Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
HNF-tanácskozás Szolgáltatás városunkban Városunkban több mint húsz vállalat és szövetkezet lát el szolgáltatási feladatokat. Természetesen. akadnak közöttük olyanok is, melyek nagyobbrészt mással foglalkoznak. Példának említhetjük a Gépjavító és Faipari Szövetkezetét, mely kapacitásának nagyobbik hányadát gépgyártásra fordítja. Mégis igen fontos a szolgáltatási tevékenysége, hiszen ez a szövetkezet tartja fenn az autószervizt és foglalkozik háztartási gépek, s televíziók javításával. Más üzemek, mint a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, vagy például a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok és szövetkezetek, kifejezetten csak a lakosság igényeinek kielégítésével foglalkoznak. Mindezekből az következik, hogy a szolgáltatások jelenlegi színvonalát vagy fejlődését roppant nehéz elemezni. Arról’ van szó ugyanis, hogy az egyik szolgáltató üzlet vagy üzemrész gazdasági háttere lényegesen különbözik a másikétól. Az összehasonlításnak tulajdonképpen csak egyetlen, mindenki által elfogadható alapja lehet, nevezetesen az, hogy a szolgáltatást igénybe vevők miként vélekednek a szolgáltatókról. A körülmények bonyolultsága szerencsére nem riasztotta vissza a Hazafias Népfront városi elnökségét attól, hogy megkísérelje a szolgáltatások alakulását elemezni, az ötödik ötéves tervre vonatkozóan. A hosszúra nyúlt tanácskozás előadója Hau Károly, a városi tanács vb termelés-ellátás- felügyeleti osztályának vezetője volt. Az osztályvezető örömmel számolt be arról, hogy a város szolgáltatási hálózata az elmúlt öt év során jelentősen bővült. Űj egység példának okáért a televíziószerviz, az autószerviz, a vegytisztítósza- lon, a könyvkötészet, a kozmetikai szalon, s új szervezeti keretek között tevékenykedik egy fotóműterem is. Á régi egységeknél is jelentősek a változások. Igaz, hogy a szociális létesítmények megépítése, az üzletek rendbehozatala elsősorban a dolgozókat érintette, de aligha vonható kétségbe, hogy a munkakörülmények javulása nyomot hagy. Persze, akadnak még korszerűtlen szolgáltató üzletek is, főként a magánbérleményekben elhelyezett egységekről van itt szó, ám szerencsére a következő évek tervei ezek sorsát is alaposan elemzik. | Mindent egybevetve, az elő- I adó megállapította, hogy á városi tanács vb termelés-ellátás felügyeleti osztálya felügyelete alá tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint szövetkezetek, s ezeken kívül a magánkisiparosok, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően látják el feladataikat, s szolgáltatásaikkal a lakosság általában elégedett. Magától értetődik, hogy előfordulnak reklamációk, de ezek száma mindinkább csökken, s nem befolyásolják az általánosan kialakult jó véleményt. A nagykőrösiek természetes igénye az is, hogy a vállalatoktól és a szövetkezetektől a szolgáltatások további javítását kérik. A továbbiakban az előadó üzemenként ismertette a Hazafias Népfront városi elnökségével a szolgáltatói tevékenység ötéves alakulását. E tételes felsoroláshoz tucatnyi hozzászóló fűzött megjegyzéseket. Szó esett ebben a vitában a lehetőségek és az igények még gondosabb összeegyeztetéséről, a kontárok nem kívánatos tevékenységéről, egyes boltok, mint például egy óra-ékszer üzlet hiányáról, az építőanyag-ellátás gondjairól, a szikvízárusítás hiányosságairól és a strandfürdőn nyújtott szolgáltatásokról. A Hazafias Népfront városi elnöksége természetesen nem hozhatott határozatokat a szolgáltatások javításáról. Mégis, tanácskozása rendkívül hasznos volt, hiszen nemcsak az elnökségi tagok voltak ott, hanem a szolgáltató üzemek irányítói, s a felügyeleti hatóság munkatársai is. Bőségesen adódott hát alkalom arra, hogy az érdekeltek, vagyis a szolgáltatók, a munkájukat igénybe vevők és az ellenőrzők kicserélhessék tapasztala, taikat mégpedig a város valamennyi lakójának érdekében. F. P. NAQKŐRŐSI wma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1989. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Minél több játék Jé ütemben épül a kefegyár Vasárnap reggelre téliesre fordult az időjárás. Az első havat újjongással fogadták a gyerekek, nem úgy a felnőttek. Főként a mezőgazdaságban dolgozók szomorodtak el a rossz időt látván, de az építők sem örültek a korán beköszöntött télnek. Alaposan megfájdult a feje Palásthy Imrének, a Monori Kefegyár nagykőrösi játékgyára vezetőjének is. Miért? — kérdeztük ott jártunkkor. Bejárati utak Válaszul végigvezetett bennünket a telepen, ahol a hóesés ellenére igen élénk munka folyik. A monori központban szívügyüknek érzik az építkezési határidő betartását, ezért 20 alkalmazotti állományban levő dolgozó már második hete segíti az építkezést. Munka közben vidáman viccelődnek, mit sem törődve hideggel, hóval. Pedig a cipőjük már átázott és a lábuk is fázik. — Köztudott, hogy telepünkön nagyarányú rekonstrukciós munka folyik. A Monori Kefegyár csaknem 2 éve telePiaci jelentés Vasárnap ünnep utáni csendes piac volt. Baromfit keveset árultak, s tyúktojást sem hoztak eladásra. A szemester- mény-piacon a búza literjét 5, az árpát 4,50, a morzsolt ó- kukoricát 4,50, a kölest 10 forintért árulták. A csöves új kukorica mázsája 260—270 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 6—12, a körte 8— 14, a szőlő 8—14, a héjas dió 26, a burgonya 5,40—6, a zöldpaprika 8—20, a paradicsom 8—10, a káposzta: a fehér 3, a kel 3—4, a vörös 10, a savanyú 10, a vöröshagyma 7—8, a fokhagyma 36—64, a gyökér 10, a sárgarépa 5, a köleskása 30, a szárazbab 30, a gesztenye 40 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párját 180—200, a vágócsirkét 80 —160, a pulykát 350—380, a kacsát 170—180 forintért árulták. A halászati szövetkezetnél a csirkecombot 70, a csirke far-hátat 16, a nyakat 16 és a sült halat 90 forintért mérték. pítette Nagykőrösre üzemünket, azzal a céllal, hogy a műszaki és úthengerkefék mellett főként játékokat gyártsunk. Amennyiben a játék- gyártáshoz a feltételek meglesznek, akkor teljes egészében átállunk azolk készítésére. Természetesen a telepet át kellett alakítanunk igényünk szerint. Az első évben bejárati utat építettünk, s vásároltunk alapvető gépeket, önrakodós teherkocsit és emelővillás targoncát. A teljes rekonstrukciós munkára több mint 40 millió forintot költünk. Ebből az idén építkezésre, gépek és berendezések vásárlására 26 milliót fordíthatunk. Az építkezés az idén júliusban kezdődött. Már áll az új kazánház, az új üzemrész és a két régi csarnok közé épített összekötő épület. A régi épületeket is átalakítjuk, korszerűsítjük. Az építkezést saját építőipari brigádunk végzi, csak a dunaújvárosi vasvázas épületelemek összeszerelése és a nyílászárók behelyezése hárult a Ceglédi Építőipari Vállalatra. Kifogástalan körülmények — Szoros határidőt tűztünk ki magunk elé, mert már december közepére az üzemrészeket úgy kell felkészíteni, hogy a munkához szükséges korszerű gépek helyükre kerüljenek, s a termelést el tudjuk kezdeni velük. A teljes befejezési határidő a jövő év vége. — Mi adja az üzemnek a legtöbb munkát jelenleg? — Főként műszaki keféket és útseprőket készítünk. Jelentős munkát ad a fa alkatrészek előszabása, melyet központunknak végzünk. — Gyártják a konstrukciós játékokat is, igen elavult gépeken ... — Nincs könnyű helyzetünk, hiszen az építkezés ideBolt — óvoda A nyitvatartás gondjai Alig több mint egy héttel ezelőtt a KPVDSZ kongresz- szusán szó esett arról, hogy a tanácsi gyermekintézmények nyitvatartási ideje nem igazodik kellőképpen a boltokéhoz és a vendéglátóipari üzemekéhez. S ez bizony sok gondot okoi a gyermeküket nevelő családanyáknak. A kongresszusi hozzászólók az üzemi bölcsődék és óvodák számának gyarapítását mondták — egyebek között — jó megoldásnak. Nehéz megoldani Nyilvánvaló, hogy ez is járható út, ha jut rá pénz. Persze az is, ha tanácsi intézmények módosítják a nyitva- tartásukat — ha tudják. S végül arra is gondolhatunk, hogy az üzletek igazodjanak az óvodákhoz, ha ebből senkinek kára nem származik. Nos, hasonló nehézségekkel a városunkban élő kereskedők is küszködnek. Minden esztendőben előfordul néhány panasz a nyitvatartások eltérő időpontja miatt, melyeket a munkáltatók igyekeznek is orvosolni. Nincs könnyű dolguk, ámbár az élelmiszerüzletekben csaknem megszámlálhatatlan változata van a nyitvatartási időknek, s ez megkönnyíti a dolgot. Az egyéni panasz áthelyezéssel is megoldható bizonyos határokon belül. Jóval nehezebb a _ dolga az iparcikkeket értékesítő vállalatoknak. Ezek üzletei ugyanis rendszerint osztott munkaidővel tartanak nyitva és természetesen egyúttal egy műszakosak is. Ugyanaz a dolgozó áll a pult mögé a meglehetősen hosszú ebédszünet után, mint aki délelőtt is ott serénykedett. A déli szünet miatt megoldhatatlan, hogy a kisgyermekes anya, ha történetesen kereskedő, előbb végezzen a munkájával az óvónőnél. Ha viszont az üzlet egyvégtiben lenne nyitva mondjuk reggel 8-tól délután 4-ig, akkor a gyermekintézmények dolgozói maradnának hoppon, hiszen legfeljebb szabadságuk idején láthatnának üzletet belülről. Szóval akármerről is vizs- gálgatjuk a nyitvatartások rendjét, legfeljebb arra a következtetésre juthatunk, hogy a KPVDSZ kongresszusán valóban nehéz problémát hoztak szóba a küldöttek, s talán legtöbbet a már említett legjobbnak látszó megoldást, a saját óvodát emlegették. Nem zárnának be Minthogy városunkban nincs olyan sok kereskedő és vendéglátóipari dolgozó, hogy a vállalati óvoda megnyitása reális tervként szóba jöhessen, marad a régi módszer. Ez pedig általában az, hogy mindenki maga igyekszik megoldani gyermekének ellátását a problematikus késő délutáni és esti órákban. Ámbár valahogyan fel lehetne találni az este nyolcig nyitva tartó óvodát is, ám képzeljük magunkat annak a gyereknek a helyébe, aki minden áldott nap 12—13 órát töltene otthonától távol. Ilyen esetekre még gondolni is rossz. A vásárlók érdekei Egyébként e téma körül nincsenek is ez ‘ idő szerint városunkban azonnali orvoslást követelő viták. Mégis jó, hogy ez a kérdés, mármint az, hogy a legjobb időben tartanak-e nyitva az üzletek, egyáltalán szóba került. Mert lássuk csak! Miért ekkor és ekkor várja vásárlóit a hentesüzlet vagy a készruhabolt? Akárhogy is nézzük a dolgot, a legnagyobb szabályozó a hagyomány. Amely persze egyáltalán nem nélkülözi a kereskedői tapasztalatot. Ám a hagyomány olyan megfigyelések halmaza, melyek egy részét húsz, harminc évvel ezelőtt gyűjtötték össze. Nagyon kevés a mostanában készült forgalomfelmérés. S ahol van, ott is csak azt olvashatjuk ki az adatokból, hogy a jelenlegi nyitvatartás mellett miként változik a vásárlók száma óráról órára! Arról például fogalmuk sincs, hogy ha az iparcikkboltok nem zárnának be délben két-három órára, akkor a nap melyik szakában nyitnák leggyakrabban az ajtajukat Igaz, azt nem lehet megtenni, hogy délután hat óra előtt bezárjanak, mert épp akkortájt a legzsúfoltabbak. A gyermekek ellátásának gondja ezekben az órákban továbbra is megmaradna. Ám azt talán mégis el lehetne érni. hogy a kereskedőknek delenként ne legyen annyi állítólagos szabadideje, mely semmire sem használható ebédelésen kívül. Am, ha ugyanezek az üzletek tíz órakor nyitnának mindjárt jobb volna a helyzet. A legjobb pedig akkor, ha reggel nyolctól várnák a vásárlókat egyfolytában este hat óráig. Ekkor ugyanis az üzletvezető meg beoszthatná munkatársainak az idejét úgy, hogy a rászorulók nagyobb hányada a neki megfelelő időpontban kezdje és fejezze be a munkát. ; . Talán igen talán nem mondhatja bárki. S joggal, mert ilyen javaslatot csak az tehet, aki pontosan ismeri a forgalom változásainak törvényszerűségeit, s viszzonylag sok adata van a kereskedők és a vásárlók érdekeiről is. Nos, hát ilyen ember kevés van városunkban, vagy éppen egy sincs. Mégpedig azért, mert híjával vagyunk a felméréseknek és kísérleteknek. Kísérleti felmérés Más szóval, mielőtt bármiféle javaslat megfogalmazódna az előzőekben vázolt témával kapcsolatban, jó volna kísérleti nyitvatartási időkkel, s ezekhez kapcsolódó felmérésekkel próbát tenni. Farkas Péter je alatt is termeltünk. Nehezíti munkánkat az is, hogy nagyon rossz gépeken dolgozunk. Emiatt most már nem sokáig kell keseregnünk. Telepünkön vannak az új, korszerű, termelékeny gépek, s beállításukra várnak. Van új szárítóberendezésünk, a fa pontos megmunkálására szolgáló gépünk és daraboló berendezésünk. Ausztriából érkezett hozzánk a Bertsch-tí- pusú kazán, amely. gázfűtéses lesz ugyan, de szükség esetén átalakítható. — A játékgyártásról is essék szó. Korábban sikerrel készítették a főzőcskét és a logika néven ismertté vált játékokat. A tavalyi BNV-n pedig elismerést vívtak ki konstrukciós fajátékukkal, melyet iparművészek terveztek. Mi a helyzet ezekkel? Száz készletet átadnak — Ebben az évben csak a konstrukciós játékot gyártottuk, mint korábban is említettem, igen nehéz körülmények között. Ezeket a játékokat gyertyánfából készítjük. Hogy az elkészült darabokat kissé vidámabbá tegyük, néhányat színesre festettünk. Közben viszont kiderült, hogy az általunk használt festék nem felel meg a KÖJÁL előírásainak. Most azon munkálkodunk, hogy ezeknek az elvárásoknak megfelelően legyenek befestve az egyes darabok. Előreláthatólag november végén néhány száz készletet átadunk a kereskedelemnek. K. K. Fákat ültetnek Az idei őszön, a szépen megindult gyümölcsfa-ültetéseket sajnos megakasztotta a korán jött tél. Pedig megvan az elhatározás és a hajlandóság a kiskert- és a •zártkert-tulajdo- nosokban a faültetésre. Ezt bizonyítja az is, hogy ezekben a havas, lucskos napokban is, többekkel találkoztunk az utcákon, akik kerékpáron, vagy a kezükben vitték a megvásárolt gyümölcsfa-csemetéket az új Mintakert utcai gyümölcsfacsemete lerakatból. Szép fákra persze nemcsak a kertekben, hanem az utcákon is szükség van. Mint Hau Károly, a városi tanács vb. termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályának vezetője elmondotta, a tanács a város különböző részein, az idei őszön és a jövő tavaszon 800 díszfát ültet el. Sajnos az utcai kisfák száma állandóan fogy. Hol a Széchenyi téren vagy a Ceglédi úton, máskor a Dalmady Győző utcában látni kitört fiatal fákat. Jó -volna, ha városunk lakói nemcsak saját fáikra vigyáznának, hanem az utcaiakra is. Vége a paradicsom- szezonnak A Mészáros János Termelő- szövetkezetben a héten befejezték az étkezési, konzerv és vetőmagnyerés céljára termelt paradicsom betakarítását. A terméseredményeket most ösz- szesítik. Az össztermés 600 vagont tesz ki. A konzervparadi- csom hektáronként 330 mázsa körül termett. Moziműsor A Nagy Medve fiai. NDKkalandfilm. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A STŰDIÓTEREMBEN Keresztül a nagy vízválasztón. Színes- amerikai kaland- film, fél 4-kor. Erkel. Magyar .film, fél 6kor. Egészséges házasélet. Színes spanyol film, fél 8-kor. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Körösi birkózók nyerték a Lehel Kupát Jászberényben ezúttal hatodszor rendezték az országos úttörő B-korcsoportos kötöttfogású Lehel Kupa birkózó- viadalt. Tíz egyesület 80 fiatalja vetélkedett. Nagy meglepetésre az Nk. Kinizsi sportolói nyerték a csapatversenyt. Sárosi Tibor edző szorgalmas tanítványai nyolcán indultak, s közülük heten értek el dobogós helyezést. A következők. 35 kg (6 induló): 1. Oláh Róbert, hibapont nélkül. 38 kg (7): 1. Marsa István (jó birkózással), 3. Budai Zoltán. 41 kg (8): 2. Fehér Zoltán. 45 kg (6): 1. Angyal Sándor, körbeverés után. 49 kg (7): 1. Balogh Zoltán, nagy fölénnyel. 53 kg (8): 2. Szigetvári Csaba, 5:0 után vesztett a döntőben. Egerben 110 indulója volt a-z országos úttörő A-korcso- portos kötöttfogású versenynek. Török Béla 29 kg-ban 18 induló közül az igen értékes 2. helyen végzett. 32 kg (20): 4. Ézsiás János. A népes mezőnyben 3—3 győzelmet szereztek: Farkas Tamás és Gulyás László. A fentiekkel egy időben rendezett debreceni, területi serdülő szabadfogású egyéni bajnokságon a középiskolás diákok hazautazása miatt nem indultak körösiek. Palotai László remek gerelyhajítása A kecskeméti Petőfi Népe Kupa országos atlétikai versenyen — amely az Nk. Pedagógus SE atlétáinak 33. idei nyilvános szereplése is volt egyben — férfi gerelyhajításban a felnőttek és az ifjúságiak együtt indultak. Palotai László 62,08 méteres, ragyogó teljesítménnyel (800 grammos gerely- lyel) az egész verseny egyetlen ifjúsági aranyjelvényes szintű eredményével az első helyen végzett. A még csak 16 éves, serdülő korú körösi sportoló eredményének értékét növeli, hogy serdülő korú gerelyhajító ezelőtt utoljára 1977-ben ért el ilyen szintű eredményt az országban. Budapesten, a népligeti körúton rendezték az országos utánpótlás gyalogló csapatbajnokságot. Serdülő B-korcso- portban (személyenként 5 km, 17 csapat közül): 8. Nk. Pedagógus SE (Árvái József, Boros Albert, Németh György) 1:31.:27 óra. E korcsoport 64 egyéni indulója közül: 16. Árvái 29 perccel, 27. Boros 30:58. A körösi fiatalok további eredményei: Németh 31:29; Gyurkó 31:35; Péli 33:45 perc. A Vasas SC fővárosi, hétközi versenyére az országos esőzés miatt el sem utaztak a kS- rösi atléták. Úttörő labdarúgók Mindössze kát csapat vesz részt az 1980/81-es tanévi, IV. korcsoportos városi úttörő labdarúgó-bajnokságban. A 2X25 perces találkozón: Petőfi isk.—Arany isk. 2-0 (1-0). A győztes csapat jól játszott. Góllövők: Pörge és Tóth. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-terem, 15 óra: Nk. Arany isk.— Gödöllői Légszesz utcai isk. úttörő leány, 16.10: úttörő fiú megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 1)133-2708 (Nagykftröí) Htflam I
