Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

LLOI iimp A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1980. DECEMBER 10., SZERDA Búza-borsó termelési rendszer Hasznosítják a mellékterméket A gödöllői búza-borsó ter­melési rendszerben évente mintegy nyolcezer hektáron termelnek zöldborsót. A nö­vénynek jelentős, hektáron­ként száz-százhúsz mázsa szártermése van, amely érté­kes takarmány a kérődzők számára. Ennek egy részét ugyan feletetik a betakarítás idején, mindet azonban nem győzik. Nem is cél, hiszen a zöldborsószár, csakúgy, mint más növényeké, silózható, télre eltehető. Honi gépekkel — A zöldborsószárnak, mint mellékterméknek a hasznosí­tását nagymértékben elősegí­tette, és egyúttal olcsóbbá tette, hogy termelési rendsze­rünk taggazdaságaiban még 1976-ban elkezdtük a borsó­fejtő telepek gépeinek kézi­munka-igényes etetési módsze­rét új eljárással felváltani — mondja Puskás István, a (?BBR borsóágazatának veze­tője. — Kipróbáltuk az úgyne­vezett Ladex-Combi típusú etetőasztalt, amelyre közvet­lenül a pótkocsikról kerül a fejteni való borsó. A borsó­cséplők kihasználtságát így mintegy 40—100 százalékkal sikerült megnövelni. Azután a magyar gyártmányú etető be­rendezések is megjelentek, amelyeket a - Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági Gépgyár­tó Vállalat készít. Ezeknek a gépeknek a hasz­nálata lehetővé tette, hogy az egyes helyeken összegyűlt zöld szárat helyben szecskázzák és télire eltegyék. A legolcsóbb eljárás a silózás. A kedvező erjedés feltétele megvan — elég a tejsavbaktérium —, már csak az kell, hogy a fel- aorított takarmányt kellően tömörítsélc. A szilázs kiterme­lése aztán már nem gond, hi- szén a silómarók a legtöbb he­lyen rendelkezésre állnak, ugyanígy a szilázs kiosztására alkalmas kocsik is. Megtérülő kiadás A szecskázatlan borsószár esetében ezek az előnyök nem jelentkeznek, hiszen en­nek gépesített kezelése ke­vésbé megoldott. A szecská­Anyakönyvi hírek Született: Németh András Zsigmond és Völgyesi Zsu­zsanna Márta: Andrea Zsu­zsanna; Nyerluc György és Serbán Mária Anna: Csaba; Csabai László Zoltán és Ud- vardy Ildikó: Zoltán; Hege­dűs József N Attila és Lengyel Hajnalka: József; Fledrich István és Turóczi Katalin Ágnes: Ágnes Lívia: Rétfalvi Jenő József és Nagy Margit Mária: Margit; Bakonyi Jó­zsef és Szántai Gizella Teré­zia: Kornél; Galabár Ferenc és Pálinkás Julianna: Zsolt Ferenc; Bolya József és Sza­bó Mária: József nevű gyér. meke. Névadót tartott: Mezei Ti­bor és Mészáros Erzsébet: Do­rottya; Dr. Pálinkás István és Losonczi Anna: Péter és Ist­ván, Dr. Pellényi Lajos és Süveges Ildikó: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Morvái László és Szabó Edit, Járvás Ferenc és Tart Márta Mar­git. Gajdos Pál és Bense Éva. Elhunyt: Fekete Ferencné Weisz Rózsa, Gödöllő, Kas­tély. Városi moziműsor Szarvacska Manócska. Szov­jet mesefilm. 4 órakor. Őszi Maraton. Színes szov­jet film. 6 órakor. Másodszor is Jutalom sportolásért Immár másodszor kapott 5 ezer forintos vásárlási utal­ványt az Árammérőgyár Ró­zsa Ferenc KlSZ-alapszerve- zete, az Edzett ifjúságért moz­galomban véglett tevékeny­ségéért a Pest megyei KISZ- bizottságtól. Az alapszervezet titkárát, Beke Istvánt keres­tük meg, hogy mondja^ el, mit vásárolnak a pénzből. — Tavaly egy háromszemé­lyes sátrat, asztaliteniszütőket és egy focit vettünk, persze nemcsak magunknak, hanem a gyár minden sportolni vá­gyó fiataljának. Erről a juta­lomról, amit most kapunk, még nem döntöttünk konkré­tan, de a beszélgetéseken ar­ra az elhatározásra jutottunk, hogy ismét sátrat kellene ven­ni. Szeretnénk a tavalyinál va­lamivel nagyobbat, egy négy- személyeset. Kellene néhány tollaslabdaütő, és ha futja rá, kempingfőzőt is vásárolunk. — ötezer forintból nehezen fog ez kitelni. — Valamennyi pénze a KlSZ-bi^ottságnak is — Azért nincs bérletünk ezekre a jutalmakra, raj­tunk kívül mások is igye­keznek. zás mindaddig gondot okozott, amíg az erre alkalmas szecs­kázók hiányoztak. A silót a borsófejtő telep közelében ér­demes kialakítani, ahova a fel­aprított szár szecskafúvóval, esetleg szállítószalaggal to­vábbítható. Ha távolabb jelö­lik ki a siló helyét, akkor szecskaszállító felépítménnyel ellátott tehergépkocsikkal, il­letve pótkocsikkal hordhatják át gazdaságosan a szilázst. Tény, hogy a borsószár hasznosítása a technológia megvalósításakor többletkölt­séget kíván, de a termelési rendszer szakembereinek vé­leménye szerint hosszú távon föltétien kifizetődik, illetve megtérül. Hektáronként mint­egy négy, négy és fél ezer fo­rint érték menthető meg így. Az elmondottakhoz hozzá­tartozik, hogy a gödöllői bú­za-borsó termelési rendszer és a Hódgép által közösen kifej­lesztett cséplőtelep az elmúlt évi Agromasexpón különdíj.at kapott. Példaadó módszer — Van-e remény a módszer országos elterjesztésére? — Magyarországon több mint négyszázötven zöldborsó­fejtő gép található, ezek ki­lencven százaléka üzemképes. Többségük az az NBC, illetve MNBC, amelyekhez a Hódgép újább típust is kifejlesztett — mondja Puskás István. — Az újabbak a hagyományos gépek teljesítményének másfél-két­szeresét is elérik. Föltétien alapozni kell tehát rájuk a jövőben, márcsak azért is, mi­vel energiaigényük nem sok­kal nagyobb. F. I. Az ifjúság művelődéséért Ami az első díjak mögött van Kerepestarcsa Kiáliílás Kocogh András fafaragó, Kecsmar László, Honfi Péter és Mihalovics Ildikó bőrmű­vesek, a népművészet ifjú mesterei kiállításának meg­nyitója ma, szerdán 15 órakor lesz a Szilasmenti Termelő- szövetkezet kerepestarcsai központi irodaházának kis­tanácstermében. A kiállítást dr. Losonci Miklós művészet- történész nyitja meg. A ki­állítás megtekinthető decem­ber 10-től 19-ig, naponta 9— 16 óráig, szombat és vasárnap kivételével. Vigyázzunk a kályhákra Nem a tűzoltók haszna A sok éves tapasztalat mu- I legyünk: okot a legtöbb eset­tatja, hogy a fűtési idény kéz- ben utólag találhatunk, de ez Azt szeretnénk, .ha a két sát­rat felállíthatnánk valame­lyik kempingben, ahol üdülni vágyó fiataljaink tíznaponta váltanák egvmást. — A jövőre ese^kes öt­ezer forintból ped'V • • detén szaporodnak a lakás- tüzek. Erről, szerencsére, most nem kellett sokszor beszámol­nunk. De mint arra a gödöllői tűzoltóparancsnokságon fel­hívták a figyelmet, mind a ha­gyományos, mind az olajtüze­lésű kályhák esetében, tovább­ra is ügyelni kell, hogy őrizet­lenül sehol ne hagyják őket. A jó szándékú figyelmezte­tés nemcsak azért hangzik el, hogy a tűzoltóknak kevesebb- szer kelljen kivonulni, sokkal inkább azért, hogy ki-ki ment­se, őrizze figyelmességével va- van I gyontárgyait, hiszen az esetle­ges kár — a nagyobb közössé­gé, vagy a családoké — min­denképpen keserves munkával pótolható csak. A tűz, a leg­többször oktalánul tesz tönk­re valamit, vagy hogy pontosak már kevés vigasz. Vigyázzunk tehát, ne kerüljön erre sor! Még tavaly, a nemzetközi gyermekév alkalmából hirde­tett pályázatot, Az ifjúság művelődéséért címmel a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár, azzal a céllal, hogy „az iskolai tantervek megvalósítá­sát segítő, a tanórai nevelő munkát támogató feladatokat, az iskolán kívüli nevelés és a szabad idő hasznos eltöltését segítő tevékenységet, a gyer­mek- és ifjúsági mozgalmak nevelési teendőit” együttmű­ködve próbálják megoldani az oktatási és a közművelődési intézmények. A talán száraznak tűnő be­vezetőre azért volt szükség, hogy megértsük: miért neve­zett a pályázatra a Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény. S nem csak nevezett! Élménytadó kiállítások A pályázatot két részben értékelték; tavaly a terveket, a programokat minősítette a bíráló bizottság, s már ekkor kitetszett, a gödöllői intéz­mény a kollektív, vezetője Polónyi Péter, az egyéni ver­senyben számíthat kiváló he­lyezésre. S bár sporthasonlat­tal élve, ez az a pályázat, ahol nem a győzelem, hanem a részvétel, a szándék és az aka­rás a fontos, a minap öröm­teli hírt kaptunk. A végső értékelésben a hely- történeti gyűjtemény első dí­jat nyert, s az egyéni pályázók körében Polónyi Péteré az első helyezés. A méltatás legtartal­masabb módja alighanem az lehet, ha ismertetjük, mi min­den történt másfél év alatt a pályázat jegyében Gödöllőn. Az intézmény vállalásai kö­réből az első helyre kívánkoz­nak a kiállítások, amelyekből több is volt s mindegyik mél­tán aratott sikert. Sokan lát­ták s emlékezetes élményt adott a Vankóné Dudás Juli gyermektémájú alkotásaiból összeállított tárlat s a gödöllői művésztelep időszakos kiállí­tása. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának két alkotója, Cse- te Ildikó textiltervező és Kun Éva keramikus is sok örömet szerzett bábjaival, kedves fi­guráival gyerekeknek, fel­nőtteknek egyaránt. Helytörténeti szakkörök Külön érdekessége volt az egykori művésztelepi bemuta­tónak, hogy a közönség lát­hatta a híres Remsey-féle báb­színházát, amelyet két előadá­son próbáltak ki újra, s ame­lyet folyamatosan restaurál­nak. A pályázathoz kapcsoló­dott a Képek a régi Gödöllő­ről című vándorkiállítás, ame­lyet valamennyi általános is­kolában bemutattak, s a Ma­dách Imre Szakmunkásképző Intézetbe és a Török Ignác Gimnáziumba is eljutott. Gazdag felsorolását adhat­juk a különféle együttműkö­dési megállapodásokból faka­dó, már beérett vagy a jövő­ben gyümölcsöző közművelő­dési, nevelési újdonságoknak. Csak ízelítőül: a helytörté­neti gyűjtemény előadásokat vállal, közreműködik a gyer­mekkönyvtári programokban, szervezi, támogatja az általá­nos iskolák helytörténeti szak­köreit. A múzeumi hónap al­kalmából a városi művelődés- ügyi osztállyal' közösen éppen az utóbbiak működéséről tar­tottak ankétot, s jövő tavasz- szal városi-járási vetélkedőn is találkozhatnak a szakkörök tagjai. A felsorolásból természete­sen sok minden kimaradt, pe­dig nem kevésbé fontos pél­dául, hogy a város fejlődé­séről készített vagy a cigányok életét bemutató kiállítások is a fiatalok ismereteit bővítet­ték, látókörüket tágították. Példamutató az az együttmű­ködés is, amely a járási-vá­rosi Petőfi Művelődési Ház vagy a Juhász Gyula Könyv­tár és a helytörténeti gyűjte­mény között kialakult. Nem választható el egymás­tól természetesen az intéz­mény és vezetője sikere. De az eddig ismertetett s a gazdagsá­got példálózva is igazoló kol­lektív teljesítés mellett meg kell emlékeznünk Polónyi Pé­ter személyes vállalásairól is. A gödöllői járás múzeumai, tájházai címmel diaösszeállí­tást készített, amit a múzeu­mi hónapban Gödöllőn, Nagy- tarcsán és Isaszegen mutattak be, s amely mindenkinek ren­delkezésére áll. Társadalmi munka Az első díj elnyeréséhez minden bizonnyal hozzájárul­tak a társadalmi munkában vállalt előadások, a Petőfi ál­talános iskolában háromszor megtartott rendhagyó óra, be­mutató foglalkozás, a különfé­le — a pályázat céljaival egy­bevágó s jól hasznosítható — javaslatok, amelyek remélhe­tőleg hamarosan tervből való­sággá válnak. Úgy, ahogy Az ifjúság mű­velődéséért pályázat vállalásai is maradék nélkül teljesültek, sőt ahogy az iparban, a mező- gazdaságban szokás mondani: túlteljesültek. Az intézmény és Polónyi Péter még a gaz­dag tervezetnél is többet adott, hozzájárulva nemcsak a pályázat sikeréhez, hanem ah­hoz, hogy élőbbé váljon, min­dennapos kapcsolattá legyen az iskola és a múzeum együtt­működése. G. Z. 7 ömegsport Lakóterületi központok Jelentkezés hétfőnként Lakóterületi szabad idős tö­megsportmozgalmat hirdet a KISZ városi bizottsága, a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tálya és a testnevelési és sport­felügyelőség. Ahhoz, hogy a kezdeménye­zés célját meghatározzuk, nem kell nagy fantázia: mi más le­hetne, mint lehetőséget adni a sportolásra, a mozgásra, az egészséges életmódra. Az Ed­zett ifjúságért mozgalmat tá­mogató akció nem csak a fia­talokat várja: nemre és korra való tekintet nélkül három helyszínen lehet jelentkezni: a János utca környékén lakók a Munkácsy utcai Petőfi Álta­lános iskolában Lencsés Csaba testnevelőnél, a Szabadság tér lakói az Imre utcai általános iskolában Bárdos István test­nevelőnél, a Stromfeld sétány környékbeliek pedig a Kari­kás Frigyes Általános Iskolá­ban Ádám Pál testnevelő ta­nárnál. A lakóterületi tömegsport­csoportokban a részvételhez semmiféle igazolás nem kell.- a foglalkozások, amelyeket he­tente egyszer-kétszer, alkal­manként másfél órára tervez­nek, ingyenesek. Ki-ki a saját felszerelésében sportolhat, a sportszereket, az -eszközöket az iskola adja. A jelentkezés ideje: hétfőnként az iskolák­ban este hat és fél nyolc kö­zött. Kartól Kában is kukoricaszedés- Naponta több mint száz ton­na nedves szemes kukoricát takarítanak be a hófödte táb­lákról a kartali Petőfi Terme­lőszövetkezetben. Ha az idő nem fordul rosszabbra, a hét közepéig befejezik annak a kétszáznegyven hektár kukori­cának a betakarítását, amely a legutóbbi nagy havazást köve­tően még a táblán maradt. A kukorica szárítását a gödöllői Tangazdaság is segíti, mivel nagy teljesítményű szárítógé­püket a kartali gazdaság ren­delkezésére bocsátották. r Galgavidéke Afész Nyugdíjasok szép napja Szép, az elmúlt években meghonosodott szokásának tesz eleget a Galgavidéke Afész igazgatósága és szak- szervezeti bizottsága azzal, hogy december 12-én délután 13 órai kezdettel Kartalon, a közelmúltban épült kisvendég­lőben megtartja a szövetke­zet nyugdíjasainak Télapó­ünnepségét. Az összejövetelen tájékoztató hangzik el a szö­vetkezet működéséről, ered­ményeiről, de szó lesz a gon­dokról is, majd a zsámboki általános iskola gyermek né­pi együttese műsorral köszön­ti a nyugdíjasokat. A műsort ebéd s kötetlen beszélgetés követi. Az ünnepi összejöve­tel résztvevői nem távoznak Kartalról üres képzel, erről is gondoskodnak a rendezők. A nyugdíjasok ajándékutal­ványt kapnak, hogy ezzel megkönnyítsék ünnepi készü­lődésüket. December 3-án megny It a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fotó- optika- és kultúrdkkboltja Gödöllőn, a Dózsa György u. 5-7. szám alatt ISSN 0133—195? (Gftrtöimi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents