Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-12 / 265. szám
1980. NOVEMBER 12., SZERDA sriMninn I 5 Előrefeszített E gerenda Kis lakásokhoz Régi üzemcsarnok átalakításával új termék gyártására rendezkedtek be a Lábatlani Vasbetongyárban. Megkezdték főleg a kislakások, a családi házak építéséhez szükséges, úgynevezett E típusú előrefeszített vasbeton gerendák tömeges gyártását. A társgyáraknál már jól bevált technológiát vették át a lábatla- niak. Több berendezést, gépet saját erőből állítottak elő, s ezáltal nemcsak a határidőt rövidítették meg, hanem a költségekből is megtakarítottak. Az E típusú vasbeton gerenda csak Lábatlanon számít új terméknek, a Vasbetonipari Művek más gyáraiban már korábban is gyártották, de elegendő kapacitás hiánya miatt nem tudták az igényeket kielégíteni. A lábatlani üzemből még az idén 160 000 méter E gerendát szállítanak az építkezőknek. Az üzem teljesítményét fokozatosan növelik, s jövőre már 700—800 ezer méter ilyen vasbetonelemet készítenek. Növekvő feladatok Nem mindegy, hogyan intézi — Majd hétezer ember gondját, baját, növekvő igényeit kell kiszolgálnunk, lehetőleg minél színvonalasabban. Az élet, a fejlődés — más területekhez hasonlóan — nálunk is egyre határozottabban megköveteli a minőségi munkát, a feladatok széles körű áttekintését, a problémák helyes rangsorolását és ennek megfelelőek a megoldásukat — kezdte így, szinte máris summázva, a beszélgetést Bunder-T odorov Ivánná, Halásztelek tanácselnöke. Első a szakértelem — A cél tehát világos és adott. A tanácsi apparátus száma, szakmai felkészültsége megfelel-e a növekvő feladatoknak? — Sajnos, nem felelhetek egyértelmű igennel. Bár 1977 óta javult valamit a helyzetünk, akkor ugyanis két új státust kaptunk. — Jelenleg hányán dolgoznak a tanácsnál? — Tizenegyen. — Mi a feladata ennek a ■tizenegy embernek? Vállalati motívumok AZ ÉV ELEJÉN az egyik nagyvállalatunk elhatározta, hogy belső átszervezést hajt végre. Ennek lényege az lett volna, hogy az adminisztratív munkakörben dolgozók közül többet át akartak' irányítani a termelésbe. A vállalat igazgatósága felszólította az osztályvezetőket, hogy minden húsz alkalmazottból egyet szabadítsanak fel e célra. Ez az 5 százalékos munkaerőmozgás, úgy vélték, zökkenő nélkül megvalósítható. Néhány hónap múltán a vállalat termelési értekezletén a vezérigazgató közölte, hogy ezt az átszervezést nem tudták végrehajtani, mert az osztályok nem szabadítottak fel egyetlen munkaerőt sem, sőt a legtöbb helyen még nagyobb adminisztratív létszámot kértek. A vezérigazgató nem részletezte, miért hiúsult meg ez a jó elképzelés. Elhatároztam, hogy utánanézek a kudarc okainak. Nem volt egyszerű, mert a megkeresettek többsége megpróbált kibújni az őszinte válaszadás alól. Ekkor leltem rá régi ismerősömre, aki az egyik osztály vezetője, és miután megígértem, hogy sem az ő, sem a vállalata nevét nem árulom el, elmondta a saját motívumait. EZEK A KŐVETKEZŐK: ha lemondok akár egy főről is, akkor kiderül, hogy eddig nem volt jó a munkaerő kihasználása az osztályon, s ez rossz fényt vet a vezetői tevékenységemre, s természetesen prémiumomra is. A létszámcsökkentéshez az osztályt semmi anyagi és erkölcsi érdeke nem fűzi, az ott dolgozók jövedelme nem változik; az adott létszám úgy alakult ki, hogy páran a kis- padon tartalékban vannak. Ez növeli a biztonságot, különösen a lökésszerűen felmerülő munkák idejében. Az elmúlt két évben ilyen volt például a gyakori átárazás, amit belső munkaerő-tartalék nélkül aligha tudtunk volna megoldani. MIÉRT VÁLLALJANAK tehát kellemetlenséget, mert akárkiről is mondanak le, az megtalálja módját, hogy valamiképpen betartson, hiszen mindenkinek van valami kapcsolata. Az osztályon is romlik a bizalom irántam — mondta még barátom —mert nem tudtam megvédeni a vállalatvezetéssel szemben a kollektívát: —*. s végül, ha valaki a vállalatvezetést munkaerőért ostromolja, az előtérben van, s felfigyelnek problémáira, és egyéb téren is támogatást kap. kérdeztem, hány embert alkalmazna osztályán, ha sajátja lenne ez a vállalkozás? A jelenlegi 16 fő helyett 5—6 alkalmazottat. De ..., és sorolta azokat a feltételeket, amik ezt lehetővé tennék. Ezek után csak egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt: miért nem lehet a munkát a nagyvállalatnál is így megszervezni ? W. I. Bármilyen típusú tehergépkocsi-rugók javítását cserével vállaljuk. Úttörő Mgtsz. Dunabogdány. Telefon: 285. — Tanácselnöki, vb-titká- ri, 2 adóügyi, 3 igazgatási, 1 gazdálkodási, 1 műszaki ügyintéző előadói, 1 adminisztrátori és egy kisegítői munkakör. De, visszatérve a gondokra. Vannak! A községek óriási fejlődése megnövelte a - tennivalókat és egyúttal a tanácsi dolgozók szakmai felkészültsége iránti követelményt is. — Itt van például a gazdálkodás. Egyetlen előadóra hárul olyan hatalmas terület összes gazdasági ügyének intézése, mint a 250 személyes óvoda, az iskola, a bölcsőde, a három körzeti orvosi, a gyermek- és fogorvosi rendelő és természetesen a tanács összes fejlesztése, beruházása. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy alacsonyj a fizetés. Nem véletlen, hogy nagyon nagy volt a fluktuáció, három év alatt négy előadó ment el tőlünk, ugye mondanom sem kell, hogy mind kényelmesebb munkáit talált, magasabb fizetésért — Múlt időben szólt erről a problémáról. Történt közben valami? — Igen. Éppen a munka minőségének javításáért átcsoportosítottunk. A három igazgatási előadó közül egyet áthelyeztünk, így most ketten oldják meg a gazdálkodási feladatokat Nagyobb hatáskör — Vagy a másik fontos, nagy gyakorlatot és magas szintű szakmai tudást igénylő terület a műszaki előadóé. Egy dolgozó vállán minden. Épülnek a családi házak, 60—80 évente, a KISZ-, az OTP-lakások, azonkívül a tanácsi beruházások, ezekhez mind kiadni az építési engedélyeket, gyakorolni az elsőfokú építőhatósági jogkört. Ennél a munkakörnél valóban akkora a fejlődés — a régebbi időkhöz viszonyítva, amikor a községekben ilyen méretű építkezés és ilyen jellegű infrastruktúra még nem létezett — hogy szinte képtelenség ezzel a létszámbérke- ref-lehetőséggel megoldani. — Milyen végzettsége és gyakorlata van a műszaki előadójuknak? — Még új ember és fiatal. Nincs gyakorlata, az idén került ki az építőipari szak- középiskolából. Sajnos, itt majdnem úgy jártunk, mint a gazdálkodási előadókkal. Azt a fiatalembert, aki előzőleg ezen a helyen dolgozott, elküldtük az Ybl Miklós Építészeti Főiskolára. Nagyon jó eredménnyel el is végezte, de rögtön utána elment a járás nagyobb községébe, ezer forinttal magasabb fizetésért, csoportvezetőnek. Természetesen megértettük és nem akadályoztuk a döntését. — A létszámon túl, a dolgozók szakmai ismerete, iskolai végzettsége milyen? — Elég jól állunk. A 11 fős apparátusban ketten egyetemet, illetve tanácsakadémiát végeztek, öten érettségiztek, ketten közgazdasági technikumi, illetve építőipari szakközépiskolai, ketten pedig általános iskolai végzettséggel bírnak. Gyakorlat teszi — Milyen munkakörben dolgoznak a nyolc általánost végzettek? — Egyikük adóügyes, de harmincéves gyakorlat van mögötte, igen jó munkaerő, míg a másik a kisegítő. — Hogyan alakul a férfiaknak aránya? Fiatal vagy inkább idős az apparátus? — Azt hiszem, nagyon fia- talek vagyunk! Ha jól számolom, 35 év körül van az átlagéletkor. Ami pedig a nemeket illeti? Hát, egy kicsivel több férfi elkelne — nevetett a tanácselnöknő —, a kettő a kilenchez arány (és persze, a nők javára!) nem a legideálisabb. Egy ilyen kis kollektíva esetében, mint a miénk, úgyis probléma egy- egy hiányzás, szabadságolás, hogy ki, kit helyettesítsen. — Mi a munkaköre a két férfinak? — A vb-titkári és a műszaki előadói. Bunder-Todorov Ivánná még elmondta: a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy 1981 januárjában egy új státust kapnak. Továbbtanulnak — Az igazgatási területről átcsoportosítottat akkor visz- sza tudjuk helyezni eredeti munkakörébe, az állást ugyanis egy gazdasági szakemberrel szeretnénk betölteni. A felvételnél a képzettséget és a gyakorlatot egyaránt szem előtt tartjuk. Egyébként is nagy súlyt helyezünk a folyamatos képzésre. Nemcsak segítünk a továbbtanulásban, hanem szorgalmazzuk is. Már tervezzük, hogy egyik igazgatási előadónkat államigazgatási főiskolára küldjük. Műszaki előadónk szándékát pedig — az Ybl Miklós Főiskolára szeretne jelentkezni — örömmel támogatjuk. S. Horvát Klára Sárgarépa plasztikzsákban A csepeli Duna Termelőszövetkezetben korszerű gépekkel száznegyven hektáron szedték fel a sárgarépát. Most a saját szárító- és konzervüzemükben dolgozzák fel. Magyar szélvédő üvegek Több millió dolláros megtakarítás Az Üvegipari Művekben eddig 2 ezer Ikarus-autóbuszhoz készült szélvédő üveg az ez évben üzembe helyezett gyártósoron. A korszerű termék minősége felveszi a versenyt a legjobb külföldi szélvédő üvegekkel, ragasztott eljárással készül, ütésálló, és messzemenően biztonságos. Eddig külPIllant ás az életútra Egy se mozdult ekkorát „Szentendre városának és járásának lakossága bizalma és tisztelete övezi Pála Ká- rolynét.” — olvasom egy hivatalos okiratról, ott hever az asztalon, ríéhány más írott dokumentum társaságában, majd a lap alján még egy utolsó mondat — „Közügyekben fáradtságot nem ismer.” Elismerések Pála Károlyék lakásán vagyunk. Hosszas rábeszélés után, vonakodva bár, de előkerülnek a kitüntetések, az impozáns, nagyalakú diploma; Szentendre város Díszpolgára kitüntető cím viselésére jogosult, dátum, 1979. december 14. — Hosszú, tevékeny életút megbecsülésének megannyi dokumentuma sorakozik előttem az asztalon, mellettem pedig tulajdonosuk szinte diáklányként feszengve ül ölbe ejtett kézzel, csöndesen. Egész lénye, gesztusai, szavai szerényen, majdhogynem hozzáférhetetlenül húzódnak meg a tények mögött, azzal a roppant szerénységgel, mely csak a valóban másoknak, másokért élő emberek sajátja. Pedig Pála Károlyné tevékenysége elválaszthatatlan Szentendre város fejlődésétől. — Rólam nemigen eshet szó, legföljebb rólunk — ingatja fejét kicsit rosszallóan, egyes szám első személyben feltett kérdésemre. — A város jó 15 éve akkorát mozdult, mint szinte egyetlen kisvárosunk sem. Pála Károlyné 1965-től 1971- ig, nyugdíjba vonulásáig Szentendre város tanácselnökhelyettese volt, s egészen addig (1953-tól) a szentendrei járás országgyűlési képviselője is. Eredmények — Mire emlékszik legszívesebben ebből az időszakból? — Mindenre! A közművesítésre, a gyermekintézmények létrehozására. A szabadtéri falumúzeumra. — Éá Pála Károlyné arca itt azért kicsit jobban elszínesedett és észrevétlenül előbukkant a többes szám mögül saját egyszemélyes erőfeszítése és szerepe az ügyért, a rengeteg utánjárás, kérés, hogy a skanzent Szentendrén helyezzék el. Emlékek — Azt hiszem, ön nagyon szereti Szentendrét? — Igen. Bár Pesten lakom, Szentendrén élek. Most, hogy már nyugdíjban vagyok, inkább csak az élményeimmel, az emlékeimmel, lélekben azonban teljesen szentendrei vagyok. — Hallott talán a szentendrei rózsáról is ? — Hogyne! ízbég fölött a Kőhegyen rengeteg vadrózsa nyílik. És ezek sokkal szebbek, színük mélyebb, mint az ország bármely más vidékén nyíló valamennyi vadrózsáé. S. H. K. földről, Finnországból, illetve az NSZK-ból vásároltak szélvédő üveget. Importot helyettesít tehát az új termék, és több millió dolláros megtakarítást eredményez évente. A gyártósoron — némi módosítással — Lada és Trabant gépkocsik biztonsági szélvédő üvege is gyártható, az első ezer darab már elkészült. Ennél jóval többet — évi több tízezer darabot — is a fogyasztók rendelkezésére bocsátanak az Üvegipari Művek, ha áz Autóker, illetve a szervizállomások nagyobb tételeket rendelnének. Az autóbusz-szélvédő üvegből jövőre már mintegy 50— 60 ezret gyártanak. Így 1981- től már az összes Ikarus-autó- busz magyar szélvédő üveggel készülhet, sőt szükség esetén a forgalomban levő buszokon is hazai gyártmányok pótolhatják a sérült üveget. Rövid határidőre vállaljuk ZIL 130-as tehergépkocsik javítását, vizsgaelőkészítését és helyszíni vizsgáztatását A FIT III. sz. Autójavító Vállalat Ceglédi üzeme Cegléd, Kosárhegyi u. Telefon: 10-758, 10-022, 10—741. A 30 ÉVES (MÉH 30 napig kilogrammonként 3 forintos főieméit áron vásárolta meg a kötegelt fekete-fehér újságpapírt. Az akció december 3-ig tart.
