Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1980. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Küzdelem a szántóföldeken Hóval, faggyal is dacolva Mentik az idei termést Paplanfehér a téli táj, havas a fák aga, befagyott víztükrön siklik a korcsolya. Gyermeköröm, felnőttgond, korán jött és a szokásosnál egy kicsit keményebb, kitartóbb is a tél. Novemberi szüretről már rég hallottunk, ám az idén ebben is volt módunk. A tudomány mai állása szerint még alig tudjuk befolyásolni az időjárást, legfeljebb számolhatunk a szélsőségeivel. Fehér kukoricások A téli határban járva itt-ott még tör.tlen kukoricatáblákat látunk, s aggódva gondolunk rá. mekkora lesz az idei piacot drágító terméskiesés. Juhász János, a váci járási pártbizottság gazdaságpolitikai reszortfelelőse tájékoztat arról a sok erőfeszítést kívánó küzdelemről, amelyik most folyik a földeken. Az idei év, melyet teljes joggal' nevezhetünk rendkívülinek, az időjárás szempontjából, esőzésekkel telt el, rövid volt a nyár, korán jött az ősz. Ezért csak ritka kivétellel lehetne a szervezetlenségben, vagy fegyelmezetlenségben keresni az okokat. A kukoricatermés nagy részét már betakarították a 3 ezer 820 hektárnyi területen. A kosdi Lenin Tsz-nek a múlit hétéin még kétszáz hektárnyi termése volt lábon, de naponta javul a helyzet, dolgoznak a gépek, ahogy az idő engedi. — Csak hát itt más a helyzet, mint a sík terepen, mondjuk az Alföldön — jegyzi meg a szakember. A domboldalakról ilyenkor könnyen lecsúszik a gépmonstrum, várni kell, míg javulnak a terep- viszonyok. Két-kétszáz hektár vár betakarításra. a sződi tsz- ben és az Alagi Állami Tangazdaság területén is. Néhol gondot okoz, hogy nincs elegendő szárítóberendezés, s ilyenkor a szomszéd segítségét kérik, mint például a kos- diak, akik a kisnémedi tsz- be vitték szárítani a termés egy részét. Perőcsény, Letkés és Szob körzetében betakarították a kukoricát. Egyébként az időjárás nem ártott meg a termésnek, amely az idén 47 mázsa hektáronként, néhol pedig a még kint levő, egyalnem roskadt mázsa átiag talán nem. dőlt, szárakról 59—60 is várnató. Az idei cukorrépatermés közepes. A legtöbb helyen kézzel kellett felszedni, de ezt már mindenütt megtették. A váci járás szállítmányai elindulhatta«: a cukorgyárak felé. Ezeken a tér ületetten mindenütt megkezdték az őszi mélyszántást. A járás 14 ezer 5d7 hektárnyi szántóterületéből eddig 7 ezer 639 hektáron hasított ugart az eke. Az őszi munkáknak persze, ezzel még nincs vége, sok más tennivaló is akad a határban. A termelőszövetkezetek és az Alagi Állami Tangazdaság kijelölt területeinek eddig 70 százalékán fejezték be a szervestrágyázást. A vidék gyümölcstelepítési programjáról is hallottunk. Hogy állnak ezzel a munkával? — Kosdon 68 hektárdh szilvacsemetéket telepítettek, Pe- rőcsényben 161 hektár megy- gyet, s a csonthéjasok közül Alagon is ez utóbbi termelését fejlesztik. Szántás, betakarítás — torlódó, értékmentő jeladatok. Hogy kerül földbe a mag ebben az időjárásban? Süpped a talaj Az már rég á föltíoe került. Sőt, a hótakaró alatt sarjadó élet minőségéről is szólhatok. A 6 ezer 391 hektáron elvetett búza 40 százaléka jó minőségű, 30 százaléka közepes, a többi gyönge. Igaz. Csapadék bőven hullott, erre nem panaszkodhatunk. A televízióban látott kép, amint az alföldi síkságon tüzet raknak a határban dolgozó munkások, mélyen süpped a sárba a gép kereke, s többször is le kell szállni a kormányülés mellől, errefelé is jellemző. Emberek dacolnak a hideggel, hófúvással, hogy mentsék az egész évi munka eredményét, hogy legyen élelmiszer a boltokban, s jusson a határon túli piacokra is. Vidéki utunk alkalmával meg-megállunk egy kézszorításra, kiszállva a gépkocsiból, de magyarázatot, nagy szavakat hiába várnánk. Mint Vác, pf: 32. Iskola, üzem - egy iskola Az Egyesült Izzó váci gyárának KISZ-bizottsága a Siketnéma Intézettel áll kapcsolatban, és az intézet a műso- tos Mikulás-ünnepélyére meghívta az Izzó fiataljait. Az Izzó KISZ-es képviselői a műsor után a gyerekeknek ajándékot adtak át. Ezt követően mesefilmet vetítettek a gyerekek nagy örömére. Az üzem KISZ-bizottsága kapta a legnehezebb feladatot az „Egy üzem — egy iskola” akció keretében, mert a hallássérült gyerekeknek program szervezéséhez bizony pedagógiai képesítés, ráadásul szakképesítés kellene. E probléma megoldására ötlötték ki a sikert arató megoldást, mese-rajzfilm vetítést. Későbbi tervekben szerepel, hogy a KISZ- esek az intézeti kerámia szakkörrel felveszik a kapcsolatot, és így kiszélesítik a közös tevékenységet. Márkus László, a KISZ-biz. titkára Megemlékezés Hetvenöt évvel ezelőtt, 1905. december 2-án, délután öt órakor adták át Vác város első villamosművét, a mai Híradástechnikai Anyagok Gyára területén. Az évforduló alkalmából a Magyar Elektrotechnikai Egyesület esztergomi csoportja december 10-én a városi tanács nagytermében ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülést Balázs Szilárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület esztergomi csoportjának elnöke nyitotta meg, majd Szalay István az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat váci kirendeltségvezetője emlékezett meg a város elektromos ellátásának hetvenöt évi fejlődéséről. Az ünnepi megemlékezés után kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. ahogy nekik sem kell magyarázni, mire valók az erőfeszítések, mert ezt mindenki tudja. Erőfeszítés — Erőfeszítés, küzdelem — mondja Juhász János. Ezek a jellemző szavak. Nem sokan vannak persze, akik a szabadba kényszerülnek, mert a gépek az emberi teljesítmények sokszorosát pótolják, de akik a zúzmarásan dübörgő motorok fölött ilyenkor parancsolnak, minden tiszteletet megérdemelnek. Kovács T. István Kutatómunka a kórházban Beszélgetés dr. Korona Árpáddal A váci Szőnyi Tibor Kórházban minden hónapban tartamaik tudományos ülést, a rendszeres továbbképzés keretében. Legutóbb — mint erről a Magyar Televízió is beszámolt, ezt a Lenin úti művelődési központban ünnepélyes keretek között rendezték mag. — Mi volt ennek az indítéka? — kérdeztük dr. Korona Árpád igazgatóhelyettesit, az intézmény tudományos bizottságának az elnökét. — A Szőnyi Tibor Kórház 10 évvel ezelőitt kezdte meg a működését, 30 éve kezdődött a munka a rendelőintézetben s a fiaital szakembereknek ötvenedik a-lkialammal teremtettünk nyilvánosságot. Ezt a hármas jubileumot egész napos szimpozionnal köszöntöttük, méltóképpen visszatekintve a. váci egészségügy elért eredményeire. — Kik segítették a szimpozion sikerét? — Az előkészítés, a szervezés és a rendezés munkájában a tudományos bizottság tagjain kívül a kórházi gyógyszertár, a gazdasági és a műszaki osztály, s gyakorlatilag minden kórházi osztály részt vállalt A művelődési házban három termet foglaltunk el. A színházteremben Weisz György tanácselnök megnyitója után dr. Kollár Lajos intézményi igazgató főorvos tartott indító plenáris előadási, Feltöltik a sószórókat A KPM váci üzemmérnökségének szórákocsijait Vác határában a szabi elágazásnál töltik fel sóval és honiokke- verékkel. A gépek naponta több száz mázsát szórnak a közutakra. Barcza Zsolt felvétele A város díszpolgára lett A hétfő délutáni felszabadulási emlék.untnepségen felcsattanó taps azt bizonyította, hogy a város lakossága egyetért a legutóbbi tanácsülés azon határozatával, hogy Szintűi MártonnaK, a Vác díszpolgára kitüntető címet adományozzák. Weisz György tanácselnök nyújtotta át a díszes tokba helyezett iratot, egy hosszú időn át folytatott közéleti tevékenységért. A munkásság soraiból Szintai Márton három évtizedet töltött el az iparitanulóképzés szolgálatában. Cegléden részt vett az iskolák államosításában, majd Budapestre került, s a munkásság soraiból jött pedagógusként a szakminisztériumban segítette az ipari oktatás megindítását. A Csikós József utca elején található, kétemeletes, téglafalú épületben 1948-ban — kormányzatunk rendelete alapján — új típusú ipari tanintézet. a váci öntőipariskola kezdte meg a működését. 1950- ben főhatósága a Munkaerőtartalékok Hivatala lett. Szintai Mártont 1954. szeptember elsőjén nevezték ki a tanintézet vezetőjének. A fővárosi tapasztalatokat hasznosítva látott a munkához, tudva, hogy az ipar.itanuló- képzés nehéz terület a neve1- lőmunkában. Az iskola életében súlyos megrázikódtatást jelentett annak az évnek a novemberében az a kámóny- tűzből keletkezett lángtenger, amelynek az egész tetőszerkezet martalékává vált. Szintai igazgató megszervezte a tanács segítségével, hogy a bennlakó tanulókat a különböző kollégiumokban és munkásszállásokon helyezzék el. A vezető és a tantestület lehetetlent nem ismerő munkája nyomán, a tűz utáni időszakban sem szünetelt a tanítás. Továbbra is a közéletben 1955-ig tartott az öntő- és mintakészítő tanulók képzése, később szélesedett az intézet szakmunkásképzési profilja, megkezdődött a helyi ipari tanulók képzése, az utánpótlás nevelése a nagyüzemek számára. A kezdeti két szakma később mintegy félszázra bővült, megindult a felnőtt dolgozók képzése és a szakmunkások vizsgáztatása. 1976 szeptemberében, egészségi okok miatt kérte a nyug- díajzását. Ez nem jelentette számára a pihenést, a semmittevést. Emberfeletti erővel legyőzte a rátört betegség bénító hatását és tovább dolgozott, mint a városi tanács egyik legrégebbi tagja, s a helyi fila- telisták elnöke. Munkásságát többször kísérte a megérdemelt elismerés. Megkapta a Szocialista Munkáért Érdemrendet, a jubileumi Felszabadulási emlékérmet. Kitüntették az árvízvédelem idején tanúsított helytállásáért, s három szinten (oktatásügy, munkaügy, kohó- és gépipar) nyerte el a kiváló dolgozó kitüntetést. 1973-ban Lázár György akkori munkaügyi minisztertől vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, s most — hatvanadik életévében — az egész város megbecsülését, tiszteletét elnyerve Vác díszpolgára lett. Papp Rezső amely a kórház és a területi munka egységéről szólt. A tanácselnök jelenitősniek tartotta, hogy intézményünk részt vesz az egyetemi oktatásiban, az orvostanhallgatóik képzésében. Jelentős a tudományos tevékenység, amely az orvosok továbbképzésében, a fiatalok szakorvosképzésében, a tudományos publikációikban és előadásokban nyer kifejezést. — Nagy visszhangja volt dr. Kollár Lajos bevezetőjének. — Igazgató főorvosunk előadásában hangsúlyozta, hogy a területi és a kórházi munkát sem a feladatiak, sem az eredményeik, sem a nehézségek tekintetében nem lehet szétválasztani. Ugyanannak a betegnek vagyunk orvosai, mi, az úgynevezett külső- és belső munkatársiak. Magától értetődően ezek egymásnak nem jelenítenek konkurrenciát, hanem — ellenkezőleg —, tökéletesen kiegiészítik, kiegyensúlyozottá teszik az ápolásit a betegség kezdetétől a gyógyulásig. — Mit mutat a tíz év statisztikája? — Az eltelt évtizedben 200 ezer fekvőbeteget ápoltak a kórházban és a járóbeteg-ellátásunk négymilliónál is több volt. Dr. Kollár Lajos foglalkozott előadásában többek között a modern terápiás elvek megvalósításával, a betegék gyógyulása érdekében a pszichológiai támogatás fontosságával, az orvosok kapcsolataival, véleménycseréjével, s 12 pontban összegezte azokat az alapél veket, amelyek a jövőben megszabják a követendő utat a gyógyító-megelőző munkában. — A többi előadások? — A nap folyamán több mint 40 hangzott el. Ez egy-egy témakör részletes kidolgozását bizonyította, valamint azt, hogy szakembereink hozzáértéssel, a tudomány mai állásának megfelelő módon foglalkoznak egy-egy betegség- csoporttal. örvendetes, hogy 17 előadást a fiatal szakemberek tartottak meg. Intézetünk egyes munkaterületein számot adtak tapasztalataikról, eredményeikről. Ünnepi tudományos ülésünket a Moszkvából érkezett E. A. Kulikova professzornő is kitüntetne, aki programon kívül: szerepelt előadásával. — A további terveik? — Decemberben a Magyar Kórházszövetség információs- és dokumentációs szakbizottsága Vácott rendezi ülését. A dokumentáció korszerűsítése országos jelentőségű. A szak- bizottság javaslatokat tesz ennek megoldására. A jövő év első felében tudományos előadássorozatot tervezünk az egyes szakmák rehabilitációs kérdéseiről. Végezetül hadd hivatkozzam arra, hogy a gyógyítás nem szakma, hanem hivatás. A küzdelem a beteg ember életéért, gyógyulásáért korszerű tudást követel meg, mihez állandó önképzés, az orvostudomány fejlődésének nyomon követése szükséges. Minden, ami a beteg ember javát szolgálja, elválaszthatatlan része a hivatásunknak. P. R. A jele: Ah lés Ah 3 Mórán jött és már mehetne Nemcsak a hideg érkezett korán, hanem a téli könnyebb megbetegedések is jelzik érkezését. A tömegkommunikációs eszközök híradásaiból tudhattuk meg, hogy a váci Komócsin Kollégium diákjai között már felbukkant az idei influenza. A neve Ahi és Ah3 vírus, amely azóta szorongást okoz a nyirkos időjárás idején erre a betegségre hajlamos váciak körében. A megfigyelések pontos eredményeit azonban még mindig nem összegezték, s a jelek azt bizonyítják, hogy túlzott izgalomra azért nincs szükség. Lappangó vírusok Dr. Nagy Magdolna, a váci Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat felügyelője szerint is február és március lenne a szokásos téli járvány igazi szezonja. November 15. óta azonban folyamatosan érkeznek információk a körzeti orvosi rendelőkből ehhez hasonló tünetekről. Bár ez a helyzetkép is ellentmondásos. Dr. Bénik Gyula körzetében például tegnap még nem jelentkeztek influenzás tünetekkel. Máshol főleg a gyerekek körében tapasztalták ugyanezt, s az iskolákban osztályonként 8—9 emiatt a hiányzók száma naponta. — Az Egészségügyi Szakközépiskola diákjai a lappangó és várható járvány miatt nem járnak ki gyakorlatra a kórházba. A látogatások megszüntetése eddig még nem volt indokolt, de ha a helyzet úgy kívánja, ezt javasolni fogjuk. Pár napig tart Lehet-e védekezni, mi a módja, s mitől kell tartaniuk a betegeknek a felgyógyulás után, szükséges-e az orvosi kontroll a szövődmények elkerülése végett? — Ezzel a könnyűnek tartott betegséggel kapcsolatban az egészségügynek az a gondja, hogy a vírusnak minden évben más a szerkezete. Csupán a vitamindús táplálkozást, a lehető leghigiénikusabb környezetet, a gyakori szellőztetést ajánlhatjuk. A , körzeti orvosok ilyenkor mindig jelzik, hogy milyen mennyiségű influenza-oltóanyagra van szükségük. Ezt mi már kiküld- tük, s a kisebb ellenállássá1 rendelkező, más betegségekben is szenvedő pácienseket, az időseket védőoltással látják el. i — Ezen kívül még kit? — Kérésre mindenki kaphat védőoltást. Egyébként a betegség pár nap alatt lezajlik, ajánlatos vele ágyba feküdni, mert különben komplikációkat okozhat. Ilyenkor C-vitamint, sok folyadékot kell fogyasztani és lázcsillapítókat adnak az orvosok. A körzetekből jelentik — Mi a helyzet a deákvári körzetben? — kérdeztük dr. Kreiner Lenkét, aki szerint sokan jelentkeznek influenzához hasonló tünetekkel, de biztosat még nem lehet tudni. Szerinte egyénenként változó, de általában 4—5 napig tart ez az állapot. Főleg a fiatalok és gyermekek körében tapasztalható, de különösen az idősebbeknek és betegeknek kell vigyázniuk magukra. Dr. Karády Katalin, a Köztársaság út 65. számú rendelő körzeti orvosa szerint is sokan jelentkeznek olyan panaszokkal, melyeknek magas láz, hányás, fejfájás a tünete. Közepes járványnak lehet ezt tekinteni, ami nem olyan súlyos, mint a 3 évvel ezelőtti. Lehetőleg kerüljük a nagy tömeget, a rosszul levegőző helyiségeket, s akinek nem sürgős az orvosi vizsgálata, kisebb panaszaival ne most menjen orvoshoz, mert a rendelők túlterheltek. — Sok gyümölcsöt, vitamindús táplálékot ajánlok — mondotta a doktornő. Dr. Dudás Éva gyermekorvos a Földváry tér 15. számú rendelőből közölte, hogy a napokban a gyermekek körében is sok hasonló tünetet tapasztaltak. Ha lehet, most kivételesen ők is kerüljék a közösségét — ajánlotta, s kollégáihoz hasonló tanácsokat ad a hozzáfordulóknak, s lapunk olvasóinak. K. T. I. Vácra került a rajz A Ludas Matyi érdekes pályázatot kezdett És a rajz is az öné .. címmel. Az első fordulóra mintegy 10 ezer képaláírás érkezett, s ezek közül a váci Néveri István nemcsak 200 forint honoráriumban részesült, de az eredeti karikatúrát — amihez szöveget kellett írni — szintén ő nyerte el. ISSN 0133-7139 (Vftol Hlflap)
