Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

t/AfcOI <saiíiíap A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Álmukra nappal a család vigyáz Odakint csend és nyugalom van Vácott több, mint 34 ezer ember él. Csaknem 10 ezer leány és asszony dolgozik az ipariban, a kereskedelemben, • más intézményekben. Fénycsövek Az Egyesült Izzó váci gyá­ra. Csípős, hideg az éjszaka, ritka köd fedi a város kihalt, rosszul megvilágított utcáit. A gyárkapu felé sietős léptű emberek igyekeznek, egyedül vagy kisebb csoportokban. Sok közöttük a nő. Az óra ti­zet mutat. A Velló-üzemben egyetlen percre sem áll le a munka. A hatalmas csarnok­ban, szinte csak itt-ott buk­kan fel egy-egy férfi, a fény­csőbura gyártásánál ilyenkor, szinte csaik nők dolgoznak. Váradi Ferencné állandó éj­szakás. Húsz éve az Izzó a munkahelye. Korábban a meó- ban volt, harmadik éve a fénycsőgyártásnál, s azóta éj­szakázik. — A hibás csöveket válo­gatom, illetve szedem le a szalagról. Különösebben nem nehéz munka, inkább a szem­nek megerőltető, mivel állan­dóan figyelni kell, nehogy a selejt a szalagon maradjon. Már megszoktam az éjszaká­zást, hajnali fél háromkor szoktam kicsit elálmosodni. Maga választott így. Nem­csak afeért, mert több a pénz, de a családi dolgait is jobban össze tudja hangolni. Két gyereke van, az egyik 16, a másik 13 éves. ök már meg­szokták, hogy az édesanyjuk­kal ritkábban találkoznak, s hogy délelőttönként alkal­mazkodniuk kell hozzá, mert pihennie kell. A csarnok nem ideális munkahely, zajos és hideg. A hőmérséklet jóval a határ alatt van, különösen télen je­lent ez nagyobb megpróbál­tatást az itt dolgozóknak. Bá­csi László művezető szerint általában kevesen vállalják ezt a műszakot. Már csak azért sem, mert vasárnap és ünnepnap is folyik a terme­lés. De akik rászánjuk magu­kat, azok helytállnak. Van né­hány bejáró dolgozó is. A vo­natok vagy buszok késése időnként megkurtítja a mun­kaidejüket. Ezellen még sem­mit sem sikerült tenni. Látleletet kér 1 Fél tizenkettőre jár, amikor az egyre sűrűsödő ködben feltűnik a Szőnyi Tibor Kór­ház. Az alsó portán álmosan kászálódik fel a kapuőr. Csen­des az épület. Az emeleti fo­lyosókon időnként fehér kö­penyes ápolónők sietnek vé­gig, a betegek álmát őrizve. Czigándi Klára főnővér ép­pen befejezte ellenőrző kör­útját, amikor ismét nekivá­gunk a hatodik emeletnek. A folyosón tábla: Idegosztály. Az ügyeletes nővér, Sági Sándorné, immár 16 éve dol­gozik egészségügyi pályán. A férje is a kórház dolgozója. így aztán előfordul, hogy éj­szakánként magukra marad­nak otthon a gyerekek, ha es­ténként együtt indulnak szol­gálatba. Az egyik legnehezebb feladat itt, ezen az osztályon helytállni. A betegek közül sokan az éjszaka nyugodt csendjét használják ki arra, hogy elmondják panaszaikat & nővérnek. Nem is mindig a panasz a lényeges, hanem, hogy van, aki meghallgatja őket. Itt soha nem lehet fá­radt, vagy rosszkedvű az ügyeletes ápolónő, s nem is zárkózhat el azok elől, akik bizalommal fordulnak hoz­zá. Hatalmas munkát jelent a nővéreknek a higgadt, ki­egyensúlyozott magatartás. Az asszony a munka mellett ta­nul is, az Egészségügyi Főis­kola második évfolyamát vég­zi. Oktatónővár szeretne len­ni. 1964. óta tagja a pártnak, pártcsoportbizalmiként tény­kedik. A betegek gondjai mel­lett még jut ideje arra is, hogy kollégái kéréseivel, prob­lémáival is foglalkozzék. — Legutóbb a műszakvál­táskor a közlekedés került szóba Hiába kértük már többször is, az autóbuszok me­netrendje nem igazodik a dél- utánosok és éjszakások haza­indulásához. Szabó Györgyi nővér meg­erősíti kolléganője szavait. Mint mondja, korábban Ma­riano szír ár ól járt be, s nem­csak az nehezítette a munka­kezdést, hogy a vonatok kés­tek. de a rosszul szervezett járatok miatt gyakran kellett gyalogolnia a kórházhoz. Egy óra felé jár, amikor el­köszönünk. Az elsősegélyhely­re két ember érkezik. Az egyik látletetet kér, mert ut­cai nézeteltérése volt. Péksütemény Utunk a Kenyérgyárba ve­zet. A reggelre szükséges 40 ezer péksütemény, s a friss kenyér részben már elkészült. Az üzemben ;lázas munka fo­lyik. Szinte semmi sem utal arra, hogy éjszaka van. Itt is többségben vannak a nők. Viola Györgyné Berkenyéről jár be, negyven kilométer be­felé, ugyanannyi haza. Három műszakban, dolgozik. Bánfi Gyuláné állandó éjszakás, ő a városban lakik, így köny- nyebb a dolga Átlagosan öt­ezer forintot keres, ezért vál­lalta az éjszakázást. Kell a pénz, mivel négy gyereke van, no meg az sem megvetendő, hogy napközben szabad. A műszakvezető. GUI József ugyancsak berkenye!. Mint mondja, a női munkaerő ép­pen olyan értékes náluk, mint a férfiaké. Ami megnehezíti a dolgukat, az az, hogy var sárnap is dolgozniuk kell, ilyenkor már délben a gyár­ban vannak, s ezt nem dup­lán számolják el nekik. Emiatt többször panaszkodtak, de ed­dig semmi sem változott. Ke­vés a fiatal dolgozó. Sokan elmentek, mert nem tetszett nekik a vasárnapi munka. Pe­dig hát a kenyérre szükség van, ezt mindenki tudja. Negyed háromkor megérke­zik az első péksüteményeket szállító autó. A távolabbi köz­ségekbe viszi a friss árut. Nem sokkal később egy má­sik is érkezik. Odakint sűrű a köd, szinte két méterre sem lehet ellátni. Elbúcsúzva a városközpont felé tartunk, mindenütt tökéletes a csend és a nyugalom. Csiíári János Divat az apró minta Kisebb szériához! Vékony, könnyed, apró vi- rágmintás, tinóm színárnya­latokkal készülő porcelán edé­nyeket, étkészleteket szeret­ne látni a kirakatokban, hasz­nálni a háztartásban a ha­zái vásárlóközönség. Ez de­rül ki abból a kérdőíves fel­mérésből, amelyet a Finom­kerámiaipari Kereskedelmi és Ipari Formatervező szakembe­rei végeztek az őszi BNV látogatói körében. Sokan igénylik a megszokott összetétel bővítését: szívesen látnának különböző tartozé­kokat — hamutartót, virág­vázát, gyertya- és szalvétatar­tót, fűszerkészletet — is, a készlet jellemző mintázatával. A megkérdezettek többsége olyan porcelán edényt sze­retne, amely kissé más, mint a többi. Tehát kisebb szériák­ra lenne szükség, ugyanak­kor azonban fontos kérdés az eltört edények pótolhatósága is. T anfolyam Játékvezetőknek November 25-én, kedden délután négy órakor labda­rúgó játékvezető-tanfolyam kezdődik a váci sporthivatal­ban (Sztáron Sándor u. 16.). Jelentkezni lehet ugyanott, naponta 9—16 óráig. Felkészülés a télre Megtartották a gépszemlét A Vác Városi Tanács Kom­munális Költségvetési Üzemé­nek udvarán felsorakoztak a munkagépek a hagyományos szemlére. Az érdekes bemuta­tón ott volt Pálmai László, a városi pártbizottság titkára, valamint Kávai Gézáné, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak csoportvezetője is. Brandt János igazgató arról adott tájékoztatást, hogy szé­les körű intézkedési tervet készítettek az 1980—81. évi hóeltakarítási és síkosság el­leni munkák elvégzéséről. Az intézkedési terv hatálya no­vember 17-től a jövő évi már­cius 15-ig terjed. Szükség esetén az utóbbi időpontot kiterjeszthetik, illetve csökkenthetik. A síkosság elleni védekezési és hóeltakarítási tevékenység kiterjed a városi közigazgatá­si terület útjaira, valamint a Gombás—Sejce—Kőbánya út­ra, a parkok, terek járdáira, a lépcsőkre. Ezt a munkát — a rendelkezésre álló gépi erőikkel — a köztisztasági, parkfenntartási terület gondo­zóinak kell elvégezni. Ezen felül, a szükségletnek megfe­lelően az építési ágazattól át­csoportosítanak munkaerőt a hóeltakarításra. Nagyobb hó­esés alkalmával állományon- kívüli bérből rendkívüli hó- eltakarítókat vesznek fel. Arról is tájékoztatott Brandt János, hogy az üzem telephe­lyén állandó ügyeleti szolgá­latot tartanak. November vé­géig éjjel egy gépkocsivezető, december elejétől február végéig nappal és éjjel fo­lyamatosan két-két gépkocsivezető és egy gépkezelő lát el állandó szol­gálatot, 12 órás váltásban. Ha a hőmérő plusz két fokig süllyed, a kijelölt főútvonala­kon járőrözni kell. Szükség esetén megkezdik a sóval való szórást, valamint a hó­ekézést. A szemlén bemutatták a téli időszakra megfelelően előké­szített, tolólappal felszerelt szórókocsikat és egyéb jár­műveket. Az ügyeletes veze­tői szolgálatot felváltva látja el Bombay Miklós részlegve­zető és Stéh György műveze­tő. Az intézkedési terv foglal­kozik az alkalmi hómunkások bérezésével, s a hószolgálati napló vezetésével. A gondos és alapos felké­szülés előreláthatólag biztosí­ték arra, hogy a Kommunális Költségvetési Üzem dolgozói sikeresen megvívják az idei tél „hócsatáját”. P. R. Harminc év a kereskedelemben Ahol szívesen vásárolnak Régi filmeken látni olyan kereskedőket, akik szinte lesik az üzletbe belépő vásárló min­den óhaját, s igyekeznek azok­nak eleget tenni. Édelmann György, a verőcemarosi 20. számú kis ABC-áruház vezető­je sok tekintetben ilyen. Igaz, nem kezdő már a pályán, har­minc éve dolgozik a kereske­delemben, sok mindent látott és tapasztalt. Abban a bolt­ban, ahol immár ötödik éve vezető, szívesen vásárolnak az emberek. Ritkán fordul elő, hogy hiányozzék valami a pol­cokról. Ha netán akadna hiánycikk, az üzletvezető tűvé tesz mindent, s két-három na­pon belül beszerzi azt az ér­deklődőnek. Társadalmi munkás — Nincs semmiféle titkunk, hacsak az nem, Rogy kiválóak a munkatársak — mondja. — Igaz, nálunk csak olyan embe­rek dolgoznak, akik értékes munkát végeznek, szívesen vánnak ebben a közösségben. Az üzlet sikereiért, eredmé­nyeiért nem engem illet a di­cséret, hanem a bolt vala­mennyi eladóját. Nyugtalan természetű ember. Mondja is, látszik is rajta, amint abbahagyja a beszélge­tést, ha vásárló kukkant be ki­csiny irodája ajtaján, egy-egy nehezebben beszerezhető áru után érdeklődve. Sajnálkozva mondja, hogy nincs, de talán holnap érdemes lesz vissza­jönni. S valóban, amint a vá­sárló elmegy, veszi a telefont, s intézkedik, rendel. — Az embernek mindig tud­nia kell, hogy egyes cikkeket a nagykereskedelmen belül hol, melyik városban lehet be­szerezni. Ha szükséges, elme­gyünk Győrbe vagy Miskolcra is érte. Az anyagbeszerzést el­sősorban a feleségem bonyolít­ja, ő is itt dolgozik az ABC­ben, a vas- és műszaki osztá­lyunk vezetője. Nem családi örökségként ke­rült erre a pályára. Édesapja asztalos volt egy Zala megyei kisközségben. Ű maga 27 évvel ezelőtt kerekedett fel, s hagyta ott a szülőfaluját. Azóta Kis- némediben él, s onnan jár be naponta Verőcemarosra. Közös érdemek — Van egy fiam. ö más pá­lyát választott, bár jelenlegi foglalkozása kicsit hasonlít a mienkéhez. A kisnémedi ter­melőszövetkezetben dolgozik, anyagbeszerzőként. Edelmann György 1957 óta tagja a pártnak. Verőcemaro­son elsősorban a községfejlesz­tési feladatokból vette ki a ré­szét, munkatársaival együtt az óvoda- és iskolaépítésnél s más teendőknél jeleskedett. Az igazi örömet az jelenti, ha minden rendben van, za­vartalanul folyik a munka. Az üzletünk havonta átlagosan kilencmillió forint értékű árut forgalmaz. Az idei tervünk 96 millió, amit már ezen a héten teljesítünk. Nálunk az a szo­kás, hogy havonta a brigád­értekezleten értékeljük a mun­kát. Ilyenkor mindenki el­mondhatja a többiek előtt, ha valamilyen észrevétele, javas­lata van. Szocialista brigá­dunk, amely az Április 4. ne­vet viseli, eddig három alka­lommal érte el a vállalat ki­váló brigádja címet. Azt gon­dolom, hogy ez is a közösség érdemeit, összeforrottságát bi­zonyítja. No, és az üzlet vezetője, ő vajon milyen elismerésben ré­szesült eddig végzett eredmé­nyes munkájáért? Tíz alka­lommal volt kiváló dolgozó, amely után az elmúlt hetek­ben megkapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát is. Cs. J. Tanácselnökként a KISZ-ben Két évtized tapasztalataival A dolgok nehezebbik felét választotta. Amikor Vácott, a Mezőgazdasági Szakközépis­kolában kézhez kapta az érett­ségi bizonyítványát, s nem ta­lált olyan munkát, amit szí­vesen végzett volna, segéd­munkás lett. Sződligetről na­ponta ingázott, mint mások, Budapestre. Emberformáló, kemény évek voltak ezek szá­mára. Később, 1967-ben Vác- ra, a DCM-be került, ahol a gyártásközi' meó-ban dolgo­zott. Ekkor már hatodik éve a váci járás egyik ifivezetője- ként tevékenykedett, s öt éve vállalt különféle feladatokat a KISZ-ben is. A DCM-'oen há­rom évét töltött el, 1971-ben a KISZ váci járási bizottságá­nak politikai munkatársa lett. tói. Szakszervezeti vonalon dolgozott tovább, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának a munkatársa' lett. Késoob, 1978- ban megválasztották szülőfa­luja, Szodliget tanácselnöké­— A szervezés volt a fel­adatom — mondja. — Jártuk a váci járás községeit, s ahol kellett, ott újjászerveztük a KISZ-alapszervezeteket, segí­tettünk kiválasztani a megfe­lelő embereket, feladatokkal bíztuk meg őket. Szép emlé­keim vannak abból az idő­szakból. Az egyik szervezője voltam például a göd-alsói úttörőtábor építésének, mi ké­szítettük elő a törökmezei bé­kenapokat is. Mielőtt meg­váltam volna a KISZ-től, részt vettem, búcsúzóul, egy na­gyobb feladat megoldásában: 1976-ban a börzsönyi úttörő­vasút felújításában. Schröck István, 1976-ban, harmincévesen búcsúzott el a KISZ váci járási bizottságá­— A szakszervezeti munka során váltam igazán felnőtté, s az ott eitoitött két év tapasz­talatai alapján mertem elvál­lalni a tanácselnöaséget. ügy érzem, hogy ittlétem alatt si­került néhány dolgot a lakos­ság érdekében megvalósítani. Vagyis vannak eredményeink, amikre büszkék lehetünk. Az itt élők dónto többsége megérti a törekvéseinket, segít, ha tár­sadalmi munkáról van szó, akár járda, óvoda vagy is­kolai tornaterem építéséről, különféle környezetvédelmi teendők ellátásáról döntünk. A legnagyobb eredménynek azt tartom, ha elégedett em­bereket látok a községben, senkinek sincsenek sérelmei, panaszai. Sződligeten sok a nyugdíjas. Róluk és a gyere­kekről sohasem feledkezhe­tünk meg. Persze, nemcsak a község jelenlegi gondjait látja, hatá­rozott elképzelései vannak a jövőről is. Javítani kell az el­látáson, a művelődési házat is olyanná kell tenni, hogy al­kalmas legyen a korszerű köz- művelődési igények kielégí­tésére. Ugyanakkor fontos kérdés az is, hogy az itt felnőtt fiatalok, ne költözzenek más­hová, mondván: nincs telek az építkezéshez. — Bízom abban, hogy ez az évtized sokféle kedvező válto­zást hoz a községbsliek életé­ben, a tanácsi apparátus igyek­szik ezen munkálkodni. Véle­ményem szerint, ha valaki va­lamilyen feladatot elvállal, ak­kor lehetőségeihez képest igye­kezzék azt becsülettel ellátni. Ezt tartom az egyik legfonto­sabb dolognak, s mindig igyek­szem feladatomat ennek meg­felelően végezni. Hogy meny­nyire sikerült, azt másoknak kell megítélniük. Szerencsés embernek tartom magamat, mert a feleségem személyében olyan társra akadtam, aki mindenkor értékes segítséget nyújtott a munkámhoz. így volt ez korábban is, amikor még a KISZ-ben dolgoztam, s ma is. A KISZ ... Ma sem vált meg az ifjúsági mozgalomtól. Har­mincnégy évesen is fiatalos lendülettel oldja meg a rábí­zott feladatokat. Most például instruktorit lát el. Mintegy két évtizedes KISZ-munkája során Schröck István volt ki­váló ifjúsági vezető, megkap­ta a kiváló úttörővezető kitün­tetést, kapott elismerést hon­védelmi munkájáért, s leg­utóbb KISZ Érdeméremmel tüntették ki. Csitári János ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Most érdemes vásárolni A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI DUNA-KANYAR ÁRUHÁZÁBAN: Széchenyi u. 36. November 20-án, a csütörtöki bevásárlcatopon az egyes lányka télikabátok árából 30% I j Télikabát, N 134-es méretű N 152-es méretű Műselyem kendő Importált melltartó engedményt adunk. 330 Ft helyett 231,— Ft 888 Ft helyett 611,60 Ft 73 Ft helyett 51,10 Ft 145 Ft helyett 101,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents