Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

1980. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Vt-*n -M \Jlmiw Esztétikus emberi környezet Beszélgetés a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárával Hild Jánosról, az első buda­pesti általános rendezési terv készítőjéről elnevezett érmet 1368-ban alapította a Magyar Urbanisztikai Társaság. Barna Gáborral, a társaság főtitká­rával beszélgettünk. — Hogyan született ez a ki­tüntetés? — A Magyar Urbanisztikai Társaság megalakulása után szinte azonnal fölismerte, hogy az esztétikus, harmonikus vá­rosfejlesztést ösztönözni kell. Ezért úgy határozott, hogy évente Hild János-éremmel is­meri el az urbanisták, kutatók és tervezők, várospolitikusok és tanácsi dolgozók kimagas­ló városfejlesztési-városrende­zési munkáját. Ugyanekkor a Hild-érem szolgál a városok tanácsának és társadalmának elismerésére is. Harmonikus fejlődés — Miért Hild Jánosról ne­vezték el a kitüntetést? — Hild János és fia József is — építőmesterek voltak, mindketten sokat tettek fővá­rosunk mai arculatának kiala­kulásáért. Hild János korszerű szempontok szerint tervezte meg a már meglévő városré­szek rendezésének módjait, va­lamint az új városrészek (főleg a Lipótváros) kiépítésének me­netét. A főváros mai arculata is az 1811-ben elhunyt Hild János elképzeléseit mutatja. — Milyen szempontok sze- t rint ítélik oda az érmet? — A Hild-érem megalakítá­sakor a társaság elnöksége ha­tározatban fektette le, hogy évente kinek ítélhető e kitün­tetés. Ez okmány szerint kiad­ható az érem az urbanisztika komplex szemlélet érvényesü­lése érdekében kifejtett tudo­mányos, szakmai, gyakorlati, oktatási, társadalmi teljesít­ményért, valamint az urba­nisztikai irodalom terén vég­zett értékes munkáért, az ur­banisztikai célok propagálása érdekében írott kiemelkedő cikkekért, tanulmányokért. Megkaphatják ezt a kitünte­tést azok a városok, melyek korszerű urbanisztikai szemlé­let alapján, eredményesen fej­lődnek. de a Magyar Urba­nisztikai Társaságban hosszú időn át végzett áldozatkész és eredményes munka elismeré­séért is kiosztható. — A kitüntetést tehát váro­sok. és személyek kanják. Hogyan döntenek sorsáról? — Mivel a beszélgetésünk apropója Szentendrével kap­csolatos, ezért arról szólnék, hogy milyen követelmények­nek kell eleget tennie a kitün­tetett városnak. A tizenkét év során kialakult gyakorlatnak megfelelően a társaság elnök­sége az érem odaítélésénél minden esetben fő szempont­ként mérlegelte az „utcák, te­rek, kultúrájának” érdekében kifejtett tevékenységet. Az egyes érmek odaítélésénél in­doklásaiban mindig a harmo­nikus városfejlesztést, az em­beri környezet esztétikus és ésszerű alakítását emeljük ki a városok érdemeként. Elsőd­legesnek pedig a helyi kezde­ményezést tekintjük. Ez igen fontos, hiszen természetesen könnyebb Szentendrének szép­nek lenni, mint például Ceg­lédnek. Hiszen az előbbi város hagyományai mások. Ezért a kérdés mindig úgy vetődik fel, hogy a város — jelen esetben Szentendre —. tudott-e élni lehetőségeivel? Eú idáig tizen­hat Hild-érmes városa volt Magyarországnak. Szentendre most a tizenhetedik. Vita után — Nem lehet könnyű a dön­tést meghozni... — Valóban. Nagyon sok té­nyezőt figyelembe kell venni. Azt hiszem, egy tökéletesen objektív döntési rendszert le­hetetlenség lenne kialakítani, hiszen ilyen esetekben alig- alig lehet kizárni a szubjek­tivitást. Mi mégis megpróbál­juk, és évről évre finomítjuk módszereinket. így például két éve bevezettük azt, hogy or­szágos főhatóságokat és társa­dalmi szervezeteket, pontosab­ban ezek vezetőit kérjük meg, közöljék velünk, véleményük szerint, kiket javasoljunk a ki­tüntetésre. Például az Orszá­gos Tervhivatalt, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumot, a Pénzügyminiszté­riumot, a Magyar Építőművé­szek Szövetségét, valamint a megyei tanácsok vezetőit is megkérdezzük. Hozzá kell ten­nem, hogy a megyei tanácsok élén állóktól nem azt tudakol­juk, hogy saját megyéjükben mely városra adnák le voksu- kat. hanem azt, hogy az or­szágban melyekre. Ezek után általában úgy húsz várost fel­sorakoztató listához jutunk, melyet szakembereink, a tár­saság elnökségének tagjai vizs­gálnak meg alaposabban, a le­hető legtöbb irányú megköze­lítéssel. kellett Szent­— Mely városokkal most „megmérkőznie” endrének? — Többszöri rosta után idén nyolc város közül kellett vá­lasztanunk. Nem volt könnyű. Összejöveteleinket, megbeszé­léseinket leginkább viharosnak nevezhetném. Ugyanis nagyon sok minden szólt Szentendre mellett, de volt, amit a város hibájának róttam fel szakem­bereink. A/legtöbb vitát az új lakótelepék, valamint a belső- korút helyének megválasztása kavart. Érdekes, itt épp a ter­vezők védték meg a várost, miszerint a város nem vétkes abban, hogy esetleg vannak, akik szerint nem a legjobb helyre telepítették a lakótele­peket. Végül aztán, bár mon­dom, volt ellenvélemény is, a többség Szentendrére szava­zott. Hiszen a Duna-parti tele­pülés a városfejlesztésben el­ért eredményeiért és különö­sen a művészeti hagyományai­nak ápolásáért, valamint az idegenforgalmának fejleszté­séért meg is érdemli ezt. — Sopron, Székesfehérvár, Budapest, Eger, Kőszeg, Sze­ged és a többi kitüntett mellé tehát Szentendre is felsorako­zott ... Adottságok — Véleményem szerint Szentendre elismerése legin­kább Kőszeghez hasonlítható. Valahol közösek hagyomá­nyaikban, kezdeményező kész­ségükben, hiszen — hangsú­lyozom —. nekünk nem azt kell figyelembe vennünk, hogy egy-egy város mennyi pénzből gazdálkodik, mennyi állami támogatást kap, hanem azt. hogy . milyen módon és mértékben tud megbirkózni adottságaiból adódó feladatai­val. Képes-e hasznosítani múltjából hozott értékeit? És Szentendre képes erre. — Mire fordítható a kitün­tetéssel járó pénzjutalom? — Kétszázezer forintot, kap újabban égy-egy város, így most Szentendre is. Szegeden például ebből az összegből Hild-kaput építettek, Szent­endrén pedig Hild-lépcsőt ala­kítanak majd ki, mely a Templom térre vezet föl. E lépcső és a mellette lévő em­léktábla mindig emlékezteti majd a város lakóit és veze­tőit. 1980-ban korszerű urba­nisztikai szemléletükért Hild- érmet kaptak. Koffán Éva A Vasutas-szakszervezet kongresszusa Több mint 140 0Q0 aktív és 50 000 nyugdíjas szervezett vasutas 243 képviselőjének és a meghívott vendégeknek részvételével szombaton meg­kezdődött a vasutasok szak- szervezetének X. kongresszu­sa Dunakeszin, a gyártelepi József Attila Művelődési Köz­pontban. A tanácskozáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A MÁV, a GYSEV és az Utasellátó Vállalat ötéves munkáját értékelő írásos je­leütésekhez fűzött szóbeli ki­egészítésében Koszorús Ferenc főtitkár elsősorban a vasút gazdasági és mozgalmi tenni­valóiról beszélt. Felszólalt Övári Miklós is, aki a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte a vasutas-szakszerve­zet legfelsőbb fórumának résztvevőit és elismeréssel szólt arról, hogy a vasutasok nehéz körülmények között is becsülettel teljesítik a gazda­sági életben nélkülözhetetlen feladataikat. Vasárnap vitával folytató­dott a kongresszus. Pullai Árpád a közlekedés­politikai koncepcióból a vas­útra háruló feladatokról szólt. Tanulság a felkészülésre Pihenés és munka az ünnepeken Hogyan telt a kétnapos ün­nep, amely a szabad szomba­tos munkahelyeken valójában három napig tartott? Mikor is kezdődött? Csütörtökön adták ki a szabad szombatot; és pén­tek-szombat volt teljes mun­kaszüneti nap. Tegnap vasár­nap kezdődött a hét, s ez elég hosszúnak ígérkezik. Az üzemekben vezérigazgatói és igazgatói utasítások, kör­levelek intézkedtek a munka­rendről — a félreértések elke­rülése végett. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyárban — s jó néhány más vállalatnál — 6-án szombati műszakot tartottak. A Pest megyei Állami Építő­ipari yállalatnál ezen a na­pon már nem dolgoztak a kin­ti munkahelyeken, az építke­zéseken; s főként a bejárók, in­gázók örültek a háromnapos pihenőnek. Tegnap felfrissül­ve, kipihenten láttak újra munkához az építők. Természetesen a mezőgazda­ságban nem lehetnek ennyire tekintettel az ünnepekre, ift oz időjárás diktálja még mos­tanában is az iramot. Ahol le­hetett, a komisz idő ellenére is a földeken szorgoskodtak. A kombájnok és erőgépek ve­zet ;i — a szó szoros értelmé­ben — harcot vívtak a ter­mészet erői ellen: küszködtek az esőben és sárban, hogy magtárakba hordják a kukori­cát, felszedjék a cukorrépát, s folytassák a szántást-vetést. Mezőgazdaság A maglódi Rákosmezeje Tsz földjein csúsztak-másztak a kombájnok a felázott talajon. Ahol egy kicsit is meg tudtak kapaszkodni, ott vágták a ten­gerit. Az 1230 hektárnyi be­takarítani való kukoricából ed­dig 730 hektárral végeztek. Kékesi László, termelési el­nökhelyettes tájékoztatása sze­rint vasárnap a mersei határ­ban kísérleteztek a gépek, öt kombájn küszködött, volt, hogy a szállítójárműveket is az erőgépek mentették ki a sár fogságából. A munkanap­pá előlépett pihenőnapon az egész gazdaságban dolgoztak. Megkísérelték a műtrágyaszó­rást is, szántani viszont nem lehetett, s várni kellett a ve­téssel is. Ez utóbbiból egyéb­ként már csak mintegy két napra való van hátra a gazda­ságban. , Az érdi Benta-völgye Tsz- ben az ünnepek alatt kevés eredménnyel kecsegtető kísér­letet tettek a betakarításra. A mélyebben fekvő, felázott ta­lajú részeken elsüllyedtek a gépek. Pedig nagy szükség lett volna rá, hogy a még lábon álló tengerit — 800 hektár te­Kitüntetett népi ellenőrök A tanácskozás elnökség* Hosszú évek óta végzett ál­dozatos társadalmi tevékeny­ségük elismeréseként az idén is számos Pest megyei népi ellenőrt részesítettek kitünte­tésben. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Bárdfalvy László (nyugdíjas, megyei né­pi ellenőr), Tóth József (a nagykátai járási földhivatal csoportvezetője, ceglédi városi­járási NEB tagja), Mészáros Pál (a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésve­zetője, gödöllői népi ellenőr). Kiváló Munkáért elismerés­sel jutalmazták: Pesti Istvánt, a megyei NEB függetlenített főelőadóját. A KEB elnöke által adomá­nyozott emlékplakettet nyúj­tották át Mátrahegyi Istvánnak (a megyei NEB társadalmi el­nökhelyettesének, a Csepeli Szerszámgépgyár munkaügyi osztályvezetőjének), Kiss Gusz­távnak (a DCM beruházási elő­adójánál!, megyei népi ellen­őrnek), Fenkerné Kovács Mag­dolnának (a Mechanikai Mű­vek bárosztályvezetőjének, bu­dai járási népi ellenőrnek), Unka Lajosnénak (a Gödöllő és Vidéke Áfész pénzügyi osz­tályvezetőjének, gödöllői népi ellenőrnek), Czövek Rudolfnak (a monori Kosóutöi Tsz főme­zőgazdászának, a monori NEB tagjának). Svébis Mihálynak (a hernádi Március 15. Tsz üzemgazdasági osztályvezetőjé­nek, monori népi ellenőrnek), Bodrogi Bódognénak (nyugdí­jas. ráckevei népi ellenőrnek), Kálnoki Ferencnek (a Mecha­nikai Labor technológusának. váci népi ellenőrnek), dr. Gá­bor Gyulának (a Nagykőrösi Konzervgyár szervezési osz­tályvezetőjénél!, a nagykőrösi NEB tagjának). rületről kell még kombáj- nolni — folyamatosan betaka­ríthassák. Vasárnap a maga­sabban fekvő területeken öt kombájn próbálta meg a munkát, az altalajlazítást, s a domboldalakon a mélyszán­tást is végezték. Ellátás Milyen volt az élelmiszer­ellátás? ^ Nyugat-Pest megyei Élelmiszeripari Kiskereskedel­mi Vállalatnál tegnap délután értékelték: jól készültek-e fel az ünnepekre? Varga Gyula értékesítési osztályvezető el­mondta:. egyes területeken a kenyérszállítás nem volt meg­felelő. Törökbálinton és kör­nyékén 4 a péksüteményeknek csak felét tudták kiszállítani a boltokba az ünnep előtt. Tej­ből viszont nem volt hiány, sőt, sok száz liternyi az üzle­tekben maradt. A tőkehús Bu­dakeszin kevésnek bizonyult; más településeken viszont — Érd, Budaörs és környéke —, soknak. Solymáron az előszál­lított kenyeret kifogásolták; magyarán azt, hogy szikkadt volt. Tegnap a vállalat 245 boltja közül nagyon kevesen nyitot­tak be a hús- és zöldségüzle­tekbe; annál többen keresték a tejet és a kenyeret. Ezekről friss szállításokkal gondoskod­tak. A mostani ünnep egyúttal példát nyújtott arra is: mi­ként készüljenek a karácsony­ra. Akik otthon maradtak, sü- töttek-főztek, bizonyára job­ban jártak, mint akik kirán­dulásra szánták magukat. Er­ről szólnak az alábbi jelenté­sek. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, Bernhardt László ke­reskedelmi igazgatóhelyettes: az érdi Pelikán étteremben és a Gödöllő étteremben 25 szá­zalékos engedményt adtunk az étlapon szereplő ételekre, s a többi, 130 melegkonyhás egy­ségünkben is bevezettük a 20 százalékos utószezoni árked­vezményt. Ennek ellenére: a vártnál kisebb volt a forga­lom. Ennek nyilván a kedve­zőtlen időjárás az oka. A ki­jelölt üzletekben — az eddigi jelzések szerint — volt ele­gendő tej- és tejtermék az ün­nepek aiatt. Szoláltatások Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal: már csak a szentend­rei Danubius szálló tart nyit­va, ebben telt ház volt, a szer­ződések szerint érkeztek a ven­dégek. Gelka, Pest megyei kiren­deltsége: mindkét ünnepi na­pon ügyeletet tartottak a na­gyobb településeken. A szere­lők készenlétben álltak, akadt is munka, elsősorban a tv- készülékek javítása. Háztar­tási gépek reparálására nem­igen hívják őket az ünnepe­ken. A munkalapok még ez­után érkeznek be — Vácról, Kiskunlacházáról, Ceglédről, és így tovább —, összesítésük­höz kell néhány nap. A Gelka a jövőben bővíti szolgáltatásai­nak körét az ünnepnapokon is. 20-as Volán Vállalat: nem jelentett gondot az ünnepi forgalom. Más években, ami­kor jobb idő volt, sokkal in­kább éreztük. Most csak az Engels téren volt észrevehető a mozgás. Hatodikán 78, 7-én, 55; 8-án 72 másodrészt indí­tottunk. A szaknyelvi „má­sodrész” voltaképpen különjá­ratot jelöl. Budapesti Közlekedési Vál­lalat: járműveinek átlagos ki­használtsága 60 százalékos volt. Máskor, napfényes no­vember 7-éken nem győztük a különjáratok indítását. Most a péceli, budakeszi, budaörsi, gyáli buszokon — a menetrend szerintieken — bőven elfértek az utasok. A HÉV-en sem volt tumultus. S ami a legfonto­sabb: nem történt rendkívüli esemény. Vagyis: nagyobb bal­eset. Csupán egy-két koccanás. Ütinform: csendes ünnep volt. Szombaton, 8-án a Ba­laton felől, a Dunakanyarban és az M3-ason észleltünk a szokottnál kissé erősebb autó- forgalmat. Köd, sűrű pára za­varta az utazókat. Ennek elle­nére: súlyos közúti baleset nem akadt. Igaz, fagyás, je- gesedés már nemigen fordult elő. De még lehet. Vezessünk óvatosan! Őrboffyáni és acsai változások Év végi számvetések Az esztendő vége előtt a községi tanácsokon rövid számvetést készítenek. Mérle­gelik: terveik közül mi való­sult meg, mit fejeznek még be, esetleg miként csoportosít­hatnák pénzügyi erőforrásai­kat, hogy ne kelljen a meg»- ígérteket átvinni a következő évre. Ott, ahol nagy beruházáso­kat terveztek, óhatatlan az át­húzódás. így van ez Ácsán, a művelődési házzal. Szokol Já­nos, a tanács pénzügyi előadó­jának tájékoztatása szerint elkészültek a tervdokumentá­ciók. A költségvetés 2,5 millió forint. Napokon belül meg­kezdődnek az alapozó munká­latok. A gödi költségvetési üzem vállalta a kivitelezést. Az 1981-re elkészülő mo­dern művelődési házban kapnak otthont a szakkö­rök és klubok. Természetesen lesz majd egy nagyobb terem is, ahol alkal­mi színházi előadásokat fogad­hatnak. E nagy beruházás mellett már nem telik a ta­nácsi költségvetésből másra, mint a megrongálódott utak karbantartására. A legszüksé­gesebb helyeken járdát építe­nek. Ácsa környékének legna­gyobb gondja a vízellátás. Csővár, Püspökhatvan, Galga- györk szakirányítása is Ácsá­hoz tartozik. Így a közös ta­nács problémája évek óta; egészséges ivóvíz kerüljön minden házhoz. Egyelőre Püspökhatvanon és Galga- györlcön 150 méteres mélyfú­rású kutakat hoznak létre. (Csőváron engedélyezte a Pest megyei KÖJÁL a nem mély­fúrású kutakat is.) A megkez­dett munkálatok — az első szakasz költségvetése 20 mil­lió forint — jó néhány évre elhúzódnak. Két-három esz­tendő, amíg megépül a gerinc­vezeték és a tárolómedence. Az alapfeltételek után hívják majd életre a víz­műtársulatokat, majd ezután nyílik lehetőség az egyéni lekötésekre. Csővá­ron hozzákezdtek a Kossuth Lajos utca portalanításához, amelyet a jövő év tavaszán fejeznek be. Az őrbottyáni közös taná­cson Cseterka András tanács- titkár elmondotta: az idei legnagyobb beruházás az Arany János utcai útépítés volt. A másfél millió forintos költségű munkálatok során szilárd, tartós burkolattal vonták be az úttestet. Egy új üzletközpont kör­vonalai vannak kibonta­kozóban Orbottyánon. (A váci áfésszel közös beru­házás.) Még mindez terv for­májában, de a jövő esztendő­ben mindenképpen elkezdik az építkezést. Vácrátóton megol­dódott a belvíz elvezetése. A főútvonal mentén egymillió forintos beruházással árkot ástak, amelyet burkolólappal raktak ki. Tervezőasztalon az 1 millió forintos értékű állat­orvosi rendelő és lakás. Cso­rnádon a kereskedelmi hálózat bővült az új bisztró megnyi­tásával. Örbottyánban és Vác­rátóton elkezdték a villany- hálózat korszerűsítését, ame­lyet a jövő évben fejeznek be. Er. K. Hangsúlyozta: a munka minő­ségének javításában elenged­hetetlen az egyes szolgálati ágak együttműködése. A vasutasok szakszerveze­tének X. kongresszusa a ve­zető testületek és tisztségvise­lők megválasztásával fejező­dött be. A szakszervezet el­nökévé ismét Gyócsi Jenőt, i főtitkárává Koszorús Feren­cet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemők Bélát választották.

Next

/
Thumbnails
Contents