Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

Brezsnyev decemberben Indiába utazik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Szand- zsiva Reddinek, az Indiai Köztársaság elnökének és In­dira Gandhinak, az Indiai Köztársaság miniszterelnöké­nek meghívására december el­ső felében hivatalos baráti látogatásra Indiába utazik. SS etem her 12—14: Szakszervezeti kongresszus Tegnap ülést fartett a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott. Gál Lászlónak, a SZOT főtit­kárhelyettesének előterjeszté­sében megtárgyalta és elfogad­ta a Szakszervezetek Országos Tanácsának a XXIV. kong­resszus elé kerülő jelentését, valamint a magyar szakszer­vezetek alapszabályának mó­dosítására vonatkozó terveze­tet. Húszán S okféle hatás — érdek­lődés, vonzalom, rábe­szélés, szülői parancs, utazási lehetőség, kollégiu­mi hely, a fölvétel realitá­sa s így tovább — sűrűsö­dik abban, amikor egy if­jú átlépi a szakmunkáskép­ző intézet kapuját, s az első évfolyamon megkezdi annak tanulását, ami forma szerint az életpályája, ke­nyérkeresete lesz. Forma szerint, írtuk le töprengés nélkül, a tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztet­nek, meglehetősen gyakori a menet közbeni korrekció, azaz a föladása annak, ami tegnap még célnak lát­szott. Szeptemberben élt a re­mény, mostanára végképp elillant; ismét tucatnyi gyerek nem tért vissza a nagykőrösi szakmunkás- képzőbe. Oda, ahová nem­csak a város, hanem a kör­nyező települések is évről évre elküldik azokat, akik — tagadhatatlan, nagyon különböző színvonalon dol­gozó munkahelyeken, tény­leges nagyüzemekben és kezdetleges körülmények között kínlódó munkaadók­nál — majdani utánpótlá­sai lesznek a ma dolgozók­nak. A majdani kifejezés ugyan nem sok időt takar — két, három esztendőt csupán —, ám teljesen jo­gos, mert addig sok min­den történhet. S történik is, évről évre, akadnak új jeleatiíezők a felsőbb évfo­lyamokra, akik most köl­töztek a kornyékre, akik otthagyták varami ősből korábDi tanintézetüket, s vannak — ok vannak töb­ben —, akik ugyan el­kezdték a tanulási, de év közben, vagy a következő oktatási év kezdetére ki­maradnak. Csekély hánya­duk valójában nem vész el a szakmunkásképzés szá­mára, mert másutt folytat­ja tanulmányait — s ennek o.tai is változatosak, a szü­lők válásától kezdve egé­szen odáig, hogy a papát előléptették, s azzal egy­idejűleg áthelyezték —, többségük azonban, mint az érintett oktatók mondják, a szakképzés egészének fordít hátat, még ha lesz is közülük olyan, aki nem véglegesen, hanem átmene­tileg, s később föltűnik a felnőttoktatás részeseként. Sajáios pályakorrekció ez, rögtön az indulásnál, ami a társadalomnak is, az egyénnek is nehéz terheket rak a vállára, erkölcsi, anyagi értelemben. egy­aránt. V in olyan szakmunkás- tanuló iskolája a me­gyének, ahol az ere­detileg beírt első évfolya­mos gyerekeknek mindösz- sze a hatvanöt-hetven szá­zaléka jut el addig, hogy szakmunkásvizsgát tegyen, s olyan intézet is akad, ahol csekély a lemorzsoló­dás, szinte elhanyagolható. Ez utóbbiaknál nagyon ér-' de.les s magkülönböztetett figyelmet érdemel: a ta­nulók túlnyomó része több nemzedék óta munkás csa­ládból érkezik, azaz bebi­zonyosodik, a családnak rendkívül nagy a szerepe a gyerek pályaelhagyásában vagy pályán tartásában. Megyei átlagban a két­vagy háromesztendei ta­nulmányi idő alatt a fiata­lok húsz százaléka, azaz minden száz gyermekből húsz hagyja el az iskolát, a tanműhelyt, a képzést kérő munkahelyet. Ez az arány meghökkentően nagy, főként akkor, ha azt is hozzátesszük: a már vég­zett szakmunkásoknak a negyede a pályakezdést kö­vető öt esztendőben szintén elhagyja választott mester­ségét...! Maradjunk azon­ban most csak a húsz szá­zaléknál, azoknál, akik ta­nulmányaik közben fordí­tanak hátat választott jö- vőjüknek, ha: valóban vá­lasztott ez a jövő. S itt rögtön elkeveredünk az okok sűrűjében, mert hi­szen a szülői kényszer ugyanolyan fontos tényező­nek tűnik, mint a gyermek olykor felületes akarata, is­merete a választott mester­séget illetően, s nem kisebb oknak látszanak az objek­tív adottságok — például, hogy szinte megoldhatatlan az utazás, annyira rossz a közlekedés —, a tanintézeti, gyakran mostoha körülmé­nyek. N em meglepő ezek tuda­tában, hogy az első és a második évfo­lyam között következik be a legnagyobb lemorzsoló­dás, vannak bizonyos szak­mák, ahol ötven százalék­kal apad a továbbra is ta­nuló gyerekek csoportja, ugyanakkor 350—400 ifjú úgy megy tovább minden­napjai útján, hogy hóna­pokat, vagy teljes évet töl­tött el a szakmai ismeretek szerzésével, ám fölösen, mert ezek a félbe-, har- dába tört ismeretek nem jók semmire. Különösen igaz ez a lányok esetében, akik legtöbbször ezzel a lé­péssel végképp szakítottak a szatema megszerzéséneK lehetőségével, mert rövide­sen férjhez mennek, szül­nek, s akkor — ilyen körül­mények között és munka mellett — már nagyon nagy akarat kell az ismé­telt nekiveselkedésnek. A teljesen képzetlen női munkaerő újratermelődése viszQnt erőteljesen konzer­vál a megye gazdaságában különféle foglalkoztatási — és hatékonysági — feszült­ségeket, gondokat. Ami axKor is igaz, ha belátjuk: a szakma vagy nem szak­ma közötti választás vég­ső soron magánügy, pa­rancsokkal, adminisztratív eszközökkel meg nem old­ható. Éppen azért, mert nem oldható meg, a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a pályák ismeretének, a gyermek képességeinek —, mégis, a pályaválasztási tanácsadók igénybevételét gyakran leghevesebben a szülők el­lenzik —, a képzés járulé­kos feltételeinek, mint ami­lyen a közlekedés, az ét­keztetés. Maroknyi ez csupán azokból a ténye­zőkből, amelyek látszatra nem vagy alig, a gyakor­latban azonban lényegesen befolyásolják a lemorzsoló­dás arányát, s tapasztala­taink szerint éppen látszat- mellékességük miatt sem a családban, sem az intéze­tekben nern törődnek kel­lően hatásaikkal. Családi és társadalmi mulasztások, gyengeségek összegezödnek a lemorzsolódás húszszá­zalékos mutatószámában, s ezért a haladás, a változás lehetőségét nem a gyermek „megfogása” kínálja. Koruk alapján sem szolgáltak rá erre, azért pedig végképp nem lenne igazságos ez a megfogás, mert erősen két­séges: amit otthagytak, azt tényleg ők választották. Mészáros Ottó Megvitatta és elfogadta Ja­kab Sándornak, a SZOT főtit­kárhelyettesének előterjeszté­sében a kongresszusi határo­zati javaslattervezetet. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is­mertette a XIV. kongresszus szóbeli referátumának főbb gondolatait. A tanácsülés meg­bízást adott a jelölést előké­szítő bizottságnak és a kong­resszuson működő munkabi- zottságoknak. A Szakszervezetek «Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát december 12., 13., 14-re hívja össze. A tanácsülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője is. Apró Antal Helsinkiben Johannes Virolainennek, a finn parlament elnökének meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Helsinkibe érkezett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett parlamenti delegáció. Este Johannes Virolainen díszvacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére. Ezen a két parlament elnöke pohár­köszöntőt mondott. Méltatták a fejlődő finn—magyar kap­csolatokat, érintették az ak­tuális nemzetközi kérdéseket. Hangsúlyozták "a parlamentek, valamint a parlamenti képvi­selők felelősségét a nemzet­közi béke és biztonság meg7 őrzéséért folytatott harcban. A két parlament képviselői közötti hivatalos tárgyalások ma kezdődnek. Apró Antal finnországi tartózkodása so­rán találkozik és megbeszélé­seket folytat at ország poli­tikai és társadalmi életének vezető személyiségeivel, s el­látogat több termelőüzembe is. Finn nőlcüldöffség hozónkban A Magyar Nők Országos Ta­nácsának meghívására Buda­pestre érkezett a Finn De­mokratikus Nőszövetség kül­döttsége. A vendégek egyhetes ma­gyarországi látogatásuk idején eszmecserét folytatnak a két ország nőszövetségének tevé­kenységéről. Főleg az anya- és gyermekvédelem, a sZociálpo- litkai feladatok megoldása iránt érdeklődnek. REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. NOVEMBER 11., KEDD Kádár János fogadta Petr Miadenovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta Petr Miadenovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársa­ság külügyminiszterét, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. Jelen volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Pen- csev Mitev, a Bolgár Népköz­társaság budapesti nagyköve­te. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak hét­főn a Parlamentben fogadta a bolgár külügyminisztert, aki ezt megelőzően megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. Majd a Külügymi­nisztériumban megkezdte a tárgyalásait magyar kollégá­jával. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott idősze­rű nemzetközi kérdésekről és a magyar—bolgár kapcsolatok alakulásáról. (A bolgár külügyminiszter életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Sikeres kísérlet Filmhamuból — ezüst Az egyre növekvő ezüst­árak arra késztetnek, hogy igyekezzünk mind nagyobb mértékben hasznosítani az ezüsttartalmú anyagokat: el­sősorban a fotózásnál hasz­nált ^ixíroldatot és az el­használt filmekből nyert film­hamut. Ezek felhasználására, az ezüst kivonására ipari mé­retű kísérlet kezdődött az év elején a Budapest és Vidéke MÉH Vállalatnál. Eddig 4,5 tonnányi 99,999 százalékos ezüstöt sikerült előállítani. Hamarosan szerződést köt­nek a váci Forte-val és az Ofotérttal, hogy a másodlagos nyersanyagnak számító, ezüst­tartalmú anyagokat átadják feldolgozásra. Cementeső helyett — műanyag Még az idén jé ivóvizük lesz Huszonöt—harminc munkahelyen dolgoznak Nem tartozik a látványos munkák köz'é a csatorna- és a vízműépítés. Nagy elismerés­ben is csak ritkán részesül­nék. Mert, ha egy községben végre jóízű, egészséges vizet ihatnak az emberek — az csak természetes. Viszont, ha ők rosszul végzik a dolgukat, ezzel sok-sok bosszúságol okoznak. S ilyenkor jogos a márgelődés. Azt sem sokan tudják, hogy a budaörsi köz­pontú Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munká­sai napjainkban is 25—30 munkahelyen dolgoznak. Ez pedig nem kevés, a munkák irányítása, szervezése sem könnyű. Mit végeztek idén? Mivel gazdagodik Pest megye? A vállalat termelési osztá­lyán kapott információ sze­rint befejezéséhez közeledik a Gaigavölgyi Regionális Víz­mű építése, s ezáltal még az idén nyolc község vízellátása megoldódik. A több éves munka értéke mintegy 32 millió forint. Nagy fába vág­ta a fejszét a PVCSV Mono­ton is: ott alvállalkozókkal épült fel az új vízmű. A cél azonban nem csupán a nagy­Aktiva a Pest megyei pártbizottságon Gizdaságpolitikai kérdések Dr. Hetényi István előadását tartja. Mellette, balról jobbra: Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Cservenka Ferencné Barcza Zsolt felvétele Az MSZMP Pest megyei bi­zottságának budapesti szék­házában tegnap délután idő­szerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről rendeztek aktívaülést, melyre a pártbizottság tagjain kívül meghívták a megye ál­lami és társadalmi szerveze­teinek tisztségviselőit, az ipari és mezőgazdasági üzemek, szö­vetkezetek vezetőit. Dr. Hetényi István pénzügy- miniszter tartott előadásit az 1980-as gazdasági szabályozók hatásáról, gazdasági életjink jellemző vonásairól, illetve a hatodik ötéves terv és a jövő esztendő feladatairól. Az aktíván Cservenka Fér rendié, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei* pártbizottság első tit­kára elnökölt. község vízellátásának a javí­tása, hanem az, hogy Gomba és Bénye is részesüljön az egészséges monori ivóvízből. November végéig kell elké­szülnie a teljes vízvezeték­hálózatnak. Sok munkát vállaltak a bu­daörsiek az épülő szigetszent- mlklósl lakótelepen is. ök építik a vízhálózatot. a szennyvízelvezető- és a csa­padékvíz-csatornarendszere­ket. Emellett, ugyancsak Szi- getszentmiklóson, kiemelt fel­adatuk a szennyvíztelep teljes rekonstrukciója. Terv szerint 1981. június végére fejezik be az építést. Olyan település is akadt, ahol csak ideiglenes jelleggel szolgáltathatnák vizet. Tápió- szentmártonban ugyanis ki­épült a község vízhálózata — azonban a vízműtelep csak jövő év végére készül el. Nincs viszont már ivóvíz­gondjuk a Tápiószecső-Mag- dolnatelep lakóinak. Elkészült a faluból kivezető vízhálózat. És még egy eredmény: októ­ber elején üzembe helyezték a Ráckeve-újtelepi vízmű­vi *. Építőipari vállalatról lévén szó. természetszerűleg sok munkát több évre terveznek. Ilyen például Gyömrő és Üllő vízellátásának javítása. A két községben három év alatt ki­lenc 300 méteres mélyfúrású kutat létesítenek: egy már kész, kettőn pedig dolgoznak a szakembereik. Legtávolabbi munkahelyük, Pest megye északi csücskében van: Ke­mence, Tésa, Bernecebaráti és Perőcsény közös térségi vízmüvet kap. A szükséges jó minőségű vizet az Ipoly part­ján levő két nagy átmérőjű csőkútból nyerik majd; de­cember végéig 15 kilométer főnyomóvezeték fektetéssel vé­geznek. Jó ütemben készül a pilisvörösvári vízhálózat is — teljes hossza mintegy 40 kilo­méter lesz —; jövőre tervezik a befejezését. Október elején láttak a nagykovácsi új vízmű építéséhez. Idei tervük hat kilométer hosszú gerinceveze- ték. A vállalati tervteljesítés érdekében saját embereiket adták kölcsön a Vízügyi Épí­tő Vállalat vecsési gyárába — a kért acélcsövek szigetelésé­hez. Másként nem juthattak volna időben a szükséges, anyaghoz. Űj technológiák bevezetésé­vel könnyítették, gyorsították a munkát — ahol csak lehe­tett. Ilyen újításuk, hogy az­beszt-cement :ső helyett — KM-műanyagcsöveket hasz­náltak fel. Ezek ugyan nem olcsóbbak, viszont 20—30 szá­zalékkal lerövidülhet velük az összeszerelés ideje s még egy hasznuk van: miután a mű­anyagcső könnyű, többet szál­líthatnak egyszérre, egy te­hergépkocsin. D. Gy. KÖZE LET Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró An­tal, az országgyűlés elnöke fo­gadta Nagy Györgyöt, hazánk­nak a Kongói Népi Köztársa­ságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsága meghívására Rómába u tázott az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttsége. A delegá­ció tagjai: Lukács János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Verők Ist­vánná, á külügyi osztály mun­katársa. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke meghívására tegnap hazánkba érkezett Gerhard Schürer mi­niszterelnök-helyettes, a Né­met Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnö­ke, hogy a két ország tervező szervei közötti együttműködés kérdéseiről tárgyalásokat foly­tasson. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével tegnap küldöttség utazott Indiába, a magyar—indiai gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működési vegyes bizottság no­vember 12—16. között Űj-Del- hibén tartandó negyedik ülés­szakára. A tárgyalásokon át­tekintik a két ország gazda­sági kapcsolatait, megvizsgál­ják a forgalom további növe­lésének, a kooperációs kapcsp- latok fejlesztésének lehetősé­geit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents