Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. NOVEMBER 36., SZERDA xMhw Heti jogi tanácsok % Másodállás és mellékfoglalkozás Foglaló vagy vételárelőleg? 0 A helyettesítésről, külön munkáról. A közelmúltban írtunk ar­ról, hogy ez év januártól a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonnyal összefüggő egyes _ kérdések tekintetében több új rendelkezés van élet­be.». Ezekről egy-egy konkrét eset kapcsán tájékoztatást adunk. T. K. bicskei olvasónk cik­künk kapcsán saját problémá­ját írta meg, és tanácsunkat várja. Műszakvezetőként dolgozik az egyik gazdaságban, két mű­szakban, és teljesítménybér­ben. Ebből a műszakból a karbantartó vi lián yszerelő sor­katonai szolgálatra bevonult. Azóta az elektromos meghi­básodásokat is olvasónk hárít­ja el, a saját munkája elvég­zése mellett. — Két munkakört látok el egy munkaidőben, méghozzá jelentős többletmunkával. Felettesei el is ismerik er­kölcsileg munkáját, de anyagi tekintetben hallani sem akar­nak róla. Pedig a villanysze­relésből is szakmunkásvizs­gát tettem — írja levelében. Olvasónk a munkaügyi döntőbizottsághoz is fordult, még ez év májusában, azóta is csak hitegetik, a tárgyalást nem tűzték ki. Olvasónk ép­pen korábbi cikkeink nyomán felteszi a kérdést, vajon reá nem vonatkoznak az új mun­kajogi rendelkezések? Olvasónk esetében nem he­lyesen jár el a munkáltató. A dolgozó szakismeretének jobb kihasználása, és a társadalmi szükséglet megfelelő kielégíté­se érdekében, a január else­jével életbe lépett új jogsza­bályok ebben a vonatkozás­ban enyhítéseket hoztak. Kü­lönösen enyhítő az, hogy a lakosság jobb ellátását segítő, különféle javító-szerelő és szolgáltató jellegű tevékeny­ség esetében az ilyen mun-t kát vállalók 64 óra helyett havi 94 órában vállalhatnak munkát, munkaidejük lejárta után. Azoknál a dolgozóknál — mint olvasónk esetében is —, akik munkakörükbe nem tar­tozó. munkát vállalnak, ilyen munkával bízza meg őket a munkáltató, a törvényes mun­kaidőn belül, vagyis kettős munkakört kell ellátniuk, ak­kor ebben külön meg kell ál­lapodni, vagy ha távol levő dolgozó munkakörét kell ideiglenes jelleggel betölteni — erre is írást kell adni a munkáltatónak — akkor arra a helyettesítésre vonatkozó jogszabályok alapján kell a bért megállapítani és kifizet­ni. A 17/1979. (XII. 1.) Mü.M. rendelet 51. §-a, az alábbia­kat mondja ezzel kapcsolat­iban.: Ha a dolgozó munkaköré­nek ellátása helyett átmeneti­leg munkakörébe nem tarto­zó munkát lát el, az ált-la ténylegesen betöltött munka­körre előírt munkabért (sze­mélyi alapbér vagy teljesít­ménybér) illeti meg. Ez azon­ban nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatá­rozott munkakörben élőírt át­lagkereseténél. Ha a dolgozó munkaköré­nek ellátása mellett távol lé­vő , dolgozót átmenetileg he­lyettesít, s ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — helyettesítési díj is megilleti. Az időbéres (havi díjas) dolgozónak helyettesítési díj akkor jár, ha egyfolytában 30 napon túl helyettesít. A he­lyettesítési díj összege legfel­jebb a távol levő dolgozónak megállapított (megállapítható) időarányos alapbér fele, telje­sítménybérezés esetén a telje­sítmény alapján járó bér ösz- szege. Olvasónk akkor jár el he­lyesen, ha a kísérleti gazdaság munkaügyi döntőbizottságánál megsürgeti az ügyet, illetve panasszal él a járási ügyész­ségen, mert nem tűgték ki a tárgyalást. '.... 9 A foglaló adásához fűződő jogkövetkezményekről. Egyik olvasónk foglalót adott egy ingatlan vásárlásá­hoz, nem az ő hibájából ma­radt el a szerződéskötés, még­sem kapta vissza a foglalót. Kérdezi — mit kell tennie? Sokszor vitás, hogy a szer­ződés megkötésekor átadott pénzösszeg foglaló-e, vagy pe­dig vételárelőleg, illetőleg vételárrészlet. Márpedig ez hiszen ettől függ, hogy má lesz az átadott pénzösszeg sorsa. A Polgári Törvénykönyv 243. §. (2) bekezdése szerint a szer­ződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendelteté­se a szerződésből kétségtele­nül kitűnik. Általában azon­ban a felek eléggé alakszerűt- lenül adják át, illetve veszik át a foglalót, illetve az erre a célra szánt pénzösszeget vagy egyéb dolgot. Sokszor nehézségbe is ütkö­zik annak megállapítása, hogy milyen célra, előleg vagy fog­laló gyanánt cserélt gazdát a pénzösszeg, illetve a dolog. Az, hogy a felek minek nevezték az átadott pénzösszeget, nem döntő jelentőségű. Ha bíró­ságra kerül a vita, minden esetben a szerződéskötés kö­rülményeinek a felek szerző­déskötéskori nyilatkozatainak, magatartásának gondos figye­lembevételével kell határozni a kérdésben. Kétség esetén az a feltevés, hogy előlegről von szó. Olvasónk esetében ismerni kellene a körülményeket, és akkor tudnánk állást foglalni, hogy vajon minek is határoz­hatnánk meg az átadott pénz­összeget. Forduljon bírósághoz köve­telésével. Dr. M. J. A szövetkezetek érdekvédelme A vita csaknem másfél év­tizeddel ezelőtt eldőlt: meg­születtek a termelőszövetkeze­tek központi és területi érdek- védelmi szervei. Párthatáro­zat, majd törvény foglalt mel­lettük állást. Akiknek jó az emlékezetük, tudják, hogy az új gazdasági irányítási rend­szer egyes fontos elemei a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás­ban már 1968 előtt is érvé­nyesültek. Egyre önállóbbak lettek a szövetkezetek, meg­szűnt a korábbi tervkötele­zettség, újszerű, önkéntes szer­ződéses kapcsolat alakult ki a közös gazdaságok és a felvá­sárló vállalatok, a feldolgozó ipari üzemek között. | Sikeres forma Elismerést nyert a különbö­ző érdekek egyeztetésének fontossága, a tsz-ek és a vál­lalatok egyenjogúsága. Telje­sen nyilvánvaló volt azonban az is, hogy a tsz-ek az érde­keiket például — a többnyire monopolhelyzetben levő — or­szágos vállalatokkal szemben valójában csak akkor érvé­nyesíthetik, ha létrehozzák sa­ját területi szövetségeiket és saját országos tanácsukat. A törvény fontos jogokat ru­házott ezekre az érdekképvi­seleti szervekre. Például a vé­leményezési jog magában fog­lalja, hogy minden olyan ren­delkezés, mely a tsz-ek mű­ködését és gazdálkodását érin­ti csak e szervek észrevételei­nek, javaslatainak ismereté­ben kerülhessen kiadásra. Több mint egy évtized ta­pasztalatainak ismeretében Tíz nap rendeletéiből A tehergépkocsik gazdasá­gosabb kihasználásáról és üres futásának korlátozásáról a Magyar Közlöny 85. számá­ban jelent meg az 1043/1980. (XI. 11.) Mt. h. határozat, és a 20/1980. (XI. 11.) KPM ren­delkezés. A kereskedelmi vámtarifa módosításáról kiadott 5/1980. (XI. 11.) Kk. M.—PM. számú rendeletet, valamint az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének a 4/1980. (XI. 11.) ÁH. számú rendelkezését az üvegpalackok, és a konzerves üvegek betétdíjárói és forgal­máról az említett hivatalos lap tartalmazza. Az egyes építkezések átme nagyon lényeges kérdés, mert I neti korlátozásáról kiadott 2/1980. (X. . 21.) OT—PM— ÉVM. számú együttes rende­letét az érdekeltek a Művelő­dési Közlöny ez évi november 18-i számában is megtalál­ják, A KISZ-szervek személyi kérdésekben gyakorolt véle­ményezési jogkörével kapcso­latban egyes eljárási és értel­mezési kérdésekről a 101/1980. ÁIB. számú állásfoglalást a Munkaügyi Közlöny novem­ber 14-én megjelent 13. szá­ma tartalmazza. A „közvetlen felsőbb szak- szervezeti szerv” meghatáro­zásáról a SZOT-titkárság közleményt adott ki. A közle­ményt a Munkaügyi Közlöny 13. száma tartalmazza. Egy magánnyomozás eredménye Negyvenkét pulóver súlyos ára — Micsoda szégyen! Ó, mi­csoda szegyen, édes istenem! — zokogott a cukrászné. Az­tán kifutott a kertbe és ro­hant, valósággal menekült át a szomszédba. — Megvan a tolvaj — suttogta. Megfogtam! Remegő kézzel köténye zse­béből kivett egy ötszázast. Pontosan a piros sorszám alatt fogta a lila bankjegyet, a hat szám szinte a hüvelykujján állt. 038364. Nulla, harminc- nyolc, háromhatvannégy. A cukrászné meg a szomszéd- asszony előbb a pénzre, majd a noteszba, aztán újra a pénz­re, majd újra a noteszba pil­lantott. Nem volt kétséges, a szám stimmelt. A cukrászné ismét sírt. — Micsoda szé­gyen ! Ö, micsoda szégyen ... Gyanú Újév első napjaiban villant át rajta először a gyanú. Szo­kás szerint pénzt akart beten­ni a házi széfbe, a ruhásszek­rényben tartott tereferés do­boziba. Már egy éve gyűjtöttek telekre a fiuknak. A papírka­zettában őrzött pénz azonban úgy tűnt, valahogy megcsap­pant, a kis köteg ötszázas, mint a kelt tészta, összeesett. A cukrászné egyszer-kétszer meg is nyomogatta a bankje­gyeket, hátha a megereszkedett pakli visszanyeri régi rugal- «masságát és elfoglalja az ere­deti térfogatot, de nem, erre a kis halom semmi hajlandó­ságot nem mutatott. Kézen­fekvőbb lett volna persze egy­szerűen megszámolni a pénzt, de a cukrászé ennyire azért mégsem vette komolyan a dolgot. Inkább érzékcsalódás­ra, valami furcsa tévedésre gondolt, ami másnapra szerte­foszlik. Csalódnia kellett. Amikor újra elővette a kartondobozt, már határozottan látta, a pénz valóban összezsugorodott Sőt, mintha csak időközben to­vább fogyatkozott volna. Most már valóban számolni kez­dett. A dobozban 30 ezer he­lyett csak 20 ezer forint volt. Nehé2 napok következtek. Feszült lett, vibrált körülötte minden. Tudta és valahogy mégsem hitte el teljesen, ami történt. Aztán egysZercsak odament a fiához és sután megkérdezte, szól-e, ha pénzre van szüksége? A fiú csodálkozva nézett, s a fur­csa jelenet ezzel félbe is sza­kadt. A dobozból azonban idő­közben újabb 1500 forint tűnt el. A cukrászné most már végképp kétségbe esett. Mit csináljon? Kinek szóljon? Ta­nácstalan volt. Ráadásul akár­hogyan is gondolta végig a dolgot, mindig úgy találta, a tolvaj a házon belül van. De ki lehet az? A férje, huszon­hat évi házasság után? Tu­lajdon anyja, ez az igényte­len 72 éves asszony? Vagy ta­lán a fia, esetleg a menye? De hisz nekik spórolták férjével a pénzt a telekre. Nem, nem, egyik sem lehet! És mégis köztük kell, hogy legyen a tettes! De ki az? Terv Elment a rendőrhöz. Nem a községben persze, annál sok­kal jobban féltette családja régi jó hírét, hanem a szom­széd faluba. Kioktatták, fel­jelentést tehet a járási ka­pitányságon, Monoron, de a kmb-és rögtön hozzá is tette, ezt azért jól gondolja meg, asszonyom. Az ilyen ügyek könnyen tönkreteszik a családi életet... A lecke tehát fel volt ad­va. Csakhogy mire hazaért 1500 forintnak ismét nyoma veszett. Nem várt tovább. Né­hány nap alatt kínkeservesen kidolgozta a tervet. És február elsején kora haj­nalban az alföldi falu köz- tiszteletben álló házában a cukrászné a maga ötven-egy- néhány évével halkan be­mászott az akasztós szek­rénybe. Ott bent, a ruhák alatt leült a már előző este beké­szített plédre és szopogatni kezdte a direkt erre az al­kalomra vásárolt Negró cu­korkát. Nehogy elköhintse ma­gát. A detektívesdiben meg­lehetősen járatlan asszony igazán mindenre gondolt: be­lülről egy dróttal tartotta az ajtót, nehogy az egy rossz pillanatban kitáruljon, zse­bében pedig a bankjegyek sor­számaival egy notesz lapult. Órák teltek így el, de a cuk­rászné nem lankadt. Az utób­bi időben már mindennap menetrendszerűen egy-egy úiabb ötszázas tűnt el, úgy gondolta tehát, a tolvajnak ma is meg kell érkeznie. Leleplezés És órák múltán egyszercsak valóban nyílt is az ajtó. A szobába belépett valaki, fel­kattintotta a villanyt, aztán gyorsan le is oltotta. Az is­meretlen a szekrényhez lépett. Nem a2 akasztóshoz, ahol a cukrászné, hanem a polcos­hoz, ahol a tereferés doboz lapult. A kulcs elfordult, a szekrényajtó megcsikordult. Aztán gyors matatást lehetett hallani, majd az ismeretlen az ajtó felé indult. Ebben a pil­lanatban azonban kivágódott a másik szekrény ajtaja, s a cukrászné ijedt menyét talál­ta maga előtt. A fia feleségét, az unokája anyját, a néhány hét előtti 30 ezer forint váro­mányosát. A cukrászné emlékezetében ekkor hirtelen megjelentek a pulóverek. A fiatalasszony ugyanis a pulóverek szerelme­se volt, szekrényében egy mé­ter magasan állták a különbö­ző színű pulóverek. A £ utób­bi két évben gyesen volt, a monori kötődésnél tett láto­gatások azonban továbbra sem ritkultak, sőt inkább sűrű­södtek ... Most már tudni le­hetett, a pulóverekért az anyós megtakarított pénzével fizetett. Meg az azóta kapott fél évi felfüggesztett., börtön- büntetéssel. S az első verdikt után kö­zeledik a második, a válóper­ben következő ítélet is. Mind­ezt 42 pulóver miatt. Babus Endre megállapíthatjuk, hogy ez a sajátos szervezeti forma sike­resnek bizonyult. Csakis így .alakulhatott ki az a szoros, közvetlen, termékeny kapcso­lat, amely most az érdekkép­viseleti szervek és a tsz-ek vi­szonyát jellemzi. Ma 17 megyében egy-egy, Bács-Kiskun és Békés megyé­ben két-két területi szövetség és az országban egy halászati tsz szövetség működik. Lénye­gében mind a 22 szövetség megfelelően dolgozik; sokat tesz a szövetkezetek érdeké­ben, elősegíti működésüket és gazdasági fejlődésüket. Bizo­nyos, hogy a szövetségek mun­kája is benne van a tsz-ek — nemzetközileg is elismert — szép eredményeiben. Valamennyi szövetség köny- nyen össze tudna állítani egy rövidebb vagy hosszabb listát arról, hogy 12 év alatt milyen fontos aprárpolitikai és gaz­dálkodási kérdésekben lépett fel kezdeményezőleg, fordult javaslataival a TOT-hoz, vagy közvetlenül a megyei, illetve az országos irányító szervek­hez. Gondok jelzése Kétségtelen, hogy ilyen ügyekben a fellépés, a kifogá­sok, a módosító javaslatok előterjesztése nagy körültekin­tést — nem ritkán előzetes, or­szágos tájékozódást is igényel. Lehet, hogy a hallgatás, a másokra várás sok esetben az egyszerűbb, kényelmesebb megoldásnak bizonyulna. Vi­szont a szövetségeket törvény kötelezi a gondok jelzésére, a nehézségek feltárására és a tsz-ek — a gazdái — is elvár­ják tőle a megfelelő tetteket. Mindezt tudva, mégis vall­juk be őszintén, hogy a leg­több szövetség egy olyan listát is össze tudna állítani bizo­nyos ügyekről — melyekben különböző meggondolásokból — megrekedtek a várakozás, majd a hallgatás mellett. Mentségükre persze ilyenkor is sok mindent fel lehet hozni. Senki se teszi ki magát ugyanis annak, hogy a jó szándékát félremagyarázzák és ésszerű javaslatait közérdeket sértőnek minősítsék. Ilyen esetekben Is kettőn áll a vásár: a szövet­ségen, mely a javaslatot meg­teszi, és azon a szerven, mely jogosult azt elfogadni, illetve elutasítani. A területi szövetségek fon­tos és nélkülözhetetlen érdek- védelmi tevékenységüket csak a TOT-tal szorosan együttmű­ködve végezhetik eredménye­sen. Így az időszerű problé­mákról kialakított szövetségi vélemények a TOT összegezé­sében és közvetítésével jut­hatnak el az illetékes minisz­tériumokhoz, központi szer­vekhez. A TOT maga is szá­mít és támaszkodik a szövet­ségek és természetesen a tsz- ek tapasztalataira, véleményé­re. Nagyobb jelentőségű kér­désekben — mint 'például a közgazdasági szabályozók to­vábbfejlesztése, vagy a szö­vetkezetei érintő fontos új jog­szabályok véleményezése —az országos tanács rendszeresen széles körűen tájékozódik. Nehezebb feltételek Jogos a megállapítás, hogy a tsz-eknek a korábbinál nehe­zebb közgazdasági feltételek között kell az eddiginél jobb eredményt elérni. Ez nem könnyű feladat. Épp ezért ért­hető, ha a tsz-ek igényei is megnövekedtek a szövetségek munkájával szemben és szá­mítanak fokozott érdekvédel­mi tevékenységükre, a gazdál­kodást segítő szolgáltatásaikra. Várható, hogy a szövetségek bátran élnek törvényes jo­gaikkal és a párt agrárpoliti­káját szolgálva erejüknek és lehetőségeiknek megfelelően ezután is helytállnak; jól sá­fárkodnak a tsz-ek bizalmá­val. T. B. MOZIMŰSOR NOVEMBER 27-TÖL DECEMBER 3-IG ABONY 27—28: A dervis lerombolja Párizst 29—30: Annie Hall* 1— 2: Circus maximus BUDAÖRS 27—30:‘A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.« 1— 2: őszi maraton* CEGLÉD, Szabadság 27—30: A negyedik kadály (du.) Lavina* (este) 1— 2: Kaliforniai lakosztály* CEGLÉD, Mese 27— 3: A török és a tehenek CEGLÉD, Művész 27— 3: Szibériáda I—n. DABAS 27—28: A titokzatos rendszám 29—30: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 3: Korkedvezmény 2: Vigyázat, rozmárok DUNAHARASZTI 27—28: őszi maraton* 29—30: Keresztül a nagy vízválasztón 30: Ítélet (első előadás) 1— 2: Modern Robinson és családja DUNAKESZI, József Attila 30: A szentév 1: Luxusbordély Párizsban** 3: Huszárkisasszony DUNAKESZI, Vörös Csillag 27—30: A szentév 29—30: Az emír kincse (du.) 1— 2: Luxusbordély Párizsban** ÉRD 27—28 és 30: Kaliforniai lakosztály* 1— 2: Csontváry* FÓT 27—30: Tűzharc* 1— 2: Katonazene* GÖDÖLLŐ 27— 30: A versenyló elrablása (du) Norma Rae (este) 1— 3: A szállást kérő- róka (du.) A cukor (este) \ GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 27: Halálos tévedés 30: Lidércnyomás* 1: Félek*** , GYAL 27: Korkedvezmény 28— 30: Modern Robinson és családja 29— 30: A vad hattyúk (du.) 1— 2: Futárszolgálat MONOR 28— 30: Circus maximus 29— 30: A dervis lerombolja Párizst (du.) 1- 3: Annie Hal!* 1— 2: Liliomfi (du.) NAGYKATA 27—30: Tűzharc* 1— 2: A katona és az elefánt NAGYKÖRÖS, Arany János 27—5o: Kaliforniai lakosztály* 1— 3: Lavina* NAGYKÖRÖS, Toldi 29: Kaland a szigeten 3: Az elveszett expedíció NAGYKŐRÖS, Stúdiómon 27— 3: Az eltévedt nyuszi (4 órakor) 27—30: Szerelemcsütőrtök (6 órakor) 1— 3: Rangon alul (6 órakor) 27—30: Hajtóvadászat*** (8 órakor) 1— 3: Aliz már nem lakik Itt (8 órakor) PILISVÖRÖSVAR 27—28: Ki beszél itt szerelemről?* 29—30: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 1— 2: A fej nélküli lovas POMAZ 27—28: Keresztül a nagy vízválasztón 29—30: őszi maraton* 1—2: Stadion akció RÁCKEVE í 27—28: Csontváry* 29—30: Mondd, hogy mindent megteszcl értem* 1— 2: Keresztül a nagy vízválasztón SZENTENDRE 27 —30: Az állatok válaszolnak (du.) Hálózat** (este) 1— 3: A negyedik akadály (du.) Norma Rae (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 27—28: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 29—30: Tecumseh (du.) Csontváry* (este) 1— 2: Vihar a szárazföldön (du.) «I Istenem, emberek vagyunk (este) TAPIÓSZELE 27—28: Fény a redőny mögött 29—30: A katona és az elefánt 1— 2: Tűzharc* VÁC, Kultúr 27— 30: A kofa és a költő (du.) Luxusbordély Párizsban** (este) 1— 3: Gázolás (du.) A szentév (este) VÁC Madách Imre 26: örökség* 27: Aszja VECSÉS 28— 30: A zsoldoskatona 29— 30: Hintón járó szerelem (du.) 1— 3: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 1— 2: Jaj, ez a kislány (du.) • Csak 14 éven felülieknek. •* Csak 16 éven felülieknek. ♦♦•Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Thumbnails
Contents