Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

Ä, <éé w 1980. DECEMBER 3., SZERDA k/í\ mat) 3 Hajnalban Elindult az első szállítmány A gyerekeknek öröm a tél. Vidáman vettél: birtokukba szánkóikkal a Vác környéki dombokat Az új kérdésekre, új válaszokat kell adni Atxéi György beszéde a fővárosi párEeskisván (Folytatás az 1. oldalról) Hajnali 4 óra van. Hó takaró alatt kókadozik a táj, szürke fellegek árnyékot vetnek a csi­korgó, keményre fagyott föld- útra. Erőtlen, pislákoló lám­pasor vezet az Észak-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat vecsési üzeme elé. Sül a kenyér Bent halkan dolgozik az alagútkemence. Ontja a szőke, illatos kenyeret, egy műszak alatt összesen 40 mázsát. Az első szállítmány már útban van Üllő felé. Ezen a napon két község 41 boltjában várják a pékárút. Mestyán András csoportve­zető mellé szegődöm. Á da­gasztógépeket kerülgetve be­toppanunk a lisztraktárba. — Csak ez a néhány zsák van — kapja el csodálkozó pil­lantásomat. — Tán még egy napi adag sincs. Akadozik a szállítás, ilyen időben nehe­zen érkezik meg a liszt a pili~ si, a kókai, a pándi malmok­ból. És a kocsi is kevés. Délelőtt pedig meg kell jön­nie, ha kenyeret akarunk süt­ni. Közben megérkezik az üzem­vezető, Bottyán Miklósné is. Rögtön a telefon után nyúl, a monori üzemcsoportot hívja. Vitatkoznia kell, de kialkudja a lisztet. — Nekik sem könnyű — for­dul felém a kagylót letéve. — összesen két kocsijuk van az egész monori járásra. Nem is igen bírják a nagy strapát, a hepehupás utakat. — Pedig jó volna, ha leg­alább 10 napos készletünk len­. Tej, liszt, cukor, kenyér, rizs. Ezeknek az alapvető élel­miszereknek, jöhet akármek­kora tál, nem szabad hiányoz­nia az üzletekből. S ha egy napig úgy is látszott, hogy úr­rá lesz rajtunk a hó, tegnap­ra Pest megyében rendeződött a helyzet. Segítség a fővárosnak is Tejipari Vállalat, Cegléd, Demeter Tibor termelési osz­tályvezető: Törtei, Újszilvás, Csemő hétfőn egyáltalán nem kapott tejet, autóink nem tudták megközelíteni az üzle­teket. De több községben csak a főútvonalak melletti üzle­tekhez jutottunk el, oda vi­szont több árut raktunk le. Vácott és környékén ennél is jobb a helyzet, a tejeskocsik a legtávolabbi községeket is ellátták, bár előfordulhat, hogy késnek néhány órát. Tóth Zsiga Miklós főművezető sze­rint több baj van a beszállí­tásokkal. Négy járat nem ért be Nógrád megyéből 18 ezer liter nyers tejjel, de bőven van tartalék, minden igényt ki tud­nak elégíteni. Sőt a főváros el­látásába is besegítenek, az éjszakai műszakban túrót gyártottak az elmaradt dunán­túli szállítások pótlására. Ceglédről az anyatejbegyűjtő állomásról normális körülmé­nyek között motorkerékpárral szállítják ki a rászorulóknak az anyatejet, A kétkerekű jármű­vek most használhatatlanok, de gyalog mindenhová eljut az életet jelentő anyatej. Pest—Nógrád—Komárom me­gyei Élelmiszer Nagykereske­delmi Vállalat, Biner József kereskedelmi igazgatóhelyet­tes: Vissza kslístt fordulnia Hétfőn délelőtt autóik a te­lephelyet igyekeztek megsza­badítani a töméntelen meny- nyiségű hótól, a gépkocsiveze­tők közül sokan egyébként is késve érkeztek be munkahe­lyükre. A vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy ezekben a rendkívüli napokban az alap­vető élelmiszercikkek szállítá­sára koncentrálnak, hiszen a szokásos két forduló helyett a ne. A lisztet pihentetni kell. mert csak akkor lesz sima, jó formájú, ízletes kenyér. Kü­lönben össze’.apul, szétreped, főleg, ha hideg a liszt. És most az. Lapátot ragadtak — A kiszállításnál is nagy a tortúra. Leesett a nagy hó, a kocsik nem tudtak kimenni a kapun. Aki tehette, lapátot ra­gadott, de sehogy sem boldo­gultunk. A segítség pedig ké­sett, a tanács csak délelőtt 10 után küldte a hóekét. Ren­des körülmények között dél körül minden bolt megkapja az árut, most pedig az utolsó fuvart délután 6-kor indítot­tuk el. — A kocsik többször is el­akadtak a hóban. Traktorral kellett kivontatni őket. De ez még hagyján, ha elkezd majd olvadni, nem tudom, mi lesz. Fölpattan az ajtó, berobban rendelkezésükre álló 180—100 tehergépkocsi csak napi egyet képes megtenni. Abban azon­ban biztosak, hogy minden­hol gondoskodnak a napi élel­miszercikkekről. A többi élelmiszergyártó és szállító vállalattal együtt ké­rik a tanácsokat, oldják meg a községekben a mellékutcák takarítását, mert jó néhány járatuk, dacolva a lehetetlen időjárással és a veszéllyel, közvetlenül a cél előtt volt kénytelen visszafordulni, mert a kisebb üzletekhez vezető utakon néhol magásan áll a hó. Így jártak például Török­bálinton, s néhány hegyi köz­ségben is. A hegyi községekben Mint említettük: a megye északi, ipari központjában, Vácott, sem jobb vagy rosz- szabb a helyzet, mint másutt. A Szőnyi Tibor Kórház mel­lett vezető kosdi út is járható. Így a Naszály hegység lábá­nál fekvő település, Kösd, a hegyi út ellenére is jól megkö­zelíthető. A tanácselnök, Bo­ros Ferenc elmondta; sem hét­főn, sem tegnap nem volt fennakadás az alapvető élel­miszer-ellátásban. Igaz, ki­sebb késésekkel, de megérke­zett a boltokba a kenyér és a tej. Vajon mi a helyzet az Ipoly mentén és a Börzsönyben levő falvakban? Vámosmikola sze­rencsés helyzetben van, hiszen a helyi sütőüzem ellátja a la­kosságot kenyérrel és péksü­teményekkel. Jelenleg nincse­nek hóakadályok. Kiseob ké­séssel ugyan, de Pcrőcsénybe és Tésára is megérkeztek a legfontosabb élelmiszerek. Ami meglepő: kedden- már csak perceket késtek a hegyi falvakat összekötő buszok. Pest megye legészakibb te­lepülésein, Kemencén és Ber- necebarátiban is hasonló a helyzet. Letkésen csak a pos­tával érkező busz futott be a vártnál egv órával később. A területen levő termelőszövet­kezetek legtöbbje munkába ál­lította gépeit, s ígv már hétfőn, az esti órákban járhatóvá vál­tak az Ipoly mentén és a Bör­zsönyben levő összekötő utak. Szabados Tamás gépkocsive­zető. — Nem is tudom, mit csi­náljak — fakad ki —, néhány boltot még ma sem lehet meg­közelíteni. Tegnap is a legtöbb helyen nekem kellett elhányni a havat. A boltosok ezzel nem törődnek, pedig kötelességük volna. Senki sem kívánhatja tőlem, hogy az üzletek előtt is takarítsak. Így is hajnali 3-kor kezdtem és este 7-kor végez­tem. Nem tudom, mit szólná­nak, ha csak a könnyen meg­közelíthető, nagyobb boltokat ejteném útba. Időben gondoskodnak Szerencsére nem gondolja komolyan. A nehezen megkö­zelíthető helyeken is biztos le­het a lakosság abban: senki nem marad alapvető élelmi­szer nélkül. Akikre tartozik, időben gondoskodnak az ellá­tásról. K. L. Sokfelé nemcsak a főútvonala­kat tisztították meg, hanem a falvak alacsonyabb rendű út­jait is. Rendeljenek több árut Feszler Géza, a váci járási hivatal termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályának vezetője is azt ismétli, amit másutt hallottunk: — Sehol sem jelent gondot a hegyi községek élelmiszer- ellátása. Valamennyi helyre, sokfelé kisebb késésekkel ugyan, de eljutottak az alap­vető cikkek. Tekintettel a rendkívüli körülményekre, le­hetőségük van az üzletek ve­zetőinek arra, hogy a szoká­sosnál nagyobb mennyiségű árut rendeljenek. Ha az időjá­rás újabb havazást hoz. a KPM hómaró gépei folyamato­san tisztítani fogják az élel­miszereket szállító autók előtt az utat.' Bízunk abban, hogy ilyen formán nem kerül sor fennakadásra az ellátásban. Cz. J. Pártunk XII. kongresszusa egész népünk számára mozgó­sító erejű, világos programot adott mai és évekre szóló, távlati céljaink meghatározá­sakor. Egyszerre ösztönzött ed­digi vívmányaink dinamikus cselekvést igénylő megőrzésé­re és a minden területen jobb, igényesebb munkát kívánó, alkotó szellemű megújulásra — hangsúlyozta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a buda­pesti pártbizottság VilLányi úti oktatási igazgatóságán megtartott kommunista aktí­ván elhangzott előadásának bevezetőjében. A főváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, mű­velődési intézményeinek veze­tői. aktivistái előtt ideológiai, Kulturális életünk időszerű kérdéseiről szólott. A XII. pártkongresszus útmutatásai és fejlődésünk mai követelmé­nyei tükrében elemezte a fel­adatok megoldásában oly fon­tos szerepet játszó emberi té­nyező, valamint a személyiség sokoldalú formálásában, a kö­zösségi gondolkodásmód fej­lesztésében kiemelkedő jelen­tőségű kulturális területek, köztük a művészetek munká­sainak feladatait. Rámutatott: rendszerünk stabilitása, poli­tikánk fő elemeinek állandó­sága nemcsak hogy nem jelent változatlanságot a munkában, a gyakorlatban, hanem dina­mizmust, haladást követel. Vívmányainkat nem tudjuk megőrizni továbblépés nélkül. Továbblépés azonban csak ak­kor lehet, ha megszilárdítjuk eddigi eredményeinket. A fejlődés — ma még inkább, mint eddig —, arra kötelez bennünket, hogy tudjunk, akarjunk és merjünk szakíta­ni mindazzal, ami fölött el­járt ez idő, ugyanakkor ke­ressük, tárjuk fel és alkal­mazzuk minél szélesebb kör­ben, cs minél nagyobb követ­kezetességgel a szigorúbb kö­vetelményeknek jobban meg­felelő korszerű elveket és módszereket. Már a jelen fel­adataival is úgy kell megbir­kóznunk, hogy iközben távla­tainkat is szem előtt tartsuk. Eközben arra kell töreked­nünk, hogy a szocialista fej­lődés további szakaszaiban is fenntartsuk, sőt erősítsük a társadalom osztályainak és ré­tegeinek cselekvési egységét, csorbítatlanul megőrizzük és fejlesszük o pártunk cs né­pünk közötti kölcsönös bizal­mat. Terveink, törekvéseink egy­szerre építenek a fejlődés nö­vekvő követelményeinek meg­felelő általános cs szakmai műveltségre, a korszerű világ­nézetre, erkölcsi felfogásra, közéleti kultúrára és a sze­mélyiség gazdagítására. Az az ember, aki jó közérzettel, egészséges, termékeny mun­kahelyi légkörben, azon a helyen dolgozik, ahol valóban szükség van rá, nemcsak szű- kebb közösségének és a tár­sadalomnak, de önmagának is A tudomány ‘ munkásainak is arra van szükségük, hogy tudást, tehetséget próbáló, cr- , telmes, hasznos es ösztönző i feladóiakat kapjanak. Állan­dóan érezzék és tapasztalják, hogy szükség van munkájukra, a gyakorlat készen áll az új eredmények befogadására, hasznosítására. Ezen a terü­leten eredményeinkkel még messze nem lehetünk elége­dettek, de látva a kibontako­zás útját, mégtesszük a tudo­mány és a termelés érdekei­nek megfelelő lépéseket. Ket- I tős cél vezet bennünket. Az | egyik: ne legyenek fölösleges, illetve magukat fölöslegesnek ér tő szakemberek a tudomá­nyos műhelyekben, a kutató- intézetekben. A másik: megfe­lelő szellemi kapacitás álljon az anyagi javakat termelő, előállító üzemek rendelkezésé­re a korszerű technika és technológiák minél gyorsabb I és hatásosabb bevezetéséhez. I A változások emberi konflik­tusokat is előidézhetnek, de ügyelni fogunk arra, hogy a személyes megrázkódtatások minél kisebbek legyenek, és a lehető legrövidebb ideig tart- I Szüntelenül erősítjük A közoktatásban az iskolai munka tartalmi megújítása j kerül előtérbe. Ennek meg- | valósításában — csakúgy, mint a nevelés egész folyamatában — a pedagógus az iskola meg­határozó egyénisége. Ugyan­akkor olyan programot kívá­nunk kialakítani, amely az egész társadalom érdekeltsé­gét, érdeklődését és cselekvő, elkötelezett azonosulását is képes kiváltani. Azt szeret­nénk, ha a szülők, a család­tagok még tevékenyebben vennének részt a nevelésügy problémáinak megoldásában. Az utóbbi években megnőtt az ideológia jelentősége — ál­lapította meg a továbbiakban Aczél György, s aláhúzta: a fejlődés során felvetődő új kérdésekre új válaszokat kell adnunk; intenzív ideológiai munkát igényel egyes zavaró jelenségek, téves, esetleg káros nézetek értelmezése, visszaszo­rítása is. Mindez megkívánja a marxizmus hegemóniájának szüntelen erősítését. A mar­xista ideológia segít abban, hogy az emberek természetes­nek érezzék: a fejlődés nem mentes az ellentmondásoktól, egyben megkönnyíti, hogy el tudják választani a törvény- szerűt az esetlegestől. Pártunk több mint két évti­zede kialakított és azóta töret­lenül érvényesülő művelődés- politikai irányelveinek helyes­ségét az élet igazolta. Alkal­mazásuk, megvalósításuk ma­radandó értékekkel gyarapí­totta nemzeti kultúránkat, Aczél György nyomatákkal szólt a kulturális müne.yek és vezetőik felelősségéről. Jó ügyünk, az egész nép művelő­désének szolgálata érdekében biztosítsák az alkotó szabad­ságot, de senkinek ne enged­jék, hogy visszaéljen vele. ön­állóságuk párosuljon ennek megfelelő felelősséggel, igé­nyességük jusson kifejezésre a minőség, a valódi értékek fel­karolásában, a tehetségek tá­mogatásában. Ügyeljenek ar­ra, hogy a tehetetlenség, a szürkeség sehol ne hódíthas­son teret, s az alkotók nesza­kadjanak el közönségüktől, a dolgozó emberek millióinak kulturális igényeitől és érdek­lődésétől. Még akkor is tart­sák ezt szem előtt, ha köteles­ségünk mindent megtenni a legszélesebb rétegek esztéti­kai neveléséért, s az olcsó íz­lés bírálatával is elősegíteni az igazi kultúra megértését. A helyes irányú kezdemé­nyezések felkarolásában, az új értékek felkutatásában, a mű­vészeti é’et demokratizmusé- | nak, az alkotás szabadságának j a legtöbbet használhatja, leg- mkáob kibontakoztathatja ké­pességeit. sanak. A2 egyéni érdekek fi­gyelembe vételével kiváltunk érvényt szerezni a társadalom érdekeinek, amelyek elsődle­gesek. A felnövekvő korosztályok útjának egyengetésében, a korszerű általános műveltség­gel és szakmai ismeretekkel rendelkező, az új értő befo­gadására és alkotó alkalma­zására kész és képes szakem­berek nevelésében meghatá­rozó szerepe van az iskolának. Az oktatás intézményrendsze­rének helyzete az egész tár­sadalom minden osztályának és rétegének tevékenységét közvetlenül befolyásolja. A közoktatás és a felsőoktatás korszerűsítése az előttünk álló egy-két évtized egyik legnagyobb vállalkozása lesz, amelynek körvonalai már ki­rajzolódnak. A tervek a be­vált formák, az oktatás sta­bilitásának megőrzése mellett a képzés minőségének erőtel­jes javítását ígérik. A válto­zásokkal a konvertálható tu­dás elsajátításának jobb fel­tételeit kívánjuk megteremte­ni. szellemi életünket. Ezek az el­vek ma is helytállóak, s a jö- vöocn is életicépesek lesznek, Bizonyos tartalmi elemeiket s gyakorlati módszereiket azon- oan tovább keli fejlesztenünk. Életünk más területeihez ha­sonlóan ebben is a minőség javítására kell a hangsúlyt tennünk. Megértjük az alkotók őszin­te, a haladás nehézségein ví­vódó, felelős szavát, ám hatá­rozottan fellépünk az olykor művekben is jelentkező felü­letesség, olcsóság, történel- mietlenség, hamis általánosítás ellen. A művészet támogatásá­ban ezután is a szocializmust, a népet magas színvonalon szolgáló, szocialista szellemű alkotók élveznek elsőbbséget. Megbecsüljük, bátorítjuk azo­kat a kísérleteket, talán csak holnap gyümölcsöző törekvése­ket is, amelyek nem öncélúak, nem csupán alkotójuk „ön­megvalósítására” irányulnak, hanem életünk mélyebb, igaz­ságunk újszerű ábrázolására törekednek. Türelemmel va­gyunk és leszünk az olyan al­kotók iránt, akik még nem szocialisták, de műveikkel, ozok értékeivel szocialista kul­túránkat teszik gazdagabbá. Együttműködésünk elvi alap­ra épül, s azt is megkívánja, hogy partneri vitát folytas­sunk. AfelPtt azonban tovább­ra is őrködni fogunk, hogy senki ne használhassa fel ártó szándékú, rom boló eszmék, tör­vényeinkkel ellentétes törekvé­sek szolgálatában a nyilvános­ság fórumait. fejlesztésében a művészetekés a közönség kapcsolatának erő­sítésében nélkülözhetetlen sze­repe van a marxista kritiká­nak. Hivatását azonban csak akkor töltheti be, ha kezdemé­nyezőbb, bátrabb lesz az érté­kelésben, a jó dicséretében és az elvetnivaló bírálatában. Művelői arra is gondoljanak, hogy eltorzulhat a kritika köz­vetítő, iránymutató szerepe, ha az elvi értékelés helyébe személyes indulatok lépnek. Az a szándékunk, hogy to­vább újítjuk, frissítjük szelle­mi életünket. Ahhoz tartjuk magunkat, amit pártunk XII. kongresszusa is megfogalma­zott: o művészet, a kultúra semmi mással nem pótolható szerepet tölt be a szocialista társadalom építésében, a szo­cialista ember formálásában. Az előrelépéshez azonban az alkotó erők jobb összefogásá­ra, a valódi értékek elkötele­zettebb és nyíltabb támogatá­sára, s a művészeti műhelyek irányításának javítására van szükség — mondotta beszéde végén Aczél György. A képen látható kamionnak egy ideig bizonnyal várakoznia kell a továbbhaladásra. Egy másik teherautónak még az emberek segítsé­gével sem sikerült megmozdítania a kocsit Napközben - estig Mletdenhova eljut az élelem Tudást, tehetséget p.óhaó értelmes feladatok a marxizmus hegemóniáját Bátor, kezdeményező elvi kritikára van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents