Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

1980. NOVEMBER 15., SZOMBAT Örkényi szaloncukor Az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben százharminc vagon zselés szaloncukrot csomagolnak karácsonyra A mezőgazdasági üzemekben Szabályozóváltozások A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszerének vál­tozásáról közöl kormányren­deleteit a Magyar Közlöny 79. száma. A változtatás célja, az, hogy jobban érdekeltté te­gyék a termelőket a nép­gazdaság számára fontos ter­mékek és termények előállí­tásban és a takarékos anyag- és eszközgazdálkodásban. A rendelkezés egyfelől az árak módosításával alakítja — javítja — á termelői ér­dekeltséget. A felhasznált esz­közök és a \ termények árát egyaránt módosították. Az 1931. évi új és növelt felvá­sárlási áraikat már korábban közzétették, és a közeljövő­ben teljes körben meghirdetik az ipari anyagok, eszközök árait is. Fontos jellemzője az új sza­bályozásnak, hogy csökken az állami támogatás mértéke es köre, miközben fokozódik a hitel szerepe. Megvitatták a Mechanikai Müvek bérpolitikáját Példát mutatnak az útkeresésben Sílést tartott az SIMT elnöksége A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksé­ge tegnap ülést tartott. A ta­nácskozás három írásos je­lentést vitatott meg a Mecha­nikai Művek bérpolitikai el­veiről és gyakorlatáról. Az üzemvezetőség nevé­ben ár. Sátor János vezér- igazgató számolt be a hely­zetről. Az írásos jelentésben és a szóbeli kiegészítésben rá­mutatott: az Ibi 8-tól beveze­tett bértömeg-szabályozás, a létszámhelyzet további rom­lása, a módosított bérszabá­lyozási rendszer erősebben kényszerít a munkaerő haté­konyabb f elhasználására. Hangsúlyozta, hogy a válla­lat termékszerkezete 1980-ra stabilizálódott, a termelésfel­futás mérséklődött. A tava­lyihoz képest az idén változat­lan áron, 4,1 százalékos a ter­melési érték növekedése. Az ösztönzés A vezérigazgató elmondot­ta, hogy a cél a bérrendszer korszerűsítése, s hogy jelen­leg a fizikai dolgozók, mint­egy 50 százaléka dolgozik tel­jesítménybérben. Arra tö­rekednek, hogy a fizikai dol­gozóknál bővítsék azoknak körét, akiket csoportos bére­zési rendszerbe kapcsoltak be. További cél, hogy a kisegítő cia. A vállalat idejében is­merte fel a termékváltás szük­ségességét, s termékszerkeze­te 1980-ra stabilizálódott. A termelési volumen növelésé­vel egy időben a gazdaságos­ság is javult. Bár az idén nye­resége a megváltozott közgaz­dasági szabályozók hatására csökkent, a vállalati erőfeszí­tések sikereként a tervezett­nél mégis magasabb lesz. A kiegészítés a bérkoncep­ció megvalósítási ütemének meggyorsítására és a minősé­gi bérezés erőteljesebb figye­lembevételére hívja fel a fi­gyelmet, s arra, hogy a gaz­dasági vezetés az üzemben a középtávú tervekkel együtt készítsen bérpolitikai koncep­ciót és abban rögzítse az elő­terjesztésben megfogalma­zott konkrét elképzeléseket. At ülésen, amelyen Pataki Márton, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöke elnökölt, élénk vita ala­kult ki. Szót kért a vitában Molnár Károly a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára is. Méltatta a Mecha­nikai Művek eredményeit a termékszerkezet-váltásban, s hangoztatta, hogy ezt a gyár dolgozói nem kis erőfeszíté­sek árán érték el. Rámutatott, hogy a bérpolitikában tovább kell fejleszteni azokat a for­mákat, amelyek megfelelnek annak az elvnek, hogy aki jobban vesz részt az eredmé­nyek elérésében, az többet is kapjon a borítékban. A megfelelő háttér A vitát Fodor László, az SZMT titkára összegezte. Rendkívül hasznosnak ítélte az eszmecserét. Mint mondot­ta, a Mechanikai Művek jól dolgozó vállalat. A változó, nehezebb gazdasági helyzet­ben jól át tudott váltani, s példát mutatott az útkeresés­ben, nemcsak a termékváltás­ban, hanem a bérpolitika al­kalmazásában is. Hangoztat­ta, hogy a középtávú tervek mellett arra is elengedhetet­lenül szükség van, hogy dol­gozzanak ki középtávú bér­politikai koncepciókat is. Az elvnek a reális teljesítménye­ken alapuló bérezésnek kell lennie, s a minőség javításá­ra is ösztönözni kell. Mind­ehhez megfelelő vállalati gaz­dálkodással kell hátteret biz­tosítani. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának elnöksége a beszámolókat a kiegészítések­kel együtt elfogadta. A. I. Kilencszáz kilométer Gyorsan bővülő vezetékhálózat Új típusú csövek öt év alatt 900 kilométer­rel! növelte a megye ivóviz- hálózatát a Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat. Ily módon a lakosság több mint kétharmadához jut már el a vezetékes víz. Az idén 160 kilométerrel bővült a háló­zat. Érden, két, együttesen napi 1200 köbméter kapacitá­sú kutat fúrtak, s a megfe­lelő hálózatbővítést is elvé­geztek. A lakótelep építésével összehangolva folyamatosan bővítik a vezetékrendszert a fiatal városban. Jelenleg Tö­kölön, Nagykovácsiban és Püspökhatvanban folynak a hálózatfejlesztési munkálatok. Műszaki fejlesztésre az idén 3 nagyteljesítményű, úgyne­vezett vedersoros szovjet ásó- gépet vásároltak. A lánctal­pas berendezés naponta 800 méternyi árkot tud elkészíte­ni. A gyorsabb hálózatfejlesz­tést elősegíti, az új típusú műanyag nyomócsövek alkal­mazása is, a régi, nehéz eter­nit csövek helyett. A fejlesztési program sze­rint 1985-ig a megye lakos­ságának 80 százalékát látják el vezetékes ivóvízzel. Jegyzet Drága pénztelenség a csépel autógyár termelési igazgatójának szo­bájában ültünk, s arról be­szélgettünk, hogy milyen kü­lönleges, magas technikai szín­vonalat képviselő minőségi követelmények szerint kell elkészíteni az Egyesült Álla­mokba szállítandó autóbu­szok alvázait — még az idén 25 darab indul útnak a tenge­rentúlra, bizonyítván, igenis képesek vagyunk a legigénye­sebb műszaki feladatok meg­oldására is —, amikor meg­szólalt a telefon. Beszélgető- partnerem — nyilván már tudta, mi vár rá — megkö­szörülte a torkát, majd bele­kiabált a kagylóba: halló! Ezek után valahogy így alakult a beszélgetés: — Milyent?... nem értem ..., tessék még egy­szer mondani.... most sem hallom jól..., melyik típusról van sző? ... hát ez így kép­telenség, jöjjenek ki hozzánk, majd itt megbeszéljük, egyet­len szót sem értettem ... Miután erőlködve-kiabálva sikerült megegyezni a hívóval az időpontban — aki egyéb­ként nem a sírból, nem is Amerikából, csak innen, a budapesti telefonhálózatból beszélt —, újra felém fordult, hogy folytathassuk a diskur­zusunkat, ezúttal már a szá­mítógépes termelésirányítás­ról. A MEZŐGÉP monori vál­lalatának igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan lehet, s hogyan kell egymilliárdos ter­melési értéket előállító, nem­zetközi piacon is jelenlevő vállalatot irányítani, amikor szóba került: lehet, hogy a közeljövőben sikerül olyan te­lefonra szert tenniük, amely- lyel közvetlen tárcsázással is sekre is kevesebb jut — vár­junk tehát türelemmel. ALIGHA TÉVEDÜNK, ha azt állítjuk: ez a türelem igen sok pénzbe kerül. Mert mi is történt a Csepel Autóban: a vonal másik végén eredmény­telenül hallózó végül kényte­len volt rászánni magát, hogy kiautózzék Szigethalomra, ami ugya idő, benzin, amortizáció; a Mezőgép partnerei is nyil­ván gyakran kényszerülnek az energiát pocsékoló megol­dásra — s ez még nem min­den. Ennél sokkal nehezebben érhető tetten a telefonok csődjének bénító hatása a termelésben — pedig ott érez­hető csak igazán. Ha a koope­rációs partnerek azért nem tudnak hirtelen felmerült, ap­ró, 'de közösen eldöntendő technológiai-műszaki kérdés­ben egymással konzultálni, mert a telefonálás egész na­pos program, ha az anyagbe­szerzők vaktában vágnak csak neki a TEK-raktárak és kis­kereskedelmi egységek dzsun­gelének, mert a táv-nem-be- szélőn másnap estig sem le­hetne kideríteni, hová mehet­nének biztosra, akkor ezekben az esetekben a várakozás, az anyaghiány okozta termelés­kiesés, s megint csak az elpo­csékolt energia és idő felüle­tes összeadása is elképesztő károkra enged következtetni. ÖRÜLNÉK, ha valaki meg­cáfolna, de addig állítom: ab­ból a veszteségből, melyet égi év alatt szenved el ily mó^ dón nemcsak egy vállalat, nemcsak egy megye, hanem az egész ország, gyökeresen javítani lehetne a jelenlegi, áldatlan helyzeten. Ez a fajta pénztelenség ugyanis nagyon sokba kerül. Wcyer Béla. üzemekben is további előre­haladást érjenek el a telje­sítménykövetelmény alapján való fizetés bevezetésében. Ki akarják terjeszteni azo­kat a formákat, amelyek al­kalmasak a minőség javítá­sára, s jobban hasznosítani kí­vánják a több szakmával ren­delkezők szakmai ismereteit. A bérpolitikában szempont ugyancsak az is, hogy a nagy értékű gépeket jobban ki­használják és létszám-meg­takarítást érjenek el azáltal, hogy a több gép kezelésének rendszerét elterjesztik, s ott. ahol nehéz és egészségre ár­talmas munkát végeznek vagy folytonos üzemben dolgoz­nak, kiemelt bérfejlesztést akarnak alkalmazni. Az érdekeltség fokozása Az üzem szakszervezeti bi­zottságának jelentése, amely­hez Szili István vszt-titkár mondott szóbeli kiegészítést, helyesnek és eredményesnek minősítette a teljesítménybé­rezés jelenlegi állapotát. A szakszervezeti bizottság meg­beszélte a további feladato­kat a gazdasági vezetéssel, s több tennivalóra hívta fel a figyelmet. Egyebek között megállapította, hogv indokolt további területek bevonása a teljesítménybérezésbe, így el. sősorban a tmk- és a kísér­leti üzemek dolgozóira kell ezt kiterjeszteni. Kevésnek tartotta azokat a bérezési for­mákat. amelyek energiameg­takarításra ösztönöznek. Dinamikus fejlődés A két beszámolóhoz kiegé­szítést fűlött az SZMT köz- gazdasági osztálya is. A Me­chanikai Művek — állapítja meg a kiegészítés — az el­múlt öt évben dinamikusan növelte termelését. Lassuló ütemben, de 1980-ban is to- ’ vább folytatódik ez a tenden­hívni lehet majd őket — ma még ugyanis órákba telik, míg a Budapesttől alig több mint 30 kilométerre levő üzem BSStefíevéi, előjegyzés Ä háztáji fejlesztésére a kézi kapcsolásos interköz- ponton keresztül kagylóvégre kapható. Sorolhatnánk még bősége­sen a példákat, de ez a kettő is éppen elég annak illuszt­rálására, milyen óriási, feszí­tő ellentmondás van a precíz technológia, a komputerkor­szak, a világpiaci jelenlét és évtizedekkel elmaradott táv­közlési hálózatunk között. El­ső pillantásra most úgy tűn­het, mindezt a lehető leg­rosszabbkor tesszük szóvá: a visszafogott beruházások, az általános takarékoskodás kob­rát éljük, nincs pénz. termé­szetes, hogy ilyen fejleszlé­A háztáji és a kisegítő gaz­daságok termelésfejlesztésé- nsk segítésére — kisgépek, eszközök, felszerelések taka­rékszövetkezeti hitelre történő vásárlására — megállapodást kötött a SZÖVOSZ és AGRO- TRÖSZT. Az Agroker-vállalatok az általuk forgalomba hozott me­zőgazdasági kisgépekből, fel­szerelésekből megfelelő meny- nyiséget szállítanak az áfé- szak szaküzleteibe. Árjegyzék­kel látják el a takarékszö­vetkezeteket, amelyek a vá­sárolni kívánt árura előre hi­tellevelet állítanak ki. Ezt mind az Agroker-vállalatok, mind a szövetkezetek bolt iái­ban fizetésre használhatják fel a kistermelők. A megállapodás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy az áfészek a hiányzó termékek­re előjegyzést vegyenek fel. A hitellevélre történő előjegyzés alapján az áfészek megrende­léseit az Agroker-vállalatok soron kívül teljesítik. Szigorú bírságolással és neveléssel Tetszik — de még van akadály A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi ülése Tegnap a Mezőgéptröszt bu­daörsi székhazával! ülésezett a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács, dr. Honti János vezérőrnagynak, megyei rend­őr-főkapitánynak az elnökleté­vel. Két — egyenként is fi­gyelemre érdemes — témáról tanácskoztak. Megtárgyalták a budai járási KBT tevékeny­ségét, valamint a baleseti helyzet alakulását; áttekintet­ték továbbá a megyei baleseti statisztikát. Beszámoltak a KBT korábbi kezdeményezé­sének eredményéről: vissza- riasztja-e a vadakat a vad­riasztó berendezés, csökken-e ezáltal a vadak által okozott balesetek száma? Néhány hónappal ezelőtt ugyanis a Pest megyei KBT elhatározta, hogy mintegy 20 kilométer hosszban vadriasztó prizmákat helyez ki. A tervet mind az Állami Biztosító, mind a KPM Budapesti Köz­úti Igazgatósága, mind a Bu- davidéki Erdő- és Vadgazda­ság támogatta. Az Unitcchnika Szövetkezet közreműködésével kétfajta berendezést szerez­tek be külföldről. Ezeket a riasztóeszközöket három kü­lönösen veszélyeztetett útvo­nalon: Budakeszi—Páty, illet­ve Perbál. Gödöllő—Valkó, Mende és Sülysáp között he­lyezték, azaz helyezik el. A Budakeszi és környéke útvonalon már biztonsággal megállapították: valóban riasztják a vadakat a beren­dezések. A hazai kísérletek megegyeznek a nyugati ta­pasztalatokkal, mintegy 50 — 75 százalékban csökkennek az ütközések. Negyvennégy alka­lommal figyelték meg a telki gazdaság környékén, hogyan viselkednek a vadak a fény­visszaverő következtében, s megállapították, hogy az egyik helyen 1 alkalommal fordult csupán elő baleset, amíg a védtelen vonalon 14 s a másik kísérleti ponton 1 al­kalommal, szemben az ugyan­csak 14 esettel, ahol nem sze­relték fel a berendezéseket. Több száz millió Népgazdasági érdek, hogv tovább foglalkozzanak a be­rendezések felállításával, ke­ressék a hazai gyártás mód­iát (hiszen importálni megle­hetősen sokba kerül), s megte­remtsék az anyagi fedezetet az eszközökre. Fontos kezdeményezés fűző­dik tehát a társadalmi testü­let tevékenységéhez: általa je­lentősen csökkenhet a balese­tek száma, ezen túl nem le­becsülendő az anyagi értékek védelme sem, több száz millió­ról van szó. A vadakkal való ütközés ugyanis á sérüléseken túl, a gépkocsikban is jelen­tős károkat okoz. A vadak el­pusztulására pedig csupán egy szemléletes példát: egyetlen díjra értékes állat pusztulása másfél százezer forintnál is na­gyobb kár. Márpedig a ve­szélyeztetett területeken mind emberben, mind állatban és eszközben ennél sokkal jelen­tősebb károk keletkeztek ed­dig. Indokolt a megyei KBT tö­rekvése, hogy minden illeté­kes szervet — túl az eddi­gieken —, megnyerjen az ügy támogatásának, valóra váltásá­nak. Megelőzés, törődés Dr. Honti János értékelte a megyei közúti baleseti hely­zetet, s azt, milyen szerepet töltenek be a városi és a járá­si Közlekedésbiztonsági Taná­csok a biztonságosabb közle­kedésben. Joggal állapította meg, hogy a KBT elnökségek jól dolgoznak, számos kezde­ményezésük járt nagy siker­rel, s ezek mindegyike alkal­mas volt arra, hogy megismer­tesse a KRESZ-t, népszerűsít­se a szabályos közlekedést.. Érdemes a többi között meg­említeni a termelőszövetkeze­tekben bevezetett egységes te­matika szerinti oktatást: mint­egy nyolcezer tsz-tag végezte el a tanfolyamokat. Minden járásban több KRESZ-parkot építettek, de a nagykátai já­rás valamennyi közül kiemel­kedik az utóbbi időben létesí­tett tíz KRESZ játszóparkjá­val. Az üzemekben, a válla­latoknál rendezett vetélkedők, az iskolákban megvalósított sok-sok ötlet része lehetett an­nak, hogy csökkenjen a bal­esetek száma. Országos érté­kelésnél például előkelő he­lyezést ért el az abonyi álta­lános iskola. A tanácsok tagjai, a peda­gógusok külön elismerést kap­tak az elnökségtől, hiszen nagy lendülettel, önálló ötleteket is megvalósítva, sokat tesznek a lakosság, elsősorban a gyer­mekek védelméért. A KBT-k­ben rendkívül kevés függet­lenített rendőr dolgozik, sok teher hárul rájuk, de a társa­dalmi aktívák sokaságával nagyszerű feladatokat hajta­nak végre. A budai járási KBT megér­demelten kapott dicséretet, kivált a megelőző, nevelő rtiunkájáért. Mintegy 150 ezer lakos biztonsága felett őrköd­nek, s a járásban naponta csaknem 40 ezer fő utazik, az idegenforgalom pedig e terü­leten is évről évre nő. A já­rásban kilenc óvodában van közlekedési játszópark, egy- egyhez 6—8 járművet is ad­tak. Sok-sck propaganda­anyaggal látják el az iskolá­kat, s így szemléltető eszkö­zök segítségével könnyebb az okítás. A Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közleke­désbiztonsági Kupa rendez­vénysorozata itt, egyetlen já­rásban több ezer iskolást mozgósít — a megyében több — tízezerre tehető a számuk. Még ittasan Az MHSZ-szel közösen évente megszervezték a Fe­zess kiválóan, Vezess baleset nélkül mozgalmakat. Ezek is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az elnökségi ülésen megál­lapították, hogy más járások­ban is nagy erőfeszítéseket tesznek a balesetek megelőzé­sért, a nevelésért. S általában kimondható, hogy tavalyhoz képest csökkent a halálos és a súlyos balesetek száma. Ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet arra, hogy még min­dig sokan merészkednek itta­san volán mögé ülni (kivált a dabasi járásiak figyelmét hív­ták fel erre), sokan szegik meg szánt szándékkal a sza­bályokat és okoznak felesle­ges bajt másoknak. Sok a gyorshajtásból adódó baleset, változatlanul gyakran előidé­zői a karambolnak a gyalogo­sok. Mint eddig, ezután Is szoros összhangban kell állnia az adminisztratív rendszabályo­zásnak a nevelő munkával, hiszen csak a kettő együttes alkalmazása hozhatja meg azt az eredményt, amelyért oly fáradhatatlanul dolgozik, a Közlekedésbiztonsági Tanács :ársadalmi testületé a megyé­ben: a városokban, a járások­ban egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents