Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

x^ßtiian A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1980. DECEMBER 10., SZERDA Nehéz év az építőiparban Nyereséges lesz a VMKV Felújítják a művelődési házat Óvjuk útjainkat! Mindannyiunk közös érdeke A korán érkezett tél nem­csak a közlekedésben, a mező- gazdasági munkákban okozott fennakadást, de az építőipar­ban is. Az idei évből még hát­ra levő hetek már csak alig- alig javíthatnak az üzemek mérlegén. így van ez a váci magasépítő közös vállalat ese­tében is, ahol aggodalomra semmi ok sincs. Tavaly a vál­lalat 17 millió forintos nyere­séggel zárta az évet. Idén, a gazdasági szabályozók szigo­rúbb megkötései miatt nyereségük, az előzetes számítások szerint megkö­zelíti a nyolcmillió forin­tot. — Régóta nem volt olyan nehéz évünk, mint az idei — mondja Szalai Róbert, a vál­lalat főmérnöke. — Későn jött a tavasz, korán a tél, s így lé­nyegesen kevesebb idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy-egy feladatot határidőre teljesítsünk. így aztán, ha va­lahol szorított a határidő, szom­baton és vasárnap is beindí­tották a gépeket, dolgoztak az emberek. így volt ez- az új vá­ci ZÖLDÉRT-telep építésé­nél is. A több ütemben készü­lő telep első építési szakaszá­ban ősszel a 180 vagonos bur­Szinte percenként nyílik az ajtó a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Szabadság téri üzletében. Sokan úgy tartják, hogy a könyv szép és emléke­zetes ajándék, s decemberben segíti az ajándékozás gondjá­nak könnyítését. Szőke Pálné boltvezető el­mondta: a gyermenkönyv-na- pokra felkészültek. A Hozzá­juk tartozó Petőfi, Radnoii és Bátnori iskolában meg­szervezték a ko ayvarusUást. az általános iskoras koruaKnál tudnak juttatni az új kiadvá­nyokból, de a könyvkiadók nem gondolnak a legkiseobek- re, az öt éven aluliakra, A kedvelt leporellók változat­lanul hiányoznak, csakúgy mint a mesegyűjtemények. A felnőtteknek szóló köte­tekről hírt ad havonként a Könyvvilág című lap. de itt is akadozik a szállítás. A leg­utóbbi napokban megérkezett egy pompás fotóalbum Ve­lencéről. a díszes kiállítású Balzac-kötet, a Pajzán histó­riák, Galgóczy Erzsébet Tör­vényen kívül című népszerű regénye, Nagy László váloga­tott verseskötete, La Fontaine halhatatlan meséi. A hanglemezsarok. iránt változatlanul nagy az érdeklő­dés. Egy 190 forintos, külföldi tánolemezből 470 érkezett: há­rom nap alatt elfogyott. Sok híve van Vácott is a komoly muzsikának, s az országos nosztalgiahullám nem kerülte el a mi városunkat sem. Az év közben áthelyezett könyvesboltot az új helyen is megszerette a vásárlóközönség. Ez a változatlan megbecsülés, s az aranykoszorús Zalka Má­té brigád jó munkája eredmé­nyezte hogy időarányos bevé­teli tervüket november végéig 300 ezer forinttal túlteljesítet­ték és éves. hétmilliós tervük gonyatároló készült el. Ehhez 420 négyzetméter alapterületű kiszolgálótér is tartozik. A ha­táridők csúszása komoly kö­vetkezményekkel járt volna, mivel közelgett a burgonya be­takarításának ideje. — Az eredmények mellett arról sem szabad megfeledkez­ni — folytatja a főmérnök —, hogy az idei feladatok sok gond közepette teljesültek. Az anyagellátás nem volt a leg­jobb. Gyakran kényszerültünk kis tételben, több helyről be­szerezni egyes termékeket. Sajnos a nagykereskedelem csak nehezen tud lépést tartani az iparág egyre növekvő igényeivel. Az építőiparban tapasztal­ható nehézségeket a vállalat kollektívája pontos határidők­kel, kiváló munkával igyek­szik ellensúlyozni. Ma már el­ismerten a váci járás és Vác legjobb építőipari egysége ez a több mint 800 dolgozót foglal­koztató vállalat. A munkások 90 százaléka a váci járás és Nógrád megye községeiből jár be, sokan közülük 60—70 kilo­méternyit is buszoznak napon­ta a munkahelyükre s haza. . A jövő évi feladatok sem lesznek kisebbek az ideinél. teljesítése is biztosítva van. a szállítási nehézségei ellenére. it A Mártírok útja végén le­vő könyvesbolt Cziráky Antal- né vezetésével gondoskodik az üzemi könyvterjesztők ellátá­sáról és Zebegénytöl Dunake­sziig a községekbe juttatják el az olvasnivalót. övéké a Gábor József isko­la az alsóvárosban, de ezek­ben a napokban terjesztik a könyvet a szülők és a gondo­zók segítségével a Diófa utcai és a Bácskai utcai óvodákban is. Már két sikeres rendezvé­nyük volt, s ötödikén ismét a Madách Imre Művelődési Központtal karöltve irodalmi vetélkedőt rendeznek az Ár­pád úti és a Gábor József is­kolák tanulóinak. Éves teljesítésük előrelátha­tóan túlhaladja az ötmillió forintot. S ebben nagy része van Pethö Ervinnek, s a többi lelkes fáradhatatlan könyvter­jesztőnek. Papp Rezső Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.j december 11-től 14-ig délután 4 órakor: Mégis meg­látod az eget (színes, szovjet film), — 11-én és 12-én este 6 és 8 óraikor: az Őszi mara- ton (szovjet filmalkotás, 14 éven felülieknek!, — 13-án és 14-én este 6 és 8 órakor: Skalpvadászok (színes ameri­kai westernfilm, II-es hely­áron, 14 éven felülieknek!) Madách Filmszínház (Lenin út 63.) december 12-én dél­után 5 órákor: zártkörű film­klubelőadás 1/5. — este 7 óra­kor: Sokat akar a szarka (francia filmvígjáték) — de­cember 13-án 5 és 7 órakor: Sakknovella (szinkronizált NSZK-film, Stefan Zweig el­beszélése alapján, 14 éven fe­lüli nézőknek). Szobon, Verőcemaroson és Nagymaroson 14 célcsoportos lakást kell megépítenünk. Két FOKFA-iskola, több óvoda elkészítése és fel­újítása is szerepel a ter­vükben. Sződligeten ABC-t és postát, Vácott a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Pest megyei szék­házát építik. Tovább folytat­ják a váci ZÖLDÉRT-, vala­mint a kisnémedi, sertéstelep építésének második szakaszát. Gödön a tanácsházát, Verőce­maroson a művelődési házat kell felújítaniuk. A pedagógusok váci városi bizottsága 1972-ben Matheika János emlékérmet, s hozzá megfelelő alapítványt létesí­tett. 1977 óta minden év de­cember 8-án, a város felsza­badulásának évfordulóján két arra érdemes pedagógus kap­ja a megtisztelő kitüntetést, egy díszoklevelet, 3 ezer fo­rint tiszteletdíjat és Blaskó János szobrászművész alko­tását, egy emlékérmet, mely­nek egyik oldalán Matheika János váci forradalmár arc­képe látható, körben neve. születésének és halálának éve olvasható. A másik oldal a szakszervezet feliratát és emblémáját ábrázolja. A Matheika János-díjas pe­dagógus megtisztelő címet az iskolák szakszervezeti bizott­ságainak javaslata alapján az idén Szinay Józsefnek, a Gá­bor József Általános Iskola orosz szakos tanárának, az orosz és nemzetiségi nyelv Pest megyei szakfelügyelőjé­nek, valamint Csapó Imréné- nek, a Mártírok úti óvoda ve­zetőjének adományozták. Szinay József pedagógusi pályája során 30 éven keresz­Egy közelmúltban megtar­tott tájékoztatón érdekes számadat hangzott el: egy négyzetméter útiéi ület gondo­zása, megóvása évente 12 fo­rintba kerül, egy , kilométer úté átlag 80 ezer forintba. De kire tartozik az utak fenntar­tása, javítása, kinek kell egy­re mélyebben nyúlni a pénz­tárcába, ha azt akarjuk, hogy úthálózatunk a nagyobb igény- bevétel, a nehezeob járművek alatt ne romolj ék? A válasz nem egyszerű, mert az utak­nak sok gazdája van, s mint ilyenkor lenni szokott, a sok gazda közit.... A KPM illetékesei elmon­dották, hogy az országos köz­utak, amelyek a településeket összekötik, a minisztérium fel­ügyelete alatt vannak, fenn­tartásukról, javításukról valamennyi megyében önállóan műkö­dő KP.M Közúti Igazgató­ság gondoskodik. A települések határain belül a közutak az illetékes tanács­hoz tartoznak — kivéve az or­szágos közutaiknak a helysé­gen átvezető szakaszát, az un. „átkelési” szakaszt, ame­lyek megintcsak közvetlenül állami felügyelet alatt vannak. Ezeken kívül léteznek meg saját használatú utak, ame­lyeken nem közlekedhet bár­ki, csak akinek megengedik — ilyenek az erdészeti, majorsa- gi és más mezőgazdasági utak, végül az üzemek, gyá­rak belső úthálózatai. Csak­hogy ezek felügyelete, építőse és állagmegóvása más-más minisztérium feladata. A leg­nagyobb „úttulajdonos” a MÉM, amely kereken 12 ezer fül volt az iskola szakszerve­zeti bizottságának titkára, több társadalmi tisztség vise­lője és kitüntetés birtokosa, a ,budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának társadal­mi munkatársa, aki nyugdíj­ba vonulása alkalmával ré­szesül e megtiszteltetésben. Csapó Imréné személyében először tüntetett ki óvónőt a szervezett pedagógusok váci testületé, elismerve ezzel áldo­zatkész, szerteágazó munkáját, demokratikus vezetői stílusát. Hálastaféta Városunk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a KISZ városi bizottsága az előző évek gyakorlatához ha­sonlóan. december 8-án is megszervezte a „hálastafétát”. Az útvonalnak 11 állomása volt, a stafétát két fiatal kezdte. Kisvártól fáklyával a kézben futottak, s minden- ál­lomáson a KISZ-szervezetek képviselői csatlakoztak hozzá­juk, s az útjuk az alsóvárosi szovjet hősi emlékmű előtt ért véget, ahol koszorút he­lyeztek el. kilométeres úthálózattal ren­delkezik szerte az országban. Ebből 9 ezer kilométer mező- gazdasági, és 3 ezer kilometei erdészeti célokat szolgái. Országos gond: a fenntartás. Húsz évvel ezelőtt útjaink egyik ellensége a kormos trak­tor volt, a kerekekre szerelt hegyes acélkörmök törtek- zúzták az aszfaltot, a betont. Most a nagy munkagépek, a nehéz járművek, a kamionok teszik ugyanezt. Valamikoi egy 5 tonnás teherautó nagy­nak számított, ma 38 tonnás járművek is közlekednek. A fenntartási munkák mér­tékét mindig a forgalom nagy­sága határozza meg. A főutak- ra évente 900 kilométer hosz- szúságú új aszfaltszőnyeg ke­rül, az alsóbbrendű utakon az olcsóbb felületjavítás is ele­gendő. A négy megyén átve­zető 4. sz. főközlekedési úton, a fővárostól Nyíregyházáig most fejezték be a buszmeg­állók kitérőinek megépítését: országszerte folyik az út­burkolati jelek egységesí­tése. S mibe kerül mindez? Az új aszfaltburkolat létesítése kilométerenként 2 millió fo­rintba kerül, ezt nem szabad „elspórolni”, mert a 6500 ki­lométeres alsóbbrendű útháló­zat állapotát szerényebb mód­szerekkel kell megőrizni. Egyetlen tél útfenntartási számlája csak a sózás, hóelta­karítás költségét tekintve 206 millió forint — a forgalom biztonságát szolgáló táblák, jelzéseik, széljelző oszlopok, út­burkolati jelek ára évente ugyancsak 200 millió forint. Summázva, az állami utak fenntartására évente összesen megközelítően 3 milliárd fo­rintot költenek. övjuk útjainkat. Talán jel­IV yilvánvaló, hogy tiszta, x J rendezett munkahelyen a kornak megfelelő öltöző, lürdo birtokában, jól szervezett munka közepette saját borén érzi az ember, mit jelent a szociális gondoskodás, a kul­túráit környezet, amely szük­ségszerűen az egészségkultúra terjesztője is. Furcsa ellent­mondás, hogy éppen ez utóooi fellegváraiban, kórházak, szak­orvosi rendelőintézetek jó ré­szében nem jellemző ez. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége nemrég alapos, módszeres fel­mérést végzett a helyzet pon­tos megismerése végett. Ki­lencezer ápolónő, asszisztensnő, védőnő, gondozónő — gyűjtő­néven: egészségügyi szakdol­gozó — töltött ki kérdőíveket, választ adva élet- és munka- körülményeiről, lakásviszo­nyairól, művelődési lehetősé­geiről, családi életéről. A kép egyáltalán nem meg­nyugtató, mondhatni, kedve­zőtlen. A könnyűiparban dol­gozókéval összehasonlítva, az egészségügyi szakdolgozók el­maradnak munkakörülmények tekintetében. Bármilyen külö­nös, a kórházak egyikében- másikában hiánycikk a mosdó, fürdő, a gyermekintézmény. Az iparban polgárjogot nyert időszakos orvosi vizsgálat az egészségügyi intézmények egy- harmadában nem szokás. Ám a szociális gondoskodás egyéb vonatkozásaiban sem jeleskednek az egészségügyi intézmények. A könnyűiparból vett hasonlatnál maradva, öl­töző-. fürdőellátottságuk is jócskán alatta marad az iparé­nak. A higiéniai szempontból indokolt fehér-fekete öltöző enyhén szólva nem jellemző. Jellemző viszont a nehéz fi­zikai munka, amelynek a könnyítését szolgáló gépeket régen feltalálták ugyan, a kórházakban mégis úgyszól­ván ismeretlenek. Néhány példa az említett felmérésből; nővérhívó beren­dezés az érdekeltek felének munkáját könnyíti meg. Gör­dülő ágy nélkül dolgozik a klinikai ápolónők 30, a kór­háziak 40 százaléka. Gördülő asztallal, tolószékkel, ágytál­mosóval alia egvharmaduk rendelkezik. Még ritkább a betegemelő készülék, amelv az áoolónők mindösz- sze 5 százalékánál áll rendel­szó is lehetne, létjogosultsá­gát szomorú példák teszik idő­szerűvé. A közúti hidak az úthálózat részei. Vannak kö­zöttük régi építésűek, kereszit- tartós hidak, amelyeken az áthaladás csak magassági kor­látok között lehetséges. Több nagy híd, közöttük a békési Körös-híd azért szakadt le, mert egy arra haladó darusko­csi vezetője nem engedte le a daru gémjét, s az beakadt a kereszttartóba. S más hasonló eset is előfordult az utóbbi időben. Ezért külön felhívják a munkagépek és nehéz rako­mányt szállító gépkocsivezetők figyelmét: járművük rakomá­nyát útközben többször is el­lenőrizzék, mert a megcsú­szott rakomány súlyosan meg­sértheti a hídtartó gerendá­kat, ezzel súlyos balesetet és sokmilliós kárt okozhat. Néhány évvel ezelőtt, főút­vonalaink mentén megjelen­tek a fényvisszaverő prizmák. Ezeket importáljuk, s nem győzik pótlásukat. A másra nem használható műanyag­csíkokat egyesek felelőtlenül letépik, nem törődve azzal, hogy ködös időben balesetve­szélyt okoznak az országuta­kon. Az Ml-es út olyan sza­kaszain, ahol a vadátjárás gyakori, úgynevezett vadriasz­tó prizmákat szereltek fel, az autósok védelmére. Ezt az* osztrák találmányt kísérleti célból hozták be. A prizmá­kat az utolsó darabig ellop­ták. A kísérlet ezzel be is feje­ződött, többet nem hoznak be­lőlük ... Az írás elején azt a kérdést tettük fel: kinek kell mélyeb­ben nyúlni a pénztárcájába? A válasz — nekik, nekünk — mindannyiunknak... B. L kezésre. A szolgálat meg­könnyítését célzó központi ételelosztás jó esetben minden második nővérnek, központi sterilizáló nyújtotta előny pe­dig 65 százalékuknak jut. Mindez a műszerberendezés nehézségeinek, költségeinek is­meretében sem indokolt. Mert ha már a legnagyobb terhen, a három műszakon, az ápolás természetéből következően nem lehet változtatni, leg­alább a munkát kell, ameny- nyire csak lehetséges, meg­könnyíteni. Mert — ismét visszatérve a hasonlathoz — míg a könnyűiparban a mun­kásnők 29 százaléka dolgozik három műszakban, addig az ápolónők 60 százaléka telje­sít éjjel-nappal szolgálatot. p igyelemre méltó viszont, * hogy iskolai végzettsé­gük meghaladja a más ágaza­tok női szakmunkásaiét. Az egészségügyi szakdolgozók csak­nem 60, közülük az ápolónők 44 százaléka középiskolát vég­zett. Egy okkal több ez is fo­kozott megbecsülésükre. An­nál is inkább, mert a krónikus létszámhiányban nyilvánva­lóan szerepe van a munkakö­rülményeknek. E szubjektív tényező mellett szép szám­mal akadnak objektívek, ame­lyek előidézik a létszám- hiányt: betegség, szülés, gyes, szabadság és á hiányzók pót­lása szinte lehetetlen. L. M. Meghalt Nagy Péterné Az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága, a Szob nagyközségi pártbizottság és a Szobi Áfész vezetősége mély megrendülés­sel tudatja, hogy Nagy Péter­né Szíjártó Lujza, a párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a Nagy­községi Hazafias Népfront el­nöke, az Áfész dolgozója de­cember 8-án, 58 éves korában tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Drága elvtársunktól decem­ber 11-én 13 órakor veszünk örök búcsút a szobi temető­ben. Emlékét tisztelettel meg­őrizzük. ISSN 0.133 —219« iVAul Hírlap) Milliós forgalmak A gyermekkönyvhét sikere Cs. J. Futball-labdák Gödről A Fővárosi Kézműipari Szövetkezet gödi labdakészítő részlegé-' ben, több mint 10 ezer futball-labdát, kézilabdát készítettek az idén. Az ARTEX-cn keresztül az itt összeállított „bőrök” kül­földre is elkerülnek. Barcza Zsolt felvétele Nevelők váci kitüntetése Jegyzet Az egészségügyiek egészsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents