Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1980. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Küzdelem a szántóföldeken Hóval, faggyal is dacolva Mentik az idei termést Paplanfehér a téli táj, ha­vas a fák aga, befagyott víz­tükrön siklik a korcsolya. Gyermeköröm, felnőttgond, korán jött és a szokásosnál egy kicsit keményebb, kitar­tóbb is a tél. Novemberi szü­retről már rég hallottunk, ám az idén ebben is volt módunk. A tudomány mai állása sze­rint még alig tudjuk befolyá­solni az időjárást, legfeljebb számolhatunk a szélsőségeivel. Fehér kukoricások A téli határban járva itt-ott még tör.tlen kukoricatáblákat látunk, s aggódva gondolunk rá. mekkora lesz az idei pia­cot drágító terméskiesés. Juhász János, a váci járási pártbizottság gazdaságpolitikai reszortfelelőse tájékoztat arról a sok erőfeszítést kívánó küz­delemről, amelyik most folyik a földeken. Az idei év, melyet teljes joggal' nevezhetünk rendkívülinek, az időjárás szempontjából, esőzésekkel telt el, rövid volt a nyár, ko­rán jött az ősz. Ezért csak rit­ka kivétellel lehetne a szerve­zetlenségben, vagy fegyelme­zetlenségben keresni az oko­kat. A kukoricatermés nagy ré­szét már betakarították a 3 ezer 820 hektárnyi területen. A kosdi Lenin Tsz-nek a múlit hétéin még kétszáz hek­tárnyi termése volt lábon, de naponta javul a helyzet, dol­goznak a gépek, ahogy az idő engedi. — Csak hát itt más a helyzet, mint a sík terepen, mondjuk az Alföldön — jegy­zi meg a szakember. A domb­oldalakról ilyenkor könnyen lecsúszik a gépmonstrum, vár­ni kell, míg javulnak a terep- viszonyok. Két-kétszáz hektár vár betakarításra. a sződi tsz- ben és az Alagi Állami Tan­gazdaság területén is. Néhol gondot okoz, hogy nincs ele­gendő szárítóberendezés, s ilyenkor a szomszéd segítsé­gét kérik, mint például a kos- diak, akik a kisnémedi tsz- be vitték szárítani a termés egy részét. Perőcsény, Letkés és Szob körzetében betakarí­tották a kukoricát. Egyébként az időjárás nem ártott meg a termésnek, amely az idén 47 mázsa hektáronként, néhol pedig a még kint levő, egyal­nem roskadt mázsa átiag talán nem. dőlt, szárakról 59—60 is várnató. Az idei cukorrépatermés közepes. A legtöbb helyen kézzel kellett felszedni, de ezt már mindenütt megtették. A váci járás szállítmányai elin­dulhatta«: a cukorgyárak felé. Ezeken a tér ületetten minde­nütt megkezdték az őszi mély­szántást. A járás 14 ezer 5d7 hektárnyi szántóterületéből ed­dig 7 ezer 639 hektáron hasí­tott ugart az eke. Az őszi munkáknak persze, ezzel még nincs vége, sok más tennivaló is akad a határban. A termelőszövetkezetek és az Alagi Állami Tangazdaság ki­jelölt területeinek eddig 70 százalékán fejezték be a szer­vestrágyázást. A vidék gyümölcstelepítési programjáról is hallottunk. Hogy állnak ezzel a mun­kával? — Kosdon 68 hektárdh szil­vacsemetéket telepítettek, Pe- rőcsényben 161 hektár megy- gyet, s a csonthéjasok közül Alagon is ez utóbbi termelését fejlesztik. Szántás, betakarítás — tor­lódó, értékmentő jeladatok. Hogy kerül földbe a mag eb­ben az időjárásban? Süpped a talaj Az már rég á föltíoe ke­rült. Sőt, a hótakaró alatt sarjadó élet minőségéről is szólhatok. A 6 ezer 391 hek­táron elvetett búza 40 száza­léka jó minőségű, 30 százalé­ka közepes, a többi gyönge. Igaz. Csapadék bőven hul­lott, erre nem panaszkodha­tunk. A televízióban látott kép, amint az alföldi síkságon tüzet raknak a határban dol­gozó munkások, mélyen süp­ped a sárba a gép kereke, s többször is le kell szállni a kormányülés mellől, errefelé is jellemző. Emberek dacol­nak a hideggel, hófúvással, hogy mentsék az egész évi munka eredményét, hogy le­gyen élelmiszer a boltokban, s jusson a határon túli pia­cokra is. Vidéki utunk alkalmával meg-megállunk egy kézszorí­tásra, kiszállva a gépkocsiból, de magyarázatot, nagy szava­kat hiába várnánk. Mint Vác, pf: 32. Iskola, üzem - egy iskola Az Egyesült Izzó váci gyá­rának KISZ-bizottsága a Si­ketnéma Intézettel áll kapcso­latban, és az intézet a műso- tos Mikulás-ünnepélyére meg­hívta az Izzó fiataljait. Az Iz­zó KISZ-es képviselői a mű­sor után a gyerekeknek aján­dékot adtak át. Ezt követően mesefilmet vetítettek a gyere­kek nagy örömére. Az üzem KISZ-bizottsága kapta a leg­nehezebb feladatot az „Egy üzem — egy iskola” akció ke­retében, mert a hallássérült gyerekeknek program szerve­zéséhez bizony pedagógiai ké­pesítés, ráadásul szakképesí­tés kellene. E probléma meg­oldására ötlötték ki a sikert arató megoldást, mese-rajz­film vetítést. Későbbi tervek­ben szerepel, hogy a KISZ- esek az intézeti kerámia szak­körrel felveszik a kapcsolatot, és így kiszélesítik a közös te­vékenységet. Márkus László, a KISZ-biz. titkára Megemlékezés Hetvenöt évvel ezelőtt, 1905. december 2-án, délután öt óra­kor adták át Vác város első villamosművét, a mai Hír­adástechnikai Anyagok Gyára területén. Az évforduló alkal­mából a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület esztergomi cso­portja december 10-én a váro­si tanács nagytermében ünne­pi ülést tartott. Az ünnepi ülést Balázs Szilárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület esz­tergomi csoportjának elnöke nyitotta meg, majd Szalay Ist­ván az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat váci ki­rendeltségvezetője emlékezett meg a város elektromos ellá­tásának hetvenöt évi fejlődé­séről. Az ünnepi megemléke­zés után kitüntetéseket, jutal­makat adtak át. ahogy nekik sem kell magya­rázni, mire valók az erőfeszí­tések, mert ezt mindenki tud­ja. Erőfeszítés — Erőfeszítés, küzdelem — mondja Juhász János. Ezek a jellemző szavak. Nem sokan vannak persze, akik a szabad­ba kényszerülnek, mert a gé­pek az emberi teljesítmények sokszorosát pótolják, de akik a zúzmarásan dübörgő moto­rok fölött ilyenkor parancsol­nak, minden tiszteletet meg­érdemelnek. Kovács T. István Kutatómunka a kórházban Beszélgetés dr. Korona Árpáddal A váci Szőnyi Tibor Kór­házban minden hónapban tar­tamaik tudományos ülést, a rendszeres továbbképzés kere­tében. Legutóbb — mint er­ről a Magyar Televízió is be­számolt, ezt a Lenin úti mű­velődési központban ünnepé­lyes keretek között rendezték mag. — Mi volt ennek az indí­téka? — kérdeztük dr. Korona Ár­pád igazgatóhelyettesit, az in­tézmény tudományos bizottsá­gának az elnökét. — A Szőnyi Tibor Kórház 10 évvel ezelőitt kezdte meg a működését, 30 éve kezdődött a munka a rendelőintézetben s a fiaital szakembereknek öt­venedik a-lkialammal teremtet­tünk nyilvánosságot. Ezt a hármas jubileumot egész na­pos szimpozionnal köszön­töttük, méltóképpen visszate­kintve a. váci egészségügy el­ért eredményeire. — Kik segítették a szim­pozion sikerét? — Az előkészítés, a szer­vezés és a rendezés munkájá­ban a tudományos bizottság tagjain kívül a kórházi gyógy­szertár, a gazdasági és a mű­szaki osztály, s gyakorlatilag minden kórházi osztály részt vállalt A művelődési házban három termet foglaltunk el. A színházteremben Weisz György tanácselnök megnyitó­ja után dr. Kollár Lajos in­tézményi igazgató főorvos tar­tott indító plenáris előadási, Feltöltik a sószórókat A KPM váci üzemmérnökségének szórákocsijait Vác ha­tárában a szabi elágazásnál töltik fel sóval és honiokke- verékkel. A gépek naponta több száz mázsát szórnak a közutakra. Barcza Zsolt felvétele A város díszpolgára lett A hétfő délutáni felszabadu­lási emlék.untnepségen felcsat­tanó taps azt bizonyította, hogy a város lakossága egyet­ért a legutóbbi tanácsülés azon határozatával, hogy Szin­tűi MártonnaK, a Vác díszpol­gára kitüntető címet adomá­nyozzák. Weisz György ta­nácselnök nyújtotta át a dí­szes tokba helyezett iratot, egy hosszú időn át folytatott köz­életi tevékenységért. A munkásság soraiból Szintai Márton három évti­zedet töltött el az iparitanuló­képzés szolgálatában. Ceglé­den részt vett az iskolák álla­mosításában, majd Budapest­re került, s a munkásság so­raiból jött pedagógusként a szakminisztériumban segítette az ipari oktatás megindítását. A Csikós József utca elején található, kétemeletes, téglafa­lú épületben 1948-ban — kor­mányzatunk rendelete alap­ján — új típusú ipari tanin­tézet. a váci öntőipariskola kezdte meg a működését. 1950- ben főhatósága a Munkaerő­tartalékok Hivatala lett. Szin­tai Mártont 1954. szeptember elsőjén nevezték ki a taninté­zet vezetőjének. A fővárosi tapasztalatokat hasznosítva látott a munkához, tudva, hogy az ipar.itanuló- képzés nehéz terület a neve1- lőmunkában. Az iskola életé­ben súlyos megrázikódtatást je­lentett annak az évnek a no­vemberében az a kámóny- tűzből keletkezett láng­tenger, amelynek az egész te­tőszerkezet martalékává vált. Szintai igazgató megszervezte a tanács segítségével, hogy a bennlakó tanulókat a különbö­ző kollégiumokban és munkás­szállásokon helyezzék el. A vezető és a tantestület lehetet­lent nem ismerő munkája nyomán, a tűz utáni időszak­ban sem szünetelt a tanítás. Továbbra is a közéletben 1955-ig tartott az öntő- és mintakészítő tanulók képzése, később szélesedett az intézet szakmunkásképzési profilja, megkezdődött a helyi ipari ta­nulók képzése, az utánpótlás nevelése a nagyüzemek számá­ra. A kezdeti két szakma ké­sőbb mintegy félszázra bővült, megindult a felnőtt dolgozók képzése és a szakmunkások vizsgáztatása. 1976 szeptemberében, egész­ségi okok miatt kérte a nyug- díajzását. Ez nem jelentette számára a pihenést, a semmit­tevést. Emberfeletti erővel le­győzte a rátört betegség béní­tó hatását és tovább dolgozott, mint a városi tanács egyik legrégebbi tagja, s a helyi fila- telisták elnöke. Munkásságát többször kísér­te a megérdemelt elismerés. Megkapta a Szocialista Mun­káért Érdemrendet, a jubileu­mi Felszabadulási emlékérmet. Kitüntették az árvízvédelem idején tanúsított helytállásáért, s három szinten (oktatásügy, munkaügy, kohó- és gépipar) nyerte el a kiváló dolgozó ki­tüntetést. 1973-ban Lázár György akkori munkaügyi mi­nisztertől vette át a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát, s most — hatvanadik életévében — az egész város megbecsülését, tiszteletét el­nyerve Vác díszpolgára lett. Papp Rezső amely a kórház és a területi munka egységéről szólt. A ta­nácselnök jelenitősniek tartot­ta, hogy intézményünk részt vesz az egyetemi oktatásiban, az orvostanhallgatóik képzésé­ben. Jelentős a tudományos te­vékenység, amely az orvosok továbbképzésében, a fiatalok szakorvosképzésében, a tudo­mányos publikációikban és elő­adásokban nyer kifejezést. — Nagy visszhangja volt dr. Kollár Lajos beveze­tőjének. — Igazgató főorvosunk elő­adásában hangsúlyozta, hogy a területi és a kórházi mun­kát sem a feladatiak, sem az eredményeik, sem a nehézsé­gek tekintetében nem lehet szétválasztani. Ugyanannak a betegnek vagyunk orvosai, mi, az úgynevezett külső- és belső munkatársiak. Magától értető­dően ezek egymásnak nem je­lenítenek konkurrenciát, ha­nem — ellenkezőleg —, töké­letesen kiegiészítik, kiegyensú­lyozottá teszik az ápolásit a betegség kezdetétől a gyógyu­lásig. — Mit mutat a tíz év statisztikája? — Az eltelt évtizedben 200 ezer fekvőbeteget ápoltak a kórházban és a járóbeteg-el­látásunk négymilliónál is több volt. Dr. Kollár Lajos foglalkozott előadásában töb­bek között a modern terá­piás elvek megvalósításával, a betegék gyógyulása érdekében a pszichológiai támogatás fon­tosságával, az orvosok kapcso­lataival, véleménycseréjével, s 12 pontban összegezte azokat az alapél veket, amelyek a jö­vőben megszabják a követen­dő utat a gyógyító-megelőző munkában. — A többi előadások? — A nap folyamán több mint 40 hangzott el. Ez egy-egy té­makör részletes kidolgozását bizonyította, valamint azt, hogy szakembereink hozzáér­téssel, a tudomány mai állá­sának megfelelő módon fog­lalkoznak egy-egy betegség- csoporttal. örvendetes, hogy 17 előadást a fiatal szakem­berek tartottak meg. Intéze­tünk egyes munkaterületein számot adtak tapasztalataik­ról, eredményeikről. Ünnepi tudományos ülésünket a Moszkvából érkezett E. A. Kulikova professzornő is ki­tüntetne, aki programon kívül: szerepelt előadásával. — A további terveik? — Decemberben a Magyar Kórházszövetség információs- és dokumentációs szakbizott­sága Vácott rendezi ülését. A dokumentáció korszerűsítése országos jelentőségű. A szak- bizottság javaslatokat tesz ennek megoldására. A jövő év első felében tudományos elő­adássorozatot tervezünk az egyes szakmák rehabilitációs kérdéseiről. Végezetül hadd hivatkozzam arra, hogy a gyó­gyítás nem szakma, hanem hi­vatás. A küzdelem a beteg ember életéért, gyógyulásáért korszerű tudást követel meg, mihez állandó önképzés, az orvostudomány fejlődésének nyomon követése szükséges. Minden, ami a beteg ember javát szolgálja, elválaszthatat­lan része a hivatásunknak. P. R. A jele: Ah lés Ah 3 Mórán jött és már mehetne Nemcsak a hideg érkezett korán, hanem a téli könnyebb megbetegedések is jelzik ér­kezését. A tömegkommuniká­ciós eszközök híradásaiból tudhattuk meg, hogy a váci Komócsin Kollégium diákjai között már felbukkant az idei influenza. A neve Ahi és Ah3 vírus, amely azóta szorongást okoz a nyirkos időjárás idején erre a betegségre hajlamos váciak körében. A megfigyelé­sek pontos eredményeit azon­ban még mindig nem össze­gezték, s a jelek azt bizonyít­ják, hogy túlzott izgalomra azért nincs szükség. Lappangó vírusok Dr. Nagy Magdolna, a váci Közegészségügyi és Járvány­ügyi Szolgálat felügyelője szerint is február és március lenne a szokásos téli járvány igazi szezonja. November 15. óta azonban folyamatosan ér­keznek információk a körzeti orvosi rendelőkből ehhez ha­sonló tünetekről. Bár ez a helyzetkép is ellentmondásos. Dr. Bénik Gyula körzetében például tegnap még nem je­lentkeztek influenzás tüne­tekkel. Máshol főleg a gyere­kek körében tapasztalták ugyanezt, s az iskolákban osz­tályonként 8—9 emiatt a hiányzók száma naponta. — Az Egészségügyi Szakkö­zépiskola diákjai a lappangó és várható járvány miatt nem járnak ki gyakorlatra a kór­házba. A látogatások meg­szüntetése eddig még nem volt indokolt, de ha a helyzet úgy kívánja, ezt javasolni fog­juk. Pár napig tart Lehet-e védekezni, mi a módja, s mitől kell tartaniuk a betegeknek a felgyógyulás után, szükséges-e az orvosi kontroll a szövődmények elke­rülése végett? — Ezzel a könnyűnek tar­tott betegséggel kapcsolatban az egészségügynek az a gond­ja, hogy a vírusnak minden évben más a szerkezete. Csu­pán a vitamindús táplálkozást, a lehető leghigiénikusabb környezetet, a gyakori szellőz­tetést ajánlhatjuk. A , körzeti orvosok ilyenkor mindig jel­zik, hogy milyen mennyiségű influenza-oltóanyagra van szükségük. Ezt mi már kiküld- tük, s a kisebb ellenállássá1 rendelkező, más betegségekben is szenvedő pácienseket, az időseket védőoltással látják el. i — Ezen kívül még kit? — Kérésre mindenki kaphat védőoltást. Egyébként a be­tegség pár nap alatt lezajlik, ajánlatos vele ágyba feküdni, mert különben komplikációkat okozhat. Ilyenkor C-vitamint, sok folyadékot kell fogyaszta­ni és lázcsillapítókat adnak az orvosok. A körzetekből jelentik — Mi a helyzet a deákvári körzetben? — kérdeztük dr. Kreiner Lenkét, aki szerint sokan jelentkeznek influenzá­hoz hasonló tünetekkel, de biztosat még nem lehet tudni. Szerinte egyénenként változó, de általában 4—5 napig tart ez az állapot. Főleg a fiatalok és gyermekek körében ta­pasztalható, de különösen az idősebbeknek és betegeknek kell vigyázniuk magukra. Dr. Karády Katalin, a Köz­társaság út 65. számú rendelő körzeti orvosa szerint is sokan jelentkeznek olyan panaszok­kal, melyeknek magas láz, hányás, fejfájás a tünete. Kö­zepes járványnak lehet ezt te­kinteni, ami nem olyan súlyos, mint a 3 évvel ezelőtti. Lehe­tőleg kerüljük a nagy töme­get, a rosszul levegőző helyisé­geket, s akinek nem sürgős az orvosi vizsgálata, kisebb pa­naszaival ne most menjen or­voshoz, mert a rendelők túl­terheltek. — Sok gyümölcsöt, vitamindús táplálékot ajánlok — mondotta a doktornő. Dr. Dudás Éva gyermekor­vos a Földváry tér 15. számú rendelőből közölte, hogy a na­pokban a gyermekek körében is sok hasonló tünetet tapasz­taltak. Ha lehet, most kivéte­lesen ők is kerüljék a közös­ségét — ajánlotta, s kollégái­hoz hasonló tanácsokat ad a hozzáfordulóknak, s lapunk ol­vasóinak. K. T. I. Vácra került a rajz A Ludas Matyi érdekes pá­lyázatot kezdett És a rajz is az öné .. címmel. Az első for­dulóra mintegy 10 ezer képalá­írás érkezett, s ezek közül a váci Néveri István nemcsak 200 forint honoráriumban része­sült, de az eredeti karikatú­rát — amihez szöveget kellett írni — szintén ő nyerte el. ISSN 0133-7139 (Vftol Hlflap)

Next

/
Thumbnails
Contents