Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

méérrx V K/unap 1980. NOVEMBER 29., SZOMBAT Megfigyelés alatt Császárszobor Marcus Aurelius római csá­szár 1800 éves bronzszobrát beható megfigyelés alá vették a szakemberek, hogy megálla­pítsák: a föld alatt való hosz- szú elzártság után miként reagál a különféle klímahatá- sakra. Az életnagyságánál va­lamivel nagyobb fej egy egószalakos szobor része le­hetett, és művészi kidolgozá­sa arra vall. hogy valamelyik elsőrendű római műhelyben készült. A császárportré jelen­leg a pécsi Janus Pannonius Múzeumban van, ahol nem­rég fejeződött be a teljes megtisztítása. A régészekből és restaurátorokból álló bi­zottság rendszeresen vizsgálja a nagyértékű műtárgyat, s regisztrálja az esetleges vál­tozásókat. TANULÓ TANÁRJELÖLTEK Egyetemen és az iskolában Rendelkezett az ELTE rek­tora: a természettudományi és bölcsészettudományi kar mód­szertan-oktatói mindannyian tanítsanak az egyetem gya­korlóiskoláiban : a Ságvári Endre, a Radnóti Miklós és az Apáczai Csere János gim­náziumban. E gyakorló isko­lákból viszont az ötödéves tanárjelöltek gyakorlati taní­tását irányító tanárokat meg­hívják: adjanak elő módszer­tant az egyetemen. Miként az egyetem oktatási osztályán el­mondták : a szakmódszertan oktatói közül többen eddig is tanítottak a gyakorló iskolák­ban, jóllehet ezt nem írták elő számukra. A következő tanévtől azért kötelezik erre a módszertan oktatóit, mert a tapasztalatok szerint azok a tanárok, akik a gyakorló is­kolákban is tanítanak, jobban előkészíthetik a jövendő ta­nárokat hivatásuk gyakorlá­sára, a feladatok, a várható problémák megoldására, mint azok, akik csupán a felsőfokú intézményben oktatnak. Az ál­talános- és középfokú oktatás megújulásának időszakában fontos követelmény az is, hogy azok a tanárok, akik ta­nítani tanítják a hallgatókat, a gyakorlatban ismerjék meg az új nevelési-oktatási terve­ket, az új tankönyveket. Az egyetem ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gyakorlati taní­tásokat vezető gyakorlóiskolai talárok közül minél többen vállalkozzanak egyetemi elő­adásokra, tapasztalataik át­adása, útmutatásuk szintén elengedhetetlen a gyakorlati képzéshez. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A népművészet élő motívumai A Madách Imre Művelő­dési Központban Szekeres Erzsébet kiállítása után Blaskó János tárlata de­cember 9-én zárul. A ba­rokk művészetről készült összeállítás a váci görög templomban 1981. április 15-ig várja vendégeit. A verőcei Gorka Múzeum­ban Kisfalusi Márta tálai, a Magyar Nemzeti Galériá­ban Jakuba János emlék- kiállítása tekinthető meg. Barokk művészet Felemelően gazdag a váci barokk emlékanyag, melyét a Vak Bottyán Múzeum gyűjte­ményéből válogattak. A met­szetek általános vallási tema­tikája mellett bemutatja Mi- gazzi Kristóf váci püspök arc­mását, s figyelemre méltó az a festmény is, mely ismeretlen magyarországi festő gyereke­ket ábrázoló alkotása. A ren­dezés joggal állította a tárlat középpontjába a „Levétel a keresztről” című korabarokk képet, mely inkább német munkának ítélhető, mint fla- mandnak. Levegősebb a „Ju­dit Holofernesszel”, Ropp XVII. századi olasz festő mű­ve, aki nem a tragédiára, ha­nem a női szépségre összpon­tosított. A szobrok közül a XVI. századi „Harsonázó an­gyal” és Nepomuki Szent Já­nos fából faragott alakja emel­kedik ki nemes mértéktartásá­val. Madarak a falon Nagyon tudatosan és követ­kezetesen alakítja pályáját Szekeres Erzsébet. Az ízlés és tehetség tette nevét ismertté; megérdemelten. A Petőfi Iro­dalmi Múzeumban bemutatott tárlata után tovább ívelt fejlő­dése — emlékezetes sikerrel zárult' kiállítása Nagytarcsán, Gödöllőn, Nagykőrösön, Sop­ronban. Váci vendégeskedése alkalmából különös figyelem­mel valósította meg a „Város" c. faliszőnyegét váci motívu­mokkal, s igen nagy önzetlen­ség jele, hogy „Évszakok” c. sorozatát, melyet madarak és növények formáival szerkesz­tett — a váci Madách Imre Művelődési Háznak ajándékoz­ta. Újra idézte a katalógusban egyszerű, de annál mélyebb vallomását: „Gödöllő város és környéke, a Galga-mente szép­sége és népművészete forrása munkámnak. Faliképeim ké­szítésénél édesanyám munkája is hozzásegített az eddig elért eredményhez.” Űj művei közül a „Halak” a legmeggyőzőbb, remek komponáltsága és szí­neinek változatossága révén. Kerámiák Kisfalusi Márta tálai a ve­rőcei Gorka Múzeumban szin­tén nem lekicsinylendő él­ményt nyújtanak, pontosabban nyújthatnának, ha a íútetlenség nem riasztaná a télen is érkezőket. Ami lelkesítő, Kisfalusi Márta nem ismé­tel — mértékkel, ám tehetségének megfelelően újít. Körüljár egy for- || mát, több variá­cióban. Színekben, formákban. Útke­resésének végső eredményei szív- derítőek — ízlés, finomság, erő jel­lemzi törekvéseit —, a népművészet nem motívumai­ban, hanem a cso­portosítás módjai­ban jelentkezik művészileg a tá­lain. Fűtött termet és több kö­zönséget érdemelnének mun­kái. Tájak — képek A Magyar Nemzeti Galériá­ban december végéig tekinthe­tő meg Jakuba János emlék- kiállítása. Valaha az Iparmű­vészeti Főiskola főigazgató­helyettese volt, jeles festő, aki jelentős értékeket hagyott ma­ga után. Szelíd tónusaiban, szemléletében emlékeztet a zebegényi mester, Szőnyi Ist­ván munkásságára. Csak ő el­sősorban békéscsabai motívu­mokat dolgozott fel — erdő­irtást, eperfákat, zsilipeket —, élete végén még szentendrei részletek is megihlették. Dara­bos finomsága karaktere egy­ben, ez különbözteti meg kor­társaitól, ez alakítja műveinek utókorát. Emlékkiállítása ké­sett — most lenne‘71 éves. Ember és természet Mindig megbízható értékeket termő szobrász volt Blaskó Já­nos, bemutatkozása most mégis meglepetés. Meglepetés, mert művészi egyenletessége tovább állandósult és még hitelesebbé vált. Eredményei nem csupán alkotói fegyelméből, hanem változatos témáiból, szüntele­nül gyarapodó tudásából, ere­deti szemléletéből adódnak. A lehető legjobb megoldásig iz­gatja az ember és a természet pontos aránya; érzi és bizo­nyítja: a posztamens a szobor része, nem séma, hanem plasz­tika. E tömböket olyan hatá­sosan társítja a központi szo­bor szerkezetéhez, hogy abban a mű hatásos környezetét te­remti meg. így feloldja a ter­mészetleíró formák és abszt­rakciók ellentétét is, hiszen eb­ben az általa létrehozott komp­lexitásban az alkotás egysége valósul meg. Széles az érdek­lődése, mégis egységes a mun­kássága, mivel művei ugyan­azt a művészi gondolatot fe­jezik ki tovább. Más-más for­Szekeres Erzsébet: A város maképlet alapján szerveződik az „Egry”-emlékmű, a „Min­denki fejfája”, az Ady-érem és a „Próféta”. Hamarosan a váci Művelődési Ház elé kerül „Madácb”-emlékműve, mely az emberpár összeborulásával hirdeti a szerelem és az élet újra győztes, mindig diadal­maskodó jelentőségét az ár­nyak felett. Szobraiban ki­bontja az anyag lehetőségeit, ötvözi saját eszményeivel a teret és az embert értelmező plasztikai érték a humánus és természeti forma kombináció­jával; leleménnyel, elmélyült- séggel. Az is különös, ahogy napformátumú fejekkel mutat rá az ember és a természet egységére. Losonci Miklós Egy község szellemi központja LÁTOGATÓBAN A SZOBI KÖNYVTÁRBAN A falakon Csontváry-repro- dukciók, a lemezjátszóról Bar­tók zenéje csendül föl, s a pol­cokról leemelhető Tolsztoj vagy Dosztojevszkij bármelyik re­génye. Persze, nemcsak a leg­nagyobbak műveit hallhatja, olvashatja a látogató a szobi nagyközségi körzeti könyvtár- i ban. A három helyiségben fel­lelhető mindaz, amivel egy ha­sonló közművelődési könyvtár­ban találkozhatunk. Egy olyan könyvtárban, ahol 14 ezer kö­tet könyv és mintegy 400 le­mez áll az érdeklődők rendel­kezésére. Diatár, fonotéka Mándli Gyulával, a könyv­tár vezetőjével — miután vé­gigjártuk a helyiségeket, meg­néztük az előadásokra és dia­vetítésekre kiválóan alkalmas olvasótermet, a gazdag kézi­könyvtárat, a helyi találékony­ságnak köszönhetően könnyen megkülönböztethető gyermek-, szép-, illetve szakirodalomtól roskadozó polcokat, a kataló­gusszekrényeket, diatárakat, a fonotékát — irodájában ülünk le beszélgetni. — Szűkén vagyunk — mutat szét az apró szobában —, sok­szor panaszkodom is emiatt. Csak akkor vélekedem más­képpen, ha hasonló nagyságú települések közművelődési könyvtárait látom, vagy hírt hallok róluk kollégáktól. Ilyen­kor mindig fölötlik bennem, tulajdonképpen a mi protestá­nsunk eredője nemigen lehet a hely szűke. — Évente hányán fordulnak meg itt? — A statisztikából egészen pontos választ adhatok — mondja, miközben íróasztalán a papírhalmazok között matat. — íme — adja kezembe. Lapozgatom, számokon fut végig a szemem. Míg 1976-ban 1217, a következő évben 2595, majd 3845 látogatója volt a könyvtárnak, tavaly már 6512- en keresték fel. De hasonló emelkedésről tanúskodik az a rész is, ahol a beiratkozott ol­vasókat ielzik a számok, öt év­vel ezelőtt csak 421 olvasója volt a könyvtárnak, a múlt év­ben már 547. Túl a mélyponton — S idén? — Már ezidáig 564-en irat­koztak be köríyvtárunkba — mondja Mándli Gyula —, de örömmel mondhatom, hogy a kölcsönzött könyvek száma is megugrott ebben az évben. Ta­valy 7300 kötetet. 1930-'av. ve­dig már 12 ezret kölcsönöztek olvasóink. — Ez majdnem duplája. Mi az oka a megnőtt érdeklődés­nek? — A könyvtár hosszú ideig zárva voltos addig az emberek egy kicsit elszoktak a biblioté­kától. A nyitás óta egy bizo­nyos időnek el kellett telnie ahhoz, hogy ismét természetes­sé váljon létezése. — Ez csak egyetlen ok ... — Egyetlen, de nagyon fon­tos. Emellett természetesen a látogatók számának növekedé­sében közrejátszik az is, hogy mi igyekszünk a lehetőségeink­hez képest a legtöbbet nyújta­ni. Lassan két éve, hogy meg­nyitottuk a fonotékát, ez szin­tén nagy vonzerő. Kis zenei stúdiónk arra is alkalmas, hogy húsz-harminc érdeklődő rész­vételével előadásokat tartsunk vagy közös zenehallgatásra in­vitáljuk a szobiakat. Rövide­sen nyelvek tanulására is al­kalmas lesz a fonotéka. Vala­mennyi világnyelvet hangle­mezről lehet majd tanulni. — Milyen összegből gazdál­kodnak? — Évente 75 ezer forintunk van az állomány gyarapításá­ra. Ebből az összegből nemcsak a szobi, hanem a zebegényi, a márianosztrai, a letkési, az ipolytölgyesi, a nagybörzsönyi, tehát a körzetbe tartozó vala­mennyi könyvtár állományát is növeljük. Idén 95 ezer forin­tunk volt erre a célra, mert 20 ezret a megye adott támoga­tásként. Sajnos, a körzetesítés­nek, sok előnye mellett, van egy hátránya is, a helyi taná­csok már nem támogatják úgy könyvtárainkat, mint előtte. Míg minden könyvtár maga rendelte meg a könyveket, ha túllépték a keretet, a tanácsi il­letékesek megsegítették őket. A körzetesítés óta ez megszűnt. Kevés sikerkönyv — Megkapnak-e minden könyvet, amit megrendelnek? — Általában igen, kivéve a sikerkönyveket. Pontosabban, ezeket csak késve kaptuk meg, kétszer kellett megrendelnünk. A slágerkönyvekből sokszor kevesebbet kapunk, mint amennyit kérünk. — Ügy tudom, helytörténeti gyűjteményük is van. — Igen, s erre egy kicsit büszke is vagyok. Gyűjtünk minden Szobbal kapcsolatos cikket, könyvet -és fotót, ami­hez csak hozzájutunk. Vádol­tak is engem, hogy túl sokat foglalkozom ezzel a kis gyűjte­ménnyel. Alaptalanul, hiszen tudom, idővel jó néhányan használhatjuk majd. — A helytörténeti gyűjte­ményt ön kezeli, egyébként hányán dolgoznak a könyvtár­ban? — Rajtam kívül egy nyugdí­jas és egy szakképzetlen dol­gozó. Nagyon nagy szükség lenne főiskolát végzett könyv­tárosra. Sajnos, nem akad je­lentkező. K. É. HÁROM KÖTET Statisztikai kiadványok Három évkönyvet jelentetett meg a közelmúltban a Statisz­tikai Kiadó Vállalat. Az 1979. évi Statisztikai év­könyv — a hagyományoknak megfelelően — átfogó képet ad hazánk társadalmi és gaz­dasági helyzetéről, fejlődésé­ről. Fontos fejezete a „Társa­dalmi és gazdasági szerkezed­et bemutató rész, amely — a többi között — a népesség és az aktív keresők, a termelés és a forgalom ágazati és tár­sadalmi szektorok szerinti ösz- szetételét mutatja be. Az évkönyv további fejeze­teiben a népesség, a népmoz­galom adatait a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkö­JÓ REGGELT! Ki tudná megmondani, hányunkat éb­reszt reggeli zenés műsorával a rádió. Hiszen vannak, akik cs.ak azért kapcsolják be, hogy a reggeli készülődés, gyer­meköltöztetés stb. közben megtudják belőle, hány óra van, mennyi idejük van még hátra az indulásig. Mások a hangulatot csináló vidám ze­néért, ismét másik rendsze­res reggeli műsorblokkjaiért hallgatják a kis híján négy­órás műi őrt. S akadnak olyanok is, mint e sorok írója, aki mindezért együtt szereti. Amikor né­hány éve a Reggeli Krónikát felváltotta Mester Ákos szer­kesztő, ki ma. is gyakran ve­zeti a műsort, azzal ajánlotta a hallgatók figyelmébe; élőbb, frissebb, oldottabb műsort szeretnének szerkeszteni az előzőnél. Az évek során szerkesztők hosszú sora fordult meg a minden egész órában jelent­kező Hírek—Tudósítások, s a minden félórában megszólaló hírek, vagy a fél hetes regge­li párbeszéd szerkesztői asz­talánál. Egyben, bár vala- lamennyien más-más elkép­zeléssel ülnek az asztalhoz, közösek. Nevezetesen: abban a törekvésükben, hogy erede­ti céljuknak megfelelően gyor­sak, színesek, aktuálisak le­gyenek. Néhány hónapja ve­zették be, hogy azonos té­RADIOFIGYELO máról kérnek iníormációt-in- terjút az ország különböző részein dolgozó tudósítóiktól. Ezzel olyan hallgatóiknak, akik az első hírektől reggel 8 óráig kísérik figyelemmel az adást, az éppen tárgyalt kérdéskörben országos átte­kintést adnak. Annak pedig, hogy a mai Rádiófigyelőbe éppen a Jó reggelt került, a csütörtök reggeli adás az oka, melynek reggeli párbeszédében elhang­zott egy olyan interjú — Mes­ter Ákos és Simó Endre, a Magyar Távirati Iroda római tudósítója között — a dél­olaszországi földrengés ször­nyű aktualitásairól, melyben e műsor minden erénye fel­lelhető volt. A frisseség (Pertini elnök szerda esti őszinte és kemény tv-beszédének nyomán kiala­kult helyzetről szólt e beszél­getés), az időszerűség (prog­nózist kért és kapott arról, hogy milyen politikai kihatá­sai — esetleg még kormány- válság is — lehetnek a kiala­kult nehéz helyzetnek), a tá­jékozottság (hiszen útón-útfé­len, amerre járunk, az olasz néppel együttérző emberek beszélnek döbbenten a szép országban történtekről). E műsor egész stábja: a mindenkori szerkesztők, kül- és belföldi tudósítók, zenei és technikai munkatársak elis­merést érdemel ezekért a reg­geli órákért. Külön azért, hogy a Jó reggelt színvonala folya­matosan .magas. GONDOLAT. A rádió iro­dalmi hetilapjának számai mindig kínálnak valami ínyencséget a műsor hallga­tóinak. A tegnapi adásban Somlyó Györgyöt vették rá a kitárulkozásra, hogy- arról beszéljen — sok más egyéb között — mit jelent Somlyó Zoltán költő fiának lenni? Szó esett arról is; elhatározta, be­fejezi műfordítói pályáját; s arról, hogy ez természetesen csak elhatározás maradhat. Sokat is veszítenénk vele. Szólt „Megírhatatlan verses regény” című nagy lélegzetű­re tervezett művéről, mely úgy tűnik, valóban megírha­tatlan ... Mindenesetre az el­ső öt ének elkészült, s mi hallgatók és olvasók szeret­nénk hinni, majd csak elké­szül az egész is. A műsor szerkesztői néhány szép szemelvénnyel gazdagí­tották a Gondolat e számát, a felejthetetlen Latinovits Zoltán tolmácsolásában. Em­lékezetes percek voltak. Bányász Hédi | rülményeinek alakulását tár­gyalja. A Közlekedési és hírközlési évkönyv, 1979 tájékoztatást nyújt a szállítás és hírközlés népgazdasági ág tevékenysé­géről, fejlődéséről és a közle­kedés egészének az elmúlt években elért eredményeiről. Áttekintést ad a közlekedés strukturális összetételéről és az utóbbi években történt válto­zásokról. Részletezi az elmúlt évek áruszállítási díjszabásá­nak változását, a nemzetközi gépjárműforgalmat, az állóesz­közök és beruházások fejlődé­sét, valamint a közlekedés pénzügyi eredményeit. Taglal­ja a vasúti-, közúti- és vizi közlekedési vállalatok áruszál­lításának cikkenkénti alakulá­sát, s a közlekedési balesetek adatain keresztül bemutatja a közlekedés biztonságának hely­zetét. A kiadvány hírközlési feje­zete részletesen mutatja be a posta tevékenységét, külön-kü- lön táblázatokban foglalkozik a feladott és kézbesített külde mányek, valamint a távíró- és távbeszélő-forgalom alakulásá­val. A kötet tartalmazza a köz­úti-, viz- és a légi közlekedés járműállományát, s több táb­lázatban tárgyalja az európai országok közlekedésének fej­lődését és teljesítményeinek alakulását. A harmadik a most megje­lent kiadványok sorában a Külkereskedelmi statisztikai évkönyv, 1979. A kötet tartal­mazza hazánk külkereskedel­mi forgalmának főbb adatait, ismerteti a behozatal és a ki­vitel áruösszetételét és áru- szerkezetét, valamint a forga­lom részletezését az ENSZ külkereskedelmi nomenklatú­rája szerint. Több száz cikk és cikkcsoport behozatali és kivi- ' teli adatait, valamint a leg­fontosabb áruk külkereskedel­mi forgalmát sorolja fel or­szágcsoportonkénti bontásban. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents