Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

1980. NOVEMBER 19., SZERDA W«« •éjps w K/imav 7 Heti jogi tanácsok mi--111111 ii um I lllBUMBMujBia Legfőbb szempont: a családvédelem Mindenképpen az eredeti vételár az irányadó Birtokháborítás miatt indult eljárások Egy vizsgálat tapasztalatai Nyomozás a törvényesség betartásáért • Válás esetén kié marad­jon a közös lakás? Aggódó, idős nagymama két unokájának jövőjét félt­ve, tragikusan írta meg gyer­meke házasságának történetét Hosszú ideig zavartalan volt a fiatalok házassága. Ügy lát­szik, a veje megállapodott korára vesztette el a fejét, ta­lán egy újabb nő jött közbe vagy az ital, vagy mindket­tő. A fiatalok 14 éven át szé­pen éltek, gyűjtötték a pénzt lakásra, amelyre 7 évig vár­tak. Saját tulajdonú OTP társas­házban laknak. Hosszú évekre elkötelezték magukat a rész­lettörlesztéssel, az állam ál­tal nyújtott egyéb kedvezmé­nyeket is élvezik, így a két gyermek után a 60 ezer fo­rint szociálpolitikai kedvez­ményt. Vállalati támogatást is kaptak. Most pedig, mert a házasság megromlott, a férj mindent a feje tetejére állí­tott. A lakást el akarja adni, és a fele pénzt zsebre akarja vágni. Nagyon helyesen írja a nagymama levelében, hogy veje nem gondol a gyerekek­re, arra, hogy az állam 60 ezer forintot a gyermekek miatt engedett el a lakás árá­ból. • A férj beköltözött a nagy­szobába, felesége pedig a két gyerekkel a kicsi szobában szo­rong. A feleség azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy a lakást elcseréli és éppen a megoldás ügyében kér tőlünk tanácsot. Sok megoldás lehetséges: így az is, hogy természetben úgy osztják meg a lakást, hogy a férj megy a kis szo­bába, és a család a nagyob- bikba. Ha arra kényszerülnek, hogy a lakást eladják, feltét­lenül csak olyan megoldásba menjenek bele, hogy az anya és a két gyerek lakása bizto­sítva; legyen. Ha kisebb lakást szereznek vagy tanácsi lakásra cserélik az adásvételi szerződés kere­tében a saját tulajdonú la­kást, nyilván pénzhez is jut­nak. Megegyezés kérdése, hogy mennyi illesse meg a férjet. Jogos az a kívánság, hogy ő is tudjon valamit kez­deni, esetleg egy másik épít­kezésbe vagy vásárlásba az összeget befektetni, illetve ilyen akcióba belépni. Ha nem jut ennyi összeg részére, ak­kor azt máshonnan szerezze meg, ne a gyermekeitől. Ha másként nem megy, lakjon egy ideig albérletben vagy bárhol, gyűjtsön ismét, ha új életet akar kezdeni, de ne te­gye ezt gyermekei rovására. Ha nem megy szépszerével a megegyezés, úgy, hogy a család hátrányt ne szenved­jen, akkor a válóperben vagy azon kívül a vagyon­megosztásban kell a családvé­delmi szempontont érvénye­síteni, és a bíróság ezeket messzemenően figyelembe is veszi. Ha nem közös meg­egyezéses alapon válnak el — mert hiszen úgy látom a le­vélből, nem nagyon lehetsé­ges a vagyoni kérdésekben a korrekt megállapodás —, ak­kor pedig a feleség ragasz­kodjon a lakáshoz, és ha az nem osztható meg természet­ben, követelje az egész lakás használatát, mert ez megillet­né őket, hisz-en a nagymamá­val együtt, négyen maradná­nak a kétszobás lakásban. Az a körülmény, hogy a férj fele részben az ingatlan tulajdo­nosa, nem jogosítja fel arra — ha együtt nem lehet vele lakni —, hogy a közös lakás­ban ő maradjon gyermekei rovására. Más kérdés ugyanis a tulajdonjog, és más kérdés a lakáshasználat. © A munkaruháról és a be­iskolázás költségeinek megté­rítéséről. P. A. olvasónk írja, hogy korábban tanácsaink alapján megkapta a tsz-től munkaru­haként a bőrkabátot. Akkor gépkocsivezetői beosztásban dolgozott, volt, aki bundát kapott, volt, aki bőrkabátot A kihordási idő 5 év volt. Eb­ből 4 év telt el, közben olva­sónkat 6 hetes nehézgépkeze­lői tanfolyamra beiskolázták, majd miután azt eredménye­sen elvégezte, kotrógépre ke­rült. Itt azonban a folyama­tos ülőmunkát nem tudta vé­gezni, orvosi papírok alapján más munkahelyre, a szerelők­höz tették segédmunkásnak. Most a tsz 1600 Ft-ot levont a keresetéből, a még hátrale­vő egyévi kihordási időre, azonban nem a négy évvel ezelőtti beszerzési árat vették alapul, hanem o mostani emelt áron számolták el. Olvasónk másik kérdése: amikor a tsz beiskolázta, ak­kor egy munkaszerződést íra­tott vele alá, mely szerint ha eredménytelen vizsgát tesz vagy öt éven belül kilép, ak­kor a tsz-nek 25 ezer forintot vissza kell fizetnie, mivel az iskola költségeit a tsz fizet­te. Kérdezi — jogos-e a tsz- nek ilyen irányú követelése? Olvasónk első kérdésére kö­zöljük, ha a bőrkabát kihor­dási ideje 5 év és ebből 4 év telt el, akkor a dolgozónak megváltás esetéin az eredeti vételár összegének az egy év­re eső arányos részét kell megtérítenie, amennyiben er­ről a tsz alapszabályzata más­ként nem, rendelkezik. Javasoljuk olvasónknak, nézze meg a tsz alapszabály­zatát és akkor megállapítható lesz, hogy a tsz helyesen von­ta-e le keresetéből az 1600 Ft-ot. Olvasónk második kérdésé­re: az nem vitás, hogy az is­kola költségeit a tsz fizette. Az is helyes, ha visszatérítte­ti a tsz a ráfordított kiadást, ha nem váltotta be a dolgo­zó a hozzáfűzött reményeket vagy azért, mert nem tette le a vizsgát, vagy pedig, mert idő előtt kilép. A szerződés­nek ez a kikötése he­lyes, hiszen ebben állapodtak meg. Az összegszerűség azon­ban akkor vitatható, ha olva­sónk nem került ilyen magas összegbe a tsz-nek. Nézzen utána, mert hiszen nyilván a tsz fizette a szállá­sát, ellátását, ezenkívül nyil­ván megkapta ez alatt az idő alatt fizetését is, vizsgadíjat fizetett a tsz, nem is beszél­ve arról, hogy a tsz-t kár is érte azáltal, hogy bizonyos összeget kiadott olvasónk ta­níttatására abban a remény­ben, hogy szakembert kap, most viszont az a helyzet ál­lott elő, hogy vagy kezdheti mással ugyanezt, vagy más­honnan szerezhet be szakem­bert, ha tud. Tehát kimutatható vagyoni kára és ki nem mutatható va­gyoni kára is keletkezett a tsz-nek ezzel a rosszul sike­rült beiskolázással. Ezeket fi­gyelembe véve, nem biztos, hogy irreális összegben álla­podtak meg annak idején. Dr. M. J, A földértékelésről az 1980. évi 16. tvr. rendelkezik, és en­nek végrehajtási utasítását a 26/1980. (XI. 9.) MÉM. rende­let tartalmazza. (Magyar Köz­löny 84. száma.) Az ingatlan-nyilvántartás át­alakításáról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 27/1980. (XI. 9.) MÉM. rendeletet. Az új szabványosított nyom­tatvány alkalmazásáról a Pénzügyi Közlöny 19. számá­ban jelent meg tájékoztató. A termelési adó számításba vételéről, a beruházások szer­vezési és lebonyolítási díjának kialakításáról az Árszabályo­zás és Termékforgalmazás 36. száma tartalmaz közleményt. A megyében működő ügyész­ségek az idén többek között a birtokháborítás miatt in­dult eljárások törvényességét is vizsgálták a tanácsi szak- igazgatási szerveknél. A vizs­gálatok megállapításaiból ki­tűnik, hogy aZ állampolgárok jelentős része nincs tisztá­ban azzal, hogy milyen ese­tekben lehet birtokháborítás miatt a tanácsi szakigazgatási szervekhez fordulni. Ez a körülmény indokolja a vizs­gálat tapasztalatainak ismer­tetését. Amit tudni kell A kérdést illetően tudni kell, hogy a birtokvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (PTk.) tartalmazza. Itt található az a rendelkezés, amely szerint, ha a birtokost birtokától jog­alap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják, úgy birtokvédelem illeti meg. A birtokost egyébként a birtok- védelem mindenkivel szem­ben megilleti, annak a kivé­telével, akitől a birtokot ti­los önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a bir­tokvédelem mindegyik bir­tokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok — egymás közöt­ti viszonyuk alapján — egy­mással szemben is jogosultak birtokvédelemre. Akit birto­kától megfosztanak vagy bir­toklásában zavarnak, a szak- igazgatási szervtől egy éven belül kérheti az eredeti bir­tokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A birtokos az eredeti birtokál­A MEZŐ GAZDASÁG pénz­ügyi szabályozó rendszerének 1981. évi továbbfejlesztése — amelyről kormányrendelet je­lent meg a Magyar Közlöny­ben — továbbra is előirányoz­za a mezőgazdasági kisterme­lés erőteljes, hangsúlyozott támogatását. Az egyes kiemelt ágazatoknál továbbra is fenn­maradnak a jelenleg érvény­ben levő támogatási formák; sőt egyes területeken a ked­vezmények továbbnőnek. Változatlan mértékben és a jelenlegihez hasonló feltéte­lekkel részesítik támogatásban a fólia alatti zöldségtermelést. Továbbra is 20 százalékos tá­mogatással csökkentett áron vásárolhatnak meghatározott gépeket a kistermelők, vala­mint a gépkölcsönzésre jogo­sult szervezetek. A kerti trak­torokhoz csatlakozó munkagé­pek közül azonban csak a mezőgazdasági termelést szol­gáló talajművelő, vető és ül­tető, valamint növényvédő és terménybetakarító munkagé­A vállalati önköltségszánií- tási és árképzési szabályza­tokról ugyanitt jelentek meg az irányelvek, valamint a ter­melői árak és szolgáltatási díjak változásával kapcsolatos vállalati árpolitikáról közle­mény. A karácsonyi, újévi üdvöz­letek és más hivatali „meg­emlékezések” tilalmáról a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 21. számában jelent meg közlemény. Az importált gyógyszerké­szítmények forgalomba hoza­taláról, rendeléséről és kiadá­sáról szóló 33/1976. Eü. M. sz. utasítás mellékleteinek módo­sítását az Egészségügyi Köz­löny 21. száma tartalmazza. lapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után a bíróságtól kérheti. Ennek az az oka, hogy a huzamosabb időn át fennálló birtoksértés esetén már rend­szerint elkerülhetetlen a bir­tokláshoz való jog vizsgálata. Ez pedig már meghaladja a szakigazgatási szervek fel­adatkörét. Egyébként, ha a birtokláshoz való jogosultság is vitás, úgy közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. A szakigazgatási szerv a bir- tokháborítási kérelem tárgyá­ban 30 napon belül köteles határozni. Ezzel kapcsolatban tudni kell azt, hogy a bir­tokháborítás megszüntetése miatt indult ügyekben a 30 napos ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg, úgy, mint az államigazgatási eljá­rásban. Enne!: ellenére eléggé sajnálatos módon az ügyész­ségek több olyan ügyet talál­tak vizsgálataik során, ame­lyekben a szakigazgatási szer­vek késedelmesen intézkedtek. A birtokvédelemért folya­modók egyébként jó, ha tud­ják azt is, hogy kérelmükre 20 Ft-os okmánybélyeget kell ragasztani. Mindez azért ér­demel említést, mert az ügyész­ségi vizsgálatok során az is megállapítható volt,, hogy aZ illetékbélyeg hiányzik a be­adványokról, de egyébként ar­ra is volt példa, hogy 50 Ft- os bélyeg volt a beadványon. A Pík. vonatkozó rendelke­zései értelmében a szakigaz­gatási szerv az eredeti bir­tokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja. Kivételt képez az az eset, amikor nyilvánvaló, hogy aZ, aki birtokvédelemért fo­pekre, továbbá az utánfutókra adnak állami támogatást. A nem bogyós gyümölcsű ültetvénytelepítés kisüzemi feltételrendszere változatlan marad. A mezőgazdasági kisterme­lők a bogyós gyümölcsűek te­lepítésekor a szaporítóanyagot eddig is támogatással, csök­kentett áron vásárolhatták meg, ha annak teljes termelé­sére — az erre kijelölt szerve­zettel — legalább 3 évre érté­kesítési szerződést kötöttek. Az új rendelet jelentős köny- nyítést ad azzal, hogy a tá­mogatás egyik feltételeként előírt legkisebb telepítési terü­letet ezerről 500 négyzetmé­terre csökkenti. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem integrációjában, összefüggő te­rületen megvalósuló bogyós gyümölcsű ültetvények telepí­téséhez a kistermelők a nagy­üzemével azonos támogatást vehessenek igénybe. A támo­gatás akkor is jár, ha a terü­let nem csatlakozik közvet­lenül a nagyüzemi ültetvény­hez. A KISTERMELŐKET a tulajdonukban levő tehénállo­mány után továbbra is támo­gatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első te­hén után 2500 forint, a máso­dik és minden további tehén után az eddigi ötezerrel szem­ben hatezer forint. Űj voná­sa a rendeletnek az is, hogy az állami támogatás igénylé­sekor az eddig előírt tbc-men- tességigazolást nem kell a kistermelőknek bemutatni. A támogatás igénybevételének ugyan továbbra is előfeltétele a tehén gümőkórtól való men­tessége, de ezt külön igazolni csak akkor kell, ha az udvar­ban tartott teheneknél az il­letékes állatorvos gümőkór- fertőzést állapított meg: ilyen kor a támogatás kifizetését át­menetileg felfüggesztik. lyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklá­sának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a szakigazgatási szerv a hasznok, károk és költsé­gek kérdésében Is. Nagyon fontos tudni azt is, hogy a szakigazgatási szerv határoza­ta ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. Az a személy, aki a szakigaz­gatási szerv határozatát sé­relmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kér­heti a határozat megváltozta­tását. Szomszédok háborúja Vizsgálataik során az ügyész­ségek sokfajta üggyel talál­koztak. A birtokháborítás kö­rében leggyakoribbak az olyan esetek, amikor a szomszédos ingatlanok tulajdonosai kér­nek birtokvédelmet a másik szomszéddal szemben, külön­böző zavaró magatartások (vízelvezetés, kerítés elhelye­zésének módosítása, fák és bokrok telekhatárra történő ültetése stb.) miatt. Előfor­dult azonban olyan eset is, amikor méhkaptárak elhelye­zését kérte a telekszomszéd, arra való hivatkozással, hogy a méhek akadályozzák ingat­lana egy részének használatá­ban. Az ügyészségek azt is vizs­gálták, hogy a szakigazgatási szervek határozataik végre­hajtására milyen intézkedése­ket tesznek. A tapasztalatok szerint elég gyakori az az eset, amikor az eljárás egyez­séggel fejeződik be, és így nem kell a végrehajtásról rendel­kezni. Az ilyen gyakorlat he­lyesnek mondható, mert hi­szen a cél a birtokháborítás megszüntetése, és ez úgy is elérhető, ha az érdekelt fe­lek a szükséges intézkedésben vagy magatartásban megálla­podnak. Egyezség vagy bírság Abban az esetben, amikor egyezség nem jött létre, a szakigazgatási szervnek in­tézkednie kell a végrehajtás érdekében. Ha a teljesítésre előírt határidő eredménytele­nül telt el, a szakigazgatási szervnek bírságot kell kiszab­ni. A hozott határozatok vizs­gálata során az ügyészségek azt is megnézték, hogy a tel­jesítésre előírt határidő meny­nyiben reális. Egy ügyben pél­dául azt észlelték, hogy a szakigazgatási szerv 5 fa ki­vágását rendelte el egész rö­vid határidővel. A teljesítés­nek ez a módja nem helyes, mert hiszen 5 fa kivágása nem kis időt vesz igénybe összegezve a vizsgálatok megállapításait, elsősorban az a figyelemre méltó, hogy sok a birtokháborítási ügyek kö­zött aZ olyan, amelyben nem fordult elő jogi értelemben vett birtokháborítás. Ilyennek mondható többek között azaz ügy, amelyben egy ingatlan közös tulajdonosai között volt vita abban, hogy ki fizesse az elfogyasztott villanyáramot. Nem kétséges, hogy az adott esetben a felmerült vitát a bíróságnak és nem a szak- igazgatási szervnek kell eldön­teni. Ugyancsak nem beszél­hetünk birtokháborításról azokban az ügyekben sem, amikor a szomszédok között elhangzott becsületsértő ki­fejezések miatt indult az el­járás. Az ügyészségek egyéb­ként több olyan ügyet találtak, amelyekben szabálysértés va­lósult meg és birtokháborítás nem volt megállapítható. A kifogásolt ügyekre az ügyészségek a szakigazgatási szervek figyelmét felhívták, valamint megtették az indo­kolt és szükséges intézkedé­seket. Dr. Varga Emil MOZIMŰSOR NOVEMBER ABONY 20—21: Herkulesfürdői emlék* 22—23: Csillagok háborúja I—II. 24—25: Konvoj* BUDAÖRS 20—23: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 24—25: A Nagy Medve fiai CEGLÉD, Szabadság 20—23:«A Pál utcai fiúk (du.) Hálózat** (este) 24—26: Az állatok válaszolnak (du.) A vasálarcos férfi* (este) CEGLÉD, Mese 20—26: A farkas és a kisgidák CEGLÉD, Művész 20—23: Aszja DABAS 20—21: Földi űrutazás 22—23: Az ötös számú vágóhíd** 24—25: Ki beszél itt szerelemről?* DUNAHARASZTI 20—21: Lavina* 22—23: Az 51-es dosszié** 24—25: A kétbalkezes és az örömlány* DUNAKESZI, József Attila 20: Sebességláz* 23: Az áruló balegyenes 24: Félénk vagyok, de hódítani akarok 26: Felkavart víz** DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—21: Skalpvadászok* 22—23: ítélet (du.) Az egér és a macska (este) 24—25: A Fehér Agyar visszatér ÉRD 20—21: Az 51-es dosszié* 23: A negyvenegyedik 24—25: Pokoli torony I—II.* FÓT 20—21: Száguldás gyilkosságokkal* 22—23: Féléink vagyok, de hódítani akarok 24: Bakaruhában** 25: Békeidő GÖDÖLLŐ 20—23: Bob herceg (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 24—26: A kofa és a költő (du.) A szentév (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Eqyetem 20: Szibériáda I—II. 23: Kicsi a kocsi, de erős 24: Mentolos ital GYAL 20— 21: Az áruló balegyenes 22—23: Negyedik fázis* 24—23: Ház a sziklák alatt** MQNOR 21— 23: 2001 firodiisszeia I—II. 22— 23: Hüvelyk Mntvl (du.) 24—25: Evezz egyedül (du.l A két aranyásó (este) 20-TÓL 26-IG NAGYKATA 20—23: Luxusbordély Párizsban** 24—25: Szibériáda I—II. NAGYKOROS, Arany János 20—23: Zsoldos katona 24—23: Hálózat** NAGYKÖRÖS. Toldi 22: Sebességláz* 26: Sevcrino NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 20—26: Aranyember (4 órakor) J0—23: Dandin György (6 órakor) 24—26: Szent Péter esernyője (6 órakor) 20—23: A kakukk visszatér (8 órakor) 24—26: Kamilla, te vagy a sorsom (8 órakor) PILISVÜRÖSVÁR 20—21: Circus maximus- 22—23: Joseph Andrews** 24—25: A katona és az elefánt POMÁZ 20—21: Szerelem, szieszta idején*** 22—23: Lavina* 24—25: Az 51-es dosszié* RÁCKEVE 20—21: Tűzharc* 22—23: Szerelem, szieszta idején*** 23: Hószakadás (du.) 24—25: Csillagok háborúja I—II. SZENTENDRE 20—23: A kofa és a költő (du.) A szentév (este) 24—26: Péter cár és a szerecsen (du.) A hét mestcrlSvész (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20— 21: Vadvízország (du.) A kétbalkezes és az örömlány* (este) 22—23: Tűzharc* 21— 25: Egy magyar nábob (du.) A madarak is, a méhek is** (este) TAPIÖSZELE 20—21: A két aranyásó 22— 23: Szibériáda I—U. 24—25: Luxusbordély Párizsban** VÁC. Kultúr 20— 23: Lolka és Bolka (du.) Zorró (este) . 24—26: A bumfordi (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) VÁC Madách Imre 21: A delfin naDja 22: Érzéstelenítés nélkül* VECSÉS 21— 23: A Nagy Medve fiai 22— 23: Vadvízország (du.) 2i—25: Hugó a víziló (du.) 21—2G: Mondd, hogy mindent megteszel értem* • Csak 14 éven felülieknek. ** Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. Tíz nap rendeletéiből , i Kormányrendelet jelent meg Kedvezmények a kistermelőknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents