Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
1980. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Vt-*n -M \Jlmiw Esztétikus emberi környezet Beszélgetés a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárával Hild Jánosról, az első budapesti általános rendezési terv készítőjéről elnevezett érmet 1368-ban alapította a Magyar Urbanisztikai Társaság. Barna Gáborral, a társaság főtitkárával beszélgettünk. — Hogyan született ez a kitüntetés? — A Magyar Urbanisztikai Társaság megalakulása után szinte azonnal fölismerte, hogy az esztétikus, harmonikus városfejlesztést ösztönözni kell. Ezért úgy határozott, hogy évente Hild János-éremmel ismeri el az urbanisták, kutatók és tervezők, várospolitikusok és tanácsi dolgozók kimagasló városfejlesztési-városrendezési munkáját. Ugyanekkor a Hild-érem szolgál a városok tanácsának és társadalmának elismerésére is. Harmonikus fejlődés — Miért Hild Jánosról nevezték el a kitüntetést? — Hild János és fia József is — építőmesterek voltak, mindketten sokat tettek fővárosunk mai arculatának kialakulásáért. Hild János korszerű szempontok szerint tervezte meg a már meglévő városrészek rendezésének módjait, valamint az új városrészek (főleg a Lipótváros) kiépítésének menetét. A főváros mai arculata is az 1811-ben elhunyt Hild János elképzeléseit mutatja. — Milyen szempontok sze- t rint ítélik oda az érmet? — A Hild-érem megalakításakor a társaság elnöksége határozatban fektette le, hogy évente kinek ítélhető e kitüntetés. Ez okmány szerint kiadható az érem az urbanisztika komplex szemlélet érvényesülése érdekében kifejtett tudományos, szakmai, gyakorlati, oktatási, társadalmi teljesítményért, valamint az urbanisztikai irodalom terén végzett értékes munkáért, az urbanisztikai célok propagálása érdekében írott kiemelkedő cikkekért, tanulmányokért. Megkaphatják ezt a kitüntetést azok a városok, melyek korszerű urbanisztikai szemlélet alapján, eredményesen fejlődnek. de a Magyar Urbanisztikai Társaságban hosszú időn át végzett áldozatkész és eredményes munka elismeréséért is kiosztható. — A kitüntetést tehát városok. és személyek kanják. Hogyan döntenek sorsáról? — Mivel a beszélgetésünk apropója Szentendrével kapcsolatos, ezért arról szólnék, hogy milyen követelményeknek kell eleget tennie a kitüntetett városnak. A tizenkét év során kialakult gyakorlatnak megfelelően a társaság elnöksége az érem odaítélésénél minden esetben fő szempontként mérlegelte az „utcák, terek, kultúrájának” érdekében kifejtett tevékenységet. Az egyes érmek odaítélésénél indoklásaiban mindig a harmonikus városfejlesztést, az emberi környezet esztétikus és ésszerű alakítását emeljük ki a városok érdemeként. Elsődlegesnek pedig a helyi kezdeményezést tekintjük. Ez igen fontos, hiszen természetesen könnyebb Szentendrének szépnek lenni, mint például Ceglédnek. Hiszen az előbbi város hagyományai mások. Ezért a kérdés mindig úgy vetődik fel, hogy a város — jelen esetben Szentendre —. tudott-e élni lehetőségeivel? Eú idáig tizenhat Hild-érmes városa volt Magyarországnak. Szentendre most a tizenhetedik. Vita után — Nem lehet könnyű a döntést meghozni... — Valóban. Nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni. Azt hiszem, egy tökéletesen objektív döntési rendszert lehetetlenség lenne kialakítani, hiszen ilyen esetekben alig- alig lehet kizárni a szubjektivitást. Mi mégis megpróbáljuk, és évről évre finomítjuk módszereinket. így például két éve bevezettük azt, hogy országos főhatóságokat és társadalmi szervezeteket, pontosabban ezek vezetőit kérjük meg, közöljék velünk, véleményük szerint, kiket javasoljunk a kitüntetésre. Például az Országos Tervhivatalt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot, a Magyar Építőművészek Szövetségét, valamint a megyei tanácsok vezetőit is megkérdezzük. Hozzá kell tennem, hogy a megyei tanácsok élén állóktól nem azt tudakoljuk, hogy saját megyéjükben mely városra adnák le voksu- kat. hanem azt, hogy az országban melyekre. Ezek után általában úgy húsz várost felsorakoztató listához jutunk, melyet szakembereink, a társaság elnökségének tagjai vizsgálnak meg alaposabban, a lehető legtöbb irányú megközelítéssel. kellett Szent— Mely városokkal most „megmérkőznie” endrének? — Többszöri rosta után idén nyolc város közül kellett választanunk. Nem volt könnyű. Összejöveteleinket, megbeszéléseinket leginkább viharosnak nevezhetném. Ugyanis nagyon sok minden szólt Szentendre mellett, de volt, amit a város hibájának róttam fel szakembereink. A/legtöbb vitát az új lakótelepék, valamint a belső- korút helyének megválasztása kavart. Érdekes, itt épp a tervezők védték meg a várost, miszerint a város nem vétkes abban, hogy esetleg vannak, akik szerint nem a legjobb helyre telepítették a lakótelepeket. Végül aztán, bár mondom, volt ellenvélemény is, a többség Szentendrére szavazott. Hiszen a Duna-parti település a városfejlesztésben elért eredményeiért és különösen a művészeti hagyományainak ápolásáért, valamint az idegenforgalmának fejlesztéséért meg is érdemli ezt. — Sopron, Székesfehérvár, Budapest, Eger, Kőszeg, Szeged és a többi kitüntett mellé tehát Szentendre is felsorakozott ... Adottságok — Véleményem szerint Szentendre elismerése leginkább Kőszeghez hasonlítható. Valahol közösek hagyományaikban, kezdeményező készségükben, hiszen — hangsúlyozom —. nekünk nem azt kell figyelembe vennünk, hogy egy-egy város mennyi pénzből gazdálkodik, mennyi állami támogatást kap, hanem azt. hogy . milyen módon és mértékben tud megbirkózni adottságaiból adódó feladataival. Képes-e hasznosítani múltjából hozott értékeit? És Szentendre képes erre. — Mire fordítható a kitüntetéssel járó pénzjutalom? — Kétszázezer forintot, kap újabban égy-egy város, így most Szentendre is. Szegeden például ebből az összegből Hild-kaput építettek, Szentendrén pedig Hild-lépcsőt alakítanak majd ki, mely a Templom térre vezet föl. E lépcső és a mellette lévő emléktábla mindig emlékezteti majd a város lakóit és vezetőit. 1980-ban korszerű urbanisztikai szemléletükért Hild- érmet kaptak. Koffán Éva A Vasutas-szakszervezet kongresszusa Több mint 140 0Q0 aktív és 50 000 nyugdíjas szervezett vasutas 243 képviselőjének és a meghívott vendégeknek részvételével szombaton megkezdődött a vasutasok szak- szervezetének X. kongresszusa Dunakeszin, a gyártelepi József Attila Művelődési Központban. A tanácskozáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A MÁV, a GYSEV és az Utasellátó Vállalat ötéves munkáját értékelő írásos jeleütésekhez fűzött szóbeli kiegészítésében Koszorús Ferenc főtitkár elsősorban a vasút gazdasági és mozgalmi tennivalóiról beszélt. Felszólalt Övári Miklós is, aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte a vasutas-szakszervezet legfelsőbb fórumának résztvevőit és elismeréssel szólt arról, hogy a vasutasok nehéz körülmények között is becsülettel teljesítik a gazdasági életben nélkülözhetetlen feladataikat. Vasárnap vitával folytatódott a kongresszus. Pullai Árpád a közlekedéspolitikai koncepcióból a vasútra háruló feladatokról szólt. Tanulság a felkészülésre Pihenés és munka az ünnepeken Hogyan telt a kétnapos ünnep, amely a szabad szombatos munkahelyeken valójában három napig tartott? Mikor is kezdődött? Csütörtökön adták ki a szabad szombatot; és péntek-szombat volt teljes munkaszüneti nap. Tegnap vasárnap kezdődött a hét, s ez elég hosszúnak ígérkezik. Az üzemekben vezérigazgatói és igazgatói utasítások, körlevelek intézkedtek a munkarendről — a félreértések elkerülése végett. Az Ipari Szerelvény és Gépgyárban — s jó néhány más vállalatnál — 6-án szombati műszakot tartottak. A Pest megyei Állami Építőipari yállalatnál ezen a napon már nem dolgoztak a kinti munkahelyeken, az építkezéseken; s főként a bejárók, ingázók örültek a háromnapos pihenőnek. Tegnap felfrissülve, kipihenten láttak újra munkához az építők. Természetesen a mezőgazdaságban nem lehetnek ennyire tekintettel az ünnepekre, ift oz időjárás diktálja még mostanában is az iramot. Ahol lehetett, a komisz idő ellenére is a földeken szorgoskodtak. A kombájnok és erőgépek vezet ;i — a szó szoros értelmében — harcot vívtak a természet erői ellen: küszködtek az esőben és sárban, hogy magtárakba hordják a kukoricát, felszedjék a cukorrépát, s folytassák a szántást-vetést. Mezőgazdaság A maglódi Rákosmezeje Tsz földjein csúsztak-másztak a kombájnok a felázott talajon. Ahol egy kicsit is meg tudtak kapaszkodni, ott vágták a tengerit. Az 1230 hektárnyi betakarítani való kukoricából eddig 730 hektárral végeztek. Kékesi László, termelési elnökhelyettes tájékoztatása szerint vasárnap a mersei határban kísérleteztek a gépek, öt kombájn küszködött, volt, hogy a szállítójárműveket is az erőgépek mentették ki a sár fogságából. A munkanappá előlépett pihenőnapon az egész gazdaságban dolgoztak. Megkísérelték a műtrágyaszórást is, szántani viszont nem lehetett, s várni kellett a vetéssel is. Ez utóbbiból egyébként már csak mintegy két napra való van hátra a gazdaságban. , Az érdi Benta-völgye Tsz- ben az ünnepek alatt kevés eredménnyel kecsegtető kísérletet tettek a betakarításra. A mélyebben fekvő, felázott talajú részeken elsüllyedtek a gépek. Pedig nagy szükség lett volna rá, hogy a még lábon álló tengerit — 800 hektár teKitüntetett népi ellenőrök A tanácskozás elnökség* Hosszú évek óta végzett áldozatos társadalmi tevékenységük elismeréseként az idén is számos Pest megyei népi ellenőrt részesítettek kitüntetésben. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Bárdfalvy László (nyugdíjas, megyei népi ellenőr), Tóth József (a nagykátai járási földhivatal csoportvezetője, ceglédi városijárási NEB tagja), Mészáros Pál (a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője, gödöllői népi ellenőr). Kiváló Munkáért elismeréssel jutalmazták: Pesti Istvánt, a megyei NEB függetlenített főelőadóját. A KEB elnöke által adományozott emlékplakettet nyújtották át Mátrahegyi Istvánnak (a megyei NEB társadalmi elnökhelyettesének, a Csepeli Szerszámgépgyár munkaügyi osztályvezetőjének), Kiss Gusztávnak (a DCM beruházási előadójánál!, megyei népi ellenőrnek), Fenkerné Kovács Magdolnának (a Mechanikai Művek bárosztályvezetőjének, budai járási népi ellenőrnek), Unka Lajosnénak (a Gödöllő és Vidéke Áfész pénzügyi osztályvezetőjének, gödöllői népi ellenőrnek), Czövek Rudolfnak (a monori Kosóutöi Tsz főmezőgazdászának, a monori NEB tagjának). Svébis Mihálynak (a hernádi Március 15. Tsz üzemgazdasági osztályvezetőjének, monori népi ellenőrnek), Bodrogi Bódognénak (nyugdíjas. ráckevei népi ellenőrnek), Kálnoki Ferencnek (a Mechanikai Labor technológusának. váci népi ellenőrnek), dr. Gábor Gyulának (a Nagykőrösi Konzervgyár szervezési osztályvezetőjénél!, a nagykőrösi NEB tagjának). rületről kell még kombáj- nolni — folyamatosan betakaríthassák. Vasárnap a magasabban fekvő területeken öt kombájn próbálta meg a munkát, az altalajlazítást, s a domboldalakon a mélyszántást is végezték. Ellátás Milyen volt az élelmiszerellátás? ^ Nyugat-Pest megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalatnál tegnap délután értékelték: jól készültek-e fel az ünnepekre? Varga Gyula értékesítési osztályvezető elmondta:. egyes területeken a kenyérszállítás nem volt megfelelő. Törökbálinton és környékén 4 a péksüteményeknek csak felét tudták kiszállítani a boltokba az ünnep előtt. Tejből viszont nem volt hiány, sőt, sok száz liternyi az üzletekben maradt. A tőkehús Budakeszin kevésnek bizonyult; más településeken viszont — Érd, Budaörs és környéke —, soknak. Solymáron az előszállított kenyeret kifogásolták; magyarán azt, hogy szikkadt volt. Tegnap a vállalat 245 boltja közül nagyon kevesen nyitottak be a hús- és zöldségüzletekbe; annál többen keresték a tejet és a kenyeret. Ezekről friss szállításokkal gondoskodtak. A mostani ünnep egyúttal példát nyújtott arra is: miként készüljenek a karácsonyra. Akik otthon maradtak, sü- töttek-főztek, bizonyára jobban jártak, mint akik kirándulásra szánták magukat. Erről szólnak az alábbi jelentések. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, Bernhardt László kereskedelmi igazgatóhelyettes: az érdi Pelikán étteremben és a Gödöllő étteremben 25 százalékos engedményt adtunk az étlapon szereplő ételekre, s a többi, 130 melegkonyhás egységünkben is bevezettük a 20 százalékos utószezoni árkedvezményt. Ennek ellenére: a vártnál kisebb volt a forgalom. Ennek nyilván a kedvezőtlen időjárás az oka. A kijelölt üzletekben — az eddigi jelzések szerint — volt elegendő tej- és tejtermék az ünnepek aiatt. Szoláltatások Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal: már csak a szentendrei Danubius szálló tart nyitva, ebben telt ház volt, a szerződések szerint érkeztek a vendégek. Gelka, Pest megyei kirendeltsége: mindkét ünnepi napon ügyeletet tartottak a nagyobb településeken. A szerelők készenlétben álltak, akadt is munka, elsősorban a tv- készülékek javítása. Háztartási gépek reparálására nemigen hívják őket az ünnepeken. A munkalapok még ezután érkeznek be — Vácról, Kiskunlacházáról, Ceglédről, és így tovább —, összesítésükhöz kell néhány nap. A Gelka a jövőben bővíti szolgáltatásainak körét az ünnepnapokon is. 20-as Volán Vállalat: nem jelentett gondot az ünnepi forgalom. Más években, amikor jobb idő volt, sokkal inkább éreztük. Most csak az Engels téren volt észrevehető a mozgás. Hatodikán 78, 7-én, 55; 8-án 72 másodrészt indítottunk. A szaknyelvi „másodrész” voltaképpen különjáratot jelöl. Budapesti Közlekedési Vállalat: járműveinek átlagos kihasználtsága 60 százalékos volt. Máskor, napfényes november 7-éken nem győztük a különjáratok indítását. Most a péceli, budakeszi, budaörsi, gyáli buszokon — a menetrend szerintieken — bőven elfértek az utasok. A HÉV-en sem volt tumultus. S ami a legfontosabb: nem történt rendkívüli esemény. Vagyis: nagyobb baleset. Csupán egy-két koccanás. Ütinform: csendes ünnep volt. Szombaton, 8-án a Balaton felől, a Dunakanyarban és az M3-ason észleltünk a szokottnál kissé erősebb autó- forgalmat. Köd, sűrű pára zavarta az utazókat. Ennek ellenére: súlyos közúti baleset nem akadt. Igaz, fagyás, je- gesedés már nemigen fordult elő. De még lehet. Vezessünk óvatosan! Őrboffyáni és acsai változások Év végi számvetések Az esztendő vége előtt a községi tanácsokon rövid számvetést készítenek. Mérlegelik: terveik közül mi valósult meg, mit fejeznek még be, esetleg miként csoportosíthatnák pénzügyi erőforrásaikat, hogy ne kelljen a meg»- ígérteket átvinni a következő évre. Ott, ahol nagy beruházásokat terveztek, óhatatlan az áthúzódás. így van ez Ácsán, a művelődési házzal. Szokol János, a tanács pénzügyi előadójának tájékoztatása szerint elkészültek a tervdokumentációk. A költségvetés 2,5 millió forint. Napokon belül megkezdődnek az alapozó munkálatok. A gödi költségvetési üzem vállalta a kivitelezést. Az 1981-re elkészülő modern művelődési házban kapnak otthont a szakkörök és klubok. Természetesen lesz majd egy nagyobb terem is, ahol alkalmi színházi előadásokat fogadhatnak. E nagy beruházás mellett már nem telik a tanácsi költségvetésből másra, mint a megrongálódott utak karbantartására. A legszükségesebb helyeken járdát építenek. Ácsa környékének legnagyobb gondja a vízellátás. Csővár, Püspökhatvan, Galga- györk szakirányítása is Ácsához tartozik. Így a közös tanács problémája évek óta; egészséges ivóvíz kerüljön minden házhoz. Egyelőre Püspökhatvanon és Galga- györlcön 150 méteres mélyfúrású kutakat hoznak létre. (Csőváron engedélyezte a Pest megyei KÖJÁL a nem mélyfúrású kutakat is.) A megkezdett munkálatok — az első szakasz költségvetése 20 millió forint — jó néhány évre elhúzódnak. Két-három esztendő, amíg megépül a gerincvezeték és a tárolómedence. Az alapfeltételek után hívják majd életre a vízműtársulatokat, majd ezután nyílik lehetőség az egyéni lekötésekre. Csőváron hozzákezdtek a Kossuth Lajos utca portalanításához, amelyet a jövő év tavaszán fejeznek be. Az őrbottyáni közös tanácson Cseterka András tanács- titkár elmondotta: az idei legnagyobb beruházás az Arany János utcai útépítés volt. A másfél millió forintos költségű munkálatok során szilárd, tartós burkolattal vonták be az úttestet. Egy új üzletközpont körvonalai vannak kibontakozóban Orbottyánon. (A váci áfésszel közös beruházás.) Még mindez terv formájában, de a jövő esztendőben mindenképpen elkezdik az építkezést. Vácrátóton megoldódott a belvíz elvezetése. A főútvonal mentén egymillió forintos beruházással árkot ástak, amelyet burkolólappal raktak ki. Tervezőasztalon az 1 millió forintos értékű állatorvosi rendelő és lakás. Csornádon a kereskedelmi hálózat bővült az új bisztró megnyitásával. Örbottyánban és Vácrátóton elkezdték a villany- hálózat korszerűsítését, amelyet a jövő évben fejeznek be. Er. K. Hangsúlyozta: a munka minőségének javításában elengedhetetlen az egyes szolgálati ágak együttműködése. A vasutasok szakszervezetének X. kongresszusa a vezető testületek és tisztségviselők megválasztásával fejeződött be. A szakszervezet elnökévé ismét Gyócsi Jenőt, i főtitkárává Koszorús Ferencet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemők Bélát választották.
