Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
6 1980. NOVEMBER 18., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Wm n 'Í'-TT v f j 4 L1 Jó hírt olvashattunk a Lenfonó és Szövőipari Vállalat októberi lapjában: tovább bővül árucsereforgalmuk. Már az idén is kedvezően alakultak, ilyen jellegű kereskedelmi kapcsolataik NDK-beli partnereikkel, s ezt szeretnék fejleszteni, bővíteni. A Technische Textilien céggel például '— ők különböző készárut és malimó ponyvát küldenek, az LSZV pedig cserébe kábelfonalat gyárt részükre — nem csupán az 1981. évi szállításokra kötöttek megállapodást, hanem már az árakra is. Eszerint, míg idén 370 ezer rubel értékű áru cserél gazdát, jövőre elérik az 525 ezer rubelt. A két vállalat a jövőben az eddiginél jobb műszaki-tudományos együttműködést szeretne kialakítani. A budakalászi vállalat másik NDK-beli társ üzeme a VEB Kombinat Baumwolle. Velük is folytattak tárgyalást — nemcsak az idei farmerszövetek és a féllen-lepedő- vásznak szállításáról. Egyúttal előkészítették a jövő évi szerződéseket; meghatározták a választékot, s azt is, hogy miből, mennyit szállítanak majd. kmmu .. Tó th Tihamér és Pesti István írt terjedelmes cikket egy NEB-vizsgálat alapján, a Pest megyei Élelmiszergazdaság című lapban. Milyenek a takarmánygazdálkodás tapasztalatai Pest megyében? Igen sokfélék. A helyszíni szemlék során tapasztalták például, hogy a mezőgazdasági üzemek takarmányszükségletüket többségükben önerőből elégítik ki. Egyes gazdaságokban az import fehérje kiváltására is jó kezdeményezések születtek. Szó esett több megoldásra váró feladatról is. Például, a szálas- és tömegtakarmány- betakarító gépeket nem használják ki megfelelően. Megfontolható e téren géptársulások létrehozása. Növelni kell a gyepterületek termőképességét is, mert ma a megye mezőgazdasági területének 16 százalékát foglalja el, a szénahozam pedig csak 77 százaléka az országos termésátlagnak. Több módon is javítható a gyepgazdálkodás: megfelelő tápanyag-utánpótlással, jobb öntözéssel és a hasznosítás módjának meghatározásával. Megvizsgálták a keveréktakarmány-előállítás és -forgalmazás tapasztalatait is, megállapítva, Pest megyében nem sikerült kielégíteni a megnövekedett igényeket. *kjTómijmm ' ' HilllHllllHilltiil HBIffiUBUlll ««KM A Postavezérigazgatóság úgynevezett hírlapterjesztési szaklapot ad ki havonta. Legutóbbi számában — egyik cikkük illusztrációjaként — a Pest megyei Hírlap kicsinyített fejlécére bukkantunk. Kedves történettel ismerkedhettünk meg a Szervezés — házról-házra című írásból. Írója saját tapasztalatait meséli el: a postai lapterjesztés hőskorát idézi. Sok évvel ezelőtt az egyik Pest megyei nagyközségben jártak házról- házra, s gyűjtötték az előfizetéseket — elsősorban a megyei hírlapra. Jártukban egy házban mogorva házigazdára találtak, aki még távozókkor is morgolódott: „Minek az újság, hiszen úgy sincs idő arra, hogy az ember elolvassa?” Hosszú idő elteltével panaszos levél érkezett a Posta- igazgatóságra — a sajnos nevén nem nevezett községből —, a kézbesítőt szidva, reklamáltak benne. Azt írták, hogy az előfizetett újságot többször nem kapták meg időben. A korábbi lapterjesztő meglepetten ismerte fel panaszosában — akit ismét felkeresett otthonában — a hajdani mor- gós gazdát. És a csattanó: az idős ember imígy búcsúzott: „Nekem az újság a mindennapi kenyerem. Sőt még annál is több. Mert én reggel az újságolvasással kezdem a napot. Ha nincs itt, jobban hiányzik, mint a falat kenyér .. jjljl AZ IPARI SZERELVÉNY. ÉS GÉPGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA fjjjj vt I«. * *iAm , Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár hat éve használja föl dolgozói tájékoztatására az üzemi újságot. Tallózó rovatunkban azonban először szerepelnek. Legutóbbi számunkban a Művezetői tanácskozás című cikkben • találtunk néhány érdekesebb megállapítást. Lippárt József írja: „Leáldozóban van az, hogy egy vezető olcsó népszerűségét, a munkahelyi lógást, a csellengést a vállalat becsületes többsége fizesse meg. Hiszen van lehetőség a munka- és technológiai fegyelem javítására, a megváltozott, nehezebb gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásra. Ebben azonban döntő szerep jut a művezetőkre, akik alkalmasságukat csak úgy bizonyíthatják, ha az irányításuk alá tartozó területen jól dolgoznak. Most is rengeteg még a tennivaló: a tőkés export teljesítése, a termelés ütemességének javítása, a szerződéses feladatok teljesítése és erőteljes csökkentése...” RADÓ VII. évfolyam 5. A budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lapja Űj köntösben jelent meg a budaörsi Sasad Tsz híradója. Ezúttal a Minden talpalatnyi föld művelve legyen! című cikk keltette fel érdeklődésünket. A lap szerkesztősége a növénytermesztési főágazat vezetőjével beszélgetett, a jövő évi lehetőségekről, terveikről. Megtudjuk, a szövetkezet területén is sok az úgynevezett maradványföld. amelyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. Miután hasznosításuk igen lényeges lenne, jó ötletnek látszik, hogy művelésre átengednék a földet tagjaiknak, brigádjaiknak. Az is igaz, főként olyan csoportok jelentkezését várják, amelyek kertészkedéssel szeretnének foglalkozni. Ehhez a szövetkezet sok segítséget is adna: többek között elvégeznék a talajvizsgálatokat, javasolnák, hol, mit lehet gazdaságosan termeszteni, de még szaporítóanyagot is biztosítanának. Dodó Györgyi Az őskortól napjainkig A szervező ember Lehet, hogy az ember legfőbb tudománya a rendezés, a szervezés? Noha maga ez a tevékenység csak századunkban vált önálló stúdiummá, a legősibb emberi tevékenységekben is ez talán a legsajátosabb. S ha egy tevékenység útját követjük nyomon történetileg, éppen a rendezés, a szervezés egyre kiterjedtebb, átfogóbb s célratörőbb volta tűnik ki. Az erdő humanizálása Az Akadémiai Kiadó jelentős munkát adott ki Csőre Pálnak A magyar erdőgazdálkodás története című, tárgyát a középkort megjelölő alcímével behatároló művével. Az irodalom és az erdőtörténet áttekintése, valamint a fogalommeghatározások után előbb a Kárpát-medencének a honfoglalás előtti erdőtörténetét tekinti át a munka, majd a honfoglalástól az 1500-as évek elejéig követi nyomon az erdőállománynak, az erdők területének, illetve az erdőhasznosítás módjainak történetét. Ennek során feldolgozza a rendelkezésre álló okleveleket és más forrásmunkákat, és igen kiterjedt irodalomra támaszkodik. Nemcsak az erdészeknek, hanem az erdőket és általában a természetet szeretőknek is a könyvespolcára kívánkozik ez a kötet, s a történészek érdeklődésére is számot tart. Egyébként talán a legnyilvánvalóbban mutatja az emberi rendező,^ szervező tevékenység kiterjedését, elmélyülését a természeten. Persze lesz, aki mindjárt azt mondja: ez károsította a természetet. Ez a sommás megítélés nem veszi számba, hogy az ember is része a természetnek, vele kölcsönhatásban van. Rongál is, pusztít is; veszélyessé akkor válik, amikor technikájával úrrá lesz fölötte, de még nem méri fel ennek következményeit. Irányithalók-e az alkotások? Az Akadémiai Kiadó Szociológiai tanulmányok című sorozatában jelent meg Magyari Beck Istvánnak a kötete: Alkotás o szervezetben. Mér a cím is sejteti, hogy érdekes kérdést vet fel — vitákat kiváltót —: az alkotó tevékenységet lehet-e irányítani, szervezni, szervezetbe foglalni? Avagy ennek bürokratizmusa megfojtja, lehetetlenné teszi az alkotást? A szerző áttekinti a kérdéssel kapcsolatos elméleteket, s csak azután tér rá az ipari és a bürokratikus irányítási modell vizsgálatára. Egy építészeti Mindkét névnapra bőséges áru j á lasztékukat kínálják a PIK üveg-, porcelán- és kerámiaboltjai Cegléd, Szabadság tér 9. Nagykőrös, Széchényi tér 11. tervezőintézetet vizsgál, mint az alkotó munka intézményes keretét, s elemzi, hogy következetesen értékelnek-e a vezetők, mi az értékelés alapja. Majd a dolgozók munkahelyi terhelését vizsgálja, az eredményeket értelmezi. Cáfolja azt, hogy a túlterhelés velejárója lenne az alkotó munkának, annak a természetéből fakadna. Éppenhogy a szervezési problémákból következő feszes tempó miatt szorul engedményekre az intézmény a munka alkotó jellegét illetően. Ezenkívül szociometriái vizsgálatok alapján taglalja a szerző a csoportokban dolgozók kapcsolatait, viszonyát a vezetőkhöz és viszont. N. F. Klasszikusok Az érzelmek iskolája A klasszikusokat időről időre jó kézbe venni. Első ízben persze a legjobb: azonban erre egy idő után az ember már nem vállalkozhat, hiszen ő sem lesz fiatalabb és az. alapművek is kifogynak. Flaubert is alapműveket írt. Ezek közül az Érzelmek iskolája minden bizonnyal az idő regénye. Az idő iskolázza érzelmeinket, s a túlélők logikáját is megedzi. Így válik a történet többé, mintha egyszerű logikája lenne az 1848—49 fordulóján Párizst is megrendítő forradalmi ellenforradalmi eseményeknek — jóllehet azok is megérnék a megörökítést. Flaubert az aprólékos megfigyeléÉpítkezéshez most vásároljon dunai kavicsot házhoz szállítva. Felvilágosítás és megrendelés: Volán iroda: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 74. Tel.: 117-000, valamint Volán iroda, Vác, Deákvári fasor 6. Tel.: 10-473. sek, a födhözragadt realizmus embere. Így figurái húsvér lények, akiknek Indulataik, érzelmeik vannak és ezért nem föltétlenül tervszerűen cselekszenek, sókkal inkább úgy, ahogy bárki közülünk tenné. Könnyű tehát megérteni tetteiket, azonosulni örö- mükkel-bánatukkal. Jóllehet régi emberek ők: a romantikára hajló, érzelmileg túltengő kor gyermekei, de írójuk náluk többet tud, s ezt velünk is megosztja, így mi ezt az érzelmi iskolázást az irónia távlatából figyelhetjük, s az emberi gyengeségeket látva azt is megértjük, hogy a tettek nagyságát, a szavak pátoszát egyaránt mennyire emberi indulatok futtatják vakvágányra olykor, s hogy egy szerelmi kaland életmentője lehet valakinek, mert lekési a barikádot, ahol elpusztulna. Különösen tanulságos megfigyelni a hősök fejlődését, változását, olykor teljes pálfordu- • lásait, ahogy a tanító idő szava diktál. Barátok kerülnek így szembe és végeznek egymással, öröknek hitt szerelmek hűlnek ki, s amikor a főhős lelép a színtérről, hogy visszavonuljon, az időtől kapott leckétől illúzióit elvesztettte és megértette, hogy a forradalommal a jobbik lehetőség bukott el — a polgárság már nem forradalmi erő többé Francia- országban. A könyv, mint a múlt századi regények általában, nem nélkülözi a mozgalmas leírásokat, bálok és utcai harcok, tájak és utcák színes forgataga vonulnak előttünk. Ma, a nagyregény korán túl ez a vaskos mű igazi reveláció. Egyúttal persze annak magyarázata is, miért halt meg visszavonhatatlanul ez a műfaj. Roóz Péter Ml R 0 C i OBUS A Ferroglobus Vas és Acél TEK Vállalat anyagai kaphatók a Budapest környéki TÜZÉR Vállalat 2343. sz. telepén Címe: Cegléd, Trombitás u. 1. 2701 Telefon: 10-993. Nagy választékban forgalmazunk vegyesáru anyagokat. Ajánlatunk: durvalemez, 10 mm-es, betonacél, 10 és 12 mm-es, köracél 22-től 33 mm-esig, köracél, 50 és 60 mm-es, laposacél, 25X8 mm-es, rugóacél 10X6 mm-es, különböző vascsövek. A telepen közületeket és magánvásárlókat is kiszolgálnak.
