Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

1980. DECEMBER 12., PÉNTEK xMl av 3 Az integráció @# essfemteje Ami a gyógyító s a beteg érdeke Fél évtizedes csupán az egészségügy integrációjára vo­natkozó rendelet, melyet — mint minden újat — szkepszis és csodavárás egyaránt övezett. Manapság Pest megyében úgy tűnik, sem a mindent kétség­be vonókat, sem a mindent egy csapásra megoldásban hí­vőket nem igazolták a tények. Mint ahogy az más változások­nál is megesett már: öt év után látszanak a — nem is csekély — eredmények, de nem tűnt el a gondok mara­déka sem... Honnan hová? Dr. Zádor András, az orvos­tudományok kandidátusa, a Pest megyei Tanács egészség- ügyi osztályának vezetője mondja: — Egymást fedő, fe­leslegesen megismételt vizsgá­latok, az ügyintézés bonyolult­sága, s egyfajta hierarchia — első a kórház, második a szak­orvosi rendelő, utolsó a körzeti orvos — volt a jellemző weg néhány esztendeje. Emiatt bi­zony sokat utaztak a betegek, magukra maradtak gyakran az alapellátásban dolgozó orvo­sok, akiknek helyettesítése, to. vábbképzése egyaránt sok fej­törést okozott. Azután, mert a körzeti orvosok és a védőnők a községi tanácsok irányítása alá tartoztak, az üzemorvosi, gyermekkörzeti és fogorvosi hálózat a városi és járási szak­orvosi rendelők kezében volt, a városokban pedig az orvosi körzetek egy része a tanács, más része a szakrendelő'dcezé- ben, nehézségekkel járt a gaz­dálkodás. Ez a fajta bonyolult­ság okozta például sok helyütt azt, hogy az új gyógyító eszkö­zök, diagnosztikai berendezé­sek csak sokára kerültek az orvosi rendelőkbe. — Az integráció az egész­ségügy természetes állapota. Legalábbis ezt látszik bizonyí­tani, hogy mór a rendelet meg­jelenése előtt is előfordultak hasonló kezdeményezések, mint például a Semmelweis Kórház és a Pest megyei Szak­orvosi Rendelőintézet kapcso­lata; a kettő nemcsak egy épü­letben volt, munkájuk is egy­máséra épült. Ugyanígy integ­rálta a Pest megyei Tüdő- gyógy Intézet és Tüdőgondozó Intézet a járási gondozóháló­zatot. — Sajnos, míg az országban túlnyomórészt megvalósulha­tott az integráció rendszere, Pest megyében csak ott sike­rülhetett ez, ahol megyei in­tézmény áll a szakellátás és az alapellátás hátterében, mint Vácott. Cegléden, Kerepsstar- csán. Ezeknek a kórházaknak a közelében egyszerű a beteg­beutalás rendje, egyenesebb a betegek útja, megritkultak a feleslegesen ismételt vizsgála­tok, jobbak a kórházi, a ren­delőintézeti és körzeti orvosok kapcsolatai, a beteg, üdülő, vagy éppen szakmai tovább­képzésen részt vevő orvosok helyettesítése is könnyebb. De mindez nem jellemző ma még a megye egészére, kiváltképp nem az agglomeráció egyes te­rületeire, amelyek mind a szakellátás, mind a kórházi el­látás tekintetében felszabadul­tak. Tóalmás körzeti orvosa, dr. Vámos Marietta, Pest megye 5. számú választókörzet or­szággyűlési képviselője, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi állandó bizottságának tagja. Ű így ítéli meg a hely­zetet: — Mindenekelőtt a gyó­gyítás szakmai színvonalán ér­ződik az integráció hatása. Jó­magam például a csoportveze­tő főorvosi, hálózat létrejötte óta nagyobb segítséget kapok a szakorvosoktól, akikhez a betegeim kerülnek. Havonta rendszeresek a konzultációk a kórházi belgyógyászati osztály- vezető főorvossal, a gyermek- gyógyász főorvossal, s a fog­orvos is sűrűn találkozhat a fogász szakfőorvossal. A szakmai színvonal — Kétéves az orvosi tovább­képzés folyamatos formája a megyében, s ez jól egészíti ki a korábbi kórházi és rendelő­intézeti lehetőségeket, a szak­mai napokat, a klinikopatholó- giai konferenciákat. A kórház­ba utalt betegek iránti érdek­lődés, a jobb utókezelés miatt fontos, hogy a kórházi és a körzeti orvos gyakran infor­málja egymást. — Az én körzetemben mind­ez ma még vágyálom: bár a járási szakrendelővel jó a kap­csolat, s gyakorta keressük egymást, a kórháza háttér nem egységes, a betegeim éppúgy eljutnak a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházába, mint az egyetemi klinikákra, vagy Kerepestarcsára. Ez utóbbiról még annyit: Ugyan az új kór­ház elkészültével csökkent a távolság, a közvetlen buszjá­rat hiányzik, s ezért a betegek útja nem lett rövidebb, ma is el kell menniük Budapestre, ha a Kerepestarcsai Kórházba utaznak. Ami viszont bizo­nyos: a szakfelügyelet, a szak­mai kapcsolatok erősödése a betegek legfőbb értékét, a gyógyulást szolgálja. Ismét dr. Zádor Andrásé a szó: — Két évvel ezelőtt felül­vizsgálták Pest megyében is az integráció helyzetét, s azt állapíthatták meg: szakmai szempontból megvalósult, ugyanis a legfőbb célt elérte, minden szinten megteremtette a progresszív betegellátás le­hetőségét. Megerősödött — a már említett szakfőoryosi há­lózattal — a kórházak szakmai irányító szerepe, a kórházak és szakrendelők között kiala­kult a cs^repár rendszer, s ahol jó a kapcsolat, tényleg felváltva dolgoznak egymás munkahelyein a kórházi és a rendelőintézeti orvosok. (Mel­lesleg ezzel megoldódott a szakrendelő orvosainak helyet­tesítése is, s ami legalább ilyen fontos: a fiatal rendelő­intézeti orvosok részt vehet­nek a kórházi műtéteken, azaz bővül a gyakorlati lehetősé­gük.) A perspektíváról — Ugyanígy sok helyütt megvalósult, ami korábban nem: a kórházi orvosok köte­lezően helyettesítik a körzeti orvosokat. Elvégre kisebb gond, ha a kórházi osztály hat orvosa közül hiányzik egy, mint ha a körzeti orvosnak kell 2500 páciense mellé még 2500 beteg gyógyításának ten­nivalóit vállalnia... — A vizsgálat azt is meg­állapította: az egységes szak­orvosi és kórházi háttér hiá­nya az integráció további gya­rapodásának, teljessé válásá­nak legfőbb gátja ma Pest me­gyében. Elvégre a megye taná­csa nem befolyásolhatja a fő­város irányítása alá tartozó szakrendelő, vagy kórház, még kevésbé egy országos gyógy- intézmény munkáját. Az ön­állósulás lenne az optimális megoldás, s amíg ez elkövetkez­het tennünk kell valamit. Az in­tegráció szempontjából nagyon fontos, hogy elkészült a Kere­pestarcsai Kórház, s itt Várha­tóan a jövő esztendő végére újabb 330 ágyas pavilonban fogadhatnak betegeket, folyta­tódik a Semmelweis Kórház rekonstrukciója is. Százhalom­battán, Monoron, Gyömrőn, Aszódon, Vácott új, vagy kibő­vített szakrendelőkkel gazda­godott a megye egészségügyi hálózata. Épül a dabasi ren­delőintézet, a pilisvörösvári is. S ami még fontos: készül az új betegbeutalási rend is, amelynek époen az a célia, hoay egyszerűsödjön a ,.hát­tér’’ helyzete, kevesebb fővá­rosi, vagy más intézményt ve­gyen igénybe Pest megye egészségügye. Vasvári G. Pál WSssscsssés hefyeif &e£Éée&és Ráncba szedett gazdálkodás A sertéshizlalás — a kukorica és a különböző abrakfé­lék bőrben történő éttékesítése — nemcsak hazai ellátá­sunk fontos része, de exportkötelezettségeink teljesítése is múlik eredményességén. Az ágazat a szűkebb beruházási lehetőségek következtében meglehetősen nehéz feladat előtt áll. A hagyományos telepek sorra avulnak el, ugyanakkor újak építésére nincs meg a szükséges pénz­eszköz.. A megoldás az adott helyzetben a rekonstrukció, illetve a bővítés lehet. Ezért is örvendetes minden olyan tö­rekvés, sikeres vállalkozás, amely a sertésállomány nö­velésével javítja az ágazat pozícióit. Írásunkban a kisné- medi Aranykalász Tsz példamutató sertéstelep-rekonst­rukciójáról kívánunk hírt adni. , L °nri vsgy fsíszúmohi? A Cserhát lábánál dimbss- dombos erdővel borított tájon terül el a kisnémedi tsz 3 ezer hektárnyi földje, amely az 1973-as egyesülés óta az emlí­tett községen kívül még Püs­pökszilágy és Váchcrtyán ha­tárát is egyesíti magában. Aki öt-hat eszte’ndeje ismerte a kö­zös gazdaságot, bizony, jó né­hány vonatkozásban kellett, ha nem is elmarasztaló, de nem is túl kedvező véleményt kialakí­tania az ott folyó munkáról. Amolyan sereghajtók voltak az állattenyésztésben: kevés te­jet adtak a tehenek és a ser­téstenyésztéssel sem büszkél­kedhettek különösebben. Aztán az 1975-ben bekövetkezett szűk esztendő, úgy látszott, annak is örülhetnek, ha a meglévő szin­tet tartani tudják. — Sokat vitatkoztunk arról, miiven utat válasszunk. Ügy véltük, ha nem fejlesztünk, s az eredmény évről évre csök­ken, az zátonyra viszi a gaz­dálkodást. Elhatároztuk, hogy fejlesztjük a kiegészítő tevé­kenységet és annak bevételeit az alaptevékenység rendbeho- zé.sára fordítjuk — magyaráz­za Tóth József, a szövetkezet elnöke. S hogy 1977 óta az ipa­ri tevékenység, a melléküzem ■felfuttatása — zsákvarró, la­katos- és szolgáltatórészleg — milyen haszonnal járt, arra e’egendő bizonyítékkal szol­gál. hogy tavaly 19 millió fo­rint'volt, idén pedig 30 millió körüli lesz a nyereség. — Tény, hogy alaposan a pénztárcánk mélyére kellett nézni, amikor építkezni kezd­tünk. De nem látszott más megoldás. Vagy felszámoljuk a sertés hizlalást vagy felújít­juk, korszerűsítjük a kiszol­gált ólakat. A Pest megyei Ta­karmányozási és Állattenyész­tési Felügyelőség vezetői ez utóbbi megoldást javasolták, s biztattak: vágjunk bele —ad­ja tudtomra Tóth József —, miközben a 7 és fél millióba került megfiatalodott telepet járjuk. Sütkérező malacok — Csak a szociális épületre 1 millió forintot költöttünk, de megépítése az ágazat fejlesz­tésének fönntartása érdeké­ben nélkülözhetetlen volt — mondja az elnök, és Krulik Eerencné állatgondozó is he­lyeslőén bólint. — Nézze, itt bizony megle­hetősen „illatos” munkakö­rülmények között dolgozunk. S az új szociális épületben módunk nyílik a napi fürdés­re, akár hajmosásra is a mű­szak végeztével. Persze, nem­csak ezért vállalkozunk na­gyobb kedvvel a gondozásra: megszűnt a nehéz fizikai mun­Afgán vendégek Pest Rekonstrukció után a fejöházban. A kép bal oldalán: Dékány István, jobbról: Mahmood Baryalai Barcza Zsolt felvétele Az afgán pártküldöttség dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárának és Krasznai Lajosnak, a budai járási pártbizottság első tit­kárának kíséretében a dél­előtti órákban az érdi Benta- völgye Tsz-t kereste fel. Baráti fogadtatás A szakosított svarvasmarha- telep bejáratánál csípős szél fogadta a vendégeket. S ha az időjárás mostohán is bánt velük, annál melegebben kö­szöntötték őket a termelőszö­vetkezet veztetői, szakembe­rei. így Dékány István, a tsz Eötvös-díjas elnöke, Gél- | lér István párttitkár és Dó- | vid Mihály főágazatvezető. S már kalauzolták is őket a kor­szerű fekete-fehér öltözőbe, ahol műszakkezdés előtt, s majd utána is a fejőház dol­gozói cserélik le az utcai ru­hát a steril, fehér öltönyök­re. A higiénia előírásainak je­gyében. A látogatás első állomása a fejőház, melynek rekonstruk­ciója éppen hogy csak befeje­ződött. A szomszédságában le­vő tej tárolók üresek. A friss tejét elvitték, útnak indították a feldolgozó, illetve a boltok felé. Húsüzem A húsüzemben is teljes mű­szak volt. A Bentavölgye Tsz- nek nincs is szégyenkezni va­lója — iga 2, nem nagyon hangsúlyozzák —, még az óva­tos becslések szerint is hússal, húsliészítményekkel százezer ember ellátásáról gondoskod­nak nap, mint nap. A füstö­lőkbe is bekukkantottak a' de­legáció tagjai. A füstöléshez használt fafajták után érdek­lődtek;- s a kamrákba kerülő oldalasokat, kolbászt vették jobban szemügyre. S a feldol­gozás apró mozzanatait is ka, nem kell 150—200 méter­ről cipelni a teli moslékosvöd- röket és az is jó, hogy beve­zették a két műszakot, sőt, minden negyedik nap szaba­dok vagyunk — mondja Kru­lik Ferencné, abban a batté­riás malacnevelő épületben, amelyet elsőként járunk végig Tóth József elnökkel. — Nem túl drága eljárás, a malacok elektromos fűtése? — Jogos a kérdés. A 250 wattos infralámpák valóban költségesek. Mi helyettük 100 wattos izzókat szereltünk be, az aprójószágokat pedig desz­kadobozban óvjuk a lehűlés­től. Lám, így is lehet takarékos­kodni! A fiaztatón és a ma­lacnevelőn kívül a hizlalda be­fogadóképessége 750 férőhely­re bővült. — A rekonstrukciónak csak az első ütemét fejeztük be, a hatodik ötéves tervben folytat­juk a beruházást, és lényegé­ben a mostani kapacitás a két­szeresére növekszik majd. Ihm csökken a tempó A kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet a recesz- szió heívett tehát a dinamikus, évente 15—20 százalékos ter- melésiérték-növekedést vá­lasztotta, bizonyítva ezzel hogy a gazdálkodás szerkeze, tének ésszerű átalakításával nem ke’l szükségszerűen hekö­vetkeznie a visszaesésnek. Valkó Béla nyomon követték. Nemcsak pillantásaikkal, hanem a jegy­zetfüzetben is szaporodtak a Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt küldöttsége Mahmoud Baryalai-jal, a KB és a forradalmi tanács tagjá­val, a központi bizottság kül­ügyi osztályának vezetőjével az élen, csütörtökön az Újság­író Szövetség Székházában ta­lálkozott a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselőivel. Mahmoud Baryalai beveze­tőben szólt az afgán népi de­mokratikus rendszernek a konszolidációért folytatott küzdelméről. Vázolta az af­Mező Imre, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a budapesti pártbizottság 1953. november í-én hősi halált halt titkára születésének 75. évfordulója alkalmából csü­törtökön koszorúzási ünnepsé­get tartottak a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Mező Imre sírjánál. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra. Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Ta­nács titkára helyezte el a há­la és a kegyelet koszorúját. Ezt követően a budapesti pártszékház aulájában az év­forduló tiszteletére Mező Imre életének, munkásságának, for­radalmi, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalomhoz kapcsolódó életútjának eredeti dokumentumait őrző emlékhe­Komját Irént, a párt és a munkásmozgalom régi harco­sát, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének alelnö- két születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizott­Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága — csütörtökön — Pesta László elnökletével — ülést tartott. A most záruló tervidőszak ered­ményeire is visszatekintve az egészségügyi tárca, a SZOT társadalombiztosítási, vala­mint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának jövő évi költségvetését, továbbá a VI. ötéves terv törvényjavaslat szociális és egészségügyi té­makörbe vágó részét tárgyalta meg. A további feladatok megol­dásához a mai eredmények te­remtenek alapot — hangsú­lyozta szóbeli kiegészítésében Hutás Imre egészségügyi mi­niszterhelyettes. A fejlődést ielzi például, hogy az V. öt­éves terv végén 7300-zal több kórházi ágy várja a fekvőbe­megyében sorok — Mohamad Omar gyakran talált meg- és felje­gyezni valót. Eredmények Immár nem először gratulál aZ elért eredményekhez Mah­mood Baryalai. Ha nem is azonosak gondjaik — hiszen a szilárd nemzetgazdaság lét­rehozása mellett, a beruházási elképzelések, tervek újra és újra elemzésén túl az ellen- forradalmi erőkkel is fel kell vanniük a harcot — büszkék vagyunk eredményeinkre — mondja —, hiszen a szocialista országok nagy család jónak, erős barátainknak szolidaritá­sa, támogatása kíséri mun­kánkat. Ebből merítünk erőt, tanulunk munkájukból, mély tanulságul szolgál az afgán gán forradalom győzelmének körülményeit, az ország je­lenlegi helyzetét meghatározó hazai és nemzetközi tényező­ket. Köszönetét mondott a szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió interna­cionalista támogatásáért, a világ haladó és demokratikus erői részéről megnyilvánuló szolidaritásért. Hangsúlyozta: ez nagy erőt ad Afganisztán népének a forradalmi vívmá­nyok megőrzéséhez és tovább­lyet avattak. Az ünnepségen a budapesti pártbizottság ve­zetőinek, apparátusának, a főváros párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezetei veze­tőinek, Mező Imre családtag­jainak, egykori harcostársainak és barátainak jelenlétében So­mogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság tit­kára mondott avató beszédet. Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum Mező Imre születésének 75. évfordulója tiszteletére emlékkiállítást rendezett a budapesti pártbi­zottság oktatási igazgatóságá­nak előcsarnokában. A csü­törtökön megnyitott kiállításon 34 nagy méretű tablón több mint 200 javarészt először nagy nyilvánosság elé tárt fo­tódokumentum idézi fel a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­sága levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözletéi Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ad­ta át. tegeket, mint a tervperiódus kezdetén. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága — Gycnes András elnökletével — csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. A külügyi bizottság meg­hallgatta Nagy János külügyi államtitkárnak a nemzetközi helyzetről, a madridi európai biztonrági és együttműködési konferencia időszerű kérdései­ről adott tájékoztatóját, va­lamint a Külügyminisztérium e’.őrelá'ható feladatairól szóló információját. A tanácskozáson — többek között — felszóla’t R"ger An­tal, Past me’ve 25. vk. és Tausz János. Pest megye 22. vk. képviselője is. nepnek. Varga Edit Ä haladd világ szolidaritása Az afganisztáni périküldöttség sajtókonferenciája fejlesztéséhez. Mező Imrére emlékeztek cosanak életét. Romját Irén köszöntése Országgyűlési bizottságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents