Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1980. NOVEMBER 18., KEDD Üj rendelet A városi tanács feladatai Rendszeres kapcsolat a választókkal Mitagadás, vaskos köteg az a rendelet, melyet a minap alkotott a városi tanács testü­leté. A címe: Nagykörös városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/1980. számú tanácsrendelet. No, ez aztán már igazán a ta­nács és hivatalainak a bélügye, mondhatja bárki, s nem éppen alaptalanul. Ez az újdonatúj jogszabály valóban nem vonat­kozik mind a 27 és fél ezer nagykőrösire. Ámbár ki tud­ja. Ugyanis azok, akikre néz­vést törvény ez 2/1980-as szá­mú rendelet, kivétel nélkül en­nek a 27 és fél ezer nagykő- rösinek az ügyeit intézik. Egyéni gondokat, bajokat or­vosolnak, a közösség érdeké­ben terveznek és döntenek. Egyáltalán nem unalmas ol­vasmány hát ez a 43 gépelt oldal, s a hozzácsatolt számos melléklet. Még a bevezető ré­sze sem, pedig abban csupán arról van szó. hogy váro­sunk hol található, milyen a jellege, mit termel ipara és mezőgazdasága. E fejezet leg­érdekesebb mondata az, ame­lyikből megtudhatjuk, hogy városunk vonzáskörébe tar­tozik Kocsér, Törtei, Kőrös- tetétlen, Nyársapát és Csemő. Igaz, hogy errefelé ezt min­denki tudja, de mégis jó, ha benne van ez a város törvé­nyében, merthogy azt távo­labbi vidéken is olvassák. A következő fejezet a váro­si tanács feladatairól és hatás­köréről szól. Egyébiránt ezt a Tanácstörvény pontosan meghatározza. A nagykőrösi városi tanács azonban a helyi viszonyokhoz igazodva gon­doskodik a város fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükség­leteinek kielégítését. Ezenkí­vül vállalta azt is saját tör­vényében, hogy jogpropagan­da-előadásokat szervez. Saját rendeletéit, határozatait, fej­lesztési terveit sem rejti véka alá, hanem azok sokszorosí­tott példányait terjeszti a la- . kosság körében. Segít abban is, hogy a vál­lalati és szövetkezeti kul­turális alapokat az érin­tettek egyeztetve vagy ép­pen közösen használhas­sák fel. Közművelődési határozat az is, hogy városunk tanácsa ismét megrendezi a hagyományos Arany-napokat. Ugyanez a fejezet foglalja össze, hogy miként oszlanak meg a hatáskörök a városi ta­nács és végrehajtó bizottsága között. A következő rész a tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködését taglalja. Rop­pant fontos fejezet ez, hiszen régen bebizonyosodott, hogy elszigetelten felettébb nehéz megoldani a tanácsi feladato­kat. S afelől sem lehet senki­nek kétsége, hogy több szer­vezet, üzem hasonló gondjai megoldásának legjobb egyez- tetője a városi tanács lehet. S eme összehangoló tevékenység keretébe egyáltalán nerncsak az ünnepségek megrendezése tartozik, hanem egy sor gaz­dasági döntés is, melyek kü- lön-külön csak ráfizetéssel volnának megoldhatók az üze­mekben, (intézményekben. Az új rendelet negyedik fe­jezete a városi tanács műkö­dését szabályozza. Szó esik eb­ben a tanácsi munkatervek készítéséről és végrehajtásáról, a rendeletek alkotásának mi­kéntjéről, a tanácsülések meg­tartásának rendjéről, a rende­letek és határozatok közlésé­nek módjáról. Sajnos, nincs helyünk ar­ra, hogy a tanácsrendelet ötö­dik fejezetét teljes egészében közöljük. Pedig jó volna, merj; ez a tanácstagokról szól, s végeredményben azt lehet ki­olvasni belőle, hogy mi a kö­telessége választott tanácsi képviselőinknek. Íme, néhány fontos tudnivaló: A tanácstag­nak a közérdeket figyelembe véve kell teljesítenie válasz­tói megbízatását, s előmozdí­tani az állampolgárok jogos panaszainak orvoslását. Köz­vetlen és rendszeres kapcso­latot kell tartania választói­val. Nemcsak az évenként kö­telező beszámoló alkalmával, hanem például munkahelyi be­szélgetések szervezésével, csa­ládlátogatásokkal. Mindeze­ken túl személyes példamutatás­sal kell közreműködni az állami és a munkafegye­lem megszilárdításában. Mindent egybevetve lássuk be: nem könnyű tanácstagnak lenni. A tanácsrendelet követke­ző fejezete a városi tanács végrehajtó bizottságának tevé­kenységéről mondja el a tud­nivalókat. A következő rész pedig a tanácsi tisztségviselők munkájáról. S ha az előbb azt mondtuk, hogy a tanácstag­nak nincs könnyű dolga, ak­kor e fejezet alapján bátran állíthatjuk, hogy a tanács el­nökének még sokrétűbb a mun­kája. Pontosan 23, rövidnek még jóindulattal sem nevez­hető bekezdés taglalja felada­tait és kötelességeit. Minden­esetre at nincsen benne ezek­ben a pontokban, hogy köte­les mindenféle tyúkperek pa­naszosait meghallgatni, pedig az életben hányszor, de hány­szor sor kerül erre is! A következő fejezet a taná­csi állandó bizottságok felada­tait határozza meg. Ezekről Viszonylag keveset tudnak a nagykőrösiek, jóllehet, igazgatási, pénzügyi, vá­rosfejlesztési, termelési és ellátási, művelődési és vé­gűi egészségügyi és szo­ciális döntéseknél roppant fontos előkészítő fel­adataik vannak. A kilencedik fejezete a rendeletnek is olyan, hogy érdemes volna a tartal­mát szó szerint közölni. Ta­lán egyszer erre is sor kerül­het, hiszen ez azokról a szak- igazgatási szervekről, tanácsi osztályokról szól, melyekhez ügyes-bajos dolgainkkal szok­tunk fordulni. Egyelőre bízzunk abban, hogy mint minden tanácsren­delet, ez is megjelenik majd nyomtatásban, s így sokakhoz eljuthat. Kifejezetten közér­dekű fejezeteire pedig még lapunkban is visszatérünk rö- videbb-hosszabb tájékoztatók közlésével. Farkas Péter Jubiláló iskola Beilleszkedés a társadalomba Brigád a kisdiákokért Kedves meghívásra érkez­tünk a minap a kisegítő is­kolába, ahol ünneplő ruhás pajtások fogadták és kalauzol­ták készségesen a vendégeket. Az iskola tanárai és tanulói a nagy eseményre, az iskola fennállásának 20 éves évfor­dulójára már hetek óta készü­lődtek. A bensőséges hangu­latú ünnepséget az ifjúsági házban tartották. Ott láttuk Vassné Kovács Emőkét, a Gyógypedagógiai Főiskola ta­nárát, Káló Józsefei, a városi tanács elnökhelyettesét, Deák Györgyöt, a városi tanács mű­velődési osztályának általános tanulmányi felügyelőjét. El­jöttek at eseményre az iskola volt tanárai, városunk más tanintézeteinek a képviselői és a szülők is. De ott voltak az iskolát patronáló szocialis­ta brigád tagjai is. Először Kiss Vilmosné, az iskola tanára köszöntötte a megjelenteket. Gyógypedagógia — A felszabadulást meg­előzően a fogyatékos ember általában a társadalomban, a családban nagy terhet jelen­tett, fölös gondot vagy szé­gyent — mondotta. — Hosszú volt az út a mai szemlélet- mód kialakulásáig, hiszen a velük való helyes bánásmód megvalósítása csak a megvál­tozott társadalmi és gazdasági viszonyok között következhe­tett be. A felszabadulás a fo­gyatékos emberek felszabadu­lását is jelentette. A gyógype­Környezetvédelem Szennyezettségvizsgáló Gyorsan működő, könnyen kezelhető eszközzel gazdago­dott a környezetvédelem A Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Optikai Művek és a Reanal Finomvegyszergyár összelőgásából a felszíni vizek szennyezettségét mérő műszer született, aminek sorozatgyár­tása most kezdődik a MOM- ban. Az AQUAFQT—A elnevezé­sű műszer arra az elvre épül, hogy a szennyezett víz bizo­nyos vegyszerek hatására el- színeződik. Ha a műszerben található edényt megtöltik a vizsgált folyó, kút vagy ép­pen szennycsatorna vizével, és az élő szervezetre káros összetevőt kimutató — kap­szulába csomagolt — vegy­szert hozzáadagolják, a mű­szer számskálájáról leolvasha­tó, hogy mennyire szennye­zett a folyadék. A Reanal Finomvegyszer­gyár 14-féle — károsító anya­gokat kimutató — vegyszert készít. A műszer tájékoztató leírásában pontosan megjelö­lik, hogy az egyes felszíni vizeknél mely adalékokkal ér­demes elvégezni a vizsgála­tot. Az AQUAFOT—A megköny- nyíti és széles körűvé teheti a felszíni vizek szennyezett­ségének vizsgálatát Várható ára pedig nem éri el az 5000 forintot sem Hamarosan elkezdődik a műszer azonos elven működő finomabb változatának gyár­tása is. A MOM fejlesztői ugyanis olyan elektronikus mérőeszközt hoztak létre, amivel még pontosabb meny- nyiségi mérések végezhetők. Moziműsor Félénk vagyok, de hódítani akarok. Színes szinkronizált francia filmvígjáték. Elő­adás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben A molnár, a fia meg a sza­már. Mesefilm, fél 4-kor. Simon Menyhért születése. Magyar film, fél 6-kor. A második utca foglyai. Színes, szinkronizált amerikai film (14 éven aluliaknak nem ajánlott!), fél 8-kor. dagógiai munkában, ha lassan is, de megindult a fejlődés. A gyógypedagógiai iskolák fel­adata, hogy a fogyatékos gyermekeket előkészítse a nekik megfelelő életvitelre, munkára, képességeik alapos mérlegelése után. A szocialis­ta pedagógia nem kizárja, ha­nem befogadja a társadalom eltérő adottságú tagjait, nem­csak pedagógiai, hanem jogi vonatkozásban is, tekintet nél­kül állapotukra. Bebizonyo­sodott, hogy az elkülönített nevelés, az átgondolt speciális oktatás hatására a kisegítő is­kolából kikerült tanulók dön­tő többségükben felnőtt ko­rukra képessé válnak a mun­kára, s az önálló életvitelre. Segédeszközök Ünnepi köszöntőt Szépe Miklósné, az iskola igazgatója mondott. — Városunkban 33 éve ala­kult meg az első gyógypeda­gógiai osztály, de mint önálló iskola 20 éve működik — mondotta. — A gyógypedagó­giai tagozat alapjait Nagykő­rösön a Vallás- és Közokta­tásügyi Minisztérium rendel­kezése alapján Szentpéteri László vetette meg 1947 őszén. Ekkor indult az első gyógype­dagógiai osztály, mely az Arany János iskolához tar­tozott. Egy év múlva már két osztállyal működött a gyógy­pedagógiai tagozat. A 2. osz­tály vezetésével dr. Szabó Ká- rolynét bízták meg. A követ­kező években fokozatosan meg­szerveződött a 3. és a 4. osz­tály is. Ez az időszak igen nehéz és küzdelmes volt. Hat év alatt a város öt különbö­ző helyén folyt a tanítás. A kezdeti évek munkáját nehe­zítette, hogy a legminimáli­sabb oktatási segédeszközö­ket is nélkülözte az iskola, a tanulók a legszükségesebb is­kolai felszereléssel sem voltak ellátva. A tanulók kiválasz­tását, áthelyezését az idő tájt még nem szervezték meg köz­pontilag. A nevelők legjobb belátásuk szerint végezték munkájukat. Jó érzéssel álla­píthatjuk meg a régi fejlődé­si lapokat tanulmányozva, hogy a kiválasztott gyerme­kek valóban gyógypedagógiai nevelést igényeltek, s az is­kolában eltöltött évek alatt elsajátították a legfontosabb alapismereteket. Az elmúlt, küzdelmes évek munkájának eredményeként ünnepelhetünk most. Jelenleg a 148 diákunkat, 10 tanulócso­Színházi előadás A kecskeméti Katona J< zsef Színházban este 7 ón kor Görgey Gábor: Búivá Somlay-bérlet. Anyakönyvi hírek A hőmérséklet ritmusa A természetet tökéletesen utánzó újfajta klímaprogramot dolgozott ki az MTA marton- vásári mezőgazdasági kutató- intézetének növényházában, a fitotronhan. A kutatók a kí­sérletek nagyobb megbízható­sága érdekében a szokásos stabil nappali és éjszakai hő­mérséklet helyett az évszak­nak megfelelő napi hőmérsék­leti ritmust, valamint a nap­pali megvilágítás hosszának és intenzitásának évszakok szerint változó ritmusát prog­ramozzák be a növénvneme- sítésd kísérletek céljául szol­gáló kamrákban. Így megbíz­hatóbbá válnak a kísérletek eredményei, mivel a növénye­ket a fitotronhan is ugyan­azok a hatások érik, mint a természetben. A természetet utánzó fitotroni klímaprogra­mok segítségével többek kö­zött kukoricát tesztelnek, vizs­gálják az árpa hibridizáció­jának lehetőségeit, a kamil­lák fagytűrő képességét, az őszi és tavaszi búzák hő- és fányreakcióját, valamint a kukorica hideg- és szárazság­tűrését. Született: Tóth József és Tóth Ildikó: Ildikó; Pintér Gyula és Ádám Irén: Gyula; Pintér Sándor és Bugyi Má­ria: Mónika; Gyurász László és Kiséri Esz!ter: Róbert ; Róka Sándor és Kaszala Éva: Niko­letta; Hengán István és Halmi Terézia: Csaba; Hernádi Lajos és Berente Mária: Mária; Budai Miklós és Molnár Edit: Szilvia; Páhán Dezső és Kéri Erzsébet: Dezső; Farkas Imre és Vörös Katalin: Viktor; Utasi Imre és Vincze Julian­na: Mónika; Virág Dénes és Fekete Margit: Dénes; Kovács Antal és Szabó Mária: Andrea nevű gyermeke. Névadót tartott: Major Jó­zsef és Okruhlicza Mária: Marianna; Nyúl-Tóth Imre és Katona Piroska: Ágnes; Ta­nács Imre és Nagy Etelka: Edina; Téglás-Kovács Ferenc és Szűcs Márta: Anita nevű gyermekének. Házasságot kötött: Székely­hídi József és Hatvani Éva: Péter Gyula és Dúzs Irén; Bar­portban oktatjuk. Van 3 al­sós és 2 felsős napközis cso­portunk. Jók a személyi fel­tételek. Szemléltetőeszközök­kel el vagyunk látva, de a he­lyiségeinket kinőttük már. Szentpéteri Lászlótól Szluka Ferencné vette át a vezetést, neki köszönhető a városi be­szédjavító csoport megszerve­zése is. Ottóffyná Kiszely Il­dikó igazgató vezetésével az oktatásban korszerű törekvé­sek érvényesültek, öt éve fo­lyik nálunk korszerűsített anyanyelvi oktatás, két év óta pedig matematikakísérlet fo­lyik az alsó tagozaton. Az is­kolában jól működő úttörő- csapat is van. Szépe Miklósné jubileumi köszöntője után az iskola ta­nulóinak egy csoportja műsor­ral kedveskedett a vendégek­nek. Rendkívül fegyelmezet­ten, jól felkészülten szavaltak és énekeltek. A kisdiákok ki­tettek magukért, minden el­ismerést megérdemelnek. Elő­adásukkal csodálatos és ma­radandó élményt nyújtottak, amit a jelenlevők vastapssal jutalmaztak. Gratulálunk va- lamennyiőjüknek, és az őket felkészítő Kiss Vilmosnénak is. Ezután a Nagykőrösi Kon­zervgyár bér- és munkaügyi főosztályának 50 tagú szocia­lista brigádja nevében Neko- vetics Gézáné ajándékokat adott át az iskola tanulóinak. A bri­gád évek óta szeretettel és gondoskodással veszi körül a diákokat. ízléses munkák Később a vendégek az is­kola zsibongójában megren­dezett szép, gondosan össze­állított kézimunkakiállítást te­kintették meg. A legkisebbek­től a legnagyobbakig szerepel­tek ezen a kiállításon. A diá­kok nagy kézügyességről tet­tek tanúbizonyságot és ízlé­ses munkáikkal megérdemel­ten nyerték meg a látogatók tetszését. Példájuk, igyeketük követésre méltó. A szervezési munkáért Antal Sára, Cser- nainé Nagy Erika és Nagy Já­nos pedagógusokat illeti elis­merés. A műsor zavartalan le­bonyolításában nyújtott segít­ségéért köszönet jár Kecske­méti Istvánnak, az ifjúsági ház vezetőjének, Gedö Al­bertnak, a tv-szerviz dolgozó­jának, Karikó Dezsőnek, a de­korációs munkájáért és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ker­tészetének. K. K. Országos és városi szinten ta Sándor és Farkas Mária; Cseh László és Bakos Erzsé­bet; Takács István és Czirák Ilona; Ádám Dénes és Ézsiás Erzsébet; Mészáros Ferenc és Völgyi Ilona. Meghalt: Obrácz Ferencné Rózsa Erzsébet (Nyársapát, Léc-dűlő 7.); Ádám József (Ady E. u. 16.); Gombai-Nagy Ambrus (Rózsa F. u. 6.); Tóth János (Zentai u. 55.); Kere­kes Sándor (Kossuth L. u. 48.); Somodi Antalné Karikó Ju­liánná (Kecskeméti u. 12.); Cseh Lászlóné Bárány Fran­ciska (Kárpát u. 17.); István József (Ádám L. u. 48.); Kiss Miklósné Balatoni Magdolna (Koszorú u. 2.); Kovács Ferenc (Bulcsu u. 3.); Győri Ambrus. né Sinor Mária (Esedi u. 11.); Tóth Józsefné Mihály Terézia (Kodály Z. u. 29.); Kanyó Jó­zsefné Czigán Erzsébet (Lajos- mizse, Alsólajos 191.); Deme­ter. Ferenc (Nyársapát, Sallai I. u. 9.); Halápi Mária (Petőfi u. 25.); Dúzs Lászlóné Horváth Mária (Abonyi u. 25.j. Az Újpesti Dózsa hétközna­pi, fővárosi, országos I. osztá­lyú atlétikai versenyén férfi diszkoszvetesben 18-an indul­tak. Az ifjúsági korúak közül Palotai János (Nk. Pedagógus SE) szerepelt a legjouban: 45,54 méterre dobta a 7 kg-os diszkoszt, a hetedik helyen végzett úgy, hogy csak élvo­nalbeli spöriolóK előzték meg. A körösi atléta teljesítménye ifjúsági aranyjeivényes és egy­ben felnőtt II. osztályú szintű. Többnyire jó időben, de olykor szemerkélő esőben rendezték az 1980/81-es tanévi úttörő­olimpia városi atlétikai há­rom- és négy tusa versenyeinek őszi fordulóját. A kiírásnak megfelelően a testnevelés tago­zatosok nem indulhattak, így a Kossuth iskolát is a nem ta­gozatos osztályba járók kép­viselték a kisdobosoknál. A legjobban a következő pajtá­sok szerepeltek. III. korcsoportos négytusa (5—6. osztályosok; 60 m, távol, 400 m, kislabda). Fiú csapat- versenyben: 1. Kossuth isk. (Tornyi, Kolozsi, Pesti, Halmi, Molnár, Kurgyis) 685; 2. Arany isk. 677; 3. Petőfi isk. 590; 4. Rákóczi isk. 473 ponttal, Fiú egyéniben (24 induló): 1. Ko­lozsi Béla (Kossuth) 155; 2. Halmi Viktor (Kossuth) 153; 3. Németh Attila (Arany) 148 pont. Leány csapatban: 1. Kossuth isk. (Zsuffa, Kle- mencz, Perlaki, Bartha, For­gács, Hasúr) 677; 2. Petőfi isk. 659; 3. Arany isk. 655; 4. Rá­kóczi isk. 546 pont. Leány egyéni (24): 1. Zsuffa Dóra (Kossuth) 235; 2. Kasza Anikó (Petőfi) 175; 3. 'Kiss Erika (Petőfi) 164 ponttal. IV. korcsoportos, kisdobos háromtusa (30 m, távol, kis­labda). Fiú csapatban: 1. Rá­kóczi isk. (Szűcs, Csikós, Sz. Tóth, N. Szűcs, Biczo, Szendi) 468; 2. Arany isk. 418; 3. Pe. tőfi isk. 418; 4. Kossuth isk. 309 pont. Fiú egyéniben (24): 1. Várkonyi Zoltán (Arany) 102; 2. N. Szűcs Balázs (Rákóczi) 99; 3. Kerékgyártó Péter (Arany) 97 pont. Leány csa­pat: 1. Rákóczi isk. (Nagy, Balta, Varga, Soós, Bujdosó, Csontos) 532; 2. Arany isk. 532; 3. Petőfi isk. 488; 4. Kos­suth isk. 449 pont. Leány egyé­ni (24); 1. Bulla Éva (Rákóczi) 120; 2. Koroknál Lidia (Pe­tőfi) 114; 3. Nagy Mária (Pe­tőfi) és Nagy Zsuzsa (Kossuth) 109—109 ponttal. VIDÉKI HELYEZÉSEK Kétnapos volt a fővárosban a serdülő fiú II. osztályú vidé­ki tornászbajnokság, amely a Budapest-bajnoksággal együtt e kategória legmagasabb szin­tű viadala is egyben az or­szágban. Az Nk. Kinizsit há­rom fiatal képviselte. Egyéni összetettben Kasza Tamás az 5., Bállá László a 16. és Kiss István a 21. helyen végzett MAI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 14.30: A XVI. téli úttörő-olimpia városi leány döntője. S. Z. ISSN 0133-2100 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents