Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

Vevők vagyunk R endszeressé váltak a Vevők vagyunk ki­állítások. Ezeken ke­reskedelmi vállalatok part­nert keresnek a hiánycikk­nek számító seregnyi ter­mék készítésére. Ugyanak­kor sok vállalat panaszolja hogy megcsappant a keres­let. Igaz, a mákdaráló vagy a kalapács iránti kielégítetlen igények nem húzzák ki a bajból a beruházási java­kat előállító nagy gépipari céget. Bizonyos, hogy a következő középtávú terv­ben nem lehet számolni a belső piac gyors bővülésé­vel, s fzt a vállalati prog­ramok kidolgozásánál is fi­gyelembe kell venni. A le­hetőségek mégsem annyira szűkösek, amint azt némely termelőhelyen vélik. A ta­gadhatatlan korlátokon be­lül nyílik azért tér a moz­gásra, ehhez azonban sok tekintetben szakítani kell a megszokott gazdálkodási stílussal, - módszerrel. Elgondolkoztató ellent­mondás, hogy a lassuló bel­földi kereslet mellett sereg­nyi árucikk hiánynak szá­mít, mint például a szőnye­gek, bútorok, az automata mosógép vagy az alsóruhá­zati kötöttáru. Ahogy az sem mindig érthető, hogy bár van azonos értékű bel­földi áru, a fölhasználó mégis változatlanul impor­tál. Azért, mert fogalma sincs róla, hogy idehaza is készítik azt. amit ő dol­lárért vásárol. Ha ennyire kezdetleges a piaci munka, akkor joggal állítható-e, hogy minden tekintetben korlátozottak a belföldi ér- téke'sítési lehetőségek?! Mind a minisztérium, mind a vállalatok vizsgála­tai azt bizonyították, hogy a nemzetközi mezőnytől több területen elmarad a könnyűipar, ám legjelentő­sebben a költséggazdálko­dásban. Ez évig meglepően kevés figyelmet fordítot­tunk a fejlesztés, a gyár­tás állóeszköz-igényességé­re, az energia-, anyag- és élőmunka-ráfordítások szük­séges és fölös mennyisége arányainak alakulására. Ezért azután vannak mű­szakilag korszerű, haszná­lati értéküket tekintve a nemzetközi átlagot megha­ladó termékek — például bizonyos kötöttáruk, cipők, női csizmák, faáruk — amelyek az indokolatlanul magas ráfordítások miatt csak kis mennyiségben, bi­zonyos presztizsfogyasztás kielégítéseként adhatók el a hazai piacon. Külföldön végképp nem értékesíthe­tők, mert az eladók éles versenyében senki sem jut­hat úgy vevőhöz, hogy az indokolatlanul magas ter­melési költségeket a vásár­lóval akarja megfizettetni. Itt és más területen is vi­szonylag egyszerű módja nyílna a belső kereslet bő­vítésének; a költségek mér­séklésével reális ár kiala­kítása, s ezzel új fogyasz­tói kör meghódítása. Gyakran viszonylag kis beruházások segítségével lényegesen növelni lehet­ne az áruk tetszetősségét, használati értékét — felü­letkezelés, színezés stb. —, ám erre alig ügyelnek a termelők, miközben panasz­kodnak, kevés a megrende­lés. Az úgynevezett piac­készség elemzése folytonos teendő lenne a vállalatok­nál, de sajnálatosan min­dennapos tapasztalat, hogy csak nagyon ritkán foglal­koznak ezzel, hanem szid­ják a kül- és belkereskedő- ket. Mintha az eladások nö­velésének lehetősége csakis azokon múlna! Idén a nehézipar 223 új termék előállítását kezdte, kezdi meg, s ugyanakkor 153 árufajta készítését szá­molja fel. Lehet így is sze­lektálni, s dolgozókat, ter­melőeszközöket átcsoporto­sítani a kelendő áruk gyár­tásához. A híradástechni­kában, a műszeriparban a gyártmányok elavulási ide­je öt-hét esztendő. Ehhez a nemzetközi mércéhez mégis csak a legutóbbi két-három évben kezdtek igazodni az érintett területeken...! Nyugodt szívvel mondhatja akkor bárki is, hogy kizá­rólag a mérséklődő belföldi kereslet állít fel a cég pá­lyáján korlátokat?! A könnyűipar teljes ter­melésének kétharmadát a belföldi piacon adja el. Ugyanakkor nyers- és se­gédanyagainak szintén két­harmadát — berendezései­nek, gépeinek nyolcvan százalékát — külföldön, jó­részt dollárért vásárolja. Ennek döntő szerepet kelle­ne kapnia a tervezéskor, de kap-e? Az élelmiszeripar­ban a kereslet folyamatos növekedésé tapasztalható a jól eltartható és a könnyen elkészíthető áruk iránt. A szakemberek szerint ilyen értelemben szinte korlátla­nok a lehetőségei a tejipar­nak, ha valóban érzékeli a fogyasztói kereslet mozgá­sát, s gyorsan követi e min­dig változó keresletet. A vállalatok jó részé­nek folyamatosan csökkenő létszám mellett kell megoldaniuk a termékszerkezet folytonos, s a legtöbb területen gyor­suló iramú korszerűsítését, viszonylag mérsékelt keres­let közepette. Ez korlátok­kal teli haladási pálya, ám tágítható, a kezdeményező­készség, a fajlagos ráfordí­tások mérséklése, a fejlesz­tések megrostálása, a hasz­nálati értékkel összehan­golt ár, s ezernyi más, ed­dig csak kevés figyelemre méltatott forrás, módszer, eszköz segítségével. Veress Tamás Segít a számláiógép Érdekes munka a TUAKIS Szövetkezetben a transzfor­mátorok tekercselése. A huzalok felcsévélése nagy figyelmet kíván, hiszen az úgynevezett kivezetéseket csak meghatáro­zott menetszám után lehet elhelyezni. A munkát ügyes szám­láló szerkezet segíti. Képünkön: Tóth Ambrusné efjy Hetra transzformátort tekercsel. NAGYKC KŐRÖS ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KI ADÁ&A XXIV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1980. NOVEMBER 5., SZÉRDA A tervezett ütemben folyik a munka Mérlegen az Ipari termelés Közeledünk az év végéhez. Eooen az időszakban mind iyaxrabban tekintünk vissza az elmúlt hónapok eredmé­nyeire, tapasztalataira. Kezd kialakulni egy általánosan iel- lemző kép, amelyből levonhat­juk következtetéseinket, meg­állapíthatjuk, mely .területe­ken léptünk előre, és azt is. hol mutatkoznak lemaradások. A városnak gondot okoz. hogy területén alig van önálló üzem. Inkább kirendeltségek­kel, telephelyekkel találko­zunk. Célszerűnek tűnik ku- lön-külön megvizsgálni a kü­lönböző vállalatok idei teve- J kenyságét. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság helyi te­lepén az elmúlt években a gyártás során- felhalmozódott nagy mennyiségű fűrészDort a lakosság fűtésre minden meny- nyiségben fel tudta használni. Am jelenleg a gáz és egyéb korszerű fűtésfajták bevezeté­sével párhuzamosan mindin­kább csökkent erre az igény, tűzveszélyessége miatt nem is tárolhatták. Ezért úgy döntöt­tek, hogy a jelenlegi kazáno­kat átalakítják fűrészpor tüze­lésűre. A jövő év elején kíván­ják üzembe állítani ezeket az új rendszerű berendezéseket. Ha a tervek beválnak. • annyi energiát fognak ilyenformán előállítani, hogy a nyári időszakban még a konzervgyárat is ki­segíthetik. A NEFAG különböző bútor­gyáraknak készít bútorlácet. A készletgazdálkodással lehet szoros összefüggésben, hogy ezek a gyárak több megrende­lést visszavontak, ezzel várat­lan helyzetbe hozták a vállala­tot. Ezért a NEFAG a második félévben növelte a tőkés ex­portra gyártott rakodólapok termelését, ezzel lekötve iei- szabaduló kapacitását. A Nagykőrösi Konzervgyár az első félévben jelentkező kéthetes csúszás ellenére — ami a borsószezon késésének tudható be — a harmadik ne­gyedévet már kedvezően zárra. Űjabb nehézséget a paradi­csomi eldolgozásnak a tervezett szinttől való elmaradása oko­zott. Ámbár a mennyiségi hiá­nyokat a termés jó minősége nagyrészt kiegyenlítette. Nona a gyárat olykor kedvezőtlenül érintik a nemzetközi piac vál­tozásai, áruinak értékesítését inkább az időnként mutatkozó vagonhiány nehezíti. A hazai igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni, remélhetőleg ■nemcsak mennyiségileg, ha- J nem minőségi kifogások nél­kül is. . A Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetben időben elkezdték jövő évi kapacitásuk lekötését. Széles külkereskedelmi ■ kap­csolatokkal rendelkeznek. Ér­dekesség, hogy míg a külföldi partnerekkel már szinte teljes egészében sikerült a megegye­zéseket létrehozni, addig bel­földön az érdeklődés hiánya tapasztalható. Az új gazdasági szabályozók bevezetését köve­tően nem egészen egy év alatt jelentős mértékű termékszer­kezet átalakítást hajtottak végre. Korábban kizárólag a ■konzerviparnak gyártottak gé­peket, ám újabban előtérbe kerültek a vegyipari berende­zések is. A megyében általá­nos tendencia, hogy csökken az újítások száma, a Gépjaví­tónál ez a folyamat fordított. Ezt bizonyítja a csavarkomp­resszor gyártásának fejlesztése is. Eddig az Egyesült Államok szállította Magyarországra a komplett berendezést. Most a szövetkezet csak magát, a ■kompresszort hozatja be. így több berendezést tud­nak előállítani, hiszen a még hiányzó alkatrészeket itthon, hazai anyagból épí­tik be. A Transzformátor és Rönt­genkészüléket Gyártó Szövet­kezet gyártja az ismert Hetra hegesztőkászülékeket. Két te­lephelyük közül a nagykőrösi .a nagyobbik. Itt készítik azo­kat az alkatrészeket is. ame­lyeket a pesti üzemben szegei­nek össze. Termékeik döntő ■többsége exportra készül. Az Építőipari Szövetkezet kisebb volumenű építkezése­ken ' dolgozik. Főként azonban felújításokkal foglalkozik. Az idén nagy kapacitással vettek részt a városi gázszolgáltatás bővítésében. A Városgazdálkodási Vatla- lat elsősorban lakossági szol­gáltató tevékenységet folytai:- állami lakások karbantartása és az ezzel kapcsolatos igé­nyek kielégítése a fő feladata. Ezt, mint ahogy a legutób­bi értékelésekből kitűnik, már eddig is túlteljesítet­ték. ■Mégis, az éves tervükhöz ké­pest lemaradásban vannak. lég mindig szüreteinek Az időjárás szeszélye foly­tán, november 2-án reggel le­esett az idei első hó, megza­varva az őszi mezőgazdasági és kertészeti munkákat, köztük •a szőlőszüretet és a kukorica­betakarítást. A kistermelők kevés kivétellel, már végeztek a szőlőszürettel, tőlük a nyárs­apáti pincegazdaságba kivitt szőlőn kívül a helyi áfész a Csokonai úti telepén eddig 35 vagon borszőlőt vett át. A szövetkezet kocséri és nyárs­apáti borszőlő-átvétele is meg­haladta az 5 vagont, míg ta­valy összesen 3 vagon borsző­lőt vásárolt fel. A nagyüzemi gazdaságokban a nagykőrösi Mészáros János és az Arany János tsz-ben, a kocséri Petőfi, és a nyársapáti Haladás tsz-ben, valamint a nyársapáti Célgazdaságban még tart a szüret, melyhez az iskolák, a honvédség és sok üzemi, intézményi dolgozó nyújt segítséget. A Közép-magyarországi P n- cegazdaság nyársapáti pincé­szetének cement- és ászokhor- dói már háromszor teltek meg idei musttal. Szerencse, hogy a nagyobb pincészetek átvették közben a mustot. Mindehhez e-ddig hetvenezer mázsa szőlőt vettek át, nyújtott műszakok­ban, de még mindig nagy az átvevő forgalom, összesen 85 —90 ezer mázsa szőlő felvá­sárlására számítanak. Az idei szüretről beszélgettünk a na­pokban Pócsy Lajossal, a pin­cészet mellett levő nyársapáti Célgazdaság vezetőjével. — Sajnos, az utóbbi hetek­ben sem javult lényegesen a minőség” — mondta. — Az ezerjó hektáronként 86 mázsa. 14 cukorfokos termést adott telepünkön. A saszla 120 má­zsa 14,5 fokos, a rizling-szil- váni 110 mázsa 14—15 fokos, és a kövidinka 70 mázsa 13,5 fokos terméssel fizetett mun­kánkért. Az Irsai Olivér 17 fo­kos termést adott, de keveset, mert az idén is sok kárt tett benne a fagy. Kopa László Ennek az az oka, hogy míg a korábbi években nagy volu­menű lakásépítésekkel is fog­lalkoztak, addig az év elejen bevezetett gazdasági szabályo­zók révén ez a tevékenységük ■gazdaságtalanná vált. Viszont a megkezdett beruházást, egy iiúsziakásos épületet be kell fejezniük, még ilyen körülmé­nyek között is. összefoglalásul: a legutóbbi tájékoztatókból kitűnik, hogy a kitűzött feladatokat időará­nyosan, túlnyomó többségük­ben teljesítették Nagykőrös ipari vállalatai, így remélhe­tően az 1980-as évet is a kívá­nalmaknak megfelelően fogják zárni. Bánóczy Rudolf Egyetlen érdeklcdő A nagykőrösiek szívesen hirdetiK magukról, hogy ők Arany János emlékének igazi ápoloi. Az adatok azt oizonyítják, hogy kijelenté­seikben sok igazság van. Tucatnyi intézmény es szo­cialista közösség viseli a költő nevét, a varosban te­vékenykedik az Arany Já­nos Társaság, s gyakoriak azok a rendezvények is, melyeken szó esik a hagyo­mányok ápolásáról. Nos, ilyen rendezvény volt leg­utóbb a költő szobrának megkoszorúzása, melyen igencsak szép számmal vet­tek részt diákok, s valóban szép koszorúk kerültek a szobor talapzatára. Ámde a kíváncsiskodók azt is össze­számlálták, hogy a diáko­kat leszámítva olyan nagy­kőrösi polgár, aki közvetle­nül nem volt érdekelve a koszorúzásban, mindössze egyetlen egy volt ott. Hát igy is lehet egy köl­tő emlékét ápolni. F. P. Moziműsor Luxusbordély Párizsban. Színes francia filmszatíra. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. A stúdióteremben Marci az Antarktiszon. Me­sefilm, fél 4-kor. Alfa Rómeó és Júlia. Ma­gyar filmvígjáték, fél 6-kor. Fény az akasztófán. Színes NDK-fiim, fél 8-kor. Kedvelt termékek November elején terme'ési tanácskozás volt a Nagykőrösi Konzervgyárban. Görbe Fe­renc igazgató ismertette az év első tíz hónapjának eredmé­nyeit. Mint mondotta, 100 ton­na paradicsom és 8 ezer tonna gyökérzöldség-féle, valamint 700 tonna vöröshagyma kivé­telével gyakorlatilag már át­vettek annyi nyersanyagot, amennyit az idénre terveztek. Az év első tíz hónapjában 50 millió forinttal több terme­lési értéket állított elő a Nagykőrösi Konzervgyár, mint az előző év első tíz hónapjá­ban, így az év végéig várha­tóan eléri a termelési érték összege a 2 milliárd forintot. Az előállított konzervek meny- nyisége pedig várhatóan 108— 110 ezer tonna lesz. A követ­kező két hónapban még 4200 tonna konzervet kell kiszállí­tani szocialista országok pia­caira, továbbá 8200 tonna tő­kés árualap is szállításra vár. A gyár termeltetési főosztálya az 1981. évi tervhez szükséges 81 ezer tonna zöldség és 13 ezer tonna gyümölcs szükségletből eddig 80 ezer tonna zöldséget és 7 ezer tonna gyümölcsöt kö­tött le termelési szerződések­kel. A gyár befejezte az 1981. évi paradicsomra szóló szerző­déskötést. Színházi előadás A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban, este 7 óra­kor, Gogol: Revizor. Jókai- b érlet. Elnökségi ülés a Kinizsiben Két írásos anyag, azok ki­egészítései és egyéb témák szérepeltek a Kinizsi sport- otthoni elnökségi ülésének napirendjén. Dr. Varga András gazdasá­gi vezető az első három ne­gyedévi gazdálkodásról állí­tott össze tételes beszámolót. Összességében megállapítha­tó, hogy biztosított a gazda­sági egyensúly megteremtése és a szakosztályok működésé­nek anyagi feltétele, annak ellenére, hogy a szakosztályok bevételei alacsonyak. Rendkí­vüli figyelmet érdemel vi­szont, hogy a gazdálkodási keretek bővülésére már nincs lehetőség városi összefogás — az anyagi erők egyesítése — nélkül. Görbe Ferenc társa­dalmi elnök szavai szerint az év hátralevő részében a szak­osztályok reális felszerelési igényeit ki kell elégíteni, s szükség van a pártoló tagok számának bővítésére. Vajtai János szakosztályve­zető a 120 felnőtt és 26 ifjú­sági taggal működő termé­szetbarátok életéről adott tá- tájékoztatást. A Kinizsi-turis­ták saját szervezésben, vala­mint az MT3Z által kiírt tú­rákon is részt vettek, ebben az évben eddig 21-szer gyalo­gosan, háromszor kerékpárral es egy alkalommal motorke­rékpárokkal. A „tájak-korok- múzeumok” mozgalomban 3 alkalommal 108-an voltak ott, s az ősz folyamán szeretnék azért, ha szombati napokon többször is kaphatnának jár­művet. A Csókás-erdei barát­ság-liget évente megyei emlék­túrának ad otthont, s a körö­si természetjárók szeretnék ha ott meg tudnák oldani az ivóvizet (ez költséges, ne­hezen megoldható, de április végén keresnek rá megoldást). Az egyéb kérdésekben Gör­be Ferenc megszívlelendő gondolatai érdemelnek figyel­met. A tömegsportbázisból kell kialakítani a javuló ver­senysportot. Amit csinálunk, azt mindannyian szívvel csi­náljuk! A sportvezetők közül többeket be kell vonni a to­vábbképzésekbe. Többek vé­leménye szerint több sportlé­tesítményre van szükség a vá­rosban a jelenleginél. Resze­li Soós Ambrus módszertani vezető több helyen is tárgyalt a testnevelés tagozatos Kos- suth-iskola és a Kinizsi terv­be vett, bővülő kapcsolatáról. Járási II. osztályú labdarúgás Gyömrő II—Kőcser 0-0 Kocsér: Bulla (Tajti) — Pál, Petrezselyem, Juhász, Marsa, Inges, Benyus, Kere­kes, Lackó, Podmaniczki (Szécsény), Bagi. A Gyomron lejátszott mér­kőzés végig nagy iramú, he­ves küzdelmű volt. Az ered­ménnyel mindkét fél elége­dett. A járási labdarúgó II. osztályban ezzel befejeződött az őszi forduló. Vecsés II. áll az első helyen, Kocsér egy ponttal lemaradva a második, összességében jól szerepelt a csapat, egy kisiklás történt, hazai pályán vereséget szen­vedtek gyengébb képességű csapattól, ha ez nincs, akkor most ők volnának a csoport­elsők. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagyanyánk, özv. Ara­nyos Lászlóné sz. Erdei Mária te­metésén meglelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, gyá­szunkban velünk voltak. A gyá­szoló család. ISSN 0133 — 2706 (Nagykőrösi Hírlap) Varga Irén felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents