Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

Jegyzet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA----------------------------------*---------------------------------------------------------------------------------------­XX II. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM 1980. NOVEMBER 25., KEDD Szocialista brigádok fóruma Naponta megküzdenek a sikerért- Az idei vetőmag a jövő év termése 8 A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori | területi központjában 1971-ben kezdett kibontakozni a $ szocialista brigáümozgalcm. Először az üzemi rakodók, ^ magvizsgálók, géptisztítók és az adminisztratív dolgo- ^ zók követték a példát. Ma már tehát szép hagyománya ^ van a mozgalomnak, s annak is, hogy a brigádok ve- ^ zetői, küldöttei évente egy alkalommal tanácskozásra % jönnek össze a monori központban. Sárhasílás A hét végén is dolgoztak a határban járásszerte. A Rákos- mezeje Termelőszövetkezetben több mint 290 hektár őszi mélyszántás volt még hátra, amikor elkészült felvételünk Gyömrő határában. A John- Deer 26—32 centiméter mélyen szánt, nehezen birkózik a fel­ázott, sáros talajjal. Barcza Zsolt felvétele Nagyobb forgalom Kedvezőek az év végi kilá­tások az Alsó-Tápiómenti Af észnél. A háromnegyed éves mérleg szerint a bolti kiskereskedel­mi forgalomban 120, a ven­déglátásban 105 százalékos az időarányos teljesítés, míg a felvásárlásnál 151 százalékos. Reggeltől délutánig Várják a véradókat Ma járásunk két települé­sén, Vecsésen és VHőn tarta­nak önkéntes véradómiapot. Vecsésen a tanácsházán, Üllőn a művelődési házban várják a donorokat a Pest megyei Véradóállomás és a Vöröskereszt helyi szerveze­teinek aktívái. Mindkét községben reggel fél 9-től délután 4 óráig je­lentkezhetnek véradásra a 18 éven felüliek. A legutóbbi összejövetelre a hét végén került sor, s Kétoo- donybot, Tapiószeléről is pon­tosan erkeziek a küldötteit, hogy szólhassanak az ez évben elóiordult gondokról, tapaszta­latokról, s a feladatokról, ame­lyek az utolsó, feszített hónap- oan várnak még valamennyi szocialista közösségre. Vallóit szerep A számok, az adatok fonto­sak, sokat elmondanak ered­ményekről és visszásságokról egyaránt — ám hogy mégse fulladjon számoszlopok felso­rolásába a tanácskozás, jó öt­letként, előzetesen kapta meg minden résztvevő a legfőbD mutatókat is tartalmazó anya­got. Vámos Géza, a vállalat igazgatója hát mindjárt a dol­gok sűrűjével kezdhette. — Mezőgazdasági üzem lé­vén, kénytelenek vagyunk gyakran az időjárásra hivat­kozni, nincs ez másképp most sem: rossz tavasz, hideg nyár hátráltatták a munkákat, de jó intézkedésekkel ellensúlyoz­ni igyekeztünk a kiesést. 1979. ben nem volt könnyű évünk, mégis 19,3 millió forintra tel­jesítettük 17 milliós tervünket. Eddigi felvásárlási tapasztala­taink szerint a magvak minő­sége, csíraképessége jó — ez­zel ellensúlyozhatjuk a legér­tékesebb növényeknél, a lu­cernánál, a paradicsomnál mu­tatkozó kiesést. Rendkívül fontos — hangsú­lyozta az igazgató —, hogy az eszközökkel, erőkkel úgy gaz­dálkodjanak, mint otthon, gonddal, takarékosan, s hogy így legyen, abban példamutató szerepe van a szocialista brigá­doknak. E közösségek vállalt feladataiknak, amelyeket a ta­valyi tanácskozáson határoza­tokba is foglaltak, eleget tet­tek. Részletesen beszélt Vámos Géza a hármas jelszó jegyé­ben zajló brigádmunkáról. Gátló gondok — Tevékenységünk a kívül­álló számára úgy tűnhet — mondta, mint egy olajozottan működő, bejáratott, régi gépe­zet magától értetődő, gyakor­lott mozgása. Pedig új és új követelményeknek keil eleget tennünk nem is akárhogyan; gyakran nehézségek közepette. Elavultak a gépeink, zsákellá­tási nehézségekkel, szárítási, elszámolási gondokkal küz­dünk, rossz a hírközlés az üze­mek között, az exportszállítá­soknál rajtunk kívül álló okok miatt vagy torlódás, vagy mozdulatlanság tapasztalható. Naponta küzdenünk kell a munkasikerekért, keresve a legjobb megoldásokat. Szocia­lista közösségeink mindenna­pos, fontos dolga a versenyké­pes, jó .minőségű, magasabb gazdasági értékű vetőmagvak előállítása, a takarékosság, a termelőmunka szervezésének javítása, a gépek, berendezé­sek jobb kihasználása. Jobbító szándék Vámos Géza beszámolója után többen is szót kértek. Az újítómozgalom kibontakozását gátló tényezőkről két brigád- vezető is beszélt: sajnos, nem tapasztalják, hogy ötleteikre felfigyelnének a központon kí­vül is, s elmarad az ötlet érté­kével arányos díjazás is. Sok szó esett a gyermekintézmé­nyek megsegítésére vállalt kommunista műszakokról, amelyeken a dolgozók és a ve­zetők vállvetve szorgoskodnak, s nem tessék-lássék, de való­ban szükséges munkát végez­nek ott, ahol szükség van erre. Az üzem belső életét, egy- egy szocialista közösség mun­káját érintő gondokról beszél­tek a hozzászólók, a változta­tás igényével. Bőséggel jegyze­telhetett a megyei központ két munkatársa is. Az idei tanácskozáson szü­letett határozati javaslatok is azt tükrözték: jobbító szán­dékkal, nagyobb lendülettel kíván dolgozni a tizenöt szo­cialista brigád. Együtt — egy­másért. K. Zs. Labdarúgás Vecsési siker a rangadón Már öt pont az első kettő előnye Lezajlott az utolsó előtti fel­vonás a monori—ceglédi ösz- szevorat járási labdarúgó-oaj- nokság őszi idényében. A nagy érdeklődéssel várt rang­adón — nagy meglepetésre — a beesésiek győzitek. Arra is kevesen gondoltak, hogy a monoriak fél tucat gólt kap­nak Nagykőrösön. A gyömrői szomszédvárrangiadó hazai győzelmet hozott. Albertirsa, 500 néző. Vezet­te: Hegyes István. Vecsés—Albertirsa 3-2 A rendkívül rossz felfogás­ban játszó hazaiak ellen a hetek óta gyengélkedő beesé­siek teljesen megérdemelt győzelmet arattak. Az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy az irsai kapus két gól­ban - „döntő érdemeket” szer­zett. Különösen a vendégek középpályás sora játszott jól. A vecsésiek már 3-1-re vezet­tek, az irsaiak ezután csak szépíteni tudtak. Nagykőrös—Monor 6-1 berrel is egyenrangú ellenfél­nek bizonyultak. A gyomiőiek viszont négy százszázalékos helyzetet hagytak kihasználat­lanul, s egy szerencsés góllal tudták csak a két pontot ott­hon tartani. Góllövő: Bíró. Jó: Varga, Gudra Z., Ol­dal, Bíró, illetve Tóth I., Kemecsei, P. Nagy 11, Metz. Péteri—Nyáregyháza 2-1 Nyáregyháza, 200 néző. Ve­zette: Hörömpő János. A taktikusabban játszó Pé­teriek megérdemelten győzték le a hullámvölgybe került ha­zaiakat. Ceglédbercei—Ecser 2-0 Ceglédbercel, 150 néző. Ve­zette: Ágoston. A vendégek sokáig kétsé­gessé tudták tenni a berceliek győzelmét. Üllő—Mende 2-0 Üllő, 300 néző. Vezette: Kiss Tibor Zoltán. Nagykőrös, 200 néző. Vezet­te: Szuda. Minden csapatrészében jobb volt a hazai csapat.A mono- riak őszi leggyengébb játéku­kat produkálták. Bokros (Mo­nor) a kiállítás sorsára juteftt, s több sárga lap is „gazdára talált”.. Gyömrő—Maglód 1-0 Gyömrő, 300,néző. Vezette: Antal Gyula. Két gyömrői sárga lap, egy maglódi kiállítás, ez volt az első fél óra eseménye. Bezze- ghet (Maglód) a bíró kiállí­totta. mert megütötte ellenfe­lét. A vendégek rendkívüli erő­bedobással küzdöttek, tíz em­Gyenge színvonalú mérkőzé­sen győzött a hazai gárda a lelkes mendeiek ellen. Az Abony—Dánszentmiklós és a Karatetétlen—Törtei mérkőzések eredményeiről lap­zártáig nem kaptunk jelen­tést. Ezekről, valamint a ta­bella további állásáról holna­pi lapunkban számolunk be. AZ ÉLMEZŐNY ÁLLASA 1. Albertirsa 2. Üllő 3. Vecsés 4. Monor 5. Nagykőrös 6. Ceglédbercel 7. Gyömrő 8. Maglód 14 12 — 2 42-17 24 14 11 2 1 32-10 24 14 8 3 3 39-18 19 14 9 1 4 32-24 19 14 8 2 4 40-22 18 14 6 4 4 31-30 16 14 5 5 4 26-28 15 13 5 4 4 24-21 14 Gér József Két nap kulturális programja Monoron, 15 órától isme­retterjesztő előadás, Pártunk XII. kongresszusáról (a Kos­suth Tsz-ben), 17-től: német nyelvtanfolyam, 18.30-tól: kondicionáló torna (a gimná­ziumban), a moziban, 16-tól: Evezz egyedül, 18-tól és 20- tól: A két aranyásó. Pilisen, 18-tól: a magnós- és az ifjúsági klub foglalko­zása, a moziban, 17-től: Walt Disney állatbirodalma. Sülysápon, 14.30-tól: társas­tánctanfolyam. Üllőn, 17-től: a citeraszak- kör próbája. Vecsésen, 8-tól 18-ig: pálya- választási kiállítás, 17-től: né­met nyelvtanfolyam, haladók­nak. Az ajándékozásban talán nem is az ajándék a legfon­tosabb. Most, amikor kikerül­tek a kirakatokba a Télapó­figurák, aZ üzletek polcaira a szaloncukros dobozok, s a reklámszövegek arra biztat­nak, hogy idejében lássunk hozzá a karácsonyi ajándék­vásárláshoz — még semmit sem érez aá ember a megle­petést megelőző örömből* Gondjai vannak inkább: ki­nek mit. honnan és hogyan? S átnyújthatja majd a ne­hezen összeválogatott, szépen dekorált csomagot úgy is: tessék, ez a tiéd. • De hat igazi meglepetés ez? összehasonlítható egyáltalán aZ ablakba rakott cipőket le­ső. izgatott várakozással? Sok­szor hajlamosak vagyunk el­felejteni, hogy nem a „lényeg” a lényeg... • Mindez a tavaly készült kép­ről jutott eszembe, mely a TÜSZI-Télapót örökítette meg két csemete társaságában, akik úgy várták őt, mint azelőtt soha. hiszen most — mondták a felnőttek — nemcsak aján­dékot hagy az asztalon, ha­Egy Télapó nem győzi Ki kopog ma nem személyesen is megjele­nik ... Óriási sikere volt. A társadalmi ünnepségeket szer­vező monori iroda ötlete, a Télapó megelevenítése azt eredményezte, hogy az idén alighanem kettőre is szükség leszí. Negyven családtól fu­tott be „megrendelés” Télapó­látogatásra, az üzemek, intéz­mények által rendezett kö­zös ünnepségeket is számítva ötszáz apróságnak adott át csomagot a szakállas, jóságos öregember. A tavalyi szalon­cukornak a gyerekek már az ízére sem emlékeznek, a kis­autóknak is aligha van kere­ke azóta, de a Télapót nem felejtették el, őt az idén is várják. • • Nem tudom, pedagógiai szem­pontból jó-e, ha dicsér vagy számon kér ilyen alkalmakkor a várva-várt öreg — nem is eZ a fontos. Várják, megérke­zik, verset lehet mondani ne­A civilizáció névjegye A közelmúltban 75 eset- ben szabtak ki bírsá­got azokra, akik fittyet hányva a rendszeres fi­gyelmeztetésnek, kihívóan elhanyagolták lakóházuk utcai frontját — hangzott el a monori falugyűlésen. Jó volt hallani, s egyáltalán nem azért, mintha bárki is kárörvendő módon örülne a más megbüntetésének, De nincs olyan fórum a járási székhelyen, ahol el ne hangzott volna az utób­bi időben: többet kellene törődnünk környezetünkkel. S nem is a csinosításon volt a hangsúly — bár már ott tartanánk, hogy csak szépérzékünket sér­tik a látottak —, hanem elsősorban a renden, a tisztaságon. A falugyűlésen szólásra emelkedett a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának jelenlevő munka­társa is. A környezetvéde­lemről beszélt, amelyért annyian igyekeznek szót emelni napjainkban. Ar­ról, hogy Monoron sem ár­tana környezetvédő őrsé­get szervezni, bevonni a munkába az önkéntes rendőröket, vadászokat, horgászokat, diákokat, akik, ha kell, karszalaggal is bizonyíthatják egy-egy be­avatkozás alkalmával: nem hívatlan prókátorai az ügynek. Tennivalójuk len­ne bőven, s a tanács sza­bálysértési eljárásai is alighanem nagyot szaporod­nának, ha minden körzet­ből lelkiismeretes jelzés ér­kezne; hol kell segíteni? A József Attila utcában két gazdátlan telek válik minden nyáron dzsungellé kinőve a járdára kusza növényeivel, s lehetetlenné téve ezzel a közlekedést. A szomszédok kaszával, ka­pával igyekeznek megaka­dályozni a vad burjánzást, s azon töprengenek: va­jon a szörnyű kertek gaz­dáit nem lehetne kötelezni a rendcsinálásra? Cenki földjének tűnik a k-' vasútállomással szem­közti rét az Üj telepen. Nád, szittyó, sártenger ölel­geti a bejárók által vágott ösvényeket, s a száraz nád hogyan is takarhatná a rossz lavór-, a kiszuperált háztartásigép-roncsokat, amelyek nyilván nem itt termettek? Kirándultunk a napok­ban, a „Halast” kerestük, s eltévedtünk a Rekvényi-te- lep szomszédjában épülő sok új ház között. Bámul­tam, hogy terjeszkedik Mo- nor, a mocsár helyén mi­csoda épületek termettek hirtelen! Kóvályogtunk a vadonatúj félig-utcákban, kerestünk egy ösvényt, amikor a fiam felkiáltott: — Ez az! Ennél a sze­metes rétnél kell befordul­ni, ez volt itt a múltkor is! A „szemetes rét”, mint turistajelzés, új házak új lakóinak szeme előtt... Rozsdás kacatokkal, tépett újságpapírokkal, zománc­vesztett edényekkel. De nem különb az amúgy gyö­nyörködtetésre született kis halastó sem. Üjságpapíro- kat horgásztunk a sekélyes vízben, konzervdobozokba és műanyag edényekbe bot­lottunk a görcsös olajfák, fűzbokrok alatt. 13 ént is — városunkban, utcáinkon — kint is — erdőinkben, tavainknál — „névjegyek”. ‘A civili­záció névjegyei, melyet a civilizálatlan, nemtörődöm, lelkiismeretlen ember hagy maga után. De erről be­szélni nem elég. Ez ellen már tenni is kell, bírságok­kal, szigorúbb figyelmezte­tésekkel, észrevehetően! Koblencz Zsuzsa Mendei sorozat A legkedvesebb barátaim Gazdag a filmklub programja Mendén, a művelődési ház­ban a Közelmúltban kezdték meg „Legkedvesebb barátaim” címmei azt a rendezvénysoro­zatot, amelyre neves előadó- művészeket hívnak meg. ' A sorozat szervezője Mosonyi Ferenc pedagógus örömmel tá­jékoztatott bennünket, hogy az eddigi két előadói est nagy sikert aratott a ‘ szép számú közönség körében. Elsőként Muszty Bea és Dobay András műsorát tap­solhatták végig a mendeiek, ezután Sándor György humo- ralista derítette jókedvre azo­kat, akik kíváncsiak voltak a tehetséges előadóművész mű­sorára. Legközelebb december 2-án folytatódik a sorozat, a nép­szerű énekes és zeneszerző, Zorán Sztevanoyity látogat el Mendére. Műsorában fellép az egyre szebb sikereket ma­gáénak vallható Láma együt­tes is. Ugyancsak a mendei műve­lődési házban működik zárt­körű filmklub, amelynek elő­adásaira egyre többen válta­nak bérletet. A második fél­évi program is gazdagnak ígérkezik. Bérleteket Barta Bélánénál, a községi tanácson és Mosonyi Ferencnél az isko­lában lehet még igényelni. G. Z. ki és énekelni, s a boldog iz­galomban csak akkor bonto­gatni a csomagot, amikor már elköszönt. — Nagy' forgalomra számí­tunk az idén, hiszen az ötlet tavaly nagyon jól bevált — mondja Burján István, az iroda vezetője. — Szolgáltatá­sunk iránt rendkívül nagy az érdeklődés, máris számtalan helyről, intézményből, üzem­ből, a járási rendelőintézetből jelezték, hogy igényt tartanak a Télapónkra. Mindenhová el­jutunk, családokhoz is, ahon­nan kérik, hogy mi vigyük aZ ajándékot a kicsiknek. A Jel­mezkölcsönző Vállalattól bé­relünk ruhát, s gépkocsin köz­lekedik majd a Télapó, hogy idejében kopogjon ott, ahol várják. Emléklapot is visz, ezzel a szöveggel: „Emléklap Neked, abból az alkalomból, hogy nálad jártam...” • • • Érzésem szerint nem ha­szontalan, ha a csemeték nem azt latolgatják december 6. án, hogy a drága match-box vagy a gördeszka lesz-e az ajándék — hanem közösen örülnek egy-egy ünnepségen a Télapó jelenlétének s egy­más örömének, otthon pedig leshetik: időben kopog-e, s vajon kit dicsér meg? Két­ségkívül szebb, hangulatosabb, emlékezetesebb így az aján­dékozás ünnepe. Felnőttnek is, gyereknek is. ISSN 0133—2651 (Men»rí Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents