Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

1980. NOVEMBER 28., PÉNTEK Vtr.rrt ff Gábor Áron-évforduló imlékműfívcstás Szombaton lesz Gábor Áron, az 1848—49-es szabadságharc egyik jelentős alakja születé­sének 170. évfordulója. Az al­kalomból csütörtökön Buda­pesten a Szilágyi Erzsébet fa­sorban felavatták emlékmű­vét, Kiss Sándor szobrászmű­vész és Vadász György építész alkotását. Az avatási ünnepségen Ba- hunka Gyula vezérőrnagy méltatta Gábor Áron élet­útját, tevékenységét. A megyei népfrontbizottság ülése Csütörtökön fővárosi szék­házában ülést tartott a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottsága. Az elfogadott napi­rendnek megfelelően először dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke tájékoz­tatta a testület tagjait az ötö­dik ötéves terv sikeres végre­hajtásának tapasztalatairól, valamint a hatodik ötéves terv főbb jelemzőiről. A tájé­koztató elhangzása után a megyei tanácselnök kérdések­re válaszolt. Ezt követően Kovács An- lalné, a megyei népfrontbi­zottság titkára terjesztette elő annak a szóbeli beszámoló­nak a vázlatát, amelyet a megyei népfront-küldöttérte­kezlet hallgat meg 1981. ja­nuár 10-én. A Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága beszámolójának e vázlatát jó­váhagyta a testület, majd megválasztotta annak a bi­zottságnak tagjait, amely a megyei küldöttértekezleten a különböző testületek összeté­telére tesz majd javaslatot. Jobb későn, mint soha Kifizetődő mindkét félnek /pari bedo/gosók Dunavarsányhan A svájci karóráról, japán fényképezőgépről, digitális mé­rőműszerekről aligha az jut eszünkbe: dolgos háziasszo­nyok, csökkent munkaképessé­gű vagy leszázalékolt emberek keze nyomát őrzik. Pedig tény, hogy az ipari bedolgozó rend. szer az egyik oka annak, hogy ezek a világszerte kedvelt és keresett cikkek nagy tömeg­ben és viszonylag hozzáférhe­tő áron jutnak el a fogyasz­tókhoz. Kötetlen munkaidő Minden bizonnyal éppen a környék lakosságának bevoná­sa, az esetenként több száz kilométerrel távolabbi székhe­lyű téeszek, ipari szövetkeze­tek konkurrenciája adta az utolsó lökést a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet ve­zetőségének, hogy elhatározza a melléküzemág ipari bedol­gozóhálózatának megszervezé­sét. Legalábbis ez tűnik ki Horváth Géza ipari főmérnök szavaiból: — Kétségtelen, hógy fontos szerepet játszott az is, hogy megakadályozzuk a munkaerő elszivárgását. De én elsősor­ban a termelés bővítésének legolcsóbb, leggazdaságosabb lehetőségét jelölném meg a legfontosabb szempontként. Ugyanis a bedolgozók által a szövetkezet megtakarítja a műhelyek, üzemek és a kom­munális létesítmények építési költségeit. Az év második fe­lében kezdődtek a hálózat ki­építésének érdemi munkái, s egyelőre még mindig csak kez­deményezésről lehet beszélni. Előreláthatóan jövőre érjük el azt a munkaerólétszámot, ami már komoly hasznot hoz a téesznek. Terveink szerint több száz embert érint majd az ipari bedolgozás, de jelen­leg ennek csak töredéke áll alkalmazásunkban. Férfiak, nők, idősek és fiatalok egy­aránt — mindenki, akit vala­milyen egészségügyi vagy csa­ládi ok otthonához láncol. Az igazi bázist minden bizonnyal a nyugdíjasok, beteg hozzátar­tozóval együtt élő emberek alkotják majd, s lehetőségük nyílik a gyesen levő kismamák­nak is jövedelemkiegészítésre — családtagként. Azért csak családtagként, mert a bedol­gozás nem másodállás, nem másodrangú munka, legfel­jebb olyan kedvező felté­telű lehetőség, amelynek jel­lemzője a kötetlen és tetszés szerint megválasztott munka­idő. Minőségi feltételek A Pétőíi'Táz fnelléküzemágai színes skáláját biztosítják a munkaválasztéknak. Minden­ki lakóhelyének, műhelyének, szakmai ismereteinek, felsze­reltségének megfelelő felada­tot kaphat. Ami viszont az ipari bedolgozórendszer íratlan törvénye: rossz minőségű, el­adhatatlan vagy drága termék nem kerülhet ki a barkács- sarkokból átalakított műhe­lyekből. A rendszer bevezetésének jelenlegi stádiumában még né­hány jogi kérdés, KÖJÁL-já­Élelmisxeriptsri sxaháByoxék A világpiacra orientál A világpiac felé tereli az élelmiszeripart az új pénzügyi szabályozó rendszer. Az élelmiszeripar 1981-ben módosuló pénzügyi szabályo­zó rendszere — amely a Ma­gyar Közlönyben jelent mag — arra ösztönöz, hogy a szi­gorúbb külkereskedelmi fel­tételeket aZ üzemek tudato­sabban építsék be belső gaz­dálkodási rendjükbe. A sza­bályozás ugyanakkor lehetővé teszi egyes iparágak kedvez­ményeinek fokozását, összefüggésben korábbi el­kötelezettségeikkel, illet­ve esetenként — önhibá­jukon kívüli — szorultabb helyzetükkel. A hús- és a baromfiiparban, ahol a külpiaci értékesítés le­hetőségei szinte évről évre változnak, az üzemek úgyne­vezett kockázati alapot ké­pezhetnek. Ebben annak a többletnyereségnek egy ré­szét tartalékolhatják a „rosz- szabb évekre”, amelyet pél­dául az idei év kedvező piaci viszonyai hoztak. A rendelke­zés ugyanakkor — szigorítás­ként — előírja, hogy az üze­mek a fejlesztési alapból az amortizáció 20 százalékát kö­telesek befizetni. Tavaly ilyen kötelezettségük nem volt; a szabályozás nyilvánvalóan igyekszik most visszafogni az üzemi beruházásokat, ame­lyek az anyagi lehetőségeket az elmúlt években alaposan kimerítették. A rendelet ily vahagyas varat magara. A he­lyiségek alkalmassági vizsgá­lata, az egészségre káros vagy ártalmatlan munka és alap­anyag szétválasztása, szűrése folyik. Ami viszont már most is bizonyos, a bedolgozók mun­kája a szövetkezetben üzeme­lő ipari ágazatokhoz kapcsoló­dik majd. Egyelőre a Petőfi Téesz gazdálkodási területén belül — Dunaharaszti, Tak­sony, Dunavarsány községek­ben — a járás lakosságának teremt újabb munkalehetősé­get. A hálózat tagjait szigorú szerződés kötelezi a megálla­podás (ezen belül is a mi­nőségi és a szállítási határ­idő) betartására, amit termé­szetesen mindkét fél felbont­hat. Házi segítség módon arra orientálja az üze­meket, hogy fejlesztéseiket a tervezett keretek között tart­sák. A növényolsjipar, amely igen gazdaságos exportot bo­nyolít le, a deviza-árbevétel egy részét — adóvisszatérítés | címén — megkapja, ami végső soron még kö­zelebb hozza ezt az ipar­ágat a világpiachoz és növeli az üzemek érdekelt­ségét az export fokozásá­ban. Kedvezményes elbírálásban részesül két új nagyüzem, a martfűi növényolajgyár és a szabadegyházi cukor- és szesz­gyár, tekintettel arra, hogy mindkét üzem tervezésénél alapvetően a korábbi feltétel- rendszert vették alapul, és a mostani változás megakadá­lyozná a felvett hitelek visz- szafizetését és végső soron a gazdaságos üzemvitelt is. A sör-, illetve a szeszipar forgalmi adóját csökkentik, lehetőséget teremtve a koráb­ban elmaradt és nem megfe­lelő színvonalú fejlesztő mun­ka megindításához. A szikvíz- és az üdítőipar pénzügyi szabályozóit ugyanakkor megszigorí­tották, mivel bebizonyosodott, hogy az élelmiszeriparnak ezek az ágazatai az átlagosnál jóval magasabb nyereségre tettek szert. Az eltelt néhány hónap ta­pasztalatai azt igazolják, hogy az ipari bedolgozó rendszer ki­fizetődő vállalkozás lesz mind­két félnek. Ugyan melyik csa­ládban jön rosszul az a jöve­delem, áftlitől eddig 'éppen va­lamelyik családtag helyhezkö- töttsége fosztotta meg? Az ott­honi „termelékenység” — és egyben a kereset — növelésé­hez besegíthet a ház apraja- nagyja, szabad időtől, ügyesség­től függően. Nyilván jól jár a szövetke­zet is, hiszen a már említett építkezési költségek megtaka­rításán kívül egy-egy bedolgo­zó által havonta 15—30 000 fo­rint termelési értékhez jut. Ha az anyagköltséget leszámítjuk, ez tisztán is 10—20 000 forintot jelent egy hónapban. Ha az elképzelések mara­déktalanul valóra válnak Du- navarsányban, megint bebizo­nyosodik egy közmondásról, hogy sok igazság van benne: nevezetesen, hogy jobb későn, mint soha. Láng Zsuzsa Koxpontok és telephelyek (2») Gyáregységek — kettős kötésben A vállalati központok és a telephelyek közötti kapcsolat- rendszert vizsgáló sorozatunk első részében megismerked­hettünk a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál kialakított decentralizált, a gyáregységeknek igen nagy szabadságot biztosító szerve­zeti felépítéssel, s helyt ad­tunk annak a véleménynek is, miszerint a PEVD1 rugalmas piaci politikájának, gazdasági sikereinek létrejöttében nem kis szerepet kapott ez a belső mechanizmus. Mielőtt azon­ban általános érvényű, min­denütt alkalmazható modell­ként állítanánk ezt a többi vállalat elé. nézzük meg, má­sutt hogyan csinálják. Húsipari gépek A Mezőgép Tröszt 14 válla­latból, s egy fejlesztő intézet­ből áll. Ez a tizenöt önálló jogi személynek számító egy­ség összesen 99 telephelyen található, szerte az országban. A 14 vállalat egyike a mono- ri Mezőgép, ahol dr. Sándorfi László igazgató először a je­lenleg követett irányítási rendszert mutatta be: — Mi „csak” hat telephel­lyel dolgozunk. Monoron van a központ és a törzsgyár, Ceg­léden, Érden, Rákoskeresztú­ron van egy-egy gyáregység, Budapesten van a 2. számú gyárunk, s ennek van még egy gyáregysége Aszódon. Két fö tevékenységi águnk a hús­ipari gépek, vágóvonalak gyártása, illetve importpótló alkatrészek, részegységek, hát­téripari termékek előállítása, s szervezeti-döntési rendsze­rünket ehhez a feladatkörhöz próbáljuk igazítani. Nézzük, mint jelent ez a gyakorlatban. A központ — már csak a ^földrajzi egybe­esés miatt is — közvetlenül irányítja a törzsgyárat, amely­nek egyébként fő feladata a húsipari berendezések' gyár­tása. Ugyancsak közvetlenül Monorról kapja az utasításo­kat az érdi gyáregység hideg­üzeme, a húsipari gépekhez szükséges lakatos és forgá­csoló munkákra a központ köti meg a szerződéseket, in­nen biztosítják a gyártási do­kumentációt is. Az érdi me­legüzem viszont már saját maga vállalhat munkát. A ceglédi gyáregység teljes tevékenységét ugyancsak a monoriak irányítják. (Míg Mo­noron elsősorban baromfi­vágóvonalak készülnek, illet­ve egyes univerzális egységek, melyek mindkét típusú vágó­hídon alkalmazhatók, addig Cegléden a négylábúak fel­dolgozásának gépeit gyártják.) A szerződések megkötésének joga, a kapacitások leterhelé­se a központ hatáskörébe tar­tozik. Csapágyak számítógépen Számítástechnikai központtal bővült a debreceni csapágy­gyár. Itt dolgozzák fel a Budapesti Kereskedelmi Igazgatóság és a diósdi gyáregység adatait. Jelenleg már tizenhat munka­folyamat gépesített programját dolgozták ki egy új termelés­irányítási rendszer szerint. A nyersanyagok érkezésétől a késztermék értékesítéséig minden részfeladat előre progra­mozható. A rákoskeresztúri gyáregy­ség irányítási rendszere ismét kettős képet mutat. Szolgál­tatási tevékenységükre — 1 milLió forint értékhatár alatt — szabadon szerződhetnek, ugyanakkor a technológiai szereléseket a központ hatá­rozza meg. Ellátási kötelezettség A legnagyobb önállósággal a budapesti, Forgács utcai részleg dolgozik. Nem vélet­len, tehát az elnevezésbeli különbség sem: míg a többi telep a gyáregység nevet vi­seli, a budapestiek _ gyári rangban vannak. A tevékeny­ségük nagyobbik hányadát kitevő alkatrész- és részegy­séggyártásra szabadon szerződ­het:iek, s csak a kisebbik részt jelentő központi felada­tokat kapják Monorról. A felületes áttekintés során is nyilvánvalóvá vált az ol­vasó számára: a kettős, di­rekt és indirekt elemeket egyaránt tartalmazó irányítá­si rendszer mindig olyan eset­ben szán nagyobb szerepet a központnak, amikor a hús­ipari berendezésekről van szó. Amikor a PEVDI-néi szerzett, és nagyfokú önálló­ságról tanúskodó tapasztala­taim alapján a miért iránt érdeklődöm, dr. Sándorfi Lászlótól, a feladatok eltérő jelleget adja magyarázatként: — Olyan termékek esetében, melyek értékesítése csak a piac értékítéletétől függ, me­lyek gyártása egy szervezeti egységen belül gazdaságosain megoldható, természetesen sokxal nagyobb lehetőség nyí­lik az önállóságra. Ha azon­ban egy vállalat profiljába olyan termékek is tartoznak, melyből ellátási kötelezettsége van, egészen más a helyzet. A húsipari berendezéseknél, vagy is azoknál a - vágóvono- laknál, melyek a kormány- program keretében létesülő vágóhidakra kerülnek, nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy mondjuk az érdi gyár­egységnek . üzlet-e ezekhez alkatrészeket gyártani — s akkor elvállalják —, s ha nem üzlet, s akkor nem köt­nek rá szerződést. A monori Mezőgép ezeknek a termékek­nek kijelölt profilgazdája, s ha központi feladatokat ka­punk, ezek megvalósítását központi, direkt irányítással kell megoldanunk. Bár a vállalat 6 telephelyé­ből 5 készít belső használatú mérleget — Aszódon, amely teljes mértékben a Forgács utcai gyár irányítása alá tar­tozik, nem csinálnak ilyet —, ennek közel sem lehet olyan szélsőséges eredménye, mint amilyet elméleti lehetőség­ként a PEVDI esetében mar megismertünk. Míg első pél­dánkban a gyáregységek nyereségrészesedése, a dolgo­zók anyagi érdekeltsége ki­zárólag a helyben elért ered­ményektől függött, a Mező­gép gyakorlata szerint 6 nap nyereségrészesedést minden telephely dolgozójának garan­tálnak. A magyarázat: ha az egész vállalat összességében eredményes volt, azoknak az egységeknek is részesülnie kell az elismerésiben, melyek a központi feladatoknak adott esetben csak veszteségek árán tudtak eleget tenni. Havi ütemezés A gyáregységi önállóság várhatóan a jövőben sem nö­vekszik — sőt, bizonyos érte­lemben szigorúbb lesz a köz­ponti irányítás. Mint dr. Sán­dorfi László elmondta, a kö­vetkező években a jelek sze­rint több lesz az olyan fel­adat, amelyek megoldásához a központi irányítás elenged­hetetlen. Hogy ezeknek eleget is tudjanak tenni, egy olyan irányítási modellt szeretnének kidolgozni, melyben a felada­tok globális meghatározását, a durva programot a központ adná, s ennek finomítása, például a havi termelés üte­mezése tartozna a gyáregysé­gek hatáskörébe. A nyereség számítására csak vállalati szinten kerülne sor, a telep­helyek a gazdaságosságot a .költségelszámolás rendszere mérné. Sorozatunk két első részé­ben két egymástól meglehető­sen eltérő irányítási modellt ismerhettünk meg. Hogy me­lyik közülük az igazi, s egy­általán, van-e ilyen, arra kí­sérelünk meg válaszolni a be­fejező részben. Weyer Béla Következik: TÜKRÖZZE A GAZDASÁGI VALÓSÁGOT Fssilísgyűiés Perbálion Ne hordják csöbörben a vizet A korán sötétedő estéken a sötétség nem zavarta a per­báliakat, a falugyűlésre veze­tett útjuk. Nem sajnálván az időt, a fáradságot — ahogy Sínka Imre, a községi part­vezetőség tagja jelzi —, hiszen köz_ös dolgaikról készült szám­vetésre, a tennivalók meghatá­rozására került sor. A zsúfolá­sig megtelt művelődési ház­ban Bodnár Rafael, a népfront községi bizottságának titkára, majd KemenczCi Kálmán ta­nácselnök összegezte az ötéves munka eredményeit, a soron következő feladatokat. Közösen megoldják S hogy miként oldotta meg a népfront helyi bizottsága feladatait, arról Gyöngy Ist­ván szólt: a településfejlesz­téshez, az iskola gyarapításá­hoz kapcsolódó tennivalóiknak mintaszerűen eleget tettek. De nem érhetik be ennyivel, mert az üzemekkel a kapcso­lat bővítése, a környezetvéde­lem, az idősebbek segítése mind-mind a soron következő feladatok közé tartozik. Hozzászólás, hozzászólást kö­vetett. Bolt kellene, nem is akármilyen, fodrásza és bor­bélya sincs Perbálnak. A sze­métlerakóhely kijelölésével éppúgy kell foglalkozni, mint az intézményesített szemét- szállítással. S a közvilágítás egyik-másik utcában javításra vár. A művelődési házban is elkelne jó néhány szék, hogy ne állva nézzék végig a filme­ket. A szolgáltatásnak is akadnak fehér foltjai. A fa­luban éppúgy, mint az új la­kótelepen a viznyomást is biz­tosítani kellene, hogy ne hordják csöbrökben, vödrök­ben a vizet a helybeliek az esti fürdéshez ... Panaszok, nincs degeszre tömött pénz­tárcája a községnek, melyből mindenre futná. De nem is a pénz volt itt a fő kérdés — a megfogalmazott gondok, ahol csak lehet, közös cselekvésre ösztönzik majd a perbáliakat. Gyarapodó lakótelep Kedves pillanata, eseménye volt a falugyűlésnek: Pátzai Mária iparművész nemcsak az értelmiség nevében kért szót — egy réz domborművet ajándékozott Perbálnak. Ez a dombormű, mely József Atti­lát ábrázolja, díszíti niajd a perbáli tanács nagytermét. De nemcsak a helybeliek jöttek el, hanem az ellátásban szerepet vállalók is. így pél­dául a budai áfész képviselő­je. Felszólalásában elmondta: a vendéglő kerthelyiségét kulturáltabbá teszik, a gáz­palackok folyamatos cseréjé­ről gondoskodnak, űj tüzelő­tárolót alakítartak ki, s jövő­re élelmiszerboltot, presszót nyitnak az úi lakótelepen. Végül a résztvevők megvá­lasztották a népfrontbizottsá­got és az elnökséget, s a me­gyei küldöttet. A népfront nerbáli titkára ismét Bodnár Rafael lett, elnöke pedig Papp Jenő. V. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents