Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ES VÁC VAROS! KÜLÖNKIADÁSA Mindig sieini kell Alkotó jelenlét, hivatástudat XXIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1980. NOVEMBER 25., KEDD Mindössze 40 ezer forintba kerül Kettős falú tornasátor fóliából Követésre méltó fóti kezdeményezés A járás sok iskolájában gon­dot jelent, hogy megfelelő he­lyiség híján, telente nehéz megoldani a gyermekek test­nevelését. Üj tornatermek épí­téséhez több millió forintra lenne szükség, ám jelenlegi gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé ekkora beruhá­zások megvalósítását. Mi hát a megoldás? A fóliasátor! No, félreértés ne essék, nem tréfának szán­tuk e javaslatunkat, hanem immár konkrét példa alap­ján tudunk beszámolni ar­ról, hogy a mezőgazdaságban oly elterjedt építményt test- nevelési célokra is fel - lehet használni. Összefogással épült Néhány nappal ezelőtt le­velet kapott szerkesztőségünk a fóti 1. számú általános is. kólából. Mint Barna Éva igazgató írja, tornaterem hiányában, meglehetősen ne­héz dolog volt a gyermekek sportolásának megszervezése. 'Hosszú ideje keresték a meg­oldást, míg végül a legutóbbi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon be­mutatott nagyméretű, dup­lafalú fóliasátor megihlette a pedagógusokat. Az iskolában a Béke Termelőszövetkezet, valamint a Műanyag- és Fa­ipari Szövetkezet segítségével hamarosan fel is állították egy ilyen sátrat, amelynek hosszúsága 18, szélessége 8, magssága pedig 5 méter. Igaz, ezt szükségmégoldásnak tart­ják, ám a kivitelezés megle­hetősen alacsony — mindösz- sze 40 ezer forintos — költsé­gei mindenképpen előnyösek. A fóti iskolában összesen 800 órányi társadalmi mun­kával készült el a sátor. A legtöbbet a termelőszövétke- zet és az intézményt patroná­ló MÜFA szocialista brigád­jai vállalták magukra. Ám jeleskedtek az összefogásban a szülők is: Hegedűs \László és Kiss Sándor valóban szív­ügyének tekintette a felada­tot. Az építmény jelenleg mint­egy 120 eZer forintot ér. Fel­állításával lehetővé vált, hogy az iskola 400 tanulójának na­pi 10—11 órában tarthassanak testnevelési foglalkozásokat, a villanyvilágítás pedig megol­dotta azt a régi gondot, amely a kétműszakos oktatás miatt eddig zavart okozott: most már este is lehet sportolni. Várják az érdeklődőket Mint Barna Éva igazgató levelében olvashatjuk, a kez­deményezést követésre mél­tónak tartják, hiszen kevés pénzből, sok társadalmi mun­kával egy-két esztendőre meg­oldhatják a tornaterem hiá­nya okozta problémákat. A szükség szülte ötlet fel­tétlenül figyelemre. méltó. Érdemes lenne hát, a járás általános iskoláiból — ahol nincs sportolási lehetőség — tapasztalatcserére Fótra utaz­ni, ahol Barna Éva és mun­katársa szívesen bemutatják a sátrat és bizonyára hasznos tanácsokat is adnak. S úgy gondoljuk, a helyi tanácsok sokkal könnyebben szorítanak ki szűkös költségvetésükből néhány tízezer forintot, mint több milliót. Nem. hisszük, s nem is es­küszünk rá, hogy a fótiaké az egyetlen jó és olcsó meg- ■ oldás. Ha hasonló fantáziával megáldott pedagógusok kere­sik a kiutat, talán másra is rábukkannak. Mindenesetre az 1. számú iskola vezetőinek és tanárainak leleményességét di­cséri ez az ötlet, amely véle­ményünk szerint továbbfej­leszthető. A dupla fóliafal ugyanis meglehetősen jó hő­szigetelő, tehát például óvo­dákban kisebb úszómedencék befedésére és téli használatá­ra is alkalmas lehet, főleg, ha meg tudják oldani a víz me­legítését. Több sátor össze­kapcsolása pedig nagyobb he­lyiség kialakítását teszi lehei tővé. Gumiszőnyeg kellene Igaz, a fólia drága dolog, de megfelelően kímélve, több évig is használható. A fém- szerkezetek pedig nem szó­Emlékezés két évfordulóra A váci Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei a múlt hét vé­gén tudományos ülésen emlé­keztek meg az új váci kórház átadásának 10 éves, a já^óbe- teg-rendelés átszervezésének 30. évfordulójáról Az ülés megrendezését segítette a vá­ci városi tanács egészségügyi osztálya, az intézmény tudo­mányos bizottsága és a Ma­gyar Általános Orvosok Tu­dományos Egyesületének váci csoportja. A Madách Imre Mű­velődési Központ nagytermé­ben Weisz György, a városi tanácselnök mondott megnyi­tót, majd dr. Kollár Lajos in­tézeti igazgató főorvos tartott bevezető előadást a kórház te­rületi munka egységéről, a konzultációs tevékenységről. Ezután a résztvevők — két szekcióban — közel harminc egészségügyi kiselőadást hall­gattak végig. A fiatal orvosok ötvenedszer kaptak alkalmat arra, hogy nyilvánosság elé vi­gyék kutatómunkájuk ered­ményét, vitára bocsássák ta­nulmányaikat. A tudományos ülés végén szakmai kisfilme- ket vetítettek, és a művelődési központ egyik termében hazai és külföldi gyógyszergyárak bemutatták új készítményei­ket. rulnak cserére, tehát a sátor felújításakor erre már nem kell pénzt költeni. Ami most gondot jelent: egyelőre padló helyett az udvar homokján tornáznak a gyermekek, igaz, fedett helyen. Az iskola ta­nárai most törik a fejüket, hogyan lehetne pormentes burkolattal ellátni az épít­ményt. ötletekben nincs hiány: egyesek azt javasolják, hogy a TAURUS Gumiipari Vállalat váci gyárától kérje­nek hulladékot, vagy selejtes gumiszőnyegeket. Talán akad is a gyárban ilyen ... F. Z. A hivatalos beszélgetésnek vége. A régi ismeretség azzal kezdődött, hogy szinte napon­ta láttuk egyást ide-oda siet­ni a város központi negyedé­ben. Köszönőviszonnyal folyta­tódott, majd rövid ideig kollé­gái kapcsolattá alakult. Varga Józseffel ezért a személyes kérdésekre is mindig sor ke­rül. Igaz, ritkán sikerült er­re időt szánnunk, s még az olyan örömteli, aktuális idő­szakban is, amikor a hivatás­ban elért siker, az erkölcsi elismerés ünnepe van. Varga József, a városi tanács keres­kedelmi csoportvezetője a Munka Érdemrend bronz foko. zata kitüntetésben részesült. Igények Vácról vall a társalgás kez­detén. s noha 1946-ban került ide már felnőtt érett férfiként, a 'szülőhely messze esik innét. A csehszlovákiai Zselic köz­ségből került el Budapestre 1940-ben. Vácott az első há­rom évet az Erdőgazdaság munkatársaként töltötte el, öt évig a mai PETÉV elődjé­nél, a Váci Tatarozó Vállalat­nál volt munkaügyi vezető, majd a Kossuth Tsz főkönyve­lője. 1964-ben nevezték ki a városi tanács' kereskedelmi felügyelőjévé, s máig is a vá­ros kereskedelmének állami Betegápolék lesznek A váci Egészségügyi Szakközépiskola tanulói babákkal gyakorolva szerzik meg azokat az ismereteket, amelyek a kór­házakban, egészségügyi intézményekben lesznek szükségesek a betegek kezeléséhez, ápolásához. Papp László felvétele Jó ötlet volt Aminek örülnek a várakozók Hírt, adtunk arról,’hogy a váci vasútállomás úgyneve­zett kultúrvárótermében is­mét lehet újságokat olvasni. A Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ újította fel az egy évtizede megszakított gyakorlatot, ami­kor még egyenruhás vasutas kölcsönözte a lapokat, s vi­gyázott a terem rendjére. A bejáró dolgozók és átutazók érdekében tett intézkedést csak üdvözölni lehet. A hét egyik estéjén eltöl- töttünk ‘ egy félórát, hogy szemügyre vegyük, milyen a fogadtatás, ötletes és ízléses formában helyezték el a fá­ból készült tartó dobozokat, ahol a Népsport, Néphadsereg, Esti Hírlap, Pest megyei Hír­lap, Magyar Mezőgazdász és Reklámújság című sajtóter­mékeket találtunk meg. Az első asztalnál két egészen kiskbrú gyerek ült egy na­gyobbacska fiúval, akik nem mondták meg, hová utaznak. Távolabb az Autósélet című lap volt egy nagykabátban ülő asszony kezében. — Hová utazik? — szólí­tottuk meg. * — Csak ide Váchartyánba. — Odáig rövid az út. — Rövidnek rövid. Inkább a várakozás hosszú, amire minden nap sor kerül, mivel a városban dolgozom. Ezért örülök ennek az új lehetőség­nek. Jó ötlet volt. A folyóirattartó föle az új képes tájékoztató, a Váci Kró­nika második számát helyez­ték el, s ezen az ötödik ötéves terv váci eredményei láthatók képekben. A tartódobozok ol­dalán jól olvasható a felhí­vás: Töltse olvasással a vára­kozási időt! Narancsszínű plakátról írták a másik fel­szólítást: ■ — Olvasás után kérjük visz- szatenni a helyűkre. Köszön­jük. Az ékezetekre jobban is ügyelhettek volna, ha már a művelődési központot jelölték meg felszólítóként a plakáton. K. T. I. mára más ez á kép, a hely, ahol évente 260—270 vagon áru fordul meg. A Dunaka­nyar Áruház, a Naszály, a tí­zes, és a többiek. Idei forgal­muk eléri a másfél milliárd forintot. Amikor épültek, a város és vidéke lakosságának érdekeit kellett képviselni. A beruházási keret pedig min­dig csak annyi, .hogy aki töob’etigényt támaszt, annak többletsegítséget is kell ad­nia, magyarázni az üzemek vezetőinek, szocialista brigád­jainak, hogy munkával, pénz­zel, ki mivel tud, járuljon még hozzá a saját érdekében. Ebben sem volt hiány, mert annak itt mindig segítettek, aki a hangot megtalálta, s lo­gikusan tudott érvelni. Friss áru A Dunakanyar Áruház 400 négyzetméter alapterületűnek indult, s 1 ezer 800 lett belő­le. Az iparcikk 1 ezer 200-ra tervezett négyzetméteréből 2 ezer lett. A deákvári piac 580 ezer forintba került, de a ta­nácsnak csak 280 ezre volt. Ismét egy régi kép 'kerül elő ellenőre, irányítója, fejlesztő­je. Szinte törvényszerű, hogy az ember azt tartja igazán szülő városának, ahol szellemileg, erkölcsileg is beérett, tapaszta­latokat szerzett, s alkotó mó­don hozzájárulhatott a fejlő­déshez. — Itt nősültem, a gyerekeim már született vá­ciak. s én is annak érzem magam — mondja. Egy mondattal a váci táj szerete- térői is árulkodik, amikor a törökhegyi kertről beszél. Lát­nám csak, milyen szép onnét nézni a várost. A hivatás- tudat megvalósításához voit bőven alkalma, s nem tudom, boldognak érezte-e magát a gyors tempóban repülő évti­zedek alatt, annyi bizonyos, hogy hivatalának gyakorlása idején nőtt igazán várossá a kisváros, ezalatt vált erős von­záskörzeti központtá, hová na­ponta a helyi lakosság dup­lája érkezik ügyeit intézni, ta­nulni, művelődni, s nem utol­sósorban vásárolni a régió fai- vaiból. A 22 községből érkezők és a helybeliekkel együtt napon­ta 40 ezer ember vásárol — szinte hihetetlennek tűnik —, s az egy főre jutó évi keres­kedelmi forgalom 40 ezer fo­rint. Ezenkívül az átmenő idegenforgalom is növeli az üzletek terheit. Minderre úgy kellett 10—15 évvel ezelőtt fel­készülni, hogy a szükséglete­ket viszonylag jól elégítsék ki, de a közeljövő igényeinek is megfeleljenek a feltételek. Ebből a szempontból Varga József a negyedik ötéves terv előkészítésére, a fejlesztési koncepció kidolgozására em­lékszik a legszívesebben. Munkával, pénzzel Igényes és felelősségteljes munka volt, persze időnként feszültségtől terhes is, hiszen vitázni és érvelni kellett, meg­védeni némely elgondolásokat. .Feltételezem, hogy némi egészséges makacsság is szük­séges ilyenkor, ha a területét jól ismerő, előrelátó ember meg van" győződve az igazá­ról, s bátorság is ilyenkor el­lentmondani. Beszélgetésünk későbbi részében egy ilyen epizódot említ a deákvári piac születésének idejéből. Ka­tegorikus nemet mondott, ami­kor a gépkocsiban hazatartva arra akarták utasítani, hogy azt ne a lakótelep mellé, ha­nem a Béke térre telepítsék. — Hát majdnem kitettek a kocsiból — derül rajta most már, de a szituációt akkor nem lehetett könnyű elvisel­nie. Áz idegennek nem sokat mond, természetes, hogy olyan a piac, amilyen. De aki em­lékszik a régire, annak a szá­a várközponti piacról. Ilyen volt. 3 és fél millió beépített érték, munka, utánjárás, he­lyi diplomácia eredménye a mostani, ahol naponta a vidék tarka sokasága, vevők és el­adók adnak találkozót egy­másnak. — Viszont drágább piac ez, mint a pesti — vetem közbe. — Attól függ. Negyven vá­rosból kapunk rendszeres, friss kimutatást. Van úgy, hogy mi vagyunk az olcsóbbak, van úgy, hogy más. Mindig a fel­hozataltól függ. A ceglédi kol­légák például azt mondják; nálunk szeretnének vásárlók lenni. Cseng a telefon. Napi átlag 16 panasz érkezik. Ekkora for­galom mellett ez azért nem rossz arány, bár a panaszos számára ez nem sokat jelent. A kitüntetést a megyei ta­nácson adták át — Sokat beszélgettünk a ve­zetőkkel, akik elkísértek — em-. líti beszélgető partnerem. Az ember sokszor hajlamos azt hinni, hogy nem is akarnak ilyen közvetlenek lenni. Pedig hát a sok münka, a gyors tem­pójú élet az oka, hogy mindig sietni kell. Alig érünk rá meg­ismerni egymást. — Varga Józsefnek mindig volt erre ideje. Amikor én még mindenkinek háromszoi köszöntem egy nap a tanács folyosóján, nehezen megje­gyezve a még szokatlan ar­cokat, ő a köszönés után min­dig megkérdezte: — Hogy vagy, hogy érzed itt magád? Kovács T. István Az anyag lehetőségeivel Blaskó János kiállítása A Madách Imre Művelődési Központ kiállítótermében no­vember 19-én, szerdán nyílt meg Blaskó János szobrász- művész kiállítása. Vácott ez a második önálló bemutatko­zása a művésznek. Az egyéni kiállítás mindig lehetőséget nyújt az életmű áttekintésére, és a számvetésre. Több oldal­ról ismerhetjük meg a mű­vészt, mint égy csoportos sze­replés keretében. „Táncolok” című műve az emberi mozgás szépségét tárja elénk, ahol a két figura a lendületes moz­gás hordozójává válik. Más ‘munkái — gondoljunk pél­dául az „ölelkezőkre” vagy a „Dolmenre (A munkai” —, az ember lelkiállapotát, belső világát, vívódásait fogalmaz­zák meg. Gyakran kap hangot Blaskó János szobrain az embernek a külvilággal való küzdelme, amely legtöbbször egy kicsiny emberi figura és egy monu­mentális falfelület vagy — tömb ellentétében nyilvánul meg (’’Madách variációk II.. III.”. „Anya corpsszal Vegetá­ció”!. Alkotásain az összege­ző gondolkodásmód és meg­fogalmazás érvényesül. Oly­kor találkozunk eltérő szán­dékkal is: a „Karácsonyi ének” éppen játékos könnyedséggel, az anyag adta technikai lehe­tőségek felhasználásával ra­gadja meg a szemlélőt. A. M. ISSN 0I33-J1SS (Váol Hírlapi MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN: Március 15. tér 23, DECEMBER 6-IG MINDEN NŐI PÖMPSZ ÉS FÉLCIPŐ ÁRÁBÓL 307O-OS ENGEDMÉNYT ADUNK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents