Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-26 / 277. szám
1980. NOVEMBER 36., SZERDA xMhw Heti jogi tanácsok % Másodállás és mellékfoglalkozás Foglaló vagy vételárelőleg? 0 A helyettesítésről, külön munkáról. A közelmúltban írtunk arról, hogy ez év januártól a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonnyal összefüggő egyes _ kérdések tekintetében több új rendelkezés van életbe.». Ezekről egy-egy konkrét eset kapcsán tájékoztatást adunk. T. K. bicskei olvasónk cikkünk kapcsán saját problémáját írta meg, és tanácsunkat várja. Műszakvezetőként dolgozik az egyik gazdaságban, két műszakban, és teljesítménybérben. Ebből a műszakból a karbantartó vi lián yszerelő sorkatonai szolgálatra bevonult. Azóta az elektromos meghibásodásokat is olvasónk hárítja el, a saját munkája elvégzése mellett. — Két munkakört látok el egy munkaidőben, méghozzá jelentős többletmunkával. Felettesei el is ismerik erkölcsileg munkáját, de anyagi tekintetben hallani sem akarnak róla. Pedig a villanyszerelésből is szakmunkásvizsgát tettem — írja levelében. Olvasónk a munkaügyi döntőbizottsághoz is fordult, még ez év májusában, azóta is csak hitegetik, a tárgyalást nem tűzték ki. Olvasónk éppen korábbi cikkeink nyomán felteszi a kérdést, vajon reá nem vonatkoznak az új munkajogi rendelkezések? Olvasónk esetében nem helyesen jár el a munkáltató. A dolgozó szakismeretének jobb kihasználása, és a társadalmi szükséglet megfelelő kielégítése érdekében, a január elsejével életbe lépett új jogszabályok ebben a vonatkozásban enyhítéseket hoztak. Különösen enyhítő az, hogy a lakosság jobb ellátását segítő, különféle javító-szerelő és szolgáltató jellegű tevékenység esetében az ilyen mun-t kát vállalók 64 óra helyett havi 94 órában vállalhatnak munkát, munkaidejük lejárta után. Azoknál a dolgozóknál — mint olvasónk esetében is —, akik munkakörükbe nem tartozó. munkát vállalnak, ilyen munkával bízza meg őket a munkáltató, a törvényes munkaidőn belül, vagyis kettős munkakört kell ellátniuk, akkor ebben külön meg kell állapodni, vagy ha távol levő dolgozó munkakörét kell ideiglenes jelleggel betölteni — erre is írást kell adni a munkáltatónak — akkor arra a helyettesítésre vonatkozó jogszabályok alapján kell a bért megállapítani és kifizetni. A 17/1979. (XII. 1.) Mü.M. rendelet 51. §-a, az alábbiakat mondja ezzel kapcsolatiban.: Ha a dolgozó munkakörének ellátása helyett átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát lát el, az ált-la ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabért (személyi alapbér vagy teljesítménybér) illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben élőírt átlagkereseténél. Ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távol lévő , dolgozót átmenetileg helyettesít, s ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — helyettesítési díj is megilleti. Az időbéres (havi díjas) dolgozónak helyettesítési díj akkor jár, ha egyfolytában 30 napon túl helyettesít. A helyettesítési díj összege legfeljebb a távol levő dolgozónak megállapított (megállapítható) időarányos alapbér fele, teljesítménybérezés esetén a teljesítmény alapján járó bér ösz- szege. Olvasónk akkor jár el helyesen, ha a kísérleti gazdaság munkaügyi döntőbizottságánál megsürgeti az ügyet, illetve panasszal él a járási ügyészségen, mert nem tűgték ki a tárgyalást. '.... 9 A foglaló adásához fűződő jogkövetkezményekről. Egyik olvasónk foglalót adott egy ingatlan vásárlásához, nem az ő hibájából maradt el a szerződéskötés, mégsem kapta vissza a foglalót. Kérdezi — mit kell tennie? Sokszor vitás, hogy a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg foglaló-e, vagy pedig vételárelőleg, illetőleg vételárrészlet. Márpedig ez hiszen ettől függ, hogy má lesz az átadott pénzösszeg sorsa. A Polgári Törvénykönyv 243. §. (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Általában azonban a felek eléggé alakszerűt- lenül adják át, illetve veszik át a foglalót, illetve az erre a célra szánt pénzösszeget vagy egyéb dolgot. Sokszor nehézségbe is ütközik annak megállapítása, hogy milyen célra, előleg vagy foglaló gyanánt cserélt gazdát a pénzösszeg, illetve a dolog. Az, hogy a felek minek nevezték az átadott pénzösszeget, nem döntő jelentőségű. Ha bíróságra kerül a vita, minden esetben a szerződéskötés körülményeinek a felek szerződéskötéskori nyilatkozatainak, magatartásának gondos figyelembevételével kell határozni a kérdésben. Kétség esetén az a feltevés, hogy előlegről von szó. Olvasónk esetében ismerni kellene a körülményeket, és akkor tudnánk állást foglalni, hogy vajon minek is határozhatnánk meg az átadott pénzösszeget. Forduljon bírósághoz követelésével. Dr. M. J. A szövetkezetek érdekvédelme A vita csaknem másfél évtizeddel ezelőtt eldőlt: megszülettek a termelőszövetkezetek központi és területi érdek- védelmi szervei. Párthatározat, majd törvény foglalt mellettük állást. Akiknek jó az emlékezetük, tudják, hogy az új gazdasági irányítási rendszer egyes fontos elemei a termelőszövetkezeti gazdálkodásban már 1968 előtt is érvényesültek. Egyre önállóbbak lettek a szövetkezetek, megszűnt a korábbi tervkötelezettség, újszerű, önkéntes szerződéses kapcsolat alakult ki a közös gazdaságok és a felvásárló vállalatok, a feldolgozó ipari üzemek között. | Sikeres forma Elismerést nyert a különböző érdekek egyeztetésének fontossága, a tsz-ek és a vállalatok egyenjogúsága. Teljesen nyilvánvaló volt azonban az is, hogy a tsz-ek az érdekeiket például — a többnyire monopolhelyzetben levő — országos vállalatokkal szemben valójában csak akkor érvényesíthetik, ha létrehozzák saját területi szövetségeiket és saját országos tanácsukat. A törvény fontos jogokat ruházott ezekre az érdekképviseleti szervekre. Például a véleményezési jog magában foglalja, hogy minden olyan rendelkezés, mely a tsz-ek működését és gazdálkodását érinti csak e szervek észrevételeinek, javaslatainak ismeretében kerülhessen kiadásra. Több mint egy évtized tapasztalatainak ismeretében Tíz nap rendeletéiből A tehergépkocsik gazdaságosabb kihasználásáról és üres futásának korlátozásáról a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg az 1043/1980. (XI. 11.) Mt. h. határozat, és a 20/1980. (XI. 11.) KPM rendelkezés. A kereskedelmi vámtarifa módosításáról kiadott 5/1980. (XI. 11.) Kk. M.—PM. számú rendeletet, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a 4/1980. (XI. 11.) ÁH. számú rendelkezését az üvegpalackok, és a konzerves üvegek betétdíjárói és forgalmáról az említett hivatalos lap tartalmazza. Az egyes építkezések átme nagyon lényeges kérdés, mert I neti korlátozásáról kiadott 2/1980. (X. . 21.) OT—PM— ÉVM. számú együttes rendeletét az érdekeltek a Művelődési Közlöny ez évi november 18-i számában is megtalálják, A KISZ-szervek személyi kérdésekben gyakorolt véleményezési jogkörével kapcsolatban egyes eljárási és értelmezési kérdésekről a 101/1980. ÁIB. számú állásfoglalást a Munkaügyi Közlöny november 14-én megjelent 13. száma tartalmazza. A „közvetlen felsőbb szak- szervezeti szerv” meghatározásáról a SZOT-titkárság közleményt adott ki. A közleményt a Munkaügyi Közlöny 13. száma tartalmazza. Egy magánnyomozás eredménye Negyvenkét pulóver súlyos ára — Micsoda szégyen! Ó, micsoda szegyen, édes istenem! — zokogott a cukrászné. Aztán kifutott a kertbe és rohant, valósággal menekült át a szomszédba. — Megvan a tolvaj — suttogta. Megfogtam! Remegő kézzel köténye zsebéből kivett egy ötszázast. Pontosan a piros sorszám alatt fogta a lila bankjegyet, a hat szám szinte a hüvelykujján állt. 038364. Nulla, harminc- nyolc, háromhatvannégy. A cukrászné meg a szomszéd- asszony előbb a pénzre, majd a noteszba, aztán újra a pénzre, majd újra a noteszba pillantott. Nem volt kétséges, a szám stimmelt. A cukrászné ismét sírt. — Micsoda szégyen ! Ö, micsoda szégyen ... Gyanú Újév első napjaiban villant át rajta először a gyanú. Szokás szerint pénzt akart betenni a házi széfbe, a ruhásszekrényben tartott tereferés doboziba. Már egy éve gyűjtöttek telekre a fiuknak. A papírkazettában őrzött pénz azonban úgy tűnt, valahogy megcsappant, a kis köteg ötszázas, mint a kelt tészta, összeesett. A cukrászné egyszer-kétszer meg is nyomogatta a bankjegyeket, hátha a megereszkedett pakli visszanyeri régi rugal- «masságát és elfoglalja az eredeti térfogatot, de nem, erre a kis halom semmi hajlandóságot nem mutatott. Kézenfekvőbb lett volna persze egyszerűen megszámolni a pénzt, de a cukrászé ennyire azért mégsem vette komolyan a dolgot. Inkább érzékcsalódásra, valami furcsa tévedésre gondolt, ami másnapra szertefoszlik. Csalódnia kellett. Amikor újra elővette a kartondobozt, már határozottan látta, a pénz valóban összezsugorodott Sőt, mintha csak időközben tovább fogyatkozott volna. Most már valóban számolni kezdett. A dobozban 30 ezer helyett csak 20 ezer forint volt. Nehé2 napok következtek. Feszült lett, vibrált körülötte minden. Tudta és valahogy mégsem hitte el teljesen, ami történt. Aztán egysZercsak odament a fiához és sután megkérdezte, szól-e, ha pénzre van szüksége? A fiú csodálkozva nézett, s a furcsa jelenet ezzel félbe is szakadt. A dobozból azonban időközben újabb 1500 forint tűnt el. A cukrászné most már végképp kétségbe esett. Mit csináljon? Kinek szóljon? Tanácstalan volt. Ráadásul akárhogyan is gondolta végig a dolgot, mindig úgy találta, a tolvaj a házon belül van. De ki lehet az? A férje, huszonhat évi házasság után? Tulajdon anyja, ez az igénytelen 72 éves asszony? Vagy talán a fia, esetleg a menye? De hisz nekik spórolták férjével a pénzt a telekre. Nem, nem, egyik sem lehet! És mégis köztük kell, hogy legyen a tettes! De ki az? Terv Elment a rendőrhöz. Nem a községben persze, annál sokkal jobban féltette családja régi jó hírét, hanem a szomszéd faluba. Kioktatták, feljelentést tehet a járási kapitányságon, Monoron, de a kmb-és rögtön hozzá is tette, ezt azért jól gondolja meg, asszonyom. Az ilyen ügyek könnyen tönkreteszik a családi életet... A lecke tehát fel volt adva. Csakhogy mire hazaért 1500 forintnak ismét nyoma veszett. Nem várt tovább. Néhány nap alatt kínkeservesen kidolgozta a tervet. És február elsején kora hajnalban az alföldi falu köz- tiszteletben álló házában a cukrászné a maga ötven-egy- néhány évével halkan bemászott az akasztós szekrénybe. Ott bent, a ruhák alatt leült a már előző este bekészített plédre és szopogatni kezdte a direkt erre az alkalomra vásárolt Negró cukorkát. Nehogy elköhintse magát. A detektívesdiben meglehetősen járatlan asszony igazán mindenre gondolt: belülről egy dróttal tartotta az ajtót, nehogy az egy rossz pillanatban kitáruljon, zsebében pedig a bankjegyek sorszámaival egy notesz lapult. Órák teltek így el, de a cukrászné nem lankadt. Az utóbbi időben már mindennap menetrendszerűen egy-egy úiabb ötszázas tűnt el, úgy gondolta tehát, a tolvajnak ma is meg kell érkeznie. Leleplezés És órák múltán egyszercsak valóban nyílt is az ajtó. A szobába belépett valaki, felkattintotta a villanyt, aztán gyorsan le is oltotta. Az ismeretlen a szekrényhez lépett. Nem a2 akasztóshoz, ahol a cukrászné, hanem a polcoshoz, ahol a tereferés doboz lapult. A kulcs elfordult, a szekrényajtó megcsikordult. Aztán gyors matatást lehetett hallani, majd az ismeretlen az ajtó felé indult. Ebben a pillanatban azonban kivágódott a másik szekrény ajtaja, s a cukrászné ijedt menyét találta maga előtt. A fia feleségét, az unokája anyját, a néhány hét előtti 30 ezer forint várományosát. A cukrászné emlékezetében ekkor hirtelen megjelentek a pulóverek. A fiatalasszony ugyanis a pulóverek szerelmese volt, szekrényében egy méter magasan állták a különböző színű pulóverek. A £ utóbbi két évben gyesen volt, a monori kötődésnél tett látogatások azonban továbbra sem ritkultak, sőt inkább sűrűsödtek ... Most már tudni lehetett, a pulóverekért az anyós megtakarított pénzével fizetett. Meg az azóta kapott fél évi felfüggesztett., börtön- büntetéssel. S az első verdikt után közeledik a második, a válóperben következő ítélet is. Mindezt 42 pulóver miatt. Babus Endre megállapíthatjuk, hogy ez a sajátos szervezeti forma sikeresnek bizonyult. Csakis így .alakulhatott ki az a szoros, közvetlen, termékeny kapcsolat, amely most az érdekképviseleti szervek és a tsz-ek viszonyát jellemzi. Ma 17 megyében egy-egy, Bács-Kiskun és Békés megyében két-két területi szövetség és az országban egy halászati tsz szövetség működik. Lényegében mind a 22 szövetség megfelelően dolgozik; sokat tesz a szövetkezetek érdekében, elősegíti működésüket és gazdasági fejlődésüket. Bizonyos, hogy a szövetségek munkája is benne van a tsz-ek — nemzetközileg is elismert — szép eredményeiben. Valamennyi szövetség köny- nyen össze tudna állítani egy rövidebb vagy hosszabb listát arról, hogy 12 év alatt milyen fontos aprárpolitikai és gazdálkodási kérdésekben lépett fel kezdeményezőleg, fordult javaslataival a TOT-hoz, vagy közvetlenül a megyei, illetve az országos irányító szervekhez. Gondok jelzése Kétségtelen, hogy ilyen ügyekben a fellépés, a kifogások, a módosító javaslatok előterjesztése nagy körültekintést — nem ritkán előzetes, országos tájékozódást is igényel. Lehet, hogy a hallgatás, a másokra várás sok esetben az egyszerűbb, kényelmesebb megoldásnak bizonyulna. Viszont a szövetségeket törvény kötelezi a gondok jelzésére, a nehézségek feltárására és a tsz-ek — a gazdái — is elvárják tőle a megfelelő tetteket. Mindezt tudva, mégis valljuk be őszintén, hogy a legtöbb szövetség egy olyan listát is össze tudna állítani bizonyos ügyekről — melyekben különböző meggondolásokból — megrekedtek a várakozás, majd a hallgatás mellett. Mentségükre persze ilyenkor is sok mindent fel lehet hozni. Senki se teszi ki magát ugyanis annak, hogy a jó szándékát félremagyarázzák és ésszerű javaslatait közérdeket sértőnek minősítsék. Ilyen esetekben Is kettőn áll a vásár: a szövetségen, mely a javaslatot megteszi, és azon a szerven, mely jogosult azt elfogadni, illetve elutasítani. A területi szövetségek fontos és nélkülözhetetlen érdek- védelmi tevékenységüket csak a TOT-tal szorosan együttműködve végezhetik eredményesen. Így az időszerű problémákról kialakított szövetségi vélemények a TOT összegezésében és közvetítésével juthatnak el az illetékes minisztériumokhoz, központi szervekhez. A TOT maga is számít és támaszkodik a szövetségek és természetesen a tsz- ek tapasztalataira, véleményére. Nagyobb jelentőségű kérdésekben — mint 'például a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztése, vagy a szövetkezetei érintő fontos új jogszabályok véleményezése —az országos tanács rendszeresen széles körűen tájékozódik. Nehezebb feltételek Jogos a megállapítás, hogy a tsz-eknek a korábbinál nehezebb közgazdasági feltételek között kell az eddiginél jobb eredményt elérni. Ez nem könnyű feladat. Épp ezért érthető, ha a tsz-ek igényei is megnövekedtek a szövetségek munkájával szemben és számítanak fokozott érdekvédelmi tevékenységükre, a gazdálkodást segítő szolgáltatásaikra. Várható, hogy a szövetségek bátran élnek törvényes jogaikkal és a párt agrárpolitikáját szolgálva erejüknek és lehetőségeiknek megfelelően ezután is helytállnak; jól sáfárkodnak a tsz-ek bizalmával. T. B. MOZIMŰSOR NOVEMBER 27-TÖL DECEMBER 3-IG ABONY 27—28: A dervis lerombolja Párizst 29—30: Annie Hall* 1— 2: Circus maximus BUDAÖRS 27—30:‘A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.« 1— 2: őszi maraton* CEGLÉD, Szabadság 27—30: A negyedik kadály (du.) Lavina* (este) 1— 2: Kaliforniai lakosztály* CEGLÉD, Mese 27— 3: A török és a tehenek CEGLÉD, Művész 27— 3: Szibériáda I—n. DABAS 27—28: A titokzatos rendszám 29—30: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 3: Korkedvezmény 2: Vigyázat, rozmárok DUNAHARASZTI 27—28: őszi maraton* 29—30: Keresztül a nagy vízválasztón 30: Ítélet (első előadás) 1— 2: Modern Robinson és családja DUNAKESZI, József Attila 30: A szentév 1: Luxusbordély Párizsban** 3: Huszárkisasszony DUNAKESZI, Vörös Csillag 27—30: A szentév 29—30: Az emír kincse (du.) 1— 2: Luxusbordély Párizsban** ÉRD 27—28 és 30: Kaliforniai lakosztály* 1— 2: Csontváry* FÓT 27—30: Tűzharc* 1— 2: Katonazene* GÖDÖLLŐ 27— 30: A versenyló elrablása (du) Norma Rae (este) 1— 3: A szállást kérő- róka (du.) A cukor (este) \ GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 27: Halálos tévedés 30: Lidércnyomás* 1: Félek*** , GYAL 27: Korkedvezmény 28— 30: Modern Robinson és családja 29— 30: A vad hattyúk (du.) 1— 2: Futárszolgálat MONOR 28— 30: Circus maximus 29— 30: A dervis lerombolja Párizst (du.) 1- 3: Annie Hal!* 1— 2: Liliomfi (du.) NAGYKATA 27—30: Tűzharc* 1— 2: A katona és az elefánt NAGYKÖRÖS, Arany János 27—5o: Kaliforniai lakosztály* 1— 3: Lavina* NAGYKÖRÖS, Toldi 29: Kaland a szigeten 3: Az elveszett expedíció NAGYKŐRÖS, Stúdiómon 27— 3: Az eltévedt nyuszi (4 órakor) 27—30: Szerelemcsütőrtök (6 órakor) 1— 3: Rangon alul (6 órakor) 27—30: Hajtóvadászat*** (8 órakor) 1— 3: Aliz már nem lakik Itt (8 órakor) PILISVÖRÖSVAR 27—28: Ki beszél itt szerelemről?* 29—30: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 1— 2: A fej nélküli lovas POMAZ 27—28: Keresztül a nagy vízválasztón 29—30: őszi maraton* 1—2: Stadion akció RÁCKEVE í 27—28: Csontváry* 29—30: Mondd, hogy mindent megteszcl értem* 1— 2: Keresztül a nagy vízválasztón SZENTENDRE 27 —30: Az állatok válaszolnak (du.) Hálózat** (este) 1— 3: A negyedik akadály (du.) Norma Rae (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 27—28: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 29—30: Tecumseh (du.) Csontváry* (este) 1— 2: Vihar a szárazföldön (du.) «I Istenem, emberek vagyunk (este) TAPIÓSZELE 27—28: Fény a redőny mögött 29—30: A katona és az elefánt 1— 2: Tűzharc* VÁC, Kultúr 27— 30: A kofa és a költő (du.) Luxusbordély Párizsban** (este) 1— 3: Gázolás (du.) A szentév (este) VÁC Madách Imre 26: örökség* 27: Aszja VECSÉS 28— 30: A zsoldoskatona 29— 30: Hintón járó szerelem (du.) 1— 3: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 1— 2: Jaj, ez a kislány (du.) • Csak 14 éven felülieknek. •* Csak 16 éven felülieknek. ♦♦•Csak 18 éven felülieknek.
