Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM _____________ 1980 NOVEMBER 23., VASÄRNAP A nyereségben is érdekeitek Korszerűsítik a körösiét ét le ni üzemet A szakma becsülete A kisiparosok is tanulnak Cegléden tartotta tanácsko­zását a TSZ TEJ Egyesülés, amelynek tagja a ceglédi Ma­gyar-Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet is, a vezeté­sével, irányításával működő kőröstetétleni tejüzemmel. Eredményekről, gondokról, tervekről, tisztázandó kérdé­sekről egyaránt szó esett és a résztvevő tejtársulások ve­zetői, gazdasági szakemberei fontos információt kaptak a jövőre szóló népgazdasági tervről, annak a tejtermelés­re, felvásárlásra, értékesítés­re vonatkozó részéről. Mint beszámolójában dr. Bory Miklós, a TSZ TEJ Egyesülés igazgatója elmond­ta, a társulás több mint év­tizedes múltra tekinthet visz- sza. Közel egymillió lakos tej- és tejtermék-ellátásáról gondoskodnak az ország­ban működő tejipari kö­zös vállalatok, gazdasági társulások, terme­lőszövetkezeti tejüzemek, amelyek a fennhatóságuk alá tartoznak. Tavaly ezek több mint 128 millió liter tejet gyűjtöttek, s dolgoztak fel. Ebben az évben szeptember végéig 100 millió liternél több tejet vásároltak fel megint. (A környék lakói közül egy­re többen keresnek valami­lyen tartalmas programot a hétvégeken. Vannak, akik el­jutnak a tápiószelei Blasko- ufch Múzeumba is. Ez a szé­pen gondozott középnemesi kúria a két Blaskovich-fivér gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé: régészeti és természettudományos anya­got, hazai és külföldi festmé­nyeket, XVI—XVIII. századi iparművészeti tárgyakat. Az időszaki tárlatok kellő vonzó­erővel hatnak, és sikerrel in­vitálják azokat is, akik már ismerik a kúria állandó ki­állítását. Köztéri alkotások Ezekben a hetekben Csík- szentmihályi Róbert Munká- csy-díjas szobrászművész ka­marakiállítása kínál élvezetes látnivalót A plasztika szinte valamennyi hagyományos anyagát, a követ, fát, fémet felvonultató munkák egy érett ■művész kiforrott szemlélet­világát magabiztos mester­ségbeli tudását mutatják. A másfél évtizede Szentendrén élő szobrászművész sok irány­ban kibontakoztatta tehetsé­gét. Másfél tucat munkája áll köztereken és intézményeik­ben. A tiszadobi gyermekvá­rosban helyezték el Vadkan című szobrát, Székesfehérvá­ron kútfi'gurája díszíti a vá­rost. Zene című dombormű­ve a váci zeneiskola birto­kába került. Siklós várában strázsál Batthyány Kázmér mészkőből faragott hatalmas alakja. Megformálta Kossuth, Madách portréját, Herman Ottó emlékét idézi a Vérme­zőn lévő emlékkútja. Monu­mentális felszabadulási em­lékműve Szentendrére került. Verdinborgban (Dánia) a mai magyar plasztika reprezentán­saként állították fel Az utol­só szarvas emlékműve című öntött vasból készült kompo­zícióját Ember és természet Azok közé az alkotók közé tartozik, akik tisztelik az anyag sajátosságait, törvény­szerűségeit, figyelembe veszik A boltokban keresett a tsz-tej feliratú tasokokba töltött tej, a poharas tejföl, a túró. A szintén ide tartozó Budatej Leó jégkréme télen-nyáron ■nagy keresletnek örvend. A termelői körzetekben létesült tejfeldolgozó üzemek igyekez­nek ellátná feladatukat. Hasz­nosítják a tejipari mellékter­mékeket is, az állattenyésztés­ben. Mint az igazgató elmond­ta, a Mecsektejnél javult a hatékonyság. A Jásztej túlteljesíti a ter­vét, a Sárréttejnél a megnö­vekedett felvásárlás jellemző, a Galgatej a fejlesztési ter­vével vállalt komoly felada­tot. A Dunatejnél rekonstruk­cióra van szükség, hogy ered­ményesebben dolgozhassa­nak, a Budatej nél pedig — ez a jégkrémgyártás miatt szin­te össze sem hasonlítható a többiekkel — azonos munkás­létszámmal értek el ered­ményjavulást. Jánosháza, Répcelak, Vaskút üzemei mu­tatják, hogy a szabályozók változása mellett is lehet jó eredményt elérni. Figyelemre méltó a K6­röstetétlenen működő TSZ TEJ üzem működése. Közvetlen közelében szintén található tej felvásárlással, a munkába vett kövek, fák természetes erezetét, csomóit és elképzelésüket, teremtő szándékukat az anyag kínálta lehetőségekhez igazítják. Plasztikái szuggesztív gondo­lati tartalmat tükröznek, kö­zéppontjukban az az ember áll, akinek szoros kapcsolatai vannak a természettel és a történelemmel. A ló és lovas küzdelmét, megrázó drómaisággal jelzi az -iréna sorozat ágaskodó ál­latfigurája. A Nemzedékek fából faragott figurája a szü­lő és gyermek összetartozását, a természet törvényszerűségét fogalmazza meg. A mediter­rán tájjal és az antik kultú­rával való találkozása ihlette a Niké című kisplasztikáját. Filozofikus tartalmat hordoz az Idő című sorozata, ame­lyet régimódi órák alkatré­szeinek hasznavehetetlen hal­mazából kreált. Csíkszentmi- hályi Róbertre egyaránt jel­lemző a líradság, a dolgok lé­nyegét kereső meditáció, ese­tenként az ironikus hangvé­tel. Az érmek szépek A művek sorában egyenér­tékűek az érmek, amelyekből többet a Magyar Nemzeti Ga­léria állandó kiállításának tár­lóiban is láthatunk. „Csík- szentmihályi érmeinek is lé­nyeges közös jegye a termé­szeti-történelmi ihletettség és a tradícióvállalás. A történel­mi hősökben megnyilatkozó etikai erő a kifejezésben a népmese elemi egyszerűségé­vel, a mítosz költőiségével egyesül” — írja a róla szóló könyvben Petényi Katalin mű­vészettörténész. Plakettjei közül kiemelke­dik erőteljes felületformálásá­val, a klasszikus értelemben vett érem formai kötöttségei­nek kitágításával a Dózsáról készült darab és a Székesfe­hérvár ezeréves című mun­ka. Meseszerűen könnyed és mitizáló Lenin-sorozata. Az ember és a természet örök összetartozásának szép meg­fogalmazása az ősi hangok I—XI. című éremsor. A jó érzékkel kiválasztott és megrendezett kamarakiállítá­feldolgozással és értékesítés­sel foglalkozó vállalkozás, mégis igen jó a nyereségszint- jük. A társulás most saját erőből és hosszú lejáratú anya­gi támogatással korszerű, új üzemet épít, amely a tervek szerint 1983 derekára készül­ne el. A munka már elkez­dődött. Mint mindig, most is nagy fába vágták a fejszét, de ennek mindenképpen meg lesz a haszna. Gondolnak a termelés és a fejlesztés meg­felelő összhangjára, és az is biztató alapot ad, hogy a piac igényli termékeiket. Mint a tanácskozáson az egyesülés igazgatója elmond­ta, jövője van a szakmai ösz­szefogásnak, az integrációs szervezetnek. Mindenkor igyekeznek rugal­masan alkalmazkodni a társ­üzemek igényeihez, segítenek szakmai tanácsadással, szol­gáltatásokkal és menedzselik azokat. A tanácskozás résztvevői el­látogattak a kőröstetétleni TSZ TEJ üzemébe, megtekin­tették üzemelését és részletes tájékoztatásit kaptak a fejlesz­tésről, építkezésről, a társulás további terveiről. sok azt bizonyítják, hogy a nagyobb településektől távo­li kis falvakban is létjogosult­sága van a művészeti bemu­tatóknak. A tápiószelei Blas- kovich-kúria rendszerint ked­ves meglepetéssel várja láto­gatóit. Szocialista iparunk kiegé­szítője a kisiparosok tevé­kenysége. Fontos munkát vé­geznek, részt vállalva a la­kosság számára engedélye­zett szolgáltatásokból. Az el­múlt évben több mint 19 mil­lió forint volt a kisiparosok termelési értéke. Minderről a napokban a KIOSZ ceglédi taggyűlésén esett szó. A la­kosság tapasztalhatja, hogy a ceglédi kisiparosok a tör­vényt tisztelve, lelkiismeret­tel igyekeznek teljesíteni fel­adataikat, jól tudva, hogy jó vagy rossz munkájuk nem­csak önmagukra vet fényt, hanem a közhangulatot is be­folyásolja. Eszerint ítéli meg a lakosság a kisipari tevé­kenységet. Legutóbb taggyű­lésen értékelték idei eredmé­nyeiket, méltatták az eltelt öt­éves időszakot. Sor került a jövő feladatok említésére is. Keresik, meggyőzik A KIOSZ helyi csoportjá­nak iparos taglétszáma a leg­utóbbi felmérés szerint 675 személy. Közülük 466-an fő­állásúak. Képesítéshez kötött ipart 458-an, szabadipart 217- en űznek. A lakosság igé­nyeinek kielégítésére ebben az esztendőben 98-an váltot­tak iparengedélyt, köztük 33- an nyugdíj, illetve munkavi­szony mellett. Ennél jelentő­sebb változással nem szá­molnak a következő eszten­dőkben sem. Mivel a szolgál­tatások iránt megnőtt a ke­reslet, a jövőben a KIOSZ aktívahálózatának segítségé­vel megpróbálják felkutatni és meggyőzni azokat a jó szakembereket, akik a mun­kaviszony vagy a nyugdíj megtartása mellett vállalkoz­nának törvényes keretek közt a lakosság igényeinek kielé­gítésére. Gondoskodnak arról, hogy a kezdő kisiparosok megismerjék és igénybe ve­hessék a jogszabály adta ked­vezményeket, munkájuk köny- nyítésére. Szeretnének segí­teni azok gondján, akik ala­pos indokkal adják vissza iparengedélyüket: legyen ki­sebb a fluktuáció. Napirenden A kisiparosok műhelygond­jait, a cél- és kisgépek be­szerzését is napirenden tartja a KIOSZ helyi csoportja. A járművel közlekedőknek so­ron kívül segtíséget ad az AF1T helybeli, III. számú karbantartó szervize. Nehe­zíti viszont a munkát, hogy a ceglédi körzeti csoport tagjai­nak is időnként szinte or­szágjárásra kell indulniuk, hogy a szükséges anyagot megkapják. Így munkaide­jük nagy része utazgatással telik el. A szakmai továbbképzés le­hetősége szinte állandóan na­pirenden lévő téma. A KIOSZ helyi csoportja ebben az év­ben nyolc szakterületen tar­tott továbbképzést. Jelezték: most decemberben Szentend­rén megint lesznek szakmai napok. Aki részt szeretne ezek valamelyikén venni, az je­lentkezhet a Bercsényi utcai irodában. A szakmai konzul­táció mellett olyan tanfolya­mot, előadást is szerveznek, amely a kisiparosok politikai, világnézeti ismeretét bővíti. Az év során mestervizsga-elő­készítő tanfolyamok is vol­tak. A szervezet vezetősége külön gondot fordít a fiatal, szakképesítés nélküli alkal­mazottak és a segítő család­tagok szakmunkásvizsgára felkészítésére. A felmérés mu­tatja viszont, hogy a kisipa­rosoknál a szakmunkástanu­lók száma esztendőről eszten­dőre csökken. Társadalmi munka Megállapították, hogy az utóbbi időben a kis jövedel­mű iparosok közterhei csök­kentek. A lakossági szolgálta­tások mellett sok kisiparos tevékenyen részt kér a vá­rosfejlesztést segítő társadal­mi munkákból. Minden szak­területen igyekeznek kiváló minőségű, becsületes munkát végezni, ami öregbíti szak­májuk, s természetesen sze­mélyük hírnevét. E. K. Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Glenn Miller zenekara ját­szik. 17.20: Miből élnek a kunhegyesiek? Zenés összeál­lítás. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Discomuzsika. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Könnyű hangszerszólók. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. 17.25: A gyomai népdalkor énekel. 17.30: Kulturális figyelő. 17.50: Morricone filmzenéiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Stylistics együttes játszik. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Beatpercek a Qeen együttes felvételeiből. 17.15: Aki a sze­let is meglovagolja. 17.20: Üj felvételeinkből. A ceglédi ze­neiskola tanárai játszanak. 17.30: Zenés autóstop. Közle­kedési magazinműsor. (A tar­talomból: Aszfaltmozaikok. Lámparendszerek. A csabai városközpont. Emberek, utak, balesetek.) 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: A tegnap sláge­reiből Bobby Solo énekel. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: A mezőtúri Watt ’73 együttes játszik. 17.15: Mun. kásélet. 17.45: Ami csak a 222 méteres középhullámon hall­ható. A következő napok, he­tek zenei műsorait ajánljuk. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásá­ban. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Pus­Közvetlen légkörben Beszélgetés az irodalomról Találkozó a könyvtárban Az őszi megyei könyvhetek keretében az abonyi nagyköz­ségi könyvtár és a Dél-Pest megyei Áfész közös rendezé­sében a napokban író-olvasó találkozót rendeztek. Ez alka­lommal Dékány Kálmán író látogatott el Abonyba, aki egy ízben — tizennégy évvel ez­előtt — már a vendégük volt. A könyvtárosok sokszorosí­tott ismertetőt küldtek ki a meghívókkal, amely felvázol­ta az író eddigi életútját, iro­dalmi munkásságát, s azok­nak a műveinek jegyzékét tar­talmazta, amelyeket a könyv­tárból kölcsön vehetnek. Dékány Kálmán felolvasta a Tinka, a kisteknős című novelláját, majd az írás mű­vészetéről beszélt, beleszőve mondandójába saját pályafu­tását, egészen a népi írókkal való első találkozástól. Mint mondotta, Sinka Istvántól, Ve­res Pétertől, Szabó Páltól sokat tanult, és nagy hatással volt rá Tatay Sándor és Ta­mási Áron irodalmi működé­se. A hallgatóság nem fukar­kodott a kérdésekkel. Első könyvélményeiről, a műhely­munka titkairól faggatták és terveiről érdeklődtek. A ven­dég készségesen válaszolt, és meghitt hangulatú, baráti be­szélgetéssé oldódott a találko­zó. A részvevők közül sokan az író dedikált kötetével tér­tek haza ezen az estén. F. J. A. sicat együttes énekel. 17.15: Apró-cseprő közügyek. 17.30: Intermezzo. Hírek, tudósítá­sok, beszámolók az Alföld ze­nei eseményeiről. (A tarta­lomból: A szovjet kultúra he­tének zenei eseményei. A debreceni MÁV-zenekar és a Kodály-kórus hangversenye Szolnokon és Szarvason. If­júsági hangversenyek Szol­nok megyében. A jászberényi Palotási-kórus zenei műhe­lyében. Koncertelőzetesek.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (A tartalomból: Hírek. Lap­szemle. Piaci körkép. Az újságíró jegyzetfüzetéből. Rit- musrodeó. Filmlevél. Sport­előzetes. Közlekedési informá­ciók.) 9.00: A nap hírei, ese­ményei. Szerkesztik a hallga­tók. Közben: Riportok a hét eredményeiből. Előadók ábécé­ben. Tárlatvezetés. 10.00—10.30: Kulturális hírek és program- ajánlatok. Rivaldafényben. Színészportrék a szolnoki Szig­ligeti Színházból. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: Befejeztük. 10.00: Mű­sorzárás. 19.30—20.00: Sport és muzsika. (A labdarúgó NB II. eredményei. A hét végi sportesemények összefoglaló, ja.) Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. IS«N 01.1.1 - 2(100 (CfsiMt Hírlap) Tamasi Tamás Tengeren túl téglagyár lesz Indonéz megrendelésre téglagyári berendezések készülnek Cegléden a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet Déli úti részlegében. Monori István és Juhász Béla levegő­szabályozó ajtókat köszörül a képen Apáti-Tólh Sándor felvétele A mítosz kölfőiségével Tárlatok egy régi udvarházban Táborozás Baglyasalján Gazdag kulturális progra- not ígér erre a mozgalmi év- e a járási úttörőelnökség nellett működő közművelő- lési szakbizottság. Továbbra s fontosnak tartja az iskolák :s a művelődési intézmények :apcsolatának erősítését, a _ jó ■gyüttműködést szolgáló mód- zerek elterjesztését. Figye- emmel kísérik és támogat­ók az iskolákban folyó köz- nűvelődési tevékenységet, be- :apcsolódnak a járási rendez­vények előkészítésébe és le- lonyolításába. Télen a községekben tánc- iázat hirdetnek a kisdobo- oknak. Egy másik alkalom­nál Cegléden rendeznek szán­kóversenyt, jégjátékot — ha az időjárás is úgy akarja. Ta­vasszal plakátrajzoló verseny lesz, majd hangjátékokat ta­nulnak be és adnak elő. Má­jusban a ceglédi Kossuth Mú­zeumban tartandó foglalko­zással zárul a program. Jövő nyáron ismét rendez­nek közművelődési tábort a Salgótarján melletti Baglyas­alján. Az úttörők és kisdobo­sok terveiben szerepel még az Eszterlánc versmondóver­seny, az énekkarok, éneklő rajok és néptánccsoportok be­mutatója. A Kazinczy mese­mondó verseny Dél-Pest me­gyei döntőjét 1981-ben AI- bertirsán rendezik. A szolnoki rádió műsora November 24-től 30-ig

Next

/
Thumbnails
Contents