerülni. A zsibongó gyereksereget Gólya István, a Galgavidéke Áfész közművelődési előadója próbálta nyugtatni, csitítani, s ígérte, hamarosan megkez­dődik az előadás. Véletlenül voltam tanúja az esetnek, de nagyon kíváncsivá tett a látvány, s ezért megkér­deztem: Mit keres az Áfész közművelődési előadója egy gyermekrendezvényen ? Gólya István elégedetten szemlélte az újabb és újabb csoportokat, miközben felvilá­gosított, s egyben meg is nyugtatott, hogy nem véletle-'' nül van itt. — A Galgavidéke Áfész igazgatóságának és szakszer­vezeti bizottságának a közös vállalkozása ez a rnai rendez­vénysorozat. Móka Miki — akit Gyabronka József szín­művész alakít — a mai, úgy­nevezett ezüstvasárnapon vé­gigvonul szinte az egész járá­son. Fellépett Dányban, s a mostani túrái szereplést dél-' után a kartaü és a galgamá- csai fellépés követi. Az ötletet az adta, hogy a gyerekek a szövetkezeti boltok leghűsége­sebb vásárlói közé tartoznak. A mi üzleteinkben vásárolják meg tanszereiket, tízóraijukat, nyáron ők fogyasztják a leg­több fagylaltot, ilyenkor, té­len pedig a gesztenyepürét és a többi édességet. Ezért szüle­tett a döntés: A Galgavidéke Áfész Télapó-műsorral kö­szönti a szövetkezet legfiata­labb vásárlóit. A műsor befe­jezése után minden látogatónk kis ajándékcsomagot kap, a csomagon rajta szövetkezetünk emblémája. Emlékeztetőnek. Szétnyílik a függöny, Gyab­ronka József segítőtársakat ke­res a közönség soraiból. Együtt játszanak, mókáznak. Kis ve­télkedő. Néhány találóskérdés. Énekszó. Sok-sok móka. Tet­szik a játék a gyerekseregnek. Egy óra gyorsan elröppent. Ki­osztják az ajándékcsomagot. Az elmúlt vasárnap ezer gyerek mondogatta a járásban: Itt járt a Galgavidéke Áfész Télapója. ' Üzleti fogásnak, reklámnak és persze emberi figyelmesség­nek, kedvességnek sem volt rossz ötlet megrendezni ezt a műsorsorozatot. A gyerekek a karácsonyi forgalom alakulá­sába is beleszólhatnak! Az Áfész egyévi mérlege A Galgavidéke Áfész terüle­tén sikeresen lezajlottak ~ a községekben rendezett rész- közgyűlések, amelyeken a szö­vetkezet tagjai meghallgatták és megtárgyalták a szövetke­zetük működésével kapcsola­tos beszámolókat. A részközgyűléseken meg­jelent szövetkezeti tagok elis­meréssel szóltak a Galgavidé­ke Áfész elmúlt évi eredmé- nyeiról, s azokról az erőfeszí­tésekről, amelyeket a szövet­kezet dolgozói a jobb áruellá­tás, a gazdagabb áruválaszték biztosításáért végeztek. Töb­béit?.' Sürgették új létesítmé­nyek építését, a régi, elavult üzletek korszerűsítését. A rész- közgyűléseken választották meg azokat a küldötteket is, akik a hévízgyörki November 21. Művelődési Házban de­cember 21-re összehívott kül­döttértekezleten képviselik a községek szövetkezeti tagjait és felelősséggel döntenek az el­következendő esztendők fel­adatairól, terveiről. Az értekezlet helyén kiállí­tást rendeznek a szövetkezet fejlődéséről, s erre az időpont­ra megjelenik a Galgavidéke Áfész Híradójának új száma is; Sakk és asztalitenisz Téli Kupa Galgamácsán Megtartották a Galgamá- csai Tsz SE tömegsportbizott­sága által szervezett összefo­gás Téli Kupa asztalitenisz- és sakk-csapatbajnokság máso­dik fordulóját. Az első for­Fiataloknak való Miről mesélnek az öregek? Ha valamit meg szeretnék tudni falum gazdag néphagyo- mány-anyagából régmúlt idők dolgos hétköznapjairól, vagy jókedvű ünnepeiről, nagyon könnyű a dolgom. Megvárom a hétfő estét, bekopogok a hévízgyörki művelődési ház nyugdíjasklubjába és ha oko­san viszem a szót, máris kez­dődik a mese. Egyszer volt, hol nem volt... Lassan készült Most a télről beszélgetünk. A parasztember életében a tavasz nyár, kora ősz a leg­fárasztóbb, legdolgosabb idő­szak. Szánt, vet, arat, kapál kora hajnaltól késői estig, lá­tástól vakulásig dolgozik, hogy megtölthesse kamráját, pipcéjét. Ezért torlódtak télre és kora. tavaszra az ünnepek. A komák, sógorok és szom­szédok ilyenkor , látogatják egymást, mondanak köszöntőt és bort vagy pálinkát isznak. A téli névnapokon — Már­ton, András, Milkós, István, János napján — hangosabbak a porták, hiszen ezeket a név­napokat általában disznótorral kötik egybe. Luca napjára te­relem a figyelmet, amely az év legrövidebb napja, s amelytől számítjuk a nappalok hosszab­bodását. Vagyunk vagy har­mincán a klubban, de minden­kinek van mondanivalója. Akik kártyáztak vagy sakkoz­tak, most bekapcsolódnak a beszélgetésbe, s alig győzöm jegyezni 13-ának, Luca napjá­nak hévízgyörki szokásait. — A férfiak valamikor ezen a napon kezdtek a Luca-szék készítéséhez, melynek minden darabját egy-egy nap farag­ták, s a szék minden darab­jához más és más fát használ­tak. Lassan készült, mert a karácsony böjtjén tartott éj­féli misére kellett készen len­nie. Biztos ezért született a mondás, ami lassú, körülmé­nyes munka esetén még ma is elmarasztalóan hangzik: úgy készül, mint a Luca széke. Tizenkét nap — Ha valaki az éjféli mi­sén ráült vagy ráállt a székre, az meglátta a nagy szarvú, szőrős mellű boszorkányokat a templom sejtelmes félhomá­lyában, s ezzel megtudta, hogy a faluban kik a boszorkányok. De mindez csak egy pillanatig tarthatott, mert ha valámelyik boszorkány észrevette a kíván- csiskodást, bizony nem volt kímélet: széttépték, szétcibál- ták a titkukat kutatót, lehetett az szűz lány, vagy hétgyerekes anya. A Luca székét használók futottak hát haza, vissza sem néztek, csak szórták maguk után az apró mákszemeket. Hogy miért? Beszélgetőtár­saim ezt is megmagyarázzák. — A boszorkány — ha eset­leg a kíváncsiskodó nyomába eredt — nem tudott ellenáll­ni a fehér hóban kékellő mák­szemeknek, összeszedte azokat, így a menekülő tetemes előny­re tett szert. Otthon bezárta az ajtót, a kulcslyukat megkente fokhagymával és ezzel bizto­sította nyugalmát, ugyanis a hagyma illatától irtóztak a bo­szorkányok. Persze, így is elő­fordult, hogy egy-egy asszonyt vagy férfit éjszakánként meg­nyomtak a boszorkányok, rá­ültek a kíváncsiskodók mellé­re, hogy azok alig kaptak le­vegőt. így volt. Hogy igaz volt-e? Ma már a kérdésen is nevet­nek a nyugdíjasok. Rádió, te­levízió, újságok, előadások, az unokák magyarázatai eloszlat­ták a babonás hitet, de azért az asszonyok között — állítják — vannak, akik félig-meddig még mindig hisznek a régi mesékben. — Aztán olyan is volt — veszik fel többen a beszéd fonalát —, hogy Luca napján nem volt szabad varrni. A Lu- ca-napi öltésekkel bevarrták a tyúkok tojóját, s a ház egész évre tojás nélkül maradt. — Hiszik? Nevetnek a kér­désen, de azért az asszonyok a világ minden kincséért sem vennének tűt meg cérnát Luca napján a kezükbe: — Tudjuk, hogy nem igaz — biztosítanak nyugdíjas barátaim —, de azért sosem lehet tudni... Az elkövetkező esztendő időjárásának a megjövendölé­se is Luca napjához kötődik. Ezen a napon kezdték írni, hogy milyen idő járja a követ­kező esztendő hónapjaiban. A Luca napjától karácsonyig terjedő időszak pontosan ti­zenkét nap. Minden nap egy- egy hónapnak felel meg. Ami­jártunk Luca napján. — zik, olyan lesz a január és így tovább. Sok türelem — Ezt elhiszik? — Régi megfigyeléseken alapulhat ez a hiedelem. Biz­tos, a meteorológusok is figye­lik ezeket a napokat. Neve­tünk. — Valamikor köszönteni is jártunk Luca napján — mondja a legidősebb. — Hogy is kántáltunk? Mit is mond­tunk? Luca, Lu^a, kitty, kotty, / Sáp, sáp, rúd, rúd, kukurilcú! / Kutatjuk az emlékét a mon­dókának, de senki sem emlék­szik a szövegből többre, csak azt tudják, hogy sok jót kí­vántak a ház minden lakójá­nak, akik a jókívánságokért kaláccsal, forralt borral fizet­tek. És mennyi mindenről tud­nak ezek az emberek. Szeren­csémnek tartom, hogy részese lehetek elbeszéléseiknek, s biz­tatom őket: a hosszú téli esté­ken mondják el unokáiknak a régi élet hiedelmeit, szoká­sait, mert ez is segíti megis­mertetni az utódokkal, hogy ezer meg ezer munkás óra, sok-sok türelem és szorgalom alkotja alapját annak a világ­nak, amely ma körülvesz ben­nünket. Fercslk Mihály dulóban még 8—8 csapat ver­senyzett, mostanra számuk kettővel növekedett. Vendég­ként volt itt Veresegyház A és B sakkcsapata, illetve az őr- bottyáni asztaliteniszezők két csapata. Mindkét sportágban jó ver­seny volt, a sakkasztalokhoz húszán ültek. A két forduló alapján sakkban a győzelmet az összefogás SE csapata nyerte (Tóth András—Németh Ferenc 15,5 pontot szerzett.) Második helyen a Tsz Medosz csapata végzett (Fóti László— Filó János 14 pont). Harmadik ( az erdőkertesi csapat, 13 ponttal. Egyéni versenyt is rendeztek. Ennek első helye­zettje Nyevelka András, a Galgamácsa játékosa. A csapa­tok oklevelet, plakettet és könyvjutalmat kaptak. A gal- gamácsai általános iskolában tartott verseny rendezői min­den dicséretet megérdemelnek. Asztaliteniszben a győzel­met az összefogás SE csapata aratta veretlenül. (Fóti József, Tóth András). Második helyen a Galgamácsai Tsz Medosz csapata végzett (Boromissza Károly—Kecskés Szabolcs), a bronzérmet az őrbottyáni asz­talitenisz-csapat' kapta. Az egyéni versenyt Tóth András nyerte veretlenül. Kerepest arcsa Lakástűz Lakástűzhöz riasztották a gödöllői tűzoltókat az élműit hét végén Kérepestarcsára. A Kápolna utca 5. alatt két szoba, egy konyha és egy kamra berendezése úgyszól­ván teljesen kiégett. A tűz okát még vizsgálják, a lakás­ban a becslések szerint mint­egy 20—25 ezer forintos kár keletkezett. ISSN 0IS3-18T» iGOdOllőt Hírlap) száz darabból álló gyűjtemény restaurálása már folyik. Más kisiparosoktól néhány értékes bútort is megvettek. Ugyan­csak az idén restaurálták a Lhotlca-féle kovácsműhely anyagát, amely egymagában ötszáz tárggyal gyarapította a múzeum gyűjteményét. Mint már említettük, az aszódi Petőfi Múzeum tevé­kenységéhez szorosan hozzá­tartozik a helytörténeti tanul­mányok gondozása és megje­lentetése. A múzeumi füzetek 14. számában például öt érté­kes dolgozatot adtak közre, s több munka van előkészület­ben. Nem szóltunk még a mú­zeum idei közművelődési tevé­kenységéről, arról, amely va­lóban a nagyobb nyilvánosság előtt zajlik. Három állandó ki-, állítás tekinthető meg: az egyik a Petőfi Pest megyében

Next

/
Thumbnails
Contents