Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-19 / 271. szám
1 KÉRDÉS FELELET Több kutat Kérdez: Békés Eszter (Olvasztár utca): — Arra várok választ a tanácstól, hogy miért nem fúrnak legalább még egy-két kutat, ha már a vezetéket nem hozzáik föl az M7-en túlra? Most, 1980-ban is csak az a két, rossz állapotban levő kút van, ami negyven évvel ezelőtt, pedig a lakosok száma azóta már sokszorosára nőtt. Válaszol: Késő Géza, a városi tanács fejlesztési főmérnöke: — Parkváros, és Érdnek az M7-en túlra eső területe köztudottan száraz vidék. Próbafúrásaink és a lakosság kút- ásása is azt bizonyítja, hogy csupán igen mélyen — 60 méter körül — és ott is erősen mocsaras vizet lehet nyerni. Ezért nem fúraittunk újabb közkutakat. A megoldást nem is a szinte reménytelennek tűnő vízkeresés jelenti, hanem első lépésben az a gyorsprogram, ami a két új víztárolóból egyenesen Parkvárosnak szolgáltat vizet S bár ez elsősorban az M7-en innen levő rész ellátását szolgálja, a program keretében módunk lesz innen elvezetni néhány újabb, doberdói közkút vizét A végleges megoldást azonban természetesen a környék vízhálózatának 'kiépítése jelentené. Készülnek a kiviteli tervek, s bár időpontot még korai lenne mondani, annyi biztos: a parkvárosi terület után a Doberdón élők következnek. Csuka Zoltán költő és mű- fi rdító munkássága elismeréséül a Magyar Rádiótól nívódíjat kapott. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1980. NOVEMBER 19., SZERDA Környezeti nevelés Kísérlet - az ember védelmére Fontos szerep jutotta Vörösmarty Gimnáziumnak A XVIII. század felszámolta a Vallást A XIX. század felszámolta az Istent. A XX. század felszámolta az Embert Arnold Toyenbee, angol történész mondta ki eképp a világról alkotott súlyos ítéletét. Amely ítélet közül az első kettő — tartják mások — megkérdőjelezhető, míg a harmadikat meg kell kérdőjelezni. S nem csupán megkérdőjelezni: tenni is ellene. E feladatot vállalta magára az UNESCO EDEN (Education and Environment = Oktatás és környezetvédelem) elnevezésű szervezete. S e kül- detéses feladatvállalásban néhány magyar oktatási intézménynek, köztük az érdi Vörösmarty Gimnáziumnak is fontos szerep jutott. Másfajta gondolkodás Dizseri Sándor címzetes igazgató: — Néhány évvel ezelőtt keresték meg iskolásainkat az Országos Pedagógiai Intézet (OP1) képviselői: elvállalnánk-e egy oktatási kísérletet. Egy olyan, akkortájt forradalmi, de még napjainkban is újfajta módszerről van szó, amellyel a környezet védelme és általában a környezeti nevelés az iskolai oktatás része lenne. Első lépésként a természettudományos tantárgyakban — biológia, kémia, földrajz — vezettük be az űj módszert. Később kiterjesztettük vállalkozásunkat a társadalomtudományok területére — történelemre, irodalomra, sőt a képzőművészetre is. — Kívánt-e másfajta vagy többletmunkát a pedagógusoktól a kísérlet? Horváth Kinga földrajz-történelem szakos tanár: Új klub alakult Lesz kakashangvadászat? Oj klub alakult a művelődési központban: a hangvadászo- ké. — Kik a hangvadászok? Gergelics László, a művelődési központ előadója: — Olyan zenét és a zenével való foglalkozást — lerneze- zést, magnózást — kedvelő fiatalok, akik szívesen megosztják a zenehallgatás örömét. A célunk az, hogy mind több fiatalt kapcsoljunk be abba a körforgásba, amelynek eredményeként mind több jó és ritka felvétel cserélhet gazdát. — Űj fogalom az új klubban: levelező tagok. — Igen, ez újítás: miután helyünk kicsi, nem megfelelő a technikai felszereltségünk, ezért arra vállalkoztunk, hogy összegyűjtjük, rendszerbe rakjuk és összekapcsoljuk azokat a levélírókat, akik egymás partnerei lehetnek. A levelező tagságnak máris nagy sikere van: Budapesttől Bajáig érkeztek hozzánk érdeklődő írások. — Felröppent egy kacsa a kakashangvadászatról. — Nem egészen kacsa a hír: távolabbi terveink között szerepel állathangfelvételek gyűjtése, átvétele. Egyelőre, érdeklődők híján, ez még várat magára. Marad Pink Floyd. — Ha nem is többletet, de mindenképpen másfajta gondolkodást kívánt. Hiszen nem a tananyagból kiemelve, elkülönítve foglalkoztunk a környezi-ti neveléssel, hanem a feladat izgalma éppen abban volt, hogy tantervi keretek között, a tanórán találjuk meg azokat a kapcsolódásokat, ahol azt mondhattuk a gyerekeknek: most figyeljenek. Ez földrajzban még könnyen is ment, hiszen a tantárgy témájánál fofeva adott volt a kapcsolatteremtés lehetősége. Nagyobb fejtörést és még nagyobb izgalmat jelentett a kísérlet a történelem tanításában. Ez már valóban kísérlet volt, hiszen mi magunk dolgoztuk ki a módszert, jártuk végig az utat. Ugyanakkor, persze, bizonyos szempontból nem is volt nehéz helyzetünk: ember és környezetének kapcsolata nem egyedül a huszadik század gondja, önkéntelenül és tudatosan ember és környezete két évezred óta csatázik egymással. r Értelem és érzelem Az iskola tanárai nem mondják, de a megtisztelő megbízatás bizonyára azért is eshetett hazánkban egyedüli iskolaként az érdi gimnáziumra, mert itt adottak voltak a kísérlet feltételei. Részint a kitűnő pedagógusgárda, az évről évre jó gyerekanyag, s az intézet felszereltsége. A gimnázium biológiai-kémiai laboratóriumát, például, szó szerint mutogatni lehet: kevesen, önállóan, saját műszerekkel dolgozhatnak itt a tanulók. Vagy az állatkert, hiszen, túlnő önmagán a picinyke élőszoba. Itt tengeri malacok és ritka patkányfajták békésen megférnek egymással. A falon napirend: a takarítás és az etetés rendje. Maguk a diákok gondoskodnak állataikról. — Tízéves munkával sikerült kialakítanunk a mi kis birodalmunkat — mondja dr. Szerényi Gábor biológus, aki kémikus feleségével kezdettől részese az UNESCO-kísérlet- nek. — Túlzás nélkül állíthatom: megelőztük a kísérletet. A környezetvédelmi nevelés vállalása megerősítése volt csupán munkánknak. S az, hogy ma tárgyi feltételekben itt tartunk, nem pénz kérdése volt: ésszerű gazdálkodás eredménye csupán. — Hogyan illeszthető a biológia oktatásába a környezeti nevelés? — Mondhatnám: maga a tantárgy kínálja magát, hiszen bizonyos anyagrészeknél ki sem tudjuk kerülni a környezet vizsgálatát. A feladatunk az volt, hogy értelmi neveléssel és érzelmi ráhatás Elet a bölcsídében Egy hónapja nyitotta meg kapuit a város első bölcsődéje. Kovács Lászlóné vezetésével 24 dolgozó gondoskodik a gyermekek ellátásáról. A nemrégiben ünnepélyesen is felavatott épület kényelmes, szép környezetet biztosít a város 64 bölcsődésének. sál győzzük meg gyerekeinket az egyébként esetleg unt téma fontosságának felismerésétől. Ezt szolgálják az immár évek óta tartott nyári táborok, ahol játékosan, pihenés közben fedeztetjük föl gyerekeinkkel a természetet. Vagy ez a kis állatkert, ahol egy- egy ritka példány szinte kezesbáránnyá válik a gyerekek gondoskodásától. S az a gyerek, aki itt éveken át neveli Gusztávot, a patkányt, még ha soha nem is lesz kapcsolata a biológiával, másfajta érzésekkel tekint majd fűre, fára, rovarra, levélre — saját környezetére, saját magára. A professzor dicsérete Az évek óta folyó kísérlet kiemelkedő állomása volt az a bemutató, amit az elmúlt héten a gimnáziumban tartottak. Az EDEN nemzetközi konferenciájának résztvevői látogattak el Érdre. — A bemutató és a külföldi szakemberek véleménye is megerősített • bennünket: jó úton járunk — mondta Somfai István, a gimnázium igazgatója. — Tovább kell erősítenünk a megkezdett munkát, az eddigiek mellett további területekre is kiterjesztve a környezeti nevelést. S nem csupán a kísérlet kedvéért, hanem hogy iskolánkból valóban környezetüket szerető és értékelő emberek kerüljenek ki. A vendégek elismerését Peter Nijkamp professzor, a szeminárium holland elnöke fejezte ki, amikor értékelésében külön szólt az érdi gimnázium munkájáról. Arról az oktatási kísérletről, mely az ember védelmét szolgálja. Szakmaközi bizottságok Nemcsak nyugdíjasoknak! Minél több aktív dolgozót várnak Érden immár két éve működik a szakmaközi bizottság. Mi is' valójában ez a szervezet? — kérdeztük Mogyorósi Istvántól, a bizottság gazdasági vezetőjétől — A szakmaközi bizottságok a szakszervezetek helyi egységei, elsősorban a nem lakóhelyükön dolgozó, főképp nyugdíjasokat tömörítenék. Feladatuk, hogy könnyítsék tagjaik helyzetét, egyszerűsítve az ügyintézést, helyben segítsék életüket. , — Ezek szerint nem csupán nyugdíjas lehet a bizottság tagja? — Természetesen nem, sőt feladatunk az, hogy olyan, lakóhelyüktől távol dolgozókat toborozzunk, akiknek részvétele a szakszervezeti életben, éppen ingázásuk miatt, nehézkesebb. Sajnos, a lakosság keveset tud munkánkról, s ennek tudható be, hogy rólunk, mint a nyugdíjasok szervezetéről beszélnek. Fontosnak tartjuk, persze a nyugdíjas- korúakkal való törődést, de azt szeretnénk, ha minél több aktív dolgozó bekapcsolódna mozgalmunkba. A szabályzat lehetőséget ad a lakóhely szerinti szakszervezeti tagságra, ami nem csupán az ügyvitelt egyszerűsítené, de újabban megerősítést adna fiatal városunk közéletének is. — Milyen szerepe van a bizottságnak? — Betölti mindazt a feladatot, ami a szakszervezetre általában hárul: gondolok itt a segélyekre, üdülés megszervezésére. Ezen tű) feladatunk olyan közösségek kialakítása, ahol a dolgozók és nyugdíjasok otthonra találjanak. Első lépésként alakítottuk ki Öfaluban a. nyugdíjasok rendszeres találkozóját. Az lenne a jó, ha mind több, lehetőleg városrészenkénti közösség formálódna. Ehhez segítségre van szükségünk. Támogatásra az üzemektől, vállalatoktól, a tanácstól. S magától a lakosságtól is: ismerjék meg, fogadják el és támogassák bizottságunk munkáját. Irodánk az MHSZ Diósdi úti székházában ■ található. November 23-án Sakkverseny Érd város sportegyesülete november 23-án vasárnap reggel 9 órától sakkversenyt rendez a Művelődési Központban. Nevezni a helyszínen lehet. A résztvevők felszerelést hozzanak magukkal. Családi események Házasságot kötött: Bézi János Faluközi Annával. Született: Gsepregi Sándor és Kiss Elvira Zsuzsanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Nyári László és Molnár Anna Zsolt, Fehér Lajos és Bedő Mária Zsuzsanna nevű gyermeke részére. Elhunyt: Tóth László (Bagoly út 45), Plascsák Erzsébet (Topoly utca 2.), Nagy Józsefné Piri esi Ilona (Rózsa utca 11) és Fehér József (Hajnalka utca 26). Kulturális vetélkedő Negyedik forduló A harmadik forduló megfejtései: 1. Kossuth Lajos, Széchenyi Istvánról. 2. Mozart: Varázsfuvola. Puccini: Tosca. A negyedik forduló kérdései: 1. A három versicím alapján kik a költők és ihlető múzsájuk teljes neve: 1. Júlia szózatját, ábrázatját. 2. Még egyszer Lillához. 3. Annára gondolok. 2. Ki alkotta a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet? A válaszokat a városi könyv-, tárba, két hét múlva, hétfőn délig küldhetik be a versenyzők, a feleletekhez a városi könyvtár dolgozói segitséget nyújtanak. Megjegyzés: az előző forduló válaszainál hiányosan közöltük a megfejtést. A teljes válasz helyesen: Balázs Dénes: A Zamöézitől délre. Az értékelés természetesen a teljes válasz alapján történt. Testnevelők a tömegsportért linden korosztályban, sportágban Elindult valami, amire a jövőben építeni lehet Az esemény nem fogható történelmi méretekhez, de azok, akiknek a méreteket Érd városa jelenti, nem hagyhatták figyelmen kívül a tényt: 1980- ban megmozdult valami a tömegsport ügyében. Az úttörő próbálkozások szervezője Lő- rincz József, a 2-es általános iskola testnevelője. • Hogyan értékelhetjük a város első tömegsport évét? — Mint elsőt, természetesen örömmel. Ez persze csak arra hivatkozik, amit az ember a kezdés láttán érez, hiszen ha a számokat vesszük: a tavaszi tömegsportnap hatvan és a legutóbbi őszi próba harminc résztvevőjét és ezt arányi tjük a város lakosságának számához, akkor ez bizony kevés. De elindult valami, amire a jövőben lehet építeni. © Milyen adottságok befolyásolják a tömegsport fejlesztését Érden? — Azok az általános okok, amelyek szinte mindenütt éreztetik hatásukat (gondolok a nagy területi kiterjedésre, az ebből adódó nehézségekre és arra, hogy a lakosság napjának nagy részét nem itthon tölti), a sport esetében is meghatározók. Ugyanakkor ezzel szemben áll, hogy valójában jó korösszetételű város vagyunk: sok a diák, sok a fiatal, jó talaja lehetne tehát a testedzésnek. A döntő mégiscsak az, hogy mindeddig nem volt hagyománya a tömegszintű sporttevékenységnek a városban, de ezzel a mostani évvel, úgy gondolom, sikerük e legfőbb okon túllépni. © Kialakultak-e az elképzelések a tömegsport szervezeti kereteire? — A település kiterjedése és a nyolc általános iskola léte önmagában hordozza a megoldást: oktatási intézményekre építetten kell megszerveznünk a tömegsportot. Odáig menve, hogy az iskolák, hagyományaiknak megfelelően, választanának sportágat, így alakulhatna ki a kézi- és röplabda, vagy éppen a labdarúgás bázisa Érden. Ezek, persze, csak gondolatok, ahhoz, hogy ebből bármi is megvalósuljon, a városi tömegsport összefogására, s különösképp egy sportfelügyelőre lenne szükség. 6> Hol tart a lakótelepi tömegsport egyesület szervezése? — Ahhoz képest, hogy viszonylag friss elképzelésről van szó, szépen előre jutottunk. Leültünk tárgyalni a tömegsport megyei felelősével, aki egyetértéssel fogadta az egyesület megalakítását. Miután azonban ilyen klub még nincs a megyében, magunknak kell végigjárni az utat. Tervünk szerint a Béke téren alakulna meg az egyesület (a megalakulásnak természetesen minden jogi feltételével: közgyűléssel. vezetőségválasztással, tagdíjfizetéssel), s különböző szakági csoportokban a lakótelepen, a művelődési központban és a 2-es iskolában tartanánk a foglalkozásokat. Amelynek egy része edzés lenne, a másik pedig sportverseny. Ennek érdekében keressük a kapcsolatot más városok hasonló egyesületeivel, de az igazi az lenne, ha Érden belül az elsőt több, hasonló követné. Nem akarunk korlátokat emelni, várjuk minden korosztály jelentkezését, minden sportágban. O Ön jo ideje immár a városi sportélet egyik fő mozgatója. Milyen minőségben? — Minőség nélkül. A 2-es iskola testnevelője vagyok, kézilabdaedző és magam is aktív játékos, talán érthető, hogy igyekszem a sport segítéséért túlnézni az iskola kapuján. A kezdeti magányosság után ma már akadnak segítőim: iskolabeli kollégám, Bagó Lajos velem gyütt csinálta végig az idei versenyeket. Meggyőződésem. hogy a város tömegsportjáért mi, testnevelők tehetünk a legtöbbet. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: ✓ Hancsovszky János lSS\ — !>4H7 (Fr'lt
