Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

6 y(ahm 1980; DECEMBER 16., KEDD Igazi ezüstvasárnap Bő választék várta a vevőket A korán jött hideg és hava­zás után az ezüstvasárnapon végre kellemes, napfényes időben indulhattak útnak a vásárolni szándékozók. Érde­mes volt-e? Ügy tűnik, igen; hiszen az idén minden eddi­ginél nagyobb áruválasztékot találhattak az üzletekben. Emléke sincs már a tavalyi év végének, amikor szinte egyik napról a másikra fogy­tak el a televíziók, egyes ipar­cikkek és kabátok a boltok­ból. Importáruk Budapesten a Skála, az Ex­po és a Centrum áruházak több száz millió forintos kész­lettel várták a vevők tízez­reit. Pest megyéből is sokan utaztak a fővárosba. Ám azok sem csalódtak, akik otthon, vagy lakóhelyükhöz közelebb akartak bevásárolni. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak 120 üzlete tartott ezüstvasár­napot, délelőtt 9-től 1 óráig. Mint Telekes Imre áruforgal­mi osztályvezető elmondta, a múlt szombatig megérkezett a boltokba az Amfora áruja, köztük a francia pohárkész­letek — tűrhető áron. Kap­tak elegendő lemezjátszót, magnót, rádiót, erősítőt stb. Mintegy 10—12 millió forint értékű, tőkés importból szár­mazó cikket hoznak forga­lomba a karácsonyi vásárban. Nehézséget okoz, hogy kevés az új típusú színes televízió, és az olcsó háztartási gép, mint a vasaló, kávéfőző és kávéőrlő. A Pest megyei- Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 60 boltjában — mint Békés Sán­dor áruforgalmi főosztályve­zető elmondta —, rendkívül élénk volt a forgalom. Jel­lemző: a váci Dunakanyar Aruház a tavalyi ezüstvasár­napon 400 ezer forintot forgal­mazott ; most pedig 750 ezer forintot. Cegléden, Érden és más városokban is sokan vá­sárolták a női és férficsizmá­kat, ingeket, a kötöttárut. Műszaki cikkek Igazi csúcsforgalom volt va­sárnap délelőtt a váci Naszály Áruházban is. Reggel, a nyi­tás után hamar benépesült a környék legnagyobb áruhá­zának mindkét szintje, s bi­zony, dél felé sem csökkent az érdeklődés. Az ünnepi for­A gödöllői áruházban legtöbben a ruházati osztályt keresték fel galomra 35 millió forintos árukészlettel készültek fel. Az olcsóbb áruk mellett helyet kaptak a tartós fogyasztási cikkek is. Például a bútorok választéka igen bőséges volt, bár ebből kevesebbet vásá­roltak. A legnagyobb érdek­lődés a vegyes osztályon volt, ahol elsősorban a műszaki cik­keket keresték a vevők. Ke­lendő volt a színes televízió, amelyből ugyan, csak nagy képernyős volt, de ezt 500 fo­rint árkedvezménnyel adták. Rozinái Gyula, a vegyes osztály vezetője elmondta, hogy közel 13 millió forint az osztályon lévő árukészlet ér­téke. A műszaki cikkeken kí­vül igen kelendőek a kozme­tikai szerek is. A Skála-Coop keretében több, tőkés import­ból származó áru is megtalál­ható a polcokon. A legtöbben aszóid alma- és. .a fa-készít­ményeket keresik. A legkisebbekre is gondol­tak az áruház vezetői. Bár, mint Tóth István igazgatótól megtudtuk, játékok terén az országos ellátás gyengébb volt, mint tavaly. Viszont akadnak újdonságok a szeré­nyebb választék ellenére is. Ilyen például a Rodolfó-tár- sasjáték vagy a különféle ér­zékelő játékok, amelyek fej­lesztik a gyerekek halló-, ta­pintó- és érzékelőszerveit. A drágább játékok közül a sakk­automatát érdemes kiemelni. Küldöttgyűlés Szentendrén Milliók közös munkából Bét végén 98 küldött, s -64 meghívott gyülekezett Szent­endrén, a Vízügyi Dokumen­tációs és Továbbképző Intézet •kultúrtermében, hogy meg­hallgassa Korcsok Edit, a HNF Szentendre városi bi­zottsága titkárának beszámo­lóját, valamint megválasszák az új bizottságok, elnökség tagjait és az új titkárt. A vá­rosi küldöttértekezleten ott volt dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának PMO-vezstője, dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi bizottságá­nak első titkára, Lengyel Zsu­zsa. a HNF Országos Tanácsa szervezési osztályának munka­társa, Sipos Árpád, a HNF Pest magyei Bizottságának tit- kárhelyettese, Maros völgyi La­jos tanácselnök, valamint a város politikai és társadalmi életének vezető egyéniségei. A küldöttértekezletet Tur- csányi Imréné, az MSZMP Szentendre városi bizottsága osztályvezetője nyitotta meg. majd a népfront öt évet fel­ölelő munkájáról hangzott el beszámoló. Így a szervezeti életről, a testületi munkáról, a béke-barátsági tevékenységről, a szövetségi politikáról, a mű­velődéspolitikai tevékenység­ről, valamint a városban szervezett társadalmi munká­ról. A városban 1978-ban 6 millió 515 ezer forint volt az 'értéke a társadalmi munká­nak, ebből egy főre 334 forint 'jutott. Ez a szám 1979-ben már 9 millió 195 ezer forint­ba, az egy főne jutó összeg pedig 538-ra emelkedett. Az idei esztendőben 9 millió 381 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a városiban dolgozó üzemek, szocialista 'brigádok és lokálpatrióták. Az elmúlt öt esztendő alatt, öisz- szesen 30 millió forint társa­dalmi munkával segítették a városfejlesztés góndjainak megoldását, s ebből a tekin­télyes összegből egymillió ki­mondottan a lakossági tevé­kenységiből adódott. A beszámoló után tizen­nyolcán kértek szót. A kör­nyezetvédelemről, az állam- polgári fegyelem megszilárdí­tásáról, a honismereti munká­ról szóltak, s egyúttal értékel­ték, kritizálták a műemléki bizottság tevékenységét, szor­galmazták Kőhegy fejlesztését is. Tárnia volt még a kertba­rátok és kisál'laittenyésztők működése, keveselták a város­ban élő művészek részvételét a gyermekek művészeti neve­lésében. A felszólalásokra adott vá­lasz után a küldöttek megvá­lasztották a népfront 60 tagú szentendrei városi bizottságát, a 15 tagú elnökséget és a 7 megyei küldöttet. A HNF városi bizottságénak titkárává isimét Korcsok Edi­tet, elnökévé pedig Puppán Jenőt választották. Matchbox autók között válogat Gödöllőn Szűcs Béla és kisfia Bärezä Zsolt1 felvételei­Ami viszont nincs: olcsóbb babák és mackók. Az ajándékosztályon a vá­sárlók körében a legnagyobb érdeklődést az asztali gázön­gyújtók, fali dísztányérok, öt­vösmunkák váltották ki. Dél­után két óráig, a nyitvatartás végéig mintegy 550 ezer fo­rint értékű áru fogyott el. Vásár után vásár A gödöllői Áfész-áruház fel- töltött raktárakkal várta az ezüstvasárnapi vásárlókat: a múlt évinél 4—5 millió fo­rinttal nagyobb árukészlet­tel rendelkeztek — összesen 39 millió forintos volt a kész­letük. Reggel 9-től 1 óráig csaknem egymilliós forgal­mat bonyolítottak le. Bár az utóbbi időben a budapesti HÉV-végállomásnál megnyílt Sugár áruház és a Skála- Expo sok gödöllőit elcsábít — pedig sokszor ugyanazt az árut is megkaphatnák hely­ben, amiért egy órát utaz­nak —, ezen a vasárnapon nö­velte az áruház forgalmát az, hogy országos állat- és kira­kodóvásárt is tartottak a vá­rosban. A vásározás után sokan tértek be az áruházba. Jó néhányan szerencsésen jártak, hiszen a ruházati cik­keket 30 százalékkal olcsób­ban árusították, a karácsony­ra való tekintettel. Így ezen az osztályon fordultak meg legtöbben. A vas-műszaki osz­tályon 20 százalékkal olcsób­ban adták a grillsütőt, cent­rifugát, a Gála gáztűzhelyet, olaj kályhákat, a sztereórádiók egyes típusait. Az ezüstvasár­nap slágere az Akai és a Sa­nyo dack volt, és a japán magnókazetták. Még az arany- vasárnapra is maradt belőlük. Ugyancsak erre az alkalomra jelentek meg a pultokon a francia és nyugatnémet illat­szerek, kozmetikai cikkek. A gyerekek nagy örömére Match­box kisautók között is lehetett válogatni. Az áruház előtt vá­gott és gyökeres karácsonyfá­kat is árusítottak;, az előb­binek métere 26 forint volt. Csitári—Palád! A jók közül a legjobbak Tanácskoztak az önkéntes tűzoltók Az újságok hasábjain meg­lehetősen gyakran tűnnek fel a tűzesetekről szóló híradások. Lapunkban is gyakorta helyet kapnak ilyen jelentések. Mun­katársaink estéről estére ér- déklődnek telefonon a Pest megyei Tűzoltópariancsnoksá- gon: történt-e valami? örü- lünik, ha nem. De akkor is, ha azt halljuk: a gyári vagy a helyi önkéntes tűzoltók gyors közbelépésének köszönhetően az anyagi kár jelentéktelen, személyi sérülés nem történt. Nőtt a megbecsülésük Az önkéntes tűzoltók egyre nagyobb szerephez jutottalt az utóbbi években, s ezzel együtt társadalmi rángj ült, megbecsü­lésük is nőtt. Az önként vál­lalt feladat nemes volta mel­lett szólnunk kell arról is, hogy az önkéntesek kellő szak- irányításban Részesülnek az állami tűzoltók részéről — enélkül nem tudnának olyan eredményesen közbeavatkozni a veszély óráiban, mint ahogy teszik. A megelőzésben és a gya­korlati tűzvédelmi munkaoan egyaránt fontos helyet foglal­nak el a jövőben az önkénte­sek, akiknek küldöttei részt vesznek majd a január végén megrendezendő országos érte­kezleten, amelyet a Belügymi­nisztérium munkáját önkén­tesen segítők számára tarta­nak. Ennek az országos esemény­nek egyik megelőző állomása volt az a megyei tanácskozás, amelyet szombaton délelőtt tartottak a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem aulájában. Pest megye több mint 14 ezer önkéntes tűzoltójának, vállala­ti és ifjúsági csoportjának képviseletében 320-an jelentek meg itt: az önkéntes tűzoltó­egyesületek elnökei, titkárai, parancsnokai és az ifjúsági szervezeteik irányítói. Ilyen nagyszabású rendezvényt ed­dig nem tartottak még a tűz­oltók Pest megyében. A tanácskozáson megjelent dr. Gerencsér Árpádné, az MSZMP Pest megyei bizottsá­ga közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője, Varga Károly tűzoltó ezredes, a BM Tűzoltóság országos pa­rancsnoka, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, dr. Husti István, a KISZ Pest megyei bizottsá­gának első titkára, Takács Fe­renc honvéd ezredes, a Pest megyei Polgári Védelem pa­rancsnoka, Üjvári András tűz­oltó ezredes, a Pest megyei Tűzoltóság parancsnoka, Szabó Károly rendőr alezredes, a megyei rendőrkaiptányság he­lyettes vezetője. Jobb technika Újvári András, a megyei tűzoltóság parancsnoka beszé­dében méltatta segítőiket, az önkénteseket. Elmondta, az évek során sokat fejlődött szervezettségük, javult techni­kai eszközökkel való ellátott­ságuk. Az egyesületek fenntar­tói — a tanácsok — mind nagyobb figyelmet fordítottak rájuk, de ez korántsem jelen­ti azt, hogy elégedettségre lenne okunk. A jövőben az eddiginél is jobban kell támo­gatni, erősíteni a tűzoltó egye­sületeket, s gondoskodni a tagság utánpótlásáról, megbe­csüléséről. A beszámolóhoz többen hozzászólitak — a 14 jelentke­ző közül idő hiánya miatt csak nyolcán kaptak szót —, s elmondták az egyes terüle­teken jelentkező sajátos prob­lémákat, illetve eredményeket, így: Szűcs László önkéntes tűzoltó százados, az abonyi nagyközségi tanács elnöke, a •helyi önkéntes tűzoltó egyesü­let elnöke; dr. Kocsis János vállalati tűzoltó százados, a Nagykőrösi Konzervgyár vál­lalati tűzoltósága vezetőségi tagja; Csizmadia Endréné, ön­kéntes tűzoltó főzászlós, a tá- piószőllcai általános iskola igazgatója; Bar dó Ferenc szá­zados, Budaörs önkéntes tűz­oltóságának parancsnoka; dr. Csalóczky György, a megyei tanács vb-titkára; Mekler László önkéntes tűzoltó főhad­nagy, a dunavarsányi általá­nos iskola tarára, az önkéntes tűzoltó egyesület ifjúsági fele­lőse; Vámos Géza, a monori önkéntes tűzoltó egyesület el­nöke és Varga Károly tűzoltó ezredes, a Tűzoltóság országos parancsnoka. A tanácskozáson megválasz­tották azt az öt küldöttet, akik 1981. január 30-án és 31-én, a Belügyminisztérium __ munká­ját önkéntesen segítők II. or­szágos értekezletén képviselik majd a Pest megyei önkéntes tűzoltókat. Jutalmak és dicséretek Ezt követően dicséreteket és jutalmakat adtak át. A kiváló társadalmi munkáért minisz­teri dicséretben hárman ré­szesültek. A megyei tűzoltó­parancsnok több eredményes munkát végző önkéntesnek nyújtott át jutalmat, illetve dicséretet. . Nyilvánvaló, hogy a tanács­kozáson csupán a jók közül is csak a legjobbak részesülhet­tek elismerésben. Jusson csak eszünkbe Jó­zsef Attila verse; amikor az­zal hívja a gyermek álmát: „tűzoltó lesz, vagy katona ... Első helyre teszi a tűzoltósá­got. Mert ki ne szeretett vol­na tűzoltó lenni gyerekkorá­ban? Most 14 ezren vannak a me­gyében. önkéntesen. P. J. A Dunai Kőolajipari Vállalat az ország egyik legtűzveszélyesebb üzeme. A tűzoltók a közelmúltban új, lángbiztos ruhákat kaptak, s ezekben rendszeresen gyakorlatoznak a gyárban létesített pályán A jövő esztendő A rokkantak éve Alapvetően a társadalom fel­adata, hogy rokkant tagjai életét, oktatását, munkaválla­lását, egészségügyi ellátását megkönnyítse, és segítse sza­bad idejük tartalmas eltölté­sét — hangsúlyozta hétfői sajtótájékoztatóján Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Az ENSZ-iközgyűlés XXXI. ülésszaka a rokkantak évének nyilvánította a jövő esztendőt. A határozathoz csatlakozott, s az akcióprogramból tevé­kenyen részt vállal a Magyar Népköztársaság is. Mint a sajtótájékoztatón el­hangzott, mindenekelőtt azt szükséges feltárni: mit jelent a rokkantság — milyen gon­dokkal jár, és milyen módon segítheti a társadalom azok megoldását. Az ENSZ ajánlásával össz­hangban, az egész társadalom gondoskodásának továbberősí­Olagkályhák tax ItöM-köJ Takarékos otthonmelegítő Elkészült az új típusú, ener­giatakarékos olajkályhák pro­totípusa a Mechanikai Művek­nél. A gyártási engedélyt a vállalat megkapta, s így a jövő évben megkezdődik a sorozatgyártás. Mintegy három . százalékkal fogyasztanak kevesebbet az'új készülékek a hagyományosak­nál, ezért egy közepes nagysá­gú kályha egy átlagos méretű lakásban, napi 12 óra fűtést számolva, naponta 0,8 liter olajjal fogyaszt kevesebbet, tehát hathónapos fűtési sze­zonnal számolva 144 liter fű­tőanyagot takarít meg. A konstruktőrök a különbö­ző méretű lakások figyelembe­vételével négytagú termékcsa­ládot terveztek. A legnagyobb gondot a hatásfok növelésére fordítotfák. Automata huzatszabályozót építettek be a kályhákba, ami megakadályozza, hogy a meleg a kéményen át kiszökjön, s ugyanakkor megfelelő arány­ban adagolja a levegőt. Az új kályháknak a kezelése is egy­szerűbb a hagyományosokénál, és könnyen szétszedhetők, s ez megkönnyíti a karban­tartást. A gyártás megindításához már beszerezték az új gépso­rokat. Jövő év második felé­ben indul a termelés, s a ter­vek szerint a gvár évi 140 ezer kályhát adhat át a kereskede­lemnek. tése, a családok és kisebb kö­zösségek felelősségérzetének fokozása, a rokkantak aktivi­tásának ösztönzése a hazai jö­vő évi eseménysorozatok célja, melyek koordinálására létre­hozták a nemzeti szervező bi­zottságot. Különösen fontos mutatott rá a miniszter — hogy az egészségügyi, állami és társadalmi szervezetek elsősorban a rokkantság, az egészségkárosodás meg­előzésével foglalkozzanak. Ennek előse­gítésére a többi között javíta­ná kell az egészségügyi ellátást és felvilágosítást, hogy minél kevesebb fogyatékos gyermek szülessen, és fokozottabb fi­gyelemmel kísérjék a munka- védelmi előírások betartását, a balesetek megelőzése érdeké­ben. A megváltozott munkaké­pességű és rokkant személyek beilleszkedési feltételeinek megteremtése, a rehabilitációs munka javítása érdekében az eddigieken túl olyan gazdasá­gosan megvalósítható szerve­zési, újítási és fejlesztési kez­deményezésekre van szükség, amelyek a megváltozott mun­kaképességűek ésszerű foglal­koztatását segítik elő, s emel­lett megteremtik a szolgálta­tások, a kereskedelem, a köz­lekedés, az építés és városfej­lesztés, a kultúra és sport te­rületén azokat a lehetősége­ket, amelyekkel megkönnyítik a rokkantak egyenrangú részvételét a közösség éle­tében. A miniszter végezetül fel­hívta a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű rokkantak­kal való törődés ne legyen kampányfeladat, az intézkedé­sek ne csak 1981-re vonatkoz­zanak. hanem váljanak szer­ves részévé a humanista tár­sadalompolitikánk mindennapi gyakorlatának.

Next

/
Thumbnails
Contents