Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

nagykőrösi v/Cma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM 1980. NOVEMBER 14., PÉNTEK Új rendeleteket alkottak Kedveié változások városunkban lélet megvalósítását, tartal­mukban pedig alkalmazkod­nak a tudományos és techni­kai forradalom által meghatá­rozott igényekhez. Új dokumentumok Természetesen — állapí­totta meg a továbbiakban a városi tanács — az új doku­mentumok bevezetése váro­sunkban sem zökkenőmentes. A megállapított hiányosságok­ra magától értetődően az ered­ményekkel együtt, lapunkban még részletesebben visszaté­rünk. A városi tanács testületé a továbbiakban saját, valamint végrehajtó bizottságának mun- * katervét vitatta meg. Megálla­pította, hogy az idén a testü­leti üléseket az elképzelések­nek megfelelően tartották meg. A határozatok végrehajtása folyamatos volt, s a határoza­tok a városunk életét lénye­gesen befolyásoló kérdések körül forogtak. Meghatározta a városi tanács jövő évi mun­katervét is. Ezek szerint a tes­tület jövőre öt alkalommal ülésezik majd. Működési szabályzat Végezetül a városi tanács megvitatta a szervezeti és a működési szabályzatáról szóló rendelet tervezetét és azt ha­tározatával a 2/1980. számú tanácsrendeletté emelte. Szerszámnyél Szentendrére Bezárt a feSvásárlófeíep Miután a szőlő, gyümölcs és zöldségfélék beszállítása megszűnt, csütörtökön az áfész bezárta a Csokonai úti felvá­sárlótelepet. Borszőlőt összesen 35 va­gonnal vettek át a telepen. Színes vezeték A különféle kiegészítő ele­mek kifejlesztésével teljessé tették a falon kívülre szerel­hető színes, esztétikus villa- mosvezeték-burkoló rendszert. A villamosvezeték-csatorna rendszer elsősorban a tömeges lakásépítést gyorsítja, vala, mint a könnyűszerkezetes is­kolák, irodák, óvodák, szállo­dák, kórházak, áruházak és hétvégi nyaralók villanyveze­ték-hálózatának szerelési mun­kálatait könnyíti és rövidíti meg, ráadásul a költségeket is mérsékeli. Alkalmazásával a vezetékelhelyezéshez nem kell falat vésni vagy vájatot ké­szíteni, mert a műanyag bur­kolat, amelyben a vezetékek futnak, ragasztással vagy csa­varokkal felerősíthető. Hasznot hozó vemhes üszők Ösztönzik a kistermelőket Rendőrségi felhívás Jelentkezzen a károsult A városi rendőrkapitány­ság kéri, hogy akinek Csepel gyártmányú, Velence típusú női kerékpárját 1980. szep­tember hónapban ismeretlen tettes ellopta, jelentkezzen a városi rendőrkapitányság I. emelet 5. számú hivatalos he­lyiségében, vagy az 59-es szá­mú telefonon. Húsfogyasztó nemzet va­gyunk, de az sem titok, hogy az élőállat- és a húsexport fon­tos anyagi forrása a népgaz­daságnak. Ehhez az ország ál­lattenyésztése a körülménye­ket megteremtette. A haszon nemcsak a nagy állattartó gaz­daságokban, hanem a kister­melőknél is jelentkezik, hiszen ők szerződéssel nevelik a ser­tést, juhot, baromfit és aki ez­zel foglalkozik, tudja, hogy te­vékenysége kifizetődő. A kisüzemi szarvasmarha­tartás hatékonyságának növe­lésére, a tenyésztői kedv foko­zására ebben az évben új ak­ció — vemhesüsző-nevelési szerződés — indult, amelyet Pest megyében a Pest megyei Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség szorgal­maz. A háztáji és a kisüzemi szarvasmarhatartók az akció keretében minden, saját tulaj­donú és továbbtenyésztésre al­kalmas magyartarka üszőbor­júra, születéstől egyéves ko­ráig, leszerződhetnek, a követ­kező feltételek mellett. Az ál­lattartónak vállalnia kell, hogy az üszőt a jó gazda gondossá­gával felneveli, tenyészérett korában vemhesíti és héthóna­Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 óraikor, Görgey Gábor: Bulvár. Kato­na-bérlet. Bemutató előadás. A NEFAG 3-as számú telepén a Petőfi Sándor szocialista brigád esztergályosai, Balogh Kálmán és Nyerges Dezső a szentendrei szerszámgyár megrendelésére gömbvasvágó ollók­hoz készítenek nyeleket, műszakonként 450 darabot. Varga Irén felvétele Moziműsor Az ötös számú vágóhíd. Szí­nes amerikai film. (16 éven felülieknek!! Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben A molnár, a fia meg a sza­már. Mesefilm, fél 4-kor. Rokonok. Magyar film, fél 6-kor. Ez a kedves Viktor. Színes francia film, fél 8-kor. pos, vemhes korban a felügye- iosegnek vetelre felajánlja. A felügyelőség vállalja, hogy a hétnonapos vemhes üszőt fel­vásárolja — ám, amennyi oen a Kistermelő az üszőt nem kí­vánja mégsem értékesíteni, úgy a szerződés minden anya­gi hátrány nélkül feloontható. rla viszont a felügyelőség az üszőt nem vásárolná fel az el- lésig, úgy a szerződött fél 5 ezer forint költségterítésben részesül az üsző leellése után és a tehénnel a továbbiakban szabadon rendelkezhet, megil­leti a szarvasmarhatartás után járó állami támogatás is. Cegléden a járási hivatal épületének második emeletén, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari osztályon kaphat bővebb felvilágosítást az, akit ez a szerződésforma érdekel, vagy szerződést szeretne kötni, tájé­kozódni kívánna. Ügyfélfoga­dás minden kedden délelőtt 8 —12 óráig van. A szerződéskö­téssel Bede János forgalmazási előadó foglalkozik. Ugyancsak ebben az ügyben Nagykőrösön kedden délután 13 órától várják a városi ta­nácsnál az érdeklődőket és a szerződni kívánókat. Góldús kézilabdázás Férfi MNK-mérkőzés, a Ki­nizsi-sporttelepen: Abonyi Tsz SK—Nk. Kinizsi 36-33 (19-15) Nk.: Kovács — Tóth F. (4) M. Szűcs (4), Zubány (8), Varsá­nyi (10), Párdi (4), | Várkonyi (3); csere: Vilcsák. Az elején támadásokban volt jobb mind­két fél és a 16. percig (10-9) a helyiek vezettek. Ezután fel­javult a védekezés, s a köze­pes színvonalban a magasabb, megyei osztályú vendégek vol­tak a kezdeményezőbbek. Szünet után is szoros volt a játék. A jobb erőben levő ellenfél biztosan használta ki lehető­ségeit. A Kinizsi több ötletes akció végén a 7 métereseknél is, biztos helyzetben hibázott (igen sok kapufát is dobott). A két csapat kapusai közötti különbség döntőnek bizonyult Az összevont járási férfi­bajnokság utolsó fordulójára kiírt Nk. Kinizsi—Dabas SE mérkőzésre csak a játékveze­tők érkeztek meg, az ellenfél nem. A 2 pont így a körösie­ket illeti. A megyei középiskolás fér­fi kupaviadalon: Fóti Gyer­mekvárosi Szakközépiskola— Tanulóasztal vagy külön szoba Egy felmérés eredménye Tegnap délután az Arany János Művelődési Központ dísztermében ülésezett a vá­rosi tanács. A terveknek meg­felelően megtárgyalta a sza­bálysértési ügyintézés helyze­tét, az alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben beveze­tett új dokumentumok hatá­sát, az idei tanácsi munka­terv végrehajtását, a jövő évi testületi munkaterveket. Vé­gezetül pedig megvitatta a testület a Nagykőrös város Ta­nácsa szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/1980. számú tanácsrendelet terveze­tét. A szabálysértési ügyintézés­sel kapcsolatban a városi ta­nács testületé megállapította, hogy két évi visszaesés után tavaly óta ismét emelkedik a szabálysértési feljelentések száma. Ez részben az időköz­ben megjelent új jogszabályok­nak is köszönhető, ám még- inkább annak, hogy a felde­rítésre hivatott szervek a ko­rábbinál jobb munkát végez­tek. A szabálysértések között gyakoriságukat és a társada­lomra való veszélyességüket tekintve kiemelkedő helyet fog­lalnak el a tulajdon elleni sza­bálysértések, melyek többségét a társadalmi tulajdon rová­sára követték el. Becsületsértések A városi tanács elégedetten állapította meg, hogy váro­sunk elsőfokú szabálysértési hatósága a jogszabályoknak megfelelően végezte munkáját. A több mint 300 szabálysértő közül mindössze 19-en felleb­bezték meg e hatóság dönté­sét. Ám e fellebbezések kö­zül alig néhányban hozott újabb határozatot a másod­fokú hatóság. A testület e téma tárgya­lása során elfogadta a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak a múlt hónapban hozott határozatát, mely szerint a városi tanács vb igazgatási osztálya vezetőjének elemez­ni kell, hogy miért alacsony városunkban a ténylegesen megbírságolt szabálysértők száma és miért magas a sza­bálysértők között a fiatalko­rúak aránya. A végrehajtó bizottság eb­ben a határozatban utasította a szabálysértési hatóságot, hogy fokozza a pénzbírságok behajtására irányuló tevékeny­ségét. bátrabban éljen a tár­gyalást mellőző eljárás lehe­tőségével és fordítson nagyobb gondot a becsületsértési ügyekben a felek kibékítésé- re. A városi tanács ülésének második napirendi pontja, mint már említettük, az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekkel kapcsolatos téma volt. A városi tanács azt vizsgálta, hogy az új oktatási dokumen­tumok, magyarán szólva az új neve'ési-oktatási tervek, milyen változásokat hoztak az általános és a középiskolák­ban. A városi tanács testüle­té meeállanította. hogy váro­sunk alsó és középfokú okta­tási intézményeiben ezen új dokumentumok folyamatos megismerésé és a bennük fog­laltak fokozatos megva'ósítása a tervek szerint eredményesen halad. A pedagógusok igyekeznek eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. Nemcsak a hivatalos továbbképzéseken vesznek részt, hanem saját el­határozásukból is törekednek ismereteik megújítására és bővítésére. Minderre azért van szük­ség, mert az új dokumentu­mok a korábbiaknál még ha­tározottabban tűzik ki célul a sokoldalú személyiségformá­lást, a nevelésközpontú síem­Indulatos cikket írtam a minap, melyet azonban eltil­tottam az örökkévalóságtól, s végérvényesen bezártam az íróasztal fiókjába. No, nem azért, mintha a véleményem változott volna meg. A véle­ményem most is ugyanaz, mint akkor, csak időközben rájöt­tem, hogy az indulatok egyet­len ügyet sem visznek előre akkor, ha nincs mód a vitára. Márpedig, ha megírom a vé­leményemet, s az meg is jele­nik, akkor velem, legalábbis aznap már nem lehet vitáz­ni. Indulatos írás A véleményem az olvasók jelentős hányadának a szemé­ben valamiféle örök igazság­gá válik. Akaratom ellenére. S ezen nem változtat az sem, ha az érdekeltek írása, melyben azt fejtegetik, hogy elfogult vagyok, hogy megőrültem, más­nap vagy harmadnap ugyan­csak megjelenik. Nem biztos ugyanis, hogy az egyik írást ugyanazok olvassák, mint a másikat... No. de elég volt a magya­rázkodásból. mentegetőzésből. El kell árulnom végre, hogy miről szólt az a bizonyos örök­re elsüllyesztett cikk. Kezd­jük az elején ... A 224-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben az év elején felmérő dolgozatokat írattak az elsős diákokkal va­lamennyi fontosabb tantárgy­ból. Vagyis matematikából, fi­zikából, irodalomból, nyelv­tanból, olvasásból és történe­lemből. A felmérő dolgozatok kérdései teljes egészében az általános, iskolai tananyagra épültek. Vagyis a szakmun­kásképző intézeti tanárok azt szerették volna megtudni, hogy a tanítványaik milyen tudást hoztak magukkal. Megtudták ők is és én is, mert a dolgozatokat elkértem, s átolvastam. Lehetőségem lett volna kifaggatni a taná­rokat is a diákok írásművei­ről, de ettől óvakodtam, mert nem akartam, hogy vélemé­nyükkel befolyásoljanak. Né­hány percet töltöttem hát a szakmunkásképző intézetben. Ez arra volt, elég, hogy elkér­jem, majd másnap visszaad­jam a felmérőket. Más szóval, az ottani tanárok véleményét nem ismerem. A dolgozatokat viszont igen. S ebből az ismerkedésből szár­mazott az az említett indula­tos írás. Amelynek a lényege körülbelül az volt, hogy az ál­talános iskola mint intézmény, egészében véve egy hajítófát sem ér. E megállapításhoz idé­zetekkel együtt bizonyságul hívtam a felmérő dolgozato­kat. Nehéz tudnivaló Nos, e bizonyítékok kétség­kívül nekem adnak igazat, mert a szakmunkásképző in­tézetbe került gyerekek való­ban semmit sem tudnak. Ez a tudatlanságuk minden képze­letet felülmúl. Ámde mégis helytelen volna, mint én tet­tem, arra a következtetésre jutni, hogy az általános isko­lai oktatás teljesen rossz és eredménytelen. Pontosabban azt látom, hogy legalábbis e száz gyerek esetében ered­ménytelen volt, ám azt nem hiszem, hogy ezért csak az ál­talános iskolák volnának hi­báztathatok. Az elképesztő eredményte­lenségben bizonyára része van a szülőknek is. Persze, nekik nem dolguk, hogy összeadni ta­nítsák csemetéiket, ám az már igen, hogy a tanuláshoz szük­séges feltételeket megteremt­sék. S ezek közül nem a leg­fontosabb a tanulóasztal vagy a külön szoba. Sőt, a tárgyi feltételek bizonyos határokon belül alighanem említésre sem méltók. Régen bebizonyoso­dott ugyanis, hogy a konyha sarkában egy hokedlire kupo­rodva is lehet jól tanulni. Csak az kell hozzá, hogy a tanulás­nak és a tudásnak becsülete legyen. Következésképpen az iskolának és a tanárnak is. Sajnos, ez az, ami hiányzik világunkból. A tanulás, az ál­talános iskolába járás ma so­kak szemében nem az áhított előbbrejutás eszköze, hanem kellemetlen állampolgári kö­telesség. Melynek egyébként nincs sok értelme, hiszen, ha ügyesen forgolódik, még az írástudatlan is mesés jövedel­mekre tehet szert... Szóval nincs becsülete a ta­nulásnak, s lám, e felfogásnak megvan az eredménye is. Olyan tudatlan gyerekek kerülnek a szakmunkásképző intézetbe, akikről tulajdonképpen el sem hiszem, hogy jártak valamikor általános iskolába. Pedig jártak, méghozzá ép­pen akkor, amikor sok szó esett a gyerekek túlterheltsé­géről, a magas követelmények­ről, a túlságosan nehéz tanul- nivalóról. Most viszont azt lá­tom, hogy az általános iskola, ha háromszor annyit követelt volna, az sem lett volna túl­zás. De nem követelt s ezt a hibát aligha lehet a szülőkre kenni. Bizony, mulasztott az általános iskola is. Tudom jól, ezekből a gye­rekekből, akik az említett ször­nyű felmérőket írták, többnyi­re jó szakmunkások lesznek. Szocialista brigádtagok, kiváló dolgozók, szakmájuk meste­rei. Talán még művelődnek is majd, amikor felnőtt fejjel rá­jönnek, hogy milyen keveset tudnak. Csakhogy ez nem menti sem a szülőket, sem az iskolát, s nem a tanulással vaj­mi keveset törődő gyereket. Társadalmi környezet Egyébként valamennyien tudjuk, hogy az általános is­kolai oktatás rendkívül sokat fejlődött. Szükség is volt e változásra, hiszen az élet állí­totta követelmények is megnö­vekedtek. Azt is tudjuk, hogy a nagykőrösi általános iskolák egyáltalán nem a legrosszab­bak közül valók. Sőt, akad kö­zöttük országos hírű is. Igaz, hogy rossz körülmények kö­zött, de nagy igyekezettel és hozzáértéssel tanítanak. És mégis. Itt van előttem egy nagy halom csapnivaló dolgo­zat. Nem értem miért,’ hiszen a kérdések nem voltak nehezek. Mindent egybevetve, csak ar­ra gyanakszom, hogy az isko­la, a diák, a szülő és a társa­dalmi környezet bonyolult kapcsolataiban van valahol a hiba. s külön-külön egyik ér­dekelt sem hibáztatható. Farkas Péter Nk. Toldi 26-18 (10-10). A jól képzett ellenfél a Toldi- pályán is nyert és ezzel a leg­jobb 3 közé jutott a megyé­ben. Legjobb dobók: Léder (7), Irády (5) és Járd! (3). Megyei diák fiú bajnoki, idegenben: Nk. Toldi DSK— Örkényi Mezőgazdasági DSK 22-17 (9-11). Az elején a pá­lyaválasztók voltak jobbak, szünet után a nagy hajtásban fordítottak a körösiek. Ld.: Sánta (9), Holló (5) és Scheidl (3). Az úttörők sportjáról A városi úttörőelnökség leg­utóbbi ülésén Deák György városi ÁISB-elnök előterjesz­tésében az úttörő-olimpia új versenyrendszerének helyi ta­pasztalatait beszélte meg. Az MSZMP KB r 1979. március 27-i határozata szerint meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a tanuló ifjúság sportolására. Az 1979—80-as tanévtől a művelődésügy ha­táskörébe került a gyermekek tömeg- és versenysportjának központi irányítása. Az Ed­zett ifjúságért mozgalom ke­retében iskolai játékos vetél­kedőkön 1577-en vettek részt a városban. Az elmúlt tanévben az út­törő-olimpián Cegléd és Nagykőrös közös AISB- irányítás alá tartozott. Ez nem nyújtott egyenlő fel­tételeket és nem volt gazda­ságos. Ez évtől a megyében minden város önállóságot ka­pott e téren. A múlt tanévben 4 sportágban jutottak úttörőink országos döntőbe, a legsikere­sebbek a tornászfiúk voltak: a kisdobos Kasza Tamás or­szágos bajnokságot nyert, a Petőfi-iskola csapata pedig második helyet ért el. össze­gezve: az új úttörő-olimpiai versenyrendszer a kezdeti ne­hézségek után bevált, de még finomításra szorul. Ennek el­lenére a korábbinál több ver­senyalkalommal, több tanulót foglalkoztat. Mai sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték­terem, 15 óra: Nk. Gimná­zium—Budaörsi Gimnázium ifjúsági női, 16.10: Nk. Gim­názium—Budaörsi Gimnázium ifjúsági férfi megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13 óra: Nk. Gimnázium—Nk. 224-es Szakmunkásképző, megyei diák bajnoki mérkőzés. Ifjú­sági-sporttelep, 15 óra: a kis­pályás November 7 Kupa via­dal 3-as körmérkőzéses dön­tője. S. Z. Köszönetét mondok mindazon kedves rokonok, ismerősök. Jó barátok. Jő szomszédok és végső megtisztelőknek, akik szeretett és felejthetetlen férjem, édesapánk nagyapánk és dédapám, N. Szűcs Ambrus temetésén megjelentek, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait helyezték, mély fájdal­munkban osztoztak, fogadják há­lás köszönetiinket. N. Szűcs Amb- rusné és családja ISSN S133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents