Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-12 / 265. szám
1980 NOVEMBER 12., SZERDA ‘kMMcw 7 Heti jog/ tanácsok Kié az ajándék, ha durva a gyermek? Más munkahelyre kirendelés • Tervszerű átcsoportosítás a vállalatnál I Ai ajándék visszakövetelhető, ha a gyerek durván bántalmazza apját. Egy nyugdíjas férfi — haszonélvezeti jogának fenntartása mellett — az egyik Pest megyei községben levő házát, amelyben fiával, annak feleségével és anyósával együtt lakott, a gyermeknek ajándékozta. Később szóváltás közben a fiú bántalmazta apját, s ezért a járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság feltűnően durva becsületsértés miatt, 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ezek után az apa fia ellen pert indított, amelyben a neki ajándékozott házat visszakövetelte. Igényét gyermeke durva magatartására és arra alapította, hogy korábban is érte hasonló inzultus, sőt egyszer ilyen okból büntető- eljárás is indult, de akkor abban a reményben, hogy hasonló eset többé nem fordul elő, megbocsátott fiának. A járásbírósági tárgyaláson a fiú elismerte, hogy apját pofon ütötte és erővel a falhoz lökte. A bíróság Ítéletében kimondta: a ház az apát illeti, mert a tettleges bántalmazás alapot ad az ajándék visszakövetelésére. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság más álláspontra helyezkedett. Szerinte a kérdéses alkalomkor az apa volt a támadó, és ez váltotta ki a sérelmezett magatartást. Azóta közöttük nézet- eltérés nem történt. Miután az ajándékozó kihívó, agresszív viselkedésének következménye volt, hogy fia feldúlt lelkiállapotban elkövette a sérelmezett cselekményt, ez nem tekinthető olyan súlyosnak, amiért az ajándék visszakövetelhető volna. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróság döntését hagyta helyben. A határozat indoklása szerint, a fiú ellen indult bűnügy iratai nem tartalmaznak olyan megállapítást, amelyek szerint az apa fiával szemben támadóan lépett volna fel. Ezt a fiú sem állította. Az történt, hogy az öreg nyugdíjas menyét és annak anyját sértegette, s ezt követte a tettlegesség. Az ingatlant ajándékozó apával szemben ilyen durván fellépő gyermek magatartása még akkor is alapul szolgál a ház visszakövetelésére, ha az a szóbeli sértegetéseket elkövette. Egyébként gyermeke is beismerte, hogy magatartása súlyosan kifogásolható. Ezzel a bevezetéssel válaszolunk V. J. gombai olvasónknak, aki már 96 éves, és nem győzi a vitát fiával és menyével. Olvasónk iratait átvizsgáltuk, keressen fel, segítünk kétségbeejtő helyzetén, beadványát illetékes helyre eljuttatjuk. • Mit jelent a más munkahelyre történő kirendelés? Arra korábban is lehetőség volt, hogy a dolgozót átmenetileg máshol, más munkáltatónál, más munkakörben is foglalkoztassák — a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján. Ez annyiban változott ez év elején, hogy a foglalkoztatás időtartamát is meghatározták. Eszerint az ilyen munka időtartama egy naptári évben 3 hónap lehet, kivéve, ha rendkívüli körülmények hosz- szabb időt indokolnak vagy ilyet a kollektív szerződés előír. B. I. olvasónkkal szemben tehát nem követtek el szabálytalanságot a kirendelésnél csupán azzal, hogy a kirendelés valószínű időtartamáról elmulasztották értesíteni. A kirendelés aránytalan sérelemmel azonban nem járhat a dolgozóra. Például egy több- gyermekes budapesti lakos nem rendelhető ki lakóhelyétől olyan távolságra, amely károsan hat egészségi állapotára vagy megakadályozza szülői kötelezettségének ellátását. A kirendeltség azonban változatlanul az egyoldalú munkáltatói rendelkezéstől függ, és nem minősül munkaszerződés-módosításnak. A kirendelés szabályai részletesen előírják a munkáltatói jogok gyakorlását arra az esetre is, ha a dolgozó átmenetileg más munkáltatónál dolgozik. Korábban általában csak a munka irányításával kapcsolatos jogok illették meg a foglalkoztató vállalatot, ha a munkáltatók egyéb jogok átadásában nem állapodtak meg. Most a jogszabály alapján — a munkaviszony megszűnésének lehetőségét kivéve — minden munkáltatói jog és kötelezettség a foglalkoztató vállalathoz kerül át, ha másban nem állapodnak meg. Természetesen a foglalkoztató munkáltató béralapját terheli a bér is, ez korábban az eredeti munkáltatót terhelte. Ugyancsak a foglalkoztató vállalatot terhelik a dolgozóval szembeni egyéb kötelezettségek, például az üzemi balesetért való felelősség. K. Z. olvasónk munkahelyén tehát nem jól tudják a jelenleg hatályos munkajogi rendelkezéseket, emiatt a döntőbizottsághoz fordulhatnak. • Ml a helyzet a tervszerű Átcsoportosításnál? A tervszerű munkaerőátcsoportosítás zavartalanságát szolgálja az a szabály amely az így érintett dolgozók jogait védi. Ugyanis szervezett munkaerőátcsoportosítás esetén a munkáltató köteles a dolgozót a felajánlott és a dolgozó által elfogadott új munkahelyre az erről szóló rendelkezések megtartásával áthelyezni. Ha nem tud felajánlani más munkahelyet a munkáltató, akkor arra a munkahelyre köteles áthelyezni a dolgozót, ahová öt kikérik. Ha a dolgozó nem fogadja el a felajánlott munkahelyet, a munkaviszony megszüntetésének általános szabályait kell alkalmazni; tehát a vállalat felmondással vagy közös megegyezéssel szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát. Dr. M. J. Szakszervezeti jogsegély Ügyfelek a munkapad mellől Arcok villannak elém: embereké, akik élethivatásuknak, munkájuk legfőbb értelmének tartják, hogy segítsenek az erre rászorulóknak, és bajba jutottaknak, akiket a végső elkeseredés határán az önzetlen embertársi támogatás húzott ki a csávából. Balesetet szenvedett testi és lelki nyomorékokra gondolok, akik hálásan mondtak köszönetét a szakszervezet jogászának, hogy megadta nekik azt a segítséget, azt az együttérzést, amit o vállalatuktól hiába vártak. Utánajárt az ügyüknek, képviselte őket a bírósági tárgyaláson, mentesítette őket a hivataljárás ilyenkor különösen kellemetlen kényszerétől. Intézte a rokkantnyugdíjat, a kártérítést, bátorította, biztatta őket az újrakezdésre, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Nem újabb iroda Mondhatná valaki: nincs ebben semmi különös, hiszen azért alakították néhány éve a szakszervezeti jogsegély- szolgálatokat, hogy ingyen jogi támogatást, képviseletet biztosítson a bajba jutott, valamilyen problémával küszködő dolgozóknak. Sorra alakultak — és alakulnak még napjainkban is — a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok, amelyeknek segítségét ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozó, sőt a nyugdíjas és a szakmunkástanuló is igénybe veheti. Ha a saját vállalatánál még nem szervezték meg, akkor elmehet o területileg illetékes szakszervezethez (a szakszervezetek megyei, illetve budapesti tanácsához), önálló jogsegélyszolgálat működik ezeken kívül még az ágazati-szakmai szakszervezetek központjaiban is. Szóval, sorra alakultak a jogsegélyszolgálati irodák, de már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, amit az elmúlt évek tapasztalatai még egyértelműbbé tettek: itt többről, másról van szó, mint egy újabb irodáról, hivatalról. A bizalmiakkal közösen A jól működő, eredeti rendeltetésükhöz hű jogsegélyszolgálatok ugyanis szervés részei a szakszervezeti mozgalomnak, s abba beépülve sajátos és fontos karakterrel gazdagítják a szakszervezetek érdekképviseleti-érdek- védelmi tevékenységét. Az emberek különféle ügyes-bajos dolgainak szervezett munkahelyi intézésével nemcsak a hivataljárások miatt egyébként eltékozolt munkaidőt lehet megtakarítani, hanem rendkívül fontos szerepe lehet ennek a jó munkahelyi közérzet megteremtésében is. Aki érzi, hogy törődnek a dolgával, leveszik a válláról különféle ügyei elintézésének terhét, az nyilván nagyobb kedvvel, lelkesedéssel tevékenykedik, mint az, akit munka közben is befejezetlen ügyei, hivatali elintézendő! izgatnak. A jogsegélyszolgálat nem hivatal, nem iroda, legalábbis nem szabad annak lennie. A tapasztalatok azokat igazolják, akik már kezdettől fogva hangsúlyozták: jogsegélyszolgálat csupán attól még nem jöhet igazán létre, hogy az iroda ajtajára kiírják a nevét és a félfogadási időt. Nem elég a dolgozókra, a panaszokra várni, már csak azért sem, mert régi tapasztalat, hogy többnyire éppen azok az emberek nem mernek, vagy nem akarnak bekopogni az ajtón, akik leginkább szorulnának rá a támogatósra, segítségre. Ezért az a jogsegély- szolgálat dolgozik jól, amelynek vezetője nem átall lemenni az üzemekbe a dolgozók közé és a szakszervezeti bizalmiakat is bekapcsolja a kérdezgetésbe, a panaszgyűjtésbe. Követendő módszerek Sok jő módszer alakult már ki arra országszerte: miként lehet megkönnyíteni az ügyintézést. Itt vannak például a tanácsi ügyek, amelyekből szinte valamennyiünknek Jut néhány évről évre. Ahol a jogsegélyszolgálat jól megszervezi a dolgot, egyszerre akár száz ember egyfajta ügyét is elintézheti. Jobb ez a tanácsnak is, mert nem kell mindenkiÚj adóztatási rendszer A lakosság szolgálatában /KÉRDEM a kisközség aranykezű ezermesterét — foglalkozása szerint a szakszövetkezet tagja —, hogy miért nem váltja ki az iparengedélyt? Ha már egyszer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzáfordulnak, persze csak feketén, amolyan kontármódra; s ha már egyszer a községben nincs egyetlen kisiparos sem, leszámítva a női fodrászt. Miért nincs? — szól a viszontkérdés. Azért, mert kisiparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhatnék, amit az adóhatóság elhinne, vagyis az adó miatt nem éri meg, hogy kiváltsam az ipart. Ez a ’kis beszélgetés jutott eszembe a kormány legutóbbi döntésének olvastán, miszerint módosították a jövedelemadórendeletet. S jut eszembe annak kapcsán is, hogy az utóbbi években sorra-rendre jöttek a hírek: a szó valódi értelmében kis ipart űző emberek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet módosításáról a 45/1980. (X. 30.) MT. rendelet intézkedik (Magyar Közlöny 81. sz.). A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM. számú rendelet módosításáról, ugyanebben a hivatalos lapban találják meg az érdekeltek a 26/1980. (X. 30.) PM. számú rendeletet, valamint az építési adóról szóló 32/1975. (VIII. 3.) PM. számú rendelet módosításáról kiadott 33/1980. (X. 30.) PM. sz. rendeletet. Az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló 43/1967. (X. 22.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 8/1967. (XI. 3.) MÉM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 25/1930. (XI. 3.) MÉM. vei külön tárgyalni, a beadvány kitöltésének módját elmagyarázni : nyilván, a tanácsi ügyintézők is könnyebben szót értenek a szakemberrel, a jogásszal, a jogsegélyszolgálat vezetőjével. Sok esetben a jogsegélyszolgálat már azzal is mentesítheti a dolgozót a felesleges hivataljárástól, hogy szakszerű felvilágosítást, tanácsot ad, beadványt vagy ügyiratot szerkeszt. A jogsegélyszolgálatok egyre jelentősebb szerepet töltenek be: ezt bizonyítja, hogy az ezekben a hetekben zajló szakszervezeti kongresszusokon is sok szó esett ezekről. A dolgozókról való szakszervezeti gondoskodás fontos új intézményéről van szó, amely csakis akkor töltheti be hivatását, ha e sajátos feladat ellátására alkalmas emberek csinálják. Politikai tartalom A szakszervezeti jogászokkal szemben nemcsak az a követelmény, hogy szakszerű, közérthető felvilágosításokat adjanak, pontosan ismerjék és helyesen értelmezzék a jogszabályokat, hanem az is, hogy értsenek az emberek nyelvén, tudjanak bizalmat teremteni maguk körül. Itt ugyanis nem egyszerűen jogászi, hanem egyszersmind politikai munkáról van szó, amelynek hatása túlmutat egy jogi felvilágosítás vagy tanácsadás keretein. Ez a szolgálat az emberekért született, az emberekért van, s csak akkor méltó nemes feladatához, ha ezt soha nem téveszti szem elől. Deák András szempontjából amúgy is fehér foltoknak minősülő kis települések még inkább kifehéred- tek. S ez nem kis gond. AZÉRT SEM, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább lét- szükséglet egy sor műszaki berendezés — a vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, a praktikus szállítójármű, akis- és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) —, aminek javítása, karbantartása gyakorlatilag megoldatlan: Ha elromlik egy tévékészülék, azt a legközelebbi városba kell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha lerobban a kerti traktor, olyannyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire csak a városba behuzat- va remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezermester jóvoltából is, aki miért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekintettel a számú rendelet intézkedik (Magyar Közlöny 82. száma). A szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről megjelent 35/1980. (XI. 4.) PM. sz. rendeletet a Magyar Közlöny 83. számában találják meg az érdekeltek. A fogyasztásicikk-kereske- delem keretében értékesített termékek árképzéséről szóló 15/1979. (XI. 1.) ÁH. számú rendelkezés módosításáról kiadott 3/1980. (XI. 5.) ÁH. sz. rendelet ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. A KORMÁNY mostani döntése — amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnek — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos korábbi határozat megvalósítása irányában. E döntés értelmében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok, több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adó-megállapítás eljárási szabályait is egyszerűsíti. S ez nemcsak a kisiparosokat érinti majd, hanem például a magánkereskedőket is, akiknek léte, működése me- gintcsak a kistelepülések ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagykereskedelmi vállalatok boltegységeinek kell működniük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetességgel igazodik a köpont előírásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes.) Egy magánzöldségbolt, egy magán-vegyeskeres- kedés, uram bocsá’, egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. Egy feltétellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési lehetőségeit nem nehezítik különböző megkülönböztetésekkel. Ha az áruellátásért — s egyáltalán: a magánkisipar- és kiskereskedelem működéséért — felelős intézmények és szakemberek is felismernék azt, ami a kormány határozatából egyértelműen kiderül: ösztönözni, segíteni kell a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosi és magánkereskedői tevékenyVértes Csaba MOZIMŰSOR NOVEMBER 13-TÖL 19-IG ABONY 13—14: Karate 15—is: Picasso kalandjai* 17—18: Luxusbordély Párizsban** BUDAÖRS 13—16: TŰZHARC* 17—18: A kofa és a költő CEGLÉD, Szabadság 13—16: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) Pisztrángok* (este) 17—19: Gengszterek sofőrje* CEGLED, Mese 13—19: Dióbél királyfi CEGLÉD, Művész 13—16: A félkegyelmű 17—19: Csendesek a hajnal ok DABAS 13—14: Kicsi a kocsi, de erős 15—16: Vágtass, lovam 17—18: Ragadozó madarak* DUNAHARASZTI 13—14: Picasso kalandjai* 15—16: Örökség 17—18: A kétéltű ember DUNAKESZI, József Attila 13: Ahova lépek, ott fű nem terem* 16: Konvoj* 17: A Nagy Medve fial 19: Egri csillagok I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—14: A frontvonal mögött I—n. 15—16: Konvoj* 17—18: A Nagy Medve fiai ÉRD 13—14 és 16: Lavina* 17—18: örökség FÓT 13—14: Circus maximus 15—16: A Nagy Medve fiai 17—18: A frontvonal mögött i—n. GÖDÖLLŐ 13—16: Csermen (du.) Zorro (este) 17—19: Bogáncs (du.) Skalpvadászok* (este) GÖDÖLLŐ Agrártudományi Egyetem 13: Vasárnapi szülők** 16: Az anya, a lány és a szerető* 17: Joseph Andrews** GYAL 13— 14: KI öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* 15—16: Gábor diák (du.) A biztosan ölő sárkány Lady** (este) 17—18: Circus maximus MONOR 14— 16: Luxusbordély Párizsban** 15— 16: A katona és az elefánt (du.) 17—19: Picasso kalandjai* 17—18: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) NAGYKATA 13—16: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 17—1$: Csillagok háborúja I—II. NAGYKÖRÖS, Arany János 13—14: Az ötös számú , vágóhíd** 15—16: Skalpvadászok* 17—19: Félénk vagyok, de hódítani akarok NAGYKŐRÖS. Toldi 15: Ezek a fiatalok 19: Mese Szaltán cárról NAGYKÖRÖS. Stúdiómozi 13—19: A molnár, a fia meg a szamár (4 órakor) 13—16: Rokonok (6 órakor) Ez a kedves Viktor (8 órakor) 17—19: Simon Menyhért születése (6 órakor) A második utca (8 órakor) PILISVÖRÖSVAR 13—14: Gábor diák 15—16: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 17—18: Fehér telefonok*** POMÁZ 13—14: örökség 15—16: Szandakán 8*** 17—18: Felderítők akcióban RÁCKEVE 13—14: Negyedik fázis* 15—16: A kofa és a költő 17—18: A Jó, á Rossz és a Csúf I—II.** SZENTENDRE 13—16: Különös házasság (du.) A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** (este) 17—19: Ítélet (du.) Pisztrángok* (este) SZIGETSZENTMIKlU>S 13—14: A koca és a Költő (du.) Sebességláz* (este) 15—16: Negyedik fázis* 17—18: Piedone Afrikában TAP1ÓSZELE 13—14: Bob herceg 15—16: Csillagok háborúja I—n. 17—18: Mondd, hogy mindent megteszel értem* VÁC, Kultúr 13—16: A korona elrablása (du.) Piedone Afrikában (este) 17—19: Kísértet Lublón (du.) Szerelmem, segíts (este) VÁC Madách Imre 14: Dicsőségre ítélve 15: Az egyik énekel, a másik nem* * Csak 14 éven felülieknek. •* Csak 16 éven felülieknek, *** Csak 18 éven felülieknek. hatóság. Tíz nap rendeletéiből
