Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-27 / 278. szám
1980. NOVEMBER 87.. CSÜTÖRTÖK fífCYft 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk:. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Hozzuk létre! — Budakeszi nagyszerű adottságai és a főváros közelsége miatt nagy látogatottságnak örvend. Tavasztól késő őszig járnak ide a turisták, de télen sem csendes a környék: ródlizóktól, hógolyózóktól hangosak a domboldalak. Már 1919-ben létezett Szépí- tési Egyesület a községben, a második világháború vetett véget működésének. Az egyesület magvát az alapító tagság képezte, de a lakosság többi tagja mint pártolótag vett részt a munkában. A cél az volt, hogy az idegeneket is megismertessék Budakeszivel, felkeltsék érdeklődésüket, s így fellendítsék a turisztikái és kulturális életet. Természetesen ez azzal járt, hogy a lá- togatottabb helyeket állandóan rendben kellett tartani, utakat és sétányokat létesítettek, esőbeállókat és pihenőhelyeket hoztak létre. A Szépítési Egyesület a propagandáról is gondoskodott, útmutatókat, ismertetőket, képeslapokat készítettek és terjesztettek. A mai Budakeszi szépen fejlődik, de hogy a rendszeretetet kicsalogassuk a kerítéseken kívülre is, egy önkéntes társulást kellene létrehozni. Ezt akár Szépítési Egyesületnek is nevezhetnénk a régi emlékére — ez a mozgalom feltétlenül hasznára válna Budakeszinek, s persze más településeknek is. Padányi Lajos, Budakeszi Válaszol az illetékes Ésszerű é a menetrend? Levélben fordult hozzánk a 140. számú BKV autóbuszutasai nevében O. Gy.-né budakeszi olvasónk. Október 1-én új menetrend lépett életbe — Írja —, s ezóta sok járat megszűnt. Egyre többen utaznak Budaörsre, mert több ott a munkalehetőség. A 140-es autóbusz járatai éppen a reggelt és a délutáni órákban ritkultak meg. Reggel 6 óra 12 perckor indul egy autóbusz, régen három ment ebben az időszakban. Az óvoda reggel 6 órakor nyit, ha időben meg akarunk érkezni a munkahelyünkre, a gyerekeinket ott kell hagynunk az óvoda előtt. Délután sem jobb a helyzet: a IS óra utáni három autóbusz közül most egyik sem jár, így túl későn érkezünk az óvodához és a bölcsődéhez. Jó lenne, ha az illetékesek felülvizsgálnák az új menetrendet. A levél másolatát továbbítottuk a BKV panaszirodájához, s a napokban megkaptuk a választ. Sáfrán Andrásné, a panasziroda vezetője a következőket közölte velünk: A 140. számú autóbusz közlekedtetésének legfőbb célja az Ipari Szerelvény- és Gépgyár dolgozóinak munkába, illetve hazaszállítása. A menetrend szerinti indulások a gyár műszakkezdéséhez és -végzéséhez igazodnak. Az új menetrend életbe léptetése előtt a BKV az egész vonalon utasszámlálást végzett, s mert némelyik járat nem kellőképpen kihasznált, azokat megszüntették. A levél összesen hat autó- buszjáratot említ, melyek közül mindössze egy maradt meg. Érdekes lenne ismét utasszámlálást végezni, hogy az új menetrend életbelépése óta mi a helyzet a megmaradt járatokon — talán ezek kihasználtsága jobb a megfelelőnél, esetleg túlságosan is kihasználtak ...? A bejáró dolgozók helyzete nem könnyű, hiszen sok időbe telik, míg a lakóhelyükről munkahelyükre érnek — különösen akkor, ha az utazási időn túl órákat várakozással kell tölteniük. Levelek közt tallóztunk Özv. Majoros Józsefné, Szigetujfalu: Régi gondja Szigetújfalunak, hogy a receptekkel valamelyik szomszédos településre kell utazni, mert nálunk nincs gyógyszertár. Egy ideje az orvosi rendelőben házi gyógyszertárat alakítottak ki: minden rendelés alkalmával jön egy gyógyszerésznő, és a betegeknek kiadja a felírt gyógyszert. Nagy segítség ez, hiszen az amúgy is beteg embernek nehezére esik utazni a gyógyszerekért. Skotnyár Ferenc, Dunakeszi: A Dunakeszi Konzervgyár nyugdíjasainak száma több mint háromszáz. Az egykor aktív dolgozók közül sokan ma is részt vállalnak a termelőmunkából, de többségük inkább csak látogatóba jár a gyárba, tanácsokat ad a fiatalabbaknak. Nemrég a konzervgyáriak meghívták a nyugdíjasokat — ezen az összejövetelen köszöntötték a ma dolgozói a régieket, s itt találkoztak azok, akik valamikor együtt dolgoztak, de nyugállományba vonulásuk óta körülményes lenne felkeresniük egymást. Az ünnepségre eljött a gyár régi, nagyon népszerű zenekara, amelynek tagjai ma már szintén nyugdíjasok, s régi dallamokat elevenítettek fel. Határ Ilona, Törtei: Ezen az őszön bőségesen kijutott az esőből, de az emberi önzés újabb példáiból sem volt hiány. Sok nálunk a keskeny, szűk utca. Az összegyűlt víz a levezető- árkokban megáll, mert a háztulajdonosok elzárják a víz útját. Nem gondolnak arra, hogy ezáltal a talajvíz esetleg feltör a szomszéd szobájában. Az úttesten is elrendezgetjük a kátyúkat, de újra feltörik a gyorsan menő autók. Nem törődnek azzal, hogy ilyen utcákban több a veszély — gyerekek —, s olyan autós is akad, aki a járdán hajt végig, s a jármű Kéréséi felcsapják a sarat a házak falára. Koncz Tibor, Cegléd: Nemrég a ceglédi szociális otthonban az öregek napját ünnepelték. A műsor előtt kellemesen telt a várakozási idő: magyar nótákat hallgattak az egybegyűltek. Úttörők adtak műsort, az előadott versek mindegyike az idősekről, a nagyszülőkről szólt. Az otthon 115 gondozottja közül csak ötvenen vehettek részt az ünnepségen, mert a többiek ágyhoz kötöttek, de a nyitott ajtókon hozzájuk is beszűrődtek a hangok. Az ünnepeltek meghatottan hallgatták végig a műsort, utána pedig a ceglédi művelődési ház öttagú citerazenekara szórakoztatta a részvevőket. Piricsi János, Monor: Egy hónapot töltöttem a közelmúltban a Pest megyei Tanács törökbálinti tüdőgyógyintézetében. Azt tapasztaltam, hogy az ottani egészségügyi dolgozók nagy odaadással ápolják a betegeket, senkit sem hanyagolnak el. Minden beutalt jól és biztonságban érzi itt magát, mert a gyógyintézet személyzete mindent megtesz azért, hogy a betegek visszanyerjék egészségüket. Götz András, Páty: Korábban sok gondot okozott községünkben az, hogy ,a miniszteri rendelet ellenére nem volt megoldott az üres üvegek visz- szaváltása. Az Áfész-üzletek kicsiny raktáraik miatt nem nagyon örültek a háztartásokban feleslegessé vált üres üvegeknek, s ha sikerült is visszaváltani, nem pénzt adtak cserébe, hanem vásárlási cédulát. Nemrég Sárai Szabó Ferenc zöldségesnek sikerült megegyezni az Áfész-iközponttal, s megteremtette a mindenki számára előnyös üvegvisszaváltási lehetőséget. Rágj sokat! A szigethalmi általános iskola régóta a Csepel Autógyártól kapja az ebédet. Az ottani konyhát a Csepel Vendéglátó Vállalat kezeli. Az ételek íze elfogadható, de sajnos, a húsféléket, a vagdalthús kivételével szinte kedett, ennek eredményeképpen néhány nap múlva arról értesített bennünket, hogy már dolgoznak az utcában, tehát még a tél beállta előtt visszakerülnek a betonlapok eredeti helyükre. Kár, hogy ehhez Sík István értesítésére, lapunk közbenjárására és Szuppinger Péter intézkedésére volt szükség ... Szigor nek, de egyes esetekben méltányosabban is el lehetne járni: közölhették volna velük szóban, hogy építőanyaguk rossz helyen van — bár az utca nem forgalmas, tehát nem arról volt szó, hogy akadályozzák a közlekedést. Ha a szóbeli felhívás nem vezet eredményre, akkor is ráérnek megbírságolni azt az embert, aki számtalan órát áldoz a got, a Neue Zeitungot, de sajnos, nagyon kevés érkezik, így előfordul, hogy sehol sem kapok. A múltkor is hiába kerestem ezt a lapot, amikor megláttam az újságárusnál a Budapester Rundschau című, magyar szerkesztésű lapot. Más lehetőség híján vettem egyet, bár neon volt hozzá sok bizalmam. nyersen kapjuk. Nem értjük, miért nem tudják ehetővé párolni a húsféléket, hiszen van rá idő, a nyersanyagot — úgy tudom — konyhakészen kapják. Lehet, hogy hálásaknak kellene lennünk, hiszen az erős rágás jót tesz a fogaknak, mi mégis szívesebben fogyasztanánk valamivel puhább hús- készítményeket Dr. Bata Pálné Szigethalom ★ Megkerestük a Csepel Vendéglátó Vállalatot, s Ferenczy Albert gazdasági igazgatótól megtudtuk, hogy az ételek minőségével kapcsolatos kifogásokat legcélszerűbb azzal az üzletvezetővel közölni, ahonnan az ebédet szállítják. A Csepel Autógyár konyhájának szigethalmi területi vezetője Bányai Gyula. Elmondta, hogy egész csirkét nem főznek, illetve sütnek, csak csirkemellet adnak az ebédhez. Érkezett hozzájuk olyan kérés, hogy készítsenek egész tyúkot, ilyenkor előfordul, hogy a szárnyas korosabb a kelleténél, s a háziasszonyok is tudják, mennyivel nehezebb az öreg állatok húsát elkészíteni. Mivel a panasz nemcsak a baromfihúsra vonatkozik, a szigethalmi iskolának szállítandó ételek minőségét gyakrabban fogják ellenőrizni, s remélik, a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Nagyközségünk egyre rendezettebbé válik. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a közelmúltban az egyik családot megbírságolták, mivel építőanyagukat az utcán tárolták. Szerencsére fellebbezésük után eltekintettek a bírság kifizetésétől, de az esetet ezzel nem tették semmissé. Ez a család, jobban mondva az asszony tagja annak a kis önkéntes csapatnak, akik a Dánosi utca Pesti út felőli szeméttelepét eltüntették, a helyére saját virágaikat ültették, s azt egész nyáron a saját vizükkel locsolták. köz javáért. Sipőcz Ferencné Albertirsa Nyelvgyakorlás Nem szeretném, ha nyelvtudásom — bármilyen csekély — feledésbe merülne. Városunkban aránylag kevesen beszélünk németül, és akik vagyunk, nem tudunk egymás- .ról, így nem adódik alkalom tudásunk megtartására vagy bővítésére. Egy megoldás marad: az olvasás. Járdalapok jármi. Sík István Gödöllő Természetesen érvényt kell Olykor-olykor lehet kapni szerezhi a tanácsi rendeletek- Cegléden német nyelvű újsáMódosult a határidő Tavaszra készül el A gödöllői Martinovics utcában építkeztek, felszedték a járdalapokat, s a munka végeztével elfelejtették ismét visszahelyezni azokat eredeti helyükre. Ez nagyon kellemetlen, mert sok édesanya ezen az úton viszi gyermekét az óvodába, s a burkolat nélküli járdán nehéz közlekedniük. Jó lenne, ha még a kemény tél beállta előtt helyreállítanák ezt a gyalogjárót, mert ha így marad, a csapadékosabb időszakokban egyáltalán nem lehet majd erre Szuppinger Peter, Gödöllö város Tanácsának műszaki osztály- vezetője a panasz nyomán intézA Pest megyei Hírlap 1980. augusztus 28-i számának Postabontásában Üzen a múlt jelennek, jövőnek címmel a tárnoki millenniumi emlékműről írtunk. Egyik olvasónk azt sérelmezte akkor, hogy az emlékművet lebontották,' s attól tartott, nem állítják helyre. Rozsnyai Mihály, Tárnok község Tanácsának elnöke elmondta, hogy nem tékozolják el a régiek örökségét, felújítják a köveket, majd ismét felépítik az emlékművet. A határidő 1980. október 15. volt, a tanács úgy tervezte, hogy addig mindenképpen megtörténik a helyreállítás. A cikk megjelenése után levelet kaptunk özv. Merza Antalné szentendrei olvasónktól: arról írt, hogy örömmel olvasta a tárnoki emlékműről írtakat, ugyanis 1 ő tárnoki származású. Ma is élnek ott rokonai, megkereste őket levélben, de — ki tudja, miért — nem válaszoltak. A múlt hét szerdáján megkeresett bennünket a szerkesztőségben özv. Merza Antalné. Elhozott két, régi képeslapot, az egyiken a millenniumi emlékmű, a^másikon pedig a tárnoki vasútállomás épülete látható. A képekről másolatot készítettünk, s eljuttatjuk Tárnok község Tanácsához. Ismét megkérdeztük Rozsnyai Mihály tanácselnököt, elkészült-e az emlékmű a kitűzött határidőre, s megtudtuk, hogy nem építették még fel. Ennek oka az, hogy az áfész- áruház nem készült el augusztus 20-ra, s amíg nem álakul ki véglegesen az áruház környéke, nem építhetik fel az emlékművet sem, ugyanis végleges helyet szeretnének számára találni. A tanács úgy véli, hogyha ebben az évben nem is, de 1981. tavaszára végleges helyére kerül az emlékmű. Reméljük, nem módosul tovább a határidő, s jövő év tavaszán ismét érdeklődünk, megtörtént-e a helyreállítás. Nagyon sajnálom, hogy neun akadtam rá már korábban. Érdekes, szép kivitelű és tökéletes németséggel írták. Koncz Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek J. B.-né, Csemő: Azt kérdezi levelében, miért nem hozzák rendbe a csemői régi szélmalmot, mert véleménye szerint alkalmas lenne vadászhaznak vagy más célra. Érdeklődtünk az illetékeseknél, s megtudtuk, hogy a malom a termelőszövetkezet területén áll ugyan, de nem az ő tulajdonuk, sőt a tanács sem tekinti magáénak. Hogy mégis kié a malom, jobban mondva a puszta íalak (ugyanis csak ennyi maradt belőle), azt egy későbbi időpontban tisztázzuk. sz. L„ szödiiget: Arról Ír, hogy újabban késnek a vonatok, legutóbb november 5-én a Vácitól reggel 5 óra után induló gyorsított vonat pontosan érkezett, de mire. a végállomásra értek, egy teljes órát késett. Tréfálkozhatnánk most, hogy amennyiben csak újabban figyeltek fel a vonatok pontatlanságára, panaszra semmi okuk, hiszen más vasútvonalakon ez nem új jelenség. A késés valóban nagyon bosszantó — hogy ml teszi lehetetlenné a gyors és pontos vasúti közlekedést, arról megkérdezzük az illetékeseket — reméljük, nemcsak választ adnak, hanem hathatós Intézkedés Is történik. K. J., Gödöllő: Levelében az alábbi esetet közölte velünk: üres propán-bután gázpalackjával felkereste a gödöllői vásártéri gázpalack-cseretelepet. A kapun egy cédula kitűzve, mely szerint a gáz elfogyott. Megkérte a telepvezetőt, engedje meg, hogy bepillantson a raktárba, mert úgy vélte, a kapukiirás nem fedi a valóságot. A telepvezető eleget tett ennek a kérésnek, s ön a raktárban a sok üres palackon kívül két teli palackot is felfedezett. A telepvezető közölte, hogy az egyik az övé, a másik pedig rossz, ön ezzel nem ért egyet, mert ha még van akár egyetlen tele palack, azt a vevőnek át kell adnia. véleményünk szerint nincs teljesen igaza, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a telepvezetőnek is szüksége van gázra. Természetesen az lenne a legjobb, ha annyi tele palackot szállítanának a telepre, hogy minden igénylőnek jutna belőle. A kábeltépő markológép Még a cső is összetört Barátság útján. E munka soCsatornát épít a gödöllői Csehszlovák—Magyar Barátság útján a Galga menti Vízi Társulat — írja levelében Halászná Várady Ildikó gödöllői olvasónk. — Igen, nagy munkában vannak, felszaggatták az útburkolatot a Kobzi János utcai kereszteződésnél, s ott is hagyták életveszélyes állapotban, több ház kapuját elbarikádozták, a kitermelt agyagot a Somogyi Béla utcába hordták, ezáltal ott sem lehet közlekedni. A legfájóbb mégis az, hogy október 24-én elvágták mintegy tíz telefon kábelját. Hetek óta nem változott a helyzet, fűtől fáig futkosunk, mégis hiába: a problémánk ismert, de mintha senki sem tudna segíteni. Nekünk a telefon nemcsak a kényelmünket szolgálja: ha bárkinek az utcából segítségre van szüksége, telefonon hamarabb elérjük az orvost vagy a mentőt. Talán apróságnak tűnik a gondunk, de sajnos, egy ilyen kicsi bajra sem lehet hetek óta megoldást találni... így történt — Mt okozta a kábelszakadást? — kérdeztük Szuppinger Pétertől Gödöllő város Tanácsa műszaki osztályának vezetőjétől. — Amint azt a levélíró is említette, a GAVIT csatornát épít a Csehszlovák—Magyar rám a markológép kiszakította a földből és eltépte a postai telefonkábelt. — Miért nem javították ki eddig a hibát? — A GAVIT megrendelte a postától a helyreállítást, az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem szakemberei kint jártak a helyszínen, de nem csináltak semmit. — Az építők nem tudták, hogy azon a helyen telefonkábel húzódik a föld alatt? — Állítólag az ő tervpéldányukon ez a kábel nem szerepelt Ideiglenesen — Kinek kell a tervrajzon bejelölni a különféle vezetékeket? — Annak, akit megbíztak a tervezéssel. Ezt a tervet a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette, ők egyeztették az érdekelt hatóságokkal, hol helyezkednek el a különféle közművek. Megkérdeztük a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervosztályának vezetőjétől, bejelölték-e a telefonkábelt a tervdokumentáción. A válasz: igen. * Ezután az Észak-Pest megyei Távközlési Üzemnél érdeklődtünk, miért tart ilyen sokáig a hiba kijavítása? — Nem egyszerű kábelszakadás történt — mondta Molnár Sándor üzemvezető. — A markológép azt a védőcsövet is összetörte, -amelyen a szilárd burkolatú út alatt átvezettük a kábelt, így anra van szükség, hogy ismét átfúrjunk az úttest alatt, s új csövet préseljünk a régi mellé. — Mennyi idő szükséges ehhez a munkához? Mikor lesz használható újra a sok elnémult telefon? — Egyelőre semmiképp sem tudjuk véglegesen megoldani, hiszen ehhez nincs meg a kellő felszerelésünk. Addig azonban ideiglenesen oszlopokat helyezünk el az út két oldalán, s ezek segítségével vezetjük át és kötjük össze a kábelt. November végiére a telefonok ismét használhatók lesznek. — Véleménye szerint miért nem ügyeltek az építők a föld alatti kábelre? Lehetséges, hogy nem tudtak róla? — A tervező 1980 elején a postát is megkereste és egyeztette a tervet. A kábeleket bejelölték, ezért valószínű, hogy felületesség okozta a bajt. Felelősség — Milyen előírások vannak, hogyan kell földmunkát végezni a kábelek ’özeiében? — Géppel nem szabad ilyen részeken dolgozni, csak kézi erővel, s azt is csak felügyelet mellett... Hogy ki a felelős a kábel- szaikításért, azt az illetékes vállalatok döntik el egymás között, s aki a mulasztást elkövette, azt terhelik a helyre- állítás költségei — természetesen nem kis összegről van szó. Bennünket elsősorban az érdekelt, mikor orvosolják olvasónk és sorstársai panaszát: napokon belül újra használhatják telefonjaikat. Közben, sajnos, szomorú eset történt: Halászná Várady Ildikó újra írt nekünk, s arról számol be, hogy utcájukban meghalt egy néni — talán lehetett volna segíteni rajta, ha működik a telefon, s időben ki tudják hívni a mentőket. Erre többen esetleg azt mondhatják, hogy nagyon sok helyütt egyáltalán nincs telefon, s végső soron úgy is meg lehet élni. Ez igaz, de gondoljunk csak bele: amíg petróleumlámpánk volt, nem bosszantott bennünket az áramkimaradás, vízhiány miatt sem zúgolódtunk, amíg kútból húztuk fel vödrönként a vizet. Tehát, ha valami van, akkor legyen — akár villanyáramról van szó, akár vezetékes vízről, akár telefonróL Molnár Sándor, az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem vezetője azt is elmondta, hogy sehol annyi kábelszakítás nem fordul elő, mint Gödöllőn. Jó lenne, ha az építők több figyelemmel dolgoznának a közművek közelében, hiszen életünkhöz - annyira hozzánőttek a technikai berendezések, hogy szinte nem tudunk már nélkülük meglenni. Pável Melinda
