Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
I 1980. NOVEMBER 30., VASÄRNAP sMmav KiHűottériekesleieh Érden és Cegléden Számadás előtt a népfrontmozgalom Számadás előtt áll a népfrontmozgalom: a jövő év elejére összehívták a Hazafias Népfront VU. kongresszusát. A kongresszusi előkészületek részeként tartják ezekben a napokban küldöttértekezleteiket a helyi népfrontbizottságok. Szombaton két helyen: Érden és Cegléden tanácskoztak a népfront aktivistái: felmérték a két kongresszus között eltelt időben végzett munkájukat, megszabták tennivalóikat és megválasztották a városi népfrontbizottság tagjait, elnökségét és tisztségviselőit, valamint településük képviselőit a megyei értekezletre. Helytörténet és környezetvédelem Városi szintű népfrontmunka — e gondolat adta meg az érdi küldöttértekezlet legtöbb mondanivalóját. Erről szólt beszámolójában Ipacs László, a Pest környéki TÚZÉP vezérigazgatója, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke a 121 küldött jelenlétében szombaton délelőtt a Ben- tavölgye Termelőszövetkezet kultúrtermében, ahol megjelent dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője és Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára. A legutóbbi népfrontkongresszus óta eltelt időben — hangzott a beszéd — döntő változás történt, Érd életében: a városi státus megszerzése új, másfajta, magasabb szintű feladatok elé állította a népfront aktivistáit is. Amely feladatra a felkészülés már a várossá válás előtt megkezdődött és folytatódik napjainkban is, amikor már egy két éve sikeres alkotó munka áll a város vezetői, lakói mögött. Erről a munkáról és Érd előtt álló tennivalókról beszélt dr. Benyssi Silvió, a városi tanács elnöke, hangsúlyozva azokat az eredményeket, amelyeket a település az elmúlt időszakban különösen az egészség- és oktatásügy terén, a járda- és útépítésben, a közművesítésben és a lakótelep' kialakításában elért. A művelődéspolitikában . aktuális feladásokat ismertette Rétvári Sándor, a 7-es általános iskola igazgatója. A beszámolókat vita követte, amely során a tizenkét felszólaló közül különös figyelem kísérte Dizseri Sándor címzetes igazgató hozzászólását a helytörténet és környezetvédelem témájához. E két terület megerősítését tűzte ki célul a népfrontbizottság is beszámolójában, amely munka terén az elmúlt időszakban tette meg a város az első lépéseket. Az érdi városi népfrontbizottság munkáját értékelve elismerő szavakat mondott dr. Olajos Mihály, és hasonló megerősítést kapott az érdi munka Kovács Antalné szavaiban is. A küldöttgyűlés — dr. Kara Pál levezető elnök irányításával — megválasztotta a 41 tagú bizottságot és a 13 tagú elnökséget, valamint 7 delegátust a megyei küldöttértekezletre. A városi bizottság elnöke ismét Ipacs László lett, titkára: Piszák Imre. A két al- elnök: Dómján Sándorné vezető óvónő és dr. Kara Pál, a városi tanács vb-titkára. Fiatalokat a közéletbe A népfrontmunka felívelő időszaka volt az elmúlt 4 év Cegléden. A mozgalom aktivistái a helyi közélet katalizátoraiként mind szélesebb rétegeket vontak be társadalmi céljaink megvalósításába. Erről adott számot tegnap délelőtt a városi küldöttértekezlet. Tankó Zoltán, az ÉVIG helybeli gyárának igazgatója, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik között megjelent és az elnökségben foglalt helyet Gelencsér Arpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke is. Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára adott számot a VI. népfrontkongresszus óta végzett tevékenységről. Ebben a szépen gyarapodó városban a népfront a társadalmi és a politikai élet állandó tényezőjévé lett. Szép sikereket ért el a társadalmi mun- kgverseny Szervezésében, a környezetvédelemben és a. honismereti mozgalomban. Foglalkozott a városfejlesztési tervekkel, a szolgáltatások helyzetével, mind több segítséget ad a tanácstagoknak. Az évek során 8 körzeti népfrontbizottság alakult a városban és ezek a lakóterületen mind több embert vonnak be a közéletbe, mozgósítanak a közösség céljainak megvalósítására. A társadalmi munka szervezésében a népfront jó partnere a tanácsnak. Ismerteti a lakossággal a városfejlesztési elgondolásokat, és mind többeket mozgósít végrehajtásukra. Ennek köszönhető, hogy az V. ötéves tervidőszakban a tervezett 45 millió forint helyett 77 millió forint volt az önzetlen közreműködés értéke. Feladatként fogalmazódott meg, hogy a VI. ötéves terv éveiben még nagyobb lendülettel folytatódjon a város fejlesztését szolgáló társadalmi tevékenység. A vitában felszólalók egyetértettek a beszámolóval és a munka egyes mozzanatait említették meg kiegészítésül. Számos hasznos javaslat fogalmazódott meg az ifjúság még szélesebb körű bevonásáról, kertbarátklub alakításáról, a honismereti munka folytatásáról. A tanácskozók megválasztották az 58 tagú városi népfrontbizottságot, a megyei küldöttértekezleten részt vevő 7 delegátust. Az újjáválasztott váróéi bizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a 13 tagú elnökséget és a munkabizottságok vezetőit. A városi bizottság elnöke ismét Tankó Zoltán, titkára Banczik Tivadar lett, alelnök Horváth Dezsőné, a Május 1. Ruhagyár szocialista brigádvezetője és Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese. Nagyobb lesz a mezőgazdasági munka rangja Világviszonylatban is az álon Beszélgetés dr. Czimba/mos Bélával, a TOT főtitkárával Húsz esztendeje fejeződött be hazánkban a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánának főtitkárát, válaszoljon a tsz-mozgalmat érintő néhány időszerű kérdésre. O Milyennek (téli meg a magyar termelőszövetkezetek helyzetét? — Imponálónak tartom a fejlődést a szövetkezeti élet minden területén. Most húsz .éve magam is jártam a falvakat, segíteni megteremteni a közös gazdálkodás alapjait. Akkor nem tudtam elképzelni, hogy ilyen messzire jutunk, bár nemcsak hittem, de többé-kevésbé bizonyos voltam benne, mekkora lehetőségeket ígér a nagyüzem, az, ha a falun élő emberek ösz- szefogmak és a termelés korszerű alapokon fejlődhet. Nos, a szövetkezeti mozgalom ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb értékét jelenti. Azzal is, amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezik. Azt gondolom, a két évtized során az emberek fejlődtek a legtöbbet. A legnagyobb az előrelépés a tudatukban, a szakmai felkészültségükben, a szocialista elkötelezettségükben. Nem szólva o technikaiműszaki bázis létrejöttéről, a termelési technológia forradalmi megváltozásáról. A termelési szerkezet korszerűsödése — amely a természeti viszonyokhoz, a foglalkoztatási követelményekhez és a közgazdasági szabályozáshoz igazodik — is arra vall, hogy a közös gazdaságok a gyakorlatban létrehozták a megújulás feltételeit. © Mindez igaz, de a mezőgazdasági szabályozókkal kaplásával térüljenek meg, korszerű, gazdaságos termelési szerkezet alakuljon ki. Eny- nyiben a szabályozók valóban az átlagosnál jobb feltételekkel (földdel, műszaki eszközökkel! rendelkező gazdaságokat segítik. Ez azonban nem teremthet érdektelenséget a kedvezőtlen feltételek között működő szövetkezetek számára. Azért sem, mert' termékeikre az országnak szüksége van. A gabona, a hús, de általában az élelmiszer ma és különösen a jövőben stratégiai tényező, s jó lehetőségeinket ebben meg kell tartanunk. <9 Ez is az oka, hogy döntés született arról: jövő évtől e gazdaságoknál is javítani keil csolatban sok helyen tartja-- magát az a nézet, hogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz természeti és közgazdasági adottságú tsz-eknek. Egyetért ön ezzel? — A jelenlegi szabályozás célja, hogy a ráfordítások gyorsabban. a fajlagos hozamok nagyütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizáa gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozó- rendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk. A 19 aranykorona alatti értékű szántófölddel rendelkező szövetkezeteknél például eltörlik a földadót és elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz-eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység fokozására ugyancsak adókedvezmény útján — hiszen nyil- j vánvaló, hogy gyenge minő- i ságű földön, kedvezőtlen kö- ' rülmények között nem lehet kizárólag a mezőgazdaságból megélni. Ugyanakkor a mező- gazdasági feladatok megoldásában érdekelt állami és szövetkezeti szervek a jövő évtől átfogó módon foglalkoznak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gazdálkodó tsz-ek helyzetével, árutermelésük növelésének .lehetőségével, termelési szerkezetük korszerűsítésével. Megfelelő szintű politikai határozatok is születtek a közelmúltban az itt dolgozó szakemberek eredményes tevékenységének jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. O Mit Javasol a TOT, hogyan Ez a k&z&sség Küldött — MELYIKET KERESI? Az idősebb vagy az ifjabb Taller Antalnét? Mert két Tallerné is dolgozik a szerszámgyárban. Tényleg, melyiket keresem? Valószínűleg az ifjabbat. A „statisztika” is mellette szól: fizikái dolgozó, mindössze huszonhárom éves. tavasz óta szakszervezeti bizalmi. De a neve előtt álló özvegy szócska az idősebbre utal. — Ha a kongresszusi küldöttel akar beszélni, akkor a fiatalabbikhoz kísérem — oldja fel zavaromat egy munkás a gépek erdejében. — Látja, ott. ő az, abban a lila köpenyben. Hogyan lett szakszervezeti bizalmi, hogyan jutott el a vasasszakszervezet kongresszusára, hogy készül a SZOT kongresszusára ez a kislányos, törékeny nő, akit inkább középiskolás diáknak néznék? Ezek a személytelen kérdések kavarognak a fejemben, de a hangosan kiszaladó tapintatlanságba mindketten belepirulunk: — Huszonhárom éves és özvegy? — Négy évvel ezelőtt halt meg a férjem. Huszonegy éves volt. Elvitte a rák és én ottmaradtam egy tízhónapos aprósággal. — Szavaiban nyoma sincs az érzelgésnek, csak a szeme csillog gyanúsan, fátyolosán. Azok a napok, hónapok. immár évek nem múltak el nyomtalanul. — Az 6 révén lettem esztergálvos is. Amikor megismerkedtünk, szabásjftanuló voltam. Hiába volt a szülői tilalom, a fenyegetőzés, engem nem lehetett csé&a vissza hi&emeff volt — küldött lesz megkötözni. Hozzámentem, s ezzel véget ért szabász-pályafutásom is. Azután jött a kis Anti, és én azon vettem észre magam, hogy egyre többet segítek a férjemnek, meg az apósomnak, hogy az esztergálás minden más munkánál jobban érdekel, ugyanis mind a ketten esztergályos kisiparosok voltak. — Megszületett a kicsi, de vele együtt a bánat, a baj is beköltözött a házija. Megbetegedett és rövidesen itthagyott a férjem. Magamra maradtam. Mit is mondok, éppen ellenkezőleg, soha nem volt ilyen biztos támaszom, hátországom, mint a kisfiam és a férjem szülei. Bár azóta újra felhőtlen a kapcsolat a szüleimmel is, azt hiszem az anyósomék nélkül nem álltam volna talpra. Eleinte varrtam, de amikor a kisfiam megbetegedett, csípőig gipszben feküdt, nem szállíthattam házhoz a megrendeléseket, s valahogy a szívem is egyre inkább az esztergapadhod húzott. Ne- gyedóránvira lakom a gyártól, szinte tálcán kínálkozott a megoldás: esztergálni a Csepel Autógyárban is lehet, és talán még nagyobb szükség van rám ott., mint a szabóműhely sarkában. TALLER MARGIT elképzeléseit igazolta az élet. A szakma kezdeti nehézségein átsegítették a tapasztaltabbak. S hiába a kollektíva atyai gondoskodása, a segítőkészség, a fiatalasszony igencsak meglepődött, amikor a tavasszal, a nála kivétel nélkül idősebb kollégák egyhangúlag rá voksoltak a szakszervezeti bizalmi választásánál. Sem a sikerek, sem a kudarcok nem egyedül rajtam múlnak. — Ezizel a megjegyzéssel vállalta akkor az egyébként megtisztelő megbízatást. Ezt vallja most is, túl a kezdeti sikereken, az átmeneti kudarcokon, túl a kongresszuson és a SZOT-kongresszus előtt. — Azt hiszem, az emberek és a gyár adta vissza a hitemet az életben. A közösség, a mókázások. vagy éppen a kisebb súrlódások-sértődések teszik emberivé a gyári mindennapokat. Mert az élcelődések mögött is mély érzelmek, segíteni akarás és szeretet húzódik meg. A szigethalmi fiatalasszony a vasasszakszervezet kongresszusára menet eltévedt. Nem találta a bevezető utat, egy darabig még tétován téb- lábolt a sok ünneplőbe öltözött vendég között. De amikor megmutatták a helyét, két napig megállás nélkül jegyzetelt. Lakáskérdés, brigádélet, munkaellátottság, érdekképviselet — ott motoszkált, zúgott a fejében napokig. Aztán, ahogy leülepedtek a hallottak, ahogy kikristályosodott előtte az elmúlt — általa csak a beszámolókból ismert — öt év szakszervezeti munkája, úgy rajzolódott ki a gyárban, műhelyben hasznosítható. a máshonnan átvehető tapasztalatok. fejlődhetnek gyorsabban a kö— Ahogy hallgattam a vasasok felszólalásait, ahogy ültömben is izzadó tenyérrel drukkoltam minden mondatukért, szavukért, úgy éreztem: nekem is lenne hozzátenniva- lóm. Hogy a közlésvágyból, a Csepel Autógyárból származó gyakorlati tapasztalatokból kerekednek-e épkézláb gondolatok, lesz-e merszem a nyilvánosság előtt is elhangzó hozzászólásra a SZOT-kong- resszuson? Nem tudom. Tény, hogy szeretném, ha minden jelenlevő érezné, amit én is érettem: mindez előbbre visz, közelebb hoz egymáshoz mindannyiunkat. Akár az eszterga mellett, akár az íróasztalnál talál minket a holnap, a célunk azonos. EZ A FIATALASSZONY nem is a ma — sokkalta inkább a holnap küldötte a maga huszonhárom évével, töretlen hitével és tenniakarásá- val. A szigethalmi gyár szak- szervezeti tagságát is e2 a felismerés vezérelhette, amikor bizalmat szavazott Taller An- talnénak. Láng Zsuzsa zös gazdaságok? — A korszerűsítés-nél — amelyhez nagyon jelentős fejlesztési alapok szükségesek — még alaposabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyereséget és itt a szövetkezeti érdekeknek elsődleges szerepet kell adni. Az úgynevezett kiegészítő tevékenység fejlesztésének jelentősége nem csupán a termelés, de a terület- fejlesztés, a kis- és középméretű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkoztatási viszonyok javulásában is mutatkozik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szövetkezeteknek. Ki kell építeni a feldolgozó hátteret, mert nem elég csak alapanyagot termelni. Ma az a gazdaság korszerű, amely több lábon képes állni, amely létrehozza a feldolgozó üzemeit, illetve együttműködik a nagyiparral. Tehát a kiegészítő tevékenység alatt nem csupán élelmiszer-feldolgozást értek. 0 Mondana erre konkrét példát? — Az élelmiszeripari feldolgozás mellett olyan ipari alkatrészek, részegységek gyártását is vállalhatják a téeszek, amelyek munkaigényesek, s viszonylag alacsony eszköz-igénybevétellel, drága műszerek nélkül is előállíthatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezésével is, amelyen a kedvezőtlen adottságú és az ipari tevékenységet tekintve élenjáró szövetkezeti gazdaságok együttműködését szorgalmazzuk. Az utóbbiak közül azokat vonjuk be, amelyek mobilizálható tőkével rendelkeznek, amit gazdasági együttműködés keretei között a gyengébb szövetkezetek alap- és kiegészítő te- vényenységének fejlesztésére lehet fordítani. Figyelemre méltó eredményeket hozhat a szövetkezeti összefogás a kölcsönös támogatási alap révén is. Itt nemcsak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogy a gazdasági érdekek kapják az elsőrendű szerepet. Január elsején a TOT országos támogatási alapja is létrejön. A jövőben tehát nagyobb szerepet vállal az üzemi érdekelt érvényesítésében is a Ter' melőszövetkezctelt Országos Tanácsa? — Igen, és nem csupán eb- ben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tulajdoniképpen kettős a feladatuk. Az egyik, hogy képviseljék tagszövetkezeteik (mint vállalatok) érdekeit. Másrészt, tegyék meg mindezt a tagok kollektív és egyéni érdekei képviseletében, hiszen nekünk szakszervezeti típusú érdekvédelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvényesítésében — azon túl, hogy részt veszünk az országos és a megyei tervfeladatok kijelölésében, a szabályozó rendszer kiirhunkálásában — a legfontosabb feladatunk úgy segíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapján fejlődjön. Ezt a célt szolgáljuk — mint már említettem — például a beruházások egyeztetésével vagy a legjobb műszaki fejlesztési, termelés- technológiai tapasztalatok elterjesztésével. El keli érnünk, hogy megszűnjenek az üzemek teljesítményei között tapasztalható indokolatlanul nagy különbségek. A legjobb szakemberek bevonásával sokat tehetnek ezért az érdek- képviseleti szervek.. Jobban közre kell működnünk a tagok élet- és munkakörülményeinek illesztésében, a termelés személyi tényezői alakításában, abban, hogy növekedjék a tag személyes érdekeltsége a szövetkezeti vagyon gyarapításában. Fontos feladata a TOT-nak és a területi szövetségeknek a tsz-tagság üdültetésének, köz- étkeztetésének, munkavédelmének, a jogsegélyszolgálatnak a létrehozása és jó működtetése, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak szervezett utánpótlása, továbbképzése. Itt a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés javításában látok jelentős szövetkezeti feladatokat. Döntő fontosságú napjainkban annak a sokfajta érdeknek a felismerése és egyeztetése, amely téeszeinkben jelentkezik. E gazdaságokban férfiak és nők, idősek és fiatalok, fizikaiak és értelmiségiek dolgoznak együtt, nagyon színes és gazdag személyiség- jegyek vannak. Ezeket az igényeket kell sokoldalúan egyeztetni, kielégíteni, mégpedig úgy, hogy ebben a szövetkezeti demokráciának, az önkormányzati szerveknek adjunk megfelelő teret. Az emberi kapcsolatok, a minőségi, alkotó jegyek nem automatikusan következnek a műszaki, technikai haladásból! Azokat nekünk kell megteremteni, ellenkező esetben feszültségek keletkezhetnek. ® E minőségi jegyeket tekintve, hogyan látja a TOT főtitkára a magyar szövetkezeti mozgalom jövőjét? — Optimista vagyok és nem alap nélkül. Az élelmiszer- termelés szerepe a világban és nálunk is növekszik. Ez meghatározza azok helyzetét, tekintélyét is, akik a mező- gazdaságban dolgoznak. Ha hozzáteszem, hogy ez az ágazat ma Magyarországon a legkorszerűbbek egyike, s nemzetközileg is az élenjárók közé tartozik, amely már most is nagyfokú szakmai kultúrát igényel — hiszen a biológiai, technikai, műszaki forradalom eredményeit csak így tudjuk befogadni és hasznosítani —, akkor nyugodtan mondhatom, hogy különösképpen így lesz ez a jövő- ben- Kopka János
