Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
1980. NOVEMBER 4., KEDD A tegnaptól a holnapig Jó úfoi a Csepel Autógyár Harminc évvel ezeí. a háború alatt lebombázott Duna Repülőgépgyár rcjaiból épített szigethalmi Csepel Autógyárban elbriilt az első tehergépkocsi. A február elsejei jeles nról makettek, színesre festett motorok, archív képek rsaságában, ma ez olvasható a gyári múzeumban: A űhelyből kitódult minden ember, s integetve, sapt lengetve üdvözölték az első terméket: 3,5 tonnás, bzinmotoros teherautót. Sikerek, megtorpanok, kritikus hónapok és dicsőbb évek váltották egymás De hol tart ma tízezer munkást foglalkoztató Csepel Autógyár? Szerve ca számítógép Ha arra a kérdésre kes- sük a választ, mi volt a Csel Autógyár életében az utói évek egyik jelentős váltója, az a felelet: ütemes let a padlóvázgyártás. Magától érhetődő az igiy: a gyár szolgálja ki ponton, határidőre megrendejét. Mégpedig úgy, hogy ; a mennyiséggel, se a minég- gel ne legyen baj. Cs.a.ogy az autóbusz nem felgott, amihez kell hús, víz, bél, hanem egy 40—42 ezeegységből összeállított bo.olult szerkezet. Félreértés ) essék, ezt azok közül, .ikkel beszélgettünk, senki serszán- ta mentségnek, kifogást. De a tisztánlátás érdekébe érdemes azért mindezt fi'elem- be venni. Csakúgy, rút azt a tényt, hogy míg e előbb említett nagyszámú aatrészt és részegységet, ilJve az ezek gyártásához úkséges alapanyagokat szállt hazai ipar átlagos szállísüteme- zési készsége 30 és 9nap között van, addig Csepel Autó dekádritmusbt, tehát tíznapos pontossággi szolgálja ki az Ikarust. Amikor a CsepelAutógyár termelésének felele irányítói — közöttük két nstani beszélgetőpartnerünk, Lukácsi Gábor termelési izgató és Lendvai Béla, a pgram főosztály vezetője - az ütemes termelés sl tételeinek megteremtéséhez eresték az eszközöket, a sznítástechnikában, a gépi programozás széles körű alkalmazásában találtak szövetségesre. A példa kedvéért ragadjunk ki egyetlen mozzanatot a teljes folyamatból: a belső alkatrészgyártást. Ahhoz, hogy a szerelősoron folyamatosan készüljenek az alvázak, minden szükséges alkatrésznek időben ott kell lennie, tehát az alkatrészgyártóknak is teljesíteniük kell a rájuk kirótt penzumot. Igen ám, de mi van akkor, ha veszélyben a műhely, a részleg tervteljesí- se? Nosza, válasszuk ki a „legforintosabb” alkatrészt — tehát azt, amiből a leggyorsabban jön össze az előírt norma —, s be vele a raktárba : teljesítettük forinttervünket. Ilyenkor fordulhat aztán elő, hogy az egyik csavarból száz is van a szükséges kettő helyett, a másikból meg még az az egy sincs meg — tehát tervteljesítés van. termék nincs! Gépi programozás esetén már más a helyzet: azáltal, hogy a program előírja, kinek melyik egységnek mit kell csinálnia, a raktár is ennek a programnak alapján veszi át az egyes részlegek termékeit, kizárva ezáltal a fentiekben leírt eljárás alkalmazását.,.. Érthető tehát, ha Lendvai Béla a számítógépes termelésirányítás elterjedésével kapcsolatban elmondja: az alkalmazása sok ütközéssel, érdekkonfliktussal jár. Átállás az álra Amikor egy vállalat úgy dönt, számítógép állít szolgálatába, többnre a legegyszerűbb feladati megoldásával kezdi el megtanulni a komputerrel feftatandó párbeszédet: számögépre viszi a bérszámfejtést^ leltári nyilvántartást, a unkaügyi kartonokat — s>val mindent, aminek csak ttételesen van köze a termeshez. A Csepel Atógyárban 1968- ban üzembeállított ICL típusú gép e;ket a feladatokat is ellátt — de már felhasználták i lényegesen magasabb renc funkció, a termelésirányíts céljaira is. A kompiérek között idestova veterának számító ICL mellett — mi egyébként még mindig sz'galmásán dolgozik, már 4 áll az új generáció képiselője, az NDK- beli Raotron-Kombinátból származót 40-es is. Az, hogy hogyan ti működni, ezekben a napokin és hetekben dől el. A tavly novemberben telepített gép jóval többet tud, nagyobb feladatok megoldására képes, mint elődje — tehát át kefl alakítani azt az információs rendszert, amely eddig az ICL adatait szolgáltatta. Adatbázis felállítása, azonosítók cseréje, újfajta nyilvántartások, s még tudnánk sorolni a rengeteg feladatot, melyek a szervezési és számtíástechnikai főosztályon Dómján István főosztályvezető és munkatársai előtt áll. Pontosabban: nagyobbrészt csak álltak, hiszen az eltelt egy év során már kidolgozták a megoldásokat, s most a gyakorlati átültetés van soron. S ha valaki esetleg hosz- szúnak találná az eddig eltelt egy esztendőt, annak elmondjuk: annak idején a győri Rábában mintegy 18 hónapra volt szükség, hogy az IBM rendszerű termelésirányítás tétel-törzsállományát felállítsák és rendbe tegyék. S a Rábát nem a lomhaság jelképeként szokták Magyarországon emlegetni. Képzijük el a csodát: mesébe ili külső szállítókra talál a Csepel Autó, a saját gyáregségek is pontosan adják alkatrészeket. Tökéletesen fnkcionál a gépi programozó; is, s végeredményben mindnki pontosan tudja, mit kell csinálnia, s ehhez minden í rendelkezésére is áll. Ettőirncg bőven előfordulhat. hog\a szerelősoron korszerűtlen eszközökkel kínlódnak a dolozók, nehéz fizikai munkáikat nem könnyítik kellő szálban az ügyes célszerszámé. rossz a munkahelyi meg- vilgítás, nagy a zaj, az anyagiösztönzési rendszer nem úy ösztönöz, ahogy kellene — vgy éppen saját gondja-baja vnja el a munkás figyelmét a trmeléstöl. Mindezt persze nem most aláltuk ki, hanem ezeket ál- apította meg az a részletes nyi mindent tártak fel, hogy a tanulmány eredményeit tárgyaló zsűrin Fekete Miklós, a járműgyár igazgatója így fogalmazott: — Arra gondoltam, hogy egy-aét újdonságot majd hallok, de nem számítottam rá, hogy ennyi mindent ismerek majd meg saját világunké ból. Most arra a kérdésre kérünk választ, mit várnak a szervezés eredményeitől. Ugyanis a tanulmány alapján a gyár és az intézet megállapodtak: az intézet szakemberei elkészítik a hatalmas csarnok egyik szerelősorának, az úgynevezett KGMTI-sornak komplex munkaszervezési javaslatát, az üzemelrendezés megtervezésétől az egyes mun“ kahelyek korszerű kialakításáig; a hatékony ösztönzési rendszer kidolgozásától a javasolt módszerek bevezetésénél való közreműködéséig. A járműgyár igazgatója: — Nincsenek világot megváltó terveink, de arra mindenképpen számítunk, hogy a konkrét technológiai változások, az üzem- és munkaszervezési javaslatok bevezetése nyomán könnyebb lesz a munka, jobb az ösztönzési rendszer, s így a feltételek és a környezet humanizálásával az emberek közérzete is javulni fog. Erre szükség is van — mégpedig egyre inkább. Minél bonyolultabb, összetettebb egy- egy ipán termék, annál nagyobb szerep jut az előállításában ténykedő embernek — tehát minden szempontból vizsgálnunk kell: megvannak-e a feltételei ahhoz, hogy képességeinek teljes felhasználásával dolgozzon. A képességek kibontakoztatásának egyi'k formája és lehetősége a szakemberekben munkájuk során felgyülemlett tapasztalatai hasznosítása. Erre a bázisra építve dolgoznak most a Csépel Autóban a szerszámgyártás rekonstrukcióján. Nagy Jánosnak, a gyártóeszközellátó gyáregység vezetőjének véleménye szerint a szerszámtervezök és -gyártók több mint 30 éves tapasztalatára lehet alapozni, s ha ezzel jól gazdálkodnak, nem csak a vállalat szerszámigényeit tudják kielégíteni, hanem a tőkés exportra szánt áruk listáját is bővíthetik. A fejlesztés programja, beruházási alapokmánya elkészült, s most dolgoznak a hitelszerződésen és kiviteli terven. A három évre tervezett rekonstrukció befejezésével a szerszámgyártási kapacitást négyszeresére növelik — még. pedig úgy, hogy ezt elsősorban a gyártás technológiájának korszerűsítésével érik el, s a létszám mindössze másfélszeresére gyarapszik. A mindösz- sze azonban nem azt jelenti, hogy az emberek szerepe itt másodlagos lenne, hiszen éppen ennek ellenkezője az igaz. A szerszámtervezés, szerszámkészítés a gépipari szakmák között mindig is az elit, nagy felkészültséget kívánó területek közé tartozott — így a terület felelősei máris megkezdték a szakemberek képzésének és utánpótlásának előkészítését. Az országgyűlés legutóbbi ülésén a legjobb nagyvállalatok között emlegették a Csepel Autót. Pedig az elmúlt esztendőkben a gyártmányszerkezet változásával járó -megújulás, átalakulás korántsem ment könnyen. Voltak, akik a gyár hagyományait féltették, mások attól tartottak, hogy az alvázgyártás előnyösebb lesz az exportáló Ikarusnak, mint az autóbuszprogMindent felmértek tanulmány, mely Problémafeltáró vizsgálat a Csepel Autógyár szekrényes alvázszerelő csarnokában címmel készült a Kohó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézetben. Azaz, hogy helyesbítenünk kell: nem az intézetben készült a tanulmány, hanem a gyárban. A szervezők, ergonómusok, munkapszichológusok szinte megszállták a szerelő- csarnokot, s mindent kérdeztek, felírtak, fényképeztek, filmeztek. URH adó-vevőt erősítettek a mázsányi kerekeket felszerelő dolgozókra: hogyan változik pulzusfrekvenciájuk a megerőltető testi munka hatására; elemezték a konstrukciót, jól szerelhető-e; zajt mértek; kérdőíveket osztottak ki a munkások között, mi a véleményük az ösztönzési rendszerről; milyen javaslataik vannak — egyszóval anyA számítógépes termelésirányítás megkívánja, hogy a termelési igazgatóság és a számítástechnikai főosztály dolgozói napi, élő kapcsolatban legyenek egymással. Lendvai Béla, a program főosztály vezetője és Dómján István számítástechnikai főosztályvezető együtt nézik át a gép által kiirt adatokat. Folyamatos megújulás Ilyen körülmények között milyennek tervezik a vállalat jövőjét, mire számítanak a következő öt esztendőben. Erről kérdeztük meg Geiger Márton gazdasági igazgatót. Folyamatosság és szakadatlan megújulás. A legrövidebben talán így foglalhatók ösz- sze a Csepel Autó legközelebbi évékre szóló feladatai. Joggal beszélhetünk folyamatosságról, hiszen a termelés döntő többségét továbbra is az autóbuszprogram teszi ki. Szám szerint az eddiginél több, az össztermeléshez képest valamivel kevesebb padlóváz készül. Ezen belül azonban nagyon sok a munkásoknak és konstruktőröknek, a fejlesztőknek és a műhelyekben dolgozóknak egyaránt új feladat. Bár ezen a területen az utóbbi hónapokban jelentősen sikerült előrelépni, még tervszerűbbé, ütemesebbé kell tenni a termelést, tovább rövidíteni a szállítási határidőket. Jelentősek a tennivalók a minőség, elsősorban a korrózióvédelem javításában. Fel kell készülni rá, hogy az Ikarus 400-as típust újabbak váltják fel, s ez természetesen változásokat jelent az önjáró alvázak konstrukciójában is. A következő öt esztendő újdonsága lesz, hogy francia licenc alapján a mostaninál lényegesen korszerűbb, s ami nem kevésbé fontos, gazdaságosan készíthető szervo kormány gyártását kezdik el. A termék bevezetése még jelentős beruházással is előnyös, hiszen egy nemzetközi színvonalú gyártmánynyal lesz gazdagabb a vállalat. Az új szervo kormányból egyébként majd tőkés exportra is jut: ezzel fizetnek a li- cencadónak. Már gyártják, s évről évre több készül az ugyancsak kiváló tulajdonságokkal rendelkező ZF mechanikus sebességváltóból. Ez a következő öt évben teljesen felváltja a korábbi típust, s jelentős tételekre vannak külföldi megrendelések. Nem marad hűtlen nevéhez sem a gyár. Felkészültek rá, hogy hazai gyártású teherautóval elégítik ki a mezőgazdaság, az erdészet, az építőipar, az ÁFOR, és a többi szállító különleges, eddig csak importból beszerezhető igényeit. Sőt, amennyiben kínálkoznak előnyös megrendelések, külföldre is szállít majd a vállalat. Az előzetes tervek szerint 1985-ben már körülbelül 1500 speciális rendeltetésű Csepel teherautó hagyja majd el a gyárat. Nem fenyeget az a veszély, hogy a viszonylag alacsony darabszám miatt nem lesz nyereséges a termék. Erre a célra is a nagy sorozatban készülő Rába— MAN-motorokat, saját alvázakat, sebességváltókat, szervo kormányokat használják, s a különleges rendeltetésű autókért az átlagosnál magasabb árat fizetnek a vásárlók. Az idén befejeződik a Csepel Autó—Volvo kooperáció. Üj feladatot kap a Lapplan- der-üzem is. Az itteni kiváló szakemberekre bízzák a szokványostól eltérő, tehát sorozatban gazdaságosan nem gyártható autóbuszalvázak szerelését. A közeljövőben például azokét a buszokét, amelyeket az USA-ba szállít az Ikarus. A Csepel Autó szakembereinek prognózisa szerint a következő években egyre nagyobb rangja lesz a háttériparnak, s az importot pótló termékeknek. Éppen ezért tíztizenöt éves szünet után ismét érdemes visszatérni az áruszerszámgyártásra. Idén még csak 30 millió forintot tesz ki ez a tétel, de pár év múlva már évi 130 millió forintos árbevételt is elérhetnek ezzel a termékcsaláddal. A hatodik ötéves terv előkészítése során számoltak vele a Csepel Autóban: a gazdálkodás körülményei inkább feszesebbek, mint könnyebbek lesznek. A jövő szempontjából azt azonban mégis biztatónak tartják, hogy az Ikarus —Csepel Autó együttműködése ma már,, ha nem is felhőtlen, de viharfelhőkkel sem terhes. Olyan formát kerestek, s találtak, amely mindkét fél számára elismeri a jobb munkát, anyagilag is vonzóbbá teszi a kooperációt. Ennek a módszernek az előnyei már az idén is a tervezettnél több nyereségben mutatkoznak meg a Csepel Autógyárban. Csulák András— Weyer Béla Hosszú útra készül az alváz, pontosabban, messzire. Még ebben az évben 23 légkondicionált, különleges kivitelű magyar busz indul Amerikába, hogy Louisville, San-Matco és Portland utcáin bizonyítsa nemzeti iparunk eredményeit. Bozsán Péter felvételei ramban csak közreműködőként részt vevő Csepel Autónak. Az idő, ma már úgy tűnik, egyre biztosabban bizonyítja be, hogy nem volt igaza a ta- máskodóknak. jó úton jár Pest megye legtöbb munkását foglalkoztató vállalata. Az élet azonban egyre újabb és újabb feladatokkal szolgál. Szigorodtak a gazdasági feltételek, a hazai és a külpiacok feladta lecke is egyre keményebb. Három ágazati szakszervezet kongresszusa Befejeződtek a tanácskozások Vasárnap folytatta a beszámoló vitáját, majd a vezető testületek és a tisztségviselők megválasztásával befejezte munkáját a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a Közalkalmazottak Szakszervezetének IX. kongresszusa, amelyen részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Mint megállapította. az előterjesztett beszámoló tárgyilagosan tükrözi, hogy mi foglalkoztatja a köz- alkalmazottakat, számot ad az eredményekről, s nem kendőzi el a fonákságokat sem, egyszersmind utat mutat a tennivalókhoz, kijelöli a feladatokat. Önelégültség nélkül — A Közalkalmazottak Szakszervezetének tevékenysége szorosan kötődik az állam- szervezethez, a köztisztviselők munkájához — mutatott rá — szocialista államszervezetünk jóí betölti hivatását, és jó eszköz a munkásosztály, a dolgozó nép kezében a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Természetesen nem eshetünk bele az önelégültség hibájába. Az államapparátus munkájában van még jócskán bürokratizmus, nehézkesség, A határozathozatal után került sor a tisztújításra. A Köz- alkalmazottak Szakszervezetének elnökévé ismét Suhajda Józsefet, főtitkárrá újra Prie- szol Olgát, főtitkárhelyettessé Szabó Endrét titkárává Kádas Istvánt és Kőrössy Jenőt választották meg. Vasárnap a Duna Intercontinental szállóban a vitával folytatódott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa. Szigorúbb átvétel A felszólalások felölelték az ágazatok gazdasági és szak- szervezeti tevékenységének szinte minden területét Az ellátási felelősség elismerésével szóvá tették, hogy a fogyasztási cikkek minőségét az iparnak kell garantálnia, a termelés hibáiért nem lehetnek felelősek a kereskedelem dolgozói. Ugyanakkor kötelességük az áruátvétel megszigorítása, az áru gondosabb kezelése, tárolása, minőségének megóvása. A kongresszus befejezésül megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit, és tiszt- i ségviselőit. A KPVDSZ elnöke ismét Tausz János lett, főtitkára Vas János, főtitkár- helyettes Kiss Tibor, titkárai: Szabó Csabáné, Vészi László- né és Tar Sándor. Vasárnap a SZOT központi iskoláján befejezte munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezetének kongresszusa, amelyen jelen volt Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese. Az elmúlt öt esztendő munkáját értékelő beszámoló és a következő időszak feladatait megfogalmazó határozatai javaslat fölötti vitában felszólalt Csehák Judit, a SZOT titkára is. Bizalmiak hatásköre A több mint 30 hozzászólás elismerően szólt az előző kongresszus óta végzett szakszervezeti munkáról. Hangsúlyozták azonban, hogy a bizalmi testületek ma még nem mindenütt élnek megnövekedett hatáskörükkel. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa a tisztségviselők megválasztásával fejezte be munkáját. A szakszervezet elnökévé Tóth Tibornét, főtitkárává Czerván Mártonnét választották meg, a szakszervezet titkára Veres Gábor.
