Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

I BEFEJEZŐDÖTT Ä SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS JÓVÁHAGYTÁK A HA TÁRÓI A TTER VEZETET Vasárnap reggel fél 9- kor plenáris üléssel folytat­ta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Mé­hes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és Bru- tyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tag­ja is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nevében bejelentet­te, hogy a programnak megfe­lelően szombat délután meg­tartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában vala­mennyi küldött és a meghívot­talt jelentős hányada részt vett. Bejelentette, hogy a szekcióülések értékelésére vi­taösszefoglalójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára visz- szatér. A vasárnapi tanácskozás el­ső hozzászólója Moldován Gyula, a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára volt, aki hang­súlyozta, hogy szemléletválto­zásra van szükség a szakszer­vezeti mozgalomban, s rámu­tatott, hogy a mai és a hol­Szavaz a kongresszus napi szakszervezeti munka fő területe az üaemi alapszer­vezet. Luciano Lama, az Olasz Általános Munjkás&zövetség főtitkára mindenekelőtt a ma­gyar szakszervezetek és az ál­tala képviselt olasz hármas szövetség — a Cgil-Cisl-Uil — között kialakult jó kapcso­latokról, együttműködésről szólt. Utalt arra, hogy a szak­szervezetek történelmi hivatá­sa minden országban a dol­gozók érdekeinek védelme. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke a tanácsok és a szakszervezetek gyümölcsö­ző együttműködésével, közös tennivalóival foglalkozott. Nagyra értékelte a szakszer­vezetek területi munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszakban csaknem húszmilliárd forint értékű társadalmi munka gyarapítot­ta a lakóhelyi környezetet. Szólt arról, hogy a szakszer­vezetek is nagyobb segítséget adhatnak az államigazgatás­nak az állampolgárok életét GÁSPÁR SÁNDC A kongresszus élénk vitája, a plenáris és a szekcióülése­ken elhangzott sok javaslat, kezdeményezés azt fejezi ki — mondotta Gáspár Sándor —, hogy a szakszervezeti tag­ság együtt gondolkodik, s kész együtt cselekedni, közös erőfe­szítéseket tenni a szakszerve­zetek, az ország előtt álló fel­adatok megvalósításáért. Or­szágos jelentőségű, egész szak­mákat érintő kérdések csak­esetenként még megkeserítő sablonos, lélektelen ügyinté­zés, a szocialista közigazgatás szellemétől idegen bürokra­tizmus elleni fellépésben. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megállapította, hogy az ága­zatban most előtérbe került a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ács László, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szb-titkára a tsz alkalmazotti alapszervezetek munkájáról számolt be. Ábrahám Kálmán'építésügyi és városfejlesztési miniszter fel­szólalásában elmondotta, hogy az építőipar előtt változatla­nul nagy feladatok állnak a következő tervidőszakban. Az ágazat dolgozói képesek a megnövekedett követelmények teljesítésére. Ebben a szak- szervezet együttműködését ed­dig is nagyra becsültük, s to­vábbra is számítanak a szak- szervezeti aktivisták fokozott közreműködésére, támogatásá­ra. Örömmel számolt be ar­ról, hogy az országos törekvé­sekhez hasonlóan az ágazat­ban is jelentősen előbbre lép­tek az építők munka- és élet- körülményeinek javításában. Gudenusz László, a buda­pesti Táncsics Mihály Kollé­gium nevelőtanára a fiatal pedagógusok lakásgondjaira hívta fel a figyelmet. Dr, Sza­bó Irma, a Szolnok megyei Tanács szervezési, jogi osztá­lyának vezetője az államigaz­gatási munka egyszerűsítésé­ről, korszerűsítéséről beszélt. A felszólalás után az elnök javaslatára a kongresszus úgy döntött, hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelen­tése fölötti vitát bezárja. Ez­után Gáspár Sándor összefog­lalta a plenáris és a szekció­ülések vitáján elhangzottakat. R VITAZÁRÓJA úgy napirendre kerültek, mint az egyes kisebb kollektívákat foglalkoztató problémák, tá­jékoztattak figyelemre méltó eredményekről, de sokan rá­mutattak a szakszervezetek munkájának gyengeségeire is, vagyis a vita sokszínű volt, reálisan tükrözve a valóságos helyzetet. Mindez biztonság- érzetet ad további munkájuk­hoz a szakszervezeti vezető testületeknek, köztük azoknak, amelyeket rövidesen megvá­laszt a kongresszus. A kong­resszuson elhangzott • javasla­tok, kezdeményezések, a prob- lémákról-nehézségekről adott jelzések kifejezik, hogy az újonnan megválasztott vezető testületeknek nehéz feladatok­kal kell számolniok, s a mun­kastílusukon tovább kell ja- vítaniok ahhoz, hogy a felada­tokat sikerrel megoldhassák. A MOZGALOM BECSÜLETE A mostani kongresszussal lezárult periódus értékelése kifejezi, hogy a magyar szak­szervezetek munkájának új minőségi jegyei az utóbbi években felerősödtek, s a kongresszus e folyamat gyor­sítását sürgeti. A sok száz ezer szakszervezad aktivista, dol­gozó ember, aki a szocialista társadalom érdekében tévé kenytkedik, megstégfd'ésse! nyugtázhatja, hogy volt értel­me a sok erőfeszítésnek.' Nyolc-tíz évvel ezelőtt azt mondottuk: a magyar szak szervezeti mozgalomnak szük­sége van tíz esztendőre, két kongresszusra ahhoz, hogy erőteljesebben kirajzolódja­nak az adott viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vonásai. Ma már elmondhatjuk, hogy a-magyar szakszervezeti moz­galom valóban eljoglalta he­lyét a társadalomban, a társa­dalmi munkamegosztásban ön­állóan oldja -meg sajátos fel­adatait Tevékenysége hanmo- niikusabbá, egységesebbé vált. Túljutottunk azokon az idő­szakokon, amikor hol az egyik, hol a másik feladat ke­rült előtérbe oly módon, hogy túlzottan háttér-ba szorította az egyéb teendőket Így szo­rult időnként háttérbe a szak- szervezeteit érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciója vagy nevelőimunkája. Ma éppen az 'az egyik fő követelmény a (szakszervezeti munka iránt, (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Megállapodások aláírásával tárult as amerikai üzletemberek látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székhá­zában" fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Pet­roleum Corporation Igazgató tanácsának elnökét, a neves amerikai közéleti személyisé­get, aki a konszern más ve­zetőivel szombaton érkezett Budapestre. A találkozón je­A szünetben: Hunya István és Futó Erzsébet veteránok Losonczi Pállal beszélgetnek Holnap Összeül az országgyűlés A VI. ötéves terv és a jövő évi költségvetés törvényjavaslata szerepel várhatóan a napirenden Szerdán összeül az országgyűlés. Előreláthatóan a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztár­saság jövő évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1931—1985. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavasla­tot vitatják meg a képviselők. Olyan kiemelkedően fon­tos célokról tanácskoznak tehát, amelyeknek elérése — a XII. pártkongresszus határozatai alapján — a követ­kező fél évtizedben a fejlődés fő elemeit jelentik. A törvények tervezetét elő­zőleg megvitatták az ország- gyűlési állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok. E fórumokon másfél száznál több képviselő mondott vé­leményt, támogatásáról bizto­sítva a kormányt a tervnek országot, népet gyarapító va­lóra váltásában. Ígérték ezt nemcsak a maguk, hanem megbízóikba választópolgárok széles körének nevében is. Tehették, hiszen — s ez va­lamennyi bizottsági ülésen hangsúlyosan elhangzott — a népgazdasági tervkon­cepció társadalmi vitáin sokan megismerkedtek a gazdaságfejlesztés, az élet­színvonal-politika, a külkeres­kedelem 1985-ig szóló elkép­zeléseivel. Az előkészítő ta­nácskozásokon azt is kiemel­ték: a nehezebb külgazdasági körülmények ellenére elért eredményeket a választópolgá­rok elismerése övezi. A bizottsági üléseken felszó­laló képviselők megerősítették, hogy a gazdasági tevékenység­nek mindenekelőtt a népgaz­dasági egyensúly — ezen be­lül a külgazdasági egyensúly helyreállítását és megszilárdí­tását kell szolgálnia. Ez szük­ségszerűen együtt jár a nem­zeti jövedelem belföldi fel- használásának számottevően lassúbb emelkedésével. Éppen ezért az életszínvonal, az életkö­rülmények elért eredmé­nyeinek megőrzése lehet a cél. A megállapítás árnyalt ága­zati terveket, s több területen a lakosság ellátását kiemelten javító, nagy erőforrásokat mozgósító fejlesztési elképze­léseket takar. A szociális és egészségügyi bizottságban pél­dául a képviselők örömmel állapították meg, hogy 1985-ig tovább javul a fekvőbeteg­ellátás, gyarapodik a kórházi ágyak száma. Ide kívánkozik az általá­nos iskolák építésének ki­emelt programja, hiszen a következő tervidő­szakban az osztálytermeket igénylő demográfiai hullám nagy összegű beruházásokat kíván. Ehhez természetesen elen­gedhetetlenül kapcsolódik a gazdasági hatékonyság erőtel­jes növelésének követelménye, a tudományos és műszaki vív­mányok eredményesebb gya­korlati alkalmazása, a terme­lés szerkezetének gyorsabb korszerűsítése és a nemzetközi versenyképesség erősítése. A fejlődés minőségi jel­lemzőjén lesz még inkább a hangsúly — ez a gondolat fogalmazó­dott meg többek között az ipari, valamint a terv- és költségvetési bizottság vitájá­ban. Az eddiginél nagyobb fegyelem, felelősség és kezde­ményezőkészség az, ami — le­gyen szó gyárról, mezőgazda- sági üzemről, vagy kutatóinté­zetről — a mindennapos mun­kában a kijelölt célhoz visz. len volt Marjai Józsej, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizott­ságának elnöke. Marjai József — ugyancsak hétfőn — az Országházban megbeszélést folytatott dr. Ar­mand Hammerrel az Occiden­tal Petroleum és az érdekelt­ségi körébe tartozó cégek, va­lamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatai­ról és más különös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megálla­podások aláírásával zárultak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vo­natkozó műszaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködésről keretmeg­állapodást írtak alá. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Bu­dapestről. Betegápolásra készen A Minisztertanács elnöke avatta fel a dél-pesti korbácsát Megépült a főváros új kór­háza, a dél-pesti, s keddtől a gyógyítás szolgálatában áll. Az intézményt — amelynek im­pozáns épületcsoportja a pest- erzsébeti kiserdő szomszédsá­gában, kertes családi házak övezetében magasodik, túlnőve a közeli lakótelep panelhá­zain — hétfőn ünnepélyesen avatta föl Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Az eseményen Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke- bejelentette: a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy az új kórházat Jahn Ferenc­ről, a kommunista mártírról, a szegények orvosáról neveZi el. Köszöntötte a főváros ta­nácselnöke a névadó özvegyét, aki szintén részt vett az ün­nepségen. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter mondott ün­nepi beszédet, majd az új kórházat a főigazgató, Ra- dinszky Józsej főorvos mu­tatta be a vendégeknek. Magyar—szovjet kulturális bizottság Kormányközi tárgyalások Moszkvában hétfőn délelőtt megnyílt a magyar—szovjet kormányközi kulturális KÖZELET Nyitrai István, a KISZ KB titkára vezetésével hazaérke­zett Moszkvából a KISZ Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amely a Komszomol Központi Bizottságának meg­hívására december 8. és 13. között tett látogatást a Szov­jetunióban. A delegációt fo­gadta Borisz Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára is. Chambis Michaclides főtit­kár vezetésével a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsa meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Ciprusi Paraszt Szövetség (EKA) kül­döttsége. A vendégek Czim- balmos Bélával, a TOT fő­titkárával a két szövetség kö­zötti kapcsolat bővítéséről tárgyalnak, majd felkeresnek több tsz-t és megyei szövetsé­get is. együttműködési bizottság 17. ülése. Az ülésen a magyar küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterelnök­helyettes, a szovjet küldöttsé­get Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezeti. A magyar delegáció vasárnap érkezett a szovjet fővárosba. Aczél György hétfőn talál­kozott Mihail Zimjanyinnal, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen a két ország kulturális kapcso­latai, az ideológiai munka kérdései szerepeltek a megvi­tatott témák között. | Ma: 12 oldal PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Ára 1.20 forint 1980- DECEMBER 16., KEDD

Next

/
Thumbnails
Contents