Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. NOVEMBER 18., KEDD Tombfutomu Való igaz: nem érvénye­sül. S az végképp nem, hogy hozzáértő vezetés, irá­nyítás, energiagazdálkodás alakuljon ki ezen a terü­leten, egyebek között ke­ressék az alul- és a túlfű­tés megakadályozásának módozatait, a viták nélkül érvényesíthető egységes díj­szabás alapjait, a tömbfű- tőművek tüzelőanyagának — így az olajnak esetleg gázzal történő fölváltása — legjobb megválasztását, e tüzelőanyagoknak a műsza­ki adottságok maximális kihasználásával elért kom­binációját s így tovább. Bármilyen furcsán hang­zik: o fűtésnek ez a for­mája ma már szakma! Nem annyiból áll, hogy si­kerül összeverbuválni né­hány aranykezű szakit, akik — mégha legjobb tu­dásuk mellett is — vala­hogy összebütykölik a fű­tőmű üzemmenetéhez szük­séges dolgokat, a kazánok­tól kezdve a házak hőköz­pontjának keringető szi­vattyújáig. M eggyőződésünk: való­jában semmi sincs azzal elintézve, hogy a városgazdálkodási válla­latok valamilyen formá­ban ellensúlyozhatják a távfűtéssel keletkező vesz­teségeiket. Ez a pénz is a mi pénzünk! Meggondolan­dó tehát, s ezt sürgetik a példák, így a szentendrei vállalat küszködése, milyen alkalmas forma alakítható ki arra, hogy a megye egé­szében megnyugtatóan ren­dezni lehessen e növekvő súlyú közüzemi szolgáltatás jelenét és holnapját, azaz miként lehetne olyan szer­vezetet teremteni, amely a kellő fokon ért ehhez a te­vékenységhez, erre specia­lizálódott, közpoht karban­tartó állománya, alkatrész- raktára stb. módot nyújt arra, hogy a nyolc telepü­lés nyolcszor nyolcféle gondja leegyszerűsödjék; egy cég gondja legyen. Talán sejti az olvasó: a tömbfűtőművek ürügyén valójában arról szólunk, ami napjainkban mind a termelőágazatokban, mind az élet többi területén egy­re erőteljesebb igény, s ez a megváltozott tevékenysé­gekhez illő szervezeti for­mák mielőbbi megteremté­se. Az a rugalmas — de sajnálatosan a hazai gazda­ságban ritka, hagyomá­nyokkal alig rendelkező, ezért szokatlan, s mert szo­katlan, gyanúsnak ható, kétségesnek tűnő — igazo­dás, ami lehetővé teszi, hogy ugyanaz a tevékeny­ség hatásosabb formák kö­zött bonyolódjon le, út nyíljon az ésszerű koncent­rációnak a tevékenység bi­zonyos vonásait illetően, de ugyanakkor ne csorbulja­nak a helyi érdekeltségek sem. A mai állapot, az is­métlődő küszködés, a ráfor­dítások szükségesnél na­gyobb mértéke, s ugyanak­kor az eredmény lehetsé­gesnél kisebb összege sen­kinek sem jó. Ez az álla­pot arra figyelmeztet, a tömbfűtőművekben nem­csak a tüzelőanyagot ége­tik el, hanem elégetnek olyan — társadalmi — erő­forrásokat is, amikkel többre lehetne jutni. S ez a több annak fölismerésé­vel, hogy egy megnőtt te­vékenységhez hatásosabb forma kell, megnyerhető; mindannyiunk hasznát szolgálná. Mészáros Ottó KGST Szakosodás A KGST tagállamai a vilá­gon megtermelt tej 30, a cu­korrépa 50, a hús 20, a búza több mint 30 és a tojás 20 százalékát adják, miközben itt él a föld népességének 10 szá­zaléka. A jó eredmények el­éréséhez jelentősen hozzájárul az a széles körű mezőgazdasá­gi, gépgyártási szakosodás és együttműködés, ami az elmúlt 10 évben jelentősen fejlődött. Losoikzí Pál fogadta a FAO főigazgatóját Doktorrá avatás Gödöllőn Dr. Eduard Szauma, az ENSZ élelmezési és mezőgaz­dasági szervezete, a FAO fő­igazgatója a magyar kormány meghívására hazánkba érke­zett. A Ferihegyi repülőtéren Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fo­gadta. A főigazgató látogatá­sának célja Magyarország és a FAO közötti, valamint a fej­lődő országokkal kialakított mezőgazdasági együttműködés elmélyítése és továbbfejleszté­se. Dr. Eduard Szaumát a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tiszteletbeli doktorává vá­lasztotta. Az avatás hétfőn történt meg. Az ez alkalomból rendezett ünnepi tanácsülésen dr. Cselőtei László akadé­mikus, az egyetem rektora kö­Napsugaras hét vége Szorgos munka a határban Téltábornok átmenetileg visszaparancsolta előőrseit, s a hét végén ismét napsugaras­ra fordult az idő. Elolvadt a hó, s a ragyogó időjárás nem. csak a kirándulóknak szerzett kellemes órákat, jól jött a mezőgazdaságnak is. Hiszen a határban még bőséggel akad tennivaló: zöldség- és tengerihegyek várnak betakarításra, száz- hektárok szántásra. A csepeli Duna Tsz-ben Bogdanov Péter kertészeti fő- ágazatvezető elmondta, hogy teljes volt a nagyüzem a hét végén a gazdaságban. Három­száz hektárról kell még a kar­fiolt, kelkáposztát, bimbóskelt tető alá juttatni. Szombaton és vasárnap, amennyire a fagyott föld engedte, szedték a leves­nek- és |őzeléknekvalót a cse­peli tsz-ben. Ha az időjárás továbbra is kegyes .lesz, s a gépekkel is könnyebben bol­dogulnak a sáros talajon, a bimbóskel kivételével, három hét alatt befejezhetik a mun­kát. A nagy sár miatt — traktor vontat traktort — ne­hezen haladtak a még földben levő sárgarépa szedésével. A gazdaságban 200—250 hektár­nyi kukorica áll még lábon a határban, s emiatt a szántás­ban is van lemaradás. A szokottnál nedvesebb tengeri szárítását kooperá­cióban oldja meg a gaz­daság. A vecsési Ferihegy Tsz-ben is szorgos munka folyt szom­baton és vasárnap a szántóföl­deken éppúgy, mint a feldol­gozóban. Ihász Zoltán terme­lési főmérnök aról tájékozta­tott, hogy a még hátralevő 300 hektárnyi kukorica beta­karításához tíz napra lenne szükség a gazdaságban. A gépekkel, a tárolóhe­lyeken mintegy 120 sze­mély ténykedett a sárga­répaszüretnél. Négyszáz vagonnyi híres ve­csési káposzta van még a ha­tárban. A hét végén Üllő kör­szöntötte a nemzetközileg is­mert mezőgazdasági szakem­bert, majd dr. Lőrincz József egyetemi tanár, a mezőgazda­ság-tudományi kar dékánja méltatta munkásságát. Han­goztatta: az új tiszteletbeli doktor több évtizedes kiemel­kedő tevékenységével elévül­hetetlen érdemeket szerzett a fejlődő országok mezőgazdasá­gi termelésének fejlesztésé­ben, valamint a világban je­lentkező éhínség felszámolásá­ban. A FAO főigazgatója ezt követően átvette az oklevelet, majd fogadta az egyetem hall­gatóit képviselő fiatalok kö­szöntését. Az ünnepi aktus után a jelenlevők meghall­gatták Eduard Szauma szék­foglaló beszédét, amelyben szólt az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének munkájáról, célkitűzéseiről, s azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a FAO tesz az éh­ség és a szegénység elleni küzdelemben. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőin hivatalá­ban fogadta a hazánkban tar­tózkodó Eduard Szaumát. A megbeszélésen jelen volt Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Perhonén íi küldöttség Eredményes látogatás Hétfőn hazaérkezett Buda­pestre a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével hivatalos láto­gatást tett Svédországban, és Finnországban. A delegáció fogadásánál a Ferihegyei re­pülőtéren jelen volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság és Osmo Väinölä, a Finn Köz­társaság magyarországi nagy­követe. Apró Antal a megérkezés után a repülőtéren nyilatko­zott: — Küldöttségünk eredmé­nyes látogatást tett az elmúlt tíz napban Svédországban és Finnországban, ahol beható tárgyalásokat folytattunk két­oldalú kapcsolatainkról. Mind­két országban utunkkal ré­gebbi meghívásnak tettünk eleget a Magyar Népköztársa­ság országgyűlésének képvise­letében. Ezekből az országok­ból mi már számos esetben fogadtunk hivatalos delegá­ciókat, köztük képviselők cso­portjait. Svédországban is, Finnországban is nagyon gyü­mölcsözően alakultak megbe­széléseink. Parlamenti veze­tőkkel, miniszterekkel, kor­mányon levő és ellenzéki pár­tok vezető tisztségviselőivel. A mindkét ország vezető sze­mélyiségeivel folytatott tár­gyalásokon hangsúlyt kapott az a közös szándék, hogy or­szágaink között az együttmű­ködést tovább kell fejleszteni. Fellessük a távhívó rendszert Bővül a megyei telefonhálózat Az ország vérkeringése gyor­sul a telefonhálózat bővítésé­vel. Megrövidül az informá­cióáramlás útja, az egymástól távoleső területeken élők egyet­len tárcsázással elérhetik egy­mást. Az elmúlt esztendőkben nőtt a távbeszélő-forgalom és emel­kedett a távbeszélő-állomások iránti kérelem. A nyolc esz­tendővel ezelőtt — az ország­ban elsőként telepített — két­ezer állomáskapacitású cross­bar távbeszélőközpont az utób­bi időkben szűkösnek bizo­nyult. Pest megyében egyre több crossbar távbeszélő-ál­lomást adtak át, így Vácott, Százhalombattán avatott a posta nem is olyan régen új központot. Vácott például a helyi központ bővítésével együtt a helyközi központ is bővült, így a váci országos háló­zati gócközpont fogadni tudja majd a járás terü­letére később települő au­tomata végközpotokat. Az említetteken kívül az or. szágos távhívó hálózat segít­ségével Pest megyében Cegléd, Érd, Sóskút. Tárnok és Rácke­ve előfizetői hívhatóak közvet­lenül. A jövő terveiről Szatmáry Géza, a Budapest-Vidéki Pos­taigazgatóság igazgatója el­Hűtőház épül Ráckevén A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet saját beruhá­zásaként hatszáz vagonos hűtőházat épít. A hűtőházban az ál­taluk termesztett nyersanyagokat és a környező gyümölcster­mesztő gazdaságok termékeit dolgozzák fel. A háromszázötven vagonos mirelitüzem épülő vázszerkezete. mondta, hogy még az év vé­ge előtt átadják a szigetszent- miklósi góckörzet új távhívó központjait, amelyek Sziget- szentmiklós, Dunaharaszti, Du- navarsány, Taksony, Tököl, Majasháza és Halásztelek községekben lesznek. A következő ötéves tervidő­szakban további központokat kapcsolnak be a távhívásba a megyében. A jövő esztendő első felében Gödöllőn állíta­nak ütembe 60 állomás kapa­citású távhívó központot. Ugyanitt távhívásra alkalmas konténerközpontot hoznak lét­re. Megoldódik a Dunakanyar hírközlési gondja is. A tervek szerint 1982-ben új távhívó központot kap Szentendre, hasonlóképpen a szentendrei járás telepü­lései. A budai járás központjait 1983- ban kívánják kicserélni. A vá­ci járásban Szokolyán. Sződ- ligeten és Gödön új végköz­pontokat helyeznek üzembe. A beszélgetések minősége ja­vul majd az új kezelői távhí­vó áramkörök elhelyezésével. E tervet Pécelen, Veresegyhá­zon. Vecsésen, Monoron, Nagy- kátán, Gödöllőn, Dunakeszin és Nagykőrösön 1981 első felében megvalósítják, A Budapest-Vidéki . Posta- igazgatóságon azt is megtud­tuk. hogy a bővítésekkel gya­korta megváltoznak a kapcso­lási számok is. Vácott például éppen ezért a jövő nyáron megjelenik az új telefonkönyv is. Néhány szóval érdemes fel­vázolni a távíró-szolgáltatás ja­vulását is. Budaörs, Budakeszi, Törökbálint, Szigetszentmiklós és Abony gazdagodott korsze­rű távgépíró berendezéssel. Nemsokára Gyál, Öcsa, Gyöm- rő és Veresegyház postahiva­taloknál állítanak be hasonló berendezéseket. Er. K. Veresegyháxi változások Nemcsak a központ fejlődik Budapest * közelében, Veres­egyházon, a hatezer lakosú községben két gond foglalkoz­tatja a település gazdáit. A községi tanács költségvetésé­nek elkészítésekor szem előtt tartották a településközpont kialakításával, a műemlék jel­legű épületek megóvásával kapcsolatos tennivalókat. Ugyanakkor nem feledkeztek el a csaknem ezer telekből ál­ló üdülőterület gondozásáról sem. Lassan kialakul a Fő tér arculata is. Ehhez igazították az új ABC-áruházat, a gyógy­szertárat, az áfész gazdabolt­ját. Folyamatosan kisajátítják a Fő út műemlék jellegű épü­leteit. Ahol csak lehet, a ta­nács megmenti és gondozza a népi építészet emlékeit. Mint Rózsai Lászlóné, a községi tanács titkára elmon­dotta, hosszú távú tervükben szerepel a vízmű, már elké­szült 2 millió 400 ezer forin­tos beruházási tanulmányter­ve. Az idén négy kutat fúr­tak, vízhozama bőséges. Mi­vel a felszíni rétegből nyertek vizet, mód nyílik a munkála­tok felgyorsulására. A házak­hoz a 10 esztendős program végén kötik be a vizet. Az idén két tanácsi kezelé­sű állami lakás épült. A na­pokban megtörténik műszaki átadásuk, s lakóik, még az év vége előtt elfoglalhatják új otthonaikat. Az építkezés költsége 490 ezer forint volt. Az óvoda egy teremmel bő­vült. Bár Veresegyházon évek óta minden jelentkezőt fel­vesznek az óvodába, szűkösek a gyermekintézmények. A 150 ezer forintos beruházással jobb körülmények közé kerültek a kicsinyek. Az üdülőterületen elsősor­ban a villanyhálózatot fej­lesztik 1 millió 200 ezer fo­rintos költséggel. Ugyanitt a közvilágítást is bővítik, ostor­nyeles világítótestekkel. Az úttörőtábor gyarapítását is vállalta a tanács. Faházat vá­sároltak, ezzel is több lett a hely, több iskolás töltheti nya­rát a gödöllői dombság e szép vidékén. KÖZELET Veress Péter külkereskedel­mi miniszter hétfőn a KGÍ5T külkereskedelmi állandó bi­zottságának 59. ülésére Moszk­vába utazott. F olyamatosan gyarapo­dik a megyében a többemeletes, lakóte­lep jellegű házak száma, s velük azoknak az ottho­noknak a csoportja, ame­lyeket a távolból, azaz va­lamilyen fűtőműből látnak el hővel, bizonyos esetek­ben meleg vízzel. Az úgy­nevezett nein helyi fűtés térhódítása — lásd környe­zetvédelem — közösségi ér­dekek hordozója, s ugyan­akkor kényelmes a bérlő­nek is, hiszen ténylegesen szinte semmi gondja azzal, otthonában meleg legyen. Fizet, s ezzel részéről a végére ért a dolognak. Fi­zet, de természetesen ko­rántsem annyit, amennyibe ténylegesen kerül a távhő­szolgáltatás; jelentős álla­mi dotáció segíti a viszony­lag alacsony árak — s fő­ként: a hagyományos fűtési költségekhez képest ala­csony árak — fönntartását. A megyében most már nyolc városgazdálkodási vállalat foglalkozik tömb­fűtőművek üzemeltetésé­vel, s tagadhatatlan: a jó üzletet, a hasznost nem itt kell kutatnunk, a tevé­kenység ráfizetéses. Így például Szentendre eseté­ben a városgazdálkodási vállalat veszteségének szin­te teljes egészét ez a szolgáltatás okozza, amit nem ellensúlyoz — például — a nyereség­gel dolgozó virágüzlet, a hasznot hajtó parképítés, ezt csakis az állami vissza­térítés teszi meg. Kézen­fekvő: a tömbf ütőmű veket — mint veszteséges tevé­kenység alapjait — nem le­het fölszámolni, sőt, egyre több lesz azokból. Valójá­ban tehát azzal a dilemmá­val kell szembenézni, hogy — amint azt mondani szok­ták — a mennyiségi módo­sulás minőségi változásba megy át, mert amíg egy vagy két helyen dolgoztak ilyen fűtőművek, a gond gond volt, ám nem elvisel­hetetlen teher, napjainkban azonban már bebizonyoso­dik: a városgazdálkodási vállalatok egyre nehezeb­ben birkóznak meg ezzel a feladattal. Fogalmazhatunk úgy is: létrejött a szolgál­tatásoknak — a közüzemi szolgáltatásoknak — egy olyan új területe, amelynek fontossága, súlya minden­napjainkban növekedni fog, s éppen ezért kellő for­mákat kell keresni az ész­szerűség érvényesítésére. G yakorlati tapasztalatok figyelmeztetnek rá: ahány város, annyi­féle a gond a tömbfűtőmű- vekkel, azaz rámondhatjuk, a szegény ember — az ilyen feladatokra alig vagy egyáltalán nem alkalmas, mert arra specializálódni nem képes városgazdálko­dási vállalatok, s gazdáik, a tanácsok — él igazán drágán, a szükséges ráfor­dításoknál jóval többet költve erre a szolgáltatás­ra. Különösebb érvelés nélkül beláthatjuk: a hő­szolgáltatás ugyan szezoná­lis feladat, ám a folyama­tos karbantartás egész évre szóló teendő. Ha most min­den városgazdálkodási vál­lalat — azaz a már említett nyolc — létrehozza erre a maga karbantartó szerve­zetét, alkatrészraktárát és műhelyét stb., akkor a kényszerűen folytatott te­vékenységnél aligha érvé­nyesülhet a hatékonyság elve. | zetében mintegy négyszázan szedték a savanyított állapot­ban kedvelt csemegét, besegí­tettek a munkába a családta­gok is. (A betakarítás nehézségeiről a 3. oldalon riportban számolunk be.) G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents